A Kúria Bfv.224/2012/15. számú precedensképes határozata vesztegetés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 250. §, 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 13. §, 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 2. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Feleky István, Márki Zoltán, Molnár Ferencné

A határozat elvi tartalma:

Ha jogszabály határozza meg a hivatalos személy vonatkozásában a vezetői beosztásokat, akkor a jogszabályban tételesen megjelölt kör nem bővíthető. Ebből következően a terhelt - a jogszabály felsorolásában nem szereplő - körzeti megbízotti csoportvezető státusza nem tekinthető vezető beosztásnak.

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék B.217/2010/21., Debreceni Ítélőtábla Bf.617/2011/10. (ÍH 2012.2), *Kúria Bfv.224/2012/15.* (BH 2013.2.35)

***********

KÚRIA

Bfv.III.224/2012/15. szám

A Kúria Budapesten, a 2012. év október hó 2. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A vesztegetés bűntette miatt R.I. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője és a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványokat elbírálva a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.B.217/2010/21. számú, illetőleg a Debreceni Ítélőtábla Bf.III.617/2011/10. számú ítéletét R.I. I. rendű és B.R.Gy. II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás során felmerült 8.420 (nyolcezer-négyszázhúsz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a 2011. június 22. napján kihirdetett 1.B.217/2010/21. számú ítéletével

- R.I. I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki vesztegetés bűntettének kísérletében [Btk. 250. § (1) bekezdés és (3) bekezdés 1. tétel I. fordulat] és ezért őt 2 év és 2 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte,

- B.R.Gy. II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki vesztegetés bűntettének kísérletében [Btk. 250. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés 2. tétel I. fordulat] és ezért őt 4 év és 2 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte,

- a felülvizsgálattal nem érintett III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett vesztegetés bűntettében [Btk. 250. § (1) bekezdés és (3) bekezdés 1. tétel I. fordulat] és ezért vele szemben is büntetést szabott ki,

- rendelkezett továbbá mindhárom terhelt vonatkozásában az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról és a bűnügyi költségről.

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság mindhárom terhelt és védőik fellebbezése alapján eljárva a 2011. november 10. napján hozott Bf.III.617/2011/10. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy

- mindhárom terhelt cselekményét vesztegetés bűntettének [Btk. 250. § (1) bekezdés és (3) bekezdés I. tétel III. fordulat] minősítette, amit a felülvizsgálattal nem érintett III. rendű terhelt bűnsegédként követett el,

- a II. rendű terhelt büntetését 2 év 2 hónapi börtönbüntetésre és 2 évi közügyektől eltiltásra enyhítette,

- enyhítette a felülvizsgálattal nem érintett III. rendű terhelt büntetését is,

- egyebekben az elsőfokú ítéletet érdemben helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság az elkövetéskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazta. Jogi értékelése szerint az I. rendű és a II. rendű terhelt kötelességét ténylegesen nem szegte meg, ennek hiányában (befejezetlen) kísérlet valósult meg. A II. rendű terhelt körzeti megbízotti csoportvezetői pozíciója pedig vezető beosztás.

A másodfokú bíróság törvényesnek találta mindhárom terhelt bűnösségének megállapítását.

A másodfokú bíróság szerint kötelességszegés nem történt, de az I. rendű és a II. rendű terhelt a hivatali helyzetével visszaélt, mert a hivatalos minőséghez kapcsolódó jogosítványaikat a vonatkozó jogszabályokkal és a társadalmi rendeltetésével ellentétes módon gyakorolták. Így a bűncselekmény elkövetése befejeződött.

A másodfokú bíróság szerint a II. rendű terhelt nem vezető beosztású. Vezető beosztásúnak nemcsak az a hivatalos személy minősül, aki beosztásánál fogva egy vagy több szervezeti egység irányítását végzi, hanem az is, akinek beosztására, személyére figyelemmel feladata az, hogy működése során irányítson, igazgasson, más személyek felé utasítási joga legyen. Erre azonban nem tartalmaz tényeket a vádirati tényállás, de a bizonyítás anyaga sem.

Felülvizsgálati indítványt a jogerős ügydöntő határozat ellen az I. rendű és a II. rendű terhelt védői nyújtottak be.

Az I. rendű terhelt védője a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontját jelölte meg. Szerinte téves a minősítés, ami miatt törvénysértő a büntetés. Az I. rendű terhelt esetében a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy önkéntes elállás valósult meg. Az I. rendű terhelt ugyanis O.K. és a III. rendű terhelt felé egyaránt jelezte, hogy a cselekményben nem kíván részt venni. Így kötelességszegés és a hivatali helyezettel való egyébkénti visszaélés fel sem merülhet. Kizárólag a Btk. 250. §-ának (1) bekezdése szerinti alapeset valósult meg, ami a jogtalan előny kérésével, elfogadásával, illetőleg a kérővel vagy elfogadóval egyetértéssel befejezett. Végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte.

A II. rendű terhelt védője szintén a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontját jelölte meg, és a Btk. 250. §-ának (1) bekezdése szerinti alapesetet látta megállapíthatónak. A (3) bekezdés egyetlen fordulata sem történt meg, ilyen intézkedést a védence nem tett, O.K.-val kapcsolatba sem került. Végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte.