25/1991. (IV. 20.) OGY határozat

az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) OGY határozat módosításáról[1]

1. §

Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Az Országgyűlés az Alkotmányban, illetőleg külön törvényekben megállapított szabályok szerint választja meg a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt.

(2) A választás titkos szavazással történik, kivéve amikor az Országgyűlés a miniszterelnök megválasztásáról [A. 33. § (3) bek.], vagy a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági, illetőleg bizalmi indítvány [A. 39/A § (1), (3)-(4) bek.] kérdésében határoz.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt tisztségviselők megválasztására vonatkozó javaslat előterjesztése előtt a jelöltet - a köztársasági elnök jelölt és a miniszterelnök jelölt kivételével - az erre hatáskörrel rendelkező állandó bizottság meghallgatja és véleményezi."

2. §

A Házszabály 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A 9. § (1) bekezdésében felsorolt személyek a megválasztásuk, a miniszterek a kinevezésük után az Országgyűlés előtt ünnepélyes esküt tesznek, és aláírják az eskü szövegét."

3. §

(1) A Házszabály 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni [A. 39/A. § (1) bek.]"

(2) A Házszabály 37. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint [A. 39/A. § (3) bek.].

(4) A Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen [A. 39/A. § (4) bek.]."

(3) A Házszabály 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha az Országgyűlés az Alkotmány 39/A §-ának (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani [A. 39/A. § (5) bek.]."

4. §

A Házszabály 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat [A. 39/B. §]."

5. §

A Házszabály 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges [A. 24. § (3) bek.]."

6. §

A Házszabály a következő 49/A-49/E. §-okkal egészül ki:

"49/A. § (1) Az előterjesztő a törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat (a továbbiakban: javaslat) benyújtásakor, vagy legalább 3 nappal a javaslat tárgysorozatra vétele előtt kérheti a kivételes eljárásban történő tárgyalást.

(2) Ha az Alkotmány értelmében a törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők, illetve a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges, a kivételes eljárásban történő tárgyalás nem kérhető.

(3) Ha a Kormány az Alkotmány 39/A. §-ának (4) bekezdése alapján az általa benyújtott előterjesztés kivételes eljárású tárgyalása során javasolja, hogy az előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, akkor a kivételes eljárást azonnal meg kell szakítani és a javaslat tárgyalását az általános rendelkezéseknek megfelelően újra meg kell kezdeni.

(4) A kivételes eljárás során a javaslat benyújtására, illetve tárgyalására irányadó általános rendelkezéseket a 49/A-49/E. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

49/B. § (1) A kivételes eljárásban történő tárgyalásról - az előterjesztő esetleges felszólalása után - az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(2) A kivételes eljárásban tárgyalandó javaslat sürgős tárgyalásának elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

49/C. § (1) A kivételes eljárás elrendelése után az Országgyűlés elnöke nyomban kijelöli azt a bizottságot, amely a javaslat vitáját lefolytatja.

(2) A kivételes eljárást elrendelő határozat meghozatalát követő 21 napon belül lehet a javaslathoz módosító indítványt előterjeszteni. A kijelölt bizottság első tárgyalási napján ezt a határidőt jelenlévő tagjainak kétharmados többségével lerövidítheti és az országgyűlési képviselőket erről - az Országgyűlés elnöke útján - haladéktalanul értesíti.

(3) Sürgős tárgyalás esetén a módosító indítványok benyújtásának határideje a sürgősségről hozott országgyűlési határozat meghozatalától számított 8 nap.

(4) A módosító javaslatok benyújtására meghatározott határidő lejárta után a bizottsági vita lezárásáig csak a korábban benyújtott módosító javaslatokhoz kapcsolódóan lehet módosító javaslatot beterjeszteni. Ez a rendelkezés a kijelölt bizottságra nem vonatkozik.

49/D. § (1) A javaslatot és a módosító javaslatokat a kijelölt bizottság véleményezi.

(2) A bizottság ülésére meg kell hívni az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét.

(3) A kijelölt bizottság az Országgyűlés elnöke, a Kormány, továbbá bármely bizottság javaslatára felülvizsgálhatja állásfoglalását.

(4) A bizottság ülésén az országgyűlési képviselők felszólalhatnak.

(5) A bizottság üléseinek nyilvánosságára az Országgyűlés ülésére vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy a kivételes tárgyalás során a bizottság az országgyűlési képviselőket kizáró zárt ülést nem tarthat.

49/E. § (1) A javaslat kivételes és sürgős tárgyalása esetén a kijelölt bizottság vitájának lezárását követő ülésnapon a javaslatot az Országgyűlés tárgysorozatára fel kell venni.

(2) Az ülésen való tárgyalás során először a javaslat előterjesztője, majd - amennyiben a javaslatot nem a Kormány terjesztette elő - a Kormány képviselője szólal fel. Ezt követően a kijelölt bizottság képviselője ismerteti a bizottság jelentését. A képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki. A pártokhoz nem tartozó képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett nyilváníthat véleményt.

(3) A (2) bekezdésben írt felszólalások után az Országgyűlés határozatot hoz. Az Országgyűlés ülése csak azokról a módosító javaslatokról szavaz, amelyek a bizottsági szavazás során elnyerték a kijelölt bizottság jelenlévő tagjai legalább egyharmadának támogatását."

7. §

Ez az országgyűlési határozat a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Házszabály:

a) 21. §-ának (4) bekezdésében, 27. §-ának (1) bekezdésében, 28. §-ának (1) bekezdésében, 51. §-ának (3) bekezdésében és 63. §-ának (1) bekezdésében a Magyar Nemzeti Bank elnökére, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójára vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztik; az "állampolgári jogok országgyűlési biztosa" szövegrész helyébe az "állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa" szövegrész lép;

b) 27. §-ának (2) bekezdésében "az államtitkár, vagy az e tekintetben teljes felhatalmazással megbízott miniszterhelyettes" szövegrész helyébe "a politikai államtitkár" szövegrész lép;

c) 60. §-ának (1) bekezdésében "a köztársasági elnökhöz" szövegrész hatályát veszti és az "állampolgári jogok országgyűlési biztosa" szövegrész helyébe az "állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa" szövegrész lép;

d) 39. §-ában "az állampolgári jogok országgyűlési biztosa" szövegrész helyébe "az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa" szövegrész lép; az "Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója" szövegrész hatályát veszti;

e) 58. §-ának (3) bekezdésében a "folyó ülésszak" szövegrész helyébe a "folyó ülés" szövegrész lép;

f) 13. §-ának (1) és (2) bekezdése a hatályát veszti.

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Balogh Gábor s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Boros László s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

INDOKOLÁS

Az új Házszabály elkészítéséig két okból is szükségessé vált a hatályban lévő jogszabály módosítása.

Az Országgyűlésre háruló munkaterhek enyhítése, a parlamenti munka felgyorsítása indokolja a törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok kivételes eljárásban történő tárgyalása lehetőségének megteremtését. Az előterjesztő a törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat benyújtásakor, vagy legalább 3 nappal a javaslat tárgysorozatra vétele előtt kérheti a kivételes eljárásban történő tárgyalást, erről az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A kivételes eljárás elrendelése után az Országgyűlés elnöke nyomban kijelöli azt a bizottságot, amely a javaslat vitáját lefolytatja. A javaslatot és a módosító javaslatokat a kijelölt bizottság véleményezi. Az Országgyűlés ülése csak azokról a módosító javaslatokról szavaz, amelyek a bizottsági szavazás során elnyerték a kijelölt bizottság jelenlévő tagjai legalább egyharmadának támogatását. Ezt követően az Országgyűlés határozatot hoz.

Ezt az alkalmat felhasználva lehetőség nyílott arra, hogy a jelenlegi Házszabályban meglévő több, idejét múlt és az alkotmánymódosítással már hatályon kívül helyezett normaszöveg helyébe a hatályos Alkotmánnyal, valamint az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvénnyel összhangban hozott hatályos Házszabály szöveg kerüljön kidolgozásra.