2006. évi LVII. törvény

a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról[1]

Az Országgyűlés a kormányzati szervezetrendszer működésének hatékonyabbá tétele érdekében, valamint az Alkotmány 39. § (2) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1)[2] E törvény hatálya - az autonóm államigazgatási szervek kivételével - a központi államigazgatási szervekre, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére, valamint a Kormány tagjaira, az államtitkárokra és a szakállamtitkárokra terjed ki.

(2)[3] Központi államigazgatási szerv:

a) a Kormány,

b)[4] a kormánybizottságok,

c)[5] a Miniszterelnöki Hivatal,

d) a minisztériumok,

e) az autonóm államigazgatási szervek,

f) a kormányhivatalok,

g) a központi hivatalok,

h) a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai.

(3)[6] Autonóm államigazgatási szerv:

a) a Közbeszerzések Tanácsa,

b)[7] az Országos Rádió és Televízió Testület és

c) a Gazdasági Versenyhivatal.

d)[8] a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

(4)[9] Kormányhivatal:

a) a Központi Statisztikai Hivatal,

b) a Nemzeti Hírközlési Hatóság,

c)[10]

d) a Magyar Energia Hivatal.

e)[11] az Országos Atomenergia Hivatal,

f)[12] a Magyar Szabadalmi Hivatal.

g)[13] az Egészségbiztosítási Felügyelet.

h)[14] a Nemzeti Egészségbiztosítási Központ.

(5)[15] Rendvédelmi szerv:

a) a rendőrség,

b)[16]

c) a polgári védelem,

d) a vám- és pénzügyőrség,

e) a büntetés-végrehajtási szervezet,

f) az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság,

g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.

Irányítás és felügyelet

2. § (1) Ahol jogszabály államigazgatási szerv irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:

a) az államigazgatási szerv alapítása, átszervezése (ideértve a más szervvel való egyesítését, a szétválasztását, alapító okiratának módosítását is), valamint a szerv megszüntetése,

b) az államigazgatási szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

c) az államigazgatási szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése,

d) az államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,

e) az államigazgatási szerv döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás,

f)[17]

g) jogszabályban meghatározott esetekben az államigazgatási szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,

h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

i) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés.

(2) Ha törvény kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított államigazgatási szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg.

(3)[18] Törvény vagy kormányrendelet a központi hivatal vagy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve irányításáról rendelkezhet úgy, hogy ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben - a hatékonysági és a pénzügyi ellenőrzés kivételével - az (1) bekezdés c), e) és g)-i) pontjaiban meghatározott hatásköröket valamely központi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja.

3. § Ahol e törvény állami vezető vagy államigazgatási szerv szervezeti egysége vezetője tevékenységének irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:

a) egyedi utasítás kiadása egyedi feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

b) a vezető tevékenységének ellenőrzése,

c) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés.

4. § (1) Ahol jogszabály államigazgatási szerv felügyeletét említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában e törvény 2. § (1) bekezdés a)-e) pontjában, valamint kizárólag ezekkel összefüggésben i) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.

(2)[19] A 2. § (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott hatáskörök tekintetében a felügyelet kizárólag a jogszabálysértő szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának vagy kiadásának megtagadását, illetve a jogszabálysértő döntés megsemmisítését, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítást foglalja magában.

A központi államigazgatási szervekre vonatkozó közös szabályok

5. § (1) A központi államigazgatási szervek - ha törvény eltérően nem rendelkezik - egyszemélyi vezetés alatt állnak.

(2)[20] Ha jogszabály a központi államigazgatási szervnek címez hatáskört, azt a szerv vezetője gyakorolja.

(3) A központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a szervvel állami vezetői szolgálati jogviszonyban vagy vezetői megbízatással rendelkező közszolgálati jogviszonyban álló személyre ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el.

A miniszterelnökre, a miniszterre, az államtitkárra és a szakállamtitkárra vonatkozó közös szabályok

6. § (1) A miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár (a továbbiakban együtt: állami vezető) e tevékenységét állami vezetői szolgálati jogviszony keretében látja el.

(2) Az állami vezetői szolgálati jogviszonyra - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az állami vezetők személyi anyagának nyilvántartását a Miniszterelnöki Hivatal vezeti.

(4) Ha az állami vezető megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy megbízatása nem választójogának elvesztése vagy összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnt meg.

(5) Az állami vezető a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni.

(6) A Kormány tagja részére a köztársasági elnök, az államtitkár és a szakállamtitkár részére a miniszterelnök igazolványt állít ki.

(7)[21] Ha a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár kinevezéséről, felmentéséről vagy megbízatásának lemondás miatti megszűnésének megállapításáról szóló okiratban a megbízatás keletkezésének vagy megszűnésének időpontja naptári napként van meghatározva, az állami vezető a megjelölt naptári nap kezdetén lép hivatalba, illetve megbízatása a megjelölt naptári nap végén szűnik meg.

7. § (1) Az állami vezető társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, továbbá egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.

(2) Az állami vezető megbízatásának időtartama, valamint a 11. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

8. § (1) Az állami vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (ideértve a felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, alapítvány kezelő szervezetének tagságát, valamint az érdek-képviseleti szervezetben való tisztség viselését) nem létesíthet, valamint munkaköri feladatainak ellátásából eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet (összeférhetetlenség).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár országgyűlési képviselő legyen, illetve hogy az állami vezető tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen.

