A Gyulai Törvényszék Pf.25206/2015/4. számú határozata tartásdíj megszüntetése (GYERMEKTARTÁSDÍJ megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Melisné dr. Kovács Zsuzsanna, Nagy Attila György, Szabó Mária

Gyulai Törvényszék

2.Pf.25.206/2015/4. szám

A Gyulai Törvényszék a dr. Névery Csaba ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Kincses István ügyvéd által képviselt alperes ellen gyermektartásdíj megszüntetése iránt a ... Járásbíróság előtt folyamatba tett perében a 2015. évi február hó 12. napján 12.P.20.208/2014/20-I. szám alatt hozott ítélet ellen a felperes részéről 22. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a felperesnek a ... Városi Bíróság 12.P.20.161/2009/6. számú végzésével jóváhagyott egyezségben az 1994. szeptember 11. napján született ... utónevű gyermeke tartására vállalt 20 %, minimum 22.000 (huszonkettőezer) forint összegű tartásdíj fizetési kötelezettségét 2014. évi július hó 1. napjával kezdődő hatállyal megszünteti.

Megkeresi a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot aziránt, hogy felperesnek ... törzsszámon folyósított nyugellátásából a fenti határozattal elrendelt tartásdíj fizetési kötelezettség levonását szüntesse meg és ezen a jogcímen a jövőben levonást ne foganatosítson.

Mellőzi a felperesnek 15.800 forint eljárási illetékben és az alperes javára 13.200 forint perköltségben marasztalását.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15.800 (tizenötezer-nyolcszáz) forint kereseti és 21.100 (huszonegyezer-egyszáz) forint fellebbezési illetéket fizessen meg az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Adóigazgatósága külön felhívására, az abban közölt időben és módon.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint összeljárási perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a peres felek ... Városi Bíróság előtt 12.P20.161/2009/6. számon kötött egyezségét megváltoztatta és kötelezte a felperest, hogy 2015. február hó 1. napjától kezdődően és ezt követően minden hónap 15. napjáig előre esedékesen és folyamatosan fizessen meg az alperesnek a ... napján született ... utónevű gyermeke tartására havi 22.000 (huszonkettőezer) forint tartásdíjat.

Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására, az abban foglalt módon és időben 5.800 forint le nem rótt eljárási illetéket.

Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 13.200 forint + áfa perköltséget.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Kimondta, hogy az ítélet a gyermektartásdíj fizetésre kötelező részében a fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható.

Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a módosított kereseti kérelmének történő helyt adást, a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség érdemtelenség miatti megszüntetését és perköltsége megállapítását, vagy másodlagos kereseti kérelmének történő helytadással a gyermektartásdíj havi összegének 5.000 forintra történő leszállítását kérte.

Másodlagos fellebbezési kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítására kérte.

Az alperes fellebezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes sem kereste korábban a közös gyermekkel a kapcsolatot, a per megindításakor még nem hivatkozott a felperes az érdemtelenségre, illetve jövedelmi helyzete lehetővé teszi továbbra is a gyermektartásdíj megfizetését, amelyet a továbbtanuló gyermek költségei is indokolnak.

A fellebbezés alapos.

A törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság részéről nem történt olyan eljárási jogszabálysértés, amely az ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítására alapul szolgálhatna, ezért a törvényszék az elsőfokú bíróság döntésének hatályon kívül helyezésére jogszerű lehetőséget nem látott, ennél fogva a fellebbezés folytán az ítéletet érdemben bírálta felül.

A törvényszék álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a megalapozott döntés hozatalához szükséges tényeket a megfelelő körben feltárta ugyan, azonban azokból téves jogkövetkeztetéssel döntött a felek jogvitájában.

Tévedett, amikor a feltárt tényekből arra a következtetésre jutott, hogy ezek nem alapozzák meg a felperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének megszüntetését.