BH 2018.7.209 A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexének hatálya az orvosok szakmai tevékenységére terjed ki, ez alapján a kamara nem indíthat etikai eljárást a kamara tevékenységét kritizáló elektronikus levelek miatt [2006. évi XCVII. tv. (Ekt.) 20. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2013. október 16. napján elektronikus levelet küldött a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK) Megyei Területi Szervezete részére, illetve másolatban az alperes részére, amelyben a MOK Etikai Kódexének idézése mellett - a levél tartalmát tekintve - bejelentést tett a T.-n házaló orvosok etikai vétségei miatt. A levélben a bejelentéssel érintett orvosokat "etikátlan tetvek"-nek nevezte, illetve a kamara működését is sértő hangnemű kritikával illette. Ezt követően 2013. november 25-én és 27-én a felperes újabb elektronikus leveleket küldött az alperes, illetve a MOK elnöke részére, amelyben ismételten sértő hangnemben kritizálta a kamara működését, a kamarai szervek szellemi színvonalát, és jogi képzettségét. Az elektronikus levelek nyomán a MOK elnöke az elsőfokú kamarai etikai bizottságnál panasszal élt.

[2] Az elsőfokú kamarai etikai bizottság megismételt eljárásban 2016. január 18-án kelt határozatával az október 16-i levél, illetve ugyanaznap kelt határozatával a november 25-i és 17-i elektronikus levelek vonatkozásában a felperest megrovás etikai büntetésben részesítette. A határozatok indokolása szerint a felperes kijelentései bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, köztudomású módon megállapíthatóan sértik a MOK Etikai Kódexének II.1.3. (2) bekezdését, II.16. pontját, II.18. (1) bekezdését, illetve II.33.3. (1)-(2) bekezdését, az orvosnak ugyanis kötelessége, hogy betartsa azokat az íratlan szabályokat is, amelyek az emberi kapcsolatokban fontosak, megnyilvánulásai­ban biztosítania kell orvostársai megbecsülését, szabad véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során pedig mérlegelnie kell, hogy az adott fórum és formai keretek megfelelnek-e a nyilatkozat tartalmának és céljának. Mindezek alapján az elsőfokú kamarai szerv az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján a megrovás büntetést tartotta az etikai vétség súlyával arányban állónak.

[3] A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes a 2016. április 20. napján kelt határozatával az elsőfokú döntést annak helyes indokai alapján helybenhagyta, míg a 2016. április 22. napján kelt határozatával a másik határozatot akként változtatta meg, hogy a felperest a megrovás mellett 200 000 forint pénzbírsággal is sújtotta. Indokolása szerint az elsőfokú kamarai szerv nem vette kellő súllyal figyelembe, hogy a panaszolttal szemben több esetben is megállapítottak már etikai vétséget, és szabtak ki büntetést.

A kereseti kérelem és az alperes védekezés

[4] Az alperesi határozatokkal szemben a felperes kereseteket terjesztett elő.

[5] Az alperes ellenkérelmében a keresetek elutasítását kérte.

Az elsőfokú ítélet

[6] Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetek alapján indult pereket egyesítette, majd a felperes kereseteit elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy az Ekt. 23. § (5) bekezdése alapján az etikai eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait kell alkalmazni, az etikai határozat pedig a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján közigazgatási perben felülvizsgálható közigazgatási határozat. Az eljárt kamarai szervek jogképessége kapcsán a bíróság kiemelte, hogy a kamarai szervek hatásköreit az Ekt. pontosan meghatározza, a Pp. 327. § (2) és (4) bekezdései alapján pedig a közigazgatási szerv perbeli jogképességének a feltétele, hogy a szervet a közigazgatási jog szabályai szerint jogok illethetnek, illetve kötelezettségek terhelhetnek. A bíróság nem rendelkezik hatáskörrel annak vizsgálatára, hogy a MOK, illetve szervei rendelkeznek-e jogi személyiséggel, kizárólag az általuk hozott közigazgatási határozatok jogszerűségét vizsgálhatja.

[7] Az Etikai Kódex megalkotása az Ekt. 2. § c) pontja alapján a szakmai kamara feladata, a Szabályzat megsértése esetén pedig etikai eljárást kell lefolytatni a kamarai szerveknek. Az Etikai Kódexnek az elsőfokú döntésben felhívott rendelkezései rögzítik az orvosok számára azokat az írott és íratlan szabályokat, amelyek az emberi kapcsolatokban fontosak, kiemelve a kulturált viselkedés, kölcsönös kollegiális magatartás és az orvostársak megbecsülésének fontosságát. Az Etikai Kódex is biztosítja az orvosok számára a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogát, azonban kollégáikra nem tehetnek megjegyzést, értékelést, negatív hangvételű nyilatkozatot.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[8] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra kötelezését.

[9] Az ügy érdemét tekintve a felperes előadta, hogy az Ekt. 2. § c) pontja alapján megalkotott etikai szabályok kizárólag az orvosi szakma gyakorlására vonatkozó etikai szabályokat tartalmazza, az orvosi szakmai tevékenység körébe nem tartozó magatartási szabályokat a szakmai kamarák nem szabályozhatják. A kamarai szervekkel szemben megfogalmazott negatív vélemény közvetlen közlése az érintett szervekkel nem tartozik az orvosszakmai tevékenységének körébe, a véleménynyilvánítás szabadsága e körben nem korlátozható az Etikai Kódexen keresztül.

[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.

[12] A Kúriának az ügy érdemét illetően abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kamarai szerveknek küldött sértő hangnemű elektronikus levelek az Etikai Kódex tárgyi hatálya alá tartoznak-e.

[13] Az Ekt. 2. § c) pontja alapján a szakmai kamara az egészségügyi szakma gyakorlására vonatkozó általános szakmai magatartási-etikai szabályokat alkot. A MOK Etikai Kódex I.1.1. pontjában meghatározott célok között akként rendelkezik, hogy a szabályzat célja meghatározni az orvosi szakma hivatásrendi szabályait, rögzíteni a hivatás gyakorlásának erkölcsi normáit, őrködni az orvosi hivatás tisztasága felett, növelni annak erkölcsi színvonalát, védelmezni a hivatásuknak megfelelő magatartást tanúsító orvosokat és elmarasztalni a szakmai, etikai szabályok megszegőit, valamint rögzíteni a gyógyító-megelőző tevékenység során a betegekkel és a munkatársakkal való kapcsolat és együttműködés etikai szabályait.

[14] A fentiekből következően az Etikai Kódex alapvetően az orvosi, gyógyító-megelőző tevékenység gyakorlásához kapcsolódóan állapít meg etikai szabályokat az orvosok számára a betegekkel és a más orvosokkal való kapcsolattartásra. Ezen túlmenően - az orvosi hivatással jár fokozott felelősségre tekintettel - további etikai szabályokat határoz meg az orvosok külső kommunikációjára, vagyis például a tömegtájékoztatásban való megjelenésre. Az Etikai Kódex hatálya azonban nem fogja át és nem is foghatja át az orvosok minden megnyilvánulását, hiszen a kamara, mint az orvosok szakmai érdekképviseletére létrehozott köztestület, szabályozási jogköre az Ekt. 2. § c) pontja alapján csak az orvosok szakmai tevékenységével összefüggő kérdésekre terjed ki.