1042/1997. (IV. 29.) Korm. határozat

a Balaton védelmét szolgáló kutatások középtávú tervének jóváhagyásáról

1. A Kormány a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési tervről szóló 1068/1996. (VI. 21.) Korm. határozat 8. pontja alapján a Balaton védelmét szolgáló kutatások középtávú tervét a határozat melléklete szerint jóváhagyja.

2. A kutatási terv alapján évenként tematikai programot kell készíteni, s annak teljesítéséről és értékeléséről a Kormányt tájékoztatni kell.

Melléklet az 1042/1997. (IV. 29.) Korm. határozathoz

Középtávú kutatási terv (1997-1999) "a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési terv"-hez

A középtávú kutatási terv figyelembe veszi azokat a tudományos eredményeket, melyeket a kutatók az elmúlt évtizedek során elértek, és amelyekre épülve eredményes beavatkozások történtek a Balaton védelme érdekében. Emellett a terv új megközelítési módokat, módszereket és technikákat is előtérbe helyez az ökológiai állapot védelmével és a vízminőség javításával összefüggő Balaton-kutatás eredményességének fokozása és nemzetközi színvonalának biztosítása érdekében.

A kutatások során a Balatonra, a Kis-Balatonra és a vízgyűjtőre egyaránt tekintettel kell lenni.

A kutatások fő irányai és azok tartalma

I. Az eutrofizálódás pontosabb megértése és az algásodás csökkentésére adandó javaslatok kidolgozása érdekében kutatni és elemezni kell a Balaton tápanyag-ellátottságát és forgalmát. Tisztázni kell a vízgyűjtőről, illetve a légkörből származó pontszerű és diffúz terhelést, és fel kell állítani a tápanyagterhelés mérlegét. Vizsgálni kell a tápanyagbázisra épülő bakteriológiai és algológiai folyamatokat.

Vizsgálni kell a baktériumok és az algák tápanyagforgalomban játszott szerepét, szaporodásukat, az algafajok arányainak alakulását, a kékalgák toxintermelését és annak veszélyeit.

Kutatni kell a magasabbrendű növényzet elterjedésének alakulását és azok szerepét a Balaton anyagforgalmában.

II. A Balatonban élő állatok anyagforgalomban játszott szerepének tisztázása, a halállomány megőrzése és az optimális halgazdálkodás fenntartása érdekében fel kell tárni a zooplankton-, a makrobentosz- és a halállomány mennyiségi és minőségi összetételét és az évek során bekövetkező változásokat. Kutatni kell e fajok táplálkozását, anyagcseréjét, növekedését, szaporodását, valamint a fajgazdagság alakulását.

Kutatni kell a betelepített és más, invazívvá váló halfajok szerepét, a ragadozó-préda kapcsolatot, valamint az állományszabályozás lehetőségeit.

III. Az antropogén eredetű toxikus környezetszennyező anyagok által okozott veszélyeztetettség tisztázása, a káros hatások megítélése és elkerülése érdekében kutatni kell a szennyező anyagok eredetét, azok áramlásának, halmozódásának menetét a víztestben, üledékben és az élőlényekben.

Fel kell tárni a balatoni élő szervezetek toxikus anyagokkal való szennyezettségének mértékét, és azt, hogy ezek az anyagok miképpen befolyásolják az élőlények egészségi állapotát. Kutatni kell olyan szervezeteket és eljárásokat, amelyek a vízminőség megítélésének biológiai indikátorai lehetnek.

IV. Kutatásokat kell folytatni jól körülhatárolt, aktuális gyakorlati problémák megoldása érdekében, így a műszaki beavatkozások (kotrás, tározók, szűrőmezők, partszabályozás, vízszintszabályozás) tudományos megalapozására és hatékonyságának megítélésére, a csípőszúnyog elleni környezetbarát védekezés kidolgozására, a nád, a kotrással eltávolított üledék és a szennyvíziszap hasznosítására, biológiai és műszaki monitorrendszerek kimunkálására és működtetésére.

Az I-IV. fejezetben foglaltakat részletes áttekintésben a táblázat mutatja be.