Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

A nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/3066. számú törvényjavaslat indokolása

2007. évi ... törvény egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében

Az Országgyűlés a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:

1.§

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 53. §-a helyébe a következő lép:

"A lista bejelentése

53. § (1) A listát a listaállításhoz szükséges számú jelölt, illetőleg lista bejelentését vagy nyilvántartásba vételét igazoló, az 55. § (1) bekezdése szerint kiállított igazolás átadásával kell bejelenteni.

(2) Az 52. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a listán szereplő jelöltekre is alkalmazni kell.

(3) A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg annak figyelembe vételével, hogy az egyik nem képviselőjét minden esetben a másik nem képviselője kövesse. A listát bejelentése után nem lehet módosítani. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következő, vele megegyező nemű jelölt lép."

2.§

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 98/A. §-a helyébe a következő lép:

"98/A. § Ha a területi listán vagy az országos listán megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet a mandátum megüresedésétől számított 30 napon belül jelentheti be a kiesettel megegyező nemű, mandátumot szerző jelöltet az illetékes választási bizottságnál."

3.§

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 99/Q. §-a helyébe a következő lép:

"99/Q. § Ha a megválasztott képviselő kiesik, helyére a párt a mandátum megüresedésétől számított 30 napon belül jelentheti be a kiesettel megegyező nemű, mandátumot szerző jelöltet az Országos Választási Bizottságnál."

4.§

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 115. § (2) bekezdése helyébe a következő lép:

"(2) Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fővárosi listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet a megüresedéstől számított 30 napon belül jelentheti be a kiesettel megegyező nemű új jelöltet az illetékes választási bizottsághoz."

5.§

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 115/U. §-a helyébe a következő lép:

"115/U. § (1) Ha a megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet a mandátum megüresedésétől számított 30 napon belül jelentheti be a kiesettel megegyező nemű, mandátumot szerző jelöltet a területi választási bizottságnál, illetőleg az Országos Választási Bizottságnál.

(2) Az időközi választást a képviselő-testület, illetőleg közgyűlés megbízatásának megszűnésétől számított négy hónapon belülre kell kitűzni."

6.§

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 46. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a (3)-(4) bekezdések számozása (4)-(5)-re változik:

"(2) Az államtitkárok személyére tett javaslatot úgy kell kialakítani, hogy az államtitkárok között mindkét nem legalább egyharmad arányban képviseltesse magát".

7.§

(1) A törvény a (2)-(6) bekezdésekben írt kivételekkel - a kihirdetésétől számított 8. napon lép hatályba.

(2) A törvény 2. §-a a törvény kihirdetését követő első országgyűlési képviselők választásának napján lép lép hatályba.

(3) A törvény 3. §-a a törvény kihirdetését követő első Európai Parlament tagjai választásának napján lép hatályba.

(4) A törvény 4. §-a a törvény kihirdetését követő első helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának napján lép hatályba.

(5) A törvény 5. §-a a törvény kihirdetését követő első területi és országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásának napján lép hatályba.

(6) A törvény 6. §-át a törvény hatálybalépését követő teljes kormány megalakulása során tett javaslat kialakításánál kell először alkalmazni.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A nemek közti esélyegyenlőség biztosítása a közéletben társadalmi érdek. Fel kell ismerni, hogy a társadalom ma már csak egyféle módon tudja az évszázadok, évezredek alatt eldeformálódott esélyeket kiegyenlíteni, ez pedig az esélyegyenlőség kötelező törvényi szabályozás által való biztosítása.

Az esélyegyenlőség biztosításának több módja van, az egyik, hogy a törvényhozás biztosítja mindenki számára az egyenlő jogi feltételeket a társadalomban, a másik pedig, hogy a törvényhozás, ha észleli, hogy az első lépés nem volt elég a kívánt eredmény eléréséhez, maga is irányítólap beavatkozik ezekbe a folyamatokba. Ez a törvényjavaslat abból a felismerésből ered, hogy a formális jogegyenlőség biztosítása nem elegendő, mert nem jelent valódi esélyegyenlőséget a nőknek a közéletben történő szerepléséhez, ezért olyan kötelező szabályokat kell alkotni, amelyek a folyamatot aktívan befolyásolják.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A választási eljárásról szóló törvény módosítása megfelelő mód arra, hogy ténylegesen is javítsuk a nők esélyeit a társadalom irányításában való részvételhez. Választási rendszerünk vegyes rendszer, jelen van benne mind a közvetlen, mind pedig a listás választás. A közvetlen választás szabályai egyformán biztosítják mindenki számára a választásokon való részvételt választóként és választhatóként egyaránt. Ezzel szemben a listás választás szabályai a pártoknak delegálják a lista összeállításának feladatát és lehetőségét anélkül, hogy szabályoznák a listákon a nemek esélyegyenlőségét. Annak érdekében tehát, hogy a törvényhozás elő tudja segíteni a nőknek a törvényhozásban és az országos politikában való, férfiakéval egyenlő szerepvállalását, az 1.§ kötelezően előírja a lista állítása során a nemek azonos arányú képviseletét.

A 2-5. §-hoz

Indokolt, hogy amennyiben olyan mandátumot szerzett esik ki, aki mandátumát az 1. § szerint összeállított lista alapján szerezte, a listáról csak vele megegyező nemű jelöltje legyen pótolható.

A 6. §-hoz

Az államtitkárokat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Közöttük hagyományosan, de a rendszerváltás óta is csak a társadalomban meglévő arányukat messze alul reprezentálva szerepeltek csak nők. Annak érdekében, hogy növeljük a nők szerepvállalásának esélyeit, a módosító javaslat az államtitkárok személyére tett miniszterelnöki javaslat megtétele során kötelező erővel írja elő mindkét nem legalább egyharmad arányú képviseletét.

A 7. §-hoz

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések.

Tartalomjegyzék