8/1989. (VI. 8.) OGY határozat

az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről[1]

Az Országgyűlés az ügyrendjének módosításáról és egységes szerkezetéről szóló - a 2/1989. (III. 14.) OGY határozatával módosított - 1/1989. (I. 24.) OGY határozatát e határozatával módosítja és az Országgyűlés Házszabályainak hatályos szövegét megállapítja.

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSÉNEK HÁZSZABÁLYAI

A Magyar Népköztársaság Országgyűlése működési szabályait és tárgyalási rendjét - az Alkotmánnyal összhangban - a következőkben állapítja meg:

I.

Az Országgyűlés megalakulása

1. §[2]

Az újonnan megválasztott Országgyűlést a köztársasági elnök a választást követő egy hónapon belüli időpontra hívja össze [Alkotmány (a továbbiakban: A.) 22. § (2) bek.].

2. §[3]

(1) A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknél nyújtják be.

(2) Az időközi választás során megválasztott képviselő a megbízólevelét a megválasztásától számított harminc napon belül az Országgyűlés elnökénél nyújtja be.

3. §[4]

Az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja megjelentést tesz a megbízólevelek átvételéről, és felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki teendők ellátására.

4. §[5]

Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig az alakuló ülést a korelnök vezeti; a négy legfiatalabb képviselő mint korjegyző a jegyzői teendőket látja el.

5. §[6]

(1) Az ülés megnyitása után a korelnök és a korjegyzők - mint mandátumvizsgáló bizottság - a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálják a képviselők megbízólevelét.

(2) A korelnök és a korjegyzők megbízólevelét az elsőnek igazolt öt képviselőből álló bizottság vizsgálja meg.

(3) A mandátumvizsgálatot végző bizottságok jelentése alapján az Országgyűlés határoz a mandátumvizsgálat eredménye tárgyában.

(4)[7] Az időközi választás során megválasztott, valamint a területi, illetőleg az országos listán üresedés miatt az érintett párt által kijelölt képviselő megbízólevelét az Országgyűlés Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló bizottsága vizsgálja meg. A bizottság javaslatát az Országgyűlés legközelebbi ülésén a bizottság elnöke ismerteti, és az Országgyűlés ennek alapján határoz.

(5)[8] A képviselők a mandátumok megvizsgálását követően ünnepélyes esküt tesznek, és aláírják az eskü szövegét (1. számú melléklet).

6. §[9]

(1) Az Országgyűlés az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottjának javaslata alapján titkos szavazással megválasztja az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és a jegyzőket. Az alelnökök és a jegyzők számáról az Országgyűlés dönt.

(2) A tisztségviselők megválasztásuk után működésüket azonnal megkezdik.

7. §[10]

8. §[11]

(1) Az Országgyűlés megalakulása után meghatározza ülésezésének rendjét, állandó bizottságait, és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottjának javaslata alapján megválasztja az állandó bizottságok tagjait. Kötelező létrehozni a törvényelőkészítéssel, a költségvetéssel, a honvédelemmel, a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságokat.

(2) Megalakulását követően az állandó bizottság tagjai sorából elnököt és alelnököt választ.

9. §[12]

(1) Az Országgyűlés az Alkotmányban, illetőleg külön törvényekben megállapított szabályok szerint választja meg a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt.

(2) A választás titkos szavazással történik, kivéve amikor az Országgyűlés a miniszterelnök megválasztásáról [A. 33. § (3) bek.], vagy a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági, illetőleg bizalmi indítvány [A. 39/A § (1), (3)-(4) bek.] kérdésében határoz.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt tisztségviselők megválasztására vonatkozó javaslat előterjesztése előtt a jelöltet - a köztársasági elnök jelölt és a miniszterelnök jelölt kivételével - az erre hatáskörrel rendelkező állandó bizottság meghallgatja és véleményezi.

10. §[13]

A 9. § (1) bekezdésében felsorolt személyek a megválasztásuk, a miniszterek a kinevezésük után az Országgyűlés előtt ünnepélyes esküt tesznek, és aláírják az eskü szövegét.

11. §

(1)[14]

(2) Az 5-10. § rendelkezései az alakuló ülést követő ülésszakokon is irányadóak.

II.

A képviselők

12. §

(1)[15] Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. [A. 20. § (2) bek.]

(2) Az Országgyűlés tisztségeire, illetve szerveibe bármelyik képviselő megválasztható.

(3) A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, javaslataival és bírálatával elősegítse annak eredményes működését, közreműködjön az éves program kialakításában. Kötelessége az Országgyűlés ülésein és annak a bizottságnak az ülésein részt venni, amelynek tagja.

(4) A képviselő köteles képviselői tevékenységét az Alkotmánynak és a törvényeknek megfelelően végezni, s a házszabályok előírásait betartani.

(5) Az Országgyűlés, valamint a bizottságok ülésein elhangzott képviselői javaslatokra, bírálatokra, kérdésekre az illetékes állami szerv vezetője (helyettese) az ülésen vagy az ülést követő 30 napon belül írásban válaszolni köteles. Az írásban adott válaszról az Országgyűlés elnökét, illetve a bizottság elnökét értesíteni kell. A szóban elhangzott választ a képviselő írásban is kérheti.

