BH 2016.11.294 A vádlott azzal a magatartásával, hogy internetes portálon közzétette "Fogadalom" megnevezésű, következő szövegű írását: "Vállalom, hogy a népirtás csökkentése érdekében azt az országgyűlési képviselőt, aki a - http://devizarabszolga.5.mp.eu) weboldalon nyomtatható - 2013. évi MIC. számú, devizarabszolga-felszabadító törvényt 2013. augusztus 20-ig nem szavazza meg, állampolgártársaim számára példamutatóan, alkalom kínálta időben, helyen és módon kivégzem", az emberölés előkészületének bűntettét valósította meg, mert fogadalomként nyomatékkal hangsúlyozott szándékát nyilvánosságra hozva arra vállalkozott, hogy emberölést követ el [Btk. 11. § (1) bek., 160. § (3) bek.].

[1] A törvényszék a 2015. június 25. napján kelt ítéletével a vádlottat az ellene a Btk. 316. §-ába ütköző terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt emelt vád alól a Be. 331. § (1) bekezdése alapján, a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontjában írt okból - mert a cselekmény nem bűncselekmény - felmentette.

[2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott évekkel korábban célul tűzte maga elé a "devizahitelesek megsegítését", fellépve érdekeikért, 2013. évben is rendszeresen részt vett tüntetéseken, felvonulásokon. A vádlottnak nem volt deviza alapú tartozása, személyes érintettségének alapjául gyermeke deviza alapú hitele szolgált.

[3] A vádlott céljának elérése érdekében 2013. április 22. napi keltezéssel elkészítette az általa "2013. évi MIC. számú devizarabszolga felszabadító törvény, a devizában nyilvántartott hitelszerződések rendezéséről" nevezett fogalmazványt. A vádlott a "2013. évi MIC. számú devizarabszolga felszabadító törvény" elnevezésű iratot - melyet törvényjavaslatnak tekintett - eljuttatta valamennyi országgyűlési képviselőhöz, azt egyes esetekben személyesen adta át, míg más esetekben elektronikus úton küldte meg az országgyűlési képviselők nyilvános hivatali elektronikus levelezési címére. Arra nézve a vádlott nem rendelkezett adatokkal, hogy az valamennyi címzetthez megérkezett-e, hogy az országgyűlési képviselők az írás tartalmát megismerték-e.

[4] A vádlott "2013. évi MIC. számú devizarabszolga felszabadító törvény"-nek nevezett írása nem felelt meg a törvényjavaslat formai és tartalmi követelményeinek, ezért arról Magyarország országgyűlési képviselőinek nem állt módjában szavazni.

[5] A vádlott 2013. május 28. napján a KIM Választási Főosztályára az Országos Választási Bizottságnak címezve aláírásgyűjtő ív hitelesítése iránti kérelmet nyújtott be; melyben az alábbi három kérdést tüntette fel: "Egyetért-e Ön azzal, hogy - népirtás leállítása érdekében - tízmillió forint vérdíjat kapjon, aki a http://devizarabszolga.5mp.eu oldalon rögzített, 2013. évi MIC. számú devizarabszolga felszabadító törvényt 2013. augusztus 20-ig meg nem szavazó országgyűlési képviselőt, 48 órán belül kivégzi?", "Egyetért-e Ön azzal, hogy azt az országgyűlési képviselőt, aki az általunk beterjesztett Devizarabszolga Felszabadító Törvényt nem szavazza meg 2013. augusztus 20-ig, fosszuk meg vagyonától és 48 órán belül végezzük ki?", "Egyetért-e Ön azzal, hogy azt az állampolgárt, aki ezt a kivégzést bárhol, bármilyen módon végrehajtja, a nemzet megmentője kitüntető címmel és 10 millió forint vérdíj jutalommal jutalmazzuk?".

[6] Az Országos Választási Bizottság 2013. június 24. napján kelt határozatával a vádlott által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta.

[7] 2013. június 25. napját követően, de 2013. augusztus 4. napját megelőzően - pontosabban meg nem határozható időpontban - a vádlott tartózkodási helyén elkészítette, majd az általa szerkesztett weboldalra "Levél az Országgyűlés Elnökének" megjelöléssel feltöltötte és ezáltal bárki számára megismerhetővé tette az általa készített "Fogadalom" megnevezésű írást az alábbi tartalommal: "Vállalom, hogy a népirtás csökkentése érdekében azt az országgyűlési képviselőt, aki a - http://devizarabszolga.5.mp.eu/weboldalon nyomtatható - 2013. évi MIC. számú, devizarabszolga felszabadító törvényt 2013. augusztus 20-ig nem szavazza meg, állampolgártársaim számára példamutatóan, alkalom kínálta időben, helyen és módon kivégzem.".

[8] A vádlottnak az aláírásgyűjtő ív hitelesítését célzó kérelme az Országos Választási Bizottsághoz - állami szervhez - intézett beadvány, azonban az - az irányadó tényállásban megállapítottak szerint - pusztán kérdéseket tartalmaz, mely a törvényszék megítélése szerint már önmagában kizárja a kérelem tartalmának fenyegetésként való értékelését. A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettének tényállási eleme a fenyegetés megtörténte, mely a törvényszék álláspontja szerint a vádlottnak az Országos Választási Bizottsághoz címzett kérelmében nem ismerhető fel, ezért a törvényszék a terhelt Országos Választási Bizottsághoz benyújtott aláírásgyűjtő ív hitelesítésére irányuló kérelme tekintetében a vádlott terhére rótt bűncselekmény elkövetését nem állapította meg.

[9] Megjegyzendő, hogy a vádlott Országos Választási Bizottsághoz címzett beadványát a vádhatóság képviselője a szóban előadott végindítványában maga is büntetlen elő-, vagy utócselekményként minősítette.

[10] Ami a vádlott "Fogadalom" elnevezésű írását illeti, a törvényszék szintén arra az álláspontra jutott, miszerint az is nélkülözi a bűncselekmény megállapításához szükséges alapvető elemeket.

[11] A "2013. évi MIC. devizarabszolga felszabadító törvény" megszavazása, mint a "Fogadalom"-ban megfogalmazott, az országgyűlési képviselőkkel szembeni elvárás a törvényszék megítélése szerint kifejezetten komolytalan volt. A vádlott által "2013. évi MIC. számú devizarabszolga felszabadító törvény"-nek nevezett jogszabály, illetve az országgyűlési képviselők szavazására alkalmas törvénytervezet nem létezett, tehát a vádlott objektíve kivitelezhetetlenül kívánta annak megszavazását. A megállapított tények alapján a vádlott maga is tisztában volt azzal, hogy az általa megszavazni kívánt "2013. évi MIC. számú törvény" nincs az Országgyűlés előtt, tárgyalására nem kerülhet sor, így annak megszavazására reális lehetőség nincs, így a fogadalomban írtak beváltása sem történhet meg.

[12] A vádlott a "Fogadalom" szövegét az általa üzemeltetett nyilvános weboldalra feltöltötte, mások számára hozzáférhetővé, megismerhetővé tette, azonban írását az országgyűlési képviselőkhöz nem juttatta el. Azon körülmény, hogy a világhálón a "Fogadalom" szövege hozzáférhető volt, nem eredményezte, hogy arról az érintettek is tudomást szereztek, holott a vád tárgyát képező bűncselekmény megállapításának szükséges eleme, hogy az elkövető közvetlenül hozza az állami szerv tudomására, hogy mit "vár el" tőle.

[13] A vádlott fogadalmában a "vállalom" kifejezést használta az országgyűlési képviselőket érintő cselekménnyel összefüggésben; azonban konkrét, állami szervhez irányuló, címzett követelést nem fogalmazott meg; ekként a törvényszék megítélése az, hogy nem valósult meg az állami szerv - az országgyűlési képviselők - komoly fenyegetése, tevésre vagy tűrésre kényszerítése.