(3)[22] Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokat - az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező államtitkár és a szakállamtitkár vonatkozásában - a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagjaira, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaira, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tagjaira nem kell alkalmazni.

(4)[23] Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az állami vezető a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.

9. § (1) A miniszterelnök és a miniszter e tevékenységéért az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik.

(2) Az államtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek, illetőleg a miniszterelnöknek felelősséggel tartozik.

(3) A szakállamtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek felelősséggel tartozik.

(4) A miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért való anyagi felelősségének tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlójának a miniszterelnököt kell tekinteni, a kijelölt vizsgálóbiztos legalább államtitkári megbízatást betöltő állami vezető és az eljáró tanács tagjai a miniszterelnök által felkért miniszterek.

10. § (1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező állami vezető az állami vezetői jogviszonya keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.

(2) Az (1) bekezdés alapján nyilatkozattételre kötelezett állami vezető a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.

(3) Az állami vezető megbízatásának megszűnésekor a 11. §-ban meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően e törvény szerint esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.

(4) Az e §-ban meghatározott eltérésekkel az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező állami vezető vagyonnyilatkozatára, illetve az azzal kapcsolatos eljárásra az e §-ban meghatározott eltérésekkel az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára, illetve vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Az e § alapján tett vagyonnyilatkozatokat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kezeli. Az állami vezető vagyonnyilatkozatának oldalhű másolatát - a hozzátartozók vagyonnyilatkozata nélkül, az azonosító adatok kivételével - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a Kormány honlapján közzéteszi.

(6) Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező állami vezető az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot.

11. § (1) Ha az állami vezető megbízatása megszűnt, illetménye és juttatásai addig illetik meg, amíg az Alkotmány vagy törvény rendelkezései alapján gyakorolja hatáskörét.

(2)[24] Ha a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, és megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnésével, felmentésével vagy halálával szűnik meg, a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi - lemondás esetén pedig háromhavi - illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás - valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.

(3) A miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár halála esetén a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe.

(4) Amennyiben a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár megbízatása a (2) bekezdésben megjelölt okokból három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig tisztségét betöltötte, akkor a (2) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult.

(5) Ha a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár a megbízatásának megszűnését követően újabb állami vezetői megbízatást kap, a (2) és (4) bekezdésben meghatározott juttatás összege megegyezik hatásköre gyakorlásának megszűnésétől az új megbízatással összefüggő hivatalba lépéséig terjedő időre járó illetménnyel.

(6) A miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár végkielégítésre és felmentési időre nem jogosult.

(7) A (2) és a (4) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a folyamatosan állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt - a hatáskörgyakorlás megszűnésétől az új megbízatással összefüggésben a hivatalba lépésig terjedő, legfeljebb hat hónapos, valamint a megbízatás megszűnésétől a hatáskörgyakorlás megszűnéséig terjedő megszakítást a folyamatosság szempontjából nem számítva - egybe kell számítani.

(8)[25] Ha az állami vezetőt legkésőbb a hatáskörgyakorlásának megszűnésétől számított harminc napon belül ismételten állami vezetővé választják meg vagy nevezik ki,

a) a ki nem adott szabadságát nem lehet pénzben megváltani, és

b) a ki nem adott szabadságát az új kinevezéssel vagy megválasztással érintett állami vezetői szolgálati jogviszony alapján járó szabadsághoz hozzá kell számítani.

12. § (1)[26] A minisztert, az államtitkárt és a szakállamtitkárt minden naptári évben negyven munkanap szabadság illeti meg, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlója és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter együttes javaslata alapján a miniszterelnök által meghatározott összegű jutalomra jogosult.

(2) A szabadság igénybevételét a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek előzetesen be kell jelenteni.

(3)[27] Az államtitkár és a szakállamtitkár számára céljuttatást és projekt-prémiumot a munkáltatói jogkör gyakorlója és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter együttes javaslata alapján a miniszterelnök állapíthat meg.

(4)[28] A miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár jubileumi jutalomra nem jogosult. A szakállamtitkár a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint jubileumi jutalomra jogosult.

12/A. §[29] (1) Az Állami Számvevőszék az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazásával az állami vezető és vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálatát - kivéve, ha a megbízatás az állami vezető halálával szűnt meg - az állami vezetői megbízatás megszűnése esetén hatáskörei gyakorlásának megszűnését követően haladéktalanul, állami vezetői szolgálati jogviszonyának folyamatos fennállása - ideértve a hatáskörök folyamatos gyakorlását is - esetén ötévente lefolytatja.

(2) Ha az állami vezető vagyongyarapodási vizsgálata során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér tízszeresénél nagyobb adóhiányt állapítottak meg, az adóhiány összege - az azt megállapító határozat jogerőre emelkedését követően - nyilvános.

12/B. §[30] (1) Az állami vezető személyijövedelemadó-bevallásából az összevont adóalap összege, az összevont adóalap adójának összege, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege és a külön adózó jövedelmek adójának összege nyilvános, ezen adatokat az állami vezető a Miniszterelnöki Hivatal honlapján való közzététel céljából az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő tizenöt napon belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek megküldi.

