BH 2021.7.190 A kerítés elkövetője a kitartottság elkövetőjéhez képest többlettevékenységet végez; amennyiben nem csupán kitartatja magát a prostituált jövedelméből, hanem a partnerek közösülés vagy fajtalanság céljából való összehozásában is részt vesz. Ilyen többlettevékenység esetén a cselekmény nem minősülhet kitartottság bűntetteként. Ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a helyes minősítés megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni a jogerős ítéleti tényállásban fel nem tüntetett tényeket [Btk. 192. § (2) és (3) bek. i) pont, 201. § (1) és (3) bek., 202. §; Be. 659. § (1) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Járásbíróság Bpk.827/2020/3., Kúria Bfv.1314/2020. (*BH 2021.7.190*)

***********

[1] A járásbíróság a 2020. július 14. napján tárgyalás mellőzésével meghozott büntetővégzésével a terhelttel szemben kitartottság bűntette [a végzésben írtak szerint Btk. 202. § (1) bekezdés, helyesen Btk. 202. §] miatt - 300 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 300 000 forint pénzbüntetést szabott ki.

[2] A végzés - tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában - 2020. szeptember 4-én jogerőre emelkedett.

[3] A bíróság jogerős végzésében megállapított tényállás szerint a sértett 2017. december 17. napjáig M.-en élt a szüleivel, ahol ezen időszakban a szomszéd házba költözött T. I., akin keresztül megismerkedett a terhelttel. A terhelt és a sértett között szexuális kapcsolat alakult ki, majd a sértett a terhelthez költözött a terhelt m.-i otthonába. A terhelt és a sértett között több alkalommal vita alakult ki, melynek eredményeképpen a sértett többször hazaköltözött szüleihez, azonban néhány napon belül újra visszatért a terhelt házrészébe, ahol a továbbiakban is együtt éltek.

[4] A terhelt 2018. január és április hónap között alkalmi munkából tartotta fenn magát, ezt követően azonban úgy döntött, hogy felhagy az alkalmi munkavállalással, és rábírja a sértettet arra, hogy prostitúciós tevékenységet folytasson, és az ebből befolyt bevételt adja át részére, tehát ily módon vegyen részt az ő létfenntartásában.

[5] Ezen elhatározásának megfelelően a terhelt 2018 májusában rábírta a sértettet, hogy egy párducmintás ruhát vegyen fel, majd a terhelt ebben a ruhában fényképeket készített a sértettről szexuális vágy felkeltésére alkalmas pozíciókban. A terhelt 2018. május 23. napján regisztrált egy weboldalon, az előzőekben részletezett módon elkészített fényképeket erre a profilra feltöltötte, majd telefonszámként a saját használatában lévő hívószámot adta meg. A weboldalt az N. Kft. üzemelteti. A terhelt által megjelentetett hirdetésben szexuális szolgáltatást kínált.

[6] A hirdetés alapján 2018. május 23. napja és 2018. július 9. napja között 30-40 fő jelentkezett a megadott hívószámon, a terhelt telefonján, ezen esetekben a telefont a terhelt jelenlétében a sértett vette fel, majd a hirdetésre jelentkezőkkel megbeszélt egy találkozót M.-en belül, ahonnan gépjárművel a falu határába mentek. Ott a sértett szexuális szolgáltatást végzett, alkalmanként 12 000-30 000 forint összegért. A hirdetésre jelentkezők ezt követően gépjárművel visszavitték a sértettet az általuk korábban megbeszélt helyre, ahol a sértett az ily módon megkapott pénzt azonnal átadta a terheltnek, aki azt eltette.

[7] 2018. július 7. napján a sértett úgy döntött, hogy ezen tevékenységét nem kívánja a továbbiakban folytatni, ezért elszökött a terhelt m.-i otthonából, majd a segélyhívón keresztül bejelentést tett a rendőrségre.

[8] 2018. május 23. napja és 2018. július 7. napja között a terhelt jövedelemmel nem rendelkezett, létfenntartását a sértett által végzett prostitúciós tevékenységből származó jövedelemből biztosította.

[9] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a jogerős ügydöntő végzés hatályon kívül helyezése érdekében, a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján, a Be. 608. § (1) bekezdés c) pontjára való utalással. Ebben indítványozta, hogy a Kúria a járásbíróság büntetővégzését helyezze hatályon kívül és utasítsa a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárás lefolytatására.

[10] Indokául utalt arra, hogy az irányadó tényállás szerint az elkövetés idején a sértett a terhelttel együtt, a terhelt háztartásban élt, közöttük szexuális kapcsolat is kialakult. A terhelt tehát a közte és a sértett között kialakult részben bizalmi, részben pedig a sértett részére biztosított lakhatása folytán kialakult függőségi viszonyt kihasználva bírta rá a sértettet - rendszeres haszonszerzési célzattal - arra, hogy prostitúciós tevékenységet folytasson és az ebből származó jövedelmét a részére adja át. Ezen túlmenően a terhelt a sértett által folytatott prostitúciós tevékenység szervezésében is aktívan részt vett; a sértettről általa, szexuális vágy felkeltésére alkalmas ruházatban és pozíciókban készített fényképek felhasználásával a prostitúciós tevékenység hirdetésére szolgáló internetes portálon a saját használatában lévő telefonszámmal regisztrált, a megjelentetett hirdetésben szexuális szolgáltatást kínálva. A sértett pedig a terhelt telefonján, a terhelt jelenlétében beszélt meg találkozót a hirdetésre jelentkezőkkel, majd a szolgáltatás nyújtásának helyszínére a sértettet a terhelt szállította, ahol a tevékenységét mindvégig nyomon követte, annak érdekében, hogy a sértett által nyújtott szexuális szolgáltatás lezárultát követően az abból származó bevételt tőle azonnal elvegye. A sértett azért, hogy a prostitúciós tevékenységet a továbbiak ne kelljen folytatnia, a vádlott lakásából megszökött és ekkor tett a segélyhívón keresztül bejelentést a rendőrségen, tehát úgy érezte, hogy az anyagi ellenszolgáltatás ellenében végzett szexuális szoláltatás nyújtását kizárólag akként tudja lezárni, ha a terhelt lakásából elmenekül.

[11] Az elkövetéskor hatályos Btk. 192. § (2) bekezdésébe ütköző emberkereskedelem bűntettét követi el, aki mást kizsákmányolás céljából elad, megvásárol, elcserél, átad, átvesz, toboroz, szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez; a cselekmény a Btk. 192. § (3) bekezdés i) pontja szerint súlyosabban minősül, ha azt az elkövető üzletszerűen valósítja meg.

[12] A Btk. 192. § (8) bekezdése a 2006. évi CII. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyvével, továbbá az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv 2. cikkének (1), (2) és (4) bekezdésével összhangban tartalmazza a kizsákmányolás definícióját, mely szerint kizsákmányolás a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy helyzetben tartott sértett e helyzetének kihasználásával, előny szerzésére törekvés.

[13] Mindezek alapján - az ügyészség álláspontja szerint - megállapítható, hogy a terhelt kizsákmányolás céljából, a sértettnek a vele szemben fennálló függőségi viszonyból fakadó kiszolgáltatott helyzetét kihasználva törekedett anyagi előny szerzésére, illetve szerzett anyagi előnyt azáltal, hogy a sértettet a prostitúciós tevékenységre másnak megszerezte. Ezért a terheltnek a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás szerinti cselekménye az elkövetéskor hatályos Btk. 192. § (2) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés i) pontja szerint minősülő emberkereskedelem bűntettének minősül.