62020CJ0485[1]
A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2022. február 10. XXXX kontra HR Rail SA. A Conseil d'État (Belgium) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Szociálpolitika - 2000/78/EK irányelv - A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód - A fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma - A munkaköre alapvető feladatainak ellátására végleg alkalmatlanná vált munkavállaló elbocsátása - A felvétele keretében próbaidőt teljesítő személy - 5. cikk - A fogyatékos személyek igényeihez való észszerű alkalmazkodás - Más munkakörbe való áthelyezésre vonatkozó kötelezettség - Elfogadhatóság, azzal a feltétellel, hogy az nem ró aránytalanul nagy terhet a munkáltatóra. C-485/20. sz. ügy.
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
2022. február 10. ( *1 )
"Előzetes döntéshozatal - Szociálpolitika - 2000/78/EK irányelv - A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód - A fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma - A munkaköre alapvető feladatainak ellátására végleg alkalmatlanná vált munkavállaló elbocsátása - A felvétele keretében próbaidőt teljesítő személy - 5. cikk - A fogyatékos személyek igényeihez való észszerű alkalmazkodás - Más munkakörbe való áthelyezésre vonatkozó kötelezettség - Elfogadhatóság, azzal a feltétellel, hogy az nem ró aránytalanul nagy terhet a munkáltatóra"
A C-485/20. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Conseil d'État (államtanács, Belgium) a Bírósághoz 2020. szeptember 29-én érkezett, 2020. június 30-i határozatával terjesztett elő az
XXXX
és
a HR Rail SA
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
tagjai: K. Jürimäe tanácselnök, N. Jääskinen, M. Safjan (előadó), N. Piçarra és M. Gavalec bírák,
főtanácsnok: A. Rantos,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
- XXXX képviseletében M. Wilmet avocate,
- a HR Rail SA képviseletében C. Van Olmen, V. Vuylsteke és G. Busschaert avocats,
- a belga kormány képviseletében M. Van Regemorter, L. Van den Broeck és C. Pochet, meghatalmazotti minőségben,
- a görög kormány képviseletében M. Tassopoulou, meghatalmazotti minőségben,
- a portugál kormány képviseletében M. Pimenta, A. Barros da Costa és M. João Marques, meghatalmazotti minőségben,
- az Európai Bizottság képviseletében D. Martin és A. Szmytkowska, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2021. november 11-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL 2000. L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.) 5. cikkének értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet az XXXX és a HR Rail SA között az előbbi fogyatékossága miatti elbocsátása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.
Jogi háttér
A nemzetközi jog
3 Az Európai Közösség nevében a 2009. november 26-i 2010/48/EK tanácsi határozattal (HL 2010. L 23., 35. o.) jóváhagyott, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (a továbbiakban: ENSZ-egyezmény) preambulumának e) pontja a következőket mondja ki:
"elismerve, hogy a fogyatékosság egy változó fogalom, továbbá, hogy a fogyatékosság a fogyatékossággal élő személyek és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következménye, amely gátolja őket a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben".
4 Ezen egyezmény "Cél" című 1. cikke értelmében:
"A jelen Egyezmény célja valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása.
Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását."
5 Az említett egyezmény "Meghatározások" című 2. cikke a következőket írja elő:
"A jelen Egyezmény alkalmazásában:
[...]
A »fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés« a fogyatékosságon alapuló bármilyen különbségtételt, kizárást vagy korlátozást jelent, amelynek célja vagy hatása valamennyi emberi jog és alapvető szabadság másokkal azonos alapon történő elismerésének, élvezetének vagy gyakorlásának csorbítása vagy semmibe vétele a politikai, a gazdasági, a szociális, a kulturális, a civil élet terén, vagy bármely egyéb területen. Ez a hátrányos megkülönböztetés minden formáját magában foglalja, egyebek között az észszerű alkalmazkodás megtagadását;
Az »észszerű alkalmazkodás« az elengedhetetlen és megfelelő módosításokat és változtatásokat jelenti, amelyek nem jelentenek aránytalan és indokolatlan terhet, és adott esetben szükségesek, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személy alapvető emberi jogainak és szabadságainak a mindenkit megillető, egyenlő mértékű élvezetét és gyakorlását;
[...]"
6 Ugyanezen egyezmény "Munkavállalás és foglalkoztatás" című 27. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek munkavállaláshoz való jogát, másokkal azonos alapon; ez magában foglalja egy, a fogyatékossággal élő személyek számára nyitott, befogadó és hozzáférhető munkaerő-piacon szabadon választott és elfogadott munka révén nyerhető megélhetés lehetőségének jogát. A részes államok védik és segítik a munkához való jog érvényesülését - ideértve azokat is, akik a munkavégzés ideje alatt váltak fogyatékossá - azáltal, hogy megteszik a szükséges lépéseket, akár törvényalkotás útján is, annak érdekében, hogy többek között: [...] [...]
h) megfelelő politika és intézkedések révén elősegítsék a fogyatékossággal élő személyek magánszektorban történő alkalmazását, amelybe beletartozhatnak megerősítő programok, ösztönzők és egyéb intézkedések;
i) biztosítsák, hogy a munkahelyen észszerű elhelyezés legyen biztosítva a fogyatékossággal élő személyek számára;
k) támogassák a fogyatékossággal élő személyeknek szóló szakképzési és szakmai rehabilitációt, a munkában tartási és munkába való visszatérést segítő programokat."
Az uniós jog
7 A 2000/78 irányelv (16), (17), (20) és (21) preambulumbekezdésének szövege a következő: [...]
"(16) A fogyatékos személyek szükségleteinek [helyesen: A fogyatékos személyek munkahelyi szükségleteinek] kielégítését célzó rendelkezések fontos szerepet játszanak a fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben.
(17) Ez az irányelv nem kívánja meg olyan személy felvételét, előléptetését, továbbfoglalkoztatását vagy képzését, aki nem alkalmas, nem képes vagy nem vehető igénybe az adott állás alapvető feladatainak ellátására vagy a megfelelő képzés elvégzésére, a fogyatékos személyek érdekében hozott megfelelő intézkedések megtételére vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül.
(20) Megfelelő, azaz hatékony és gyakorlati intézkedéseket kell tenni azért, hogy a munkahelyeket a fogyatékosok igényeinek megfelelően alakítsák ki, például az épületek és a munkaeszközök megfelelő átalakításával, a munkaidő beosztásának és a feladatok szétosztásának a fogyatékosok igényeihez igazításával, illetve a képzés vagy beilleszkedés biztosításával.
(21) Annak meghatározása érdekében, hogy a kérdéses intézkedések nem jelentenek-e aránytalanul nagy terhet, figyelembe kell venni a felmerülő pénzügyi és egyéb költségeket, a szervezet vagy vállalkozás nagyságát és pénzügyi erőforrásait, valamint a köztámogatások vagy bármely más támogatás lehetőségét."
8 Ezen irányelvnek "Az irányelv hatálya" című 3. cikkének (1) bekezdése szerint: "A[z Európai Unióra] átruházott hatáskörök korlátain belül ezt az irányelvet minden személyre alkalmazni kell, mind a köz-, mind a magánszféra vonatkozásában, beleértve a köztestületeket [helyesen: állami szerveket] is a következőkre tekintettel: [...]"
a) a munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei, beleértve a kiválasztási és toborzási [helyesen: felvételi] feltételeket, bármely tevékenységi ágban és a szakmai hierarchia minden szintjén, beleértve az előmenetelt is;
b) a pályaválasztási tanácsadás, a szakképzés, a szakmai továbbképzés és az átképzés - beleértve a szakmai gyakorlatot - minden formájához való hozzájutás;
c) alkalmazási és munkakörülmények [helyesen: alkalmazási és munkafeltételek], beleértve az elbocsátást és a díjazást;
9 Az említett irányelvnek "A fogyatékos személyek igényeihez való észszerű alkalmazkodás" című 5. cikke értelmében:
"Az egyenlő bánásmód elvének a fogyatékos személyekkel kapcsolatban történő végrehajtása céljából észszerű intézkedéseket kell bevezetni. Ez azt jelenti, hogy a munkaadóknak meg kell tenniük a megfelelő és az adott esetben szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékos személy számára lehetővé váljon a munkához jutás, a munkában való részvétel, az előmenetel, az át- vagy továbbképzés, kivéve, ha az ilyen intézkedés aránytalanul nagy terhet ró a munkaadóra. Ezt a terhet nem lehet aránytalanul nagynak tekinteni, amennyiben az adott tagállam fogyatékügyi politikájának intézkedései ezt kielégítően ellensúlyozzák."
