A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.938/2007/50. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 114. §, 251. §, 252. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 7. §, 89. §, 95. §, 100. §, 188. §, 190. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bírók: Beiszer Vilmosné, Székely Katalin, Tolnai Lászlóné

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.938/2007/50.*, Budapest Környéki Törvényszék Mf.22575/2010/5., Kúria Mfv.10383/2011/5., 3056/2013. (II. 28.) AB végzés

***********

Pest Megyei Munkaügyi Bíróság

1. M. 938/2007/50.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A -i Munkaügyi Bíróság a Dr.... Gábor ügyvéd (Budapest,) által képviselt ........... felperesnek (Budapest, Újház u. 10.) - a Dr..... Tibor ügyvéd (Budapest, ) által képviselt ........alperes (Budapest,) ellen jogellenes munkaviszony megszüntetés iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 400.000 Ft ( azaz: négyszázezer forint) perköltséget.

Az illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet 3 (három) példányban a .....-i Munkaügyi Bíróságon kell benyújtani a .........Megyei Bíróságnak címezve.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ában, illetve 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni; a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos; a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; a felek azt kérték, vagy megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, illetve összegszerűségére vonatkozik, csak a teljesítési határidőre vonatkozik, az ítélet indokolása ellen irányul, a felek tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előteijesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

INDOKOLÁS

A bíróság a tárgyalás anyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felek 2005. január 3. napján határozatlan idejű munkaszerződést kötöttek, amelynek alapján az alperes a felperest fuvarozás szakmai vezető munkakörben foglalkoztatta 2005. január 1. napjától, havi bruttó 200.000 Ft munkabérért.A felperesnek munkaköri leírása nem volt. A bíróság a felek egyező előadása alapján megállapította, hogy a felperes munkakörébe tartozott a munkavégzésre vonatkozó szakmai anyagok összeállítása, munkaköri leírások elkészítése; az elszámoltató kollégákkal ő alakította ki a járatleadási, elszámolási, üzemanyag-felhasználási rendet, ő értékelte a túlfogyasztásokat, adta ki a fegyelmi határozatokat, ellenőrzést, felügyeletet gyakorolt a beosztott munkatársak felett.

Az alperes a felperest, több műszaki koordinátor, és járatelszámoló közvetlen munkahelyi vezetőjeként nevezte meg.

A felek a közöttük 2005. január 3. létrejött munkaszerződést 2007. április 1. napjával akként módosították, hogy a felperes munkabérét 200.000 Ft-ról 400.000 Ft-ra emelték fel. A módosítás keretében a felperes lelkiismeretes munkáját méltatta az alperes.

Az alperes a felperes munkaviszonyát 2007. július 5. napján közölt rendes felmondással 2007. október 5. napjával megszüntette. A felmondás okaként az alperes azt jelölte meg, hogy a felperes a fuvarozás szakmai vezető munkaköréből eredő kötelezettségeit többször gondatlanul megszegte, amelyből eredően a munkaviszony vele való fenntartása a jövőben nem elvárható. Az alperes a kötelezettségszegés körében azt jelölte meg, hogy a felperes a gépjárművek szervízelésével kapcsolatos, valamint a 13-as számú igazgatói utasításban foglalt előírásokat nem tartotta be. A felperes a felmondás közlésekor védett korban volt.

A felmondás közlése előtt a felperes, az alperesi ügyvezető, az alperesi cég anyavállalatának delegált meghatalmazottja, Udo ....., valamint dr. ...... Anikó ügyvéd egyeztető megbeszélést tartottak, amelyen a felperes aláírta azt jegyzőkönyvet, amelyben elismerte, hogy a későbbi felmondásban hivatkozott utasítások előtte ismertek, és egyértelműek voltak, és szakmai vezetőként neki kellett volna ellenőriznie azok betartását. Ugyanezen jegyzőkönyvben a felperes akként nyilatkozott, hogy tisztában van mulasztása gyakoriságával és súlyával, továbbá annak munkajogi következményeivel.

A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes a munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, továbbá az eredeti munkakörbe történő visszahelyezés mellőzésével az Mt. 100.§ (4) bekezdése alapján 10 havi átlagkeresetének megfelelő összeg, a 100.§ (6) bekezdése alapján az elmaradt munkabére és annak kamatai, valamint az Mt. 95.§

(5) bekezdése alapján háromhavi végkielégítés és annak kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A felperes havi bruttó 400.000 Ft átlagkereset alapul vételével kérte az alperest kötelezni.

Hivatkozott arra, hogy az alperes által közölt felmondás egyik indoka sem felel meg a valóság és az okszerűség törvényi követelményeinek. Azaz nem valós állítás, hogy a javításokra vonatkozó munkáltatói utasítás be nem tartásával 22.000 EUR kárt okozott volna a felperes, másrészt az sem igaz, hogy nem tartotta be 13. számú, az úgynevezett utazási adatlap vezetésével kapcsolatos igazgatói utasítást, hiszen ennek betartása nem is tartozott a munkakörébe. Utalt arra, hogy valójában a fuvarozás szakmai irányítója volt, és mint ilyen a törvényesség betartásáért felelt, a szakmai vezetést, a gépjárművezetők irányítását pedig a fuvarozási koordinátorok végezték.

Álláspontja szerint a felmondás valódi oka Udo Lange vele szemben tanúsított ellenszenve volt, hiszen a munkája ellen kifogást nem emeltek, sőt 2007. áprilisában jelentős béremelésben is részesült.

Utalt arra, hogy a felmondás közlésekor már védett korban volt, így az Mt. 89.§ (7) bekezdése alapján csak különösen indokolt esetben lehetett volna a munkaviszonyát megszüntetni, amely a felmondás közlésekor nem állt fenn, valamint arra, hogy a felmondás nem az arra jogosult személytől származik, hiszen a döntést valójában Udo .... hozta meg.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes által hivatkozott béremeléskor még nem merült fel adat a felmondás okát képező hiányosságokra vonatkozóan, de a béremelésre egyébként sem dicséretképpen került sor, hanem felperes közeledő nyugdíjas kora miatt kérte azt.

Vitatta, hogy a felmondást nem az arra jogosult személy adta ki. E körben azt adta elő, hogy a felmondást a munkáltatói jogkör gyakorlója, ........ Zoltán ügyvezető írta alá, Udo ........ az alperesi cég egyszemélyes alapítója által delegált személy volt, akinek kifejezetten az volt a feladata, hogy az alperesi cég veszteséges gazdálkodásainak okait feltárja. A felperes munkaviszonyának megszüntetéséhez nem ....... úr ellenszenve, hanem a feltárt hiányosságok vezettek.