32002R2343[1]
A Bizottság 2343/2002/EK, Euratom rendelete (2002. november 19.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről
A BIZOTTSÁG 2343/2002/EK, EURATOM RENDELETE
(2002. november 19.)
az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak185. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),
tekintettel a Tanács véleményére ( 3 ),
tekintettel a Számvevőszék véleményére ( 4 ),
(1)
A meghatározott közösségi tevékenységek végrehajtására létrehozott közösségi szervek jogi személyiséggel, és így egyedi pénzügyi szabályok alá tartozó költségvetéssel rendelkeznek.
(2)
E szabályoknak az 1605/2002/EK, Euratom rendelettel (a továbbiakban: "az általános költségvetési rendelet") és különösen a rendelet 185. cikkének (1) bekezdésével való lehető legteljesebb egységességének garantálása érdekében, e költségvetési keretrendeletnek meg kell állapítania az említett, a közösségi költségvetésre terhelt támogatásokból ténylegesen részesülő közösségi szervek (a továbbiakban: "közösségi szervek") költségvetésének elkészítésére, végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. E közösségi szervek e költségvetési keretrendelet alapján fogadják el saját költségvetési szabályaikat, amely a fent említett 185. cikkben foglaltak szerint eltérhet a költségvetési keretrendelettől e szervek egyedi igazgatási igényeivel összhangban, de csak a Bizottság hozzájárulásával.
(3)
Az általános költségvetési rendelethez hasonlóan e költségvetési keretrendeletet is az érintett költségvetési ágazat egészére érvényes átfogó elvek és alapvető szabályok megállapítására kell korlátozni, miközben a végrehajtási rendelkezéseket e szervek később fogadják el, hogy saját költségvetési szabályaikat könnyebben értelmezhetővé tegyék.
(4)
A költségvetés megállapításának és végrehajtásának alkalmazásában újból meg kell erősíteni a költségvetési jog négy alapelvét (teljesség, globális fedezet, egyediség, évenkéntiség), valamint a teljesség, az egyensúly, az elszámolási egység, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság elveit.
(5)
Meg kell határozni a számvitelért felelős tisztviselők, a belső ellenőrök és az engedélyezésre jogosult tisztviselők hatáskörét és felelősségét. Ez utóbbiak teljes körű felelősséggel tartoznak a hatáskörükben végrehajtott minden bevételi és kiadási műveletért, és elszámoltathatók tevékenységükért, beleértve adott esetben a fegyelmi eljárást is.
(6)
Az intézményekhez hasonlóan e közösségi szervek sem vehetnek fel kölcsönöket, az általános költségvetési rendelet 14. cikkével összhangban.
(7)
A közösségi szerveken belüli belső ellenőrzési funkciót a Bizottság belső ellenőre végzi, aki így kezeskedik a rendszer és a munkamódszerek teljes következetességéért, az általános költségvetési rendelet 185. cikkének (3) bekezdésével összhangban.
(8)
A költségvetés megállapításának, az elszámolások végzésének és a mentesítések nyújtásának menetrendje megfelel az általános költségvetési rendelet vonatkozó rendelkezéseinek, és a közösségi szervekre vonatkozó mentesítésért felelős hatóság ugyanaz, mint az általános költségvetés esetében (az általános költségvetési rendelet 185. cikkének (2) bekezdése).
(9)
A közösségi szervek által alkalmazott számviteli szabályoknak lehetővé kell tenniük az intézmények számláival való konszolidációt, és ezért azokat a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének kell elfogadnia az általános költségvetési rendelet 133. cikkével összhangban.
(10)
Az általános költségvetési rendelet 46. cikkével összhangban a létszámtervet jóváhagyásra be kell nyújtani a költségvetési hatóságnak.
(11)
A szervek az általános költségvetési rendelet 66. cikkének (4) bekezdésében említett, a Bizottság által a pénzügyi szabálytalanságok vizsgálatára létrehozott testülethez fordulhatnak, hogy az ugyanolyan eseteket azonosan értékeljék.
(12)
Mivel a közösségi költségvetést terhelő támogatásban részesülnek, a közösségi szerveknek a közbeszerzési szerződések és a támogatások odaítélésekor az intézményekkel azonos követelményeket szigorúan be kell tartaniuk, amennyiben a szerződésekre és támogatásokra az említett szerveket létrehozó okmányok adnak engedélyt; e tekintetben elegendő az általános költségvetési rendelet vonatkozó rendelkezésére hivatkozni.
(13)
Az intézményekhez hasonlóan a rájuk bízott feladatok végrehajtására a közösségi szervek is csak szükség esetén és kizárólag olyan feladatok tekintetében vehetik igénybe a magánjog hatálya alá tartozó külső szervek szolgáltatásait, amelyek nem foglalnak magukban közfeladatot vagy mérlegelési jogkört, ezáltal biztosítható minden közösségi szerv felelőssége a költségvetése végrehajtásáért, és a létrehozásukkor megállapított célkitűzések tiszteletben tartása.
(14)
A közösségi támogatás kifizetésére vonatkozó kérelmükhöz a közösségi szerveknek csatolniuk kell egy pénzforgalmi előrejelzést, és a Közösségek által e támogatás tekintetében kifizetett pénzeszközök kamatbevételei a Közösségeket illetik meg.
(15)
Egyedi rendelkezéseknek kell vonatkozniuk a díjak és illetékek beszedésének megszervezésére, amelyek e szervek forrásainak egyikét jelentik.
(16)
A közösségi szerveket létrehozó jogi aktusokból eredő kötelező követelmények tekintetében az elszámolási eljárást át kell dolgozni, és rendelkezéseket kell hozni arról, hogy az igazgatótanács véleményezze az elszámolást.
(17)
Az általános költségvetési rendeletben elfogadott új költségvetési szerkezetet a közösségi szerveknek is alkalmazniuk kell, amennyiben azt tevékenységük jellege indokolja.
(18)
Az általános költségvetési rendeletnek csak azon rendelkezéseit kell e rendeletbe foglalni, amelyek a közösségi szervekre vonatkoznak.
E rendeletnek ezért nem kell tartalmaznia a közösségi szervekhez nem kapcsolódó tevékenységi területekre vonatkozó rendelkezéseket, az externalizáció fogalmát megtestesítő különböző végrehajtási módszereket, valamint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó költségvetési információkat. Emellett csak bizonyos, az általános költségvetési rendeletben szereplő célhoz kötött bevételi kategóriákat kell figyelembe venni, és végül az előirányzatok átutalási és a költségvetés megállapítási eljárásának kevésbé kell részletesnek és komplexnek lennie,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
ALKALMAZÁSI KÖR
1. cikk
E rendelet pontosan meghatározza azon lényeges szabályokat, amelyektől az egyes közösségi szervek költségvetési szabályai csak akkor térhetnek el, ha sajátos működési igényeik azt megkövetelik, és ha rendelkeznek a Bizottság előzetes engedélyével az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (a továbbiakban: "az általános költségvetési rendelet") 185. cikkével összhangban.
2. cikk
E rendelet alkalmazásában:
1. "közösségi szerv": az általános költségvetési rendelet 185. cikkének (1) bekezdésében említett valamennyi szerv;
2. "igazgatótanács": a közösségi szerv azon legfőbb belső szerve, amely felelős a pénzügyi és költségvetési döntések meghozataláért függetlenül attól a névtől, amelyet e szervnek a közösségi szerv létesítő okiratában adtak;
3. "igazgató": az a személy, aki felelős az igazgatótanács döntéseinek és a közösségi szerv költségvetésének végrehajtásáért mint engedélyezésre jogosult tisztviselő függetlenül attól a címtől, amelyet e tisztviselőnek a közösségi szervet létesítő okiratban adtak;
4. "létesítő okirat": a közösségi szerv létrehozásának és működésének legfőbb szempontjait szabályozó közösségi jogi aktus;
5. "költségvetési hatóság": az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa.
II. CÍM
KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK
3. cikk
A közösségi szerv költségvetésének (a továbbiakban: "a költségvetés") elkészítése és végrehajtása megfelel az egységesség és teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes belső ellenőrzést szükségessé tévő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság e rendeletben megállapított elvének.
1. FEJEZET
Az egységesség és teljesség elve
4. cikk
A költségvetés az az eszköz, amely minden pénzügyi évre előre jelzi és engedélyezi a közösségi szerv számára szükségesnek tartott bevételeket és kiadásokat.
5. cikk
A költségvetés a következőket foglalja magában:
a) saját bevételek, amelyek azon díjakból és illetékekből állnak, amelyek beszedésére a rábízott feladatok alapján a közösségi szerv jogosult, valamint az esetleges egyéb bevételek;
b) a fogadó tagállamok esetleges pénzügyi hozzájárulásaiból származó bevételek;
c) az Európai Közösségek által nyújtott támogatás;
d) meghatározott kiadási tételekhez a 19. cikk (1) bekezdésével összhangban rendelt bevételek;
e) a közösségi szerv kiadásai, beleértve az igazgatási kiadásokat.
6. cikk
(1) Bevétel nem szedhető be, és kiadás nem teljesíthető, amíg azt a költségvetés egy tételére nem könyvelték le.
(2) Előirányzat nem szerepelhet a költségvetésben, amennyiben nem tartozik szükségesnek tartott kiadási tételhez.
(3) A költségvetés által engedélyezett előirányzatot meghaladó kiadás nem teljesíthető vagy engedélyezhető.
2. FEJEZET
Az évenkéntiség elve
7. cikk
A költségvetésben szereplő előirányzatok egy pénzügyi évre engedélyezhetők, amely január 1-jétől december 31-ig tart.
8. cikk
(1) A költségvetés nem differenciált előirányzatokat tartalmaz, továbbá differenciált előirányzatokat, amennyiben a működési szükségletek ezt indokolják. Az utóbbiak kötelezettségvállalási előirányzatokból és kifizetési előirányzatokból állnak.
(2) A kötelezettségvállalási előirányzatok a folyó pénzügyi évben létrejött jogi kötelezettségvállalások összes költségét fedezik.
(3) A kifizetési előirányzatok fedezik a folyó és/vagy a korábbi pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket.
(4) Az igazgatási előirányzatok nem differenciáltak. A pénzügyi éven túl terjedő időszakra vonatkozó, a helyi szokásokkal összhangban kötött vagy berendezések beszerzésére vonatkozó szerződésekből keletkező igazgatási kiadásokkal azon pénzügyi évre szóló költségvetést kell megterhelni, amelyben azok felmerülnek.
9. cikk
(1) A közösségi szerv 5. cikkben említett bevételeit a pénzügyi évben beszedett összegek alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.
(2) A közösségi szerv bevételei azonos összegű kifizetési előirányzatokat fedeznek.
(3) Egy adott év költségvetésében engedélyezett előirányzatok kizárólag arra használhatók fel, hogy az adott pénzügyi évben vállalt és kifizetett kiadásokat, valamint az előző pénzügyi évekből származó kötelezettségvállalásokkal szemben esedékes összegeket fedezzék.
(4) A kötelezettségvállalásokat a december 31-ig vállalt jogi kötelezettségek alapján kell elszámolni.
(5) A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő által legkésőbb az adott év december 31-éig teljesített kifizetések alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.
10. cikk
(1) Azokat az előirányzatokat, amelyeket nem használták fel azon pénzügyi év végéig, amelyben szerepeltették, meg kell szüntetni.
Azonban a fel nem használt előirányzatok kizárólag a következő pénzügyi évre átvihetőek az igazgatótanács legkésőbb február 15-ig meghozott határozatával, a (2)-(7) bekezdéssel összhangban.
(2) A személyzeti kiadásokra vonatkozó előirányzatok nem vihetők át.
(3) A kötelezettségvállalási előirányzatok és a pénzügyi év zárásakor még le nem kötött, nem differenciált előirányzatok átvihetők azon kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő összegek tekintetében, amelyekre az egyes közösségi szervek pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezésekben meghatározandó kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszának legnagyobb része december 31-ig befejeződött; ezen összegek a következő év március 31-éig leköthetők.
(4) A kifizetési előirányzatok átvihetők azon összegek tekintetében, amelyek meglévő kötelezettségvállalások vagy az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kacsolódó kötelezettségvállalások fedezéséhez szükségesek, amennyiben a következő évi költségvetés vonatkozó tételére előírt előirányzatok nem fedezik a szükségleteket. A közösségi szerv először a folyó pénzügyi évre engedélyezett előirányzatokat használja fel, és nem használja fel addig az átvitt előirányzatokat, amíg az előbbiek ki nem merülnek.
(5) A pénzügyi év zárásakor szabályszerűen vállalt kötelezettségeknek megfelelő, nem differenciált előirányzatokat automatikusan csak a következő pénzügyi évre lehet átvinni.
(6) Automatikusan megszűnnek azon átvitt előirányzatok, amelyeket az N + 1 év március 31-éig nem kötnek le.
Az ilyen módon átvitt előirányzatokat az elszámolásban meg kell jelölni.
(7) A december 31-én rendelkezésre álló, és a 19. cikkben említett célhoz kötött bevételből származó előirányzatokat automatikusan át kell vinni.
Először az átvitt, célhoz kötött bevételnek megfelelő, rendelkezésre álló előirányzatokat kell felhasználni.
A közösségi szervnek legkésőbb az n+1. év június 1-jéig tájékoztatnia kell a Bizottságot az átvitt célhoz kötött bevétel végrehajtásáról.
11. cikk
Amennyiben az előirányzatok lekötését követő pénzügyi években a kötelezettségvállalásokat visszavonják azon tevékenységek megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt, amelyekre azokat előirányozták, úgy az érintett előirányzatokat meg kell szüntetni.
12. cikk
A költségvetésben szereplő előirányzatokat január 1-jei hatállyal lehet lekötni, amennyiben a költségvetés véglegessé vált.
13. cikk
(1) Minden év november 15-étől a rendszeres igazgatási kiadások előre leköthetőek a következő évre tervezett előirányzatok terhére. E kötelezettségvállalások azonban nem haladhatják meg a szóban forgó költségvetési sor igazgatótanács által folyó pénzügyi évre meghatározott előirányzatainak egynegyedét. Nem vonatkozhatnak továbbá olyan új típusú kiadásokra, amelyeket a szabályszerűen elfogadott legutóbbi költségvetés elvben még nem hagyott jóvá.
(2) Az előre fizetendő kiadások, például a bérleti díjak december 1-jétől kezdődően olyan kifizetéseket eredményeznek, amelyeket a következő pénzügyi évre vonatkozó előirányzatokra kell terhelni. Ebben az esetben az (1) bekezdésben említett korlát nem alkalmazandó.
14. cikk
(1) Amennyiben a közösségi szerv költségvetését a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el véglegesen, úgy a következő szabályokat kell alkalmazni a kiadásokra vonatkozó azon kötelezettségekre és kifizetésekre, amelyeket a szabályszerűen elfogadott legutóbbi költségvetés végrehajtásának részeként egy meghatározott költségvetési tételre lehetett volna könyvelni.
(2) A kötelezettségeket fejezetenként az előző pénzügyi év adott fejezetére engedélyezett összes előirányzat legfeljebb egynegyedére lehet vállalni, és minden letelt hónap után egy újabb tizenkettedre.
Kifizetésekre fejezetenként havonta kerülhet sor, az előző pénzügyi év adott fejezetére engedélyezett összes előirányzat legfeljebb egy tizenkettedéig.
A bevételi és kiadási kimutatástervezetben meghatározott előirányzatok határa nem léphető túl.
(3) Az igazgató kérésére, amennyiben a közösségi szerv tevékenységének folytonossága és a kezelési követelmények úgy kívánják, az igazgatótanács a kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozóan egyidejűleg két vagy több, ideiglenes tizenkettedet is engedélyezhet, azokon felül, amelyeket az (1) és (2) bekezdés rendelkezései szerint automatikusan rendelkezésre bocsátottak.
A további tizenkettedeket egyben kell engedélyezni, és azok nem oszthatók fel.
3. FEJEZET
Az egyensúly elve
15. cikk
(1) A költségvetési bevételeknek és kifizetési előirányzatoknak egyensúlyban kell lenniük.
(2) A kötelezettségvállalási előirányzatok nem léphetik túl a közösségi támogatás, valamint a saját bevételek és az 5. cikkben említett egyéb bevételek összegét.
(3) A közösségi szerv nem vehet fel kölcsönöket.
(4) A közösségi szervnek kifizetett közösségi pénzeszközök a közösségi szerv költségvetése számára kiegyensúlyozó támogatást testesítenek meg, amely az általános költségvetési rendelet 81. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja értelmében előfinanszírozásnak tekintendő.
(5) A közösségi szervnek szigorú készpénzgazdálkodást kell végrehajtania a célhoz kötött bevételek megfelelő figyelembevételével annak érdekében, hogy készpénzegyenlege megfelelően igazolt igényekre korlátozódjon. Kifizetés iránti kérelmeiben a közösségi szerv az év során folyamatosan nyújtja be tényleges készpénzigényére vonatkozó, részletes és naprakész előrejelzéseit, a célhoz kötött bevételekről szóló tájékoztatást is beleértve.
16. cikk
(1) Amennyiben a 81. cikk szerinti eredményszámla egyenlege pozitív, úgy azt az év során kifizetett közösségi támogatás összegéig vissza kell fizetni a Bizottságnak. Az egyenlegnek azon részét, amely túllépi az év során kifizetett közösségi támogatás összegét, a következő év költségvetésében bevételként kell feltüntetni.
Az általános költségvetésben szereplő és a szervnek ténylegesen kifizetett közösségi támogatás közötti különbséget meg kell szüntetni.
A közösségi szervek legkésőbb az n. év március 31-ig elkészítik az n-1 év működési többletének becslését, amelyet az n. év folyamán vissza kell forgatni a közösségi költségvetésbe, az n-2. év többletére vonatkozóan már rendelkezésre álló információ kiegészítése érdekében. Ezen információt a közösségi szervek n+1. évre vonatkozó pénzügyi igényeinek felmérésekor a Bizottságnak kellőképpen figyelembe kell vennie.
(2) Amennyiben a 81. cikk szerinti eredményszámla egyenlege negatív, úgy azt a következő pénzügyi év költségvetésében kell feltüntetni.
(3) A bevételi vagy kifizetési előirányzatokat a költségvetésben a költségvetési eljárás során a módosító indítvány szerinti eljárás alkalmazásával, vagy a költségvetés végrehajtása során költségvetés-módosítással kell feltüntetni.
4. FEJEZET
Az elszámolási egység elve
17. cikk
A költségvetést euróban kell elkészíteni és végrehajtani, és az elszámolást is euróban kell benyújtani.
Mindazonáltal, pénzforgalmi célokból a számvitelért felelős tisztviselő és előlegszámlák esetében az előlegelszámoló tisztviselők felhatalmazást kapnak arra, hogy nemzeti valutában hajtsák végre a műveleteket az egyes közösségi szervek pénzügyi szabályaiban megállapítottak szerint.
5. FEJEZET
A globális fedezet elve
18. cikk
A 19. cikkre is figyelemmel, az összes bevétel fedezi az összes kifizetési előirányzatot. Minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül kell feltüntetni, a 21. cikkre is figyelemmel.
19. cikk
(1) A következő bevételeket meghatározott kiadási tételek finanszírozására kell felhasználni:
a) meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem;
b) a közösségi szervek tevékenységeihez történő hozzájárulások a tagállamok, harmadik országok vagy egyéb szervek részéről, amennyiben azokról az adott közösségi szerv és a tagállamok, harmadik országok vagy egyéb szervek közötti megállapodások rendelkeznek;
c) a harmadik felek által rendelt áruk, szolgáltatások és munkavégzés ellenében kapott bevételek, az 5. cikk a) pontjában meghatározott díjak és illetékek kivételével;
d) közösségi intézmények vagy egyéb közösségi szervek részére teljesített áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból és munkavégzésből származó bevételek;
e) a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizetéséből származó bevételek;
f) a könyv szerinti érték teljes értékcsökkenésének elszámolását követően lecserélt vagy leselejtezett járművek, felszerelések, berendezések, anyagok, valamint tudományos és technikai berendezések eladásából származó bevétel;
g) befolyt biztosítási díjak;
h) a bérleti díjakból származó bevételek;
i) kiadványok és filmek értékesítéséből származó bevételek, beleértve az elektronikus adathordozókat is.
(1a) A vonatkozó alap-jogiaktus szintén megállapíthat olyan bevételeket, amelyeket meghatározott kiadási tételekhez rendel.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti összes bevételi tétel fedezi az adott tevékenység vagy cél miatt felmerült összes közvetlen vagy közvetett kiadást.
(3) A költségvetés tartalmaz olyan tételeket, amelyeken az (1) és (1a) bekezdésben említett célhoz kötött bevételi kategóriák szerepelnek, és amennyiben lehetséges, jelzi az összegüket.
20. cikk
(1) Az igazgató elfogadhatja a közösségi szervnek szóló adományt, úgymint alapítványi összeget, támogatást, ajándékot és hagyatékot.
(2) Az olyan adományok elfogadásához, amelyek bizonyos pénzügyi költségeket vonnak maguk után, az igazgatótanács előzetes engedélye szükséges, amely döntését a kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül hozza meg. Amennyiben az igazgatótanács a megadott időtartamon belül nem hoz döntést, úgy az adományt elfogadottnak kell tekinteni.
21. cikk
(1) A kifizetési igényekből, áruszámlákból vagy kimutatásokból - amelyek alapján később a nettó összeg kifizetését engedélyezik - az alábbi összegek vonhatók le:
a) a beszerzési szerződésekben részt vevő felekre vagy támogatás kedvezményezettjeire kirótt büntetések;
b) számlákra és kifizetési kérelmekre vonatkozó engedmények, visszatérítések és levonások;
c) előfinanszírozásból származó kamat.
(2) A közösségi szervnek nyújtott termékek vagy szolgáltatások költségeinek adómentes összegével kell megterhelni a költségvetést, amennyiben olyan adót tartalmaznak, amelyet:
a) a tagállamok az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv szerint térítenek vissza, feltéve hogy ez a közösségi szervre vonatkozik;
b) vagy egy tagállam vagy harmadik ország egyéb vonatkozó megállapodás alapján térít vissza.
Minden nemzeti adó, amelyet a közösségi szerv az első bekezdés értelmében átmenetileg visel, függő számlára kerül, amíg azokat az érintett állam vissza nem téríti.
(3) Minden negatív egyenleget kiadásként kell feltüntetni a költségvetésben.
(4) A költségvetés végrehajtása során felmerülő árfolyamkülönbségek tekintetében a költségvetésben kiigazítások hajthatók végre. A végleges nyereséget vagy veszteséget az évi mérleg foglalja magában.
6. FEJEZET
Az egyediség elve
22. cikk
A meghatározott célokra vonatkozó előirányzatokat cím és fejezet alapján kell elkülöníteni; a fejezeteket tételcsoportokra és tételekre kell felosztani.
23. cikk
(1) Az igazgató egyik alcímből a másikba, vagy egyik jogcímcsoportból a másikba korlátozás nélkül hajthat végre átcsoportosításokat, míg egyik címből a másikba az adott pénzügyi évre érvényes, a forrásként felhasznált tételnél szereplő előirányzatok maximum 10 %-áig.
(2) Az első bekezdésben említett határ felett az igazgató javaslatot tehet az igazgatótanácsnak előirányzatok átcsoportosítására egyik címből a másikba. Az igazgatótanácsnak három hét áll rendelkezésére, hogy elutasítsa ezen átcsoportosításokat. E határidő lejárta után azokat elfogadottnak kell tekinteni.
(3) Az átcsoportosítási javaslatokat, valamint az (1) és (2) bekezdés szerint elvégzett átcsoportosításokat megfelelő és részletes bizonylatok kísérik, amelyek bemutatják az előirányzatok végrehajtását és a pénzügyi év végéig várható igényeket mind a jóváírandó megnevezésekre, mind pedig azokra, amelyekből az előirányzatokat kiveszik.
(4) Az igazgató az összes végrehajtott átcsoportosításról a lehető leghamarabb tájékoztatja az igazgatótanácsot. Tájékoztatja továbbá a költségvetési hatóságot is a (2) bekezdés alapján végrehajtott valamennyi átcsoportosításról.
24. cikk
(1) Az előirányzatokat csak olyan költségvetési tételekre lehet átcsoportosítani, amelyekre a költségvetés engedélyezett előirányzattal rendelkezik, vagy amelynél pro memoria (p.m.) bejegyzés szerepel.
(2) A célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatokat csak akkor lehet átcsoportosítani, ha azokat arra a célra használják, amelyre a bevételeket szánták.
7. FEJEZET
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve
25. cikk
(1) A költségvetési előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni, azaz a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban.
(2) A gazdaságosság elve megköveteli, hogy a közösségi szerv által a tevékenységeire felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, valamint a legjobb áron álljanak rendelkezésre.
A hatékonyság elve az igénybe vett források és az elért eredmények közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik.
Az eredményesség elve a kitűzött meghatározott célok megvalósítására, és a tervezett eredmények elérésére vonatkozik.
(3) Meghatározott, mérhető, elérhető, arányos és időzített célokat kell a költségvetésben foglalt minden tevékenységi ágra megszabni. E célok elérését minden tevékenységre vonatkozóan teljesítménymutatókkal kell ellenőrizni, és erről az igazgató tájékoztatja az igazgatótanácsot. Ezen információt évente, és legkésőbb az előzetes költségvetési tervezetet kísérő dokumentumokban kell megadni.
(4) A döntéshozatal javítása érdekében a közösségi szervek rendszeresen előzetes és utólagos értékelést készítenek a programokról vagy tevékenységekről. Ezen értékeléseket minden olyan tevékenységre és programra alkalmazni kell, amelyek jelentős kiadással járnak, és az értékelési eredményeket meg kell küldeni az igazgatótanácsnak.
25a. cikk
(1) A költségvetést a hatékony és eredményes belső ellenőrzéssel összhangban hajtják végre.
(2) A költségvetés végrehajtásának alkalmazásában a belső ellenőrzés a végrehajtási lánc minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja ésszerű mértékű bizonyossággal szolgálni a következő célkitűzések eléréséről:
a) a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;
b) a jelentések megbízhatósága;
c) az eszközök és információk megőrzése;
d) a csalás és szabálytalanságok megelőzése és felderítése;
e) az alapul szolgáló műveletek jog- és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázatok megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.
8. FEJEZET
Az átláthatóság elve
26. cikk
(1) Az átláthatóság elvének megfelelően kell a költségvetést elkészíteni és végrehajtani, valamint az elszámolásokat benyújtani.
(2) A véglegesen elfogadott költségvetés és a költségvetés-módosítások összefoglalóját a jóváhagyástól számított három hónapon belül közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Az összefoglaló tartalmazza az öt fő bevételi és az öt fő kiadási tételt az igazgatási és a működési költségvetésre vonatkozóan, valamint azon szerződéses alkalmazottak létszámtervét és teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számának becslését, amelyekre előirányzatokat állítottak be a költségvetésbe, továbbá a kirendelt nemzeti szakértők létszámtervét és számának becslését. Ugyancsak tartalmazza az előző évre vonatkozó számadatokat.
(3) A költségvetést, amely tartalmazza a véglegesen elfogadott létszámtervet és költségvetés-módosításokat, valamint tájékoztató jelleggel azon szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számát, amelyekre előirányzatokat állítottak be a költségvetésbe, továbbá a kirendelt nemzeti szakértők számát tájékoztatásul megküldik a költségvetési hatóságnak, a Számvevőszéknek és a Bizottságnak, és elfogadása után négy héten belül közzéteszik az érintett közösségi szerv internetes oldalán.
(4) A közösségi szerv hozzáférhetővé teszi a költségvetéséből származó forrásokból részesülő kedvezményezettekre - így többek között a 74b. cikk alapján szerződtetett szakértőkre - vonatkozó információkat. A közzétett információnak könnyen elérhetőnek, átláthatónak és átfogónak kell lennie. Az információkat a bizalmas kezelés követelményei, különösen a személyes adatok 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 5 ) rögzített védelme, valamint a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett teszik hozzáférhetővé.
Amennyiben az információt csak név nélkül teszik közzé, a közösségi szerv kérésre megfelelő módon információt nyújt az Európai Parlamentnek az érintett kedvezményezettekről.
III. CÍM
A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE
1. FEJEZET
A költségvetés megállapítása
27. cikk
(1) A költségvetést az adott közösségi szerv létesítő okiratának rendelkezéseivel összhangban kell elkészíteni.
(2) A közösségi szerv minden évben legkésőbb február 10-ig elküldi a Bizottságnak a bevételeire és kiadásaira vonatkozó becslés előzetes tervét, valamint a becslést alátámasztó általános iránymutatásokat, illetve a létesítő okiratban meghatározott időpontig a végleges tervezett becslést.
(3) A közösségi szerv tervezett bevételei és kiadásai a következőket tartalmazzák:
a) létszámterv, amely meghatározza a költségvetési előirányzatok határain belül engedélyezett állandó és átmeneti álláshelyek számát besorolási fokozat és osztály szerint;
b) a személyi állomány változásakor egy nyilatkozat, amely indokolja az új álláshelyekre vonatkozó igényeket;
c) a készpénzkifizetések és -bevételek negyedéves becslése;
d) a különböző tevékenységek tekintetében az előzetesen kitűzött célok eléréséről, valamint a mutatókkal mért új célokról szóló információk.
Az értékelés eredményeit meg kell vizsgálni és a közösségi szerv javasolt költségvetésének n. évi költségvetési évével összehasonlított növekedése vagy csökkenése valószínű előnyeinek bemutatására kell felhasználni.
(4) A közösségi szerv legkésőbb minden év március 31-ig megküldi a Bizottságnak és a költségvetési hatóságnak a következőket:
a) munkaprogram tervezetét;
b) a Bizottság által meghatározott iránymutatások szerint elkészített, naprakész többéves személyzeti politikai tervét;
c) a személyzeti szabályzatban és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) meghatározott tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak számára vonatkozó tájékoztatást az n-1. és n. évek tekintetében, valamint ezzel kapcsolatos becslést az n+1. évre;
d) a fogadó tagállam által a közösségi szervnek nyújtott természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó tájékoztatás;
e) az n-1. év vonatkozásában az eredménykimutatás egyenlegének a 81. cikk szerinti becslése.
(5) Az általános költségvetés elfogadási eljárásának részeként a Bizottság elküldi a közösségi szerv előzetes kimutatását a költségvetési hatóságnak, és javaslatot tesz a közösségi szervnek nyújtandó támogatás összegére, valamint a közösségi szerv személyzetének a Bizottság által szükségesnek ítélt létszámára. A Bizottság gondoskodik a közösségi szervek létszámtervéről és a szerződéses alkalmazottak teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszámának becsléséről, amelyre előirányzatokat állítottak költségvetésbe.
(6) A költségvetési hatóság a 32. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadja a közösségi szerv létszámtervét, és annak minden későbbi módosítását. A létszámtervet az általános költségvetés III. szakaszának - Bizottság - mellékletében kell közzétenni.
(7) A költségvetést és a létszámtervet az igazgatótanácsnak kell elfogadnia. Azok a támogatás összegét és a létszámtervet megállapító általános költségvetés elfogadásakor válnak véglegessé, és amennyiben szükséges, a költségvetést és a létszámtervet ki kell igazítani.
28. cikk
A költségvetés módosítása, beleértve a létszámtervet, egy, az eredeti költségvetéssel azonos módon elfogadott költségvetés-módosítással történik, a létesítő okirat rendelkezéseivel és a 27. cikkel összhangban.
2. FEJEZET
A költségvetés szerkezete és bemutatása
29. cikk
A költségvetés magában foglalja a bevételek és a kiadások kimutatását.
30. cikk
Amennyiben a közösségi szerv tevékenységeinek jellege indokolja, úgy a kiadásokról készült kimutatást a cél szerinti besorolással készült nómenklatúra alapján kell elkészíteni. E nómenklatúrát a közösségi szerv határozza meg, és világosan különbséget tesz az igazgatási és a működési előirányzatok között.
31. cikk
A költségvetés a következőket tartalmazza:
1. a bevételi kimutatásban:
a) a közösségi szerv adott pénzügyi évre vonatkozó becsült bevétele;
b) az előző pénzügyi év becsült bevétele és az n - 2 év bevétele;
c) a megfelelő megjegyzések minden bevételi tételhez;
2. a kiadási kimutatásban:
a) az adott pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;
b) a megelőző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok, és az n - 2 évben lekötött és kifizetett kiadások;
c) a következő pénzügyi években esedékes kifizetések ütemtervének összefoglaló kimutatása a korábbi pénzügyi években vállalat költségvetési kötelezettségek teljesítésére;
d) megfelelő megjegyzés minden alfejezethez.
32. cikk
(1) A 27. cikkben említett létszámterv a pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett megmutatja az előző évre engedélyezett számot és a ténylegesen betöltött álláshelyek számát.
A létszámterv kötelező határt szab a közösségi szerv számára; a megállapított határon túl további kinevezés nem történhet.
Mindazonáltal az AD 16, AD 15, AD 14 és AD 13 besorolási osztályok kivételével az igazgatótanács módosíthatja a létszámtervet az engedélyezett álláshelyek 10 %-áig a következő két feltétel mellett:
a) ez nem befolyásolja a teljes pénzügyi évre vonatkozó személyzeti előirányzat mértékét;
b) a létszámterv által engedélyezett álláshelyek teljes számára vonatkozó határt nem lépik túl.
(2) Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve a kinevező hatóság által a személyzeti szabályzattal összhangban engedélyezett részmunkaidős munka hatásait más kinevezések ellensúlyozhatják. Ha valamely munkatárs az érvényességi időszak lejárata előtt kéri az engedélyezés visszavonását, a közösségi szerv a lehető leghamarabb megfelelő intézkedéseket hoz az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott keretszám betartása érdekében.
IV. CÍM
A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA
1. FEJEZET
Általános rendelkezések
33. cikk
Az igazgató látja el az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait. A költségvetési bevételeket és kiadásokat a közösségi szerv pénzügyi szabályaival összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül teljesíti.
Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a csalás és szabálytalanságok megelőzése és felderítése tekintetében vállalt kötelezettségeinek sérelme nélkül, a közösségi szerv részt vesz az Európai Csaláselleni Hivatal csalásmegelőzési tevékenységeiben.
34. cikk
(1) Az igazgató a költségvetés végrehajtására vonatkozó hatáskörét átruházhatja a közösségi szervnek a személyzeti szabályzat alá tartozó személyzetére, az igazgatótanács által az általános költségvetési rendelet 185. cikke értelmében elfogadott pénzügyi szabályokban megállapított feltételekkel összhangban. A felhatalmazott személyek csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el.
(2) A felhatalmazott személyek átruházhatják szerzett hatáskörüket az e rendelet végrehajtására vonatkozó, a 99. cikkben említett szabályoknak megfelelően. A hatáskörök további átruházásához minden esetben az igazgató kifejezett egyetértése szükséges.
35. cikk
(1) Az e cím 2. fejezetében meghatározott valamennyi pénzügyi szereplőnek és a költségvetés végrehajtásában, pénzgazdálkodásban, könyvvizsgálatban vagy ellenőrzésben érintett minden személynek tilos olyan intézkedést hoznia, amely révén saját érdekei szembekerülhetnek a közösségi szerv érdekeivel. Amennyiben ilyen eset előfordul, úgy az érintett személynek tartózkodnia kell az intézkedéstől, és az ügyet az illetékes hatóság elé kell terjesztenie.
(2) Összeférhetetlenség áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett valamely személy funkciójának pártatlan és tárgyilagos gyakorlását családi, érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos, illetve gazdasági érdek vagy bármely más, a kedvezményezettel közös érdek veszélyezteti.
(3) Az első bekezdésben említett illetékes hatóság a személyzet érintett tagjának közvetlen felettese. Amennyiben a személyzet érintett tagja az igazgató, úgy az illetékes hatóság az igazgatótanács.
36. cikk
(1) A költségvetést az igazgató a neki alárendelt szervezeti egységekben hajtja végre.
(2) A műszaki ismereteket igénylő feladatokkal és az adminisztrációs, előkészítési vagy kisegítő feladatokkal, amelyek nem igénylik sem a hatósági jogkör, sem a mérlegelési jogkör gyakorlását, szerződéssel meg lehet bízni magánjog hatálya alá tartozó, külső intézményeket vagy szerveket, amennyiben ez szükségesnek bizonyul.
2. FEJEZET
Pénzügyi szereplők
1. szakasz
A feladatok elkülönítésének elve
37. cikk
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatai elkülönülnek, és kölcsönösen összeférhetetlenek.
2. szakasz
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő
38. cikk
(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelős a bevételeknek és a kiadásoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtásáért és annak biztosításáért, hogy a jogszerűség és a szabályosság követelményei teljesülnek.
(2) A kiadások végrehajtásához az engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési kötelezettségeket és jogi kötelezettségeket vállal, érvényesíti a kiadásokat és engedélyezi a kifizetéseket, valamint előkészíti az előirányzatok végrehajtását.
(3) A bevételek teljesítése magában foglalja az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések elkészítését, a követelések megállapítását és a beszedési utalványok kiállítását. Tartalmazza továbbá adott esetben a megállapított követelésekről való lemondást is.
(4) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a Bizottság által saját szervezeti egységei számára megállapított egyenértékű szabványok alapján az igazgatótanács által elfogadott minimumszabványoknak megfelelően, valamint az igazgatási környezettel és a finanszírozott intézkedések természetével kapcsolatos kockázatok figyelembevételével alakítja ki a szervezeti struktúrát és a belső igazgatási és ellenőrzési rendszert, valamint a feladatainak ellátásához megfelelő eljárásokat, beleértve adott esetben az utólagos ellenőrzéseket.
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő szervezeti egységén belül kialakít egy szakértői és tanácsadói funkciót, amely segíti a tevékenységével összefüggő kockázatok ellenőrzését.
(5) Egy művelet engedélyezése előtt a személyzet olyan tagjai ellenőrzik a működési és pénzügyi szempontokat, akik nem vettek részt a művelet kezdeményezésében. Egy művelet kezdeményezése és előzetes vagy utólagos ellenőrzése két különálló feladat.
(6) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól mentesítő határozat dátumától számított öt évig megőrzi a végrehajtott műveletekkel kapcsolatos bizonylatokat. Lehetőség szerint törölni kell a bizonylatokban található olyan személyes adatokat, amelyek a költségvetési mentesítés, ellenőrzés és könyvvizsgálat szempontjából nem szükségesek. A forgalmi adatok megőrzésével összefüggésben minden esetben a 45/2001/EK rendelet 37. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
39. cikk
(1) A 38. cikk (5) bekezdésében említett művelet kezdeményezése minden olyan műveletet magában foglal, amely előkészíti a költségvetésnek a 33. és 34. cikkben említett, illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő általi végrehajtására vonatkozó jogi aktusok elfogadását.
(2) A 38. cikk (5) bekezdésében említett művelet előzetes ellenőrzése magában foglal minden olyan előzetes ellenőrzést, amelyet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő végez a működési és pénzügyi szempontok ellenőrzése érdekében.
(3) Minden műveletet legalább egy előzetes ellenőrzésnek kell alávetni. Az ellenőrzés célja meggyőződni arról, hogy:
a) a kiadások rendben vannak, és megfelelnek a vonatkozó rendelkezéseknek;
b) alkalmazzák a 25. cikkben említett, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét.
Az előzetes ellenőrzés céljából a fizetésekkel, nyugdíjakkal, valamint a kiküldetési és egészségügyi költségtérítésekkel kapcsolatos rendszeres kiadások egymáshoz hasonló külön műveleteinek sorozatát az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egyetlen műveletnek tekintheti.
A második albekezdésben meghatározott esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő - kockázatértékelésétől függően - a (4) bekezdéssel összhangban megfelelő utólagos vizsgálatot hajt végre.
(4) A dokumentumok utólagos ellenőrzésének, és adott esetben, a helyszíni ellenőrzések célja annak ellenőrzése, hogy a költségvetés által finanszírozott műveleteket helyesen hajtották végre, és különösen, hogy betartották a (3) bekezdésben említett kritériumokat. Ezen ellenőrzéseket kockázatelemzés alkalmazásával mintavétel alapján lehet végrehajtani.
(5) A (2) és (4) bekezdésben említett ellenőrzésért felelős tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak nem azonosak azokkal, akik az (1) bekezdésben említett feladatokat ellátják, illetve nem alárendeltjei azoknak.
(6) A pénzügyi műveletek lebonyolításának ellenőrzéséért felelős személynek rendelkeznie kell az ehhez szükséges szakmai ismeretekkel. Figyelembe kell vennie a közösségi szerv által elfogadott és a Bizottság által saját szervezeti egységei számára megállapított szabványokon alapuló, szakmai normák egyedi kódexét.
40. cikk
(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai elvégzéséről éves tevékenységi jelentés formájában tesz jelentést az igazgatótanácsnak, amellyel egyidejűleg pénzügyi és igazgatási tájékoztatást is ad; az utóbbi tájékoztatásnak igazolnia kell, hogy a jelentésben szereplő információk megbízható és valós képet adnak, kivéve, ha a bevételek és kiadások meghatározott körével kapcsolatban tett fenntartások ezzel ellentétes közleményt tartalmaznak.
Az éves tevékenységi jelentés kitér arra, hogy mennyiben sikerült a műveletek kitűzött céljait elérni, ismerteti a műveletekkel összefüggő kockázatokat, a biztosított források felhasználását és a belső ellenőrzési rendszer működésének hatékonyságát és eredményességét. A 71. cikk szerinti belső ellenőr figyelembe veszi az éves tevékenységi jelentést, és minden egyéb megjelölt információt.
(2) Az igazgatótanács legkésőbb minden év június 15-éig elemzést és értékelést küld a költségvetési hatóságnak és a Számvevőszéknek az engedélyezésre jogosult tisztviselő előző pénzügyi évre vonatkozó éves jelentéséről. Ezen elemzés és értékelés a létesítő okirat rendelkezéseivel összhangban részét képezi a közösségi szerv éves jelentésének.
41. cikk
A személyzetnek a tranzakciók pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő olyan tagja, aki úgy véli, hogy felettese azt kívánja tőle, hogy olyan döntést alkalmazzon, vagy olyan döntésbe egyezzen bele, amely szabálytalan, vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel vagy azon szakmai szabályokkal, amelyek betartását megkövetelik tőle, erről írásban értesíti az igazgatót, és amennyiben ez utóbbi nem hoz intézkedéseket ésszerű határidőn belül, úgy a 47. cikk (4) bekezdésében említett testületet és az igazgatótanácsot. Bármely olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a Közösség érdekeit, értesíti az alkalmazandó jogszabályokban kijelölt hatóságokat és szerveket.
42. cikk
Amennyiben a 34. cikkel összhangban a költségvetés végrehajtásával kapcsolatosan felhatalmazásra vagy továbbadott felhatalmazásra kerül sor, úgy a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőre a 38. cikk (1), (2) és (3) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.
3. szakasz
A számvitelért felelős tisztviselő
43. cikk
(1) Az igazgatótanács kinevez egy, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó számvitelért felelős tisztviselőt, aki feladatai ellátását illetően hivatali szempontból független. Ez a tisztviselő a közösségi szerven belül a következőkért felel:
a) a kifizetések megfelelő végrehajtása, a bevételek beszedése és a megállapított követelések behajtása;
b) a beszámoló elkészítése és bemutatása a VII. címmel összhangban;
c) könyvvezetés a VII. címmel összhangban;
d) a számviteli szabályok és módszerek, valamint a számlatükör VII. címmel összhangban történő végrehajtása, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott rendelkezésekkel összhangban;
e) a számviteli rendszerek megállapításáért és érvényesítéséért, és - adott esetben - az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információ biztosítása vagy igazolása érdekében lefektetett rendszerek érvényesítése; a számvitelért felelős tisztviselő jogosult ellenőrizni az érvényesítési kritériumok betartását;
f) pénztárkezelés.
(2) A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől megkapja az ez utóbbi által megbízhatóként garantált összes olyan információt, amely szükséges azon elszámolások elkészítéséhez, amelyek a valóságnak megfelelő képet adnak a közösségi szerv vagyonáról és a költségvetés végrehajtásáról.
(2a) Mielőtt az igazgató elfogadja a beszámolót, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy megfelelő bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a közösségi szerv pénzügyi helyzetéről.
Ennek érdekében a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik róla, hogy a beszámolót az érvényes számviteli szabályokkal, módszerekkel és számviteli rendszerekkel összhangban állították össze, valamint hogy a beszámolóban minden bevétel és kiadás szerepel.
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbít minden olyan információt, amelyre a számvitelért felelős tisztviselőnek feladatai elvégzéséhez szüksége van.
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is teljes mértékben felel az általa kezelt pénzeszközök megfelelő felhasználásáért, valamint az ellenőrzése alatt álló kiadások jogszerűségéért és szabályszerűségéért.
(2b) A számvitelért felelős tisztviselő jogosult ellenőrizni a kapott információt, valamint további olyan ellenőrzéseket végezni, amelyeket szükségesnek ítél ahhoz, hogy a beszámolót záradékkal láthassa el.
Amennyiben szükséges, a számvitelért felelős tisztviselő fenntartásokkal él, pontosan megmagyarázva azok jellegét és hatályát.
(2c) A közösségi szerv számvitelért felelős tisztviselője záradékkal látja el éves beszámolóját, és elküldi azt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.
(3) E cikk (4) bekezdésére és a 44. cikkre is figyelemmel, a számvitelért felelős tisztviselő rendelkezik egyedül felhatalmazással arra, hogy készpénzt és készpénz jellegű tételeket kezeljen. Ő felel azok megóvásáért.
(4) A számvitelért felelős tisztviselő feladatai ellátásával összefüggésben bizonyos feladatokat átruházhat a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó beosztottjaira, amennyiben ez feladatai ellátásához elengedhetetlen.
(5) A felhatalmazó jogi aktus állapítja meg a felhatalmazottakra bízott feladatokat, valamint azok jogait és kötelezettségeit.
4. szakasz
Előlegelszámoló tisztviselő
44. cikk
Amennyiben a kis összegek kifizetése és az 5. cikkben említett egyéb bevételek beszedése esetén elengedhetetlennek bizonyul, úgy előlegszámlák nyithatók, amelyeket a számvitelért felelős tisztviselő alapít, és amelyek az általa kinevezett előlegelszámoló tisztviselő felelősségi körébe tartoznak.
Az egyes kiadási vagy bevételi tételek maximális összege, amelyet az előlegelszámoló tisztviselő harmadik félnek kifizethet, nem haladhat meg egy bizonyos összeget, amelyet az egyes közösségi szervek az egyes kiadási és bevételi tételekre meghatároznak.
Az előlegszámlákról történő kifizetések történhetnek banki átutalással - beleértve a 66. cikk 1a. pontjában említett közvetlen követelés-elszámolási rendszert -, csekkel vagy egyéb fizetési mód igénybevételével, a számvitelért felelős tisztviselő által megállapított szabályokkal összhangban.
3. FEJEZET
A pénzügyi szereplők felelőssége
1. szakasz
Általános szabályok
45. cikk
(1) A fegyelmi eljárás sérelme nélkül a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők esetében az őket kinevező hatóság bármikor átmenetileg vagy végleg visszavonhatja a felhatalmazást vagy továbbadott felhatalmazást.
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő bármikor visszavonhatja hozzájárulását egy bizonyos továbbadott felhatalmazáshoz.
(2) A fegyelmi eljárás sérelme nélkül a számvitelért felelős tisztviselőt az igazgatótanács bármikor átmenetileg vagy végleg felmentheti feladatai ellátása alól. Az igazgatótanács ideiglenes számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki.
(3) A fegyelmi eljárás sérelme nélkül az előlegelszámoló tisztviselőt a számvitelért felelős tisztviselő bármikor átmenetileg vagy végleg felmentheti feladatai ellátása alól.
46. cikk
(1) E fejezet rendelkezései nem érintik azon büntetőjogi felelősséget, amelyet az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a 45. cikkben említett személyek viselnek az alkalmazandó nemzeti jog rendelkezéseinek, valamint a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről és a Közösségek vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni harcról szóló hatályos rendelkezéseknek megfelelően.
(2) Minden engedélyezésre jogosult tisztviselőt, számvitelért felelős tisztviselőt és előlegelszámoló tisztviselőt a személyzeti szabályzatban megállapított fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terhel a 47., 48. és 49. cikk sérelme nélkül. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a Közösség érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályokban kijelölt hatóságok és szervek elé kell terjeszteni.
2. szakasz
Az engedélyezésre jogosult tisztviselőre, illetve a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőre alkalmazandó szabályok
47. cikk
(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselőt a személyzeti szabályzatban megállapított kártérítési kötelezettség terheli.
(1a) A kártérítés-fizetési kötelezettség különösen akkor alkalmazandó, amikor:
a) az engedélyezésre jogosult tisztviselő - szándékosan vagy súlyos gondatlanságból - behajtandó követelések megállapításáról dönt vagy beszedési utalványokat bocsát ki, kiadásokra kötelezettséget vállal vagy kifizetési utalványt ír alá anélkül, hogy e rendeletnek és e rendelet végrehajtási szabályainak megfelelne;
b) az engedélyezésre jogosult tisztviselő - szándékosan vagy súlyos gondatlanságból - elmulasztja egy követelést megalapozó bizonylat kiállítását, későn állítja ki a beszedési utalványokat vagy elmulasztja azok kiállítását, illetve késlelteti olyan kifizetési utalvány kiállítását, amelynek következtében az adott közösségi szervnek polgári jogi felelőssége keletkezik harmadik felekkel szemben.
(2) Amennyiben a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő úgy véli, hogy a felelősségi körébe tartozó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, úgy írásban tájékoztatja az őt felhatalmazó hatóságot. Amennyiben a felhatalmazó hatóság indokolt utasításokat ad írásban a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az adott döntés végrehajtására, úgy ez utóbbinak azt végre kell hajtani, és ezért nem tekinthető felelősnek.
(3) Felhatalmazás esetén az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős a belső igazgatási és az ellenőrzési rendszerek hatékonyságáért és eredményességéért, valamint a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.
(4) A Bizottság által az általános költségvetési rendelet 66. cikkének (4) bekezdésével összhangban a pénzügyi szabálytalanságok megállapítására létrehozott szakosított testület ugyanazon jogokat gyakorolhatja a közösségi szerv tekintetében, mint a Bizottság szervezeti egységei tekintetében, kivéve, ha az igazgatótanács önálló testület létrehozása vagy több közösségi szerv által létrehozott közös testületben való részvétel mellett határoz. A közösségi szervek által benyújtott esetekben a Bizottság által a pénzügyi szabálytalanságok megállapítására létrehozott szakosított testület egy tagja valamely közösségi szerv alkalmazottja.
E testület véleménye alapján az igazgató dönt arról, hogy kezdeményez-e fegyelmi vagy kártérítési eljárást. Amennyiben a testület rendszerproblémát tár fel, úgy arról ajánlásaival együtt jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a Bizottság belső ellenőrének. Ha a vélemény az igazgatót is érinti, úgy a testület azt az igazgatótanácsnak és a Bizottság belső ellenőrének küldi meg. Az igazgató éves tevékenységi jelentésében név nélkül hivatkozik a testület véleményére és ismerteti a meghozott nyomon követő intézkedéseket.
(5) A személyzet bármely tagja kötelezhető, hogy teljesen vagy részben jóvátegye azon kárt, amelyet a közösségi szervnek a feladatai teljesítése során vagy azzal kapcsolatban elkövetett súlyos kötelességszegés miatt okozott.
A kinevezéssel megbízott hatóság a személyzeti szabályzatban a fegyelmi ügyekre megállapított alakszerűségek elvégzése után indoklással ellátott döntést hoz.
3. szakasz
A számvitelért felelős tisztviselőre és az előlegelszámoló tisztviselőre alkalmazandó szabályok
48. cikk
A személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint a számvitelért felelős tisztviselő ellen fegyelmi és kártérítési eljárás indítható, különösen a kötelezettségszegés következő formáiért:
a) a rábízott készpénz, vagyontárgyak és dokumentumok elvesztése vagy megrongálása, illetve az elvesztés vagy megrongálódás gondatlan előidézése;
b) bankszámlák vagy postai elszámolási számlák módosítása az engedélyezésre jogosult tisztviselő előzetes értesítése nélkül;
c) olyan összegek beszedése vagy kifizetése, amelyek nincsenek összhangban a megfelelő beszedési és kifizetési utalványokkal;
d) esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.
49. cikk
A személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint az előlegelszámoló tisztviselő ellen fegyelmi és kártérítési eljárás indítható, különösen a kötelességszegés következő formáiért:
a) a rábízott készpénz, vagyontárgyak és dokumentumok elvesztése vagy megrongálása, illetve az elvesztés vagy megrongálódás gondatlan előidézése;
b) az általa teljesített kifizetéseket nem tudja megfelelő bizonylatokkal igazolni;
c) nem jogosult személyeknek kifizetések teljesítése;
d) esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.
4. FEJEZET
Bevételi műveletek
1. szakasz
Általános rendelkezések
50. cikk
A 15. cikk (5) bekezdése alapján a közösségi szerv a közösségi támogatás egészére vagy egy részére fizetési kérelmet nyújt be a Bizottságnak olyan feltételek mellett és időközönként, amelyekben a Bizottsággal megállapodott.
51. cikk
A Bizottság által támogatás formájában a közösségi szervnek kifizetett pénzeszközök után járó kamatok az általános költségvetést illetik meg.
2. szakasz
Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések
52. cikk
Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslést először az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő készíti el minden olyan intézkedés vagy helyzet tekintetében, amely a közösségi szervnek járó követelést előidézhet, vagy azt módosíthatja.
3. szakasz
Az esedékessé váló követelések megállapítása
53. cikk
(1) Az esedékessé váló követelések megállapítása során a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő:
a) igazolja, hogy az adós tartozása fennáll;
b) meghatározza vagy ellenőrzi a tartozás valódiságát és összegét;
c) ellenőrzi azon feltéteket, amelyek mellett a tartozás esedékes.
(2) Minden nem vitatott, rögzített összegű és esedékes követelést a számvitelért felelős tisztviselőnek szóló beszedési utalvánnyal kell megállapítani, amelyet az adósnak megküldött terhelési értesítés követ. Mindkét dokumentumot az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő állítja ki és küldi el.
(3) A közösségi szerv által kötött szerződések és támogatási megállapodások arról rendelkeznek, hogy a terhelési értesítésben megállapított esedékességkor vissza nem fizetett bármely követelés a Bizottság 2342/2002/EK, Euratom rendelettel ( 6 ) összhangban kamatozik. A szerződésekben és támogatási megállapodásokban kifejezetten utalni kell a közösségi szervet megillető késedelmi kamat feltételeire, a késedelmi kamat mértékét is beleértve.
(4) Kellően indokolt esetekben bizonyos rendszeres bevételi tételek ideiglenesen állapíthatók meg.
Az ideiglenes megállapítás több, meghatározott összeg beszedésére vonatkozik, amelyeket ezért nem kell egyedileg megállapítani.
A pénzügyi év vége előtt az engedélyezésre jogosult tisztviselő módosítja az ideiglenesen megállapított összegeket, hogy azok megfeleljenek a ténylegesen megállapított követeléseknek.
4. szakasz
A behajtás engedélyezése
54. cikk
A behajtás engedélyezése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési utalvány kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy szedje be az általa megállapított esedékessé váló követelést.
5. szakasz
Behajtás
55. cikk
(1) A jogalap nélkül kifizetett összegeket be kell hajtani.
(2) A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési utalványok szerint jár el. Kellő körültekintéssel jár el annak biztosítására, hogy a Közösségek megkapják bevételeiket, és gondoskodnia kell a Közösségek jogainak védelméről.
Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy megállapított követelés behajtásáról való teljes vagy részleges lemondást tervezi, biztosítja, hogy a lemondás szabályos és megfelel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvének.
Az ilyen jellegű lemondást az engedélyezésre jogosult tisztviselő kellően megalapozott döntésével kell megadni. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az ilyen jellegű döntést csak abban az esetben ruházhatja át, amennyiben a követelések összege nem haladja meg az 5 000 eurót.
A lemondó határozat megállapítja, milyen lépések történtek a beszedés biztosítására, és megadja az alapjául szolgáló jogi és ténybeli indokokat.
(4) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő törli a megállapított esedékessé váló követelést, ha bebizonyosodik, hogy jogi vagy ténybeli hiba miatt a követelést nem szabályszerűen állapították meg. Az ilyen törlés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése, amelyet megfelelően indokolni kell.
(5) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfelé vagy lefelé kiigazítja a megállapított követelés összegét, amennyiben egy ténybeli tévedés a követelés összegének megváltoztatását idézi elő, feltéve hogy e korrekció nem tartalmazza a közösségi szerv javára megállapított igény elvesztését. E kiigazítás az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése, amelyet megfelelően indokolni kell.
56. cikk
(1) Az esedékes összeg tényleges beszedését a számvitelért felelős tisztviselő könyveli le, és arról tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt.
(2) Minden, a számvitelért felelős tisztviselőnek történt készpénzfizetésről elismervényt kell kiállítani.
57. cikk
(1) Amennyiben a terhelési értesítésben megállapított esedékességi napon tényleges beszedés nem történt, úgy a számvitelért felelős tisztviselő tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és azonnal megkezdi a beszedési eljárás foganatosítását a rendelkezésére álló jogi eszközökkel, beleértve, adott esetben, a beszámítást és, ha ez nem lehetséges, a végrehajtást.
(2) A közösségi szerv olyan adóssal szembeni követeléseit, aki maga a közösségi szervvel szemben nem vitatott, meghatározott összegű és esedékes követeléssel rendelkezik, a számvitelért felelős tisztviselő a beszedés során a megfelelő összegben ellenkövetelésként számítja be, amennyiben ez jogilag lehetséges.
58. cikk
A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel egyetértésben meghosszabbíthatja a fizetési határidőt, de csak az adós írásos kérésére, amelyben megindokolja az okokat, és feltéve hogy a következő két feltétel teljesül:
a) az adós vállalja, hogy a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 86. cikkében meghatározott mértékű kamatot fizet az engedélyezett határidő-meghosszabbítás teljes idejére, amely a terhelési értesítésben rögzített napon kezdődik;
b) a közösségi szerv jogainak védelme érdekében az adós pénzügyi garanciát ad, amely mind a tőkeösszeget, mind a kamatokat fedezi.
58.a cikk
A számvitelért felelős tisztviselő jegyzéket vezet az esedékes behajtandó összegekről, amelyben a közösségi szerv követeléseit a beszedési utalvány kiállítási időpontja szerint csoportosítja. Jelzi továbbá a megállapított követelések behajtásáról való teljes vagy részleges lemondásra vonatkozó döntéseket. A jegyzéket csatolják a közösségi szerv költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéséhez.
A közösségi szerv összeállítja azon követeléseinek - az adósok nevét és a kötelezettség összegét tartalmazó - jegyzékét, amelyek esetében az adóst jogerős bírósági határozat kötelezi fizetésre, és amelyek esetében a határozat kihirdetését követő egy éven belül egyáltalán nem történt kifizetés, vagy nem történt jelentősebb kifizetés. E jegyzéket a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével kell közzétenni.
58.b cikk
A közösségi szerv harmadik felekkel szembeni, valamint harmadik felek közösségi szervvel szembeni követeléseire ötéves elévülési időszak vonatkozik, amelyet rögzíteni kell a közösségi szerv által megkötött szerződésekben és támogatási megállapodásokban.
6. szakasz
A díjakra és illetékekre vonatkozó egyedi rendelkezések
59. cikk
Amennyiben a közösségi szerv az 5. cikk a) pontjában említett díjakat és illetékeket szed be, úgy minden pénzügyi év elején átfogó ideiglenes becslés készül e díjakról és illetékekről.
Amennyiben e díjakat és illetékeket teljes egészében jogszabály vagy az igazgatótanács határozata állapítja meg, az engedélyezésre jogosult tisztviselő eltekinthet a beszedési utalvány kiállításától, és a követelés összegének megállapítását követően közvetlenül terhelési értesítést is kiállíthat. Ez esetben a közösségi szerv követelésének minden részletét rögzíteni kell. A számvitelért felelős tisztviselő összeállítja a terhelési értesítések jegyzékét, valamint feltünteti a terhelési értesítések számát és teljes összegét a közösségi szerv költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentésében.
Ha a közösségi szerv külön számlázási rendszert használ, a számvitelért felelős tisztviselő köteles a beszedett díjak és illetékek felhalmozódott összegét rendszeresen, de legalább havonta bevezetni az elszámolásba.
Általános szabályként a közösségi szerv a ráruházott feladatok alapján csak akkor nyújtja szolgáltatásait, ha a megfelelő díjakat és illetékeket teljes összegben kifizették számára. Amennyiben - kivételes esetben - a szolgáltatást a megfelelő illeték vagy díj előzetes kifizetése nélkül nyújtották, úgy e fejezet 3., 4. és 5. szakaszát kell alkalmazni.
5. FEJEZET
Kiadási műveletek
60. cikk
(1) Minden kiadási tételre a következő négy eljárás vonatkozik: lekötés, érvényesítés, engedélyezés és kifizetés.
(2) Minden kiadási kötelezettségvállalást pénzügyi döntés előz meg.
(3) A közösségi szerv munkaprogramja megfelel az általa végzett tevékenységekre vonatkozó pénzügyi döntésnek, feltéve hogy azokat pontosan meghatározták, és pontosan kifejtették az alapul szolgáló kritériumokat. A munkaprogram részletes célkitűzéseket és teljesítménymutatókat tartalmaz.
(4) Az igazgatási előirányzatokat előzetes pénzügyi döntés nélkül is végre lehet hajtani.
1. szakasz
Kiadásokra vállalt kötelezettség
61. cikk
(1) A költségvetési kötelezettségvállalás az a művelet, amely fenntartja a jogi kötelezettségvállalások teljesítéséből adódó, elkövetkező kifizetések fedezetéhez szükséges előirányzatokat.
(2) A jogi kötelezettségvállalás az az eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan kötelezettségeket vállal vagy állapít meg, amelyek költségvetést terhelő költséget eredményeznek.
(3) A költségvetési kötelezettségvállalás egyedi, ha a kedvezményezett és a kiadás összege ismert.
(4) A költségvetési kötelezettségvállalás globális, ha az egyedi kötelezettségvállalás meghatározásához szükséges tényezők közül legalább egy nem ismert.
(5) A költségvetési kötelezettségvállalás ideiglenes, ha rendszeres igazgatási kiadások fedezését szolgálja, és az összeg vagy a végső kedvezményezett nem ismert.
Az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalást egy vagy több, későbbi fizetési igényt eredményező egyedi jogi kötelezettségvállalással, vagy a személyzeti kiadásokkal kapcsolatos kivételes esetekben közvetlenül kifizetéssel kell teljesíteni.
62. cikk
(1) A költségvetést terhelő kiadást eredményező valamennyi intézkedés tekintetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő először költségvetési kötelezettséget vállal, mielőtt harmadik féllel szemben jogi kötelezettséget vállalna.
(2) A globális költségvetési kötelezettségvállalások fedezik az n+1. év december 31-ig tett megfelelő, önálló jogi kötelezettségvállalások teljes költségét.
Az egyedi vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásra vonatkozó egyedi jogi kötelezettségek n. év december 31-éig vállalhatók.
Az első és második albekezdésben említett időszakok végén e költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegeit az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja.
(3) Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre kötött jogi kötelezettségvállalásoknak és a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásoknak, a személyzeti kiadások kivételével, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően megszabott végleges végrehajtási határidővel kell rendelkezniük.
Az ilyen kötelezettségvállalások bármely részét, amelyet e határidőt követő hat hónapon belül nem teljesítettek, a 11. cikkel összhangban vissza kell vonni.
Az olyan jogi kötelezettségvállalásokhoz tartozó költségvetési kötelezettségvállalások összegét, melyek esetében a jogi kötelezettségvállalás aláírását követő három évben nem történt a 67. cikk értelmében vett kifizetés, vissza kell vonni.
63. cikk
Költségvetési kötelezettségvállalás elfogadása esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:
a) a kiadást a költségvetés megfelelő tételére terhelik;
b) az előirányzatok rendelkezésre állnak;
c) a kiadás megfelel az alkalmazandó rendelkezéseknek, különösen a létesítő okirat rendelkezéseinek, az egyes közösségi szervek pénzügyi szabályainak és az ezek szerint elfogadott minden jogi aktusnak;
d) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét betartják.
2. szakasz
A kiadások érvényesítése
64. cikk
A kiadások érvényesítése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:
a) ellenőrzi a hitelező jogosultságának meglétét;
b) ellenőrzi a követelés esedékességét;
c) megállapítja vagy ellenőrzi az igény valódiságát és összegét.
65. cikk
(1) A kiadások érvényesítése azon bizonylatokon alapul, amelyek a hitelező jogosultságát tanúsítják, a ténylegesen nyújtott szolgáltatásokról, a ténylegesen leszállított árukról és a ténylegesen elvégzett munkáról szóló nyilatkozat, vagy egyéb, a kifizetést igazoló okmányok alapján.
(2) Az érvényesítésről szóló döntés a "kifizethető" jelzésnek az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő általi feltüntetésével válik alakszerűvé.
(3) Számítógéppel nem támogatott rendszerben a "kifizethető" megjelölés bélyegző formájában jelenik meg, amely az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírását tartalmazza. Számítógépes rendszer esetében a "kifizethető" megjelölés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő személyes jelszavával való elektronikus érvényesítés formájában történik.
3. szakasz
A kiadások engedélyezése
66. cikk
(1) A kiadások engedélyezése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kifizetési utalvány kibocsátásával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy az általa érvényesített kiadási tételt fizesse ki.
(1a) Amennyiben az igénybevett szolgáltatások, többek között (ingatlan)bérlet vagy az áruszállítások kifizetése időszakos fizetéssel történik, az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelést követően elrendelheti közvetlen követelés-elszámolási rendszer alkalmazását.
(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő keltezi és aláírja a kifizetési utalványt, majd elküldi a számvitelért felelős tisztviselőnek. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 38. cikk (6) bekezdésével összhangban megőrzi a bizonylatokat.
(3) Adott esetben a számvitelért felelős tisztviselőnek megküldött kifizetési utalványt olyan okmány kíséri, amely igazolja, hogy a javakat a 90. cikk (1) bekezdésében említett leltárba vették.
4. szakasz
A kiadások kifizetése
67. cikk
(1) A kifizetés annak igazolásától függ, hogy a vonatkozó fellépést az általános költségvetési rendelet 49. cikke szerinti alap-jogiaktus, illetve a szerződés vagy támogatási megállapodás rendelkezéseivel összhangban végrehajtották, és a következő műveletek egyikére vonatkozik:
a) a teljes esedékes összeg kifizetése;
b) az esedékes összeg kifizetése a következő módok egyikével:
i. előfinanszírozás, amelyet több kifizetésre lehet felbontani;
ii. egy vagy több időközi kifizetés;
iii. az esedékes összegek fennmaradó részének kifizetése.
Az előfinanszírozás teljes egészében vagy részben beszámít az időközi kifizetésekbe.
A teljes előfinanszírozás és az időközi kifizetések beszámítanak a fennmaradó összegek kifizetésébe.
(2) Az elszámolásokban különbséget kell tenni a fizetés (1) bekezdésben említett különböző típusai között azok teljesítésekor.
68. cikk
A kiadásokat a számvitelért felelős tisztviselő teljesíti a rendelkezésre álló pénzeszközök keretein belül.
5. szakasz
A kiadási műveletek határidői
69. cikk
A kiadások érvényesítését, engedélyezését és kifizetését az általános költségvetési rendelet részletes végrehajtási szabályaiban meghatározott határidőkön belül és annak rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.
6. FEJEZET
IT-rendszerek
70. cikk
Amennyiben a bevételi és kiadási műveletek kezelése számítógépes rendszerrel történik, úgy a dokumentumok számítógépes vagy elektronikus eljárással aláírhatók.
7. FEJEZET
Belső ellenőr
71. cikk
(1) A közösségi szervnek belső ellenőrzési feladata van, amelyet a vonatkozó nemzetközi szabványok szerint kell végrehajtani.
(2) A 38. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, a Bizottság belső ellenőre azonos hatáskört gyakorol a közösségi szervek és a Bizottság szervezeti egységei tekintetében.
72. cikk
(1) A belső ellenőr az igazgatási és ellenőrzési rendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad a közösségi szervnek a kockázatkezeléssel kapcsolatban.
Felelős különösen:
a) a belső igazgatási rendszerek alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a programokat és fellépéseket végrehajtó szervezeti egységek teljesítményének a kapcsolódó kockázat figyelembevételével történő felméréséért; és
b) a minden költségvetés-végrehajtási műveletre alkalmazandó belső ellenőrzési és auditrendszerek hatékonyságának és eredményességének értékeléséért.
(2) A belső ellenőr feladatai a közösségi szerv minden tevékenységére és szervezeti egységére vonatkoznak. Teljes és korlátlan hozzáféréssel rendelkezik azon információkhoz, amelyek munkája elvégzéséhez szükségesek.
(3) A belső ellenőr jelentést tesz az igazgatótanácsnak és az igazgatónak megállapításairól és ajánlásairól. Ez utóbbiak biztosítják, hogy intézkedéseket tesznek a vizsgálatok eredményeként született ajánlások alapján.
(4) A belső ellenőr éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be a közösségi szervnek, amely, többek között, tartalmazza a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, az elkészített ajánlásokat, és az ezek nyomán hozott intézkedéseket. Ezen éves jelentés említést tesz minden olyan rendszerproblémáról is, amelyet az általános költségvetési rendelet 66. cikkének (4) bekezdése szerint létrehozott szaktestület tárt fel.
(5) A közösségi szerv minden évben elküldi az igazgató által összeállított jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, az elkészített ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket.
73. cikk
A belső ellenőr feladatainak elvégzése során hozott intézkedésekkel kapcsolatos felelősségét az általános költségvetési rendelet 87. cikkével összhangban kell megállapítani.
V. CÍM
KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ODAÍTÉLÉSE
74. cikk
(1) A közbeszerzési szerződések odaítélésére az általános költségvetési rendelet, illetve a 2342/2002/EK Euratom rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni e cikk (4)-(7) bekezdésére figyelemmel.
(2) Kérésére a közösségi szerv ajánlatkérőként bevonható a bizottsági vagy intézményközi szerződések, valamint más közösségi szervek szerződésének odaítélési eljárásába.
(3) A közösségi szerv szerepel az általános költségvetési rendelet 95. cikke alapján a Bizottság által létrehozott és működtetett közös központi adatbázisban.
(4) A közösségi szerv jogosult a Bizottsággal, az intézményközi hivatalokkal és az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról szóló 2965/94/EK tanácsi rendelettel ( 7 ) létrehozott Fordítóközponttal közbeszerzési eljárás igénybevétele nélkül áruszállítási, szolgáltatási, illetve a Fordítóközpont esetében munkavégzési szerződést kötni.
(5) A közösségi szerv adminisztratív igényeinek fedezésére a fogadó tagállam ajánlatkérő hatóságaival közös közbeszerzési eljárásban vehet részt. Ebben az esetben a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 125c. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni.
(6) Az általános költségvetési rendelet 101. cikkének értelmében az ajánlati felhívás arról rendelkezik, hogy a közösségi szerv a szerződés aláírása előtt elállhat a beszerzéstől vagy törölheti az odaítélési eljárást anélkül, hogy a pályázók vagy ajánlattevők bármifajta ellentételezésre jogot formálhatnának.
(7) Az általános költségvetési rendelet 103. cikkének alkalmazása értelmében a közösségi szerv által indított ajánlati felhívás rendelkezik arról, hogy a közösségi szerv az e cikkben meghatározott feltételek mellett felfüggesztheti az eljárást és bármilyen szükséges intézkedést meghozhat, az eljárás megszüntetését is beleértve.
Az általános költségvetési rendelet 103. cikkének értelmében a közösségi szerv gazdasági szereplőkkel megkötött szerződéseiben kiköti, hogy az e cikkben foglalt feltételek mellett meghozhatja a cikkben meghatározott intézkedéseket.
VA. CÍM
A KÖZÖSSÉGI SZERVEK KÖLTSÉGVETÉSÉRE JELENTŐS HATÁSSAL LÉVŐ PROJEKTEK
74a. cikk
Az igazgatótanács a lehető legkorábban értesíti a költségvetési hatóságot, ha bármely olyan projekt megvalósítását tervezi, amely jelentős pénzügyi hatással lehet a működési költségvetés finanszírozására, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos projektekre, mint amilyen például épületek bérlete, illetve vétele. Erről tájékoztatja a Bizottságot.
Ha a költségvetési hatóság bármely ága véleményt kíván kibocsátani, a projektről szóló tájékoztatás átvételétől számított két héten belül értesíti a közösségi szervet erről a szándékáról. Válasz hiányában a közösségi szerv lebonyolíthatja a tervezett ügyletet.
A második bekezdés alapján e véleményt az értesítéstől számított négy héten belül továbbítani kell a közösségi szervnek.
VB. CÍM
SZAKÉRTŐK
74b. cikk
A szakértők kiválasztása esetében a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 265a. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni. E szakértők fix összegű díjazásban részesülnek a közösségi szerv munkájához különösen az ajánlatok és támogatási kérelmek vagy közbeszerzési pályázatok értékelésében, valamint a költségvetésből finanszírozott projektek nyomonkövetéséhez és végső értékeléséhez nyújtott technikai segítségnyújtásban vállalt feladataikért. A közösségi szerv használhatja a Bizottság vagy más közösségi szerv által összeállított szakértői jegyzéket.
VI. CÍM
A KÖZÖSSÉGI SZERV ÁLTAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK
75. cikk
(1) Amennyiben a közösségi szerv létesítő okiratával összhangban vagy az általános költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a Bizottság hatáskörének átruházása révén támogatásokat nyújthat, úgy e cikk (2) és (3) bekezdésére figyelemmel az általános költségvetési rendelet és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A támogatásokról a közösségi szerv és a kedvezményezett közötti írásos megállapodásban kell rendelkezni.
(3) Az általános költségvetési rendelet 119. cikke (2) bekezdésének alkalmazása tekintetében a közösségi szerv által megkötött támogatási megállapodások kikötik, hogy a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 183. cikkében előírt esetekben a közösségi szerv felfüggesztheti, csökkentheti vagy megszüntetheti a támogatást, miután a kedvezményezett számára lehetőséget adtak észrevételei megtételére.
VII. CÍM
BESZÁMOLÓ BEMUTATÁSA ÉS KÖNYVVEZETÉS
1. FEJEZET
A beszámoló bemutatása
76. cikk
A közösségi szerv éves beszámolója magában foglalja:
a) a közösségi szerv pénzügyi kimutatásait;
b) a közösségi szerv költségvetésének végrehajtásáról készült jelentést.
A közösségi szerv elszámolásához csatolni kell a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentést. A jelentés többek közt tájékoztatást nyújt az előirányzatok felhasználásának mértékéről, valamint összefoglaló információkat tartalmaz a különböző költségvetési jogcímek közötti előirányzat-átcsoportosításról.
77. cikk
A beszámolónak szabályszerűnek, pontosnak és átfogónak kell lennie, és megbízható és valós képet kell mutatnia:
a) a pénzügyi kimutatásokban az eszközökről és forrásokról, a költségekről és bevételekről, az eszközökben és forrásokban nem szereplő jogosultságokról és kötelezettségekről, valamint a pénzforgalomról;
b) a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben a bevételi és kiadási műveletekről.
78. cikk
A pénzügyi kimutatásokat az általános költségvetési rendelet részletes végrehajtási szabályaiban meghatározott, általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban kell összeállítani, amelyek a következők:
a) folyamatosság;
b) óvatosság;
c) a számviteli módszerek stabilitása;
d) összehasonlíthatóság;
e) részletesség;
f) bruttó elszámolás;
g) valódiság;
h) eredményelszámolás.
79. cikk
(1) Az eredményelszámolás elvével összhangban a pénzügyi kimutatások a pénzügyi évre vonatkozó költségeket és bevételeket mutatják a kifizetés vagy a beszedés időpontjától függetlenül.
(2) Az eszközök és források értékét az általános költségvetési rendelet 132. cikkében előírt számviteli módszerek által megállapított értékelési szabályokkal összhangban kell meghatározni.
80. cikk
(1) A pénzügyi kimutatást euróban kell elkészíteni, és a következőket tartalmazza:
a) a mérleg és a gazdasági eredménykimutatás, amelyek bemutatják az eszközöket és a forrásokat és a pénzügyi helyzetet, valamint az előző év december 31-i gazdasági eredményt; ezen adatokat a meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolójáról szóló tanácsi irányelvben megállapított szerkezettel összhangban, de a közösségi szerv tevékenységeinek sajátos jellegét figyelembe véve kell közölni;
b) a pénzforgalmi táblázat, amely megmutatja az adott év alatt beszedett és kifizetett összegeket, valamint a végleges pénzügyi helyzetet;
c) a tőkeváltozások kimutatása, amely részletesen tartalmazza az adott év során a tőkeelszámolások egyes tételeiben bekövetkezett növekedést vagy csökkenést.
(2) A pénzügyi kimutatás melléklete kiegészíti és magyarázza az (1) bekezdésben említett kimutatásokban foglalt információt, és tartalmazza a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben az a közösségi szerv tevékenységére vonatkozik.
81. cikk
A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésben szereplő adatokat euróban kell megadni. A következőket tartalmazza:
a) a költségvetési eredménykimutatás, amely felsorolja az adott évi összes költségvetési bevételi és kiadási műveletet; a költségvetéssel azonos szerkezetben készül;
b) a költségvetési eredménykimutatás melléklete, amely kiegészíti és magyarázza a kimutatásban szereplő információkat.
82. cikk
A számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő év március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót, valamint az e rendelet 76. cikkében említett költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló éves jelentést, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános költségvetési rendelet 128. cikkének rendelkezései szerint összevonhassa a beszámolókat.
A számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő év március 31-ig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szintén megküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést.
83. cikk
(1) Az általános költségvetési rendelet 129. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Számvevőszék legkésőbb a következő év június 15-ig megteszi a közösségi szerv előzetes beszámolójára vonatkozó észrevételeit.
(2) Amint a közösségi szerv kézhez kapja a Számvevőszéknek az előzetes beszámolóra vonatkozó észrevételeit, az igazgató a 43. cikkel összhangban saját hatáskörében összeállítja a közösségi szerv végleges beszámolóját, és elküldi azt az igazgatótanácsnak, amely véleményezi a beszámolót.
(3) Az igazgató a végleges beszámolót az igazgatótanács véleményével együtt legkésőbb a következő év július 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(4) A közösségi szerv Bizottságéval összevont végleges beszámolóját a következő év november 15-ig kell kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(5) Az igazgató legkésőbb a következő év szeptember 30-ig választ küld a Számvevőszék éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre. A közösségi szerv egyúttal a Bizottságnak is megküldi válaszait.
2. FEJEZET
Könyvvezetés
1. szakasz
Közös rendelkezések
84. cikk
(1) A közösségi szerv számviteli rendszere a költségvetési és pénzügyi információk oly módon történő szervezését szolgálja, amely lehetővé teszi a számadatok bevitelét, iktatását és nyilvántartását.
(2) A számlák tartalmazzák az általános számlákat és a költségvetési számlákat. E számlákat euróban kell vezetni, naptári éves alapon.
(3) Az általános számlákban és a költségvetési számlákban szereplő számadatokat a költségvetési év zárásakor kell jóváhagyni, hogy az 1. fejezetben említett beszámolók elkészíthetők legyenek.
(4) A (2) és a (3) bekezdés ellenére az engedélyezésre jogosult tisztviselő vezethet analitikus nyilvántartást.
85. cikk
A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános költségvetési rendelet 133. cikkével összhangban fogadja el a közösségi szerv által alkalmazandó számviteli szabályokat és módszereket, valamint az összehangolt számlatükröt.
2. szakasz
Általános számlák
86. cikk
Az általános számlák kronológiai sorrendben, a kettős könyvvitel módszerével nyilvántartanak minden olyan eseményt és műveletet, amelyek kihatással vannak a közösségi szerv gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint eszközeire és forrásaira.
87. cikk
(1) A számlákon történő mozgások és az egyenlegek a könyvekben jelennek meg.
(2) Minden könyvelési tétel, beleértve a számlák kiigazítását is, azon bizonylatokon alapul, amelyre vonatkozik.
(3) A számviteli rendszernek olyannak kell lennie, hogy minden könyvelési tételnek nyoma maradjon.
88. cikk
A költségvetési év zárása után és a végső elszámolások bemutatásának időpontjáig a közösségi szerv számvitelért felelős tisztviselője bármely olyan, az adott évre vonatkozó kifizetéseket vagy beszedéseket nem érintő kiigazítást elvégezhet, amely szükséges az elszámolások szabályszerűségéhez és megbízhatóságához.
3. szakasz
Költségvetési számlák
89. cikk
(1) A költségvetési számlák részletesen nyilvántartják a költségvetés végrehajtását.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a költségvetési számlák nyilvántartanak minden, az e rendelet IV. címében előírt költségvetési bevételi és kiadási műveletet.
4. FEJEZET
Vagyonleltár
90. cikk
(1) A közösségi szerv leltárt vezet, amely feltünteti a közösségi szerv tulajdonát képező tárgyi eszközök, immateriális javak és befektetett pénzügyi eszközök mennyiségét és értékét a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által kidolgozott mintával összhangban.
A közösségi szerv ellenőrzi, hogy a leltárban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.
(2) Az ingó vagyon értékesítését megfelelő módon ki kell hirdetni.
VIII. CÍM
KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS
1. FEJEZET
Külső ellenőrzés
91. cikk
A Számvevőszék megvizsgálja a közösségi szerv számláit az EK-Szerződés 248. cikkével összhangban.
92. cikk
(1) A közösségi szerv költségvetését véglegesen elfogadott formában megküldi a Számvevőszéknek. A lehető leghamarabb tájékoztatja a Számvevőszéket minden, a 10., 14., 19. és 23. cikk szerint elfogadott döntésről és intézkedésről.
(2) A közösségi szerv megküldi a Számvevőszéknek az általa elfogadott belső pénzügyi szabályokat.
(3) A Számvevőszéket tájékoztatni kell az engedélyezésre jogosult tisztviselők, a számvitelért felelős tisztviselők, valamint az előlegelszámoló tisztviselők kinevezéséről, és a 34. cikk, a 43. cikk (1) és (4) bekezdése, valamint a 44. cikk szerinti felhatalmazási döntésekről.
93. cikk
A Számvevőszék által végzett ellenőrzést az általános költségvetési rendelet 139-144. cikke szabályozza.
2. FEJEZET
Mentesítés
94. cikk
(1) Az Európai Parlament a Tanács ajánlására - hacsak a létesítő okirat másképp nem rendelkezik - az n+2. év május 15-e előtt mentesíti az igazgatót az n. évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében. Az igazgató tájékoztatja az igazgatótanácsot az Európai Parlament mentesítő határozathoz kapcsolódó állásfoglalásban foglalt észrevételeiről.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben előírt időpont nem tartható, úgy az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztatja az igazgatót a halasztás okairól.
(3) Amennyiben az Európai Parlament elhalasztja a mentesítő döntés meghozatalát, úgy az igazgató - az igazgatótanáccsal együtt - minden erőfeszítést megtesz a határozat útjában álló akadályok elmozdítását vagy elmozdításának elősegítését szolgáló intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében.
95. cikk
(1) A mentesítő határozat kiterjed a közösségi szerv bevételeinek és kiadásainak számláira, az ebből következő egyenlegre és a közösségi szerv mérlegben feltüntetett eszközeire és forrásaira.
(2) A mentesítés megadásának céljából az Európai Parlament a Tanács vizsgálatát követően megvizsgálja a közösségi szerv számláit és pénzügyi kimutatásait. Megvizsgálja továbbá a Számvevőszék által készített éves jelentést, a közösségi szerv igazgatójának válaszait, valamint a Számvevőszék minden vonatkozó külön jelentését az adott pénzügyi év tekintetében, illetve a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatát.
(3) Az igazgató benyújt az Európai Parlamentnek annak kérésére és az általános költségvetési rendelet 146. cikkének (3) bekezdésében előírt módon minden olyan információt, amelyre az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás szabályszerű alkalmazásához szükség van.
96. cikk
(1) Az igazgató megteszi a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek és a Tanács által elfogadott, a mentesítésre vonatkozó javaslathoz kapcsolódó megjegyzések követésére.
(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az igazgató jelentést tesz az ezen észrevételek és megjegyzések figyelembevételével meghozott intézkedésekről. Ennek egy példányát megküldi a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.
IX. CÍM
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
98. cikk
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy beszerezzen minden olyan információt vagy magyarázatot, amely hatáskörében a költségvetési ügyekkel kapcsolatban szükséges.
99. cikk
Az igazgatótanács - amennyiben szükséges és a Bizottság előzetes hozzájárulásával - az igazgató javaslatára a közösségi szerv pénzügyi szabályzatához részletes végrehajtási szabályokat fogad el.
100. cikk
E rendelet hatálybalépésekor minden, az általános költségvetési rendelet 185. cikkében említett szerv új pénzügyi szabályzatot fogad el, amely 2003. január 1-jén, de minden esetben nem több, mint hat hónappal azután lép hatályba, hogy az általános költségvetést terhelő támogatásnyújtást követően a szerv az említett 185. cikk hatálya alá kerül.
101. cikk
Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
( 1 ) HL L 248., 2002.9.15., 1. o.
( 2 ) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
( 3 ) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
( 4 ) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
( 5 ) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
( 6 ) HL L 357., 2002.12.31., 1. o.
( 7 ) HL L 314., 1994.12.7., 1. o.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32002R2343 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32002R2343&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02002R2343-20080713 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02002R2343-20080713&locale=hu