BH 2019.12.319 I. A házassági életközösség fennállása alatt szerzett orvosi praxisjogot a közös vagyon mellett szóló törvényi vélelem alapján a házastársak közös vagyonába tartozó vagyoni értékű jognak kell tekinteni.

II. A kényszertörlési eljárás kizárja a házastársi közös vagyon megosztásánál a gazdasági társasági részesedés természetbeni megosztását. Az elszámolás érdekében a bíróságnak a gazdasági társaságokra és a házastársak rendelkezési jogára irányadó szabályok alapján kell vizsgálnia a társaság megszüntetéséhez vezető körülményekben az ügyvezető házastárs felelősségét [1952. évi IV. tv. (Csjt.) 27. § (1) bek., 28. §, 30. § (1) bek., 31. § (5) bek., 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 147. §, 148. §, 2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:21. § (2) bek., 3:112. § (2) bek., 3:189. § (1) bek., 2000. évi II. tv. (Öotv.) 2. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes és az alperes (továbbiakban: felek) házastársak voltak, házasságukból egy gyermek született.

[2] A peres felek házasságát a bíróság 2013. március 21-én jogerőre emelkedett részítéletével felbontotta. A részítélet tényállása szerint a felek házassági életközössége 2008. október 16. napján szűnt meg.

[3] A házastársak utolsó közös lakása, a b.-i családi ház eredetileg a felperes szüleinek közös tulajdona volt. A felperes az édesanyja halála után a testvérével megörökölte az ingatlan 1/4-1/4 tulajdoni hányadát. 1994-ben a felek megvásárolták a testvér tulajdoni illetőségét, így a felperes tulajdoni hányada 3/8-ra változott, az alperes pedig 1/8 tulajdonjogot szerzett. 2004. évben megvásárolták a felperes édesapja 1/2 tulajdoni hányadát. Az átruházás eredményeként az ingatlanban a felperes 5/8, az alperes 3/8 tulajdoni hányaddal rendelkezik.

[4] Az életközösség megszűnésekor a felperes a családi otthonból elköltözött, majd lakhatását biztosító ingatlant vásárolt. A 40 180 000 forint forgalmi értékű családi házban az alperes és a nagykorú gyermek él.

[5] A felek az életközösség fennállása alatt azonos arányú közös tulajdonukként vásárolták a jelenleg üresen álló 21 734 000 forint forgalmi értékű házas ingatlant.

[6] Az alperes és a testvére D.-n ingatlant (továbbiakban: d.-i ingatlan) vásároltak. Utóbb a felek megvették az alperes testvérének tulajdoni hányadát. A 6 000 000 forint forgalmi értékű ingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerint az alperes kizárólagos tulajdona és ő viseli a fenntartással kapcsolatos terheket.

[7] A felek 1993-ban alapították meg a K. Bt.-t, amelyben a felperes beltag, az alperes kültag volt. 2008. március 26-án a bt. jogutódja átalakulással a felperes ügyvezetésével a K. Kft. (továbbiakban: kft.) lett. A kft.-ben a feleken kívül üzletrésztulajdonnal rendelkezett az alperes édesapja is. A házastársak közös vagyonába tartozó üzletrész 87,5%-ot tett ki, az alapító okirat szerint a felperest 62,5%-os, az alperest 25%-os üzletrész tulajdoni hányad illette meg. Az életközösség megszűnése után, 2010. november 8-án az alperes édesapja az üzletrészét az alperesnek ajándékozta, így az alperes üzletrésztulajdoni hányada 37,5%-ra nőtt (25%+12,5%). A gazdasági társaság jövedelem alapú piaci értéke 2008. december 31. napján 5 453 000 forint volt.

[8] A felek orvos végzettségűek. A felperes 1999 júliusában pályázat útján háziorvosi praxist nyert. A praxist először a bt. működtette, az átalakulás után az önkormányzat a kft.-vel új szerződést kötött. 2012 végén a felperes megalapította a D. Kft.-t és a háziorvosi tevékenységét 2013. augusztus-szeptember hónaptól a fenti kft. keretében végzi. A háziorvosi praxisjog értéke 2008. október 16-án az OEP kimutatásán alapuló értékmeghatározás szerint 13 980 000 forint volt.

[9] Az alperes a kft.-ben megbízási szerződéssel dolgozott, emellett munkaviszonnyal rendelkezett.

[10] A per alatt, 2017. október 3-án a cégbíróság felszólította a kft.-t, hogy a törvényes működését állítsa helyre. 2018. január 22-én hozott végzésével a kft.-t a további működéstől eltiltotta, megszűntnek nyilvánította és elrendelte a társaság elleni kényszertörlési eljárást. A céget a cégnyilvántartásból a jogerős ítélet meghozatala előtt, 2018. október 3. napján törölték. A kényszertörlés oka az volt, hogy a társaság tagjai a törvényben előírt minimális törzstőke eléréséhez szükséges törzstőkeemelést nem teljesítették.

[11] A felek a házastársi közös vagyonhoz tartozó egyéb ingóságaikat értékarányosan megosztották és egymás birtokába adták.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[12] A felperes a házasság felbontása után módosított keresetében kérte a házastársi közös vagyon megosztását: a házasságról, a családról, a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (továbbiakban: Csjt.) 27. § (1) bekezdése alapján annak megállapítását, hogy a d.-i ingatlan 1/2 arányú tulajdoni hányadán házastársi közös vagyon jogcímén tulajdonjogot szerzett; az ingatlanok közös tulajdonának megszüntetését, miszerint a bíróság a családi házat az ő, a házas ingatlant és a d.-i ingatlant az alperes kizárólagos tulajdonába adja. Igényt tartott a családi ház kizárólagos használatára.

[13] A közös tulajdon általa kért megszüntetési módját a többlettulajdona mellett azzal indokolta, hogy az ingatlannak számára előszereteti értéke van, azt mintegy 100 évvel ezelőtt az akkori városvezetéstől a dédnagyszülei kapták, azóta a család ebben az ingatlanban élt. Érzelmi kötődése nemcsak a ház "családi fészek" jellege miatt erős, édesanyja hamvait a kertben helyezték el. Az ingatlan jelenleg elhanyagolt állapotú, jelentős beruházást igényel, a fűtése is korszerűtlen, míg a néhány sarok távolságban lévő házas ingatlan minimális ráfordítással beköltözhető, a fűtése korszerű, alkalmas az alperes és a nagykorú gyermek lakhatásának biztosítására. A d.-i ingatlan az alpereshez kötődik. Eredetileg az alperes szüleinek a tulajdona volt, az értékesített ingatlant az alperes a testvérével közösen visszavásárolta, majd a testvér tulajdoni hányadát megváltották.

[14] Az alperes módosított ellenkérelmében vitatta a családi ház bejegyzett tulajdoni arányát és további 1/8 tulajdoni hányada megállapítását kérte. A d.-i ingatlanban a felperes dologi jogi igényét elismerte. Az ingatlanok közös tulajdonának megszüntetését nem ellenezte, annak módját eltérően kérte: a bíróság a családi ház felperest illető tulajdoni hányada megváltására őt, míg a másik két ingatlanban fennálló tulajdoni hányada megváltására a felperest jogosítsa fel. Dologi jogi igénye megalapozatlansága esetén kérte a felperes kötelezését a tartós, értéknövelő beruházások megtérítésére és igényt tartott a családi ház kizárólagos használatára.

[15] A közös tulajdonok megszüntetési módját döntően a bentlakása tényével indokolta: a családi házban már több mint harminc éve él, a felperessel közösen újították fel, a gyermekkel ez az otthonuk, érzelmileg kötődnek hozzá. A felperes 10 éve elköltözött, lakhatása új otthonában megoldott. Ezzel szemben - kiköltözés esetén - a nagykorú gyermekkel nincs hol lakniuk: a házas ingatlan évek óta üresen áll, lakhatatlan, fűtetlen, a szobák egybenyílnak.

[16] Az alperes a vagyonmérlegbe beállította a felperest illető háziorvosi praxisjog mint vagyoni értékű jog ellenértékét és annak fele része, 7 713 000 forint megtérítését igényelte.