A Kúria Bfv.1187/2012/3. számú precedensképes határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 179. §, 180. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 420. §, 426. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) II. cikk] Bírók: Feleky István, Márki Zoltán, Székely Ákos

A határozat elvi tartalma:

A rágalmazás tekintetében a tényállítás (híresztelés stb.) megvalósulása szempontjából az adott megnyilatkozás önmagában, nem pedig alapjogi viszonyban vizsgálandó. Ha a vád tárgya verbális cselekmény, a szó elhangzásával, rögzítésével a cselekmény nyomban befejezett és ezen formájában bírálandó el.

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.29400/2009/23., Fővárosi Törvényszék Bf.10075/2011/4., *Kúria Bfv.1187/2012/3.* (BH 2013.8.204)

***********

KÚRIA

Bfv.III.1.187/2012/3.szám

A Kúria Budapesten, a 2013. év április hó 16. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A rágalmazás vétsége miatt N. M. és dr. K. J. ellen folyamatban volt büntetőügyben a szakszervezet magánvádló által - jogi képviselője útján - benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.B.29.400/2009/23. számú ítéletét, illetőleg a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 20.Bf.10.075/2011/4. számú végzését hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás során felmerült 6.000 (hatezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2011. szeptember 8. napján kihirdetett 2.B.29.400/2009/23. számú ítéletével N. M. I. rendű és dr. K. J. II. rendű terheltet - megállapítva, hogy a felrótt cselekményt nem a terheltek követték el, a Be. 331. §-ának (1) bekezdése, illetőleg a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontjának II. fordulata alapján - felmentette az ellenük rágalmazás vétsége [Btk. 179. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont] miatt a szakszervezet magánvádló által (jogi képviselője útján) emelt vád alól.

Rendelkezett arról is, hogy az 5.000 forint eljárási illetéket a magánvádló viseli.

A magánvádló - jogi képviselője útján előterjesztett - fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2012. február 14. napján hozott 20.Bf.10.075/2011/4. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Ugyanakkor a felmentés jogalapjául a Be. 6. § (3) bekezdése a) pontjának I. fordulatát jelölte meg azzal, hogy a felrótt cselekmény nem bűncselekmény.

Az elsőfokú bíróság a jogi értékelés körében kifejtette, hogy

- a magánvádló által kifogásolt állásfoglalást egy bizottság, mint szervezet hozta, a bizottság álláspontját tartalmazza, ezért önmagában az, hogy az I. rendű és a II. rendű terhelt a bizottság képviselőiként az állásfoglalást aláírta, nem értékelhető úgy, hogy az kizárólag az ő álláspontjukat tükrözi, illetve, hogy e kijelentések tőlük származnak, továbbá

- az I. rendű és a II. rendű terhelt híreszteléssel sem követhette el a rágalmazást, mert a bizottság állásfoglalásának a társszervezetek részére történt megküldését is a bizottság nevében eljárva, s nem természetes személyként végezték; tehát

- a felrótt cselekményt nem a terheltek követték el, s ez a felmentésük jogalapja.

A másodfokú bíróság a felmentés jogcímét megváltoztatta. Kifejtette, hogy a törvény rágalmazás esetében nem a valótlan, hanem a becsület csorbítására alkalmas tény állítását vagy híresztelését rendeli büntetni.

Annak van döntő jelentősége, hogy az állított vagy híresztelt tény a becsület csorbítására alkalmas-e, s ezen alkalmasság eldöntése szempontjából nem a sértett szubjektív értékítéletének, esetleges érzékenységének, hanem a társadalom objektív, általános megítélésének van jelentősége.

Az adott ügyben pedig a magánvádló által sérelmezett tényállítások lehet, hogy valótlanok, de nem alkalmasak a magánvádló társadalmi megbecsülésének csökkentésére, azaz becsületének csorbítására, valamint ha a sérelmezett tényállítások alkalmasak lennének a becsület csorbítására, a testületi állásfoglalásban való közzétételük nélkülözné a jogellenességet.

Következésképpen törvényi tényállási elem hiányában a rágalmazás vétsége nem valósult meg, vagyis ez a felmentés jogalapja.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a magánvádló - jogi képviselője útján - nyújtott be 2012. augusztus 28-án a terheltek terhére felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással, a felmentés miatt, hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében.

Indokai szerint

- a társadalmi megbecsülés a jogi személyt, így a szakszervezetet is megilleti (BH 1992/15.; BH 1993/139.; EBH 2003/843.),

- az állásfoglalásbeli kijelentések alkalmasak a magánvádló szakszervezet társadalmi megbecsülésének - jelentős - csorbítására, mert alapszabály szerinti célját (ami a szervezethez tartozó tagság Alkotmányon alapuló gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme), továbbá tevékenységét vonják kétségbe,

- az állásfoglalás elküldése mások tényállításának, közlésének továbbításában álló tényhíresztelés, ezért a rágalmazás törvényi tényállásának egyik elkövetési magatartása, függetlenül attól, hogy a híresztelő a tényállítás való vagy valótlan volta kérdésében állást foglalt-e (BH 1992/226.),

- a rágalmazásnak híreszteléssel elkövetése esetén annak a személynek a büntetőjogi felelősségét kell vizsgálni, aki a sértő, a becsület csorbítására alkalmas tényállítást vagy tényre közvetlenül utaló kijelentést nyilvánosan, mások előtt továbbadta, közzétette (BH 1992/75.),