13. §

(1)[16]

(2)[17]

(3)[18]

14. §

(1)[19]

(2)[20]

(3) A képviselő figyelemmel kíséri az alkotmányosság és a jogszabályok érvényesülését, azok végrehajtásának tapasztalatait.

(4) Az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.

(5)[21] A képviselők működésük körében a hatáskörrel rendelkező állami szerveknek javaslatot tehetnek, amelyeket azok kötelesek megvizsgálni, s az eredményéről a képviselőt 30 napon belül tájékoztatni.

15. §[22]

16. §[23]

(1) Az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselői, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők országgyűlési tevékenységük összehangolására állandó képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre.

(2) Állandó képviselőcsoportot legalább tíz képviselő alakíthat.

(3) A képviselők az Országgyűlésen belül törvényjavaslatok kezdeményezésére és más, a képviselői tevékenységgel összefüggő célra egyéb csoportokat is létrehozhatnak.

(4) A képviselőcsoportok megalakítását, elnevezését, a csoport elnökének és tagjainak nevét írásban be kell jelenteni az Országgyűlés elnökének.

III.

Az Országgyűlés szervezete

Az Országgyűlés elnöke

17. §

(1) Az Országgyűlés elnöke őrködik az Országgyűlés jogain, méltóságán és tekintélyén, szervezi az Országgyűlés munkáját és ügyel a Házszabály helyes alkalmazására.

(2) Az Országgyűlés elnökének feladatai különösen:

a)[24] összehívja az Országgyűlés ülésszakait és üléseit,

b)[25] elnököl az Országgyűlés tanácskozásain, összehívja és vezeti a bizottsági elnökök és az állandó képviselőcsoportok vezetőinek tanácskozásait,

c) biztosítja az Országgyűlés zavartalan működését,

d) az év első ülésszakán megtárgyalás és elfogadás céljából az Országgyűlés elé terjeszti az Országgyűlés várható éves munkaprogramját,

e)[26] javaslatot tesz az ülés tárgysorozatára, a tárgyalás módjára

f) hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviseli az Országgyűlést,

g) szervezi az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatait és erről tájékoztatja az Országgyűlést,

h) összehangolja a bizottságok tevékenységét, a bizottságokat megbízhatja ügyek előkészítésével az Országgyűlés részére,

i)[27] kapcsolatot tart a képviselőcsoportokkal.

j) irányítja az Országgyűlés költségvetésének összeállítását és végrehajtását,

k) meghatározza az Országgyűlés hivatali szervének részletesebb feladatait, belső tagozódását és kinevezi vezetőit.

18. §

Az elnököt akadályoztatása esetén vagy megbízásából az egyik alelnök helyettesíti. Az elnököt helyettesítő alelnök jogai és kötelességei azonosak az elnökével.

A jegyzők

19. §

(1) Az elnök által megállapított sorrendben soros jegyzők folyamatosan segítik az elnököt a tanácskozás vezetésében.

(2) A jegyzők olvassák fel az országgyűlési iratokat, összeszámolják a szavazatokat, szerkesztik és hitelesítik az Országgyűlés jegyzőkönyveit.

(3) Titkos szavazás esetén a jegyzők szavazatszedő bizottságként járnak el.

A bizottságok

20. §

(1) A bizottságok az Országgyűlés véleményező, javaslattevő és ellenőrző szervei. Az állandó bizottságoknak csak képviselő lehet a tagja.

(2)[28] A hatóságok, hivatalok és intézmények vezetői, valamint az állampolgárok kötelesek az országgyűlési bizottságok által kívánt adatokat rendelkezésükre bocsátani, illetőleg előttük vallomást tenni, felvilágosítást adni, nyilatkozatot tenni.

21. §

(1)[29]

(2)[30] Az Országgyűlés állandó bizottságai legalább 15 tagból állnak.

(3) Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék az Országgyűlést törvényalkotó, ellenőrző tevékenységében, a társadalom alkotmányos rendjének biztosításában, és előmozdítsák az Országgyűlés tárgyalásainak eredményességét.

(4)[31] Az állandó bizottságok saját kezdeményezésükre mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket az állami és társadalmi élet adott területén alapvető jelentőségűnek tartanak, és javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak az Országgyűléshez, a köztársasági elnökhöz, a Minisztertanácshoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához, az Állami Számvevőszékhez, a Magyar Nemzeti Bankhoz, a legfőbb ügyészhez és az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójához; a külön törvényben foglaltak szerint indítvánnyal fordulhatnak az Alkotmánybírósához; javaslataikkal a hatáskörrel rendelkező miniszterhez, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetőjéhez is fordulhatnak. A bizottságok javaslataival az érintett állami szervek kötelesek érdemben foglalkozni, s annak eredményéről a bizottságokat tájékoztatni; a bizottságok kezdeményezései nem korlátozhatják az állami szervek hatáskörét és felelősségét.

(5)[32] Az állandó bizottságok joga és kötelessége működési körükben a törvénytervezetek és javaslatok tárgyalásának előkészítése, valamint az Országgyűlés és az Országgyűlés elnöke által eléjük terjesztett tárgyalása.

(6)[33] Az állandó bizottságok a Minisztertanács felkérésére véleményezik a minisztertanácsi döntések tervezetét.

22. §[34]

(1) A mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottság feladata a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyek megvizsgálása és az országgyűlési tárgyalásra való elkészítése.

(2) Mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekben - az Alkotmány vonatkozó rendelkezéseinek az értelmezése céljából - a bizottság az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

23. §

(1)[35] Az Országgyűlés meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot, továbbá vizsgáló bizottságot választhat. Az ideiglenes bizottság elnöke, alelnöke és tagjainak legalább fele csak képviselő lehet. Az ideiglenes bizottság tagjainak jogai és kötelességei azonosak. A vizsgáló bizottság tagjai csak képviselők lehetnek.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét az Országgyűlés esetenként határozza meg.

IV.

Az Országgyűlés ülésszakai és ülései[36]

24. §[37]

25. §[38]

(1) Az Országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. [A. 22. § (1) bek.].

(2) Az Országgyűlés ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. [A. 22. § (2) bek.].

(3) A köztársasági elnök, a Minisztertanács, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. [A. 22. § (3) bek.] Az Országgyűlés elnökének lehetőleg a javasolt időpontra kell összehívni az Országgyűlést.

(4) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra - elnapolhatja. [A. 22. § (4) bek.]

(5) Az elnapolás tartama alatt az Országgyűlés elnöke a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles az Országgyűlést összehívni. [A. 22. § (5) bek.]

V.

Az Országgyűlés tanácskozási rendje

26. §[39]

Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több, mint a fele jelen van. [A. 24. § (1) bek.].

27. §

(1)[40] A köztársasági elnök, a Minisztertanács tagjai, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a legfőbb ügyész részt vesz, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke részt vehet az Országgyűlés ülésein, és valamennyien felszólalhatnak.

(2)[41] A minisztert az Országgyűlés ülésein - akadályoztatása esetén - a politikai államtitkár helyettesítheti.

(3)[42]

28. §

(1)[43] Az Országgyűlés elé javaslatokat terjeszthet a köztársasági elnök, a Minisztertanács, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a legfőbb ügyész, minden országgyűlési bizottság és bármely képviselő. A bizottságok, valamint a képviselők javaslatai (törvény kezdeményezése, javaslat valamely kérdés napirendre tűzésére stb.) önálló indítványok.

(2)[44] A javaslatokat, az önálló indítványokat indokolással együtt írásban legalább 30 nappal az ülés előtt az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani. Sürgős tárgyalás esetén (31. §) javaslatot a sürgősség kérésével egyidejűleg kell benyújtani.

(3)[45] Az Országgyűlés a köztársasági elnök, a Minisztertanács, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója, valamint minden országgyűlési bizottság javaslatát napirendre tűzi.

(4)[46] A képviselő önálló indítványt indokolt esetben legkésőbb az ülés előtt 8 nappal is benyújthat az Országgyűlés elnökének.

(5) Az önálló indítványokat az elnök köteles az Országgyűlésnek bejelenteni és javaslatot lenni azok napirendre tűzésére, vagy napirendre tűzésének megtagadására. Az Országgyűlés az előterjesztő esetleges felszólalása után vita nélkül határoz.

29. §[47]

(1) Az ülés kezdetén az elnök közli az Országgyűléssel a benyújtott törvényjavaslatokat, indítványokat, interpellációkat, kérdéseket és az ülés egyéb tárgyalási anyagait.

(2) Az Országgyűlés ülésének tárgysorozatát az elnök javaslatára az Országgyűlés állapítja meg.

(3) A benyújtott javaslatokat, önálló indítványokat legalább huszonegy nappal az ülés előtt írásban meg kell küldeni a képviselőknek, sürgős tárgyalás esetén (31. §), illetőleg a 28. § (4) bekezdésében meghatározott esetben legkésőbb az ülés kezdetéig kell a képviselőkhöz eljuttatni a benyújtott javaslatokat, önálló indítványokat.

(4) Az ülésnapok időpontját, napirendjét az Országgyűlés ülésenként határozza meg.

30. §

(1)[48] A tárgyalásra kerülő javaslatokat az Országgyűlés elnöke kiadja a hatáskörrel rendelkező bizottságnak (bizottságoknak).

(2)[49] A tárgyalásra kerülő javaslatokról - működési körét érintően - saját kezdeményezésre vagy a hatáskörrel rendelkező bizottság felkérésére bármelyik bizottság véleményt nyilváníthat.

(3) Az Országgyűlés egyes javaslatok előkészítésére bizottsági tárgyalás helyett tagjai sorából közvetlenül is kijelölhet előadót.

31. §[50]

(1) A köztársasági elnök, a Minisztertanács, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója, valamint minden országgyűlési bizottság fontos államérdekből kérheti a javaslat sürgős tárgyalását. Önálló képviselői indítvány esetén ötven képviselő írásban kérheti a sürgős tárgyalást. Az Országgyűlés e tárgyban vita nélkül határoz.

(2) Sürgős tárgyalás esetén a javaslatot a következő ülésnap napirendjére kell tűzni, és folyamatosan le kell tárgyalni.

32. §

A bizottság vagy az előadó által készített jelentéseket a tárgyalást megelőzően a képviselők között szét kell osztani.

33. §

(1) A javaslat előadója a bizottság által esetenként megválasztott vagy az Országgyűlés által kijelölt előadó.

(2) Az előadó összefoglaló tájékoztatást ad a bizottságban elhangzott véleményekről.

34. §[51]

35. §[52]

36. §

(1)[53] Az Országgyűlés dönt a Kormány programjáról [A. 19. § (3) bek. e) pont] A Kormány programját a Minisztertanács elnöke terjeszti az Országgyűlés elé.

(2) A Minisztertanács köteles működéséről az Országgyűlésnek rendszeresen beszámolni. (A 39. § (1) bek.)

(3) A Minisztertanács beszámolóját a Minisztertanács elnöke terjeszti az Országgyűlés elé.

(4) A Minisztertanács a beszámoló előterjesztésével bármely tagját megbízhatja.

(5)[54] A Minisztertanács tagjai tevékenységükről kötelesek beszámolni az Országgyűlésnek. [A. 39. § (2) bek.] A beszámolókat ki kell adni a hatáskörrel rendelkező állandó bizottságoknak.

37. §

(1)[55] A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni [A. 39/A. § (1) bek.]

(2)[56] Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani. [A. 39/A § (2) bek.]

(3)[57] A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint [A. 39/A. § (3) bek.].

(4)[58] A Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen [A. 39/A. § (4) bek.].

(5)[59] Ha az Országgyűlés az Alkotmány 39/A §-ának (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani [A. 39/A. § (5) bek.].

38. §[60]

Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat [A. 39/B. §].

39. §[61]

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a legfőbb ügyész köteles az Országgyűlésnek működéséről rendszeresen beszámolni. Ezeket a beszámolókat ki kell adni a hatáskörrel rendelkező bizottságnak.

40. §[62]

Az Országgyűlés a 36. és 39. §-ban említett beszámoló vitája alapján - a hatáskörrel rendelkező bizottság javaslatára - értékelést tartalmazó, illetőleg feladatot megállapító határozatot hoz.

41. §

(1) Az Országgyűlés saját döntése alapján - figyelemmel a Minisztertanács középtávú jogalkotási programjára is - a jelentős törvényjavaslatot két fordulóban - előbb a törvényjavaslat elveit, majd a törvényjavaslatnak a vita után kidolgozott szövegét - tárgyalja meg.

(2) Az Országgyűlés elhatározhatja, hogy a lakosság széles körét érintő programokat is két fordulóban tárgyalja. Az első fordulóban az általános és a részletes vitát együttesen folytatja le, a második fordulóban dönt a vita alapján véglegesített program elfogadásáról.

42. §

(1) A törvényjavaslatnak általános és részletes vitája van: kétolvasásos tárgyalás. A vita együttesen is lefolytatható.

(2)[63] Az általános vita a törvényjavaslat egészének, indokolásának és a hatáskörrel rendelkező bizottság jelentésének megvitatásából áll. A részletes vita a törvényjavaslat egyes részei, ezen belül a módosításokkal érinteti szakaszok feletti vitából áll.

(3)[64] A tárgyalás módjáról az Országgyűlés az Országgyűlés elnökének, az előterjesztőnek vagy a hatáskörrel rendelkező bizottságnak a javaslata alapján dönt. Módosító javaslat esetén kétolvasásos tárgyalást kell tartani.

(4) A kétolvasásos tárgyalás esetén az általános vita lezárása után az elnök javaslatára az Országgyűlés szavazással dönt, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja vagy elutasítja, illetőleg átdolgozásra visszautalja-e az előterjesztőnek.

(5) Az általános vita lezárásáig az előterjesztő a törvényjavaslatot visszavonhatja, vagy átdolgozásra visszakérheti.

43. §

(1)[65] A képviselő

a) a törvényjavaslat módosítására vonatkozó javaslatát írásban;

b) a költségvetési törvényjavaslat költségvetési előirányzatának módosítására vonatkozó javaslatát a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon

indokolással ellátva az Országgyűlés elnökéhez nyújtja be, aki azt véleményezésre kiadja a hatáskörrel rendelkező bizottságnak. Javaslata megvitatásának időpontjáról a képviselőt értesíteni kell.

(2)[66] Az általános vitában a képviselő az Országgyűlés ülésén is nyújthat be módosító javaslatot. A módosító javaslatot az elnök véleményezésre kiadja a hatáskörrel rendelkező bizottságnak. A bizottság ülésére a képviselőt és a törvényjavaslat beterjesztőjét meg kell hívni. Az elnök a bizottság ülésének, s a bizottság által kezdeményezett és kiosztott módosító javaslatoknak a képviselők által történő tanulmányozásának idejére az Országgyűlés ülését felfüggeszti.

(3)[67] A részletes vitában a képviselők csak a korábban benyújtott módosító javaslatokhoz kapcsolódóan terjeszthetnek be módosító javaslatot. Ilyen módosító javaslat esetén a hatáskörrel rendelkező bizottság elnökének javaslatára az Országgyűlés dönt arról, hogy kiadja-e a javaslatot a hatáskörrel rendelkező bizottságnak véleményezésre.

(4)[68] Ha a bizottság vagy a képviselő módosító javaslatának az állami költségvetésre jelentős kihatása van, a javaslatot vélelményezésre a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottságnak is ki kell adni.

(5) A bizottság a képviselői módosító javaslatokat értékeli és állást foglal, hogy azokat támogatja-e vagy sem. A bizottság előadója a bizottság javaslatának ismertetése során összefoglalóan tájékoztatja az Országgyűlést a javaslatok megvitatásáról. A bizottság írásban terjeszti az Országgyűlés elé a módosító javaslatát, valamint a képviselői javaslattal kapcsolatos véleményét.

(6)[69] A képviselő a módosító javaslatát az Országgyűlés ülésén a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja. Ez a visszavonás nem érinti a módosító javaslathoz a részletes vitában benyújtott kapcsolódó módosító javaslat érvényességét. A visszavont indítványt bármelyik képviselő változatlan szövegezéssel, bármikor sajátjaként előterjesztheti, fenntarthatja. Ez nem minősül új indítványnak.

(7)[70] Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre kiadja a hatáskörrel rendelkező bizottságnak.

(8) A programok bizottsági tárgyalására és a módosító javaslatok benyújtására a törvényjavaslatokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

44. §

(1) Szólásra az elnöknél a vita megkezdése előtt kell jelentkezni. Az elnök határozza meg a hozzászólók sorrendjét.

(2) A vita közben újabb felszólalónak vagy ismételt felszólalásra az elnök adhat engedélyt. Ha az elnök az engedélyt megtagadja - a képviselő az Országgyűléstől kérheti a felszólalás engedélyezését. Az Országgyűlés e tárgyban vita nélkül határoz.

(3) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából bármelyik képviselő kétperces hozzászólásra kérhet szót. E felszólalásra az elnök adja meg a szót.

(4)[71] A Minisztertanács tagjai, valamint az előkészítésben részt vevő bizottságok elnökei (alelnökei) és előadói a határozathozatal előtt bármikor felszólalhatnak.

45. §

(1) Rendkívüli ügyben napirend előtt bármelyik képviselő kérhet felszólalásra engedélyt. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyon az Országgyűlés vita nélkül határoz.

(2) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett az Országgyűlés vita nélkül határoz.

46. §[72]

Az elnök rendre utasíthatja azt, aki az Országgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít. A rendreutasított felszólalótól a szót megvonhatja, és szükség esetén javaslatot tehet az Országgyűlésnek az ülésnapról történő kizárására. E javaslat felett az Országgyűlés vita nélkül határoz.

47. §

(1) Az elnök vagy bármelyik képviselő javaslatára az Országgyűlés megszabhatja a hozzászólások időtartamát. E kérdésben az Országgyűlés vita nélkül határoz.

(2) Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. Az Országgyűlés e kérdésben vita nélkül határoz. Részletes tárgyalás esetén ez az indítvány csak a tárgyalás alatt álló résszel kapcsolatos vitára vonatkozhat.

48. §

(1)[73] Az Országgyűlés - a 6. § (1) bekezdésében, a 8. §-ban és a 9. §-ban foglalt kivételekkel - minden más kérdésben nyílt szavazással határoz. Bármelyik képviselő indítványozhatja mind titkos, mind név szerinti szavazás tartását. E tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz. Név szerinti szavazást kell elrendelni legalább 30 képviselő írásbeli indítványára.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, vagy szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, s a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy bármelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni és a szavazatokat megszámláltatni.

(3) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az elnöknek. A szavazás eredményéi az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5)[74] Az Országgyűlés először a beterjesztett törvényjavaslatnak a módosító javaslatok által érintett rendelkezései felett szavaz, ezután a törvényjavaslat egészéről. Ha az előterjesztő vagy a hatáskörrel rendelkező bármely bizottság elnöke jelzi, hogy a rész-szavazások eredményeként a törvényjavaslat egésze egymásnak ellentmondó rendelkezéseket vagy téves utalásokat tartalmaz, az Országgyűlés a javaslat egészéről való szavazást a jelenlévő képviselők kétharmados döntésével elhalasztja. Az elnök felkéri a hatáskörrel rendelkező bizottságot, hogy a kodifikációs hiba kiküszöbölésére szükség szerint terjesszen be módosító indítványt, melyről az Országgyűlés vita nélkül dönt, majd a törvényjavaslat egészéről szavaz.

(6) Ha módosító javaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé, először arról kell szavazni.

(7)[75] Szavazni csak arról a módosító javaslatról kell

a) amely a bizottsági szavazás során - több bizottságban történő tárgyalása esetén legalább egy bizottságban - elnyerte a bizottság jelenlévő tagjai legalább egyharmadának a támogatását, vagy

b) amelyet valamelyik képviselőcsoport az illetékes bizottság állásfoglalása ellenére támogat, és azt a frakcióvezető aláírásával igazolja, vagy

c) amelyhez - az a) pontban írt bizottsági támogatottság hiányában - annak előterjesztője a részletes vitát lezáró ülésnapon az ülés berekesztéséig megszerezte 20 képviselő támogató aláírását.

(8)[76] A (7) bekezdésben foglalt rendelkezés a 43. § (3) bekezdése szerint benyújtott módosító javaslatra (kapcsolódó módosító javaslat) nem vonatkozik.

(9)[77] Az egyes módosító javaslatok felett a szavazás külön-külön történik.

49. §

(1)[78] Az Országgyűlés határozatait a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával hozza. [A. 24. § (2) bek.]

(2)[79] Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges [A. 24. § (3) bek.].

(3) Az elnök csak szavazategyenlőség esetén szavaz Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

49/A. §[80]

(1) Az előterjesztő a törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat (a továbbiakban: javaslat) benyújtásakor, vagy legalább 3 nappal a javaslat tárgysorozatra vétele előtt kérheti a kivételes eljárásban történő tárgyalást.

(2) Ha az Alkotmány értelmében a törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők, illetve a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges, a kivételes eljárásban történő tárgyalás nem kérhető.

(3) Ha a Kormány az Alkotmány 39/A. §-ának (4) bekezdése alapján az általa benyújtott előterjesztés kivételes eljárású tárgyalása során javasolja, hogy az előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, akkor a kivételes eljárást azonnal meg kell szakítani és a javaslat tárgyalását az általános rendelkezéseknek megfelelően újra meg kell kezdeni.

(4) A kivételes eljárás során a javaslat benyújtására, illetve tárgyalására irányadó általános rendelkezéseket a 49/A-49/E. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

49/B. §[81]

(1) A kivételes eljárásban történő tárgyalásról - az előterjesztő esetleges felszólalása után - az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(2) A kivételes eljárásban tárgyalandó javaslat sürgős tárgyalásának elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

49/C. §[82]

(1) A kivételes eljárás elrendelése után az Országgyűlés elnöke nyomban kijelöli azt a bizottságot, amely a javaslat vitáját lefolytatja.

(2) A kivételes eljárást elrendelő határozat meghozatalát követő 21 napon belül lehet a javaslathoz módosító indítványt előterjeszteni. A kijelölt bizottság első tárgyalási napján ezt a határidőt jelenlévő tagjainak kétharmados többségével lerövidítheti és az országgyűlési képviselőket erről - az Országgyűlés elnöke útján - haladéktalanul értesíti.

(3) Sürgős tárgyalás esetén a módosító indítványok benyújtásának határideje a sürgősségről hozott országgyűlési határozat meghozatalától számított 8 nap.

(4) A módosító javaslatok benyújtására meghatározott határidő lejárta után a bizottsági vita lezárásáig csak a korábban benyújtott módosító javaslatokhoz kapcsolódóan lehet módosító javaslatot beterjeszteni. Ez a rendelkezés a kijelölt bizottságra nem vonatkozik.

49/D. §[83]

(1) A javaslatot és a módosító javaslatokat a kijelölt bizottság véleményezi.

(2) A bizottság ülésére meg kell hívni az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét.

(3) A kijelölt bizottság az Országgyűlés elnöke, a Kormány, továbbá bármely bizottság javaslatára felülvizsgálhatja állásfoglalását.

(4) A bizottság ülésén az országgyűlési képviselők felszólalhatnak.

(5) A bizottság üléseinek nyilvánosságára az Országgyűlés ülésére vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy a kivételes tárgyalás során a bizottság az országgyűlési képviselőket kizáró zárt ülést nem tarthat.

49/E. §[84]

(1) A javaslat kivételes és sürgős tárgyalása esetén a kijelölt bizottság vitájának lezárását követő ülésnapon a javaslatot az Országgyűlés tárgysorozatára fel kell venni.

(2) Az ülésen való tárgyalás során először a javaslat előterjesztője, majd - amennyiben a javaslatot nem a Kormány terjesztette elő - a Kormány képviselője szólal fel. Ezt követően a kijelölt bizottság képviselője ismerteti a bizottság jelentését. A képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki. A pártokhoz nem tartozó képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett nyilváníthat véleményt.

(3) A (2) bekezdésben írt felszólalások után az Országgyűlés határozatot hoz. Az Országgyűlés ülése csak azokról a módosító javaslatokról szavaz, amelyek a bizottsági szavazás során elnyerték a kijelölt bizottság jelenlévő tagjai legalább egyharmadának támogatását.

50. §

(1) Az Országgyűlés tanácskozásairól és határozatairól összefoglaló és szó szerinti jegyzőkönyvet kell vezetni.

(2) A jegyzőkönyveket az elnök és a soros jegyzők írják alá.

(3) A felolvasott iratokat az összefoglaló jegyzőkönyvhöz eredetiben mellékelni kell.

51. §

(1) A sző szerinti jegyzőkönyv elkészítéséről az Országgyűlés elnöke gondoskodik.

(2) A szó szerinti jegyzőkönyvbe az ülésen elhangzott minden nyilatkozatot, felszólalást és közbeszólást fel kell venni.

(3)[85] A szó szerinti jegyzőkönyvet az ülést követő huszonegy napon belül kinyomtatva ki kell adni az országgyűlési képviselőknek, a köztársasági elnöknek, a Minisztertanács tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának, az Állami Számvevőszék elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek.

(4) A képviselő vagy más felszólaló írásban kérheti az Országgyűlés elnökénél a szó szerinti jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. E kérdésben az elnök bejelentése alapján, az Országgyűlés a legközelebbi ülésen vita nélkül határoz.

52. §[86]

53. §[87]

(1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A köztársasági elnök, a Minisztertanács, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja. [A. 23. §]

(2) Nem lehet zárt ülést elrendelni a határozathozatal idejére, ha a napirend tárgyalása nyilvános ülésen történt.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet az Országgyűlés elnöke titkos iratként kezeli.

54. §

(1) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási eszközök képviselőit is - csak a karzat kijelölt helyein foglalhat helyet és tetszést, vagy nem tetszést nem nyilváníthat.

(2) A rend és a csend megzavarása esetén az elnök az illető karzat hallgatóságát vagy az egész hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(3) A zárt ülésen a képviselők, a Minisztertanács tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak vehetnek részt.

55. §[88]

(1) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek. [A. 25. § (3) bek.]

(2) Az Országgyűlés felhatalmazhatja elnökét, hogy a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetésére kérje.

(3) Ha a köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött törvényt aláírás előtt megfontolás végett visszaküldi, azt az Országgyűlés a legközelebbi ülésének napirendjére tűzi.

56. §

Az Országgyűlés elrendelheti határozatának a hivatalos lapban való közzétételét. A közzétételre kerülő határozatokat az elnök és a soros jegyzők írják alá. E határozatok közzétételéről az Országgyűlés elnöke gondoskodik.

VI.

Az interpelláció, kérdés

57. §

(1)[89] Az Országgyűlés tagjai a Minisztertanácshoz, a Minisztertanács bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt intézhetnek, a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. [A. 27. §]

(2) Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos rövid tényleírást legkésőbb az ülés előtt három nappal az Országgyűlés elnökének kell benyújtani.

(3) Az elnök az interpellációt megküldi az interpelláltnak a kérdési megvizsgálása és a válasz előkészítése céljából.

58. §

(1) Az elnök minden ülés elején az Országgyűlésnek bejelenti a beterjesztett interpellációkat.

(2) Az Országgyűlés megállapítja az interpelláció elmondásának napját. Erről az interpelláló képviselőt és az interpelláltat értesíteni kell.

(3)[90] Az interpelláció elmondásának időpontját úgy kell megállapítani, hogy arra a választ lehetőleg a folyó ülés alatt meg lehessen adni.

(4) Ha az interpelláló képviselő a megjelölt időpontban nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

59. §

(1)[91] Minden interpellációra az Országgyűlés ülésén kell választ adni, vagy az interpelláció elmondása után, vagy az ülés más ülésnapján.

(2) Az interpelláltnak, indokolt esetben, kivételesen joga van ahhoz, hogy a választ harminc napon belül írásban közölje az interpelláló képviselővel és az Országgyűlés elnökével.

(3)[92] Az interpelláció kérésére az Országgyűlés kimondhatja az interpelláció sürgősségét; ebben az esetben az interpellált még azon az ülésnapon, vagy az ülés következő ülésnapján köteles választ adni.

(4) Válasz után - az írásban adott válasz esetében is - az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely után az Országgyűlés dönt, hogy a választ elfogadja-e.

(5)[93] Ha az Országgyűlés a választ nem fogadta el, az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak (bizottságoknak) vagy erre a célra létrehozott bizottságnak kell kiadni. Az interpelláció tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés alapján legkésőbb a következő ülésén napirendre tűzi.

60. §[94]

(1)[95] Az Országgyűlés tagjai az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez, valamint az 57. § (1) bekezdésében meghatározott szervekhez és tisztségviselőkhöz kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. [A. 27. §]

(2) A kérdést írásban az ülés tárgysorozatának megállapításáig az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani. Az elnök a benyújtott kérdést az első ülésnap elején az Országgyűlésnek bejelenti.

(3) A kérdezett a folyó ülésen köteles felvilágosítást adni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, az Országgyűlés az adott felvilágosítás felett nem szavaz.

VII.

A bizottságok működésének alapelvei

61. §

(1) A bizottságok üléseit a bizottságok elnökei hívják össze.

(2) A bizottságok tagjaik sorából albizottságokat alakíthatnak. Az albizottságok a bizottságok előkészítő szervei.

(3) A bizottságok tárgyalásukra szakértőket hívhatnak meg. Szakértők meghívására a képviselők is javaslatot tehetnek, a javaslatról a bizottság dönt. A jelenlévők a bizottságok ülésén tudomásukra jutott államtitkot és szolgálati titkot kötelesek megőrizni.

(4) A bizottságok abban az időben is működnek, amikor az Országgyűlés nem ülésezik.

(5) A bizottságok határozatképességéhez a bizottság tágjai legalább felének jelenléte szükséges; határozataikat szótöbbséggel hozzák.

(6)[96] A bizottságok munkáját a bizottság elnöke vezeti, összefoglalja és szavazásra bocsátja a képviselők javaslatait, és kimondja a bizottság határozatát. A tanácskozás jegyzőkönyvét aláírja. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti.

(7) A bizottságok tevékenységük részletes szabályait az Országgyűlés Házszabályaiban meghatározott keretek között maguk dolgozzák ki.

62. §

(1) Az állandó bizottságok azonos jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek.

(2) A bizottságok feladatkörüket átfedő ügyekben közösen is eljárhatnak és együttes határozatot hozhatnak.

(3)[97] A törvényjavaslat tárgyalását a tárgy szerint hatáskörrel rendelkező bizottság, valamint - amennyiben állásfoglalása szükséges - a törvényelőkészítési ügyekkel foglalkozó bizottság készíti elő, illetőleg véleményezi.

(4)[98] Az állami költségvetésről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot minden bizottság külön véleményezi. A bizottságok véleményét a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság foglalja össze és terjeszti az Országgyűlés elé.

(5) A bizottságok elhatározhatják, hogy a (4) bekezdésben felsorolt törvényjavaslatok esetében, ha az összefoglaló véleménnyel nem értenek egyet, külön véleményüket (javaslatukat) közvetlenül az Országgyűlés elé terjesztik.

63. §

(1)[99] Az állandó bizottságok ülésén a köztársasági elnök, a Minisztertanács hatáskörrel rendelkező tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész tanácskozási joggal részt vehet, és az ülés összehívásával egyidejűleg értesítést kap az ülés idejéről és napirendjéről. Erről az Országgyűlés elnökét is értesíteni kell.

(2)[100] A bizottság kívánságára a Minisztertanács tárgy szerint érintett tagja a bizottság ülésén megjelenni, és a szükséges felvilágosítást megadni köteles.

(3) Az állandó bizottságok és az Országgyűlés által választott ideiglenes bizottságok ülései a képviselők számára nyilvánosak.

(4)[101] Az államtitok védelme érdekében az Országgyűlés elnöke, a Minisztertanács tagjai, vagy a bizottság elnökének javaslatára a bizottság zárt ülést tart. A bizottság bármely tagja is javasolhatja a zárt ülés tartását. A bizottság zárt ülésén a bizottság tagjai és a meghívott előadók vehetnek részt. A zárt ülésre benyújtott előterjesztést és az ülésről készült jegyzőkönyvet titkos iratként, az elhangzottakat pedig belső tájékoztatásként kell kezelni.

64. §

(1)[102] Az Országgyűlés elnöke a mentelmi jog felfüggesztése iránti megkereséseket, a mentelmi jog megsértésére vonatkozó valamint az összeférhetetlenségi bejelentéseket haladéktalanul köteles áttenni a mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsághoz. Ezt az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell jelenteni.

(2) A bizottság elnöke a mentelmi és összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érdekelt képviselőt értesíteni. A megjelent képviselőt kérésére meg kell hallgatni.

(3) A mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekben - a bizottság javaslatára - kizárólag az Országgyűlés dönthet.

(4)[103] A mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottság zárt ülésen tárgyal.

VIII.

Az Alkotmányjogi Tanács működése

65. §[104]

66. §[105]

67. §[106]

68. §[107]

69. §[108]

70. §[109]

71. §[110]

IX.

Az Országgyűlés hivatali szerve

72. §

Az Országgyűlés hivatali szerve - amelyet az Országgyűlés elnöke irányít - a főtitkárból (és apparátusából), a Hivatalból és az elnöki titkárságból áll.

73. §

(1) Az Országgyűlés főtitkára segítséget nyújt az Országgyűlésnek a Házszabályok alkalmazásához: segíti az Országgyűlés elnökét a Házszabályok értelmezésében, jelzi az elnöknek a Házszabályok megsértését és a képviselők megkeresésére tanácsokat ad a Házszabályok alkalmazásához. A főtitkár részt vesz az Országgyűlés ülésein, de nem szólalhat fel.

(2) A főtitkár - az elnök utasításai szerint - közreműködik az ülésszakok előkészítésében, az ülések zavartalan menetének biztosításában.

(3) A főtitkár gondoskodik a bizottságok működésének feltételeiről, a szakértők igénybevételének lehetőségeiről.

(4) A főtitkár jogi-szakmai segítséget nyújt a képviselőknek és a bizottságoknak a törvényjavaslatok tárgyalásának előkészítése és vitája során.

(5) A főtitkár előkészíti törvények és az országgyűlési határozatok kihirdetését.

(6)[111] A főtitkár a (2)-(4) bekezdésében meghatározott feladatait a neki alárendelt apparátus közreműködésével látja el. A főtitkárt a főtitkár-helyettes az ülésen való részvételre is kiterjedő joggal helyettesíti.

74. §

(1) Az Országgyűlés Hivatala biztosítja a Parlament költségvetésének végrehajtását.

(2) A Hivatal gondoskodik az Országgyűlés működéséhez, szükséges technikai, műszaki feltételekről, helyiségekről.

(3) A Hivatal ellátja az Országgyűlés működésével kapcsolatos igazgatási és ügyviteli feladatokat, gondoskodik a képviselőket megillető jogosultságok biztosításáról.

(4) A Hivatal segíti az Országgyűlésen belül működő képviselői csoportok működését. Közreműködik a megyei képviselői irodák munkájának szervezésében.

75. §

(1) Az elnöki titkárság - a Sajtóiroda által - szervezi, összehangolja az Országgyűlés tevékenységéről szóló tájékoztatást, és biztosítja a sajtó képviselői számára a munkájukhoz szükséges feltételeket.

(2) Az elnöki titkárság - külügyi főosztály útján - segíti az Országgyűlés elnökét az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak szervezésében.

(3) Az elnöki titkárság ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az Országgyűlés elnöke megbízza.

76. §

(1) Az Országgyűlés főtitkárát, az Országgyűlés Hivatalának vezetőjét és az elnöki titkárság vezetőjét az Országgyűlés elnöke nevezi ki.

(2) A főtitkárnak és a Hivatal vezetőjének a kinevezése előtt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság meghallgatja és véleményezi a jelölteket.

X.

Záró rendelkezések

77. §

(1) A Házszabály a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A Házszabályt a hivatalos lapban közzé kell tenni.

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Balogh László s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Soltészné Pádár Ilona s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Dr. Karvalits Ferenc s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Tomán Károlyné s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Melléklet az Országgyűlés Házszabályai 5. §-a (5) bekezdéséhez és 10. §-ához[112]