A Kúria Kfv.37341/2017/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 13. §, (1) bek.] Bírók: Fekete Ildikó, Huszárné dr. Oláh Éva, Kovács András

A határozat elvi tartalma:

A MOK Etikai Kódexének hatálya az orvosok szakmai tevékenységére terjed ki, ez alapján a kamara nem indíthat etikai eljárást a kamara tevékenységét kritizáló elektronikus levelek miatt.

Kapcsolódó határozatok:

Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27211/2016/10., *Kúria Kfv.37341/2017/4.* (BH 2018.7.209), 3056/2021. (II. 19.) AB végzés

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.37.341/2017/4.

A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke, előadó bíró

dr. Fekete Ildikó bíró

Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: dr. felperes neve

A felperes képviselője: Fügedi Ügyvédi Iroda, dr. Fügedi Attila ügyvéd

Az alperes: Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága Az alperes képviselője: Dr. Megyesi & Pápai Ügyvédi Iroda

A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.211/2016/10.

Rendelkező rész

A Kúria az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.211/2016/10. számú ítéletét, valamint az alperes E/78-4/2016. számú és E/79-5/2016. számú határozatait - az elsőfokú határozatokra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Kötelezi a Kúria az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (százezer) forint együttes per- és felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2013. október 16. napján elektronikus levelet küldött a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szervezete részére, illetve másolatban az alperes részére, amelyben a MOK Etikai Kódexének idézése mellett - a levél tartalmát tekintve - bejelentést tett a (...) házaló orvosok etikai vétségei miatt. A levélben a bejelentéssel érintett orvosokat "etikátlan tetvek"-nek nevezte, illetve a kamara működését is sértő hangnemű kritikával illette. Ezt követően 2013. november 25-én és 27-én a felperes újabb elektronikus leveleket küldött az alperes, illetve a MOK elnöke részére, amelyben ismételten sértő hangnemben kritizálta a kamara működését, a kamarai szervek szellemi színvonalát, és jogi képzettségét. Az elektronikus levelek nyomán a MOK elnöke az elsőfokú kamarai etikai bizottságnál panasszal élt.

[2] Az elsőfokú kamarai etikai bizottság megismételt eljárásban 2016. január 18-án kelt E-04/2014. számú határozatával az október 16-i levél, illetve ugyanaznap kelt E-03/2014. számú határozatával a november 25-i és 17-i elektronikus levelek vonatkozásában a felperest megrovás etikai büntetésben részesítette. A határozatok indokolása szerint a felperes kijelentései bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, köztudomású módon megállapíthatóan sértik a MOK Etikai Kódexének II.1.3. (2) bekezdését, II.16. pontját, II.18. (1) bekezdését, illetve II.33.3. (1)-(2) bekezdését, az orvosnak ugyanis kötelessége, hogy betartsa azokat az íratlan szabályokat is, amelyek az emberi kapcsolatokban fontosak, megnyilvánulásaiban biztosítania kell orvostársai megbecsülését, szabad véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során pedig mérlegelnie kell, hogy az adott fórum és formai keretek megfelelnek-e a nyilatkozat tartalmának és céljának. Mindezek alapján az elsőfokú kamarai szerv az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján a megrovás büntetést tartotta az etikai vétség súlyával arányban állónak.

[3] A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes a 2016. április 20. napján kelt E/79-5/2016. számú határozatával az E-03/2014. számú elsőfokú döntést annak helyes indokai alapján helybenhagyta, míg a 2016. április 22. napján kelt E/78-4/2016. számú határozatával az E-04/2014. számú határozatot akként változtatta meg, hogy a felperest a megrovás mellett 200.000 forint pénzbírsággal is sújtotta. Indokolása szerint az elsőfokú kamarai szerv nem vette kellő súllyal figyelembe, hogy a panaszolttal szemben több esetben is megállapítottak már etikai vétséget, és szabtak ki büntetést.