A Fővárosi Törvényszék K.35704/2010/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MÉDIAÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi I. törvény (Rttv.) 2. §, 15. §] Bíró: Hajdú Ágnes

Fővárosi Bíróság

24.K.35.704/2010/7.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság

a Mydloné dr. Isépy Eszter ügyvéd (Isépy Ügyvédi Iroda, cím.) által képviselt felperes (cím.) a dr. Rédei Anikó jogtanácsos által képviselt Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (cím.) alperes ellen médiaügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a következő

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 287/2010. (X. 20.) számú határozatáthatályon kívül helyezi.

A kereseti illeték a Magyar Állam terhén marad.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 50.000.- (ötvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, melyet az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, jelen bíróságnál kell előterjeszteni írásban, 3 példányban.

I n d o k o l á s :

A bíróság a rendelkezésre álló közigazgatási és peres iratok, a műsorszámokat tartalmazó adathordozó, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes az ... 2010. március 23-án 08:57:46-kor klasszikus reklámként az alábbiak hangzottak el:

Riporter: "Mindennapi életünkben a legfontosabb kincsünk a szemünk világa. Mint szemorvos, Ön bizonyára fontosnak tartja, ha beszélgetünk az 50 év felettiek vakságának leggyakoribb okáról és a megelőzés lehetőségeiről. Ön szerint érdemes beszélni az időskori vakságról?"

... (szemorvos): "Feltétlenül érdemes, mert sok tévhitünk van ezzel kapcsolatban. Nagyon sokan hiszik azt, hogy a szürke hályog a vakság vezető oka, noha egy kevésbé ismert szembetegség az, ami az 50 év felettiek vezető vaksági oka."

Riporter: "Melyik ez a betegség?"

Orvos: "Ez a betegség az időskori makula degeneráció, más néven az AMD."

Ezt követően a betegség tüneteiről volt hallható információ, majd a betegség megelőzéséről adott tanácsokat a szakember.

A felperes ... 2010. március 24-én 07:58:52-kor, 08:27:07-kor és 18:57:16-kor kezdődő klasszikus reklámblokkban az alábbi reklámszpot hangzott el:

"A ... országos integrált állásbörze diplomázóknak, friss és fiatal diplomásoknak március 31-én és április 1-jén a .... Ezer állás és háromszáz szakmai gyakorlat vár. ... március 31-én és április 1-én. A jövőd most."

Az ORTT az Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból vizsgálta a felperesi műsorszolgáltató ... és ...ak 2010. márciusi műsorfolyamát.

A hatósági ellenőrzés megállapításai alapján az alperes a 2010. október 20. napján kelt 287/2010. (X. 20.) határozatában megállapította, hogy a felperesi műsorszolgáltató ... és ... 2010. március 23-án és 24-én, összesen 4 alkalommal megsértette a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) . § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezést, ezért az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja és a 135. §-a alapján kötelezte a felperest 100.000.- Ft bírság megfizetésére.

A határozat indoklásában az alperes hangsúlyozta, hogy az Rttv. 2. § 16. pontjának a) és b) alpontjában foglalt közérdekű közlemény meghatározása között két lényeges különbség található: az egyik az, hogy míg az a) alpontban foglalt közérdekű közlemény közzétételéért a műsorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, addig az előírás a b) alpontra nem vonatkozik. A másik különbség, hogy míg a b) alpont szerinti definíció egy meghatározott, konkrét esemény, cél népszerűsítését tartalmazza, addig az a) alpontban foglaltak szerint a közérdekű közlemény célja pusztán a lakosság figyelmének felkeltése. Az Rttv. 2. §. 41. pontja szerint reklám definíció alapján egy műsorszám akkor minősülhet reklámnak, ha a) műsorszám, b) ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében tették közzé, c) azzal a célzattal, hogy értékesítést, más módon való igénybevételt, illetve a reklámozó vállalkozást, vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő. A törvény rendelkezéseiben szereplő e három feltétel konjunktív, azaz mindegyiknek teljesülnie kell ahhoz, hogy egy szpot reklámnak minősüljön.

A vizsgált szpot műsorszámnak volt tekinthető, azonban a műsorszám közzétételének célja tekintetében - a felperes nyilatkozatában leírtak alapján, és tekintettel arra is, hogy a műsorszám a ...., a ... szervezőjének megbízásából került közzétételre - az volt megállapítható, hogy a szpot közzétételére egy olyan szervezet kérésére történt, amelynek célja elsősorban a diákok figyelmének felkeltése volt a célból, hogy jöjjenek el a rendezvényre, így a szpot elsősorban a kiállításon való részvételre hívta fel a diákság figyelmét, de semmiféle olyan kereskedelmi üzenetet nem hordozott magában, amely valamely konkrét vállalkozás gazdasági érdekét szolgálná. A szpot tartalmának lényegi megítélése szempontjából lényegtelenek azon háttér információk, miszerint a rendezvényen részt vevő vállalkozások a jelenlétükért standpénzt fizetnek, hiszen a szpot nem a toborzásukra irányult, miként az is lényegtelen, hogy a rendezvényt díjmentesen vagy díjfizetés ellenében lehet látogatni. E kérdéseket ezért az alperes nem vehette figyelembe. Az alperes álláspontja szerint a szpot az Rttv. 2. § 16. pontjának b) alpontjában foglalt közérdekű közlemény kategóriájának felelt meg, ugyanis a közzététel célja a társadalom széles körének érdeklődésére számot tartó esemény népszerűsítése volt.

Az időskori szembetegségekkel kapcsolatos szpotban a két perc terjedelmű reklámként tálalt beszélgetés az alperes álláspontja szerint egy olyan súlyos betegségre és annak megelőzésére hívta fel a figyelmet, amely széles réteget érint, ezért a szpot tartalma alapján közérdekű közleménynek minősül, így a tartalmának megfelelő főcímek között kellett volna közzétenni. A szpotnak nem volt olyan üzenete, ami kereskedelmi jelleget hordozna, mert a szpot lényege a figyelemfelkeltés volt, és nem az anyagi haszon elérése érdekében szolgáltatás igénybevétele, ezzel pedig a fogyasztásra ösztönző hatás kiváltása. Az alperes rámutatott arra, hogy nem lehetett figyelembe venni, hogy folyt egy reklámkampány is, mert az egy teljes különálló műsorszám, a reklámtörvény kritériumait nem hordozza, így nem is mosható össze más egyéb céget vagy terméket népszerűsítő reklám szpotokkal.

Az alperes hangsúlyozta azt is, hogy az Rttv. 3. § (1) bekezdés második mondatára tekintettel nem állja meg a helyét az a felperesi álláspont, miszerint a megrendelőnek joga lenne megszabni a közzététel módját, hiszen a műsorszolgáltató a törvény keretei között önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és ezért felelősséggel tartozik.

Mindezek alapján megállapította, hogy a felperes négy alkalommal az említett szpotokat reklámfőcímek között tette közzé, ezzel megsértette az Rttv. 15. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezést, ezért az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja alapján az alperes a felperest szankcióval sújtotta.