A családjog kézikönyve 2007 - II. (HVG-ORAC, 1272 A/5 oldal - két kötet, 2007.)

II. kötet

Kiadással kapcsolatos információk

(Negyedik, átdolgozott kiadás)

A) A HÁZASSÁG, A ROKONSÁG ÉS A GYÁMSÁG

VIII. fejezet

A SZÜLŐI FELÜGYELET ÉS A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS

1. A szülői felügyelet általában

Csjt. 70. § A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.

Csjt. 71. § (1) A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét - korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni.

(2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelezettségét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában.

(3) [Az 1986. évi IV. törvény 39. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.]

Gyer. 26. § (1) Ha a szülő a gyámot nevező vagy a gyámságból kizáró nyilatkozatát [Csjt 71. § (2) bek.] a gyámhivatal előtt teszi, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a gyermek, a nevezett gyám vagy a gyámságból kizárt személy természetes személyazonosító adatait, valamint a szülő felhívását lakóhely változásának bejelentésére.

(2) A gyámnevezést tartalmazó vagy a gyámságból kizáró jognyilatkozatról a gyámhivatal naprakész nyilvántartást vezet és a szülő lakóhely változása esetén az illetékessé vált gyámhivatalt a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével értesíti.

1.1. A szülői felügyelet tartalma

A Ptk. meghatározása szerint kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A tizennegyedik életévét még el nem ért gyermek cselekvőképtelen (Ptk. 12/B. §), a tizennegyedik életévét betöltött pedig korlátozottan cselekvőképes [Ptk. 12/A. § (1) bek.].

A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alá tartozik.

A jogszabály értelmében tehát elvben nem fordulhat elő olyan eset, hogy a kiskorú gondviselő nélkül marad. A szülői felügyelet megszűnése azonban nem minden esetben vonja maga után a gyámságot, még kiskorú gyermek esetében sem. Gyámság alá a gyermek csak akkor tartozik, ha mindkét szülő szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel. Gyámság ebben az esetben is csak akkor jön létre, ha a kiskorú számára a gyámhatóság gyámot rendel.

A szülői felügyelet és a gyámság kollíziója merülhet fel elvben abban az esetben, amikor a szülői felügyeletet gyakorló szülő, akinél a gyermek elhelyezést nyert meghal, úgy, hogy gyámul nevezte pl. a kiskorú nagyszülőjét. Ilyenkor azonban a gyermek nem kerül gyámság alá, mivel a másik szülő felügyelete - feltéve, hogy az csak szünetelt és nem szűnt meg, illetve a gyermek másnál történő elhelyezése iránt nem indokolt pert indítani - feléled, annak gyakorlására őt a gyámhatóság felhívja (Gyer. 19. §).

A gyám a szülői felügyeleti jogok összességével nem rendelkezik: nem jogosult gyámot nevezni és vagyonkezelői joga is korlátozottabb. [A gyámnevezés és a gyámságból való kizárás részletes szabályairól a Csjt. 95. §-ának, valamint 99. §-a (2) bekezdése c) pontjának és (3) bekezdésének ismertetése során lesz szó.]

A szülői felügyelet azoknak a jogoknak és kötelezettségeknek összessége, amelyek a szülőt (szülőket) gyermekük kiskorúságára tekintettel megilletik, illetve terhelik.

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek

a) gondozásának,

b) nevelésének,

c) vagyona kezelésének,

d) törvényes képviseletének, valamint

e) a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát és kötelezettségét foglalja magában, továbbá a gyermek családi neve és utóneve meghatározásának jogát. Ez utóbbi rendelkezést azonban nem a Csjt. 71. §-ának (2) bekezdése, hanem a Csjt. 42. §-a tartalmazza.

A mindennapok szintjén elsősorban a gondozás és nevelés az, ami a szülő és a gyermek életét, kapcsolatrendszerét meghatározza. Ennek minden elemét, mozzanatát definiálni, szabályozni lehetetlen és nem is szükséges. Ugyanakkor a vagyonkezelés, a törvényes képviselet és a gyámnevezés tartalmát a jogszabályok pontosan meghatározzák, figyelemmel arra is, hogy a szülői felügyelet e jogosítványainak gyakorlása során a szülő általában harmadik személlyel, vagy a hatósággal, illetve a bírósággal kerül - sokszor alakszerűségében is kötelezően előírt formájú - kapcsolatba. Így pl. a Gyer. meghatározza, hogy amennyiben a szülő a gyámot rendelő vagy a gyámságból kizáró nyilatkozatát a gyámhatóság előtt teszi meg, a jegyzőkönyvnek milyen adatokat kell tartalmaznia (Gyer. 26. §).

