BH 2019.11.301 Amennyiben a szerződés közokiratba foglalt felmondása nem tekinthető az előző, magánokirati formában történt felmondásnak a közvetlen végrehajtás elrendeléséhez szükséges feltétel teljesítése miatti megismétlésének, hanem új felmondásnak minősül, és a közjegyző utóbb annak átvételét tanúsítja, a közvetlen végrehajtás törvényi feltételei nem teljesülnek, mert a szerződést már a magánokiratban megtörtént felmondás megszüntette [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 369. §, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 23/C. § (2) bek., 1991. évi XLI. tv. (Kjőtv.) 136. § (1) bek. e) pont, 142. § (2) bek.].

Pertörténet:

Veszprémi Járásbíróság P.20877/2016/14., Veszprémi Törvényszék Pf.21610/2016/15., Kúria Pfv.21259/2018/6. (*BH 2019.11.301*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes hitelező a 2008. augusztus 29-én létrejött devizaalapú kölcsönszerződés alapján 172 771,25 CHF forintban történő folyósítását vállalta a felperes adós részére. A közjegyzői okiratba foglalt szerződés 8.3. pontja értelmében bármely, a kölcsön biztosítékaként szolgáló vagyontárgyat érintő végrehajtási cselekmény a bank tudomásszerzésének időpontjában automatikusan, minden további nyilatkozat nélkül lejárttá teszi a követelést. A kölcsön biztosítékául lekötött ingatlanra - más követelés miatt - 2012. szeptember 18-án végrehajtási jogot jegyeztek be. Az alperes 2013. január 15-én azzal szólította fel a felperest hátralékának befizetésére, hogy ha a felhívásnak nem tesz eleget, a kölcsönszerződést felmondja. Mivel a felperes részéről teljesítés nem érkezett, az alperes a fizetési kötelezettség elmulasztása miatt 2013. február 13-án felmondta a kölcsönszerződést, és ugyanezen a napon előterjesztett kérelmére a közjegyző a felmondást, valamint a 154 085,84 CHF haladéktalan megfizetésére vonatkozó felszólítást közjegyzői okiratba foglalva rögzítette, hogy a biztosítéki ingatlanra végrehajtási jog bejegyzésére került sor, amely által a követelés automatikusan lejárttá vált. A felperes a közjegyzői okiratba foglalt felmondást - a közjegyző 2013. február 28-án kiállított tanúsítványa szerint - átvette, 2013. március 29-én pedig az alperes kérelmére a közjegyzői okirat záradékolásával megindult a végrehajtás a felperes ellen.

A felperes keresete, az alperes védekezése

[2] A felperes a Pp. 369. § a) pontjára alapított keresetével az ellene folyó végrehajtás megszüntetését kérte, mert álláspontja szerint a végrehajtás alatt álló követelés több ok miatt nem jött létre érvényesen. Előadta: a kötelezően előírt tartalmi elemek hiánya miatt a kölcsönszerződés létre sem jött (régi Ptk. 523. §), ha pedig mégis létrejött, akkor érvénytelen a régi Hpt. 213. § (1) bekezdés c) és e) pontjai alapján, az árfolyamkockázat áthárítása pedig tisztességtelenül történt, ami a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 209/A. § (2) bekezdése értelmében a kikötés semmisségét eredményezi. Mivel a szerződés az árfolyamkockázat viselésének felső határát sem tartalmazza, a régi Ptk. 200. § (2) bekezdése szerinti semmisség is fennáll, a bizonyítási teher hátrányos megváltoztatása pedig a 18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdés b) és j) pontjai szerinti érvénytelenséget vonja maga után. Tekintve, hogy a tisztességtelenül felszámított árfolyamrés összegének levonásával a felperesnek hátraléka sem volt, a felmondás sem szabályszerű és a végrehajtási záradék kibocsátásának feltételei sem álltak fenn, mert a teljes tartozás esedékességéhez szükséges feltételt nem tanúsította közokirat, ugyanis az alperes először magánokiratban mondta fel a szerződést, ezt követően, a már felmondott szerződést közjegyző előtt mondta fel újból, megszűnt szerződés felmondása azonban kizárt.

[3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. A felmondással kapcsolatban rámutatott, hogy annak oka nem csupán a felhalmozott hátralék volt, hanem az, hogy a biztosítékul lekötött ingatlanra végrehajtási jogot jegyeztek be, ami a szerződés 16. pontja értelmében automatikusan lejárttá tette a követelést. Álláspontja szerint a közokirat záradékolásával kapcsolatos hivatkozások a végrehajtás megszüntetése körében nem vizsgálhatók.

Az első- és a másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítélete indokolásában kifejtette, hogy a végrehajtás-megszüntetési perben a felmondás érvényessége, és a végrehajtás feltételei nem vizsgálhatók: a pertípus feltételezi, hogy a végrehajtási záradék kibocsátása törvényesen történt. A záradék kibocsátásakor a Vht. 23/C. §-a értelmében a közjegyző csak alaki feltételeket vizsgál, közöttük az esedékességhez szükséges feltételeket, amelyeket jelen esetben a végrehajtási joggal történő megterhelés vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartás, illetve a felmondás tényét rögzítő közokirat tanúsított, így a végrehajtás elrendelésére a jogszabályoknak megfelelően került sor. A szerződés "létre nem jötte" és érvénytelensége kapcsán előadottakat ugyancsak alaptalannak találta.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, megszüntette és a felperes ellen folyó végrehajtást és az alperest 1 000 000 forint első- és másodfokú perköltség fizetésére kötelezte. Hangsúlyozta, hogy a felperes joghatályos fellebbezést kizárólag arra vonatkozóan terjesztett elő, hogy az elsőfokú bíróság nem állapította meg a felmondás érvénytelenségét, illetve hatálytalanságát a Vht. 23/C. § (2) bekezdésében foglaltak teljesülésének hiánya miatt. Ezt a felperesi hivatkozást ugyan az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, a másodfokú bíróság azonban az érdemi állásfoglaláshoz szükséges vizsgálatot a bizonyítási eljárás kiegészítése körében elvégezte és megállapította, hogy az alperes valóban felmondta a szerződést már a közokiratba foglalt felmondás előtt. A magánokirati felmondás kézbesítésének napját - mivel azt az alperes felhívásra sem jelölte meg - a másodfokú bíróság 2013. február 26. napjában határozta meg. Ebből következően a felmondás február 26-án hatályosult, így az ezt követően közjegyzői okiratba foglalt felmondás már nem válthatott ki joghatást, a Vht. 23/C. § (2) bekezdésében foglaltak hiányában a végrehajtási záradék kibocsátásának sem volt helye, ez pedig a végrehajtás megszüntetésére vezet. Hangsúlyozta: a közokiratba foglalt felmondás nem csupán megismételte a magánokirati felmondás indokát - a fizetési kötelezettség elmulasztását -, hanem további indokként a biztosítéki ingatlan megterhelésére is utalt, joghatás kiváltására azonban a már megszűnt szerződés vonatkozásában nem volt alkalmas.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[6] A jogerős ítélet ellen felülvizsgálattal élő alperes elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A másodfokú bíróság álláspontjával szemben arra hivatkozott, hogy végrehajtás-megszüntetési perben a felmondás érvénytelensége, illetve hatálytalansága, valamint a záradékolás feltételei nem vizsgálhatók, a másodfokú bíróság pedig - megsértve a Pp. 369. §-át - valójában a közokiratba foglalt felmondás érvényességéről foglalt állást.