BH 2013.2.35 Ha jogszabály határozza meg a hivatalos személy vonatkozásában a vezetői beosztásokat, akkor a jogszabályban tételesen megjelölt kör nem bővíthető. Ebből következően a terhelt - a jogszabály felsorolásában nem szereplő - körzeti megbízotti csoportvezető státusza nem tekinthető vezető beosztásnak [Btk. 250. § (2) bek. a) pont].

A megyei bíróság a 2011. június 22. napján kihirdetett ítéletével

- az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki vesztegetés bűntettének kísérletében [Btk. 250. § (1) bekezdés és (3) bekezdés 1. tétel I. fordulat] és ezért őt 2 év és 2 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte,

- a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki vesztegetés bűntettének kísérletében [Btk. 250. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés 2. tétel I. fordulat] és ezért őt 4 év és 2 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte,

- a felülvizsgálattal nem érintett III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett vesztegetés bűntettében [Btk. 250. § (1) bekezdés és (3) bekezdés 1. tétel I. fordulat] és ezért vele szemben is büntetést szabott ki.

Az ítélőtábla mindhárom terhelt és védőik fellebbezése alapján eljárva a 2011. november 10. napján hozott ítéletével az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy

- mindhárom terhelt cselekményét vesztegetés bűntetté­nek [Btk. 250. § (1) bekezdés és (3) bekezdés I. tétel III. fordulat] minősítette, amit a felülvizsgálattal nem érintett III. rendű terhelt bűnsegédként követett el,

- a II. rendű terhelt büntetését 2 év 2 hónapi börtönbüntetésre és 2 évi közügyektől eltiltásra enyhítette,

- enyhítette a felülvizsgálattal nem érintett III. rendű terhelt büntetését is,

- egyebekben az elsőfokú ítéletet érdemben helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság az elkövetéskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazta. Jogi értékelése szerint az I. rendű és a II. rendű terhelt kötelességét ténylegesen nem szegte meg, ennek hiányában (befejezetlen) kísérlet valósult meg. A II. rendű terhelt körzeti megbízotti csoportvezetői pozíciója pedig vezető beosztás.

A másodfokú bíróság törvényesnek találta mindhárom terhelt bűnösségének megállapítását.

A másodfokú bíróság szerint kötelességszegés nem történt, de az I. rendű és a II. rendű terhelt a hivatali helyzetével visszaélt, mert a hivatalos minőséghez kapcsolódó jogosítványaikat a vonatkozó jogszabályokkal és a társadalmi rendeltetésével ellentétes módon gyakorolták. Így a bűncselekmény elkövetése befejeződött.

A másodfokú bíróság szerint a II. rendű terhelt nem vezető beosztású. Vezető beosztásúnak nemcsak az a hivatalos személy minősül, aki beosztásánál fogva egy vagy több szervezeti egység irányítását végzi, hanem az is, akinek beosztására, személyére figyelemmel feladata az, hogy működése során irányítson, igazgasson, más személyek felé utasítási joga legyen. Erre azonban nem tartalmaz tényeket a vádirati tényállás, de a bizonyítás anyaga sem.

Felülvizsgálati indítványt a jogerős ügydöntő határozat ellen az I. rendű és a II. rendű terhelt védői nyújtottak be.

Az I. rendű terhelt védője a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontját jelölte meg. Szerinte téves a minősítés, ami miatt törvénysértő a büntetés. Az I. rendű terhelt esetében a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy önkéntes elállás valósult meg. Az I. rendű terhelt ugyanis O. K. és a III. rendű terhelt felé egyaránt jelezte, hogy a cselekményben nem kíván részt venni. Így kötelességszegés és a hivatali helyezettel való egyébkénti visszaélés fel sem merülhet. Kizárólag a Btk. 250. §-ának (1) bekezdése szerinti alapeset valósult meg, ami a jogtalan előny kérésével, elfogadásával, illetőleg a kérővel vagy elfogadóval egyetértéssel befejezett. Végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte.

A II. rendű terhelt védője szintén a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontját jelölte meg, és a Btk. 250. §-ának (1) bekezdése szerinti alapesetet látta megállapíthatónak. A (3) bekezdés egyetlen fordulata sem történt meg, ilyen intézkedést a védence nem tett, O. K.-val kapcsolatba sem került. Végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte.

A Legfőbb Ügyészség átiratában az I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, és a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta.

Nem értett egyet azonban a másodfokú bíróság általi minősítéssel. A cselekmény helyesen hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette [Btk. 250. § (1) és (3) bekezdés]. A büntetés azonban a büntetési tételek azonossága miatt nem törvénysértő.

A Legfőbb Ügyészség a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt sem tartotta alaposnak és szintén a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta.

Álláspontja szerint tévedett a másodfokú bíróság, amikor nem állapította meg a (3) bekezdés szerinti minősített esetet. A II. rendű terhelt körzeti megbízotti csoportvezetői beosztásánál fogva irányította a csoport tevékenységét és ebben a minőségében az I. rendű terhelt elöljárója volt. Elöljárói kötelességét megszegve nem jelentette az I. rendű terhelt tudomására jutott bűncselekményt, de ez nem ad alapot a (3) bekezdés megállapítására. A II. rendű terhelt a pénz reményében ösztönözte, hogy alárendeltje a jogellenes kapcsolatot fenntartsa.

A másodfokú bíróság törvényt sértett, mivel nem állapította meg a (2) bekezdés a) pontja szerinti minősített esetet, vagyis azt, hogy a II. rendű terhelt vezető beosztású volt. Vezető beosztású az, aki szervezeti egységet vezet, vagy akinek mások felé utasítási joga van. Annak nincs jelentősége, hogy milyen szintű vezető az elkövető. A cselekmény helyesen vezető beosztású hivatalos személyként elkövetett vesztegetés bűntette [Btk. 250. § (1) bekezdés III. fordulat és (2) bekezdés a) pont]. A büntetés azonban a büntetési tételek azonossága miatt nem törvénysértő.

Az I. rendű és a II. rendű terhelt védőinek felülvizsgálati indítványa nem alapos.

Felülvizsgálat

- az indítványhoz [Be. 423. § (4) bekezdés],

- a jogerős határozatban megállapított tényálláshoz [Be. 423. § (1) bekezdés] és

- főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályokhoz [Be. 423. § (2) bekezdés] kötött.

Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. § (1) bekezdés, 388. § (2) bekezdés].

A felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

A Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki.