A Kúria Pfv.21422/2018/6. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (szerződés RÉSZLEGES érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 1. §, 7. §, 200. §, 237. §, 239. §, 2008. évi XL. törvény (Get.) 106. §, 109. §] Bírók: Magosi Szilvia, Parlagi Mátyás, Szabó Klára

A határozat elvi tartalma:

A szolgáltatás díjazásának jogszerűségét véglegesen és mindenkire kötelezően elbíráló jogerős közigazgatási bírósági ítélet anyagi jogereje nem terjed ki a szerződést kötő felek polgári jogviszonyára. A GET 109. §-a nem minősül olyan más jogkövetkezménynek, amely kizárja a polgári jogi semmisséget. A polgári jogi jogkövetkezmény alkalmazhatóságát a más jogági norma rendeltetése és az általa védett jogi érdek alapján kell elbírálni. A főszolgáltatásra vonatkozó részleges érvénytelenség általában az egész szerződés érvénytelenségét okozza, de a felek jogviszonyának jellege és a korábbi szerződéses kapcsolatuk tartalma alapján lehetséges, hogy a felek a szerződést a szolgáltatás díjára vonatkozó érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna. A szerződés részleges érvénytelensége esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződés érvénytelenséggel érintett részére kell alkalmazni, ennek során figyelemmel kell lenni az adott ügy egyedi jellegzetességeire. [1959. IV. tv. 1. § (1) bekezdés, 7. § (1) bekezdés, 200. § (2) bekezdés, 237. § (2) bekezdés, 239. § (1) bekezdés, 2008. XL. tv. 106. §, 109. §, 2011. CLXI. tv. 2. § (1) bekezdés, 6. §]

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Törvényszék G.40053/2014/23., Pécsi Ítélőtábla Gf.40008/2018/5., *Kúria Pfv.21422/2018/6.*

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.21.422/2018/6.

A tanács tagjai: dr. Szabó Klára a tanács elnöke, dr. Parlagi Mátyás előadó bíró, dr. Magosi Szilvia bíró

A felperes:

Az alperes:

Az alperes képviselője: ügyintéző: dr. Nagy Péter ügyvéd)

A per tárgya: szerződés részleges érvénytelensége

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma:

Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.40.008/2018/5.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Kaposvári Törvényszék 1.G.40.053/2014/23.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A peres felek 2013. május 31. napján jogcím-átvezetési szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződést kötöttek egymással 2013. július 1. napja 6:00 órától 2014. július 1. napja 6:00 óráig terjedő hatállyal. A szerződés 3. pont első bekezdése szerint a szolgáltatás díját a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) 106. §-a szerint a felhasználó igénye alapján az engedélyes által külön díj ellenében végezhető kiegészítő szolgáltatások köréről és díjairól szóló miniszteri rendelet tartalmazza. A szerződés 3. pont második bekezdése szerint e rendelet hatálybalépéséig a szerződés 1. sz. melléklete szerinti díjak kerülnek felszámolásra. A szerződés 1. sz. melléklet 1. pontja szerint a szolgáltatás díja 0,003 Ft/MJ. A szerződés 3. pont harmadik bekezdése és az 1. sz. melléklet 2. pontja szerint a jogcím-átvezetési díjat annak a rendszerhasználónak kell megfizetnie, aki a földgázszállító rendszer valamely betáplálási vagy kiadási pontján, vagy az MGP-n földgáz feletti rendelkezési jogot más rendszerhasználónak átad. Az 1. sz. melléklet 3. pontja szerint a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 31/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet (a továbbiakban: KHEM rendelet) megjelölt rendelkezései szerinti fizikai pontokon a jogcím-átvezetéssel érintett földgázmennyiség után a melléklet 1. pontja szerinti szolgáltatási díj 100%-át, az MGP-n pedig a szolgáltatási díj 50%-át kell megfizetni az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban (a továbbikban: ÜKSZ) rögzített eljárás szerint.

[2] A felperes az alperesnek 2013. június és 2014. június között 212.083.657 forint jogcím-átvezetési szolgáltatási díjat fizetett meg.

[3] A (a továbbiakban: hivatal) 2014. június 30. napján meghozott 2260/2014. számú határozatában (a továbbiakban: határozat) megállapította, hogy 2013. május 1-től kezdődően nem állnak fenn az alperes mint szállítási rendszerüzemeltető által a jogcím-átvezetési szolgáltatás díjköteles szolgáltatásként történő nyújtásának jogszabályi feltételei. Kötelezte az alperest, hogy jogcím-átvezetési szolgáltatás nyújtásáért díjat ne számítson fel a határozat jogerőre lépésétől kezdődően. Kötelezte az alperest az üzletszabályzat jogcím-átvezetési szolgáltatás igénybevételére vonatkozó 4.9. mellékletének, valamint az üzletszabályzat jogcím-átvezetési szolgáltatásra vonatkozó részeinek a módosítására a határozat jogerőre emelkedésétől számított két hónapon belül. A hivatal mellőzte bírság kiszabását.

[4] Az alperes a határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet terjesztett elő. A keresetet az elsőfokú bíróság elutasította. A döntést a másodfokú bíróság megváltoztatta és a határozatot hatályon kívül helyezte. A Kúria Kfv.III.37.295/2017/12. számú ítéletével a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint a földgáz rendszerüzemeltetők és egyetemes szolgáltatók által külön díj ellenében végezhető, valamint ingyenesen biztosítandó szolgáltatásokról szóló 17/2013. (IV. 30.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM rendelet) hatálybalépése után díjat csak az NFM rendelet alapján lehet kérni. Mivel az NFM rendelet ilyen díjat a 2013. május 1-jei hatálybalépésekor nem tartalmazott, így a díj nem volt felszámítható. A GET 106. § a) pontja alapján a rendszerüzemeltető ebben a minőségében csak olyan szolgáltatásokat nyújthat az engedélyes részére - annak igénye alapján - külön díj ellenében, amelyet az NFM rendelet tartalmaz, és az ilyen szolgáltatás díját is az NFM rendelet határozza meg. A szabályozás célja, hogy a rendszerüzemeltető által az engedélyeseknek külön díj ellenében nyújtott szolgáltatás szoros, miniszteri rendeletben megjelenő közhatalmi kontroll alatt legyen, mert így biztosítható, hogy a természetes monopóliumként működő rendszerüzemeltető valóban csak az indokolt költségeket érvényesíthesse a díjaiban. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: GET Vhr.) 78. § (2) bekezdését a GET 106. § a) pontjával együttesen kell értelmezni. A rendszerüzemeltető a GET Vhr. 78. § (2) bekezdése alapján csak annyiban jogosult szabad elhatározásából, miniszteri rendeleti szabály nélkül az üzletszabályzatában szolgáltatásokat meghatározni és azokra díjat előírni, amennyiben a GET éppen hatályos rendelkezése az adott szerződő partner vonatkozásában a szolgáltatások körének és díjának meghatározását nem utalja miniszteri rendeletre. Az NFM rendelet 2014. október 1. napjától hatályos 2/A. §-a tartalmazta a jogcím-átvezetési szolgáltatást. Ezen időpontot megelőzően a GET 106. § a) pontja alapján külön díjért nem lehetett ilyen szolgáltatást nyújtani. Mindaddig, amíg egy szolgáltatás a GET 106. § a) pontja szerint nem válik külön díj ellenében nyújthatóvá, addig annak ellenszolgáltatását a rendszerhasználati díj képezi. Ha a szolgáltatás a miniszteri rendelet alapján külön díj ellenében nyújthatóvá válik, annak költségei onnantól a rendszerhasználati díj meghatározása során nem vehetők figyelembe, így annak ellenszolgáltatása a miniszteri rendeletben meghatározott külön díj lesz. Az üzletszabályzat alapján a jogcím-átvezetési szolgáltatásért a miniszteri rendelet hatálybalépéséig lehetett díjat szedni. 2013. május 1-je után ezt a díjat nem lehetett szedni az üzletszabályzatra hivatkozással. Díj alkalmazására csak a miniszteri rendelet alapján volt mód. Mivel a miniszteri rendelet csak 2014. október 1-től határozta meg ezt a szolgáltatási díjat, így 2013. május 1. és 2014. október 1-je között nem volt jogszerű módja a jogcím-átvezetési szolgáltatásért való díj szedésének.