A belga jog
10 A 2000/78 irányelvet a belga jogba átültető loi du 10 mai 2007 tendant à lutter contre certaines formes de discrimination (a hátrányos megkülönböztetés egyes formái elleni küzdelemről szóló, 2007. május 10-i törvény) tiltja a 4. cikkének 4. pontjában felsorolt valamely védett szemponton, többek között a jelenlegi és jövőbeni egészségi állapoton, valamint a fogyatékosságon alapuló közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetést.
11 E törvény 9. cikke értelmében valamely fogyatékosságon alapuló közvetett különbségtétel közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül, kivéve ha bizonyítják, hogy semmilyen észszerű intézkedést nem lehet bevezetni. Az említett törvény 14. cikke értelmében a hátrányos megkülönböztetés minden formája tilos, hátrányos megkülönböztetés alatt értendő különösen a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, és valamely fogyatékossággal élő személy javára észszerű intézkedések bevezetésének elutasítása.
12 E tekintetben ugyanezen törvény 4. cikkének 12. pontja úgy határozza meg az "észszerű alkalmazkodás" fogalmát, hogy az "minden olyan megfelelő és az adott esetben szükséges intézkedés[re kiterjed], amely a fogyatékos személy számára lehetővé teszi az e törvény hatálya alá tartozó területen a munkához jutást, a munkában való részvételt és az előmenetelt, kivéve, ha az ilyen intézkedés aránytalanul nagy terhet ró a munkaadóra. Ezt a terhet nem lehet aránytalanul nagynak tekinteni, amennyiben a fogyatékosságügyi politika intézkedései ezt kielégítően ellensúlyozzák."
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
13 Az alapügyben felülvizsgálatot kérelmező felet szakosított vasútipálya-karbantartóként vette fel a HR Rail, a belga Chemins de fer (vasúttársaság) személyzetének kizárólagos munkáltatója. 2016. november 21-én kezdte meg a próbaidejét az Infrabelnél, a belga Chemins de fer tekintetében "pályahálózat-működtetőként" eljáró jogi személynél. 2017 decemberében az alapeljárásban felülvizsgálatot kérelmező félnél szívbetegséget diagnosztizáltak, amely pacemaker - többek között a vasúti berendezések által kibocsátott elektromágneses mezőre érzékeny eszköz - beültetését tette szükségessé. Mivel ez az orvostechnikai eszköz nem kompatibilis a vasútipálya-karbantartóként dolgozó munkavállalót érő, elektromágneses mezőknek való ismételt kitettséggel, az alapügyben felülvizsgálatot kérelmező fél már nem volt képes ellátni az eredeti alkalmazásának megfelelő feladatokat.
14 2018. június 12-én a felülvizsgálatot kérelmező felet a Service public fédéral Sécurité sociale (szövetségi szociális biztonsági minisztérium, Belgium) fogyatékossággal élőnek nyilvánította.
15 2018. június 28-i határozatával a belga Chemins de fer kinevezett alkalmazottainak orvosi alkalmassági vizsgálatát végző centre régional de la médecine de l'administration (regionális államigazgatási egészségügyi központ, Belgium) a felülvizsgálatot kérelmező felet az alkalmazásának megfelelő feladatok ellátására végleg alkalmatlannak nyilvánította (a továbbiakban: vitatott határozat). A centre régional de la médecine de l'administration (regionális államigazgatási egészségügyi központ) azonban pontosította, hogy betöltheti a következő követelményeknek megfelelő munkakört: "közepes aktivitás, elektromágneses mezőnek vagy rezgéseknek nem tehető ki, magasban történő munkavégzés tilalma".
16 Az alapeljárásban felülvizsgálatot kérelmező felet így ugyanezen vállalkozáson belül raktáros munkakörbe helyezték át.
17 2018. július 1-jén a felülvizsgálatot kérelmező fél keresetet indított a vitatott határozattal szemben a commission d'appel de la médecine de l'administration (egészségügyi államigazgatási fellebbezési bizottság, Belgium) előtt.
18 2018. július 19-én a HR Rail tájékoztatta a felülvizsgálatot kérelmező felet, hogy "személyre szóló támogatást fog kapni annak érdekében, hogy új állást találjon", és hogy e célból hamarosan meghallgatásra hívják.
19 2018. szeptember 3-án a commission d'appel de la médecine de l'administration (egészségügyi államigazgatási fellebbezési bizottság) hatályában fenntartotta a vitatott határozatot.
20 2018. szeptember 26-án az osztályvezető-szolgálatvezető tájékoztatta az alapeljárásban felülvizsgálatot kérelmező felet a 2018. szeptember 30-i elbocsátásáról, azzal, hogy öt évig nem foglalkoztatható azon besorolási fokozatban, amelybe felvették.
21 2018. október 26-án a HR Rail főigazgatója közölte az alapeljárásban felülvizsgálatot kérelmező féllel, hogy a belga Chemins de fer alapszabálya és személyzeti szabályzata alapján felmondják próbaidejét, mivel teljesen és véglegesen alkalmatlanná vált arra, hogy az alkalmazásának megfelelő feladatokat ellássa. A kinevezett alkalmazottakkal ellentétben ugyanis azokat a próbaidős alkalmazottakat, akiket fogyatékossággal élőnek nyilvánítottak, és ennélfogva már nem képesek feladataik ellátására, nem helyezik át a vállalkozáson belül. A főigazgató azt is közölte, hogy a "személyre szabott támogatást" felajánló levél tárgytalanná vált.
22 Az alapeljárásban felülvizsgálatot kérelmező fél keresetet indított a Conseil d'État (államtanács, Belgium) előtt a 2018. szeptember 26-i, őt a 2018. szeptember 30-ával történtő elbocsátásáról tájékoztató határozat megsemmisítése iránt.
23 A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy az alapeljárásban felülvizsgálatot kérelmező fél egyészségi állapota a 2007/78 irányelvet a belga jogba átültető szabályozás értelmében vett "fogyatékosságnak" minősül. Mindazonáltal hozzáteszi, hogy a nemzeti ítélkezési gyakorlat nem értékeli egységesen azt a kérdést, hogy az ezen irányelv 5. cikke értelmében vett "észszerű alkalmazkodás" alatt azon lehetőséget is érteni kell-e, hogy egy másik munkakört jelöljenek ki azon személy számára, aki fogyatékossága miatt már nem tudja ellátni a fogyatékosság felmerülése előtt ellátott feladatát.
24 E körülmények között a Conseil d'État úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:
"A [2000/78] irányelv 5. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy a munkáltató köteles egy olyan személyt, aki a fogyatékossága miatt már nem alkalmas az adott munkakör alapvető feladatainak ellátására, egy másik, olyan munkakörbe beosztani a vállalkozásnál, amelyre vonatkozóan rendelkezik az előírt alkalmassággal, képességekkel, és igénybe vehető, ha egy ilyen kötelezettség nem ró aránytalanul nagy terhet a munkáltatóra?"
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
25 Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2000/78 irányelv 5. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az e cikk értelmében vett "a fogyatékos személyek igényeihez való észszerű alkalmazkodás" fogalma magában foglalja azt, hogy a munkavállalót, beleértve a felvételét követően próbaidőt töltő munkavállalót, akit fogyatékossága miatt alkalmatlannak nyilvánítottak a munkaköre alapvető feladatainak ellátására, olyan másik munkakörbe kell áthelyezni, amelyre vonatkozóan rendelkezik a megkövetelt képzettséggel, képességekkel és munkára készséggel.
26 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a 2000/78 irányelvnek mind a címéből és a preambulumából, mind pedig a tartalmából és a céljából az tűnik ki, hogy általános keretet kíván létrehozni a minden személy számára biztosítandó, "a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott" egyenlő bánásmódhoz, hatékony védelmet nyújtva számukra az irányelv 1. cikkében említett okok valamelyikén - köztük a fogyatékosságon - alapuló hátrányos megkülönböztetés ellen (2021. július 15-iTartu Vangla ítélet, C-795/19, EU:C:2021:606, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
27 Ez az irányelv a hatálya alá tartozó területen konkretizálja az immár az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 21. cikkében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét. Ezenkívül a Charta 26. cikke kimondja, hogy az Unió elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékossággal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre (2021. október 21-iKomisia za zashtita ot diskriminatsia ítélet, C-824/19, EU:C:2021:862, 32. és 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
28 Elöljáróban meg kell határozni, hogy hivatkozhat-e az említett irányelvre az olyan személy, akinek az alapügyben felülvizsgálatot kérelmező félhez hasonlóan a munkáltatóhoz történő felvételét követően teljesített próbaidő során pacemakert kellett beültetni, ami lehetetlenné tette az eredeti alkalmazásának megfelelő feladatok további ellátását, tekintettel arra, hogy e készülék érzékeny a vasúti berendezések által kibocsátott elektromágneses mezőre, és ennek következtében elbocsátották.
29 E tekintetben először is, amint az a 2000/78 irányelv 3. cikkének (1) bekezdéséből következik, az irányelvet mind a köz-, mind pedig a magánszféra vonatkozásában alkalmazni kell, ideértve az állami szerveket is. Következésképpen az a tény, hogy a HR Rail közjogi részvénytársaság, nem akadálya annak, hogy az alapeljárásban felülvizsgálatot kérelmező fél hivatkozhasson ezen irányelvre.
30 Másodszor, az említett irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében az irányelvet a munkavállaláshoz, önálló vállalkozáshoz, a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételeire, a pályaválasztási tanácsadás, a szakképzés, a szakmai továbbképzés és az átképzés minden formájához való hozzájutásra alkalmazni kell. E rendelkezés szövegéből kitűnik, hogy az kellően tág ahhoz, hogy magában foglalja azon munkavállaló helyzetét, aki a munkáltató általi felvételét követően próbaidőt tölt.
31 Ezenkívül a Bíróság már megállapította, hogy a "munkavállaló" EUMSZ 45. cikk értelmében vett fogalma, amely megegyezik a 2000/78 irányelvben meghatározott fogalommal (lásd ebben az értelemben: 2017. július 19-iAbercrombie & Fitch Italia ítélet, C-143/16, EU:C:2017:566, 19. pont), kiterjed a felkészítő gyakorlatot teljesítő vagy a valamely szakmához szükséges tanulmányi időszakot eltöltő személyre, amelyek tekinthetők úgy, mint amelyek a szóban forgó szakmának magához a gyakorlásához kapcsolódó gyakorlati felkészülésnek minősülnek, amennyiben az említett időszakokat valós és tényleges munkavállalói tevékenységgel kapcsolatos feltételek mellett, valamint a munkáltató javára és irányítása alatt töltik el (2015. július 9-iBalkaya ítélet, C-229/14, EU:C:2015:455, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
32 Ebből következik, hogy az a tény, hogy az alapeljárásban felülvizsgálatot kérelmező fél az elbocsátásának időpontjában nem volt véglegesen felvett alkalmazott, nem képezi akadályát annak, hogy szakmai helyzete a 2000/78 irányelv hatálya alá tartozzon.
33 Harmadszor nem vitatott, hogy az alapeljárásban felülvizsgálatot kérelmező fél a 2000/78 irányelvet átültető nemzeti szabályozás értelmében vett "fogyatékosságban" szenved.
34 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az ezen irányelv értelmében vett "fogyatékosság" fogalma olyan korlátozottságként értendő, amely különösen valamilyen tartósan fennálló testi, szellemi vagy pszichés károsodáson alapul, és amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személynek a szakmai életben való teljes, hatékony és más munkavállalókkal egyenlő szerepvállalását (2013. április 11-iHK Danmark ítélet, C-335/11 és C-337/11, EU:C:2013:222, 38. pont; 2019. szeptember 11-iNobel Plastiques Ibérica ítélet, C-397/18, EU:C:2019:703, 41. pont).
35 A jelen ügyben az alapeljárásban felülvizsgálatot kérelmező fél ugyanis olyan egészségügyi problémában szenved, amely pacemaker beültetését tette szükségessé, amely többek között a vasúti berendezések által kibocsátott elektromágneses mezőre érzékeny eszköz, ami nem teszi lehetővé az érintett munkakör alapvető feladatainak ellátását.
36 Következésképpen az olyan helyzet, mint amely az alapügy tárgyát képezi, a 2000/78 irányelv hatálya alá tartozik.
37 A kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdés megválaszolásához meg kell jegyezni, hogy a 2000/78 irányelv (20) és (21) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 5. cikkének szövegéből kitűnik, hogy a munkáltató a konkrét egyedi helyzetet figyelembe véve köteles megtenni a megfelelő, azaz hatékony és gyakorlati intézkedéseket annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő személy számára lehetővé váljon a munkához jutás, a munkában való részvétel vagy az előmenetel, illetve az át- vagy továbbképzés, anélkül hogy ez aránytalanul nagy terhet róna a munkaadóra.
38 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 2000/78 irányelvet lehetőleg az ENSZ-egyezménnyel összhangban kell értelmezni (2021. október 21-iKomisia za zashtita ot diskriminatsia ítélet, C-824/19, EU:C:2021:862, 59. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Márpedig az ENSZ-egyezmény 2. cikkének harmadik bekezdése szerint a fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés a hátrányos megkülönböztetés minden formáját magában foglalja, beleértve az észszerű alkalmazkodás megtagadását is.
39 A 2000/78 irányelv 5. cikkéből következik, hogy az egyenlő bánásmód elvének a fogyatékos személyekkel kapcsolatban történő végrehajtása céljából észszerű intézkedéseket kell bevezetni. Így a munkaadónak meg kell tennie a megfelelő és az adott esetben szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékos személy számára lehetővé váljon a munkához jutás, a munkában való részvétel, az előmenetel, az át- vagy továbbképzés, kivéve ha az ilyen intézkedés aránytalanul nagy terhet ró a munkaadóra.
40 Ami konkrétan az említett irányelv (20) preambulumbekezdését illeti, amely a megfelelő intézkedések között említi "a hatékony és gyakorlati intézkedéseket [...], hogy a munkahelyeket a fogyatékosok igényeinek megfelelően alakítsák ki, például az épületek és a munkaeszközök megfelelő átalakításával, a munkaidő beosztásának és a feladatok szétosztásának a fogyatékosok igényeihez igazításával, illetve a képzés vagy beilleszkedés biztosításával", a Bíróság már kimondta, hogy ez a preambulumbekezdés tartalmazza ezen intézkedések nem kimerítő felsorolását, amely intézkedések fizikai, szervezési és/vagy képzési jellegűek lehetnek, mivel ugyanezen irányelvnek az ENSZ-egyezmény 2. cikke negyedik bekezdésével összefüggésben értelmezett 5. cikke az "ésszerű alkalmazkodás" fogalmának tág meghatározását szorgalmazza (lásd ebben az értelemben: 2013. április 11-iHK Danmark ítélet, C-335/11 és C-337/11, EU:C:2013:222, 49. és 53. pont).
41 Ugyanis, amint azt a főtanácsnok az indítványának 59. pontjában megjegyezte, a 2000/78 irányelv (20) preambulumbekezdésében szereplő, a "munkahely" kialakítására való hivatkozást úgy kell érteni, mint amely az ilyen alkalmazkodás elsődleges jellegét emeli ki a fogyatékkal élő személy munkakörnyezetének annak érdekében történő átalakítását lehetővé tevő egyéb intézkedésekhez képest, hogy lehetővé tegye számára a szakmai életben való teljes, hatékony és más munkavállalókkal egyenlő szerepvállalását. Ezek az intézkedések így magukban foglalhatják, hogy a munkáltató intézkedéseket hajt végre annak érdekében, hogy a munkavállaló megtartsa az állását, így például a más munkakörbe való áthelyezést.
42 Továbbá, amint azt a Bíróság már megállapította, a 2000/78 irányelv a hatálya alá tartozó területen konkretizálja az immár a Charta 21. cikkében rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalmának általános elvét. Ezenkívül a Charta 26. cikke kimondja, hogy az Unió elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre (lásd ebben az értelemben: 2018. április 17-iEgenberger ítélet, C-414/16, EU:C:2018:257, 47. pont; 2021. október 21-iKomisia za zashtita ot diskriminatsia ítélet, C-824/19, EU:C:2021:862, 32. és 33. pont).