A szülői felügyelet általában az anyai, illetve apai pozícióra tekintettel, a törvény erejénél fogva jön létre, illeti meg a szülőket. A szülői felügyelet a szülő és a gyermek közötti családi kötelékből fakadó természetes jogviszony, mely a szülők házassága esetén rendszerint automatikusan megilleti a szülőket. Bizonyos esetekben azonban hatósági, bírósági eljárás hozza létre az anyai, illetve apai státust (pl. örökbefogadás, apaság megállapítása iránti per).

A szülői felügyelettel felhagyni, arról lemondani nem lehet. [Ugyanakkor gyakorlatilag a szülői felügyeletről történő lemondást jelent, ha a szülő a Csjt. 48. § (3) bekezdés szerint hozzájárul kiskorú gyermekének örökbefogadásához.] A szülői felügyelet megszüntetéséhez (az apasági vélelem megdől, a szülői felügyeletet megszüntető határozat születik stb.) minden esetben hatóság, bíróság döntésére van szükség. A szülői felügyelet megszűnésének egyéb esetei pedig meghatározott eseményhez, időponthoz kötődnek (a gyermek nagykorúvá válik, örökbe fogadják, a gyermek vagy a szülő meghal).

1.2. A szülői felügyelet korlátai

A szülői felügyelet korlátozása, szünetelése akár hatósági, bírósági döntés, akár a szülői felügyeletet gyakorló szülők megállapodása, illetve jogszabályban meghatározott más körülmények folytán lehetséges. A szülői felügyelet szünetelésének leggyakoribb esete, amikor a gyermek a másik szülőnél nyer elhelyezést. A szülői felügyelet szünetelésének további eseteit (a szülő cselekvőképtelen, ismeretlen helyen távol van stb.) a Csjt. 91. §-a sorolja fel.

A szülői felügyelet, mely Weiss Emília szavaival élve az apai hatalomból "szelídült" szülői felügyeletté, szülői jogokká, rendeltetésénél fogva nem jelent korlátlan hatalmat a gyermek felett. (Weiss Emília: A szülői felügyeleti jogok közös gyakorlása a házasság felbontása után, Jogtudományi Közlöny 1980. 7. sz.).

A korlátozottan cselekvőképes gyermek meghatározott ügyekben döntési autonómiát élvez. Azon jognyilatkozatai, amelyeket önállóan, a szülő (törvényes képviselő) hozzájárulása nélkül tehet meg, négy nagy csoportra oszthatók. Az első csoportba azok a személyes jellegű jognyilatkozatok tartoznak, amelynek megtételére a kiskorút jogszabály jogosítja fel. Így a korlátozottan cselekvőképes kiskorú a személyéhez fűződő jogok védelmében maga is felléphet [Ptk. 85. § (1) bek.], elláthatja más személy képviseletét [Ptk. 219. § (1) bek.], tehet közvégrendeletet [Ptk. 624. § (2) bek.], valamint olyan nyilatkozatot, amellyel megtiltja halála után testéből szervei, szövetei átültetés céljára történő eltávolítását [egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 211. § (1) bek.], és - amennyiben a tizenhatodik életévét már betöltötte - munkaviszonyt létesíthet (a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 72. §). A tizenhatodik életévét betöltött kiskorú a szülői házat a gyámhatóság engedélyével elhagyhatja, a Csjt. 1995-ben módosult rendelkezései szerint pedig a tizennegyedik életévét betöltött gyermek a sorsát, státusát érintően önállóan tehet nyilatkozatot az apai elismerésével, örökbefogadásával kapcsolatban folyó eljárás során. A második, a mindennapi életben a leggyakrabban előforduló jognyilatkozat-csoportra az ún. "zsebpénz-szabály" vonatkozik: a korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan is megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket, így kisösszegű bevásárlásokat eszközölhet, jegyet válthat a tömegközlekedési eszközökre stb. A harmadik fontos - logikus - jogosítvány, hogy a korlátozottan cselekvőképes kiskorú a munkajog szabályai szerint munkát vállalhat, és a munkával szerzett keresményével szabadon rendelkezhet, arra kötelezettséget is vállalhat. A negyedik csoportba azok a jognyilatkozatok tartoznak, amelyek olyan szerződés létrehozására irányulnak, amellyel a kiskorú kizárólag előnyt szerez, azonban az ajándékozási szerződés esetében a törvényes képviselő a kiskorúnak ígért vagy adott ajándékot - tekintettel arra, hogy az ingyenes szerződés is hátrányos lehet a kiskorúra - a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja.