1986. évi IV. törvény

a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról

1. § A házasságról, a családról és a gyámságról szóló - az 1974. évi I. törvénnyel módosított -1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt) 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) E törvényt a társadalmi és egyéni érdek összhangjának biztosításával kell alkalmazni; a törvényben megállapított jogokkal és kötelességekkel társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell élni."

2. § (1) A Csjt 3. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, egyszersmind igazoljuk kell, hogy házasságkötésük törvényes feltételei fennállnak. Jogszabály a házasságkötés előtti tanácsadáson való részvételt kötelezővé teheti.

(2) A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő három hónap utáni időpontra tűzheti ki. A községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal e határidő alól felmentést adhat."

(2) A Csjt 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Érvénytelen annak a házassága, aki a házasság megkötésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állott"

3. § A Csjt 10. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Házasságot nagykorú férfi és nő köthet.

(2) Kiskorú csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot.

(3) A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a tizenhatodik életévét betöltötte."

4. § A Csjt 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nagykorúság elérése után - házasságkötési engedély hiányában - a kiskorúság miatt, illetőleg a gondnokság megszüntetése után a gondnokság alatt állás miatt kizárólag az a házastárs jogosult érvénytelenítési per indítására, akinek személyében az érvénytelenség oka fennállott. Ezt a pert a jogosult csak a nagykorúság elérésétől, illetőleg a gondnokság megszüntetésétől számított hat hónap alatt indíthatja meg."

5. § A Csjt 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) A házasságot a bíróság bármelyik házastárs - illetőleg a házastársak közös - kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe kell venni.

(2) A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása. Véglegesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor, ha

a) a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek és egyezségüket a bíróság jóváhagyta, vagy

b) a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és Igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték,

(3) A felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél vagy gyermekük érdekét súlyosan sérti."

6. § A Csjt 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § (1) A házastársak jogai és kötelességei egyenlőek; a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük.

(2) A házastársak a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekeit szem előtt tartva döntenek."

7. § A Csjt 26. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A bíróság a volt férj - annak halála után az ügyész - kérelmére eltilthatja a volt feleséget az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerinti név viselésétől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték."

8. § A Csjt IV. Fejezetének 2. címe helyébe a következő cím lép:

"2. Házassági vagyonjog"

9. § A Csjt 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § (1) A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.

(2) A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a házassági életközösség tartamára - szerződéssel rendezhetik. A szerződésben e törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba.

(3) A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingó dolgok ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra.

(4) A házastársak a harmadik személlyel kötött ügyleteik során kötelesek tájékoztatást adni arról, ha a szerződéssel érintett vagyontárgy valamelyikük különvagyonába tartozik."

10. § A Csjt 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az egyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött ügylethez a másik házastárs részéről megkívánt hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve."

11. § A Csjt 31. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A házastársak közötti vagyoni viszonyokra (házassági vagyonjogi szerződés, a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó egyezség, a közös lakás használatában történő megállapodás stb.) a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. A bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vagyoni igények rendezésénél egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz."

12. § A Csjt IV. Fejezete a következő 3. címmel és a 31/A-31/E §-okkal egészül ki; egyidejűleg a jelenlegi 3. és 4. cím számozása 4., illetőleg 5. címre változik:

"3. A házastársak lakáshasználatának rendezése

31/A. § (1) A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A megállapodást közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

(2) A házasság felbontása esetén a bíróság csak a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel rendezheti a lakás használatát a házastársak megállapodásától eltérően.

31/B. § (1) Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felől.

(2) A házastársak kiskorú gyermekének lakás-; használati jogát - életkörülményeinek megfelelően - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.

(3) Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. Szolgálati lakás esetében azonban a bérlőt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni.

(4) A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.

(5) Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.

(6) A bíróság - a házastársak egyikének kérelmére - a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba, melyik volt házastárs költözzék. Ilyen kérelemnek akkor is helye van, ha a bíróság a lakás használatáról már egyéb módon döntött. A 18. § (3) bekezdését ilyen kérelemre nem kell alkalmazni.

31/C. § (1) A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult.

(2) A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete; bérlakás esetén legalább a hasonló tanácsi bérlakásnál a lakásügyi hatóság javára történő lemondás esetén fizetendő térítés mértékének megfelelő Összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.

(3) A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő - meg nem térült - ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejeződik ki. A jogosultnak járó összeg - különös méltánylást érdemlő esetet kivéve - a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt.

(4) Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell.

(5) A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes.

31/D. § Bérlakás esetében, ha valamelyik házastárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, a bíróság - a visszamaradt házastárs kérelmére - az eltávozott házastárs bérlőtársi jogviszonyát megszünteti. A házastárs azonban a használati jog ellenértékének rá eső részét igényelheti.

31/E. § A házastársak lakáshasználatának rendezése során a végrehajtási eljárásra a lakásbérletre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell."

13. § A Csjt 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik."

14. § A Csjt 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

"(2) A férj elismerése akkor hatályos, ha ahhoz az anya, a kiskorú törvényes képviselője, továbbá - ha a gyermek a tizenhatodik életévét betöltötte - a gyermek is hozzájárult. Ha a gyermek nem él vagy a nyilatkozattételben tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg."

15. § A Csjt 42. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a képzelt apát az anyakönyvbe be nem jegyezték. Az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során bejelentheti, hogy gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli."

16. § A Csjt 43. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a bíróság az apaság vélelmét megtámadó keresetnek helyt ad, indokolt esetben - kérelemre - a gyermeket feljogosíthatja családi nevének további viselésére."

17. §[1]

18. § A Csjt VII. Fejezete a következő 1. címmel egészül ki:

"1. A rokontartás közös szabályai"

19. § (1) A Csjt 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha valaki több jogosult eltartására köteles és mindegyiket nem képes eltartani, a gyermek és a szülő a többi rokont, a leszármazó a felmenő rokont, a közelebbi rokon a távolabbit a jogosultságban megelőzi."

(2) A Csjt 64. §-a a kővetkező (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bíróság indokolt esetben - kérelemre -a tartásra jogosultság sorrendjét az (1) és (2) bekezdéstől eltérően is megállapíthatja."

20. § A Csjt 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"66. § (1) Nem köteles mást eltartani, aki ezáltal a saját szükséges tartását veszélyeztetné. E szabály alól a törvény kivételt tehet.

(2) Ha a tartásra köteles ez alól mentesül, a rá eső tartás a vele egysorban álló kötelezettre, ilyenek hiányában pedig a sorban utána következő kötelezettekre hárul.

(3) A tartást a kötelezett - választása szerint - saját háztartásában természetben vagy havonként pénzben szolgáltathatja. A jogosult kérheti, hogy a kötelezett a tartást pénzben szolgáltassa. A bíróság a felek viszonyainak figyelembevételével a tartás más módját is meghatározhatja."

21. § A Csjt 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"67. § (1) A kiskorút illető tartási követelés iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság és az ügyész, a szülőt illető tartási követelés iránt pedig a szülő érdekében a városi - községekre is kiterjedően -, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága szociálpolitikai feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal és az ügyész is indíthat pert.

(2) Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosultat saját háztartásában tartja és gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán is pert indíthat."

22. § A Csjt 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"68. § (1) A tartási követelés hat hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve érvényesíthető.

(2) Hat hónapnál régebbi időre tartási követelést csak akkor lehet visszamenőleg érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli."

23. § A Csjt 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását vagy a tartás megszüntetését lehet kérni."

24. § A Csjt VII. Fejezete a következő 2. címmel és 69/A-69/E. §-okkal egészül ki:

"2. A gyermek tartása

69/A. § (1) A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.

(2) A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj).

69/B. § A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

69/C. § (1) A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni:

a) a gyermek tényleges szükségleteire,

b) mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,

c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekekre,

d) a gyermek saját jövedelmére is.

(2) A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek.

(3) A tartásdíjat

a) százalékos arányban, vagy

b) határozott összegben, vagy

c) határozott összegben és bizonyos jövedelmek: százalékában

kell meghatározni.

(4) A tartásdíj százalékos megállapítása esetében meg kell jelölni a tartásdíj alapösszegét is.

69/D. § (1) A tartásra kötelezett személy akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él ugyan, de tartásáról nem gondoskodik.

(2) Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, az apa - amennyiben azt a társadalombiztosítás nem fedezi - köteles megtéríteni az anyának a szüléssel járó költségeket, valamint a külön jogszabályban meghatározott időre szükséges tartást. E követelések az anyát - amennyiben azt a társadalombiztosítás is megtérítené - akkor is megilletik, ha a gyermek halva született.

69/E. §[2]

25. § A Csjt VIII. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

"A szülői jelügyelet és a kiskorúakról való állami gondoskodás"

26. § (1) A Csjt 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, és a gyermek a szülök megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyiküknél van elhelyezve, a felügyeletet az a szülő gyakorolja, akinél a gyermek el van helyezve."

(2) A Csjt 72. §-a a következő (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben együttesen döntenek, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.

(4) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá képzési irányának, valamint életpályájának megválasztása.

(5) A gyermekétől különélő szülőt a bíróság feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet jogával is, illetőleg ha a gyermek érdekei megkívánják, az őt egyébként megillető egyes szülői felügyeleti jogokat - így a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát - korlátozhatja vagy megvonhatja, illetőleg egyes jogosítványok gyakorlásának szünetelését rendelheti el."

27. § A Csjt 73. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés - a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése [77. § (2) bek.] kivételével - a bíróság hatáskörébe tartozik."

28. § A Csjt 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. Megegyezésük hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van. Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. A gyermek elhelyezése iránt a szülő, a gyámhatóság, illetőleg az ügyész indíthat pert."

29. § (1) A Csjt. 77. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (1) bekezdés számozása (2) bekezdésre változik:

"(1) A szülők saját háztartásukban kötelesek gondoskodni a kiskorú gyermekük állandó lakásáról. A gyermek állandó lakásának - ha jogerős ítélet vagy gyámhatósági határozat másként nem rendelkezik - a szülők állandó lakását kell tekinteni, akkor is, ha a gyermek ideiglenesen máshol tartózkodik."

(2) A Csjt. 77. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.".

30. § A Csjt. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a szülői felügyelet mindkét szülőt együtt illeti meg, a szülők akár kölcsönösen, akár külön-külön közokiratba vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt meghatalmazást adhatnak egymásnak, hogy a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülő a másik nevében is gyakorolja."

31. § A Csjt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"88. § (1) A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet:

a) ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti,

b)[3]

c) ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte.

(2) A bíróság a szülői felügyeletet abból az okból is megszüntetheti, hogy a szülő életközösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekének megfelelően ellátni.

(3) Ha a bíróság a szülői felügyeletet a szülő mindegyik gyermeke tekintetében megszüntette, a megszüntető határozat hatálya kihat a később született gyermekre is.

(4) Az, aki szülői felügyeletet megszüntető jogerős ítélet hatálya alatt áll, nem fogadhat örökbe, gyámságot nem viselhet, gyermek nála nem helyezhető el és nincs joga arra, hogy gyermekével kapcsolatot tartson."

32. § A Csjt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"91. § (1) Szünetel a szülői felügyelet,

a) ha a szülő cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében korlátozva van,

b) ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van,

c) ha a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el.

(2)[4]

(3) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való döntés kivételével szünetel a szülői felügyelete annak a szülőnek, akinek gyermeke a különélő másik szülőnél van elhelyezve, de szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg."

33. § A Csjt. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"92. § (1) A gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga). A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.

(2)[5]

(3) Kivételesen indokolt esetben, a kiskorú érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy - ha a kiskorút állami nevelésbe vették - a gyámhatóság dönt.

(4) A kapcsolattartásról - a szülők megegyezésének hiányában, illetőleg a szülők és a gyám közötti vita esetében - a gyámhatóság dönt. Ha házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a szülők megegyezésének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt. A gyámhatóság, illetőleg a házassági vagy gyermekelhelyezési perben a bíróság a felróható magatartást tanusító szülő kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja, vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el.

(5) Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni.

(6) A kapcsolattartásra vonatkozó bírósági határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik."

34. §[6]

35. §[7]

36. §[8]

37. § A Csjt. 104. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyám működéséért díjazást nem követelhet, a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (tartásdíj, gondozási díj, árvaellátás stb.) azonban az ő kezéhez kell folyósítani."

38. § (1) A Csjt. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"106. § (1) A gyámság megszűnik, ha a gyámság alatt álló meghal, szülői felügyelet alá kerül, vagy nagykorúságát eléri.

(2)"[9]

39. § (1) Ez a törvény 1987. július hó 1. napján lép hatályba. Felhatalmazást kap

a) a Minisztertanács, hogy a kiskorúakról való állami gondoskodás, valamint a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás szabályainak végrehajtásához,

b)[10] az igazságügyért felelős miniszter, hogy e törvény végrehajtásához, valamint hatálybalépéséhez

szükséges rendelkezések megalkotásáról gondoskodjék.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2. §-ának (2) és (3) bekezdése, 283. §-ának (2) bekezdése;

a Csjt. 25. §-a, 28. §-ának (3) bekezdése, 31. §-ának (6) bekezdése, 38. §-ának (3) bekezdése, 42. §-ának (4) bekezdése, 71. §-ának (3) bekezdése, 111. §-ának (3) bekezdése;

a házasságról, a családról és a gyámságról szőlő 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában kiadott 1952. évi 23. számú tvr. 8., 9., 10., 12., 13., 14. és 43. §-ai;

a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. számú törvényerejű rendelet 45. §-ának (2) bekezdése;

a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 99-100. §-al; valamint

a gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet.

(3) Ahol jogszabály állami gondozást említ, ezen a továbbiakban intézeti nevelést és - azon állami gondozottak esetében, akik szülőinek felügyeleti jogát a bíróság megszüntette - állami nevelést kell érteni.

40. §[11]

41. § A Pp. 284. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Házassági perben - ha e törvény kivételt nem tesz - a bíróság köteles a házastársakat személyesen meghallgatni; a bíróság akként is rendelkezhet, hogy az egyik házastárs a másik meghallgatásánál ne legyen jelen."

42. § A Pp. 285. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"285. § (1) Ha valamelyik házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, a személyes meghallgatás nem kötelező. Ha azonban a bíróság azt állapítja meg, hogy az itt megjelölt valamely okra hivatkozva a bontóper előtti meghallgatás iránti kérelmet alaptalanul mellőzték, a feleket személyes meghallgatásra idézi és a felperest felhívja a bontóper előtti meghallgatás illetékének lerovására.[12]

(2) Ha a felperes - az (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - az első tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a pert meg kell szüntetni.

(3) A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a felek békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság a pert megszünteti, a perköltségben való marasztalást azonban mellőzi."

43. §[13]

44. § A Pp. 288. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"E szabályt kell alkalmazni a meghatározott határidő elmulasztása esetében is."[14]

45. §[15]

46. § A Pp. 293. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az apasági és a származás megállapítása iránt indított egyéb perekre - a 277. § (2) bekezdése, a 280. §, a 285. §, a 288. § (2) bekezdése, a 289. §, a 290. § (2) és (5) bekezdése, végül a 291. § kivételével, valamint a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel - a XV. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

47. § (1) A Pp. 302. §-a (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perre a XV. fejezet rendelkezései irányadók a 277. § (2) bekezdése, a 280. §, a 285. §, a 288. § (2) bekezdése és a 289-291. §-ok kivételével és az alábbi eltérésekkel:"

(2) A Pp. 302. §-a a következő (2)-(3) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(2) A szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti -perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség -legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.

(3) Ha a gyermek súlyos veszélyeztetése miatt a szülői felügyelet sürgős megszüntetése szükséges, arról a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése iránti perben ideiglenesen hivatalból is határozhat."

48. § A Pp. 304. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gondnokság alá helyezésre irányuló perre - a 277. § (2) bekezdése, a 280. §, a 285. §, a 288. § (2) bekezdése és a 289-291. §-ok kivételével, valamint a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel - a XV. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

49. §[16]

50. §[17]

51. §[18]

52. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. számú törvényerejű rendelet 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szülő és gyermek közötti családi jogi jogviszonyokra, így különösen a gyermek névviselésére, elhelyezésére, gondviselésére, törvényes képviseletére, tartására és vagyonának kezelésére - a szülőtartást kivéve - a gyermek személyes joga irányadó."

53. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kiskorú számára a gyámhatóság által kiadott előzetes házasságkötési engedély a kiadástól számított hat hónapig érvényes."

54. § Az At. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) Ha a menyasszony bejelenti, hogy a házasságkötés után kizárólag a leánykori nevét kívánja viselni, a házasulók a házasságkötés előtt is megállapodhatnak arról, hogy a házasságból származó gyermekek az apa vagy az anya családi nevét viselik. A megállapodást a házassági anyakönyv is tartalmazza. A gyermekek nevére vonatkozó megállapodást legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvi bejegyzése során lehet az anyakönyvvezetőnek bejelenteni.

(2) Ha a gyermek születése anyakönyvi bejegyzésének időpontjában az egyik szülő nem él, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a szülői felügyeletet - annak megszüntetése vagy szünetelése folytán - nem gyakorolhatja, egyedül a másik szülő határozhatja meg, hogy a gyermek melyik szülő családi nevét viselje."

55. § Az At. 19. § (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadja, ha:)

"i) a házasságkötésre előírt várakozási határidő még nem telt el, illetőleg a házasulók e határidő alól felmentést nem kaptak."

56. §[19]

Dr. Trautmann Rezső s.

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke

Kotorta Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára