Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

EH 2005.1235 Munkaviszony fennállása akkor is megállapítható, ha a tevékenységet a jellege folytán a munkavállalónak önállóan kell végeznie, azonban a munkaviszonyt megalapozó további lényeges körülmények megállapíthatók [Mt. 1. §, 102. §, 103. §].

Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a Legfelsőbb Bíróság EH 2002.677 számú határozatára hivatkozással azért tartotta jogszabálysértőnek a másodfokú bíróság közbenső ítéletét, mert a felek között munkaviszony fennállását állapította meg. Érvelésének részletes kifejtése mellett utalt egyebekben arra, hogy a felperest álláspontja szerint nem utasították, és nem is ellenőrizték, hanem a munkát saját belátása szerint végezte. Álláspontját a Legfelsőbb Bíróság eseti határozataival is alátámasztotta, arra hivatkozva, hogy nincs egységes ítélkezési gyakorlat a munkaviszony és a megbízási jogviszony elhatárolása tekintetében. Ezért a másodfokú bíróság közbenső ítéletének "megváltoztatását", és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.

A felperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a 2001. szeptember 8-ától 2001. december 31-éig terjedő időtartamra nézve kérte a munkaviszony fennállásának megállapítását amiatt, mert ebben az időszakban a másodfokú bíróság által is megállapítottan azonos tartalommal állt fenn a felek között a jogviszony, mint a 2002. évben.

Az elsőfokú bíróság az alábbiakat állapította meg. A felperes az alperesnél 2001 júniusától halőri tevékenységet végzett, amelyre vonatkozóan 2001. szeptember 8-án a felek "megbízási szerződést" kötöttek, amely részletesen meghatározta a felperes feladatait (napi 8 órában, heti 40 órában a halállomány védelme, a horgászok ellenőrzése, ennek dokumentálása, a környezet tisztaságának felügyelete, ellenőrzési napló vezetése stb.). A szerződés értelmében a felperes díjazása havi bruttó 115 000 forint volt. 2002. január 2-án a felek ismét megbízási szerződésnek nevezett megállapodást kötöttek az előzővel teljesen megegyező tartalommal. A felperesnek 1999. óta van vállalkozói igazolványa, a munkavégzéshez saját gépkocsiját használta, a ruházatát saját magának biztosította, az alperes részére távcsövet adott. A munkáját részben a horgásztanyán rendelkezésre bocsátott helyiségben végezte. 2002. szeptember 2-án B. L. elnök a felperes munkavégzését "felfüggesztette", mert a felperes 2002. augusztus 30-án szóváltásba, illetve verekedésbe keveredett az egyesület egyik tagjával. 2002. szeptember 17-én az alperes a szerződést egyoldalúan felbontotta, amelyben szerződésszegésre és a felperes megalapozatlan díjkövetelésére hivatkozott.

A felperes keresete 2001. szeptember 8. napjától a munkaviszony fennállásának megállapítására, ennek megszüntetése jogellenessége jogkövetkezményeire irányult.

A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felek között nem munkaviszony, hanem megbízási jogviszony állt fenn. A döntését azzal indokolta, hogy a felperes díjazását számla ellenében kapta, ő viselte a közterheket és a tevékenységével összefüggő költségeket (gépkocsi-fenntartás, telefon).

Az ítélet ellen a peres felek fellebbezést nyújtottak be.

A másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperes az alperesnél határozott idejű munkaszerződéssel munkaviszonyban volt alkalmazva. Az elsőfokú bíróságot a követelés összegszerűsége tárgyában az eljárás folytatására és érdemi döntés meghozatalára utasította.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárást kiegészítette, és a bizonyítékok együttes mérlegelése alapján a felperesnek a munkaviszony fennállására vonatkozó fellebbezését alaposnak találta. Álláspontja szerint a szerződés tartalma alapján kétségtelenül megállapítható, hogy a felek között a munkaszerződésre jellemző függő viszony állt fenn, a felperesnek rendszeresen és személyesen, fegyelmi felelősség és a munkáltató által gyakorolt széles körű utasítási jog alapján kellett a munkáját végeznie. A másodfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a díjazás számla alapján történt, illetve, hogy ki biztosította a munkaruhát. A 2001. szeptember 8-ától tartalmilag próbaidős megállapodásnak minősülő szerződés is a feleknek a munkaviszony létrehozására irányuló szerződési akaratát támasztja alá, továbbá megbízási jogviszonyban munkaidőn túl és nem a munkavégzési helyen tanúsított magatartás nem minősülhet szerződésszegésként. Mindezek alapján a másodfokú bíróság a döntése indokolásában azt állapította meg, hogy a felek között 2002. január 2-ától december 31-éig határozott idejű munkaviszony állt fenn.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem alapos.

Az alperes a felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy amennyiben a tevékenység munkaviszonyban és polgári jogi jogviszonyban is ellátható, a jogviszony jellegét a szerződési akarat elemzése és a jogviszony tartalma alapján kell megállapítani. Ezért önmagában a szerződés megnevezésének és a szerződésben a felek által alkalmazott kifejezéseknek nincs ügydöntő jelentősége.

A felperes a megbízási szerződésnek nevezett megállapodást B. L.-val, az alperes egyesület elnökével kötötte meg.

B. L. tanúként előadta, hogy a halőr foglalkoztatása az egyesületnek jogszabályban előírt kötelezettsége volt, ezért az egyesület vezetősége a felperes alkalmazásáról határozott. A tevékenység a jellege folytán a tanúvallomás szerint nem igényelt részletes irányítást, továbbá a felperes az egyesület tagjaként a feladataival tisztában volt. A felperes tevékenységét a tanú és a vezetőség is ellenőrizte, részére a tanú hetente ütemtervet adott ki, a munkát eszerint kellett végezni. A munkához az alperes ellenőri szobát biztosított, részére átlagosan heti 40 óra munkaidő került meghatározásra, havonta 115 000 forint díjazásban részesült. A tanú vallomása szerint a felperessel szemben az volt az "elvárás", hogy hetente 40 órát a tavon töltsön. A szerződés alapján az alperes távcsövet adott a felperesnek, továbbá megfizette a felperes által használt helyiség közüzemi díjait. Munkavégzéshez szükséges ruházatot az alperes nem biztosított, a munkavégzéshez a felperes a saját, esetenként az egyesület tagjainak gépkocsiját használta. B. L. elnök a jogviszony megszüntetésének előzményeként azt állapította meg, hogy a felperes az egyesület tagjaként az alapszabályt megszegte (részt vett egy verekedésben), ezért mivel álláspontja szerint ezáltal méltatlanná vált a halőri tevékenységre, a munkavégzését "felfüggesztette". Egybevetve a tanú vallomását a felperes előadásával és a további bizonyítékkal - ideértve a felek között megkötött írásbeli megállapodásokban lévő szerződéses kikötéseket is - a másodfokú bíróság okszerű mérlegeléssel jutott arra a következtetésre, hogy a felek akarata határozott idejű munkaviszony létrehozására irányult [Pp. 206. § (1) bekezdés]. Ezt a jogi mérlegelést alátámasztja a felek között fennállt, a munkaviszonyra jellemző alá-, fölérendeltségi viszony, az alperesnek a heti ütemterv kiadásával gyakorolt utasítási joga, a munkavégzés heti időtartama, a díjazás módja. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint helyesen mellőzte a másodfokú bíróság a jogviszony jellegének minősítésénél azokat a nem ügydöntő körülményeket, amelyeknek nincs jelentősége a felek szerződési akaratának feltárásánál (munkaruha, díjfizetés számla ellenében, illetve, hogy az alperes a személyi jövedelemadó előleg levonására irányuló kötelezettségét teljesítette-e). Helytállóan vette figyelembe a másodfokú bíróság azt is, hogy a határozott idejű szerződés megkötése előtt a felek ún. próbaidős megbízási szerződést is kötöttek, továbbá a munkaviszonyra volt jellemző az alperes elnökének a felperesnek egy munkavégzési helyen kívül (büfében) tanúsított magatartása értékelése is.

Az EBH 2002. 677. számú határozatra az alperes a felülvizsgálati kérelmében a kifejtettekre is figyelemmel, továbbá azért is tévesen hivatkozott, mert e határozatban foglaltakkal egyezően az adott esetben is bizonyítást nyert az alperes utasítási jogának tartalma. A részletes munkafeladatokat pedig az elnök tanúvallomása szerint a felperesnek szükségtelen volt kiadni, mert azokat ismerte. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt eseti döntések a másodfokú bíróság által is helyesen alkalmazott bírói gyakorlatot, és nem az alperes álláspontját támasztják alá. Mindezekre tekintettel az ítélkezési gyakorlat hosszabb idő óta egységes a munkajogi és a polgári jogi jogviszonyok elhatárolása körében, és ennek a jogerős döntés is megfelel.

Az elsőfokú bíróság a felperes módosított keresetének megfelelően a határozott időre szóló szerződéseket bírálta el. A másodfokú bíróság a közbenső ítélet indokolásából kitűnően - noha megállapította, hogy a 2002. évre létrejött határozott idejű szerződés az időtartamot kivéve mindenben megegyezett a "próbaidős", illetve az egy évre szóló szerződéssel -, 2002. január 2-ától december 31-éig mondta ki a munkaviszony fennállását. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme folytán a másodfokú bíróságnak a korábbi időszakra vonatkozó jogi okfejtését helyesnek találva, azt elfogadva megállapította, hogy a felek között 2001. szeptember 8-ától 2001. december 31-éig is határozott idejű munkaviszony állt fenn [Pp. 213. § (1) bekezdés, 275. § (2) bekezdés].

Mindezek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) és (4) bekezdése alapján a másodfokú bíróság közbenső ítéletének azt a rendelkezését, amellyel a munkaügyi bíróság ítéletét a 2001. szeptember 8-ától 2001. december 31-éig tartó időszakra vonatkozóan elutasította, hatályon kívül helyezte. E körben az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az említett időszakban a felek között határozott idejű munkaviszony állt fenn, az elsőfokú bíróságot erre az időtartamra vonatkozóan fennállt kereseti kérelem összege tekintetében (is) az eljárás folytatására és érdemi határozat meghozatalára utasította. Egyebekben a másodfokú bíróság közbenső ítéletét hatályában fenntartotta.

(Legf. Bír. Mfv. I. 10.344/2004. sz.)