ÍH 2023.134 JÓHÍRNÉV MEGSÉRTÉSE - SÉRELEMDÍJ

A személyiségsértés megtörténte és az emiatti sérelemdíj megítélése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a sértett félnek egyéb okból milyen társadalmi értékelése van. [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45 § (2) bekezdése; 2:51. § (1) bekezdése, 2:52. §-a]

Az I. r. felperes ügyvezetése alatt működő II. r. felperes és a D-i Vagyonkezelő Zrt. között hirdetménnyel induló, uniós nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként jött létre vállalkozási szerződés 2020. november 4-én. A szerződés tárgya D. belterületi úthálózatának nagygépjárművel végzendő síkosságmentesítési és hóeltakarítási munkái voltak 2020. november 15. és 2024. március 31. közötti időszakban. A szerződés alapján a II. r. felperes, mint vállalkozó arra vállalt kötelezettséget, hogy a teljesítési időszakban a szerződésben meghatározott számú és tulajdonságokkal bíró nagygépjárművet munkavégzésre alkalmas állapotban rendelkezésre állítson és a munkát a megrendelő igénye szerint végezze el. A szerződés értelmében a megrendelő a hóeltakarítási és síkosságmentesítési munkákat oly módon rendeli meg, hogy megrendelőlapot állít ki, és azt elektronikus úton küldi meg, vagy személyesen adja át a vállalkozó részére, sürgős esetben a megrendelés telefon útján is történhet. A megrendelt munkát a vállalkozó első osztályú minőségben, a közbeszerzési dokumentumok részét képező műszaki leírásban, és a megrendelő által a megrendelőlapon meghatározott tartalommal helyszíneken és időpontban köteles és jogosult elvégezni.

A vállalkozási szerződés az interneten nyilvánosan elérhető, abból az is megállapítható, hogy a II. r. felperesnek az I. r. felperes az ügyvezetője.

Az alperes egy közösségi oldalon, nyilvános csoportban 2022. január 23-án megosztott egy bejegyzést, amelyben a d-i utak síkosságát és csúszós állapotát kritizálta, majd ahhoz kapcsolódóan a következő hozzászólást írta: "Viszont ez a városvezetés azt ígérte két évvel ezelőtt, hogy jobb lesz. Ráadásul még arra sem lehet fogni, hogy a kormány elviszi a pénzt, mert van egy közbeszerzéses, 50 milliós fizetett szerződése a városnak egy vállalkozóval (aki amúgy elítélt ember és távolról sem helybéli)."

Az alperes bejegyzését követően az I. r. felperes az ismeretségi köréből és azon kívülről is kapott olyan kérdéseket, megjegyzéseket, melyek a feltételezett büntetett előéletére, "bűnözői" múltjára utaltak. D-i lakos élettársa a közvetlen lakókörnyezetből szintén hasonló kérdéseket, megjegyzéseket kapott.

Az I. r. felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes közösségi oldalon, nyilvános csoportban 2022. január 23-án megosztott bejegyzéséhez írt hozzászólásában azon tényállításával, hogy az I. r. felperes, mint D. síkosságmentesítéséért felelős vállalkozás vezetője elítélt ember, megsértette az I. r. felperes jó hírnévhez való jogát. Kérte, hogy a törvényszék az alperest tiltsa el további jogsértésektől, ezen túlmenően a jó hírnév megsértése miatt 1.000.000 forint sérelemdíjat követelt, ennek 2022. január 23-ától számított késedelmi kamataival együtt.

Hivatkozott a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) és (2) bekezdésére, a 2:43. §-ára, a 2:45. § (2) bekezdésére, továbbá hivatkozott még magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. tv. 1. §-ára, 2. § (1) és (3) bekezdésére, 5. §-ára, a 8. § (1) és (2) bekezdésére, valamint a 12. §-ára.

A kereset indokaként az I. r. felperes előadta, az alperes közösségi médiában tett hozzászólásában valótlanul állította róla, hogy elítélt ember. Kifejtette, az alperes közlése tényállításnak minősül, hiszen az objektív valóság hitelének látszatát kelti. Kiemelte, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. tv. 38. § (2) bekezdése értelmében az tekintendő jogi szempontból elítéltnek, akivel szemben jogerős ügydöntő határozattal büntetést, megrovást, próbára bocsátást, a jóvátételi munkát vagy javítóintézeti nevelést szabtak ki, illetve alkalmaztak. Hangsúlyozta, a köznyelv pedig "elítélt" alatt általában a börtönviselt személyeket érti.

A sérelemdíj megfizetése iránti kereset kapcsán nemvagyoni sérelemre hivatkozott. Előadta, hogy ismert az üzleti életben, a szerződés is bárki számára az interneten elérhető, így az I. r. felperesre és környezetére rendkívül komoly hatással volt az alperes által valótlanul állított tény közlése. Álláspontja szerint az alperes a jogsértést azzal a céllal követte el, hogy csorbítsa az I. r. felperes közmegítélését.

Előadta, az alperesi bejegyzést követően ő maga is és családtagjai is olyan kérdésekkel, megjegyzésekkel szembesültek, amely mögött az a feltételezés állt, hogy ő maga börtönviselt személy. Ránézve ezzel összefüggő megjegyzést tettek például egy d-i élelmiszerboltban és egy kávézóban.

Cégének egyik alkalmazottja a hír folytán felmondását fontolgatta attól tartva, hogy munkabérét az I. r. felperes - akit maffiózónak gondolt - nem fogja kifizetni. Hasonló ok miatt hiúsult meg egy, a cége által közzétett álláshirdetésre jelentkező személy munkaszerződése. Egy ismerősétől is arról értesült, hogy D-ben "mindenki arról beszél", hogy az I. r. felperes bűnöző, hatóságokkal volt összeütközése.

Utalt továbbá arra, hogy a Ptk. 2:52. § (2) bekezdése alapján a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta az I. r. felperes által kifogásolt hozzászólás közzétételét, azt azonban igen, hogy megsértette volna ezzel az I. r. felperes jóhírnévhez való jogát.

Kifejtette, hogy az "elítélt" kifejezést nem jogi értelemben, hanem köznyelvi értelemben használta. Azzal társadalmi megítélést kívánt kifejezni, és nem büntetett előéletre célzott. Ezzel azt a véleményt kívánta kifejezni, hogy az I. r. felperes társadalmi megítélése negatív elemekkel rendelkezik. Hangsúlyozta, az I. r. felperest név szerint meg sem nevezte, sőt a hozzászólást 2022 januárjában törölte. A bejegyzés után egy héttel az I. r. felperes írt neki választ a nyilvános csoportban, amellyel maga tette egyértelművé a csoport olvasói számára, hogy az alperesi bejegyzés róla szól. Ha a hozzászólásában írt információk mégis megjelennek az online térben, az csak annak következménye lehet, hogy az I. r. felperes közzétette az ellene rágalmazás miatt tett feljelentést, amely azonban a felperes saját felelőssége. Az I. r. felperes negatív társadalmi megítélésének és megbízhatatlanságának kapcsán utalt jóval a bejegyzés előtt, tőle teljesen függetlenül az interneten megjelent újságcikkekre. Előadta, az I. r. felperes a cs.hu internetes oldalon dr. C. J-ként mutatkozott be, azonban neve előtt a doktori cím valótlan, melynek folytán a D-i Rendőrkapitányság őt szabálysértési eljárás keretében elmarasztalta. Egy internetes portálon megjelent újságcikk is tartalmazza, hogy az I. r. felperessel szemben jogosulatlan címhasználat szabálysértése miatt pénzbírságot szabtak ki. A videómegosztó portálon is hozzáférhető egy olyan videó, amelyben egy szakember az I. r. felperes megkérdőjelezendő tevékenységéről beszél. Megjelent vele kapcsolatban olyan újsághír is, hogy lefoglalták a II. r. felperesben fennálló vagyoni részesedését, melyből az a következtetés vonható le, hogy végrehajtandó tartozása van. A D. online internetes portálon megjelent cikk az előbbiek kapcsán azt is kifogásolja, hogy a város olyan kétséges múlttal rendelkező vállalkozóval kötött vállalkozási szerződést, aki kuruzslónak minősül.