A Győri Törvényszék P.20950/2008/36. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 84. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 1993. évi LXXVII. törvény (Nek. tv.) 43. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Savanyóné dr. Lakatos Erzsébet

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

3.P.20.950/2008/36.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság dr. Farkas Lilla ügyvéd által képviselt Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, Budapest felperesnek dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd által képviselt Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Győr alperes ellen egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítása, stb. iránt indított perben meghozta és kihirdette az alábbi

í t é l e t e t :

A megyei bíróság megállapítja, hogy a 2003/2004-es tanév II. félévétől, 2004. februártól a cigány etnikai kisebbséghez tartozó és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egy oktatási intézményben, a Kossuth Lajos Általános Iskolában való jogellenes elkülönítésének fenntartásával az alperes megsérti az egyenlő bánásmód követelményét.

A bíróság kötelezi az alperest a jogsértés abbahagyására és a jogsértő helyzet megszüntetésére.

Ezt meghaladóan a kereseti kérelmet elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 60.000 /Hatvanezer/ Ft perköltséget.

A feljegyzett 21.000 Ft kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon 3 példányban benyújtható, a Győri Ítélőtáblához címzendő fellebbezésnek van helye. A Győri Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen benyújtott fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul

- a felek ezt kérték.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására a fellebbező fél ellenfele tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság a felek előadása, a becsatolt okiratok tartalma, AA, BB, CC, DD, EE, FF, JJ , KK és LL tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapított meg:

I.

A Kossuth Lajos Általános Iskola Győr egyik legrégibb általános iskolája, több mint 130 éves múltra tekint vissza. Az 1980-as évek elején kb. 800-850 gyermek évfolyamonként 4-5 osztályban tanult az iskolában, működési területe Pinnyéd, Sziget és Újváros városrészek. Matematika, német, emelt szintű testnevelés tagozat működött az iskolában. Ebben az időszakban döntően állami fenntartású iskolák működtek Győrött, az evangélikus és a római katolikus egyház működtetett egy-egy iskolát.

Az iskolához tartozó oktatási körzet lakosságának etnikai összetétele az elmúlt évtizedek alatt jelentősen átalakult, az iskola döntő bázisát alkotó Újváros összetételében is változások történtek. Az 1970-es években a város Újváros szélén a Bécsi út felé nyíló cigánytelepet felszámolta, a családok beköltöztek az újvárosi negyedbe. A régi bérlők kihalását követően más városrészből /főként a belvárosból/ folyamatosan költöztek be újvárosi bérlakásokba cigánycsaládok, spontán elvándorlások eredményeként is egyre nagyobb mértékűvé vált a cigány etnikumhoz tartozók aránya, amely szükségszerűen eredményezte a kötelező felvételt biztosító körzeti iskolában a cigány származású tanulók arányának növekedését. Ennek következtében folyamatosan olvadt a létszám, sok szülő - élve a szabad iskolaválasztás jogával - átíratta a gyermekét más iskolába. Az egyházak által működtetett iskolák köre is jelentősen bővült, a folyamatra ez is hatott.

A rendszerváltozást követően az általános iskola önkormányzati fenntartású lett. Az iskola speciális jellege az, hogy sajátos nevelési igényű /SNI/ gyerekeket, tanulásban akadályozott, körzetes, körzeten kívüli és vidékről bejáró gyermekeket is oktatnak.

A 2003/2004-es tanévi beszámoló szerint az iskola tanulóinak szociális összetétele /67 % cigány, 75 % hátrányos helyzetű, 24 % veszélyeztetett/. Az iskolában nagyon magas a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek aránya /6A/12./.

Győr Megyei Jogú város Önkormányzatának Oktatási és Kulturális Bizottsága 4/2005. /II.1./ OKB. sz. határozatával jóváhagyta a Kossuth Általános Iskola körzetének határait, Újváros, Sziget meghatározott utcái, illetőleg Pinnyéd egész térsége tartozik a körzethez. /6/1./.

A Kossuth Általános Iskola Pedagógiai Programjának 2004. augusztus 14-i közoktatási szakértő szerinti véleményezése szerint az iskola működési területén él a város roma lakosságának zöme, valamint a perifériára szorult családok több mint 50 %-a. Ebből adódik, hogy a tanulók 2/3-ada roma származású, nagyon magas a szociálisan hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetűek száma. Nagy szükség van a kis létszámú fejlesztő osztályokra, amelyeket már 1989. óta működtetnek. 1-5. évfolyamon iskolaotthonos oktatás keretében, felső tagozaton tanulószoba szervezésével biztosítanak a tanuláshoz lehetőséget. A tanulók jelentős és egyre jelentősebb része szociális hátránnyal küzd. Az iskola tanulóinak jelenleg 67 %-a cigány etnikumú és ez az arány egyre növekszik, döntő többségük aluliskolázott szülők gyermeke /22. sz./

Dr. KA alpolgármester az oktatási intézmények szakmai feladatainak 2005. évi teljesítéséről a Kossuth Lajos Általános Iskola tekintetében az alábbiakat állapította meg:

Az intézmény beiskolázási körzetéből adódóan a tanulók több mint 70 %-a roma származású, és még ennél is nagyobba /72 %/ a hátrányos helyzetűek aránya. Az iskola kiemelten kezeli a tanulási zavarokkal, beilleszkedési problémákkal küzdő tanulók nevelését-oktatását, illetve a kisebbségi feladatok ellátását. A veszélyeztetett tanulók aránya 27 %. Az egy osztályba járó tanulók átlagos létszáma 12,9 fő. Az egy tanulóra jutó igazolt hiányzási napok száma átlagosan 21 nap. Hiányzás miatt 22 tanuló vált osztályozhatatlanná. A bukások száma különösen matematikából volt magas /23/, az évismétlők aránya 7,8 %. Az alsó tagozaton azonban nem volt bukás, köszönhetően az itteni eredményes fejlesztő munkának is. Az iskola kiemelt feladatként tűzte maga elé a tanulók munkamoráljának javítását, az iskolai egészségvédelmi program megvalósítását. Az intézmény céltudatosan törekszik a roma etnikumhoz tartozó és hátrányos anyagi körülmények között élő tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére. Ezt célozzák azon foglalkozásaik, melyeket logopédusok, fejlesztő pedagógusok, pszichológus bevonásával szerveznek. E tanévtől az első osztályok egyikében az integrált nevelés mellett integráció is folyt. Az eredményes munka érdekében a két főtárgy esetében "páros tanítást" végeztek, ahol az osztálytanító munkáját fejlesztőpedagógus segítette. Az intézmény végzős tanulóinak 89 %-a továbbtanulásra jelentkezett. Az intézmény kiemelkedő rendezvényei voltak: "Futballal a rasszizmus ellen" meghívásos futballkupa, az Emberi Jogik napja, az alsós komplex napok. A partneriskolával /Tatabánya/ cigány tánc- és ének fesztivált rendeztek. Az iskola nevelőtestülete alkalmazkodott a változó körülményekhez, innovatívnak bizonyult a sajátos nevelési igényű /továbbiakban: SNI/ tanulókkal való bánásmódban. Az integrált oktatást és a roma gyerekek integrált oktatását, nevelését párhuzamosan kell végezniük s törekedni kell, hogy ez ne jelentsen szegregációs folyamatot.