T/10860. számú törvényjavaslat indokolással - a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről
2020. évi LXX. törvény a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről
1. §
A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perben (a továbbiakban: gyorsított per) a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. §
(1) Gyorsított perben az a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesíthető, amely esetében a bíróság jogerősen megállapította a bűncselekmény elkövetését, és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá polgári per megindítására.
(2) A gyorsított perre tartozó igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.
(3) A bíróság a gyorsított per e törvény szerinti speciális szabályairól az alperest a kereset közlésével, a felperest az ellenkérelem közlésével egyidejűleg tájékoztatja.
3. §
(1) A gyorsított per a törvényszék hatáskörébe tartozik.
(2) A gyorsított perre az a törvényszék, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy ha a felperes nem természetes személy, belföldi székhelye található, kizárólagosan illetékes. Ha a felperes belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, a perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.
4. §
A gyorsított perben a felet - ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján nem illeti meg tárgyi költségmentesség - költségfeljegyzési jog illeti meg.
5. §
(1) A gyorsított perben - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogi képviselet nem kötelező.
(2) Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, továbbá a Kúria előtti eljárásban a fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő személy számára a jogi képviselet kötelező.
6. §
(1) A bíróság a gyorsított perben soron kívül jár el, a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb nyolc munkanap.
(2) A gyorsított perben nincs helye
a) beavatkozásnak,
b) viszontkereset előterjesztésének,
c) beszámításnak,
d) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek.
(3) A gyorsított per nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.
(4) A gyorsított perben előterjesztett kereset más keresettel nem kapcsolható össze.
7. §
(1) A keresetlevélnek - a Pp. 170. §-ában meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a büntetőeljárásban eljáró bíróság megjelölését és a büntetőügy számát.
(2) A keresetlevélben, valamint az írásbeli ellenkérelemben azt is fel kell tüntetni, hogy az iratot előterjesztő fél és jogi képviselője milyen elektronikus kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz, illetve internetes hálózat igénybevételével elérhető alkalmazás útján képes személyes megjelenés nélkül is személyazonosítást lehetővé tevő módon kapcsolatot tartani a bírósággal, megjelölve a kapcsolatfelvételt biztosító elektronikus elérhetőséget.
(3) A keresetlevelet és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti.
(4) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.
8. §
(1) Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő a keresetlevél kézbesítésétől számított harminc nap, amelynek határideje nem hosszabbítható meg.
(2) A bíróság az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően, legfeljebb nyolcnapos határidő tűzésével írásbeli nyilatkozattételre hívja fel a felperest, amelyben - szükség szerint kérdések meghatározásával - megnyilatkoztatja az alperesi állítások, tagadások, vitatások, illetve az alperes által csatolt okiratokra vonatkozóan.
(3) A bíróság a felperesnek az ellenkérelemre adott nyilatkozatát - szükség szerint kérdések egyidejű meghatározásával, rövid, legfeljebb nyolcnapos határidő tűzésével - észrevételezésre az alperesnek megküldi.
(4) A felperes legkésőbb az ellenkérelemre vonatkozó nyilatkozattételi határidőn belül, míg az alperes legkésőbb az ezekre adott észrevételezési határidőn belül egyidejűleg csatolhatja további okirati bizonyítékait, jelölheti meg bizonyítási indítványait. A felek e határidők figyelembevételével változtathatják meg legkésőbb a keresetet vagy az ellenkérelmet. Az e bekezdés szerinti határidők elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.
9. §
(1) Ha a bizonyítási indítvány tanú meghallgatására irányul, az indítvány előterjesztőjének - amennyiben módjában áll - azt is fel kell tüntetnie, hogy a tanú milyen elektronikus kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz, illetve internetes hálózat igénybevételével elérhető alkalmazás útján képes személyes megjelenés nélkül is személyazonosítást lehetővé tevő módon vallomást tenni, megjelölve a kapcsolatfelvétel érdekében az elektronikus elérhetőséget.
(2) Ha a bizonyítási indítvány magánszakértő bevonására irányul, az indítvány előterjesztőjének - amennyiben módjában áll - azt is fel kell tüntetnie, hogy a magánszakértő milyen elektronikus kép-és hang továbbítására alkalmas eszköz, illetve internetes hálózat igénybevételével elérhető alkalmazás útján képes személyes megjelenés nélkül is személyazonosítást lehetővé tevő módon szakvéleményt adni, nyilatkozatot tenni, megjelölve a kapcsolatfelvétel érdekében az elektronikus elérhetőséget.
10. §
(1) Biztosítási intézkedés rendelhető el a gyorsított perben, az ott érvényesített követelés tekintetében.
(2) Ha a gyorsított per megindítását megelőzően a bíróság a gyorsított perben érvényesített követelés tekintetében - erre irányuló kérelem esetén - ideiglenes intézkedést rendel el, a per megindítására a bíróság által megállapított, legfeljebb tizenöt napos határidő az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés közlését követő napon kezdődik.
(3) A biztosítási intézkedés és az ideiglenes intézkedés elbírálása során a felek csak írásban nyilatkoztathatók meg.
11. §
(1) A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, ha az okirati bizonyításon kívül egyéb bizonyítást nem kell lefolytatni.
(2) Ha a bíróság nem az (1) bekezdés szerint jár el, a tárgyalást elsősorban elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani.
(3) Ha a bíróság az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, a perbeli egyezséget a bíróság a felek megnyilatkoztatását követően végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.
(4) Ha a bíróság az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, és a per határozathozatalra megérett, erre írásban figyelmezteti a feleket, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.
(5) Ha a bíróság az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, az ítéletet is tárgyaláson kívül hozza meg.
12. §
(1) A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül, negyvenöt napon belül, a végzések elleni fellebbezést harminc napon belül bírálja el.
(2) A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a felek tárgyalás tartását nem kérhetik.
13. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
14. §
E törvénynek a gyorsított perre vonatkozó rendelkezései a hatálybalépését követően indult ügyekben alkalmazhatók.
15. §
(1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 70/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Ha az elítélttel szemben meghozott ügydöntő határozat alapján megállapítható, hogy a sértett polgári jogi igényét a bíróság egyéb törvényes útra utasította vagy az elítélt által elkövetett bűncselekménynek van olyan sértettje, aki a büntetőeljárásban nem érvényesített polgári jogi igényt, azonban a bűncselekményből eredően kára vagy sérelme keletkezhetett, a büntetésvégrehajtási bíró tájékoztatja a sértettet arról, hogy lehetősége van a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt gyorsított polgári pert indítani, ha a követelése a Polgári Törvénykönyv szerint még nem évült el."
(2) A Bv. tv. 70/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A büntetés-végrehajtási bíró eljárására az 50. § (1) bekezdés d) pontjában megállapított határidő az (1) bekezdésben meghatározott esetben hatvan nappal, amennyiben a (2a) bekezdésben meghatározott intézkedés szükséges, kilencven nappal meghosszabbodik. Ha az (1) bekezdés esetén a sértett megkeresése a rendelkezésre álló határidő alatt nem vezetett eredményre, a büntetésvégrehajtási bíró a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj megtérülésének figyelmen kívül hagyásával hozza meg a döntést."
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat eljárásjogi könnyítést kíván biztosítani azon sértettek számára, akiknek ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött és a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igényüket polgári jogi igényként a büntetőeljárásban nem érvényesítették, valamint polgári pert sem indítottak ennek érdekében, és követelésük még nem évült el.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-2. §
A Javaslat meghatározza, hogy mely sértettek számára, milyen igények megtérítésére áll rendelkezésre a gyorsított per. A Javaslat rögzíti, hogy a gyorsított perre tartozó igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető, mert ellentmondás esetén az az eljárás meghosszabbodásához vezetne.
Mivel a gyorsított per számos tekintetben eltér a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) előírásaitól a Javaslat előírja a bíróság számára, hogy a gyorsított per speciális szabályairól a felperest és az alperest tájékoztassa.
3., 5. §
A gyorsított per törvényszék hatáskörébe tartozik, egyfelől arra tekintettel, mert indokolt e perek koncentrálása a törvényszékekre, másfelől ott biztosítottak a perben tárgyalás tartása esetén elsődlegessé tett elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás feltételei. Ebben a perben ugyanakkor a törvényszék előtt sem kötelező a jogi képviselet, az csak az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, továbbá a Kúria előtti eljárásban a fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő személy számára kötelező.
A gyorsított perre kizárólagos illetékességet határoz meg a Javaslat a felperes (a sértett) lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez igazodóan, hogy megkönnyítse az igényérvényesítést.
4. §
Az igényérvényesítés megkönnyítése érdekében a gyorsított perben a Javaslat költségfeljegyzési jogot biztosít a felek számára, így a sértettnek nemcsak az illetéket, hanem az esetleges szakértői bizonyítás költségét sem kell megelőlegezni, és ez a kedvezmény kiterjed a végrehajtási eljárásra is.
6-9. §
A gyorsított per hatékonyságának, mielőbbi lezárhatóságának érdekében a Javaslat előírja a soron kívüli eljárást, továbbá számos határidőt a Pp.-ben foglaltaktól eltérően határoz meg. Emellett a fenti célok érvényesülése érdekében a gyorsított perben nincs helye beavatkozásnak, viszontkeresetnek, beszámításnak, a per nem kapcsolható össze más perrel. A perben hangsúlyos szerepet kap az írásbeli előkészítés és nem különül a per perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.
A keresetlevélben meg kell jelölni az alapul fekvő büntető ügy számát, valamint az abban eljáró bíróságot. Tekintettel arra, hogy a tárgyalást elsősorban elektronikus hírközlő hálózat vagy elektronikus kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani, a keresetlevélben, illetve az ellenkérelemben meg kell jelölni, hogy a felperes, illetve az alperes milyen elektronikus kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz, illetve internetes hálózat igénybevételével elérhető alkalmazás útján képes személyes megjelenés nélkül is személyazonosítást lehetővé tevő módon kapcsolatot tartani a bírósággal. A keresetlevelet és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti.
10. §
A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igények későbbi végrehajthatóságának elősegítése érdekében a gyorsított perben biztosítási intézkedés elrendelhető anélkül is, hogy a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták volna.
Meghatározott feltételek fennállása esetén a Pp. lehetőséget biztosít arra, hogy a per megindítását megelőzően ideiglenes intézkedést kérjen a fél. Az általános perrendi szabályok alapján, amennyiben a bíróság ideiglenes intézkedést elrendel, úgy a fél számára a bíróság legfeljebb negyvenöt napos határidőt ad a per megindítására. A Javaslat ezt a határidőt legfeljebb tizenöt napra rövidíti le annak érdekében, hogy a per megindítására mielőbb sor kerüljön.
Mivel az írásbeli előkészítés hangsúlyos szerepet kap, ezért a biztosítási intézkedés és az ideiglenes intézkedés elbírálása során a feleket a bíróság írásban nyilatkoztatja.
11. §
A Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy okirati bizonyítás esetén a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el. Ebben az esetben a felek egyezsége is jóváhagyható tárgyaláson kívül, továbbá az ítélethozatalra is tárgyaláson kívül kerül sor.
Ha az okirati bizonyításon felül egyéb bizonyítás is szükséges, azt tárgyaláson folytatja le a bíróság. A Javaslat szerint a tárgyalást elsősorban elektronikus eszköz igénybevételével kell megtartani. Ennek köszönhetően a felperesnek (sértett) fizikailag nem kell találkoznia az alperessel (a terhelttel), mellyel elkerülhető vagy jelentősen csökkenthető a sértett másodlagos viktimizációja.
12. §
A perorvoslati eljárások gyorsítása érdekében a másodfokú bíróság és a Kúria a fellebbezésről és a felülvizsgálati kérelemről tárgyaláson kívül dönt.
13-14. §
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezés.
15. §
Azon sértett, aki a polgári jogi igényét a börtönzsúfoltsági kártalanítással kapcsolatos eljárásban valamilyen okból nem tudta érvényesíteni, azonban a bűncselekményből eredően kára vagy sérelme keletkezhetett, igényét gyorsított per útján érvényesítheti, mely lehetőségről őt a büntetés-végrehajtási bíró tájékoztatni köteles.
A kártalanítási ügyek nagy számára tekintettel a büntetés-végrehajtási bírók vonatkozásában a Bv. tv. 50. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási határidő megemelése szükséges annak érdekében, hogy a sértettek felkutatására, valamint az egyéb szükséges intézkedések hatékony elvégzésére megfelelő idő legyen biztosított.