(2)[31] Az állami vezető illetményére, a részére kifizetett jutalomra, céljuttatásra vagy projekt-prémiumra, az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező állami vezető országgyűlési képviselői javadalmazására, illetve az állami vezető részére e megbízatására tekintettel juttatott egyéb juttatásokra vonatkozó adatokat a Miniszterelnöki Hivatal honlapján közzé kell tenni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok változása esetén a megváltozott adatokat - a korábbi adat eltávolítása nélkül - a változástól számított 15 napon belül kell közzétenni.

II. Fejezet

A KORMÁNY

A Kormány feladatköre

13. § (1) A Kormány a közigazgatás általános hatáskörű központi szerve.

(2) A Kormány hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály nem utal kifejezetten más szervek hatáskörébe.

(3) A Kormány irányítja a miniszterek tevékenységét, valamint a miniszterek irányítása alá nem tartozó kormányhivatalokat, illetve azok vezetőinek a tevékenységét.

A Kormány üléseinek dokumentálása[32]

13/A. § (1) A Kormány ülései - a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában - nem nyilvánosak.

(2) A Kormány üléseiről hangfelvétel készül, mely - a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában - nem nyilvános.

(3) A kormányülésen elhangzottakat összefoglalóban kell rögzíteni.

(4) Az összefoglaló tartalmazza a kormányülés helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát, a testületi döntés lényegét. Kérelmére a kormányülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, a jelentést, valamint a kormányrendeletek, kormányhatározatok, irányelvek és elvi állásfoglalások, továbbá a Kormány által meghatározott egyéb iratok eredeti aláírással ellátott egy-egy példányát.

(5)[33] Az ülésről készült összefoglaló eredeti példányát és mellékleteit, valamint az ülésről készült hangfelvételt a Miniszterelnöki Hivatal őrzi. Az ülési dokumentáció anyaga nem selejtezhető, maradandó értékű iratnak minősül; kezelésére és megismerésére a köziratok védelméről, a minősített adat védelméről, továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Az összefoglaló és a hangfelvétel készítésének, valamint belső kormányzati felhasználásának részletes szabályait, feltételeit a Kormány határozza meg.

A miniszterelnök feladatköre

14. § (1) A miniszterelnök a Kormány programjának keretei között meghatározza a Kormány politikájának általános irányát.

(2)[34] A miniszterelnök az (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a miniszterek, valamint a Kormány irányítása alatt álló szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg.

A miniszterelnök megbízatásának keletkezése

15. § Miniszterelnöknek javasolható, illetve miniszterelnökké megválasztható minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy.

16. § (1) A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.

(2)[35] A megválasztott miniszterelnök az Országgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesz.

A miniszterelnök megbízatásának megszűnése

17. § (1) A miniszterelnök megbízatásának megszűnése egybeesik a Kormány megbízatásának megszűnésével.

(2) A miniszterelnök megbízatásának megszűnése esetén - a (3) bekezdésben, valamint az Alkotmány 39/A. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével - a köztársasági elnök harminc napon belül javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére.

(3) Ha a miniszterelnök megbízatása az új Országgyűlés megalakulása miatt szűnt meg, a köztársasági elnök az új Országgyűlés alakuló ülésén tesz javaslatot az új miniszterelnök személyére.

18. § (1) A miniszterelnök a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról.

(2) A miniszterelnök megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) A köztársasági elnök a miniszterelnök lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.

(4) A Kormány az Alkotmány 39/A. § (5) bekezdésében meghatározott esetben, a miniszterelnök útján, az (1)-(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával mond le.

19. § Ha a miniszterelnök az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, az Országgyűlés bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára - az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után - az országgyűlési képviselők több mint felének szavazatával az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.

20. § (1) A miniszterelnökkel szemben bizalmatlansági indítvány benyújtását bármely országgyűlési képviselő kezdeményezheti. A kezdeményezést az Országgyűlés elnökének be kell jelenteni.

(2) A Kormány, illetve a miniszterelnök az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően három munkanapig, illetve a bizalmatlansági indítvány benyújtásától az indítvány feletti szavazás lezárultáig nem mondhat le.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás időtartama folyamatosan legfeljebb tizenöt nap lehet.

Az ügyvezető miniszterelnök

21. § (1) Az ügyvezető miniszterelnök e megbízatása megszűnik

a) az ügyvezető miniszterelnök halálával,

b) az ügyvezető miniszterelnök választójogának elvesztésével,

c) az ügyvezető miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával.

(2) Az ügyvezető miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapítására a 19. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az ügyvezető miniszterelnök e megbízatásának megszűnését követően az új miniszterelnök megválasztásáig az a miniszter gyakorolja az ügyvezető miniszterelnök hatáskörét, akit a miniszterelnök a helyettesítésére kijelölt; ha pedig több miniszter lett kijelölve, az első helyen kijelölt miniszter.

22. § Ha a miniszterelnök, illetve az ügyvezető miniszterelnök megbízatásának megszűnésére az Alkotmány 33/A. § c)-d) pontjában, illetve e törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott esetben kerül sor, ennek tényét az Országgyűlés elnöke jelenti be az Országgyűlésnek.

A Kormány szervei

23. § (1) A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra jogosult kabineteket hozhat létre.

(2) A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek. A kabinet ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, a kabinettag miniszterek helyettesítésére jogosult állami vezetőket, valamint a további kabinettagok és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kabinetet létrehozó kormányhatározat jelöli ki.

(3) A kabinet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - ügydöntő jogkörrel nem rendelkezik.

24. § (1) A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságokat hozhat létre.

(2) A kormánybizottság tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek. A kormánybizottság ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, valamint a bizottsági tagok helyettesítésére jogosult állami vezetőket és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kormánybizottságot létrehozó kormányhatározat jelöli ki.

25. § (1) A Kormány egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületeket hozhat létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott testület tagjait, valamint az annak ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét a testületet létrehozó kormányhatározat jelöli ki.

A kormánybiztos

26. § (1) A Kormány - határozatával - egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki.

(2) Kormánybiztossá

a) miniszter, államtitkár vagy szakállamtitkár kizárólag eredeti feladatkörével összefüggő,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személy a Kormány vagy a miniszterelnök feladatkörébe tartozó

feladat ellátására nevezhető ki.

(3) A (2) bekezdés b) pontja alapján kinevezett kormánybiztosok száma egyidejűleg a három főt nem haladhatja meg.

(4) A miniszterelnök rendelet kiadásával a Kormány irányítása alá tartozó szervek vezetői, a szervek szervezeti egységei vezetőinek tevékenysége, valamint egyes szakállamtitkárok tevékenysége tekintetében a kormánybiztost irányítási jogkörrel ruházhatja fel.

(5) A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.

(6) A kormánybiztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb két évre szól. A kormánybiztos e megbízatása az államtitkári vagy a szakállamtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik.

(7) A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett kormánybiztost e tevékenységére tekintettel külön díjazás nem illeti meg.

(8) A kormánybiztost tevékenységének ellátásában a Miniszterelnöki Hivatalban működő titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell a szakállamtitkár titkárságának szabályait.

(9)[36] A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos e tevékenységét a Miniszterelnöki Hivatal politikai főtanácsadójaként látja el, ha munkáját díjazás ellenében végzi.

27. § (1) E törvényben nem szereplő megbízatás kormányzati feladatok teljesítésére nem adható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói feladatok vagy egyéb eseti jellegű feladat ellátására megbízást adjon.

III. Fejezet

A MINISZTEREK ÉS A MINISZTÉRIUMOK

A miniszter és a minisztérium feladatköre

28. § (1) A minisztérium a miniszter munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv.

(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot; e feladatkörében irányítja az államtitkár tevékenységét, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(3) A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotó hatáskörében kibocsátott rendeletében állapítja meg.

29. § (1) A tárca nélküli miniszter az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására nevezhető ki.

(2)[37] A tárca nélküli minisztert tevékenységének ellátásában a Miniszterelnöki Hivatalban működő titkárság, valamint a Miniszterelnöki Hivatalnak a (4) bekezdésben meghatározott vezető által vezetett szervezeti egysége segíti.

(3) A tárca nélküli miniszterek száma nem haladhatja meg a minisztériumot vezető miniszterek száma egyötödének egész részét.

(4)[38] A Miniszterelnöki Hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell kijelölni a Miniszterelnöki Hivatal azon államtitkárát, szakállamtitkárát, valamint egyéb szervezeti egységének vezetőjét, akiknek tevékenységét a tárca nélküli miniszter irányítja. A tárca nélküli miniszter gyakorolja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a hivatali szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozó munkáltatói jogokat azon szervezeti egységek állományába tartozó köztisztviselők esetében, amelyek vezetője tevékenységének irányítása a tárca nélküli miniszter vagy olyan állami vezető hatáskörébe tartozik, akinek a tevékenységét a tárca nélküli miniszter irányítja.

(5)[39] A tárca nélküli miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotó hatáskörében kibocsátott rendeletében állapítja meg.

A Miniszterelnöki Hivatal feladatköre

30. § (1) A Miniszterelnöki Hivatal a miniszterelnök munkaszerve. A Miniszterelnöki Hivatalra - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a minisztériumra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

(2) A Miniszterelnöki Hivatal tevékenységét a miniszterelnök irányítja.

(3) A Miniszterelnöki Hivatalt a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter vezeti.

(4) A Miniszterelnöki Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a miniszterelnök adja ki.

(5)[40] A Miniszterelnöki Hivatal közreműködik a Kormány társadalmi-gazdasági stratégiájának kialakításában;

a Kormány és a miniszterelnök döntéseinek, valamint a kormányprogram célkitűzéseinek megfelelően gondoskodik a kormányzati tevékenység stratégiai irányításáról és összhangjának biztosításáról, a döntés-előkészítésben az összkormányzati érdekek érvényesítéséről. A Hivatal ellátja a Kormány testületi működésével kapcsolatos, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

A miniszter helyettesítése

31. § (1)[41] A minisztert akadályoztatása esetén - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel, a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az államtitkár helyettesíti.

(2)[42] A minisztert a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint az államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyűlés ülésén a miniszter részletes feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben kijelölt másik miniszter helyettesíti.

(3) Az államtitkár akadályoztatása esetén a minisztert az Országgyűlés bizottsága ülésén az általa vezetett minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti.

(4)[43] A tárca nélküli minisztert az államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyűlés bizottsága ülésén a Miniszterelnöki Hivatal állományába tartozó, az irányítása alatt álló szakállamtitkár vagy vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti.

(5)[44]

(6)[45] A minisztert az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben - a miniszter döntése alapján - a miniszter részletes feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben kijelölt másik miniszter, az államtitkár vagy a miniszter által kijelölt szakállamtitkár helyettesíti.

(7)[46] A minisztert a rendelet kiadásában nem lehet helyettesíteni.

A miniszteri biztos

32. § (1) A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki.

(2) Miniszteri biztossá

a) államtitkár vagy szakállamtitkár az eredeti feladatkörével összefüggő,

b) a minisztérium állományába tartozó politikai főtanácsadó a miniszter feladatkörébe tartozó

feladat ellátására nevezhető ki.

(3) A miniszteri biztos tevékenységét a miniszter irányítja.

(4) A miniszteri biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra szól. A miniszteri biztos e megbízatása államtitkári, szakállamtitkári vagy politikai főtanácsadói megbízatásának megszűnésével megszűnik.

(5) A miniszteri biztosok száma a minisztériumban egyidejűleg a két főt nem haladhatja meg.

(6) A miniszteri biztost e tevékenységére tekintettel külön díjazás nem illeti meg.

(7) A Miniszterelnöki Hivatalban miniszteri biztos nem működhet.

(8) A miniszteri biztost tevékenységének ellátásában a miniszteri kabinetben működő titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell a szakállamtitkár titkárságának szabályait.

A miniszter javadalmazása

33. § (1) A miniszter alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 15,6-szorosa.

(2) A miniszter illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.

(3) A miniszter vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.

(4)[47] A miniszter alapilletményét a miniszterelnök át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 15%-kal csökkentheti.

A miniszter megbízatásának keletkezése

34. § (1) Miniszterré kinevezhető minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy.

(2) A miniszteri tisztségre javasolt személyt az Országgyűlésnek a miniszter feladatköre szerinti bizottsága a kinevezését megelőzően meghallgatja.

35. § (1) A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.

(2)[48] A kinevezett miniszter az Országgyűlés előtt az Országgyűlés előtt esküt tevő, vezető közjogi tisztséget betöltő személyek esküjének megfelelő szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.

(3) A miniszter tekintetében törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogokat a miniszterelnök gyakorolja.

A miniszter megbízatásának megszűnése

36. § (1) A miniszter a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról.

(2) Lemondás esetén a miniszter megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő harmincadik napnál.

(3) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

37. § (1) A miniszterelnök bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek a miniszter felmentésére.

(2) Felmentés esetén a miniszter megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg.

38. § Ha a miniszter az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.

39. § Ha a miniszter megbízatása az Alkotmány 33/B. § d)-e) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.

40. § (1) Ha a miniszter megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az újonnan választott miniszterelnök haladéktalanul javaslatot tesz az új miniszter személyére, vagy feladatának ellátásával ideiglenesen az új Kormány más tagját bízza meg.

(2) Ha a miniszter megbízatása nem a Kormány megbízatásának megszűnésével szűnik meg, a miniszterelnök haladéktalanul javaslatot tesz az új miniszter személyére, vagy feladatának ellátásával ideiglenesen a Kormány más tagját bízza meg.

(3) A Kormánynak a miniszteri feladat ellátásával megbízott tagja a miniszter hatáskörét korlátozások nélkül gyakorolja.

Az ügyvezető miniszter

41. § A miniszter a Kormány megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.

42. § (1) Az ügyvezető miniszter e megbízatása megszűnik:

a) az ügyvezető miniszter lemondásával,

b) az ügyvezető miniszter halálával,

c) az ügyvezető miniszter választójogának elvesztésével,

d) az ügyvezető miniszter összeférhetetlenségének megállapításával.

(2) Az ügyvezető miniszter összeférhetetlenségének megállapítására a 38. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha az ügyvezető miniszter e megbízatása megszűnik, hatáskörét a Kormánynak a miniszterelnök vagy az Alkotmány 39/B. §-ában meghatározott ügyvezető kormánynak az ügyvezető miniszterelnök által kijelölt tagja gyakorolja.

Az államtitkár feladatköre

43. § (1)[49] Az államtitkár - törvényben meghatározott kivételekkel, a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - a miniszter teljes jogkörű helyettese.

(2)[50] Egy minisztériumban két államtitkár működhet.

44. § (1) Az államtitkár tevékenységét a miniszter irányítja.

(2) Az államtitkár tekintetében törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

(3)[51] Az államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint az adott szerv másik államtitkára, a szakállamtitkár, a kabinetfőnök vagy az államtitkár irányítása alá tartozó, vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő helyettesíti. Ha az államtitkári tisztség nincsen betöltve, az államtitkár hatáskörét - a minisztert helyettesítő jogkörök kivételével, ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a helyettesítésére kijelölt személy gyakorolja.

Az államtitkár javadalmazása

45. § (1) Az államtitkár alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 12-szerese.

(2) Az államtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.

(3) Az államtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.

(4)[52] Az államtitkár és a szakállamtitkár alapilletményét a miniszterelnök át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti.

Az államtitkár megbízatásának keletkezése

46. § (1) Államtitkárrá minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy kinevezhető.

(2) Az államtitkárt a miniszterelnöknek a miniszter véleménye kikérését követően tett javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

(3) Az államtitkár a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.

