2000. évi II. törvény

az önálló orvosi tevékenységről[1]

Az Országgyűlés felismerve, hogy az egészségügyi reform végrehajtása, a betegségek megelőzése, felismerése és gyógyítása csak a szakmáját szerető orvostársadalom aktív közreműködésével valósítható meg, figyelemmel arra, hogy a gyógyítás közügy, amelyben az elsődleges felelősség a gyógyító orvost terheli, e munka elismerése, az orvostársadalom helyzetének, ezáltal a betegellátás színvonalának javítása érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § (1)[2] E törvény hatálya a Magyarország területén egészségügyi szolgáltatás keretében nyújtott önálló orvosi tevékenységre és az e tevékenységet nyújtó orvosokra terjed ki.

(2) E törvény alkalmazásában

a)[3] önálló orvosi tevékenység: a területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi alapellátásról szóló törvény szerint a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) által nyújtott egészségügyi ellátás;

b) orvos: a külön jogszabály szerint vezetett alap- és működési nyilvántartásban szereplő orvosi, fogorvosi szakképesítéssel rendelkező személy;

c)[4] praxisjog: a praxiskezelő által az a) pont szerinti orvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog, amely alapján önálló orvosi tevékenység területi ellátási kötelezettséggel, meghatározott körzetben végezhető.

2. § (1)[5] A háziorvos önálló orvosi tevékenységet - akadályoztatásának jogszabályban meghatározott eseteit kivéve - csak személyesen folytathat a kormányrendeletben meghatározott praxiskezelő (a továbbiakban: praxiskezelő) által megállapított háziorvosi körzetben, a praxisjogot engedélyező határozat véglegessé válásától.

(2)[6] A praxisjog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység - törvényben meghatározott kivétellel - csak a praxiskezelő határozatában megállapított háziorvosi körzetben folytatható.

(3)[7] A praxisjog olyan, személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható.

(4) A praxisjog jogosultjának halála esetén - egymást követő sorrendben - a praxisjog folytatására[8]

a) a házastárs, illetőleg

b) az egyenesági leszármazó

jogosult. A b) pontban meghatározott személyek között a leszármazási fok határozza meg a praxisjog folytatására való jogosultság sorrendjét.[9]

(5)[10] Ha a (4) bekezdés b) pontja alapján több, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy lenne jogosult a praxisjog folytatására, e jogosultak a korábbi jogosult halálától számított 30 napon belül - jogvesztés terhe mellett - nyújthatják be a praxiskezelőhöz azt a megállapodásukat, amelyben megjelölik a praxisjog folytatására egyedül jogosult személyt.

(6) Ha a (4) bekezdés alapján a praxisjog folytatására jogosult személy nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek:[11]

- a praxisjog folytatására irányuló jogáról a sorrendben őt követő, a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy javára lemondhat, illetőleg[12]

- a praxisjogot a korábbi jogosult halálától számított 1 éven belül ingyenesen vagy visszterhesen elidegenítheti.[13]

(7)[14] Ha a praxisjog elidegenítésére a (6) bekezdés alapján jogosult személy e jogával az ott megjelölt határidőn belül nem él, a praxisjog megszűnik.

(8)[15] A praxisjog elidegenítésére irányuló jog a praxisjog jogosultját is megilleti.

(9)[16] A praxisjog bérbe, haszonbérbe nem adható és gyakorlásának joga sem ingyenesen, sem visszterhesen más részére át nem engedhető.

(9a)[17] Az Egészségbiztosítási Alapból a finanszírozás keretében folyósított összeg a praxisjog megszerzése érdekében felhasználható.

(10)[18] A tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek miatti ellátási különbségek kiegyenlítésére, a hátrányos helyzetű települési önkormányzatok egészségügyi alapellátási feladatai megszervezésének segítésére külön jogszabály szerint működtetett Praxisprogram szolgál.

(11)[19] A praxisjog megszerzéséhez felvett hitelhez, illetve kölcsönhöz az állam - kormányrendeletben meghatározott módon - kamattámogatást biztosít.

2/A. §[20] (1)[21] A praxisjog elidegenítésére vonatkozó szándékát az azt elidegeníteni kívánó személy - ha van a praxisjogot megszerezni kívánó orvos, őt is megjelölve - bejelenti a praxiskezelőnek és az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzatnak. Ha a (2) bekezdés b) pontja alapján a települési önkormányzat nem szándékozik a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kötni, úgy a települési önkormányzat, valamint a praxiskezelő - az (1a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - jelöl meg más, a praxisjogot megszerezni kívánó orvost.

(1a)[22] A praxiskezelő kizárólag akkor jelölhet az önkormányzat véleményének kikérését követően más orvost, ha azt jogszabályban meghatározott ellátásbiztonsági és gazdaságossági szempontok indokolják és az ezeknek megfelelő orvost az érintett önkormányzat(ok) a javaslattételt követő 6 hónapon belül sem jelöli(k) meg.

(2)[23] Ha az (1) bekezdés szerinti önkormányzat - a praxiskezelő véleményének kikérését követően -[24]

a) a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal - a praxisjog megszerzése esetén - az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kíván kötni, erről a felek előszerződést kötnek,

b) nem kíván a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kötni, erről az (1) bekezdés szerinti bejelentés napjától számított 45 napon belül nyilatkoznia kell.

(2a)[25] Ha az (1) bekezdés szerinti önkormányzat a (2) bekezdés b) pontja szerinti határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a praxisjogot megszerezni kívánó háziorvossal az adott körzetben a 2/B. §-a szerinti feladat-ellátási szerződést meg kívánja kötni. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti bejelentés napjától számított 90 napon belül az adott körzetre vonatkozóan a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést az (1) bekezdés szerinti önkormányzat és a praxisjogot megszerezni kívánó orvos megköti.

(3) Praxisjog folytatása esetén vélelmezni kell, hogy az (1) bekezdés szerinti önkormányzat a praxisjogot folytató háziorvossal az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kíván kötni.

2/B. §[26] (1) A praxisjoggal rendelkező háziorvos és az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzat közötti feladat-ellátási szerződés (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) kötelezően tartalmazza legalább az alábbi tartalmi elemeket:[27]

a) a felek megnevezése, a személyes ellátásra kötelezett orvos megnevezésével,

b) a praxisjoggal érintett körzet meghatározása,

c) a felek kötelezettségeinek meghatározása, ideértve a települési önkormányzatnak a fenntartáshoz történő hozzájárulására vonatkozó szabályokat,

d)[28] a rendelési idő meghatározása, azzal, hogy az adott településen működő, praxisjoggal rendelkező háziorvosok kötelesek rendelési idejüket összehangoltan kialakítani,

e) az ügyeletben történő részvételre vonatkozó rendelkezések,

f) a helyettesítésre vonatkozó rendelkezések,

g) az ellátás nyújtásában részt vevő egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó rendelkezések,

h) a szerződés időtartama,

i) a felmondásra vonatkozó rendelkezések,

j) a kártérítésre, kártalanításra vonatkozó rendelkezések.

(1a)[29] Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fenntartási kötelezettség körében a települési önkormányzat köteles gondoskodni

a) az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott rendelő (a továbbiakban: rendelő) praxisjoggal rendelkező háziorvos részére történő térítésmentes használatba adásáról,

b) - amennyiben a rendelő nem a háziorvos vagy a háziorvosi szolgáltató tulajdonában van - a rendelő külső homlokzati részei karbantartásáról, felújításáról, valamint a falakban elhelyezkedő vezetékek és a központi fűtésrendszer teljes vagy részleges cseréjével járó munkák elvégzéséről.

(2) A feladat-ellátási szerződés legrövidebb időtartama 5 év.

(3) A települési önkormányzat a feladat-ellátási szerződést - indoklással - felmondja, ha

a) a háziorvos a feladat-ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeit írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy folytatólagosan megszegi a jogszabályban foglalt működésre vonatkozó előírásokat,

b) a háziorvos önálló egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultságát bármely okból elveszti.

(4) A feladat-ellátási szerződésben hat hónapnál rövidebb felmondási idő nem határozható meg.

(5)[30] A körzetmódosítás miatt bekövetkezett, a háziorvost ért kár esetén az adott körzet megállapításáért felelős szerv kártalanítási kötelezettséggel tartozik, amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a háziorvosi szolgáltató által a finanszírozása keretében kapott egy éves összeget.

(6) A feladat-ellátási szerződést a feladatot ellátó háziorvosi szolgáltató is megkötheti.

(7)[31] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló, praxisjoggal rendelkező háziorvos esetében az (1) bekezdésben foglaltakat - az egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban - megfelelően alkalmazni kell.

(8)[32] A feladat-ellátási szerződés megkötésekor felmerülő vitás kérdések rendezésében a praxiskezelő - a felek által meghatározott kérdések eldöntésében - segítséget nyújt.

(9)[33] Ha a feladatellátási szerződés az (1) bekezdés szerinti tartalmi elemeket nem vagy nem a jogszabályban előírtak szerint tartalmazza, a praxiskezelő annak érvénytelensége megállapítása céljából a bíróság előtt megtámadhatja.

2/C. §[34] A praxiskezelő[35]

a)[36] nyilvántartást vezet

aa) a praxisjogokról,

ab) a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetekről,

b)[37] regisztrálja a praxisjogra vonatkozó adásvételeket, ebben a körben nyilvántartja az eladó és a vevő nevét és pecsétszámát, valamint a praxisjog és az adásvétel azonosítására szolgáló adatokat, továbbá közzéteszi és hirdeti a megvásárolható praxisjogokat.

2/D. §[38] (1)[39] A 2/C. § a) pont aa) alpontja szerinti nyilvántartás a praxis kódja, a praxisjoggal érintett körzet meghatározása, a praxisjogot engedélyező határozatot kiadó vagy a praxisjogot hatósági bizonyítványban igazoló hatóság megnevezése, az engedély vagy a hatósági bizonyítvány száma és kelte tekintetében, a 2/C. § a) pont ab) alpontja szerinti nyilvántartás a praxis kódja, a praxisjoggal érintett körzet meghatározása és tartósan betöltetlenné válása időpontjának tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2)[40]

(3)[41] A 2/C. § a) pontja szerinti nyilvántartásokban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

3. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2)[42]

(3)[43]

(4)[44]

(5)[45] A területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok működtetési joga 2012. január 1-jével praxisjognak minősül, amely jog arra a körzetre terjed ki, ahol a háziorvos 2012. január 1-jén területi ellátási kötelezettséggel háziorvosi ellátást nyújt, ideértve a munkavégzésben akadályozott, működtetési joggal rendelkező orvost is.

(5a)[46] A praxisjogot a törvény erejénél fogva megszerző háziorvos kérelmére a praxiskezelő a praxisjog meglétét hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(6)[47] Azok a működtetési joggal rendelkező háziorvosok, akik 2012. január 1-jén nem rendelkeznek területi ellátási kötelezettséggel (a továbbiakban: működtetési joggal rendelkező háziorvos), tartósan betöltetlen körzetben működtetési joguk alapján területi ellátási kötelezettséget vállalhatnak 2015. december 31-éig. A tartósan betöltetlen körzetek betöltésénél a működtetési joggal rendelkező háziorvosok előnyt élveznek. A működtetési joggal rendelkező háziorvos működtetési joga a tartósan betöltetlen körzet betöltésével - illetékmentesen - praxisjognak minősül. Azon működtetési joggal rendelkező háziorvos működtetési joga, aki 2015. december 31-éig nem tölt be tartósan betöltetlen háziorvosi körzetet, 2015. december 31-i hatállyal megszűnik.

(7)[48]

(8)[49] Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvénnyel megállapított 2/B. §-ban foglalt követelményeknek 2013. január 1-jétől kell megfelelni.

(8a)[50] Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 2. § (1) és (2) bekezdésében, 2/A. § (1) és (1a) bekezdésében foglalt rendelkezések a 2023. január 1. napján meglevő praxisjogokat és a feladat-ellátási szerződés szerinti jogokat és kötelezettségeket - a praxisjog elidegenítéséig vagy megszűnéséig, illetve a körzetnek az egészségügyi alapellátásról szóló törvény szerinti átalakításáig - nem érintik.

(9)[51] Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy

aa) a praxisjog megszerzésének és visszavonásának feltételeit és eseteit, a helyettesítés eseteit, valamint a praxisjog átengedésére vonatkozó szabályokat rendeletben megállapítsa,

ab)[52] a praxiskezelőt kijelölje, valamint feladat- és hatáskörét, továbbá eljárásának szabályait rendeletben meghatározza,

ac) a praxiskezelő által nyújtott kamatmentes visszatérítendő támogatásra, valamint a praxiskezelő által szedett díjra vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa,

ad)[53] a feladat-ellátási szerződés formai követelményeit rendeletben meghatározza,

ae)[54] a praxisjog megszerzéséhez felvett hitelhez, illetve kölcsönhöz az állam által biztosított kamattámogatásra vonatkozó részletes szabályokat meghatározza,

b) az egészségügyért felelős miniszter, hogy a praxisjog alapján végzett tevékenység gyakorlásának és ellenőrzésének részletes szakmai szabályait, továbbá a helyettesítésre, a tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésre és az alkalmassági vizsgálatra vonatkozó szabályokat rendeletben meghatározza.

4. §[55] Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke