A Fővárosi Törvényszék P.26982/2010/14. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 207. §, 210. §, 234. §, 235. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §] Bíró: Karuczka Zoltán

Fővárosi Bíróság

...P.../2010/14

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a

Dr. Solymosi Edit ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

I.r. alperes neve (I.r. alperes címe.) I. rendű és a

Loványi és Nagy Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző ügyvéd: dr. Nagy Noémi) által képviselt

II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe.) II. rendű alperesek

elleni, szerződés érvénytelenségének megállapításairánti perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja,

kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a II. rendű alperesnek 15 napon belül 375 000 (háromszáz-hetvenötezer) Ft perköltséget, mely összegből az ÁFA 75 000 (hetvenötezer) Ft,

kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra, az ott megjelölt időben és módon, 390 000 (háromszáz-kilencvenezer) Ft illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet e bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve kell előterjeszteni legalább 4példányban.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy abban az esetben, ha a fellebbezés csak perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos; a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el; bármelyik fél tárgyalás tartását kérheti, ilyen kérelmet a fellebbező fél a fellebbezésében terjeszthet elő.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező (hogy e körben jogi képviselőnek kit kell tekinteni, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 73/C. §-a tartalmazza); a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő (pártfogó ügyvédi képviseletet a fél lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában a szálláshelye illetve munkavégzésének helye szerint illetékes igazságügyi hivatal jogi segítségnyújtó szolgálata engedélyezhet; ez Budapesten a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálata /1116 Budapest, Hauszmann A. u. 1., postacím: 1519 Budapest, 112. Pf.: 463., telefon: 450-25-90, fax: 450-25-91./), vagy ha a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. Ha a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), illetve a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a bíróság a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), illetve a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) - kivéve az említett esetekben - hivatalból elutasítja.

I n d o k o l á s :

A felperes mint eladó és az I. rendű alperes (aki egyébként a felperes korábbi házastársa) mint vevő között 2009. szeptember 22-én adásvételi szerződés jött létre, melyben foglaltak szerint a felperes a tulajdonában álló, a Budapest XIV. kerületi szám helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a 1142 Budapest, ingatlan címe. szám alatt található lakást az I. rendű alperesnek eladta 8 000 000 Ft-os vételáron, a szerződés 13. pontjában foglaltak szerint a felperes a szerződés aláírásával hozzájárult ahhoz, hogy az I. rendű alperes tulajdonjoga az ingatlannyilvántartásba bejegyeztessék.

A szerződés 6. pontjában írtak szerint a felek abban állapodtak meg, hogy a vételár kiegyenlítésére vonatkozóan külön megállapodást kötnek, az ugyancsak 2009. szeptember 22-én közöttük létrejött ezen megállapodásban foglaltak szerint abban egyeztek meg, hogy mert az I. rendű alperes a szükséges vételárral nem rendelkezik, de arra vonatkozóan kölcsön formájában ígérvénye van, a vételárat 2009. december 31-ig köteles kifizetni; ezen utóbbi megállapodásukat a felek 2009. december 30-án akként módosították, hogy mert az imént említett határidőben az I. rendű alperes nem tudott teljesíteni, a fizetési határidő 2010. március 1.

Az I. rendű alperes a vételárat ezen utóbbi időpontig sem teljesítette.

Az I. rendű alperes és a II. rendű alperes között 2010. március 4-én kölcsönszerződés jött létre, melyben foglaltak szerint a II. rendű alperes az I. rendű alperesnek 4 000 000 Ft kölcsönt adott azzal, hogy a visszafizetés határideje 2010. szeptember 4. napja, az ezen kölcsönre vonatkozó szerződésben akként állapodtak meg a felek, hogy az I. rendű alperes a már a tulajdonában álló (a tulajdonjoga bejegyzésére 2009. szeptember 23-án került sor), fent említett lakásra vonatkozóan 8 hónapra a II. rendű alperesnek vételi jogot enged azzal, hogy a vételi jog gyakorlása esetére az ingatlan vételára 6 500 000 Ft azzal, hogy amennyiben az I. rendű alperes az említett 4 000 000 Ft-os kölcsönt nem fizeti vissza, a II. rendű alperes a vételárat akként köteles kiegyenlíteni, hogy ebbe az I. rendű alperesnek a feléje fennálló, 000 000 Ft-os tartozását beszámíthatja.

Merthogy az I. rendű alperes a felperesnek az ingatlan vételárát nem fizette meg, 2010. augusztus 10-én sor került a felperes tulajdonjoga visszajegyzésére - akként ugyanakkor, hogy a II. rendű alperes vételi joga nem töröltetett, majd 2010. szeptember 24-én a II. rendű alperes élt a vételi jogával, a már újonnan tulajdonossá vált felperessel közölve, ennek folytán a szóban forgó ingatlannak az ingatlannyilvántartásba tulajdonosa jelenleg a II. rendű alperes.