A Fővárosi Törvényszék G.44176/2016/32. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 24. §, 81. §, 164. §, 206. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 207. §, 301/A. §, 324. §, 325. §, 326. §, 327. §, 515. §, 517. §, 520. §, 536. §, 556. §, 567. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. §, 50. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:193. §, 6:202. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Németh Angéla

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.44176/2016/32.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40470/2018/5., Kúria Pfv.20760/2019/4. (BH 2021.2.40)

***********

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

1027 Budapest, Varsányi I. u. 38-40.

1535 Bp., Pf.: 887.

24.G.44.176/2016/32.

A Fővárosi Törvényszék dr. Virágh Ferenc ügyvéd (Felperesi képviselő címe) által képviselt Felperes (Felperes címe) felperesnek,

Gergelyné dr. Mohácsy Edit ügyvéd (Alperesi képviselő címe) által képviselt Alperes (Alperes címe) alperes ellen

biztosítási szolgáltatás nyújtása iránt indított perében a bíróság tárgyaláson meghozta és kihirdette a következő

Í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 33.472.895.- (azaz harminchárommillió-négyszázhetvenkettőezer-nyolcszázkilencvenöt) forintot és ennek 2010. október 1. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt mértékű késedelmi kamatát, valamint 2.186.650.- (azaz kettőmillió-száznyolcvanhatezer-hatszázötven) forint perköltséget.

A bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

A felek felmerülő egyéb költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknél, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet 3 (három) példányban, írásban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az Állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek ezt kérték, vagy a másodfokú bíróság megítélése szerint -tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra- az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, de a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

A jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és a kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

I n d o k o l á s

A felperes, mint szerződő és az alperes, mint biztosító ... kötvényszámon szállítmánybiztosítási szerződést kötött.

A biztosított az áru tulajdonosa; a biztosított áru alumínium félkész- és késztermékek, gépek (targoncák), polcrendszerek (új kereskedelmi áru) volt. A szerződés 2009. február 14. napjától határozatlan időtartamra, a területi hatálya Európára terjedt ki. A biztosítási összeg a szállított áru értéke, de legfeljebb 100.000 euró/szállítóeszköz és 400.000 euró/biztosítási időszak (év) került meghatározásra. A biztosítási díj évi 1.449.932.- forint volt.

A biztosítási jogviszonyra az alperes vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei .... és a ... szállítmánybiztosítási szerződési feltételei voltak irányadóak.

A ... szállítmánybiztosítási feltételek 1.1. pontja értelmében az alperes a biztosítási szerződés keretein belül vállalta, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a biztosító részére megtéríti a biztosított vagyontárgyban (továbbiakban: szállítmány) szárazföldi, vízi vagy légi szállítás rendes folyamata során a világ bármely pontján véletlenül, váratlanul, balesetszerűen bekövetkező károkat. Az 1.2. pont alapján a szállítmány abban az esetben biztosítható, ha a feladási hely vagy végső rendeltetési hely Magyarországon van, vagy ha a szerződő Magyarországon bejegyzett lakhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Az 1.3. pont szerint a szerződési feltételek nem részletezett kérdésében a vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei (...) rendelkezései voltak irányadóak.

A 3.1. pont szerint a szállítmány a szerződő vagy biztosított által megadott biztosítási összeg erejéig volt biztosított. Eltérő megállapodás hiányában a biztosítási összeg belföldi szállítás esetén az áru feladáskori, kereskedelmi áruszámlával igazolt értéke, nemzetközi szállítás esetén az áru feladáskori, kereskedelmi áruszámlával igazolt értékének a fuvardíjjal és az út folyamán felmerült egyéb költségekkel és 10% felülbiztosítással megnövelt összege.

Az 5.1.3. pont értelmében a biztosítás - a szerződés feltételek és a biztosítási szerződés, kötvény vagy fedezetigazolás kizárásainak érvényben maradása mellett - minden eseményre kiterjedt amely a biztosított szállítmány sérülését és/vagy veszteségét okozza (All Risk).

Az 5.2. pont szerint kiegészítő biztosítások körében a kockázatviselés terjedelme a szerződési feltételek és a biztosítási szerződés, kötvény vagy fedezetigazolás kizárásainak érvényben maradása mellett külön megállapodással kiegészíthető volt lopás, dézsmálás, elveszés körében. A kiegészítő biztosítással a kockázatviselés a biztosító elbírálása és díjszabása szerint kiterjedt a biztosított szállítmányban lopással vagy dézsmálással okozott veszteségekre és károkra, valamint az egész szállítmány és egész csomagolási egységek elveszésére.

A 6.1. pont alapján eltérő megállapodás hiányában a veszteségeket, károkat, költségeket a biztosító önrészesedés levonása nélkül téríti meg.

A 7. pont a kizárások körében tartalmazta azon eseteket, amelyekre a biztosító fedezetvállalása nem terjed ki.

A 9.1. pont szerint a káresemény bekövetkezésekor a szerződő vagy a biztosított köteles annak észlelésekor vagy tudomására jutásakor a biztosítót azonnal értesíteni, de legkésőbb két munkanapon belül a biztosító felé a kárt írásban bejelenteni; tőle telhető és elvárható módon intézkedni a kár elhárításának és enyhítésének érdekében; amennyiben a körülmények azt indokolják a biztosító utasításait beszerezni és betartani; a kár jellegétől függően az illetékes adóhatóságot értesíteni; a fuvarozóval, letéteményessel vagy más harmadik személlyel jegyzőkönyvet felvetetni és közös szemlére felszólítani; bármely letéteményessel és/vagy harmadik személlyel szemben minden jogot fenntartani és érvényesíteni, melynek eszköze az írásbeli felszólamlás, hiányos kiszolgálás esetén azonnal, kívülről nem látható kár esetén a kiszolgálást követő három napon belül felszólamlással élni a fuvarozó, illetve azon jogi személy felé, akitől az átvétel megtörtént; a szemlézendő árut és a csomagolását az érkezéskori állapotában a kárszakértő megérkezéséig megőrizni; a biztosító és a megbízott szakértője számára minden, a kár okának, keletkezésének, körülményeinek, nagyságának, a kártérítés mértékének megállapítására szolgáló személyt és vizsgálatot lehetővé tenni.