Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

1042/1997. (IV. 29.) Korm. határozat

a Balaton védelmét szolgáló kutatások középtávú tervének jóváhagyásáról

1. A Kormány a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési tervről szóló 1068/1996. (VI. 21.) Korm. határozat 8. pontja alapján a Balaton védelmét szolgáló kutatások középtávú tervét a határozat melléklete szerint jóváhagyja.

2. A kutatási terv alapján évenként tematikai programot kell készíteni, s annak teljesítéséről és értékeléséről a Kormányt tájékoztatni kell.

Felelős:Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára
Határidő:a Kormány tájékoztatására: évente április 30.

Melléklet az 1042/1997. (IV. 29.) Korm. határozathoz

Középtávú kutatási terv (1997-1999) "a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési terv"-hez

A középtávú kutatási terv figyelembe veszi azokat a tudományos eredményeket, melyeket a kutatók az elmúlt évtizedek során elértek, és amelyekre épülve eredményes beavatkozások történtek a Balaton védelme érdekében. Emellett a terv új megközelítési módokat, módszereket és technikákat is előtérbe helyez az ökológiai állapot védelmével és a vízminőség javításával összefüggő Balaton-kutatás eredményességének fokozása és nemzetközi színvonalának biztosítása érdekében.

A kutatások során a Balatonra, a Kis-Balatonra és a vízgyűjtőre egyaránt tekintettel kell lenni.

A kutatások fő irányai és azok tartalma

I. Az eutrofizálódás pontosabb megértése és az algásodás csökkentésére adandó javaslatok kidolgozása érdekében kutatni és elemezni kell a Balaton tápanyag-ellátottságát és forgalmát. Tisztázni kell a vízgyűjtőről, illetve a légkörből származó pontszerű és diffúz terhelést, és fel kell állítani a tápanyagterhelés mérlegét. Vizsgálni kell a tápanyagbázisra épülő bakteriológiai és algológiai folyamatokat.

Vizsgálni kell a baktériumok és az algák tápanyagforgalomban játszott szerepét, szaporodásukat, az algafajok arányainak alakulását, a kékalgák toxintermelését és annak veszélyeit.

Kutatni kell a magasabbrendű növényzet elterjedésének alakulását és azok szerepét a Balaton anyagforgalmában.

II. A Balatonban élő állatok anyagforgalomban játszott szerepének tisztázása, a halállomány megőrzése és az optimális halgazdálkodás fenntartása érdekében fel kell tárni a zooplankton-, a makrobentosz- és a halállomány mennyiségi és minőségi összetételét és az évek során bekövetkező változásokat. Kutatni kell e fajok táplálkozását, anyagcseréjét, növekedését, szaporodását, valamint a fajgazdagság alakulását.

Kutatni kell a betelepített és más, invazívvá váló halfajok szerepét, a ragadozó-préda kapcsolatot, valamint az állományszabályozás lehetőségeit.

III. Az antropogén eredetű toxikus környezetszennyező anyagok által okozott veszélyeztetettség tisztázása, a káros hatások megítélése és elkerülése érdekében kutatni kell a szennyező anyagok eredetét, azok áramlásának, halmozódásának menetét a víztestben, üledékben és az élőlényekben.

Fel kell tárni a balatoni élő szervezetek toxikus anyagokkal való szennyezettségének mértékét, és azt, hogy ezek az anyagok miképpen befolyásolják az élőlények egészségi állapotát. Kutatni kell olyan szervezeteket és eljárásokat, amelyek a vízminőség megítélésének biológiai indikátorai lehetnek.

IV. Kutatásokat kell folytatni jól körülhatárolt, aktuális gyakorlati problémák megoldása érdekében, így a műszaki beavatkozások (kotrás, tározók, szűrőmezők, partszabályozás, vízszintszabályozás) tudományos megalapozására és hatékonyságának megítélésére, a csípőszúnyog elleni környezetbarát védekezés kidolgozására, a nád, a kotrással eltávolított üledék és a szennyvíziszap hasznosítására, biológiai és műszaki monitorrendszerek kimunkálására és működtetésére.

Az I-IV. fejezetben foglaltakat részletes áttekintésben a táblázat mutatja be.

A KÖZÉPTÁVÚ KUTATÁSI TERV ALAPSTRUKTÚRÁJA (1997-1999)
I.
Eutrofizáció, tápanyagterhelés és -forgalom
II.
Gerincesek és táplálékszervezeteik
III.
Toxikus környezetszennyező anyagok (Balaton és vízgyűjtője)
IV.
Műszaki és technológiai fejlesztéseket megalapozó kutatások
1.Forrás1.Zooplankton1.Források és mennyiség1.Műszaki beavatkozások
A) külső tápanyagterhelésA) fajgazdagságA) vízgyűjtőtudományos megalapozása
B) belső tápanyagterhelésB) állománysűrűségB) légkörés hatékonyságvizsgálata
C) táplálkozás és anyagcsereA) kotrás
2.Mikrobiális folyamatok2.Áramlás és halmozódás aB) tározók
A) szaprofitonok2.Meio- és makrobentoszBalatonbanC) szűrőmérők
B) patogénekA) fajgazdagságA) víztestD) partszabályozás
B) állománysűrűségB) üledékE) vízszintszabályozás
3.FitoplanktonC) táplálkozás és anyagcsere
A) fajgazdagság (diverzitás)3.Halmozódás az élőlényekben2.Hulladékhasznosítás
B) populációdinamika3.Halak(bioakkumuláció)A) nád
C) tápanyaghasznosításA) fajgazdagságA) kötődés és inaktiválódásB) kotort üledék
D) hasznosulásB) állománysűrűségB) szennyezettség mértékeC) szennyvíziszap
E) produkcióC) egészségi állapotC) faj- és szervspecifikus
F) kékalgák (toxicitás)(halpusztulás)halmozódás3.Csípőszúnyog elleni
D) populációdinamikakörnyezetkímélő védekezés
4.Magasabbrendű növényekE) táplálkozás és anyagcsere4.Hatás a vízminőségre
A) hínárF) produkcióA) üdülővíz4.Biológiai és műszaki
B) nádB) mezőgazdasági hasznosításmonitorrendszerek kidolgozása
4.Kétéltűek és hüllőkC) ivóvízminőség
A) fajgazdagság
B) ökológiai kölcsönhatások5.Hatás a balatoni élőlényekre
(bioindikáció)
5.MadarakA) toxicitás egyedi szinten
A) fajgazdagságB) hatás a szabályozási
B) ökológiai kölcsönhatásokfolyamatokra
6.Emlősök
A) fajgazdagság
B) ökológiai kölcsönhatások

Tartalomjegyzék