A Kúria Bfv.139/2012/5. számú precedensképes határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 24. §, 166. §, 167. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 427. §] Bírók: Belegi József, Kovács István, Szabó Péter

A határozat elvi tartalma:

Emberölés bűntette helyett - miután a privilegizált eset megállapításának feltételei maradéktalanul megvalósultak - a cselekmény erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének minősítése, a kiszabott szabadságvesztés mérséklése és a közügyektől eltiltás mellőzése. Erős felindulásban elkövetett emberölés valamennyi körülmény együttesen és összességében történt vizsgálata mellett, hozzátartozó sérelmére elkövetés esetén is megállapítható az indulatnak méltányolható okból származó volta. BH 2012/9/214.

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék B.732/2007/39., Debreceni Ítélőtábla Bf.95/2009/6., *Kúria Bfv.139/2012/5.* (BH 2012.9.214)

***********

KÚRIA

Bfv.I.139/2012/5.szám

A Kúria Budapesten, 2012. év április hó 17. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az emberölés bűntette miatt vádlott neve ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.B.732/2007/39. számú ítéletét és a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.95/2009/6. számú végzését megváltoztatja annyiban, hogy a terhelt cselekményét a Btk.167.§-ában meghatározott erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének minősíti;

a fogházbüntetés tartamát 5 (öt) évre enyhíti, a közügyektől eltiltást mellőzi.

Egyebekben a támadott határozatokat hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s :

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a 2008. december 30-án kihirdetett 3.B.732/2007/39. számú ítéletével vádlott neve terheltet bűnösnek mondotta ki a Btk. 166. §-ának (1) bekezdése szerinti emberölés bűntettében, és ezért nyolc év fogházbüntetésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte. Az általa előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította. Járulékos kérdésekről rendelkezett és kötelezte a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére.

Személyi körülmények körében rögzítette, hogy az 1974-ben született vádlott neve terhelt magyar állampolgár, középiskolai végzettsége van, rokkantnyugdíjas, havi 50.000 Ft nyugdíjjal, elvált, kiskorú gyermeke nincs, vagyontalan, büntetlen előéletű.

Elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban nem szenved és nem szenvedett a terhére rótt cselekmény idején sem. Enyhe fokú szellemi hanyatlás mutatható ki nála. Összteljesítménye átlagos szintű, de a részletes intelligencia profil a központi idegrendszeri károsodás jeleit mutatja. Klinikailag lényegmegragadási készsége csökkent.

Az 1996-ban kialakult bal agyféltekei keringészavar következtében agyi károsodást szenvedett, szervi eredetű következményes személyiségtorzulással. Érzelmileg feltűnően színtelen, kissé érdektelen viszonyulású személyiség, a sérelmek megtapadására hajlamos, empátiás készsége jelentősen csökkent. Külső megterhelések hatására ideges reakciókra, lehangoltságra, szorongásra is hajlamos. Merev, rugalmatlan viszonyulású, megfelelő kötődésre nem képes. Mindez alkalmazkodó készségét jelentősen csökkentette. Tartósan fennálló konfliktusait feldolgozni nem tudta.

Organikus sérüléséből eredően átlagos szinten megtartott, dementálódott intellektusú, infantilizálódott személyiség.

Enyhe fokú szellemi hanyatlása és agyi károsodása következtében kialakult személyiség torzulása miatt elmeállapotánál fogva közepes mértékben volt korlátozva a terhére rótt cselekmény következményének a felismerésében és a felismerésnek megfelelő magatartás kialakításában.

Tényállásként az alábbiakat állapította meg:

A terhelt házassága akkori alkoholista életmódja miatt 1989 év nyarán felbomlott. Ezért a terhelt a szüleihez költözött és édesapjával, valamint édesanyjával, a sértettel élt közös háztartásban a Ny-i lakóházukban.

Rövid idő múlva, 1989. október 5-én a terhelt édesapja, eladta a tulajdonában lévő ingatlant lányának 400.000 Ft-ért, fenntartva holtig tartó haszonélvezeti jogát.

E szerződés megkötése után a terhelt és szülei is az ingatlanban maradtak.

A terhelt 1996-ban agyvérzést kapott, és ezt követően, még ebben az évben az édesapja is meghalt. Ezután a terhelt és édesanyja az ingatlant továbbra is közösen használták.

2006. decemberében a sértett betegsége folytán kórházba került. Miután hazaengedték már gondozásra és ápolásra szorult. Ezt két napig a terhelt unokatestvére végezte, azonban miután december 19-én a terhelt a testvérét késsel a kezében megfenyegette, ezt követően már nem ápolta a sértettet, hanem azt a terhelt felkérésére egy Ny-i lakos végezte 2007. májusáig.

A Nyíregyházi Városi Bíróság a 2007. május 7-én kelt és aznap jogerőre emelkedett 28/aSz43/2007/7. számú határozatával megállapította, hogy a terhelt elkövette a testvére sérelmére a veszélyes fenyegetés szabálysértését, azonban a felelősségre vonást mellőzte.

2007. májusától T. I-né sem vállalta tovább a sértett ápolását, gondozását, ezért a sértettet a terhelt és annak lánya ápolta tovább. A terhelt lánya hetente kétszer - háromszor is lement a nagymamájához, segített annak ápolásában az édesapjának.

Ezekben a hetekben jó volt a kapcsolat a sértett, a terhelt és annak lánya között.

2007. május 18-án K. Sz. I. a Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalába ment, kijelentette, hogy a Nyíregyházi Városi Bíróság május 7-én kelt határozata alapján rosszhiszemű lakáshasználónak tekinti a testvérét, ezért a lakhatásához, mint tulajdonos nem járul hozzá, és kérte a jegyzőt, hogy az ügyben hozza meg a döntését.