A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21391/2016/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 35. §] Bírók: Csóka István, Lente Sándor, Világhyné dr. Böcskei Terézia

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22045/2016/13., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21391/2016/3.* (ÍH 2017.90)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf........1/20../3-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Petró László ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.rendű felperes neve (felpres címe.) felperesnek a dr. Vincze Csaba jogtanácsos (jogtanácsos címe) által képviselt alperes neve alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 20... szeptember 8. napján meghozott ....P.....045/20../1... számú ítélete ellen a felperes részéről ... sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy a le nem rótt 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes végleges keresete szerint annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette az emberi méltósághoz és egészséghez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy .... és ... között a ...ben, .... és .... között a .... túlzsúfolt cellákban tartotta fogva. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására és tiltsa el a további jogsértéstől, továbbá hogy magánlevélben fejezze ki sajnálkozását és fizessen meg 250.000 forint nem vagyoni kártérítést és ugyanilyen összegű sérelemdíjat, valamint ezen összegek után a keresetlevél benyújtásától számított késedelmi kamatot.

Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint fogalmilag kizárt, hogy közvetlenül bárkinek a személyiségi jogát megsértse. A kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtásáról büntetés-végrehajtási szervek útján gondoskodik. Az elítélt és az állam között nem jön létre polgári jogi jogviszony, a 201... évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 1... §-a által biztosított jogorvoslati lehetőség szerint nem felel a fogvatartottat ért károkért.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, a felperest az alperes javára 25.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte és megállapította, hogy a le nem rótt 36.000 forint kereseti illetéket az állam viseli.

Ítéletében tényként állapította meg, hogy a felperest ..... és ... között a ...ben tartották fogva, ebből ..... és ... között a .... számú, ... m² alapterületű, ... m² összmozgásterű és ... m³ összlégterű zárkában másodmagával, majd szeptember ... és ... között a ... számú, ... m² alapterületű, ... m² össz-mozgásterű és ... m³ összlégterű zárkában hatodmagával. A ... I. számú egységében ...-ban a telítettség éves átlagban 242,5 % volt, ami időnként elérte a 290 %-ot. A felperes .... és .... között a .... a ... m² alapterületű .... zárkában került elhelyezésre, amelynek nettó alapterülete ... m², légtere ... m³ volt. A zárkában ....-én 7 fő, ..-án .. fő, ...-án .... fő, ...-án ... fő, ...-...-én .. fő került elhelyezésre.

Ítéletének indokolása szerint a Bv. tv. 143. § (1)-(2) bekezdése konkrétan nem határozza meg, hogy a kárigény kivel szemben érvényesíthető, ezért az alperes permegszüntetés iránti kérelme alaptalan. Kifejtette: a felek között közvetlen polgári jogviszony nem jött létre. Az egyes állami szervekre telepített hatáskörök, közjogi tartalmú jogosultságok folytán ezeknek a szerveknek lehetnek jogosultságai, ezért közjogi viszonyokban őket kell jogalanynak tekinteni.