A Kúria Gfv.30223/2014/5. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 40. §] Bírók: Csőke Andrea, Lakatosné Dr. Gerzson Nóra, Török Judit

A határozat elvi tartalma:

Az 1991. évi XLIX. tv. 40. § (3) bekezdése szerinti kapcsolat fennállása esetén maga a szerződéskötés ténye megalapozza a fél rosszhiszeműségét, a másik félnek ezt nem kell bizonyítania. A vélelem megdöntése körében kell a bíróságnak vizsgálnia, hogy a bizonyítékok alátámasztják-e az adóssal szerződő fél jóhiszeműségét. 1991. XLIX. Tv. 40. § (1) a), 1991. XLIX. Tv. 40. § (1) b), 1991. XLIX. Tv. 40. § (3)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.VII.30.223/2014/5. szám

A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a Dezső és Társai Ügyvédi iroda által képviselt felperesnek a dr. Kolozs László ügyvéd által képviselt I. rendű alperes és a Komáromi és Körmendi Ügyvédi Iroda által képviselt II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában a Fővárosi Törvényszéken 17.G.41.533/2008. számon folyt perében a Fővárosi Ítélőtábla 11.Gf.40.784/2013/3. számú ítélete ellen a II. rendű alperes által 89. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 635.000 (hatszázharmincötezer) Ft eljárási költséget.

Kötelezi továbbá a II. rendű alperest, hogy az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az államnak felhívásra fizesse meg.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Németországban bejegyzett felperes társaság gépjárműmosó berendezéseket gyárt, forgalmaz és üzemeltet. A felperes 1992 óta üzleti kapcsolatban áll az I. r. alperessel, amely a felperes által gyártott mosóberendezéseket Magyarországon telepítette, felújította, folyamatosan karbantartotta.

Az I. r. alperes kisebbségi üzletrészének tulajdonosa a felperes, többségi tulajdonosa és ügyvezetője V.T., aki egyidejűleg a II. r. alperesnek 2009 júniusáig 75 %-os tulajdonosa és ügyvezetője volt. A felperes - kisebbségi üzletrészének megszerzésekor - a többségi tulajdonos V.T.-ral szindikátusi szerződést kötött 1992. május 28-án, amelyben a tagok együttműködésének feltételeit szabályozták. Ennek értelmében az I. r. alperes szerződésben meghatározott cselekményeihez, így - egyebek mellett - ingatlanok és ingatlanokhoz fűződő jogok megszerzéséhez mindkét tag együttes jóváhagyását írták elő.

Az I. r. alperes megalakulásától kezdve bérelt ingatlanban működött. A bérbeadó és a bérlő 2003. április 22-én a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntették, s ennek kapcsán az I. r. alperes az ingatlan tulajdonosától 45.000.000 Ft összegű kártalanítást és kártérítést kapott.

2003. július 30-án az I. r. alperes mint bérlő és a II. r. alperes mint bérbeadó, 2003. november 1-től kezdődően 10 éves határozott időtartamú bérleti szerződést kötöttek a .... helyrajzi szám alatt fekvő, a II. r. alperes tulajdonában álló telken felépítendő, az I. r. alperes igényeinek megfelelő, autómosó berendezések karbantartását, javítását, felújítását megfelelő színvonalon ellátó építményre.

A szerződés megkötésével egyidejűleg az I. r. alperes 22.200.000 Ft óvadékot adott át a II. r. alperes részére és vállalta az első évre megállapított teljes bérleti díj, 22.200.000 Ft egy összegben előre történő megfizetését. Megállapodtak abban, hogy a bérlő legkésőbb 2005. július 30-ig birtokba lép és havi 7.012 EUR-nak megfelelő forint összegű bérleti díjat fizet a II. r. alperesnek, valamint a közüzemi díjakat kiegyenlíti. A bérleti szerződés 2005. február 2-án kelt módosításában a felek kizárták az I. r. alperes bérlő határozott időtartam alatti felmondási jogát. Úgy állapodtak meg, hogy jogellenes felmondás esetére a bérlő a hátralévő időre járó bérleti díjat egy összegben, kötbér címén köteles megfizetni. Az I. r. alperes 806,45 nm területet 2005. február 2-án vett birtokba, a bérlet nem terjedt ki a felépített ingatlan teljes területére.

Az I-II. r. alperesek a bérleti szerződés megkötése mellett 2003. május 15-én kölcsönszerződést kötöttek, mely szerint az I. r. alperes 2003. június 1-jével 40.000.000 Ft összegű kölcsönt folyósít a II. r. alperes részére jegybanki alapkamat ellenében, s a kölcsön tőkerészét 2014. január 31-én egy összegben kellett visszafizetni. Utóbb a kölcsönszerződést kiegészítették azzal, hogy a szerződéssel kapcsolatban felmerült vitás ügyekre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett Szervezett Állandó Választottbíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki.

Az I. r. alperesnek a felperessel létrejött üzleti kapcsolatból eredő tartozása 2003-2004-ben jelentősen megemelkedett, a felek között a viszony megromlott. A felperes 2005-ben fizetési felszólítást küldött az I. r. alperesnek és fizetési ütemterv elkészítését kérte, majd 2006. május 12-én benyújtott kérelmében a bíróságon kérte az I. r. alperes felszámolását. A felperes és az I. r. alperes között 2006 júliusában az üzleti kapcsolat megszakadt.

Az I. r. alperes felszámolásának kezdő időpontja 2008. július 18., a bíróság felszámolóként a V. Kft-t jelölte ki. A felperes a felszámolási eljárásban az I. r. alperes nyilvántartásba vett hitelezője.

Az I-II. r. alperesek 2006. április 1-jén megállapodtak a bérleti szerződés megszüntetésében. A megállapodás szerint az alperes a bérleti szerződést 2006. szeptember 1. napjával felmondta, ugyanakkor vállalta a teljes bérleti időszak végéig járó 166.500.000 Ft megfizetését. A felek a 40.000.000 Ft kölcsönt, a 22.200.000 Ft óvadékot beszámították az I. r. alperes tartozásába és rögzítették, hogy további 95.050.000 Ft tartozása maradt fenn a II. r. alperes felé.

Az I. r. alperes 2007-ben pert indított a felperessel szemben a Fővárosi Törvényszéken 17.G.40.663/2007. számon, melyben 478.913 EUR és járulékai megfizetésére kérte kötelezni jelen per felperesét. Az I. r. alperes a követelését 2007. január 3-án engedményezte a II. r. alperesre kamataival együtt, 12.500.000 Ft ellenérték fejében, mely ellenértéket 2007. március 20-án 80.000.000 Ft-ra módosították. Az ellenérték összegébe teljes egészében beszámították a II. r. alperes I. r. alperessel szemben fennálló követelését, így az alperesek egymással szembeni követelései megszűntek. Az alperesek e szerződésben is a Választottbíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki jogvitájuk elbírálására.

A per tárgyalását jelen perre tekintettel felfüggesztette a bíróság.

*

A felperes keresetében kérte megállapítani az I. r. és II. r. alperesek között létrejött bérleti szerződés, a bérleti szerződést megszüntető megállapodás, a kölcsönszerződés és az engedményezési megállapodás érvénytelenségét, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Az engedményezési szerződés vonatkozásában a b) pontra, a megszüntető megállapodás esetén pedig a c) pontra is hivatkozott. Másodlagosan a Ptk. 203. §-a alapján támadta a szerződéseket.