43 Meg kell tehát állapítani, amint azt a főtanácsnok az indítványának 69. pontjában tette, hogy amennyiben a munkavállaló valamely fogyatékosság bekövetkezése miatt végleg alkalmatlanná válik a munkájának ellátására, egy másik munkakörbe történő áthelyezése az "észszerű alkalmazkodás" keretében ezen irányelv 5. cikke értelmében vett "megfelelő intézkedésnek" minősülhet.
44 Ez az értelmezés összhangban áll e fogalommal, amelyet úgy kell értelmezni, hogy annak azon különféle akadályok megszüntetése a célja, amelyek korlátozzák a fogyatékos személy teljes, hatékony és más munkavállalókkal egyenlő szerepvállalását a szakmai életben (lásd ebben az értelemben: 2013. április 11-iHK Danmark ítélet, C-335/11 és C-337/11, EU:C:2013:222, 54. pont).
45 Mindemellett meg kell jegyezni, hogy a 2000/78 irányelv 5. cikke nem kötelezheti a munkáltatót olyan intézkedések meghozatalára, amelyek rá "aránytalanul nagy terhet" rónak. E tekintetben ezen irányelv (21) preambulumbekezdéséből az következik, hogy annak meghatározása érdekében, hogy a kérdéses intézkedések aránytalan terhet jelentenek-e, figyelembe kell venni a felmerülő pénzügyi költségeket, a szervezet vagy vállalkozás nagyságát és pénzügyi erőforrásait, valamint a köztámogatások vagy bármely más támogatás lehetőségét.
46 Emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 267. cikkben említett eljárás keretében, amely a nemzeti bíróságok és a Bíróság feladatainak világos szétválasztásán alapul, az ügy konkrét tényállásának megítélése a nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor a célból, hogy hasznos választ adhasson ez utóbbi kérdésére, a Bíróság a nemzeti bíróságokkal való együttműködés szellemében megadhat számára minden, általa szükségesnek ítélt iránymutatást (2013. április 11-iHK Danmark ítélet, C-335/11 és C-337/11, EU:C:2013:222, 61. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
47 Ezen értékelés szempontjából releváns tényezőnek minősülhet a kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott azon körülmény, hogy az alapeljárásban felülvizsgálatot kérelmező felet, miután alkalmatlannak nyilvánították az eredti alkalmazásának megfelelő feladatok ellátására, ugyanezen vállalkozáson belül raktáros munkakörbe helyezték át.
48 Egyébiránt pontosítani kell, hogy a fogyatékkal élő személy más munkakörbe való áthelyezésének lehetősége azonban csak akkor áll fenn, ha legalább egy olyan üres álláshely van, amelyet az érintett munkavállaló valószínűleg be tud tölteni, amint arra a főtanácsnok indítványának 77. pontjában rámutatott.
49 A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2000/78 irányelv 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az e cikk értelmében vett "a fogyatékos személyek igényeihez való észszerű alkalmazkodás" fogalma magában foglalja azt, hogy a munkavállalót, beleértve a felvételét követően próbaidőt töltő munkavállalót, akit fogyatékossága miatt alkalmatlannak nyilvánítottak a munkaköre alapvető feladatainak ellátására, olyan másik munkakörbe kell áthelyezni, amelyre vonatkozóan rendelkezik a megkövetelt képzettséggel, képességekkel és munkára készséggel, feltéve hogy az ilyen intézkedés nem ró aránytalanul nagy terhet a munkáltatóra.
A költségekről
50 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:
A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az e cikk értelmében vett "a fogyatékos személyek igényeihez való észszerű alkalmazkodás" fogalma magában foglalja azt, hogy a munkavállalót, beleértve a felvételét követően próbaidőt töltő munkavállalót, akit fogyatékossága miatt alkalmatlannak nyilvánítottak a munkaköre alapvető feladatainak ellátására, olyan másik munkakörbe kell áthelyezni, amelyre vonatkozóan rendelkezik a megkövetelt képzettséggel, képességekkel és munkára készséggel, feltéve hogy az ilyen intézkedés nem ró aránytalanul nagy terhet a munkáltatóra.
Aláírások
( *1 ) Az eljárás nyelve: francia.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 62020CJ0485 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:62020CJ0485&locale=hu