(4) A kinevezett államtitkár a köztársasági elnök előtt az Országgyűlés előtt esküt tevő, vezető közjogi tisztséget betöltő személyek esküjének megfelelő szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.

Az államtitkár megbízatásának megszűnése

47. § Az államtitkár megbízatása megszűnik:

a) a Kormány megbízatásának megszűnésével,

b) lemondásával,

c) felmentésével,

d) halálával,

e) választójogának elvesztésével,

f) összeférhetetlenségének megállapításával.

48. § (1) Az államtitkár a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A nyilatkozatot az államtitkár a miniszterhez juttatja el, aki azt haladéktalanul továbbítja a miniszterelnöknek.

(2) Lemondás esetén az államtitkár megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő harmincadik napnál.

(3) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

49. § (1) A miniszterelnök a miniszter véleménye kikérését követően bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek az államtitkár felmentésére.

(2) Felmentés esetén az államtitkár megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg.

50. § Ha az államtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.

51. § Ha az államtitkár megbízatása a 47. § d)-e) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.

52. § Ha az államtitkár megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig vagy a 47. § b)-f) pontjaiban meghatározott feltétel bekövetkeztéig gyakorolja hatáskörét.

A Miniszterelnöki Hivatalban működő államtitkár

53. § (1) A 43-52. §-ok rendelkezéseit a Miniszterelnöki Hivatalban működő államtitkárra az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[53] A Miniszterelnöki Hivatalban legfeljebb tíz államtitkár működhet.

(3)[54] A Miniszterelnöki Hivatalban működő államtitkár közreműködik az összkormányzati érdekek érvényesítésében, illetve - ha tevékenységét tárca nélküli miniszter irányítja - a tárca nélküli miniszter tevékenységének ellátásában.

(4)[55] A Miniszterelnöki Hivatalban működő államtitkár tevékenységét a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter vagy a tárca nélküli miniszter irányítja.

A szakállamtitkár feladatköre

54. § (1) A szakállamtitkár a Kormány általános politikájának keretein belül a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(2) A szakállamtitkár tevékenységét a miniszter irányítja. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy a szakállamtitkár tevékenységét az államtitkár irányítja.

(3) A szakállamtitkár tekintetében törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogokat a tevékenységét irányító állami vezető gyakorolja.

(4) Szakállamtitkári megbízatás kizárólag gazdálkodási, üzemeltetési vagy humánpolitikai feladatok ellátására nem adható.

55. § (1)[56] A Miniszterelnöki Hivatalban és a minisztériumokban összesen legfeljebb a kormánytagok száma ötszörösének megfelelő számú szakállamtitkár működhet.

(2)[57][58] A szakállamtitkárt a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kijelölt, az irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti.

A szakállamtitkárt az általa kijelölt, az irányítása alá tartozó főosztályvezető helyettesíti. Ha a szakállamtitkári tisztség nincsen betöltve, a szakállamtitkár hatáskörét - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a helyettesítésére kijelölt főosztályvezető gyakorolja.

A szakállamtitkár javadalmazása

56. § (1) A szakállamtitkár alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 9-szerese.

(2) A szakállamtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.

(3) A szakállamtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.

(4)[59]

(5)[60] A szakállamtitkár jutalmazására és teljesítményértékelésére a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A szakállamtitkár megbízatásának keletkezése

57. § (1)[61] Szakállamtitkárrá minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személy kinevezhető, aki jogi, közgazdasági vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

(2) A szakállamtitkárt a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.

(3) A szakállamtitkár a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.

(4) A kinevezett szakállamtitkár a miniszterelnök előtt az Országgyűlés előtt esküt tevő, vezető közjogi tisztséget betöltő személyek esküjének megfelelő szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.

A szakállamtitkár megbízatásának megszűnése

58. § A szakállamtitkár megbízatása megszűnik:

a) a Kormány megbízatásának megszűnésével,

b) lemondásával,

c) felmentésével,

d) halálával,

e) választójogának elvesztésével,

f) összeférhetetlenségének megállapításával.

59. § (1) A szakállamtitkár a miniszter útján a miniszterelnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról.

(2) Lemondás esetén a szakállamtitkár megbízatása megszűnésének időpontját a miniszter javaslatára a miniszterelnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterhez történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.

(3) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

60. § (1) A miniszter bármikor javaslatot tehet a miniszterelnöknek a szakállamtitkár felmentésére.

(2) Felmentés esetén a szakállamtitkár megbízatása megszűnésének időpontját a miniszter javaslatára a miniszterelnök határozza meg.

61. § Ha a szakállamtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a miniszterelnök a miniszter javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.

62. § Ha a szakállamtitkár megbízatása az 58. § d)-e) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a miniszter előterjesztésére a miniszterelnök állapítja meg.

63. §[62] Ha a szakállamtitkár megbízatása a Kormány megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az 58. § b)-f) pontjaiban meghatározott feltétel bekövetkeztéig, illetve az adott szerv új szakállamtitkárainak kinevezéséig gyakorolja hatáskörét.

A Miniszterelnöki Hivatalban működő szakállamtitkár

64. § (1) Az 54-63. §-ok rendelkezéseit a Miniszterelnöki Hivatalban működő szakállamtitkárra az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[63] A Miniszterelnöki Hivatalban működő szakállamtitkár közreműködik az összkormányzati feladatok ellátásában.

(3) Az 54. § (4) bekezdésében meghatározott tilalom a Miniszterelnöki Hivatalban működő szakállamtitkárra nem irányadó.

(4)[64] A Miniszterelnöki Hivatalban működő szakállamtitkár tevékenységét a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a tárca nélküli miniszter vagy a Miniszterelnöki Hivatalban működő államtitkár irányítja.

A minisztérium szervezete

65. § (1) A minisztérium szervezetét e törvény keretei között a minisztérium szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(2) A szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak módosítását a miniszter - a miniszterelnök jóváhagyását követően - normatív utasításban adja ki. Az utasítás érvényességének feltétele, hogy azt a Magyar Közlönyben az utasítás hatálybalépését megelőzően közzétegyék.

(3) A szervezeti és működési szabályzatot a minisztérium honlapján a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell tenni.

(4) A minisztérium létszámkeretét - az egyes állami vezetők és a kabinetfőnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma szerinti bontásban - a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(5)[65] A Hivatalos Értesítőben központi államigazgatási szervenkénti bontásban havonta közzé kell tenni a Miniszterelnöki Hivatalban és a minisztériumokban köztisztviselői jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről, vezetői megbízás adásáról és visszavonásáról, címadományozásról és cím visszavonásáról, illetve berendelésről, vezénylésről, valamint azok megszüntetéséről szóló közleményeket.

66. § (1) A minisztérium a miniszteri kabinetre, főosztályokra és titkárságokra, a főosztály osztályokra tagozódik.

(2) Vezetői megbízatás csak a hatályos szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti egység tekintetében, e törvény rendelkezései szerint adható.

67. § (1)[66] A miniszter normatív utasításával vagy a feladatkörükben érintett miniszterek közös normatív utasításukkal több szakállamtitkár vagy főosztály feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett szakállamtitkárokból, főosztályvezetőkből vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőkből álló munkacsoportot hozhat vagy hozhatnak létre.

(2) Az utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait és működésének idejét.

(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

68. § (1)[67] A miniszteri kabinetet szakállamtitkárként vagy főosztályvezetőként a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek tevékenységét a miniszter irányítja.

(2) A kabinetfőnök gyakorolja a munkáltatói jogokat a miniszteri kabinet állományába tartozó köztisztviselők felett.

(3) A kabinetfőnököt a miniszteri kabinet általa kijelölt köztisztviselője helyettesíti.

(4) A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett a miniszter, a kabinet állományába tartozó köztisztviselők felett a kabinetfőnök gyakorolja. A vezetői megbízás adása és visszavonása a miniszter hatáskörébe tartozik.

69. § (1) A főosztályt főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szakállamtitkár irányítja. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy a főosztályvezető tevékenységét a miniszter, az államtitkár vagy a kabinetfőnök irányítja.

(2)[68] A főosztályvezető, valamint az általa vezetett főosztály állományába tartozó köztisztviselők felett a munkáltatói jogokat a főosztályvezető tevékenységét irányító állami vezető vagy - ha a főosztályvezető tevékenységét a miniszter vagy a kabinetfőnök irányítja - a kabinetfőnök gyakorolja. A vezetői megbízás adása és visszavonása a miniszter hatáskörébe tartozik.

(3)[69] Az osztályokat közvetlenül a főosztályvezető, illetve olyan főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a főosztályvezető irányítja.

(4) A főosztályon - ha a szervezeti és működési szabályzat ezt lehetővé teszi - a főosztályvezető általános helyettesítésére egy, osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettes működhet.

70. § (1) Az állami vezető tevékenységének ellátását - ha a szervezeti és működési szabályzat így rendelkezik - titkárság segíti.

(2)[70] A miniszterelnök titkárságát szakállamtitkár vagy főosztályvezető vezeti, akinek tevékenységét a Miniszterelnöki Hivatal szervezeti és működési szabályzatában kijelölt állami vezető irányítja.

(3)[71] A miniszter titkárságát főosztályvezető-helyettes, osztályvezető vagy politikai főtanácsadó vezeti, akinek a tevékenységét a kabinetfőnök irányítja. A tárca nélküli miniszter titkárságát közvetlenül kabinetfőnök vezeti.

(4) Az államtitkár titkárságát főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár irányítja.

(5) A szakállamtitkár titkárságát közvetlenül a szakállamtitkár vagy olyan osztályvezetői megbízatással rendelkező személy vezeti, akinek tevékenységét a szakállamtitkár irányítja.

(6) A titkárság állományába tartozó köztisztviselők felett a munkáltatói jogokat a titkárság vezetőjének tevékenységét irányító vagy a titkárságot közvetlenül vezető állami vezető, illetve kabinetfőnök gyakorolja. A vezetői megbízás adása és visszavonása a miniszterelnök titkárságának vezetője esetében a miniszterelnök, egyéb esetekben a miniszter hatáskörébe tartozik.

IV. Fejezet

A KORMÁNYHIVATALOK ÉS A KÖZPONTI HIVATALOK

A kormányhivatalok

71. § (1) A kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv.

(2) A kormányhivatal felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el, aki e hatáskörében - ha törvény eltérően nem rendelkezik - különösen

a)[72]

b) törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján jogszabályt alkot a kormányhivatal feladatkörébe tartozó kérdésekben, illetve előterjesztést tesz törvény vagy kormányrendelet alkotására,

c) képviseli a kormányhivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt.

