62011FJ0066_SUM[1]

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE (harmadik tanács) 2012. június 20. Alma Yael Cristina kontra Európai Bizottság. Közszolgálat - Nyílt versenyvizsga - A versenyvizsga-bizottság értékelő vizsgákon való részvételt megtagadó határozata - Jogorvoslati eszközök - A közigazgatási panaszra vonatkozó határozat bevárása nélkül indított kereset - Elfogadhatóság - A versenyvizsgára bocsátás sajátos feltételei - Előírt szakmai tapasztalat. F-66/11. sz. ügy.

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2012. június 20.(*)

"Közszolgálat - Nyílt versenyvizsga - A versenyvizsga vizsgabizottságának az értékelő vizsgára való részvételt megtagadó határozata - Jogorvoslatok - A közigazgatási panaszra vonatkozó határozat bevárása nélkül előterjesztett bírósági jogorvoslat - Elfogadhatóság - A versenyvizsgára bocsátás speciális feltételei - A megkövetelt szakmai tapasztalat"

Az F-66/11. sz. ügyben,

az EAK-Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján,

Alma Yael Cristina (lakóhelye: Brüsszel [Belgium], képviselik: S. Rodrigues, A. Blot és C. Bernard-Glanz ügyvédek)

felperesnek

az Európai Bizottság (képviselik kezdetben: B. Eggers és P. Pecho, később: B. Eggers, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

benyújtott keresete tárgyában,

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK (harmadik tanács),

tagjai: S. Van Raepenbusch elnök, R. Barents és K. Bradley (előadó) bírák,

hivatalvezető: X. Lopez Bancalari tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2012. február 29-i tárgyalásra,

meghozta a következő

Ítéletet

1 A Közszolgálati Törvényszék Hivatalához 2011. július 12-én érkezett keresetlevelével A. Y. Cristina előterjesztette az alábbi keresetet, amely egyrészt az EPSO/AST/111/10 nyílt versenyvizsga vizsgabizottságának az említett versenyvizsga értékelő vizsgáin a felperes részvételét megtagadó határozatának megsemmisítésére, másrészt az Európai Bizottságnak a felperes által e határozat miatt elszenvedett kár megtérítésére való kötelezésére irányul.

Jogi háttér

2 Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 90. cikkének (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

"Az e személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó bármely személy panaszt nyújthat be a kinevezésre jogosult hatósághoz az őt hátrányosan érintő intézkedés ellen; ez arra az esetre is vonatkozik, amikor az említett hatóság határozatot hozott, és arra az esetre is, amikor az elmulasztotta a személyzeti szabályzatban előírt intézkedés elfogadását. A panaszt három hónapos határidőn belül kell benyújtani. [...]"

3 A személyzeti szabályzat 91. cikke (2) bekezdésének szövege a következő:

"Az Európai Unió Bíróságához csak akkor lehet keresetet benyújtani, ha:

- a 90. cikk (2) bekezdése értelmében az abban előírt határidőn belül a kinevezésre jogosult hatósághoz már nyújtottak be panaszt, és

- a panaszt kifejezett vagy hallgatólagos határozattal elutasították."

4 A személyzeti szabályzatnak a 29. cikkében említett versenyvizsga-eljárásról szóló III. mellékletének 2. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

"A pályázóknak ki kell tölteniük egy, a kinevezésre jogosult hatóság által meghatározott formanyomtatványt.

A pályázóktól további okmányok vagy információk kérhetők."

5 2010. november 17-én az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétette az AST 1 besorolási fokozatú, titkári feladatokat ellátó asszisztensek felvételi tartaléklistájának létrehozására irányuló EPSO/AST/111/10 nyílt versenyvizsga-kiírást (HL C 312 A., 1. o., a továbbiakban: versenyvizsga-kiírás).

6 A versenyvizsga-kiírásnak a "Munkakörök jellege" elnevezésű II. címének a szövege a következő:

"A betöltendő munkakörök jellege és szintje a következő feladatok elvégzését foglalja magában:

- az értekezletek szervezése és koordinálása, akták és munkadokumentumok összeállítását is beleértve,

- a telefonhívások fogadása, szűrése és intézése, a levelezés intézése és általános információk közlése telefonon,

- az [elektronikus] postafiókok és a funkcionális postafiókok kezelése,

- a határidőnaplók kezelése, az esedékességi naplók ellenőrzése a határidők betartásának figyelemmel kísérése,

- általános adminisztrációs támogatás, különösen az iratkezelés terén (az iratok és a posta átvétele, intézése, figyelemmel kísérése és osztályozása),

- kiküldetések előkészítése és kezelése; a hiányzások kezelése,

- az iratok elkészítése és ellenőrzése (tördelés, formázás, táblázatkezelés),

- a feljegyzéstervezetek, a levelezés és a beszámolók szerkesztése (titkársági szint),

- az akták kezeléséhez és az információkutatáshoz kapcsolódó különféle egyéb adminisztratív titkársági feladatok, amelyekhez többek között szükség van az információtechnológia használatára,

- a fordítószolgálatokon: a fordítási kérések fogadása és feldolgozása, főleg a dokumentumok előkészítése, feldolgozása és véglegesítése elsősorban fordítószoftver segítségével, fordítómemóriák bővítése és frissítése, valamint gépírási, szövegszerkesztési és formázási feladatok.

[...]"

7 A versenyvizsgára bocsátásnak a versenyvizsga-kiírás III. címének 2. pontjában meghatározott különös feltételei az oklevelet illetően kikötötték, hogy a pályázóknak rendelkezniük kell oklevéllel igazolt, befejezett felsőoktatási tanulmányoknak megfelelő, a munkakörök jellegéhez közvetlenül kapcsolódó szakirányú végzettséggel (III.2.1 pont a) alpont), vagy pedig a felsőfokú tanulmányok folytatására jogosító középiskolai oklevéllel, és azt követően szerzett legalább hároméves, az ellátandó feladatok jellegéhez közvetlenül kapcsolódó szakmai tapasztalattal (III.2.1 pont b) alpont).

8 A versenyvizsga-kiírás IV. címének 1. pontja jelezte, hogy az előválogató tesztekre csak azokat a pályázókat hívják meg, akik az elektronikus jelentkezés során úgy nyilatkoztak, hogy eleget tesznek a versenyvizsga-kiírás III. címe szerinti általános és speciális követelményeknek.

9 A versenyvizsga-kiírás V. címének 1. pontja jelezte, hogy azokat a pályázókat kell az értékelő vizsgákra bocsátani, akik nemcsak megkapták valamelyik legjobb értékelést és a minimálisan elérendő pontszámot a felvételi teszteken, hanem akik az elektronikus jelentkezés során tett nyilatkozataikra tekintettel a versenyvizsga-kiírás III. címében szereplő, a vizsgára bocsátás általános és speciális feltételeinek is eleget tesznek.

10 Ugyanez a rendelkezés meghatározta, hogy az értékelő vizsgára bocsátás az egyes pályázók aktáihoz mellékelt igazoló dokumentumok utólagos ellenőrzésétől függően nyer megerősítést.

11 A versenyvizsga-kiírás VII. címének 2. pontja meghatározta, hogy az értékelő vizsgára bocsátott pályázókat felhívják a teljes pályázati anyag (aláírt elektronikus pályázati adatlap és igazoló dokumentumok) átadására.

12 A versenyvizsga-kiírásban - bekeretezve és vastag betűkkel - szerepelt a következő bevezető megjegyzés is:

"Jelentkezés előtt olvassa el figyelmesen a [...] Hivatalos Lap 2010. július 8-i C 184 A számában, valamint az EPSO honlapján közzétett, [a nyílt versenyvizsgákhoz készült] útmutatót.

Az útmutató a versenyvizsga-felhívás szerves részét képezi, és a versenyvizsga-eljárásra vonatkozó szabályokat, valamint a jelentkezés módját ismerteti".

13 A nyílt versenyvizsgákhoz készült útmutató, a tényállás idején hatályos változatában (HL 2010. C 184. A., 1. o., a továbbiakban: pályázati útmutató), a "Jogorvoslat" című 6.3. pontjában az alábbiakat állapítja meg:

"Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az EPSO vagy a vizsgabizottság a versenyvizsga-eljárás bármely szakaszában méltánytalanul járt el, vagy nem tartotta be:

- a versenyvizsga-eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, illetve

- a versenyvizsga-felhívásban foglalt rendelkezéseket,

és ezzel Önnek hátrányt okozott, a következő eszközökhöz fordulhat:

- a [...] személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján közigazgatási panaszt nyújthat be,

vagy postai úton az alábbi címre:

Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)

[...]

vagy az EPSO kapcsolattartási oldalán.

Levele tárgysorában, kérjük, tüntesse fel:

- a versenyvizsga számát,

- saját pályázói azonosítószámát,

- a »réclamation article 90, §2«, »complaint article 90 §2«, »Beschwerde Artikel 90, Absatz 2« megjegyzést (választás szerint),

- a versenyvizsga érintett szakaszát.

Felhívjuk figyelmét, hogy a versenyvizsga-bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik.

A vizsgabizottság döntése ellen nem érdemes panaszt benyújtania, mivel az döntéseit teljesen önállóan hozza meg. E döntéseket az EPSO igazgatójának nem áll módjában megváltoztatni. A versenyvizsga-bizottságok széles mérlegelési jogkörét kizárólag az eljárási szabályok nyilvánvaló megsértése esetén lehet ellenőrizni. Ez utóbbi esetben közvetlenül per indítható az Európai Unió Bírósága előtt a versenyvizsga-bizottság döntése ellen, anélkül hogy előzetesen a [...] személyzeti szabályzata 90. cikkének (2) bekezdése értelmében panaszt kellene benyújtani.

- Az [EUMSZ] 270. cikk, valamint a [...] személyzeti szabályzat 91. cikke alapján bírósági keresetet nyújthat be a következő címre:

Tribunal de la fonction publique de l'Union européenne (Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke)

[...]

Felhívjuk figyelmét, hogy az általános vizsgára bocsátási feltételek elbírálásához kapcsolódó hibákkal - amelyek nem a vizsgabizottság hatáskörébe tartoznak - csak akkor fordulhat a Közszolgálati Törvényszékhez, ha előzőleg a [...] személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) [bekezdése] értelmében az említett bekezdésben előírt módon közigazgatási panaszt nyújtott be.

A kereset benyújtásának módjával kapcsolatosan kérjük, tanulmányozza az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének honlapját [...].

A fenti két eljárás megindítására [a személyzeti szabályzatban] megállapított határidő a pályázót hátrányosan érintő aktusról szóló értesítés időpontjától kezdődik."

A jogvita alapját képező tényállás

14 2010. november 18-án a felperes a megfelelő elektronikus adatlap kitöltésével pályázatot nyújtott be az EPSO/AST/111/10 nyílt versenyvizsgát (a továbbiakban: versenyvizsga).

15 2011. március 17-én az EPSO arról tájékoztatta a felperest, hogy az előválogató tesztjei sikerültek.

16 Mindazonáltal, a 2011. április 7-i levélben az EPSO azt közölte a felperessel, hogy a jelentkezési adatlapjának vizsgálata alapján a versenyvizsga vizsgabizottsága úgy döntött, hogy nem engedélyezi számára az értékelő vizsgákon való részvételt, mivel úgy vélte, hogy a felperes nem tesz eleget a versenyvizsgára bocsátás speciális feltételeinek.

17 A felperes két - 2011. április 7-i és 8-i - elektronikus levélben kifogásolta a versenyvizsgáról történő kizárását.

18 Az EPSO 2011. június 6-án levélben válaszolt a felperesnek, közölve vele, hogy a versenyvizsga vizsgabizottsága újból megvizsgálta az aktát, és ismét azt a határozatot hozta, hogy nem engedélyezi az értékelő vizsgán való részvételt. A versenyvizsga vizsgabizottsága szerint a felperes végzettsége nem tartozik a versenyvizsga tárgyához, és ebből következően legalább hároméves betöltendő állással járó feladatok jellegéhez közvetlenül kapcsolódó szakmai tapasztalattal kellett volna rendelkeznie. Márpedig, mivel a felperes a jelentkezési adatlapon semmilyen adatot nem adott meg adott meg a szakmai tapasztalatára vonatkozóan, a versenyvizsga vizsgabizottsága nem állapíthatta meg azt, hogy eleget tesz a szakmai tapasztalatra vonatkozó követelményeknek.

19 A 2011. június 9-i elektronikus levelében a felperes úgy válaszolt az EPSO-nak, hogy a 2011. június 6-i levélben egyáltalán nem kapott megfelelő választ, és mivel úgy vélte, hogy valamennyi megkövetelt szempontnak eleget tesz, kérte, hogy engedélyezzék számára a versenyvizsga következő vizsgáin való részvételt. Erre az elektronikus levélre nem kapott választ.

20 2011. július 11-én a felperes "elővigyázatosságból" panaszt nyújtott be a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján a versenyvizsga vizsgabizottságának az értékelő vizsgán való részvételt megtagadó határozata ellen, és másnap 2011. július 12-én keresetet nyújtott be a Közszolgálati Törvényszékhez.

21 A tárgyaláson a felperes közölte a Közszolgálati Törvényszékkel, hogy 2011. október 11-én a kinevezésre jogosult hatóság elutasította a panaszt, és hogy e határozat ellen nem nyújtott be keresetet.

A felek kérelmei és az eljárás

22 A felperes azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék:

1. elsődlegesen:

- semmisítse meg a versenyvizsga értékelő vizsgáján való részvételének jogát megtagadó, 2011. április 7-én elfogadott határozatot;

- következésképpen mondja ki, hogy a felperest vissza kell helyezni az említett versenyvizsgával megindult felvételi eljárásba, ha szükséges, új értékelő vizsgák szervezésével;

2. másodlagosan, amennyiben az elsődleges kérelemnek nem ad helyt, kötelezze az alperest a vagyoni kár megtérítéseként ideiglenesen és méltányossági alapon 20 000 euróban megállapított összeg megfizetésére, a meghozandó ítélet időpontjától a törvényes késedelmi kamatokkal növelve;

3. mindenesetre kötelezze az alperest a nem vagyoni kár megtérítéseként ideiglenesen és méltányossági alapon 20 000 euróban megállapított összeg megfizetésére, a meghozandó ítélet időpontjától a törvényes késedelmi kamatokkal növelve;

4. az alperest kötelezze az összes költség viselésére.

23 A Bizottság kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék:

- utasítsa el a keresetet;

- a felperest kötelezze a költségek viselésére.

24 A Közszolgálati Törvényszék a hivatalának 2011. október 21-i és 2012. január 30-i levelében felhívta a feleket, hogy válaszoljanak a pervezető intézkedésekre. A felek megszabott határidőben eleget tettek a Közszolgálati Törvényszék felhívásának.

25 A Közszolgálati Törvényszék harmadik tanácsának elnöke a 2012. január 26-i végzésével a jelen ügyet egyesítette a F-83/11. számon nyilvántartásba vett Cristina kontra Bizottság üggyel a szóbeli szakasz lefolytatása céljából.

A jogvita tárgyáról és az elsődleges kérelem második részének elfogadhatóságáról

26 Először is, noha felperes a versenyvizsga vizsgabizottságának az EPSO 2011. április 7-i levelével közölt, eredeti határozatának megsemmisítését kéri, az állandó ítélkezési gyakorlatra tekintettel meg kell állapítani, hogy csak a versenyvizsga vizsgabizottságának a felülvizsgálat után hozott, az EPSO 2011. június 16-i levelével közölt azon határozata sérelmes a felperes számára, amely megtagadta az értékelő vizsgán való részvételét (lásd többek között a Közszolgálati Törvényszék F-15/08. sz., Wiame kontra Bizottság ügyben 2010. február 4-én hozott ítéletének 20. pontját), és ebből következően úgy kell tekinteni, hogy a felperes megsemmisítés iránti kérelmei e határozat (a továbbiakban: megtámadott határozat) ellen irányulnak.

27 Másodszor, a Közszolgálati Törvényszék megállapítja, hogy a felperes elsődleges kérelmeinek második része lényegében arra irányul, hogy a hivatalt hívják fel felperesnek a versenyvizsgával megindult felvételi eljárásba való visszahelyezésére.

28 Mindazonáltal, az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogszerűségi felülvizsgálat keretében az uniós bíróságnak nem feladata, hogy az uniós intézményekhez felszólításokat intézzen vagy az utóbbiak helyébe lépjen (az Elsőfokú Bíróság T-336/02. sz., Christensen kontra Bizottság ügyben 2005. április 5-én hozott ítéletének 17. pontja; a Közszolgálati Törvényszék F-50/08. sz., Bartha kontra Bizottság ügyben 2005. április 5-én hozott ítéletének 50. pontja).

29 A kérelemnek ezt részét ezért el kell utasítani mint elfogadhatatlant.

A kereset elfogadhatóságáról

A felek érvei

30 A Bizottság az ellenkérelmében kifejezetten elismeri, hogy "a versenyvizsga pályázóinak joguk van előzetes panasz nélkül az [uniós bírósághoz fordulni, ha vitatják a versenyvizsga vizsgabizottságának határozatát". Mindazonáltal a Bizottság úgy véli, hogy a jelen kereset nyilvánvalóan elfogadhatatlan, mivel azt a személyzeti szabályzat 91. cikke (2) bekezdésének megfelelően nem előzte meg egy kifejezett vagy hallgatólagos határozattal elutasított panasz.

31 A Bizottság megjegyzi, hogy noha a pályázó a versenyvizsga vizsgabizottságának határozatát valóban megtámadhatja közvetlenül bíróság előtt, mindazonáltal az ítélkezési gyakorlat szerint valamely panasz benyújtása esetén a keresetindítási határidő a személyzeti szabályzat 91. cikkének megfelelően a panaszra válaszként hozott határozat közlésének napján kezdődik, és a később benyújtott bírósági kereset elfogadhatósága attól függ, hogy az érintett betartotta-e az előzetes panaszhoz kapcsolódó eljárási előírásokat.

32 A Bizottság szerint ezen eljárási előírások között szerepel az érintett azon kötelezettsége, hogy a bírósági keresetet benyújtása előtt várja meg a pert megelőző eljárás befejezését.

33 A Bizottság ennélfogva úgy véli, hogy mivel a felperes panaszt nyújtott be a versenyvizsga vizsgabizottságának azon határozata ellen, amelyben megtagadta a versenyvizsga értékelő vizsgáján való részvételét, a jelen kereset benyújtása előtt meg kellett volna várnia a kinevezésre jogosult hatóság válaszát.

34 Végül a Bizottság azt állítja, hogy a jogbiztonság és a megfelelő ügyintézés elvével ellentétes, ha a versenyvizsga vizsgabizottságának határozata ellen irányuló, Közszolgálati Törvényszék előtti keresetet elfogadhatónak nyilvánítják anélkül, hogy befejeznék a pert megelőző eljárást, amelynek célja egyebek mellett az egyezség elérése.

35 A tárgyaláson, a Bizottság által felhozott eljárásgátló kifogásra válaszolva a felperes emlékeztetett arra, hogy az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága a T-133/89. sz., Burban kontra Parlament ügyben 1990. június 20-án hozott ítéletében elfogadhatónak nyilvánított egy, a jelen ügybelivel lényegében azonos körülmények között benyújtott keresetet.

A Közszolgálati Törvényszék álláspontja

36 A személyzeti szabályzat 91. cikkének (2) bekezdése szerint az Európai Unió Bírósága előtti kereset csak akkor elfogadható, ha a kinevezésre jogosult hatósághoz már nyújtottak be panaszt, és a panaszt kifejezett vagy hallgatólagos határozattal elutasították.

37 Mindazonáltal, amint az az állandó ítélkezési gyakorlatból az következik, a közigazgatási panaszeljárásnak nincs értelme, ha a kifogások a versenyvizsga vizsgabizottságának határozatai ellen irányulnak, mivel a kinevezésre jogosult hatóságnak nincs lehetősége e határozatok megváltoztatására (lásd a Bíróság 7/77. sz., Ritter von Wüllerstorff und Urbair kontra Bizottság ügyben 1978. március 16-án hozott ítéletének 7. pontját és a 144/82. sz., Detti kontra Bíróság ügyben 1983. július 14-én hozott ítéletének 16. pontját; az Elsőfokú Bíróság T-386/00. sz., Gonçalves kontra Parlament ügyben 2002. január 23-án hozott ítéletének 34. pontját). E körülmények között versenyvizsga vizsgabizottságának határozata tekintetében rendelkezésre álló jogorvoslati út rendszerint az uniós bírósághoz előzetes panasz nélkül való fordulásból áll (a továbbiakban: közvetlen bírósághoz fordulás, lásd a fent hivatkozott Bartha kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 25. pontját).

38 Ebből következik, hogy amennyiben egy sikertelen pályázó vitatja a versenyvizsga vizsgabizottságának határozatát, akkor egyáltalán nem szükséges, hogy az általa vitatott határozattal szemben panaszt nyújtson be, és még kevésbé az, hogy "biztosítási célú" panaszt nyújtson be, ahogyan azt a felperes tette a jelen ügyben.

39 Mindazonáltal sem a személyzeti szabályzatból sem az ítélkezési nem következik, hogy a versenyvizsga pályázója - aki a kinevezésre jogosult hatósághoz mégis panaszt nyújtott be az említett versenyvizsga vizsgabizottságának határozata ellen - nem fordulhat közvetlenül a bírósághoz anélkül, hogy megvárná a kinevezésre jogosult hatóságnak a panaszról hozott határozatát.

40 Épp ellenkezőleg, az uniós ítélkezési gyakorlat már kifejezetten elfogadta, hogy amikor valamely versenyvizsga pályázója közigazgatási panasz formájában fordul a kinevezésre jogosult hatósághoz, e lépés, annak jogi jelentésétől függetlenül, nem járhat azzal a következménnyel, hogy a pályázót megfosztják attól a jogától, hogy közvetlenül a bírósághoz forduljon (a Bíróság 4/78., 19/78. és 28/78. sz., Salerno és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1978. november 30-án hozott ítéletének 10. pontja; a fent hivatkozott Burban kontra Parlament ügyben hozott ítélet 17. pontja).

41 Ennélfogva, ha valamely versenyvizsga pályázója úgy dönt, hogy közvetlenül a Közszolgálati Törvényszékhez fordul, az utóbbinak meg kell határoznia, hogy a keresetet a sérelmet okozó határozat felperessel való közlésétől számított három hónapos és tíz napos határidőn belül nyújtották-e be (lásd a fent hivatkozott Burban kontra Parlament ügyben hozott ítélet 18. pontját).

42 Azonban az ilyen kereset elfogadhatósága a bíróság előtt nem vethető alá a személyzeti szabályzat 91. cikkében foglalt, pert megelőző eljárás kimerítése feltételének, mivel ez a feltétel csak azokra a keresetekre vonatkozik, amelyek esetében kötelező a közigazgatási panasz. A Bizottság által javasolt megoldás azt jelentené, hogy a közvetlen bírósághoz fordulás jogát egy olyan kiegészítő elfogadhatósági feltételtől tennék függővé, amely valójában csak akkor alkalmazandó, ha a bírósághoz fordulást panasznak kell megelőznie.

43 Ennek a következtetésnek nem mond ellent pályázati útmutató 6.3. pontja, amely azt kimondja, hogy a pályázók a versenyvizsga vizsgabizottságának határozatait közigazgatási úton vagy bírósági kereset benyújtásával vitathatják, azonban azt egyáltalán nem mondja ki, hogy a panasz benyújtása kizárja a közvetlen bírósághoz fordulást.

44 A Közszolgálati Törvényszék ezenkívül megállapítja, hogy ezt a következtetést egyáltalán nem cáfolja sem a Bizottság által a beadványaiban hivatkozott, az alábbiakban elemzett ítélkezési gyakorlat, sem pedig a tárgyaláson kifejtett érvek.

45 Kétségtelen, hogy - amint arra a Bizottság rámutat - a versenyvizsga vizsgabizottságának határozataival kapcsolatos jogvitákra vonatkozó bőséges ítélkezési gyakorlat szerint egyrészt, amennyiben a felperes úgy dönt, hogy közigazgatási panasz útján előzetesen a hivatalhoz fordul, a később benyújtott kereset elfogadhatósága az előzetes panaszhoz kapcsolódó valamennyi eljárási előírás betartásától függ (a Közszolgálati Törvényszék F-73/06. sz., Van Neyghem kontra Bizottság ügyben 2007. december 13-án hozott ítéletének 37. pontja), másrészt amennyiben a panaszt a versenyvizsga vizsgabizottságának határozata ellen nyújtották be, a keresetindítási határidő a személyzeti szabályzat 91. cikkének megfelelően a panaszra válaszként hozott határozat közlésének napján kezdődik (a fent hivatkozott Detti kontra Bíróság ügyben hozott ítélet 17. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-156/89. sz., Valverde Mordt kontra Bíróság ügyben 1991. június 27-én hozott ítéletének 90. pontja; a T-215/97. sz., Jouhki kontra Bizottság ügyben 1998. szeptember 16-án hozott ítéletének 22. pontja; a T-294/03. sz., Gibault kontra Bizottság ügyben 2005. május 31-én hozott ítéletének 22. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-41/04. sz., Pérez-Díaz kontra Bizottság ügyben 2005. november 25-én hozott végzésének 32. pontja és az Elsőfokú Bíróság T-156/03. sz., Pérez-Díaz kontra Bizottság ügyben 2006. június 8-án hozott ítéletének 26. pontja; a Közszolgálati Törvényszék F-4/08. sz., Hambura kontra Parlament 2009. március 12-én hozott ítéletének 24. pontja és a fent hivatkozott Bartha kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 26. pontja).

46 Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy egy kivételével ezen ítéletek mindegyike a panasz elutasítása és a közvetlen bírósághoz fordulás határidejének lejárta után benyújtott keresetek elfogadhatóságára vonatkozik. Olyan ítélkezési gyakorlatról van tehát szó, amely a személyzeti szabályzat 91. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás alapján benyújtott kereset valamely sajátos elfogadhatósági feltételére vonatkozik.

47 Ami a fent hivatkozott Pérez-Díaz kontra Bizottság ügyben hozott ítéletet illeti, az Elsőfokú Bíróság megállapította, hogy a panasznak és a keresetnek különböző volt a tárgya. A panasz ugyanis a Bizottság azon határozatának vitatására irányult, amellyel új szóbeli vizsgát szervezett azt követően, hogy az Elsőfokú Bíróság a T-102/01. sz., Pérez-Díaz kontra Bizottság ügyben 2002. szeptember 24-én hozott ítéletével megsemmisítette a vizsgabizottságnak a felperes tartalékvizsgára való felvételét megtagadó határozatát, míg a kereset a versenyvizsga vizsgabizottságának új határozatát vitatta, amely az új szóbeli vizsga végén a felperest nem vette fel a tartaléklistára. Ebből következően ebben az ügyben nem volt szükség arra, hogy az Elsőfokú Bíróság kimondja, hogy idő előtti az a megsemmisítés iránti kereset, amelyet azt megelőzően nyújtottak be, hogy a vitatott jogi aktussal - a jelen esetben az új szóbeli vizsga szervezéséről szóló bizottsági határozattal - szemben indított, pert megelőző közigazgatási eljárást a panasz elutasításával befejezték volna, mivel az Elsőfokú Bíróság annak megállapítására szorítkozott, hogy a keresetet nem lehet úgy tekinteni, hogy azt közigazgatási panasz előzte meg (a fent hivatkozott T-156/03. sz., Pérez-Díaz kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 27. és 34. pontja).

48 Következésképpen a jelen ítélet 45. és 47. pontjában felidézett - a jelen esettől jelentős mértékben eltérő ténybeli és jogi helyzetekre vonatkozó - ítélkezési gyakorlat a jelen ügyben nem tekinthető relevánsnak.

49 A Bizottság ezenkívül azt állítja, hogy a jelen keresetet a jogbiztonsággal és a megfelelő igazságszolgáltatással kapcsolatos okok miatt elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.

50 Mindazonáltal, először is a jogbiztonsági követelmények betartása nem igazolhatja, hogy a közvetlen bírósághoz fordulásra olyan elfogadhatósági feltételt alkalmazzanak, amely annak nem sajátja, hiszen ez a feltétel korlátozná a sikertelen pályázók azon jogát, hogy a versenyvizsga vizsgabizottságának valamely határozatával szemben közvetlenül a bírósághoz forduljanak. Ezenkívül meg kell állapítani, hogy ha a versenyvizsga valamely pályázója a közvetlen bírósághoz fordulás előtt panaszt nyújt be, akkor - amennyiben a panaszról kedvező határozatot hoznak a Közszolgálati Törvényszék keresetre vonatkozó határozata előtt - a felperes elveszíti az eljáráshoz fűződő érdekét, ebből következően a keresete okafogyottá válik. Ezzel szemben, amennyiben a határozat kedvezőtlen számára, akkor a felperesnek mindenképpen joga van arra, hogy az adminisztrációval szembeni jogvitájának eldöntése érdekében az ügyében a Közszolgálati Törvényszék határozzon.

51 Ami a megfelelő ügyintézés elvének tiszteletben tartását illeti, a Közszolgálati Törvényszék úgy véli, hogy ezen elv tiszteletben tartásának legmegfelelőbb módja a hozzá beérkező közvetlen kereset elintézése, anélkül hogy figyelembe venné egy olyan panasz lehetőségét, amelynek tárgyában nem neki kell eljárnia.

52 Végül, nem lehet elfogadni a Bizottság által a tárgyaláson a jelen kereset idő előtti jellegén alapuló eljárásgátló kifogás alátámasztása céljából kifejtett érveket sem.

53 Ugyanis, először is a Bizottság azt állította, hogy a fent hivatkozott Burban kontra Parlament ügyben hozott ítéletben elfogadott megoldás a későbbi ítélkezési gyakorlat miatt meghaladottá vált. Mindazonáltal, amint azt a Közszolgálati Törvényszék a jelen ítélet 45-48. pontjában kifejtette, a Bizottság által hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak ebben az ügyben nincs jelentősége, mivel az a panaszt követően benyújtott keresetekre vonatkozik, míg a fent hivatkozott Salerno és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet és a fent hivatkozott Burban kontra Parlament ügyben hozott ítélet a jelen ügybelivel lényegében azonos ténybeli összefüggésben keletkezett.

54 Másodszor a Bizottság kifejtette, hogy a fent hivatkozott Burban kontra Parlament ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló ügyben a felperes "végérvényesen" a közvetlen bírósághoz fordulás útját választotta (a fent hivatkozott Burban kontra Parlament ügyben hozott ítélet 18. pontja), míg a jelen ügyben a felperes egyidejűleg két jogorvoslati út alkalmazásával is megpróbálkozott. Ez az érvelés nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a jelen esetben a felperes - éppúgy mint a fent hivatkozott Salerno és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítéletnek és a fent hivatkozott Burban kontra Parlament ügyben hozott ítéletnek alapul szolgáló ügyek felperesei - a közvetlen bírósághoz fordulás útját választotta, amelyre kétségtelenül az adminisztrációnak a panaszra adott válaszának megvárása nélkül, de még a versenyvizsga vizsgabizottsága határozatának közlésétől számított három hónapos és tíz napos keresetindítási határidőn belül került sor.

55 Harmadszor, a jelen ügy és a fent hivatkozott Burban kontra Parlament ügyben hozott ítéletnek alapul szolgáló ügy megkülönböztetése érdekében a Bizottság kiemelte, hogy a jelen esetben a felperest, a panasz benyújtása során ügyvédek képviselték. Márpedig ennek az érvnek nincs jelentősége, mivel az a körülmény, hogy a felperest a panasz megfogalmazásában ügyvédek segítették, egyáltalán nem befolyásolja azt a jogát, hogy közvetlenül a Közszolgálati Törvényszékhez forduljon.

56 Negyedszer, a Bizottság azt állította, hogy a felvételi és a kiválasztási eljárások sokkal összetettebbé váltak, különösen a sikertelen pályázó azon lehetőségeit illetően, hogy a vizsgabizottság határozatait illetően tájékozódjon, és azokat esetleg megtámadja. Mindazonáltal a Bizottság nem mutatta ki, hogy ezen ténybeli megállapításoknak milyen jelentősége van azon bírósági kereset elfogadhatóságát illetően, amelyet mindenképpen csak a versenyvizsga pályázói számára rendelkezésre álló valamennyi speciális jogorvoslati út kimerülését követően nyújtanak be.

57 Ötödször és utoljára, a Bizottság mind a beadványaiban, mind a tárgyaláson azt állította, hogy a panaszról hozott határozat számos helyzetben "kielégítő" választ ad a sikertelen pályázók számára, amit az a tény is bizonyít, hogy a Közszolgálati Törvényszék előtti keresetek száma jóval alacsonyabb, mint a versenyvizsga-bizottsági határozatokra vonatkozó panaszok száma, amelyek ügyében a Bizottság jár el.

58 Márpedig, először is a Közszolgálati Törvényszék azt állítja, hogy ezeket az állításokat a Bizottság semmilyen bizonyítékkal nem támasztja alá. Másodszor, még ha helytállóak volnának is ezek az állítások, a Bizottság elismerte, hogy a versenyvizsga vizsgabizottsága csak nagyon ritka esetekben változtatja meg a valamely pályázó vizsgára bocsátásának megtagadására vonatkozó eredeti álláspontját. Harmadszor, a pályázati útmutató a jogorvoslatról szóló 6.3 pontjában kifejezetten megjelöli, hogy a pályázónak "[a] vizsgabizottság döntése ellen nem érdemes panaszt benyújtania, mivel az döntéseit teljesen önállóan hozza meg. E döntéseket az EPSO igazgatójának nem áll módjában megváltoztatni". Negyedszer még ha megalapozottak volnának is a Bizottság állításai, azok nem cáfolhatnák az állandó ítélkezési gyakorlatot, amely szerint a személyzeti szabályzat 91. cikke szerinti előzetes közigazgatási panasz csak azokra az aktusokra vonatkozik, amelyeket a kinevezésre jogosult hatóság esetleg megváltoztathat, továbbá azt a tényt, hogy a kinevezésre jogosult hatóság nem változtathatja meg a versenyvizsga vizsgabizottságának határozatát. Ötödször, a Bizottság érve ellentmondásos, mivel az előzetes panasz megválaszolási határidejének lejárta előtt benyújtott kereset elfogadhatatlansága elveszi a sikertelen pályázó kedvét az ilyen panasz benyújtásától, jóllehet a Bizottság szerint ezek a panaszok, legalábbis bizonyos esetekben, elégtételt adhatnának a sikertelen pályázóknak.

59 A fenti megfontolások összességének fényében meg kell tehát határozni, hogy a jelen esetben a közvetlenül a Közszolgálati Törvényszékhez történő fordulásra a felperes számára sérelmet okozó határozat közlésétől számított három hónapos és tíz napos határidőn belül került-e sor (lásd a fent hivatkozott a Burban kontra Parlament ügyben hozott ítélet 17. pontját).

60 Ebben a tekintetben az iratokból az tűnik ki, hogy a megtámadott határozatot a felperes 2011. június 6-án kapta meg, és a kereset benyújtására 2011. július 12-én került sor.

61 A fent kifejtettekre tekintettel ki kell mondani, hogy a kereset nem idő előtti.

Az ügy érdeméről

A megsemmisítés iránti kérelmekről

62 A megtámadott határozat megsemmisítése iránti kérelmek alátámasztása céljából a felperes két jogalapra hivatkozik, amelyek a versenyvizsga vizsgabizottsága által elkövetetett nyilvánvaló értékelési hibára, illetőleg a megfelelő ügyintézés elvének és a gondoskodási kötelezettségnek a megsértésére vonatkoznak.

A versenyvizsga vizsgabizottsága által elkövetett nyilvánvaló értékelési hibára alapított első jogalapról

- A felek érvei

63 A felperes úgy érvel, hogy a versenyvizsga vizsgabizottsága nyilvánvaló értékelési hibát követett el azzal, hogy nem vette figyelembe a jelentkezési adatlapon szereplő, a felperes tanulmányaira és szakmai tapasztalatára vonatkozó nyilatkozatokat.

64 Így különösen, a felperes szerint a jelentkezési adatlapján szereplő nyilatkozatai alapján a versenyvizsga vizsgabizottságának igazoló iratok átadását kellett volna kérnie tőle mind a tanulmányai szintjét, mind a szakmai végzettségét illetően, és meg kellett volna győződnie arról, hogy van-e relevanciája az oklevelének, illetve a szakmai tapasztalatának a versenyvizsga-kiírásban szereplő munkakörök jellege tekintetében.

65 A Bizottság úgy válaszol, hogy a felperes 2 hónapos és 17 napos szakmai tapasztalatot jelölt meg a versenyvizsga jelentkezési adatlapjának "Szakmai tapasztalat" rovatában. Mivel a versenyvizsga vizsgabizottsága a felperes szakmai tapasztalatának értékelése céljából, indokoltan, csak ezt az időszakot vette figyelembe, anélkül hogy a felperestől további részletes adatokat kért volna, a vizsgabizottság nyilvánvaló értékelési hiba elkövetése nélkül állapította meg, hogy ez a szakmai tapasztalat nem elegendő a hároméves minimális feltétel teljesítéséhez.

66 Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy az első jogalapot el kell utasítani mint nyilvánvalóan megalapozatlant.

- A Közszolgálati Törvényszék álláspontja

67 Először is emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a versenyvizsga vizsgabizottságának feladata, hogy esetről esetre értékelje, hogy az egyes pályázók szakmai tapasztalata megfelel-e a versenyvizsga kiírásban megkövetelt szintnek. A vizsgabizottság ebben a tekintetben diszkrecionális jogkörrel rendelkezik a személyzeti szabályzatnak a versenyvizsga eljárásokra vonatkozó rendelkezései keretében a pályázók korábbi szakmai tapasztalatának megítélésében mind e szakmai tapasztalat természetét és időtartamát, mind pedig a betöltendő álláshely követelményeivel való többé vagy kevésbé szoros kapcsolatot illetően (az Elsőfokú Bíróság T-145/02. sz., Petrich kontra Bizottság 2004. március 25-én hozott ítéletének 37. pontja, és a T-293/03. sz., Giulietti kontra Bizottság ügyben 2006. január 31-én hozott ítéletének 65. és 66. pontja).

68 Így, a Közszolgálati Törvényszéknek az általa végzett jogszerűségi felülvizsgálat során annak vizsgálatára kell szorítkoznia, hogy e jogkör gyakorlásának keretében nem követtek-e el nyilvánvaló hibát (az Elsőfokú Bíróság T-214/99. sz., Carrasco Benítez kontra Bizottság ügyben 2000. november 21-én hozott ítéletének 71. pontja; a Közszolgálati Törvényszék F-40/09. sz., Časta kontra Bizottság ügyben 2010. július 1-jén hozott ítélet 58. pontja).

69 Ezenkívül az ítélkezési gyakorlatban már volt alkalom annak kimondására, hogy a versenyvizsga-bizottság a vizsgára bocsátási feltételek teljesülésének ellenőrzése során csak azokat az adatokat veheti figyelembe, amelyeket a pályázók pályázatukban és a pályázat alátámasztására a pályázók által kötelezően benyújtandó igazoló iratokban közöltek (lásd a fent hivatkozott Časta kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 67. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

70 A megtámadott határozatban a versenyvizsga vizsgabizottsága arra a következtetésre jutott, hogy mivel az Európai Uniós jogi és gazdasági oklevél, amellyel a felperes rendelkezik, nem áll közvetlen kapcsolatban a versenyvizsga tárgyával, azaz a titkársági tevékenységgel, a felperesnek a versenyvizsga-kiírás III.2.1 pontjának b) alpontja alapján legalább hároméves titkársági szakmai tapasztalattal kellett volna rendelkeznie. Mindazonáltal, mivel a felperes a jelentkezési lapon a szakmai tapasztalatára vonatkozóan - annak 2 hónapos és 17 napos időtartamán kívül - semmilyen adatot nem közölt, a versenyvizsga vizsgabizottsága úgy ítélte meg, hogy nem teljesült a szakmai tapasztalat feltétele, és emiatt megtagadta a felperes versenyvizsgára bocsátását.

71 A felperes a tárgyaláson kifejtette, hogy nem vitatja, hogy az oklevele nem kapcsolódik közvetlenül a versenyvizsga-kiírásban említett munkakörök jellegéhez, és hogy ebből következően eleget kellett volna tennie a versenyvizsga-kiírás III.2.1 pontjának b) alpontjában említett speciális feltételeknek.

72 A felperes azt sem vitatja, hogy a jelentkezési adatlap szakmai tapasztalatra vonatkozó rovatában csak a 2 hónap és 17 nap időtartamú, bizottsági asszisztensi állást jelölte meg. Mindazonáltal a felperes a tárgyaláson elismerte, hogy a jelentkezési adatlap motivációra vonatkozó rovatában a szakmai tapasztalat közlésekor minden bizonnyal elírt valamit.

73 A Közszolgálati Törvényszék ebben a tekintetben azt állapítja meg, hogy a jelentkezési adatlap motivációra vonatkozó rovatában annak közlésére szorítkozott, hogy több mint tíz évig közigazgatási titkárként dolgozott. Mindazonáltal a felperes pályázata semmilyen további információt nem tartalmazott, amely a versenyvizsga vizsgabizottsága számára lehetővé tette volna, hogy e szakmai tapasztalat terjedelmét és relevanciáját a versenyvizsgára bocsátási feltételek alapján ellenőrizze.

74 Ebből következik, hogy a fentiekben felidézett ítélkezési gyakorlat fényében a versenyvizsga vizsgabizottságának nem lehet felróni, hogy nem hívta fel a felperest további iratok benyújtására, vagy hogy saját maga nem végzett további kutatást ezen információval kapcsolatban, amelyet a felperes szakmai tapasztalata vonatkozásában semmilyen ellenőrizhető adat nem támaszt alá (lásd a fent hivatkozott Carrasco Benítez kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 77. és 78. pontját).

75 Következésképpen a versenyvizsga vizsgabizottsága nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát azzal, hogy a felperes által közölt adatok alapján azt állapította meg, nem teljesült a szakmai tapasztalatra vonatkozó feltétel.

76 Következésképpen az első jogalapot - mint megalapozatlant - el kell utasítani.

A megfelelő ügyintézés elve és a gondoskodási kötelezettség megsértésére alapított második jogalapról

- A felek érvei

77 A felperes felrója a versenyvizsga vizsgabizottságának, hogy az nem vette figyelembe az összes olyan tényezőt, amely a határozata tekintetében irányadó lehet, amelyek közé nemcsak a szolgálati érdek, hanem a személyes érdeke is tartozik, és azt állítja, hogy a megtámadott határozat következtében a versenyvizsgáról kizárásra került egy olyan pályázó, aki minden pontban megfelel a szolgálati érdeknek.

78 A Bizottság kéri, hogy ezt a jogalapot utasítsák el mint nyilvánvalóan megalapozatlant.

- A Közszolgálati Törvényszék álláspontja

79 Először is a Közszolgálati Törvényszék rámutat arra, hogy a pályázati útmutató 2.1.3.1 pontja, amely a versenyvizsga-kiírás szerves részét képezi, és amelyet a felperes egyébiránt mellékelt a keresetlevélhez, egyértelműen kimondja, hogy a nyílt versenyvizsgára történő jelentkezés során kért információk egyebek mellett a következőkre vonatkoznak: "szakmai tapasztalat (amennyiben a versenyvizsga-felhívás előírja): a munkáltató neve és címe, a betöltött munkakör jellege, illetve kezdeti és befejezési időpontja". A jelen esetben a versenyvizsga-kiírás valóban megkövetelte a szakmai tapasztalat közlését.

80 Másodszor emlékeztetni kell arra, hogy a jelen ítélet 67-69. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat szerint a versenyvizsga-bizottság egyáltalán nem köteles a pályázót további iratok benyújtására felhívni, vagy kutatást végezni annak ellenőrzése érdekében, hogy az érintett a versenyvizsga-kiírás valamennyi feltételének eleget tesz-e.

81 Harmadszor a személyzeti szabályzat III. melléklete 2. cikke második bekezdésének rendelkezéseiből kitűnik, hogy azok a versenyvizsga-bizottságnak pusztán arra adnak jogosultságot, hogy a pályázóktól további információkat kérjenek, amennyiben ennek a vizsgabizottságnak kétségei vannak valamely benyújtott irat jelentését illetően. Ebben a tekintetben nem lehet szó arról, hogy kötelezettséggé alakítsák át azt, amit a jogalkotó a versenyvizsga-bizottság egyszerű jogosultságaként fogalmazott meg (a fent hivatkozott Carrasco Benítez kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 78. pontja).

82 Negyedszer, a versenyvizsga-kiírás V. címének 1. pontja és VII. címének 2. pontja értelmében a teljes pályázati anyag aktájának átadására és a mellékelt igazoló dokumentumok ellenőrzésére a versenyvizsga lefolyásának második szakaszában kerül sor, amelyre csak azokat a pályázókat bocsátották, akik a felvételi teszteken a legmagasabb pontszámokat kapták és elérték a minimális pontszámot, továbbá tekintettel az elektronikus jelentkezésük során tett nyilatkozataikra, eleget tettek a versenyvizsga-kiírás III. címének általános és speciális követelményeinek.

83 Végül, ötödször, még ha feltételezzük is, hogy valósnak bizonyul a felperes - semmilyen bizonyítékkal alá nem támasztott - egyszerű állítása, amely szerint a felperes az oklevele és a szakmai tapasztalata okán minden pontban megfelelt a szolgálati érdeknek, a versenyvizsga-bizottságnak akkor sem lehet felróni, hogy az megsértette a megfelelő ügyintézés elvét azzal, hogy a döntését arra a tényre alapította, hogy a felperes a pályázatában nem szolgáltatott elegendő adatot ahhoz, hogy az említett vizsgabizottság számára lehetővé tegye annak megállapítását, hogy eleget tesz a speciális vizsgára bocsátási feltételeknek. Ehhez hasonlóan a gondoskodási kötelezettség egyáltalán nem követeli meg a versenyvizsga-bizottságtól, hogy az az összes olyan pályázót vizsgára bocsássa, aki a saját véleménye szerint eleget tesz a betöltendő álláshelyek követelményeinek.

84 Következésképpen a versenyvizsga-bizottsága nem sértette meg sem a megfelelő ügyintézés elvét, sem a gondoskodási kötelezettségét azzal, hogy a megtámadott határozatot anélkül hozta meg, hogy előzetesen információkat kért volna a pályázó által a jelentkezési adatlapon tett nyilatkozatok kiegészítésére, aki akkor nem szolgáltatott elegendő adatot ahhoz, hogy az említett vizsgabizottság számára lehetővé tegye annak megállapítását, hogy eleget tesz a speciális vizsgára bocsátási feltételeknek.

85 Ennélfogva a második jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

A kártérítési kérelmekről

86 A közszolgálati tárgybeli állandó ítélkezési gyakorlat szerint a kártérítési kérelmet el kell utasítani, amennyiben az szoros összefüggésben áll egy olyan megsemmisítés iránti kérelemmel, amelyet mint megalapozatlant szintén elutasítottak (a Közszolgálati Törvényszék F-75/09. sz., Wenig kontra Bizottság ügyben 2010. november 23-án hozott ítélet 71. pontja).

87 A jelen esetben meg kell jegyezni, hogy a kártérítési kérelmek szoros kapcsolatban állnak a megalapozatlanság miatt elutasított megsemmisítés iránti kérelemmel. Mivel a megsemmisítés iránti kérelem vizsgálata semmilyen jogellenességet nem tárt fel, amely miatt megállapítható volna az intézmény felelőssége, a kártérítési kérelmet mind a vagyoni kár, mind a nem vagyoni kár tekintetében el kell utasítani.

88 A fentiekből az következik, hogy a keresetet teljes egészében el kell utasítani.

A költségekről

89 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 1. §-a értelmében, ha az említett szabályzat II. címe 8. fejezetének többi rendelkezése alapján a Közszolgálati Törvényszék másként nem határoz, a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Ugyanezen cikk 2. §-a szerint, ha a méltányosság alapján indokolt, a Közszolgálati Törvényszék úgy határozhat, hogy a pervesztes felet csak a költségek egy részének viselésére kötelezi, vagy e címen nem kötelezi a költségek viselésére.

90 A fent kifejtett indokok alapján a felperes a pervesztes fél. Ezenfelül a Bizottság kifejezetten kérte, hogy a Közszolgálati Törvényszék kötelezze a felperest a költségek viselésére. Mivel a jelen ügy körülményei nem indokolják az eljárási szabályzat 87. cikke 2. §-ának alkalmazását, a felperesnek kell viselnie saját költségeit, és őt kell kötelezni a Bizottság részéről felmerült költségeik viselésére.

A fenti indokok alapján

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK (harmadik tanács)

a következőképpen határozott:

1) A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja.

2) A. Y. Cristina maga viseli saját költségeit, és köteles viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

Van Raepenbusch Barents Bradley

Kihirdetve Luxembourgban, a 2012. június 20-i nyilvános ülésen.

W. Hakenberg S. Van Raepenbusch

hivatalvezető elnök

* Az eljárás nyelve: francia.