AVI 2016.5.39 Az idő múlása, a jogszabály módosulása és a körülmények változása nem tehet egy határozatot jogszerűvé vagy jogszerűtlenné [Pp. 1952. évi III. törvény 339/A. §]

Az adóhatóság kötelezte a felperest 1 250 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére.

A felperes 2010. augusztus 2-án előterjesztett beadványában kérte, hogy az adóhatóság engedélyezzen részére a vagyonszerzési illeték kifizetésére "6 havi halasztást követően 12 havi részletfizetést". Kérelmét azzal indokolta, hogy lakáshitel törlesztése megemelkedett, nem tudja az illetéket egy összegben megfizetni.

Az elsőfokú hatóság a fizetési könnyítés iránti kérelmet elutasította. Határozatának indokolása szerint a felperes két gyermekével és élettársával él közös háztartásban, havi rendszeres nettó jövedelme 130 000, élettársáé 90 000 Ft, a lakásfenntartással kapcsolatos kiadás pedig 236 750 Ft. A felperes 2001 óta tulajdonosa egy 1995-ben gyártott gépjárműnek, amelynek a forgalmi értéke 300 000 Ft és 1/2 arányban egy f.-i nyaralónak, amelynek forgalmi értéke 10 000 000 Ft. A felperesi adatközlés "aggályos", a közölt kiadások meghaladják a bevételeket, így valószínűsíthető, hogy a felperes rendelkezik egyéb jövedelemmel, amely a megélhetését és a vállalt részleteket fedezi, ezért "jövedelmi helyzetére vonatkozóan következtetést hitelt érdemlően levonni nem lehetett". A felperes tulajdonában álló "lakhatási célon felüli … nyaraló ingatlan értéke fedezetet nyújt a tartozás megfizetésére".

A felperes fellebbezésében kérte az elsőfokú adóhatóság határozatának megváltoztatását és a terhére előírt visszterhes illeték "eltörlését". Érvelése szerint szülői, nagyszülői segítséggel biztosította a kiadásaihoz szükséges pénzt, és bevételei - tőle független okokból - nem érik el a válsággal kapcsolatos kiadásait.

Az alperes a 2011. január 13-án kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 133. §-ában, 134. § (1) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes nem csatolt olyan dokumentumot, és nem is hivatkozott olyan tényekre, jövőben bekövetkező változásokra, amelyek alapján azt lehetett volna valószínűsíteni, hogy a fizetési halasztás iránti kérelem szerinti időpont után képessé válna az általa megjelölt összegű részletfizetésre, sőt fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a közel jövőben egyáltalán nem tudja a tartozását megfizetni. Mivel a fizetési könnyítés engedélyezésének elengedhetetlen feltétele, hogy a tartozás rendezését egy későbbi időpontban, vagy részletfizetés útján valószínűsíteni lehessen, a részletfizetési és fizetési halasztás iránti kérelem teljesítésének törvényi feltételei nem álltak fenn. A felperes vagyoni viszonyai sem teszik lehetővé a tartozás mérséklését, "mivel nem állapítható meg a megélhetés veszélyeztetése ott, ahol a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó a megélhetéshez nem nélkülözhetetlen vagyonnal rendelkezik (balatoni nyaraló résztulajdon, személygépkocsi), melyek értéke többszörösen fedezetet nyújt az adómérséklési kérelemmel érintett tartozásból még fennálló tartozás … egy összegben való megfizetésére a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége nélkül is", ezért a tartozás mérséklésére, elengedésére sincs jogszabályi lehetőség.

A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását, a terhére előírt illeték eltörlését, fizetési kötelezettség alóli mentesítését kérte. Azzal érvelt, hogy kiadásainak fedezetére szüleitől kapott segítséget, mivel bevételei nem érték el és nem érik el kiadásait, gépkocsiját nem üzemelteti, eladni sem tudja, a nyaralónak pedig már nem tulajdonosa, mivel azt szüleinek, akiktől ajándékba kapta, már visszaadta.

Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Jogi álláspontja a következő volt:

Az alperes nem kellőképpen tárta fel a felperes kereseti jövedelmi, vagyoni viszonyait, szociális körülményeit. Nem lehet akadálya a mérséklés iránti kérelem teljesítésének az, hogy a felperes egy majdnem 20 éves személygépkocsival és 1/2 tulajdoni illetőséggel rendelkezik egy balatoni nyaralóban. "A mai gazdasági viszonyok között el kell fogadni azt a tényt, hogy egyre nehezebb, sőt lehetetlen egy majdnem 20 éves személygépkocsi értékesítése, így a felperes" ebből nem tudja fedezni illetéktartozását. "Az ingatlanok értékesítése is megnehezült", és "időközben a felperes szüleinek ajándékozta a tulajdonrészét". Az új eljárás során az alperesnek teljeskörűen fel kell tárnia a felperes vagyoni viszonyait, amennyiben szükséges környezettanulmányt kell végeznie annak megállapítására, hogy a felperes képes-e vagy sem 1 214 833 Ft illetékfizetési kötelezettségét teljesíteni saját és családja megélhetésének veszélyeztetése nélkül.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/A., és 339/B. §-aiban, az Art. 1. § (2)-(6) bekezdéseiben, 120. § (3) bekezdés c) pontjában, 134. §-ában foglaltaknak. Álláspontja szerint határozatát megalapozottan és jogszerűen hozta meg a rendelkezésére álló és hiánypótlási felhívásra becsatolt felperesi adatokra figyelemmel. Az elsőfokú bíróság olyan adatok miatt adott helyt a keresetnek, amelyeket az adóhatóság a közigazgatási eljárás során - rajta kívül okokból - nem értékelhetett. A mérséklési kérelem elutasításának indoka elsősorban nem a 20 éves személygépkocsi, hanem a felperes által 10 000 000 Ft forgalmi értékűre becsült nyaraló tulajdoni hányadának megléte képezte. Az ingatlanrész tulajdonjogának átruházására a felperes csak a keresetében hivatkozott, és erre egyébként sem ajándékozás, hanem adásvétel útján került sor, amelyből az következik, hogy a felperesnek ebből bevétele és jövedelme is keletkezhetett.