A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20277/2016/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 27. §] Bírók: Hercsik Zita, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Örkényi László

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23268/2015/8., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20277/2016/4.* (ÍH 2016.105)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.277/2016/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Karsai Dániel ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Lőrincsik Péter jogtanácsos által képviselt Magyar Nemzeti Bank (1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2015. december 10. napján kelt 65.P.23.268/2015/8. számú ítélete ellen az alperes részéről 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 17.500 (tizenhétezer-ötszáz) forint +áfa fellebbezési költséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül bocsássa a felperes rendelkezésére a 2015. január 29-én 2015/S020-032478. számon az "MNB részére komplex kutatáselemzési és ezen feladatokhoz kapcsolódó kommunikációs feladatok megvalósítása" érdekében kiírt közbeszerzési eljárással összefüggésben, hogy

- ki, mely szervezet bírálta el a pályázatokat, megnevezve a bíráló személyét, valamennyi természetes személyt és/vagy szervezetet,

- ki, mely szervezet választotta ki a nyertes pályázót, megnevezve valamennyi, a kiválasztásban résztvevő személyt és/vagy szervezetet,

- a pályázók által benyújtott teljes ajánlati dokumentációt, ide értve különösen a közbeszerzési eljárásban a részvétel feltételeként támasztott követelménynek (részvételi feltételek, gazdasági, pénzügyi alkalmasság, műszaki, szakmai alkalmasság) történő megfelelés igazolására a pályázók által benyújtott igazolásokat, iratokat; a minta-tanulmányokat, illetve - ha erre sor került - a hiánypótlás keretében benyújtott dokumentumokat is.

Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 200.000 forint + áfa-val növelt összegű perköltséget.

Határozatának indokolásában ismertette az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésének, az Infotv. 2. § (1) bekezdésének, a 3. § 5. pontjának, a 26. § (1) bekezdésének rendelkezéseit.

A felperes leszállított kereseti kérelmét arra figyelemmel találta alaposnak, hogy az alperes nem tudott olyan, az adatkiadás megtagadásának alapjául szolgáló közérdeket, védendő alapjogot felhívni, amely nagyobb súllyal esett volna latba a felperes közérdekű adat megismerésére irányuló igényének teljesítéséhez fűződő közérdeknél. A felperesi adatigénylést nem találta sem visszaélésszerűnek, sem az Infotv. 30. § (7) bekezdésében szabályozott számlaszintű ellenőrzés kategóriájába eső adatigénylésnek. Kiemelte azt, hogy egy konkrét közbeszerzéssel kapcsolatosan a bírálók, értékelők személye és a pályázók referencia igazolásai, a pályázati anyagok megismerése közérdekű adatigénylés, mivel a pályázati kiírás anyagi hátterének biztosítása közpénzből történik. Rögzítette, hogy a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 2. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás és annak dokumentumai is főszabály szerint közérdekből nyilvános adatnak minősülnek és csak a törvényben meghatározottak szerint korlátozható a nyilvánosságuk. Maga a Kbt. 80. § (1) bekezdésének szabálya utal arra, hogy az ajánlattevő a részvételre jelentkező ajánlatában az üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, azonban ez csak olyan adatokra vonatkozhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenységének végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Az Infotv. 27. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a jogalkotó célja az volt, hogy az üzleti titok védelme ne korlátozza a közpénzek felhasználására, a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságát.

Az adatkiadás megtagadásának jogszerűsége körében az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy megjelölje, melyek a pályázati anyag üzleti titoknak minősülő részei, ezen kötelezettségének azonban az alperes felhívás ellenére sem tett eleget. Csak olyan általános jellegű nyilatkozatot csatolt a nyertes pályázó részéről, miszerint a teljes dokumentáció üzleti titok, illetőleg szerzői jogvédelem alá esik, ennek indokát azonban nem adta. Azt sem tudta alátámasztani, hogy az eljárás során a pályázó hivatkozott volna arra, hogy a pályázat anyagát üzleti titokként kéri kezelni. Így utóbb a közérdekű adatigénylés tényére is figyelemmel az üzleti titokként minősítés a jóhiszemű joggyakorlással sem egyeztethető össze. A konkrét pályázati anyag értelmezése nélkül pedig az alperesi hivatkozás súlytalan.

Az alperes terhére értékelte azon mulasztását, miszerint a Pp. 119. § (2) bekezdésében biztosított jogszabályi lehetőség ellenére nem hozta a bíróságot abba a helyzetbe, hogy a pályázati anyagot áttekinthesse, ezért az üzleti titokra alapított védekezését alaptalannak találta. A NAIH vonatkozó állásfoglalásában foglaltakkal egyetértve, a Kbt. lex specialis jellegére történő utalást sem fogadta el.

Kiemelte, hogy a nyertes pályázók körének megismerése a közintézmények demokratikus működésébe vetett bizalom garanciája, közhatalom csak nyilvánosan gyakorolható.

A perköltségviselés tárgyában a Pp. 78. §-a alapján határozott. A felperesi jogi képviselő munkadíját 20.000 forintos óradíj alapul vételével számolta el.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsősorban az első fokú határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását indítványozta, másodlagosan kérte az első fokú ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását.

Sérelmezte, hogy az első fokon eljárt bíróság a szabad bizonyítás elve ellenére kizárólag okirati bizonyítékok alkalmazását tartotta indokoltnak és mellőzte az általa indítványozott tanúk meghallgatását.

Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság felhívásának eleget téve becsatolta a ..., a ... és a ... írásos nyilatkozatát a közbeszerzési eljárás során benyújtott dokumentumok üzleti titok jellegére vonatkozóan. Előadta, hogy a ... nyilatkozata szerint a közbeszerzési eljárás során benyújtott dokumentum egésze üzleti titok és teljes egészében szerzői jogvédelemben is részesül.

Megítélése szerint az elsőfokú bíróság nem léphet az ajánlattévő helyébe és nem foglalhat állást abban, hogy mely információk tekinthetők üzleti titoknak, ezért a bizonyítás egyedüli módjaként megjelölt iratbenyújtás nem is vezetett volna eredményre. Hangsúlyozta, hogy az adatkezelő nem bírálhatja felül az adatgazda üzleti titoktartalom tárgyában tett nyilatkozatát, ezért elengedhetetlen a ... képviselőjének meghallgatása az üzleti titok körében.