Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

A Debreceni Ítélőtábla Bf.520/2015/14. számú határozata terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 155. §, 331. §, 338. §, 348. §, 351. §, 352. §, 363. §, 367. §, 371. §, 372. §, 381. §, 386. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 17. §, 35. §, 36. §, 37. §, 77. §, 79. §] Bírók: Balla Lajos, Nagy Éva, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra

Debreceni Ítélőtábla

Bf.I.520/2015/14. szám

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben, 2015. december hó 02. és 2016. január hó 19. napjain tartott fellebbezési tárgyalások alapján meghozta és 2016. január hó 27. napján kihirdette a következő

í t é l e t e t :

A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Miskolci Törvényszék 2015. évi június hó 25. napján kihirdetett 11.B.14/2015/10. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint:

A vádlott bűnös:

- terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettében (Btk. 316. §).

Ezért őt 10 (tíz) hónapi szabadságvesztés büntetésre ítéli.

A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 (kettő) évi próbaidőre felfüggeszti.

A szabadságvesztés büntetést végrehajtásának elrendelése esetén fogházban kell végrehajtani azzal, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A 2013. augusztus 6. napján lefoglalt és a nyomozati iratokban 481-534. oldalon elhelyezett, 1-7. sorszámon kezelt okiratok lefoglalását megszünteti és azok irathoz csatolását rendeli el.

A ... tárhelyszolgáltatót (..., cégjegyzékszám: ..., kapcsolattartó: ...) egyéb érdekeltet érintően a ... weboldalon a .... IP címen található nyilvánosan közzétett ... elnevezésű fenyegetést tartalmazó elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendeli el, egyben a tárhelyszolgáltatót az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére az elektronikus adat végleges eltávolításával kötelezi.

A tárhelyszolgáltató az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendeléséről szóló határozatnak a bírósági végrehajtó általi átadásától számított egy munkanapon belül köteles intézkedni az elektronikus úton közzétett jogellenes adat végleges módon történő eltávolításáról.

A végleges hozzáférhetetlenné tétel teljesítésére kötelezett köteles a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatni a felhasználókat a tartalom eltávolításának a jogalapjáról.

A tárhelyszolgáltatóval szemben kötelezettsége elmulasztása esetén a bv. bíró a bírósági végrehajtó értesítése alapján 100 000 Ft-tól 1 000 000 Ft-ig terjedő pénzbírságot szabhat ki.

A tárhelyszolgáltató a jelen határozat kézbesítésétől számított 8 (nyolc) napon belül a rá vonatkozó rendelkezés ellen fellebbezéssel élhet.

Az ítélőtábla az elsőfokú eljárásban felmerült 373 782 (Háromszázhetvenháromezer-hétszáznyolcvankettő) Ft bűnügyi költség megfizetésére kötelezi a vádlottat.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban 82 532 (Nyolcvankettőezer-ötszázharminckettő) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel.

A vádlott születési ideje: ...

Az ítélethirdetésen jelen nem lévő vádlott a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül élhet fellebbezéssel az ítélet ellen.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére, bűnösség megállapítása, illetőleg büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. A vádlott és a védő a törvényszék ítéletét tudomásul vették.

Az ügyész fellebbezésének indokolásában jogi álláspontját a következőképpen fejtette ki:

A Btk. 316. §-a szerint bűntettet követ el, aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget.

A hivatkozott törvényi tényállás az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakkal szemben nem tartalmazza tényállási elemként sem a fenyegetés címzettjét, sem azt, hogy a fenyegetéssel elérni kívánt cél megvalósítható legyen, sem azt, hogy a kilátásba helyezett személy elleni erőszakos bűncselekmény - jelen ügyben az emberölés - megvalósításának körülményeit az elkövető részletesen meghatározza. Tévedett a bíróság akkor, amikor a bűncselekmény megállapításának szükséges elemeként kívánta meg azt, hogy az elkövető közvetlenül hozza a fenyegetést az állami szerv tudtára. A törvényi tényállásnak címzettje nincs, az a közvetlenséget ilyen módon nem kívánja meg.

A vádlott cselekménye így a törvényi tényállás kereteibe illeszthető, tekintet nélkül arra, hogy a követelése reálisan nem volt teljesíthető, a fenyegetést nem közvetlenül juttatta el az Országgyűlés tagjainak, azt az internet segítségével hozta nyilvánosságra, valamint a fenyegetésben kilátásba helyezett "kivégzés" helyét és idejét pontosan nem jelölte meg.

A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette elkövetési magatartása a fenyegetés.

A fenyegetés fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdésének 7. pontjában határozza meg. Eszerint fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

Az első fokon eljárt bíróság tévedett akkor, amikor ítéletében azt mondta ki, hogy a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettének megvalósulásához szükséges az, miszerint az elkövető a terrorcselekményt komolyan gondolja, a "puszta fenyegetőzés", mint elkövetési magatartás nem elegendő a bűncselekmény megállapításához.

A jogalkotó a Btk. 315. §-ának (1) bekezdésében rendeli büntetni a terrorcselekmény bűntettének előkészületét. A terrorcselekmény bűntettére irányuló előkészület esetében az elkövető a cselekményét egyenes szándékkal követi el, vagyis cselekménye egy meghatározott elkövetési célzat következménye. A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette oly módon valósul meg, hogy az elkövető semmilyen előkészületi magatartást sem fejt ki. Azaz a fenyegetés értelmezhető úgy is, hogy az elkövető pusztán csak "fenyegetőzik" terrorcselekmény elkövetésével, azonban annak tényleges végrehajtása nem áll szándékában.

A Btk. 316. §-ában meghatározott terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette erre tekintettel olyan fenyegetést rendel büntetni, amely egy előkészületet megelőző elkövetési magatartás.

A bűncselekménynek nem feltétele, hogy az országgyűlési képviselőkben komoly félelmet keltsen a vádlott által megfogalmazott fenyegetés. Elegendő az, ha a világhálón elhelyezett, fenyegetést tartalmazó ... annak olvasója tudatában jövőbeni terrorcselekmény látszatát kelti. Ez pedig az ügyészség álláspontja szerint megvalósult, mivel az eljárás olyan személyek feljelentésére indult meg, akik a vádlott által üzemeltetett weblapon ismerték meg a hivatkozott ... tartalmát és az abban foglaltakat a társadalomra veszélyesnek tartva feljelentést tettek. Az ügyészi fellebbezés kiemeli, hogy a bűncselekmény törvényi tényállási elemét képező fenyegetés címzettje bárki lehet, sőt lehet a nagy nyilvánosság is.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!