(3) A kormányhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható.

(4) A kormányhivatal - ha törvény eltérően nem rendelkezik - fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése a felügyeletét ellátó miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

(5)[73] A kormányhivatal tevékenységéről - a (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint - beszámol a Kormánynak, valamint tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörében érintett bizottságát. A tájékoztatást a kormányhivatal honlapján közzé kell tenni.

72. § (1)[74] A kormányhivatal szervezetét a kormányhivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a kormányhivatal vezetője készít elő, és a kormányhivatalt felügyelő miniszter - a miniszterelnök jóváhagyását követően - normatív utasításban ad ki. Az utasítás érvényességének feltétele, hogy azt a Magyar Közlönyben az utasítás hatálybalépését megelőzően közzétegyék.

(2) A szervezeti és működési szabályzatot a kormányhivatal honlapján a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell tenni.

(3)[75]

(4) A kormányhivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a kormányhivatalt létrehozó törvény kifejezetten lehetőséget ad.

(5)[76] Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kormányhivatal vezetőjét a kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök, a kormányhivatal vezetőjének helyettesét a kormányhivatal vezetőjének javaslatára a kormányhivatalt felügyelő miniszter nevezi ki és menti fel.

(6)[77] A kormányhivatal vezetője - ha törvény eltérően nem rendelkezik - államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(7)[78] A kormányhivatal vezetőjének helyettese - ha törvény eltérően nem rendelkezik - szakállamtitkári illetményre jogosult.

(8)[79] Ha a kormányhivatalt testület vezeti, és törvény eltérően nem rendelkezik, a testület elnöke államtitkári illetményre és juttatásokra, a testület tagjai szakállamtitkári illetményre jogosultak.

(9)[80] A kormányhivatalra - ha törvény eltérően nem rendelkezik - e törvény 66-70. §-ait megfelelően alkalmazni kell.

A központi hivatal

73. § (1) A központi hivatal kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv.

(2) A központi hivatal - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az őt irányító miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

74. § (1) A központi hivatal szervezetét a központi hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a központi hivatalt irányító miniszter normatív utasításban ad ki.

(2) A szervezeti és működési szabályzatot a központi hivatal vagy az azt irányító miniszter által vezetett minisztérium honlapján a módosításokkal egységes szerkezetben közzé kell tenni.

(3)[81]

(4) A központi hivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a központi hivatalt létrehozó kormányrendelet kifejezetten lehetőséget ad.

(5)[82] A központi hivatal vezetőjét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a központi hivatalt irányító miniszter nevezi ki és menti fel.

(6)[83] A központi hivatalra - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - e törvény 66-70. §-ait megfelelően alkalmazni kell.

V. Fejezet[84]

A KORMÁNY ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVE

75. §[85] (1) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter irányítja.

(2) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetőjét a szervet irányító miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter együttes javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.

(3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a közvetlenül a szerv vezetője által vezetett szervezeti egységekből, továbbá kormányrendelet rendelkezése alapján ágazati szakigazgatási szervekből és kirendeltségekből állhat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv kirendeltségének vezetője a szervet létrehozó kormányrendeletben neki címzett hatásköröket önállóan gyakorolja.

(5) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének létszámkeretét a Kormány szakigazgatási szervi és kirendeltségi bontásban is meghatározhatja.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv az irányító miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az általános hatáskörű területi államigazgatási szervét rendeletben jelölje ki.

VI. Fejezet[86]

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazás

76. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a szakállamtitkár, a miniszteri biztos és 27. § (2) bekezdésében meghatározott személy juttatásait.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alá tartozó államigazgatási szervek tekintetében a köztisztviselőket megillető juttatásokra vonatkozó szabályokat rendeletben állapítson meg.

(3)[87] Felhatalmazást kap a miniszterelnök, hogy rendeletben jelölje ki a miniszter hatáskörét gyakorló más minisztert, a kormányhivatal felügyeletét ellátó minisztert, valamint a tárca nélküli minisztert és a kormánybiztost irányítási jogkörrel ruházza fel.

(4)[88]

Hatálybalépés

77. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2) E törvény 72. § (4) bekezdése és 74. § (4) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba.

(3)[89]

(4)[90]

(5)[91]

(6)[92]

Átmeneti rendelkezések

78. §[93]

79. §[94]

80. § (1)[95]

(2)[96]

(3)[97] Ha a (2) bekezdés hatálya alá tartozó személyt az ott meghatározott esetben neveznek ki államtitkárrá vagy szakállamtitkárrá, állami vezetői szolgálati jogviszonyának felmentéssel történő megszűnése esetében - az állami vezetői szolgálati jogviszonyt folyamatosnak tekintve minden olyan esetben, amikor az állami vezetői szolgálati jogviszony megszűnését követő harminc napon belül ismételten állami vezetővé nevezik ki - a Jt. e törvény kihirdetésekor hatályos 29. § (4)-(7) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy e rendelkezések alkalmazása szempontjából közigazgatási államtitkári, címzetes államtitkári és helyettes államtitkári, valamint államtitkári és szakállamtitkári megbízatásának idejét együttesen kell figyelembe venni.

(4) Ahol jogszabály közigazgatási államtitkár számára feladat- vagy hatáskört állapít meg, azt a miniszter gyakorolja.

81. §[98]

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke