32002R1605[1]

A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrol

A TANÁCS 1605/2002/EK, EURATOM RENDELETE

(2002. június 25.)

az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 279. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 183. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Számvevőszék véleményére ( 3 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 4 ),

(1)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó 1977. december 21-i költségvetési rendelet ( 5 ) elfogadása óta jelentősen megváltoztak a körülmények, különösen a költségvetés vonatkozásában irányadó pénzügyi tervek, az intézményi szerkezet fejlődése és egy sor bővítés következtében, ezért e költségvetési rendeletet több alkalommal nagymértékben módosítani kellett. Különösen a jogalkotásban és az igazgatási ügyekben az egyszerűsítési követelmények és a közösségi költségvetési eszközökkel való gazdálkodás szigorúbbá tételének figyelembevétele céljából az 1977. december 21-i költségvetési rendeletet az érthetőség érdekében át kell alakítani.

(2)

E rendeletet a Szerződésben foglalt teljes költségvetési ágazatot irányító átfogó elvek és alapvető szabályok megállapítására kell korlátozni, miközben a végrehajtási rendelkezéseket egy, az e rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokról szóló rendeletbe kell áthelyezni, a szabályok átláthatóbb hierarchiájának megteremtése és a költségvetési rendelet érthetőségének javítása érdekében. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni a végrehajtási szabályok elfogadására.

(3)

A költségvetés megállapításának és végrehajtásának tiszteletben kell tartania a költségvetési jog négy alapelvét (egységesség, globális fedezet, egyediség, évenkéntiség), valamint a teljesség, az egyensúly, az elszámolási egység, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság elveit.

(4)

E rendeletnek újból meg kell erősítenie az említett elveket, és a kivételeket a lehető legkevesebbre kell korlátoznia, szigorú feltételek mellett.

(5)

Az egységesség elve tekintetében e rendeletnek meg kell határozni azt, hogy azon működési kiadásokra is alkalmazandó, amelyek az Európai Unióról szóló szerződésnek a közös kül- és biztonságpolitikáról, valamint a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésről szóló rendelkezéseinek végrehajtására vonatkoznak, amennyiben e kiadások a költségvetést terhelik. Az egységesség és a teljesség elve azt jelenti, hogy minden közösségi bevétel és kiadás, valamint az Unió bevételei és kiadásai - ha ezek a költségvetést terhelik - megjelennek a költségvetésben.

(6)

A globális fedezet elve tekintetében az előleg visszafizetésének és a pénzeszközök újrafelhasználásának a gyakorlatát meg kell szüntetni; néhány esetben célhoz kötött bevételekkel és a visszavont előirányzatok újbóli megállapításának módjaival kell helyettesíteni. E módosítások nem érintik a strukturális alapokra alkalmazandó külön szabályokat.

(7)

Az egyediség elve tekintetében elengedhetetlen, hogy az intézmények némi kezelési rugalmasságot tanúsítsanak az előirányzatok átcsoportosításakor. E rendeletnek meg kell engednie a pénzügyi és igazgatási források cél szerinti elosztásának integrált bemutatását. Az előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó eljárásokat össze kell hangolni az összes többi intézménnyel, hogy a személyi jellegű és működési előirányzatok átcsoportosításai minden intézmény saját ügyei legyenek. A működési kiadásokra vonatkozó előirányzatok átcsoportosításai tekintetében a Bizottság végezhet átcsoportosításokat egy adott címen belüli fejezetek között a pénzügyi évre vonatkozó azon előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyek azon költségvetési tételben jelennek meg, amelyről az átcsoportosítást végezték. A költségvetési hatóságnak egyébként kizárólag két esetben lehet megengedni, hogy tartalékot alkosson: ha nincs jogalapot megteremtő jogi aktus, vagy ha nem biztos, hogy az előirányzatok elegendőek.

(8)

Az évenkéntiség elve tekintetében fenn kell tartani a differenciált és nem differenciált előirányzatok közötti különbséget. A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok átviteleiről szóló határozatokat minden intézménynek meg kell hoznia. A kiegészítő végrehajtási időszakokat kizárólag azon esetekre kell korlátozni, amikor azok feltétlenül szükségesek, nevezetesen az EMOGA-kifizetésekre.

(9)

Az egyensúly elve alapvető költségvetési szabályt képez. Ezen összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy a hitelek igénybevétele nem egyeztethető össze a Közösség saját forrásainak rendszerével. Az egyensúly elve azonban nem olyan elv, amely megakadályozná az Unió általános költségvetése által garantált hitelnyújtási és hitelfelvételi műveleteket.

(10)

Az EK-Szerződés 277. cikkének első bekezdésével és az Euratom-Szerződés 181. cikkének első bekezdésével összhangban meg kell határozni azon elszámolási egységet, amelyben a költségvetést elkészítik, és amelyet az elszámolások végrehajtásához és bemutatásához is használnak.

(11)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét a gazdaságosság, az eredményesség és a hatékonyság elvére való hivatkozással kell meghatározni. Ezen elvek betartását tevékenységenként megállapított mérhető teljesítménymutatók révén kell ellenőrizni, hogy az eredményeket értékelni lehessen. Az intézményeknek előzetes és utólagos értékelést kell végezniük a Bizottság által meghatározott iránymutatásokkal összhangban.

(12)

Végül, az átláthatóság elve tekintetében javítani kell a költségvetés és az elszámolások végrehajtásáról szóló információkat. A költségvetés kihirdetésére is meg kell szabni egy szigorú határidőt, az előzetes kihirdetés sérelme nélkül, amelyről a Bizottság a költségvetés végleges elfogadásának az Európai Parlament elnöke általi bejelentése és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetése között gondoskodhat. A negatív tartalék lehetőségét is fenn kell tartani.

(13)

A költségvetés megállapítása és bemutatása tekintetében a jelenlegi rendelkezéseket a pótköltségvetések és a költségvetés-módosítások közötti, a gyakorlatban hatással nem bíró különbségek megszüntetésével összhangba kell hozni, és egyszerűsíteni kell.

(14)

A költségvetés bizottsági szakaszának az előirányzatokat és a forrásokat célok szerint kell bemutatnia, azaz tevékenységalapú költségvetés-tervezésként, a költségvetési gazdálkodás átláthatóságának hangsúlyozása céljából, tekintettel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás célkitűzéseire, és különösen az eredményességre és a hatékonyságra.

(15)

Az intézményeknek némi rugalmasságot kell élvezniük a statútum szerinti álláshelyek kezelésében a költségvetésben engedélyezetthez képest, különösen azért, mert az új megközelítés szerint az igazgatásban a hangsúlynak nem az eszközökön, hanem az eredményen kell lennie. E szabadságot azonban továbbra is korlátozza az egy pénzügyi évre vonatkozó költségvetési előirányzatok kettős határa és az elosztott álláshelyek végső száma; továbbá az A1, A2 és A3 besorolási fokozatú álláshelyek tekintetében nem lesz mozgástér.

(16)

A költségvetés végrehajtása tekintetében tisztázni kell a költségvetés végrehajtásának különböző lehetséges módszereit, vagy a Bizottság általi centralizált alapon, vagy a tagállamokkal megosztott alapon, vagy a külső segítséget kapó harmadik országokkal decentralizált alapon, vagy pedig nemzetközi szervezetekkel közösen. Lehetővé kell tenni, hogy a centralizált igazgatást vagy közvetlenül a Bizottság szervezeti egységei, vagy felhatalmazás révén közvetetten a közösségi jog vagy a nemzeti közjog által irányított szervek végezzék. A végrehajtási módszereknek garantálniuk kell, hogy a közösségi alapokat védő eljárásokat betartják, bármely szerv is felelős a végrehajtásért vagy annak egy részéért, és meg kell erősíteniük, hogy a költségvetés végrehajtásának végső felelőssége a Bizottságot terheli, a Szerződés 274. cikkével összhangban.

(17)

Mivel a költségvetés végrehajtásáért a Bizottság felel, így nem ruházhatja át hatósági feladatait, a mérlegelési jogköröket is beleértve. E rendeletnek újra ki kell nyilvánítania ezen elvet, és meg kell határoznia azon feladatok körét, amelyek átruházhatók. Szintén ki kell kötni, hogy a magánjog hatálya alá tartozó szervek, kivéve amelyek meghatározott feltételek mellett közfeladatot látnak el, nem hajthatnak végre a költségvetés végrehajtására vonatkozó intézkedéseket, kizárólag speciális szakmai vagy adminisztratív szolgáltatást nyújthatnak, illetve előkészítői vagy járulékosan kapcsolódó feladatokat láthatnak el.

(18)

Az átláthatóság és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének való megfelelés érdekében a közszektor szerveinek és a közfeladatot ellátó szerveknek, amelyekre a Bizottság nevében végrehajtási feladatokat ruháztak át, átlátható beszerzési eljárásokkal, hatékony belső ellenőrzésekkel, az elszámolások bemutatásának más tevékenységeiktől elkülönített rendszerével és egy külső ellenőrzéssel kell rendelkezniük.

(19)

A Szerződés 279. cikkének c) pontjával összhangban e rendelet meghatározza az engedélyezésre jogosult tisztviselők, a számvitelért felelős tisztviselő és a belső ellenőr jogköreit és felelősségeit.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők teljes felelősséggel tartoznak a felügyeletük alatt végrehajtott összes bevételi és kiadási műveletért, és felelősségre vonhatók tetteikért, adott esetben fegyelmi eljárás keretében is. Ezért e felhatalmazást fokozni kell a centralizált előzetes ellenőrzések, és különösen a bevételi és kiadási műveletek pénzügyi ellenőr általi előzetes jóváhagyásának és a számvitelért felelős tisztviselő arra irányuló ellenőrzésének megszüntetésével, hogy a kifizetés érvényes mentesítést jelent.

A számvitelért felelős tisztviselő továbbra is felelős a kifizetések megfelelő végrehajtásáért, a bevételek begyűjtéséért és a követelések beszedéséért. Kezeli a kincstárat, vezeti az elszámolásokat és felelős az intézmény pénzügyi kimutatásainak elkészítéséért.

A belső ellenőr a nemzetközi ellenőrzési szabványokkal összhangban látja el feladatait. Az ő szerepe az engedélyezésre jogosult tisztviselők által működésbe hozott igazgatási és ellenőrzési rendszerek megfelelő működésének ellenőrzése.

A belső ellenőr nincs bevonva a pénzügyi műveletekbe, és nem feladata az e műveletek feletti ellenőrzés gyakorlása az engedélyezésre jogosult tisztviselők határozatai előtt; az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek a jövőben kizárólagos felelősséget kell vállalniuk e határozatokért.

(20)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők, a számvitelért felelős tisztviselők és az előlegelszámoló tisztviselők felelőssége nem különbözik más tisztviselők és alkalmazottak felelősségétől, és rájuk - az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az e Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek szerint - a meglévő fegyelmi és kártérítési intézkedések alkalmazása vonatkozik. Másfelől fenn kell tartani egyes, az engedélyezésre jogosult tisztviselők és az előlegelszámoló tisztviselők kötelezettségszegési eseteit azonosító különös rendelkezéseket, tekintettel feladataik sajátos természetére; a továbbiakban nem rendelkezhetnek különleges juttatással vagy biztosítással. Tisztázni kell továbbá az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségét. A csalástól eltérő esetekben, annak érdekében, hogy a kinevező hatóságot ellássák a szükséges szakértelemmel, minden intézmény létrehoz egy szakosított, a pénzügyi szabálytalanságokat figyelő testületet, amely megállapítja, hogy történt-e olyan szabálytalanság, amely miatt a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott fegyelmi eljárás alá vonható vagy kártérítés megfizetésére kötelezhető, valamint annak érdekében, hogy a rendszerekkel kapcsolatos problémák észlelését jelentse az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a belső ellenőrnek. Csalás eseteiben azonban e rendeletnek hivatkoznia kell az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmére és az Európai Közösségek tisztviselőit vagy az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni harcra vonatkozó hatályos rendelkezésekre.

(21)

Meg kell határozni a kiadások költségvetési és jogi kötelezettségvállalásainak fogalmát és azok alkalmazásának feltételeit. A nem teljesített kötelezettségvállalások mértékének korlátozása érdekében korlátozni kell azon időszakot, amely alatt az egyéni jogi kötelezettségvállalások az átfogó költségvetési kötelezettségvállalások alapján tehetők meg. Elő kell írni továbbá egy kötelezettségvállalás megszüntetéséről szóló rendelkezést azon egyéni kötelezettségvállalásokhoz, amelyek hároméves időszak alatt nem idéztek elő kifizetést.

(22)

E rendeletnek meg kell határoznia az engedélyezésre jogosult tisztviselők által végezhető kifizetések tipológiáját. Az ilyen kifizetéseket elsősorban a fellépés hatékonyságának és az abból származó eredményeknek a függvényében kell teljesíteni.

A hitelek és előlegek homályos fogalmait meg kell szüntetni; a kifizetéseket előfinanszírozás, időközi kifizetések és a fennmaradó összeg kifizetése formájában kell teljesíteni, ha a teljes összeget nem fizetik ki egy részletben.

(23)

E rendeletnek ki kell kötnie, hogy az érvényesítési, az engedélyezési és a fizetési műveleteket határidőn belül kell elvégezni, amelyet a végrehajtási szabályokban szabnak meg, valamint hogy e határidő elmulasztása esetén a hitelezők jogosultak lesznek a költségvetést terhelő késedelmi kamatra.

(24)

A közösségi intézmények saját felelősségére odaítélt közbeszerzési szerződések tekintetében rendelkezni kell az Európai Parlament és a Tanács az építési beruházásra, a szolgáltatásnyújtásra és az áru beszerzésére irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésének összehangolásáról szóló irányelveiben foglalt szabályok alkalmazásáról: a harmadik fél nevében odaítélt szerződésekre alkalmazandó szabályoknak szintén meg kell egyezniük az említett irányelvek által megszabott elvekkel.

(25)

A szabálytalanságok megelőzése és a csalás és korrupció elleni küzdelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elősegítése érdekében az olyan pályázókat és az ajánlattevőket, akik ilyen cselekedetekben vétkesek, illetve akiknél összeférhetetlenség áll fenn, ki kell zárni a szerződések odaítéléséből.

(26)

Az átláthatóság érdekében a pályázókat és az ajánlattevőket megfelelő módon kell tájékoztatni a szerződések odaítéléséről.

(27)

Végül, az engedélyezésre jogosult tisztviselők felhatalmazása folyamatának részeként, a közbeszerzéssel és szerződésekkel foglalkozó tanácsadó bizottság általi előzetes ellenőrzést mellőzni kell.

(28)

A támogatások tekintetében létre kell hozni a közösségi támogatások odaítélésének és felügyeletének keretét, beleértve az átláthatóság, az egyenlő bánásmód, a társfinanszírozás, a visszamenőleges odaítélések tilalma és az ellenőrzés elvét végrehajtó különös rendelkezéseket.

(29)

A felhalmozás elkerülése érdekében a támogatásokat nem lehet ugyanazon fellépés kétszeri finanszírozására odaítélni, illetve működési kiadásokat ugyanazon évre többször megítélni.

(30)

A közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó szabályokhoz hasonló módon meg kell állapítani az okokat egyes felek kizárására a támogatások odaítéléséből, annak érdekében, hogy az intézményeknek megfelelő eszközöket biztosítsanak a csalás és a korrupció elleni küzdelemhez.

(31)

Annak biztosítására, hogy az intézmény és a kedvezményezett jogai és kötelezettségei világosak legyenek és azokat betartsák, a támogatás odaítélését írásos megállapodáshoz kell kötni.

(32)

A könyvelés és az elszámolások bemutatása tekintetében ki kell kötni, hogy az elszámolások tartalmazzanak általános elszámolásokat és költségvetési elszámolásokat, hozzátéve, hogy az általános elszámolások a szerv vagyoni helyzetét mutatják be, míg a költségvetési elszámolásokat az eredményelszámolás és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések kidolgozására tervezték.

(33)

Azon elveket, amelyeken az általános elszámolások és az éves beszámolók alapulnak, nemzetközileg elfogadott számviteli alapelvekre és az Európai Parlament és a Tanács - a társaságok egyes típusainak éves beszámolóira vonatkozó - irányelveire hivatkozva kell meghatározni, amennyiben azok a közszolgáltatások összefüggésében relevánsak.

(34)

A költségvetés végrehajtására vonatkozó információszolgáltatásról szóló rendelkezéseket ki kell igazítani, hogy ezen információk körét kiterjesszék az átvitt, újból rendelkezésre bocsátott és újrafelhasznált előirányzatok felhasználására és a különböző közösségi jogi szervekre, hogy javítsák a havi adatok biztosítására és a végrehajtásról szóló, a költségvetési hatósághoz évente háromszor elküldött jelentésre vonatkozó szabályozást.

(35)

Az intézmények által alkalmazott könyvvezetési módszereket össze kell hangolni, és e téren a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének kezdeményezési joggal kell rendelkeznie.

(36)

Meg kell határozni, hogy a számítógépes pénzügyi gazdálkodási rendszerek használata semmilyen formában nem korlátozhatja a Számvevőszéknek a bizonylatokhoz való hozzáférési jogát.

(37)

A külső ellenőrzés és a mentesítés tekintetében, annak ellenére, hogy a Bizottság kizárólagosan felel a költségvetés végrehajtásáért, a tagállamokkal megosztott igazgatás jelentősége magában foglalja a Számvevőszék általi ellenőrzési eljárásban és a költségvetési hatóság általi mentesítésben való együttműködésüket is.

(38)

Az elszámolások bemutatásához és a mentesítési eljáráshoz az optimális feltételek biztosítása érdekében a mentesítéshez vezető ütemtervet módosítani kell.

(39)

A Bizottságnak be kell nyújtania az Európai Parlamentnek - annak kérésére - az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan alkalmazásához szükséges minden információt, az EK-Szerződés 276. cikkével összhangban.

(40)

Egyes közösségi politikákhoz különös rendelkezéseket kell megállapítani; e rendelkezéseknek összhangban kell lenniük e rendelet alapvető elveivel.

(41)

Szükségesnek tűnik, hogy rendelkezzenek az EMOGA-val szembeni előzetes kötelezettségvállalások és az igazgatási előirányzatok lehetőségéről az adott pénzügyi évet megelőző év november 15-étől.

(42)

A strukturális alapok tekintetében a legutóbb az 1447/2001/EK rendelettel ( 6 ) módosított, a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelethez ( 7 ) mellékelt bizottsági nyilatkozatban foglalt, az előlegek visszafizetésére és az előirányzatok újbóli hozzáférhetővé tételére vonatkozó rendelkezést fenn kell tartani.

(43)

A kutatás tekintetében a költségvetés bemutatását össze kell hangolni a tevékenységalapú költségvetés-tervezésre vonatkozó rendelkezésekkel, megőrizve eközben az igazgatás rugalmasságát, amelyet jelenleg a Közös Kutatóközpont (KKK) élvez.

(44)

A külső fellépések tekintetében engedélyezni kell a külső segítség igazgatásának decentralizálását, feltéve hogy a Bizottságnak garanciát adnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra, és hogy a kedvezményezett állam felelősséggel tartozik a Bizottság felé a részére kifizetett pénzeszközökért.

(45)

A kedvezményezett állammal, valamint egy nemzeti, közösségi, illetve nemzetközi közjogi szervvel és a magánjog hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személyekkel aláírt finanszírozási megállapodásoknak és szerződéseknek tartalmazniuk kell az e rendelet első részének V. címében és második részének IV. címében a külső akciók tekintetében megállapított általános beszerzési elveket.

(46)

Fel kell venni egy külön címet az európai hivatalok gazdálkodására vonatkozó általános rendelkezésekkel.

(47)

Egy külön címnek kell tartalmaznia ezenkívül az igazgatási előirányzatokra alkalmazandó különös szabályokat. Olyan rendelkezést is kell hozni, amely lehetővé teszi a költségvetési hatóság mindkét ága számára, hogy időben véleményt nyilváníthasson azon ingatlanprojektekről, amelyek valószínűleg jelentős pénzügyi hatással lesznek a költségvetésre.

(48)

Az intézmények elszámolásainak konszolidációjára vonatkozó ütemterv változtatását el kell halasztani a 2005-ös pénzügyi évig, annak érdekében, hogy biztosítsák az alapvető belső eljárások bevezetéséhez szükséges időt.

(49)

Egy, az egyedi igazgatási kívánalmakhoz igazított megfelelő keretet kell biztosítani a Közösség által létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező olyan szervekre vonatkozó pénzügyi szabályoknak, amely szervek az Európai Közösségek általános költségvetéséből támogatást kapnak. Ezzel egy időben, és az e szervek által feladataik teljesítéséhez megkövetelt önállóság bármilyen csorbítása nélkül, bizonyos ügyekre vonatkozó előírások lényegét, és különösen a mentesítést és a számvitelt, össze kell hangolni. A Bizottság belső ellenőre ugyanazon hatásköröket gyakorolja e szervek felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett. Az e szerveken belüli pénzügyi szabályokat megfelelően ki kell igazítani, hogy e költségvetési rendelettel összhangban legyenek. A Bizottságot ennek megfelelően fel kell hatalmazni, hogy egy költségvetési rendeletmintát dolgozzon ki, amelytől a közösségi szervek kizárólag a Bizottság beleegyezésével térhetnek el,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

ELSŐ RÉSZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

ALKALMAZÁSI KÖR

1. cikk

(1) E rendelet meghatározza az Európai Unió általános költségvetésének ("a költségvetés") megállapítására és végrehajtására, valamint az elszámolások bemutatására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

(2) E rendelet alkalmazásában:

- "intézmény" alatt az Európai Parlament, az Európai Tanács és a Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága és az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Ombudsman, az Európai Adatvédelmi Biztos és az Európai Külügyi Szolgálat (a továbbiakban: EKSZ) értendő;

- az Európai Központi Bank nem tekintendő uniós intézménynek.

(3) "A Közösségekre", illetve "az Unióra" történő valamennyi hivatkozást az Európai Unióra és az Európai Atomenergia-közösségre történő hivatkozásként kell érteni a szövegkörnyezettől függően.

2. cikk

Bármely, a költségvetés bevételeinek vagy kiadásainak végrehajtására vonatkozó, más jogalkotói aktusban foglalt rendelkezésnek meg kell felelnie a II. címben meghatározott költségvetési alapelveknek.

II. CÍM

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

3. cikk

A költségvetést az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság e rendeletben megállapított elvével összhangban kell elkészíteni és végrehajtani.

1. FEJEZET

Az egységesség és a teljesség elve

4. cikk

(1) A költségvetés az a jogszabály, amely minden pénzügyi évre előre jelzi és engedélyezi az Európai Közösségek és az Európai Atomenergia-közösség számára szükséges összes bevételt és kiadást.

(2) A Közösségek bevételei és kiadásai a következőkből állnak:

a) az Európai Közösség bevételei és kiadásai, beleértve azon igazgatási kiadásokat, amelyeket a közös kül- és biztonságpolitikával és büntetőügyekben a rendőrségi és igazságügyi együttműködéssel kapcsolatosan az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezései alapján keletkeztek az intézményeknél, valamint az említett rendelkezések végrehajtása által előidézett működési kiadásokat, amennyiben azok a költségvetést terhelik;

b) az Európai Atomenergia-közösség kiadásai és bevételei.

(3) A költségvetés tartalmazza a Közösségek általi hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó garanciát és a külső fellépésekre képzett garanciaalapba történő befizetéseket.

5. cikk

(1) A 74. cikkre figyelemmel, bevétel nem szedhető be és kiadás nem teljesíthető, amíg azt a költségvetés egy tételére nem könyvelték le.

(2) Az engedélyezett előirányzatokat meghaladó kiadás nem teljesíthető, illetve nem engedélyezhető.

(3) Előirányzat nem szerepelhet a költségvetésben, amennyiben nem tartozik egy szükségesnek ítélt kiadási tételhez.

(4) Az 5a., 18. és 74. cikkre is figyelemmel, a Közösségek tulajdonát képező pénzeszközökből származó kamatot egyéb bevételként kell a költségvetésben szerepeltetni.

5a. cikk

(1) Az előfinanszírozásból származó kamatot az érintett programhoz vagy fellépéshez kell besorolni, és a kedvezményezettnek járó esedékes összegek fennmaradó részének kifizetéséből kell levonni.

Az e rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok - a továbbiakban: a végrehajtási szabályok - megállapításáról szóló rendelet határozza meg azokat a helyzeteket, amelyekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kivételesen évente hajtja be ezt a kamatot. Ezt a kamatot a költségvetésben egyéb bevételekként kell szerepeltetni.

(2) A kamat nem válik esedékessé a Közösségek számára az alábbi esetekben:

a) nem jelentős összegű előfinanszírozás esetén, a végrehajtási szabályokban meghatározottak szerint;

b) a 88. cikk szerinti közbeszerzési szerződés alapján fizetett előfinanszírozás esetén;

c) a tagállamoknak fizetett előfinanszírozás esetén;

d) előcsatlakozási támogatás keretében fizetett előfinanszírozás esetén;

e) az intézmények tagjai és alkalmazottai részére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) szerint fizetett előlegek esetén;

f) az 53. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett közös igazgatás keretében fizetett előfinanszírozás esetén.

2. FEJEZET

Az évenkéntiség elve

6. cikk

A költségvetésben szereplő előirányzatokat egy pénzügyi évre engedélyezik, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

7. cikk

(1) A költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatokból és kifizetési előirányzatokból álló differenciált előirányzatokat, valamint nem differenciált előirányzatokat tartalmaz.

(2) A kötelezettségvállalási előirányzatok a folyó pénzügyi évben tett jogi kötelezettségvállalások összes költségét fedezik, a 77. cikk (2) bekezdésére és a 166. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel.

(3) A kifizetési előirányzatok fedezik a folyó és/vagy a korábbi pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket.

(4) Az (1) és (2) bekezdés nem érinti a második rész I., IV. és VI. címének különös rendelkezéseit. Nem gátolhatják sem az előirányzatok teljes lekötését, sem a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekben történő teljesítését.

8. cikk

(1) A pénzügyi év bevételeit a pénzügyi évben beszedett összegek alapján kell elszámolni a pénzügyi évre. A következő pénzügyi év január hónapjára vonatkozó saját források azonban előzetesen is befizethetőek, a Közösség saját forrásainak rendszeréről szóló határozatot végrehajtó tanácsi rendelet értelmében.

(2) A hozzáadottérték-adó saját források, a kiegészítő GNP-alapú forrás és bármely pénzügyi hozzájárulás tekintetében a bejegyzések az (1) bekezdésben említett rendelettel összhangban kiigazíthatók.

(3) Az egy adott pénzügyi évre engedélyezett előirányzatok kizárólag arra használhatók fel, hogy az adott pénzügyi évre vállalt és kifizetett kiadásokat és az előző pénzügyi évek kötelezettségvállalásaival szemben esedékes összegeket fedezzék.

(4) A kötelezettségvállalásokat a december 31-ig vállalt jogi kötelezettségek alapján kell elszámolni, a 77. cikk (2) bekezdésében említett összes kötelezettségvállalásra és a 166. cikk (2) bekezdésében említett finanszírozási megállapodásokra figyelemmel, amelyeket december 31-ig kell a költségvetési kötelezettségvállalások alapján elszámolni.

(5) A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő által, legkésőbb az adott év december 31-éig teljesített kifizetések alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

(6) A (3), (4) és (5) bekezdéstől eltérve, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlegének kiadásait a második rész I. címében megállapított szabályokkal összhangban kell elszámolni a pénzügyi évre.

9. cikk

(1) Azokat az előirányzatokat, amelyeket nem használtak fel azon pénzügyi év végéig, amelyben szerepeltették, meg kell szüntetni.

Kizárólag a következő pénzügyi évre azonban átvihetőek, egy, az illetékes intézmény által legkésőbb február 15-ig meghozott határozattal, a (2) és (3) bekezdéssel összhangban, vagy automatikusan, a (4) bekezdésnek megfelelően.

(2) A differenciált kötelezettségvállalási előirányzatok és azon nem differenciált előirányzatok, amelyeket a pénzügyi év lezárásakor még nem kötöttek le, a következő összegek tekintetében átvihetőek:

a) az olyan kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő összegek, amelyekre vonatkozóan a kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszainak legnagyobb része december 31-ig lezajlott. Ezen összegeket a következő év március 31-éig le lehet kötni;

b) azon összegek, amelyek akkor szükségesek, ha a pénzügyi év utolsó negyedévében a jogalkotó hatóság elfogadott egy jogalapot megteremtő jogi aktust, és a Bizottság nem tudta lekötni az e célra meghatározott előirányzatokat december 31-ig.

(3) A kifizetési előirányzatok átvihetők azon összegek tekintetében, amelyek a meglévő kötelezettségvállalások vagy az áthozott kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fedezéséhez szükségesek, amennyiben a következő évi költségvetésben a vonatkozó sorokon meghatározott előirányzatok nem fedezik a szükségleteket. Az érintett intézmény először a folyó pénzügyi évre engedélyezett előirányzatokat használja fel, és az áthozott előirányzatokat nem használja fel addig, amíg az előbbieket ki nem meríti.

(4) A pénzügyi év zárásakor szabályszerűen vállalt kötelezettségeknek megfelelő nem differenciált előirányzatokat automatikusan csak a következő pénzügyi évre lehet átvinni.

(5) Az érintett intézmény tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot (a továbbiakban: a költségvetési hatóság) legkésőbb március 15-ig az átvitelre vonatkozóan meghozott határozatról, és minden költségvetési tételről közli, hogy a (2) és (3) bekezdés kritériumait hogyan alkalmazta az egyes átvitelekre.

(6) A személyzeti kiadások előirányzatait és a tartalékba helyezett előirányzatokat nem lehet átvinni.

10. cikk

A fel nem használt bevételek és a december 31-én rendelkezésre álló, a 18. cikkben említett célhoz kötött bevételekből felmerülő előirányzatok automatikusan átvitelre kerülnek. Az átvitt célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatokat kell először felhasználni.

11. cikk

157. és 160a. cikk sérelme nélkül, az érintett előirányzatokat meg kell szüntetni, amennyiben a kötelezettségvállalásokat az előirányzatok költségvetésben történő megjelenítését követő bármely pénzügyi évben visszavonják azon tevékenységek megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt, amelyekre azokat előirányozták.

12. cikk

A költségvetésben szereplő előirányzatok január 1-jével kezdődő hatállyal használhatók fel, amennyiben a költségvetést véglegesen elfogadták, kivéve, ha a második rész I. címe és VI. címe másként rendelkezik.

13. cikk

(1) Ha a költségvetést a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el véglegesen, úgy az EK-Szerződés 273. cikkének első bekezdését és az Euratom-Szerződés 178. cikkének első bekezdését kell alkalmazni a kiadásokra vonatkozó azon kötelezettségekre és kifizetésekre, amelyeket a szabályszerűen elfogadott legutóbbi költségvetés végrehajtásának részeként egy meghatározott költségvetési tételre lehetett volna könyvelni.

(2) Kötelezettségeket fejezetenként az előző pénzügyi év megfelelő fejezetében lévő összes felosztott előirányzat legfeljebb egynegyedére lehet vállalni, plusz minden eltelt hónap után egy tizenkettedre.

A kifizetéseket havonta fejezetenként az előző pénzügyi év megfelelő fejezetében lévő összes felosztott előirányzat legfeljebb egy tizenkettedére lehet eszközölni.

Az előkészületben lévő költségvetési tervezetben meghatározott előirányzatok határát nem lehet túllépni.

(3) Ha a Közösségek fellépésének folytonossága és az igazgatási követelmények megkívánják:

a) a Tanács, a Bizottság kérésére minősített többséggel eljárva és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, a kötelezettségvállalásokra és a kifizetésekre vonatkozóan egyidejűleg két vagy több ideiglenes tizenkettedet is engedélyezhet azokon felül, amelyek az (1) és (2) bekezdés rendelkezései szerint automatikusan rendelkezésre állnak;

b) a Szerződésekből és az azok alapján elfogadott jogi aktusokból szükségszerűen következő kiadásoktól eltérő kiadásokra az EK-Szerződés 273. cikkének harmadik bekezdését és az Euratom-Szerződés 178. cikkének harmadik bekezdését kell alkalmazni.

A további tizenkettedeket egyben kell engedélyezni, és azok nem oszthatók fel.

(4) Ha egy adott fejezet esetében két vagy több ideiglenes tizenketted engedélyezése, amelyeket a körülmények és a (3) bekezdésben előírt eljárások szerint megadtak, nem elegendő ahhoz, hogy fedezze a közösségi tevékenység folytonossága megtörésének elkerüléséhez szükséges kiadásokat a szóban forgó fejezetben foglalt területen, úgy kivételesen engedélyezhető az előző pénzügyi év költségvetésének megfelelő fejezetében szereplő előirányzatok összegének túllépése. A költségvetési hatóság a (3) bekezdésben előírt eljárások szerint jár el. Az előző pénzügyi év költségvetésében rendelkezésre álló összes előirányzat teljes összegét azonban semmilyen körülmények között sem lehet túllépni.

3. FEJEZET

Az egyensúly elve

14. cikk

(1) A költségvetési bevételeknek és a kifizetési kötelezettségvállalásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2) A 46. cikk (1) bekezdése 4. pontjának sérelme nélkül, az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség, valamint a Közösségek által létrehozott, a 185. cikkben említett szervek nem vehetnek fel kölcsönöket.

15. cikk

(1) Minden pénzügyi év egyenlege a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben többlet esetén bevételként, hiány esetén kifizetési előirányzatként szerepel.

(2) Az ilyen bevételek és kifizetési előirányzatok becsült összegét a költségvetési eljárás során egy, a 34. cikk szerint bemutatott módosító indítvánnyal kell feltüntetni a költségvetésben. A becsléseket a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló határozatot végrehajtó tanácsi rendelettel összhangban kell kidolgozni.

(3) Minden egyes pénzügyi év beszámolójának bemutatása után a becslésektől való bármely eltérésnek a következő pénzügyi év költségvetésében kell szerepelnie egy kizárólag az érintett eltérésre vonatkozó költségvetés-módosítás útján. Ilyen esetekben a költségvetés-módosítás előzetes tervezetét a Bizottságnak az előzetes beszámoló benyújtását követő 15 napon belül be kell nyújtania.

4. FEJEZET

Az elszámolási egység elve

16. cikk

A költségvetést euróban kell kidolgozni és végrehajtani, és az elszámolás is euróban történik.

A 61. cikkben említett pénzforgalmi célokból kifolyólag azonban a számvitelért felelős tisztviselő, előlegszámlák esetében az előlegelszámoló tisztviselők, valamint a Bizottságnak és az EKSZ-nek adminisztratív irányítása igényeinek megfelelően az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazást kap a műveletek nemzeti valutában történő végrehajtására, a végrehajtási szabályokban meghatározottak szerint.

5. FEJEZET

A globális fedezet elve

17. cikk

Az összes bevételnek fedeznie kell az összes kifizetési előirányzatot, a 18. cikkre is figyelemmel. Minden bevétel és kiadás teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül szerepel, a 20. cikkre is figyelemmel.

18. cikk

(1) A 160. cikk (1a) bekezdésének és a 161. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a következő bevételi tételeket meghatározott kiadási tételek finanszírozására kell felhasználni:

a) a tagállamok pénzügyi hozzájárulásai egyes kutatási programokhoz a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló határozatot végrehajtó tanácsi rendelet értelmében;

aa) a tagállamok és más támogató országok - beleértve mindkét esetben állami és félállami szerveiket - vagy nemzetközi szervezetek által a Közösség által finanszírozott és a nevükben a Bizottság által kezelt bizonyos külső támogatási projektekhez vagy programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulások, a vonatkozó alap-jogiaktus értelmében;

b) a betétek kamatai és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és tisztázásáról szóló rendeletben előírt pénzbírságok;

c) meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint az alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem, beleértve az egyes intézményekre meghatározott előirányzott bevételeket;

d) harmadik országok vagy különböző szervek hozzájárulásai a közösségi tevékenységekhez;

e) áruk, szolgáltatások vagy kérésükre elvégzett munka tekintetében harmadik felektől származó bevételek;

ea) olyan járművek, berendezések, felszerelések, anyagok és tudományos és technikai készülékek értékesítéséből származó bevételek, amelyeket lecserélnek vagy leselejteznek, miután a könyv szerinti értéküket nullára leírták;

f) a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizetéséből származó bevételek;

g) áru, szolgáltatás vagy munkavégzés más intézmények vagy szervek részére történő biztosításából származó bevételek, beleértve a más intézmények vagy szervek által a nevükben megfizetett kiküldetési ellátmányok visszatérítését;

h) befolyt biztosítási díjak;

i) a bérleti díjakból származó bevételek;

j) kiadványok és filmek értékesítéséből származó bevételek, beleértve az elektronikus adathordozókat is.

(2) A vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktus szintén megállapíthat olyan bevételeket, amelyeket meghatározott kiadási tételekhez rendel.

(3) A költségvetés tartalmaz olyan sorokat, amelyeken az (1) és (2) bekezdésben említett célhoz kötött bevételi kategóriák szerepelnek, és amennyiben lehetséges, feltünteti a megfelelő összegeket.

19. cikk

(1) A Bizottság bármely, a Közösségeknek tett adományt elfogadhat, úgymint alapítványokat, támogatásokat, ajándékokat és hagyatékokat.

(2) Az olyan 50 000 EUR vagy azt meghaladó értékű adományok elfogadásához, amelyek az adomány értékének 10 %-át meghaladó pénzügyi költséget - beleértve az utólagos költségeket is - vonnak maguk után, az Európai Parlament és a Tanács engedélye szükséges, amely intézmények az üggyel kapcsolatban a Bizottság kérelmének kézhezvételétől számított két hónapon belül járnak el. Ha ezen időszak alatt nem emelnek kifogást, úgy a Bizottság meghozza az elfogadásról a végleges döntést.

20. cikk

(1) A végrehajtási szabályok meghatározhatják azon eseteket, amikor bizonyos bevételek a számlákból vagy a fizetési kérelmekből levonhatók, amelyeket azután a nettó összeg kifizetésének kell tekinteni.

(2) A Közösségek számára nyújtott termékek és szolgáltatások az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv értelmében a tagállamok által vagy a vonatkozó megállapodások alapján harmadik országok által visszatérített adókat magában foglaló költségei az adó nélküli összeggel terhelik meg a költségvetést.

(3) A költségvetés végrehajtása során felmerülő árfolyamkülönbségek kiigazíthatóak. A végleges nyereséget vagy veszteséget az éves mérleg foglalja magában.

6. FEJEZET

Az egyediség elve

21. cikk

A meghatározott célokra vonatkozó előirányzatokat cím és fejezet szerint kell meghatározni; a fejezeteket tételcsoportokra és tételekre kell tovább-bontani.

22. cikk

(1) Minden intézmény - a Bizottságot kivéve - a költségvetésben a saját szakaszán belül, átcsoportosíthat előirányzatokat:

a) egyik címből a másikba azon éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyek azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik;

b) korlátozás nélkül egyik fejezetből a másikba és egyik jogcímcsoportból a másikba.

(2) Három héttel az (1) bekezdésben említett átcsoportosítások végrehajtása előtt az intézmények tájékoztatják a költségvetési hatóságot szándékaikról. Ezen időszakon belül a költségvetési hatóságok bármelyike által felvetett megfelelő indokok esetén a 24. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

(3) Bármely intézmény - kivéve a Bizottságot - javasolhat a költségvetési hatóságnak a saját költségvetési szakaszán belül az egyik címből egy másikba történő olyan átcsoportosítást, amely meghaladja a pénzügyi évre vonatkozó azon előirányzatok 10 %-át, amelyek abban a költségvetési sorban jelennek meg, amelyről az átcsoportosítás végzendő. Az említett átcsoportosítások a 24. cikkben megállapított eljárás hatálya alá tartoznak.

(4) Bármely intézmény - a Bizottságot kivéve - a költségvetésben a saját szakaszán belül, átcsoportosításokat végezhet a jogcímcsoportokon belül anélkül, hogy erről a költségvetési hatóságot előzetesen tájékoztatná.

23. cikk

(1) A Bizottság, a költségvetésben a saját szakaszán belül:

a) előirányzatokat csoportosíthat át a tételcsoportokon belül és minden fejezeten belül a tételcsoportok között;

b) a személyzetre és igazgatásra vonatkozó kiadások tekintetében egyik címből a másikba azon éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyek azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik, és azon éves előirányzatok 30 %-át meg nem haladó mértékig, amelyek azon a soron szerepelnek, amelybe az átcsoportosítás történik;

c) a működési kiadások tekintetében ugyanazon címen belül a fejezetek között előirányzatokat csoportosíthat át azon előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyek az adott pénzügyi évben azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik;

d) az alap-jogiaktusnak a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően történő elfogadását követően előirányzatokat csoportosíthat át a 43. cikkben említett "előzetes előirányzatok" címből azokban az esetekben, amikor nem létezett alap-jogiaktus az érintett fellépésre nézve a költségvetés megállapításakor.

A Bizottság az első albekezdés b) és c) pontjában említett átcsoportosítások végrehajtása előtt három héttel értesíti a költségvetési hatóságot határozatáról. Amennyiben e háromhetes időszak alatt a költségvetési hatóság bármely ága kellően megindokolt okokat hoz fel, a 24. cikkben rögzített eljárás alkalmazandó.

Mindazonáltal a pénzügyi év utolsó két hónapjában a Bizottság saját hatáskörben a személyzettel, külső személyzettel és egyéb alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokat érintő, egyik címből a másikba történő átcsoportosításokat hajthat végre a pénzügyi év előirányzatainak 5 %-án belül. A Bizottság az ezen átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja a költségvetési hatóságot.

A Bizottság az első albekezdés d) pontjában említett átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja a költségvetési hatóságot.

(2) A Bizottság - a saját szakaszán belül a költségvetésben - az (1) bekezdés említettektől eltérő átcsoportosításokra tehet javaslatot a költségvetési hatóságnak.

24. cikk

(1) A költségvetési hatóság döntést hoz a (2), (3) és (4) bekezdésben előírt előirányzatok átcsoportosításairól, a második rész I. címében megállapított eltérések sérelme nélkül.

(2) Az olyan kiadásokhoz kapcsolódó előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó javaslatok esetében, amelyek a Szerződésekből vagy az azok alapján elfogadott jogi aktusokból szükségszerűen következnek, a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően hat héten belül minősített többséggel dönt, kivéve a sürgős eseteket. Az Európai Parlament olyan határidőn belül nyilvánít véleményt, amely lehetővé teszi a Tanácsnak, hogy tudomást szerezzen róla és a kitűzött határidőn belül eljárjon. Ha a Tanács e határidőn belül nem jár el, úgy az átcsoportosításokra vonatkozó javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni.

(3) Az olyan kiadásokhoz kapcsolódó előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó javaslatok esetében, amelyek a Szerződésekből vagy az azok alapján elfogadott jogi aktusokból nem következnek szükségszerűen, az Európai Parlament a Tanáccsal folytatott konzultációt követően hat héten belül jár el, kivéve a sürgős eseteket. A Tanács egy olyan határidőn belül nyilvánít véleményt, minősített többséggel, amely lehetővé teszi az Európai Parlamentnek, hogy tudomást szerezzen róla és a kitűzött határidőn belül eljárjon. Ha e határidőn belül nem születik határozat, úgy az átcsoportosításokra vonatkozó javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni.

(4) Mind a Szerződésekből vagy az azok alapján elfogadott jogi aktusokból szükségszerűen következő kiadásokhoz, mind a más természetű kiadásokhoz kapcsolódó, az átcsoportosításra vonatkozó javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni, ha sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem határozott másként, azon időponttól számított hat héten belül, amikor a két intézmény kézhez vette a javaslatokat. Ha az átcsoportosításokra vonatkozó ilyen javaslatok esetében, az Európai Parlament és a Tanács különböző összegekkel csökkenti a javasolt átcsoportosítást, úgy a két intézmény bármelyike által elfogadott kisebb összeget kell jóváhagyottnak tekinteni. Ha az intézmények egyike elutasítja az átcsoportosítás elvét, úgy az átcsoportosítás nem történhet meg.

25. cikk

(1) Az előirányzatokat kizárólag azon költségvetési tételekre lehet átcsoportosítani, amelyre a költségvetés engedélyezett előirányzatokat, vagy amelynél pro memoria (p.m.) bejegyzés szerepel.

(2) A célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatokat kizárólag akkor lehet átcsoportosítani, ha e bevételek megőrzik célhoz kötöttségüket.

26. cikk

(1) A költségvetés Európai Mezőgazdasági Garanciaalaphoz (EMGA), a strukturális alapokhoz, a Kohéziós Alaphoz, az Európai Halászati Alaphoz, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz (EMVA) és a kutatáshoz rendelt címei közötti átcsoportosításokra a második rész I., II. és III. címének különös rendelkezései vonatkoznak.

(2) A sürgősségi segélyre képzett tartalékok felhasználására jogosító átcsoportosításról szóló döntést a Bizottság javaslatára a költségvetési hatóság hozza meg. Minden egyes műveletre különálló javaslatot kell benyújtani.

A 24. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt eljárásokat kell alkalmazni. Ha a bizottsági javaslattal nem ért egyet a költségvetési hatóság mindkét ága, és nem jutnak közös álláspontra e tartalék felhasználásáról, úgy az Európai Parlament és a Tanács tartózkodik a Bizottság átcsoportosításra vonatkozó javaslatának ügyében való eljárástól.

(3) A költségvetési év december 15-e után elforduló nemzetközi humanitárius katasztrófák és válságok kellően indokolt, kivételes eseteiben a Bizottság a többéves pénzügyi keret 4. megnevezéséhez tartozó költségvetési címek keretében még rendelkezésre álló, az adott költségvetési évre vonatkozó fel nem használt költségvetési előirányzatokat átcsoportosíthatja a költségvetés válságkezelési segélyre és a humanitárius segítségnyújtási műveletekre vonatkozó címeihez. A Bizottság ezen átcsoportosítások elvégzését követően haladéktalanul értesíti a költségvetési hatóság két ágát.

7. FEJEZET

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

27. cikk

(1) A költségvetési előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni, nevezetesen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveivel összhangban.

(2) A gazdaságosság elve megköveteli, hogy az intézmény által a tevékenységei folytatására felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, illetve a legjobb áron álljanak rendelkezésre.

A hatékonyság elve az igénybe vett források és az elért eredmények közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik.

Az eredményesség elve a kitűzött meghatározott célok megvalósítására és a tervezett eredmények elérésére vonatkozik.

(3) A költségvetésben foglalt minden tevékenységi ágra egyedi, mérhető, elérhető, szakszerű és időzített célkitűzéseket kell megszabni. E célkitűzések megvalósítását minden tevékenység tekintetében teljesítménymutatókkal kell ellenőrizni, és a költségvetési kiadásokért felelős hatóságoknak tájékoztatniuk kell a költségvetési hatóságot. Ezen, a 33. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett információkat évente kell biztosítani, legkésőbb az előzetes költségvetési tervezet mellékleteiben.

(4) A döntéshozatal javítása érdekében, az intézmények mind előzetes, mind pedig utólagos értékeléseket készítenek a Bizottság által nyújtott útmutatással összhangban. Ezen értékeléseket minden olyan programra és tevékenységre alkalmazni kell, amelyek jelentős kiadással járnak, és ezen értékelések eredményeit a kiadásokért, a jogalkotásért és a költségvetésért felelős hatóságokkal közölni kell.

28. cikk

(1) Bármely, a jogalkotó hatóságnak a Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) vagy a tagállamok által benyújtott olyan javaslathoz vagy kezdeményezéshez, amely hatással van a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat, pénzügyi kimutatást és a 27. cikk (4) bekezdésében előírt értékelést kell mellékelni.

A jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslat vagy kezdeményezés bármely olyan módosításához, amely jelentős hatással lehet a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat, a módosítást javasló intézménynek pénzügyi kimutatást kell mellékelnie.

(2) A költségvetési eljárás során a Bizottság biztosítja a szükséges előirányzatok változásai és a pénzügyi kimutatásokban szereplő eredeti előrejelzések összehasonlításához szükséges információkat. Ezen információ tartalmazza az előterjesztett javaslatok megvitatása tekintetében a jogalkotó hatóság által eszközölt előrelépést és az általa elért szintet. A szükséges előirányzatok, adott esetben, a jogalapot megteremtő jogi aktusról szóló tanácskozás során történő előrehaladás fényében módosíthatók.

(3) A csalás vagy szabálytalanság kockázatának megelőzése érdekében az (1) bekezdésben említett pénzügyi kimutatás minden meglévő és tervezett megelőző és védelmi intézkedésre vonatkozó információt tartalmaz.

28a. cikk

(1) A költségvetést az egyes igazgatási módoknak megfelelő, hatékony és eredményes belső ellenőrzéssel és a vonatkozó ágazati szabályozással összhangban kell végrehajtani.

(2) A költségvetés végrehajtásának alkalmazásában a belső ellenőrzés az irányítás minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja a következő célkitűzések elérésének ésszerű biztosítása:

a) a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;

b) a jelentések megbízhatósága;

c) az eszközök és információk védelme;

d) a csalás és a szabálytalanságok megelőzése és felderítése;

e) az érintett műveletek törvényességéhez és szabályosságához kapcsolódó kockázatok megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.

8. FEJEZET

Az átláthatóság elve

29. cikk

(1) A költségvetés megállapítása és végrehajtása, valamint az elszámolások benyújtása az átláthatóság elvének megfelelően történik.

(2) A költségvetést és a költségvetés-módosításokat végleges formájukban az Európai Parlament elnöke hirdeti ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A költségvetést a véglegesen elfogadottá nyilvánításának időpontját követő három hónapon belül kell kihirdetni.

Az összevont éves beszámolót, valamint az egyes intézmények által elkészített, a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

30. cikk

(1) A Közösségek által harmadik fél számára szerződéssel vállalt hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó információk a költségvetés mellékletében szerepelnek.

(2) A külső fellépésekre képzett garanciaalap működésére vonatkozó információk a pénzügyi kimutatásokban szerepelnek.

(3) A Bizottság megfelelő módon rendelkezésre bocsátja a költségvetésből származó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozóan általa birtokolt információkat, amennyiben a költségvetés végrehajtása centralizált alapon közvetlenül a Bizottság osztályai által vagy az 51. cikk második bekezdésének megfelelően az Unió küldöttségei által történik, más igazgatási módok esetében pedig a finanszírozás kedvezményezettjeire vonatkozó azon információkat, amelyeket a költségvetés lebonyolításának feladataival megbízott jogalanyoktól kapott.

Az információkat a titoktartási követelményeknek, különösen a személyes adatok - a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 8 ), valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2001. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 9 ) meghatározott - védelmének, valamint a biztonságra vonatkozó követelményeknek a kellő figyelembevételével kell rendelkezésre bocsátani, figyelembe véve egyúttal az 53. cikkben említett egyes igazgatási módok sajátosságait, és adott esetben összhangban az ágazati szabályokkal.

III. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

I. FEJEZET

A költségvetés megállapítása

31. cikk

Az Európai Parlament, az Európai Tanács és a Tanács, az Európai Közösségek Bírósága, a Számvevőszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az ombudsman és az európai adatvédelmi biztos és az Európai Külügyi Szolgálat megtervezik a bevételeiket és kiadásaikat, és a becsléseket minden év július 1-jéig megküldik a Bizottságnak.

Az EKSZ megtervezi bevételeire és kiadásaira vonatkozó becsléseket, amelyeket minden év július 1-jéig megküld a Bizottságnak. A főképviselő konzultál a fejlesztési politikáért felelős biztossal, a szomszédsági politikáért felelős biztossal, valamint a nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztossal a hatáskörükbe tartozó ügyekről.

Az intézmények a tervezett összegeiket tájékoztató jelleggel a költségvetési hatóságnak is megküldik, legkésőbb minden év július 1-jéig. A Bizottság kidolgozza saját tervszámait, amelyet ugyanazon időpontig szintén megküld a költségvetési hatóságnak.

Saját tervszámainak elkészítéséhez a Bizottság a 32. cikkben említett információkat használja fel.

32. cikk

A 185. cikkben említett minden szerv, összhangban az őt létrehozó jogi aktussal, minden év április 1-jéig elküldi a Bizottságnak a bevételeire és kiadásaira vonatkozó tervezett összegeket, beleértve a létszámtervet és a munkaprogramját.

A Bizottság e dokumentumokat tájékoztató jelleggel továbbítja a költségvetési hatóságnak, kivéve a 46. cikk (1) bekezdése 3. pontjának d) alpontjában előírt esetet.

33. cikk

(1) A Bizottság minden évben legkésőbb szeptember 1-jéig a Tanács elé terjeszt egy előzetes költségvetési tervezetet. Ezzel egyidejűleg továbbítja az Európai Parlamentnek az előzetes költségvetési tervezetet.

Az előzetes költségvetési tervezet tartalmazza a Közösségek kiadási és bevételi általános összefoglaló kimutatását és összevonja a 31. cikkben említett tervezett összegeket.

(2) A Bizottság az előzetes költségvetési tervezethez a következőket csatolja:

a) az előző évi pénzgazdálkodásról készített elemzés és a fennálló kötelezettségvállalások;

b) szükség esetén a többi intézmény tervezett összegeiről alkotott vélemény, amely tartalmazhat eltérő tervezett összegeket ennek indokaival alátámasztva;

c) bármely munkaanyag, amelyet hasznosnak tekint az intézmények létszámterveivel és azon támogatásokkal kapcsolatban, amelyeket a Bizottság a 185. cikkben említett szerveknek és az európai iskoláknak ítélt;

d) a tevékenységi nyilatkozatok, amelyek tartalmazzák az alábbiakat:

- a különböző tevékenységek tekintetében az előzetesen kitűzött egyedi, mérhető, elérhető, releváns, és időzített célkitűzések eléréséről, valamint a mutatókkal mért új célkitűzésekről szóló információk;

- az előirányzatok szintjével kapcsolatosan javasolt változtatások teljes körű indokolása a költség-haszon megközelítéssel;

- az uniós szintű beavatkozás egyértelmű indoklása, többek között a szubszidiaritás elvének megfelelően;

- az előző évi tevékenység végrehajtási arányaira, valamint a folyó év végrehajtási arányaira vonatkozó információk.

Az értékelés eredményeit át kell tekinteni, és ezekre a javasolt költségvetési módosítások valószínű előnyeiként hivatkozni kell;

e) a korábbi pénzügyi években vállalt költségvetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges, az elkövetkező költségvetési években esedékes kifizetések ütemtervének összefoglaló beszámolója.

(3) Az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozat ( 10 ) 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban és az Unió külső fellépéseire szánt költségvetés átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság a költségvetési tervezetével együtt egy olyan munkadokumentumot is továbbít a költségvetési hatóságnak, amely összesített formában tartalmazza:

- az Unió külső fellépéseivel kapcsolatos, az Unió költségvetéséből finanszírozott valamennyi működési és igazgatási kiadást, beleértve a közös kül- és biztonságpolitikával / közös biztonság- és védelempolitikával (KKBP/KVBP) kapcsolatos feladatokat is;

- az EKSZ előző évi összes igazgatási kiadását a küldöttségek kiadásai szerint és az EKSZ központi igazgatásának kiadásai szerint lebontva, valamint a működési költségek kimutatását földrajzi területenként és tematikus lebontásban küldöttségek és kiküldetés szerint.

A munkadokumentum emellett:

- minden besorolási kategória minden fokozata esetében részletezi az Unió egyes küldöttségeiben és az EKSZ központi igazgatásában található álláshelyek számát, valamint az állandó és ideiglenes álláshelyek számát, beleértve a költségvetési előirányzatok keretei között engedélyezett szerződéses és helyi alkalmazottakat is;

- a besorolási fokozatok és kategóriák szerint kimutatja az alkalmazottak számának bármilyen, az előző évhez viszonyított növekedését vagy csökkenését az EKSZ központi igazgatásában és az Unió küldöttségeinek összességében;

- kimutatja a pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett az előző évre engedélyezett álláshelyek számát is, valamint a tagállamokból, a Tanácstól és a Bizottságtól kirendelt diplomaták által betöltött álláshelyek számát; a költségvetés-tervezet bemutatásakor részletesen ismerteti az Unió küldöttségeiben dolgozó személyzetet földrajzi területenkénti, országonkénti és kiküldetés szerinti bontásban, megkülönböztetve a létszámtervben szereplő álláshelyeket, a szerződéses alkalmazottakat, a helyi alkalmazottakat és a kirendelt nemzeti szakértőket, valamint a költségvetés-tervezetben e más típusú személyzet számára kért előirányzatokat az ezen előirányzatok keretén belül alkalmazható teljes munkaidős, egyenértékű személyzetre vonatkozó megfelelő becslésekkel.

34. cikk

(1) A Bizottság saját kezdeményezésére vagy más intézmény kérésére - minden fél esetében annak saját szakasza tekintetében - módosító indítványt nyújthat be a Tanácsnak az előzetes költségvetési tervezethez, olyan új információk alapján, amelyek az előzetes tervezet elkészítésekor még nem álltak rendelkezésre.

(2) Az intézmények eltérő tartalmú megállapodásainak eseteitől, illetve kivételes körülményektől eltekintve, a Bizottság az ilyen módosító indítványt a Tanácsnak a költségvetési tervezet Európai Parlament általi első olvasatát legalább 30 nappal megelőzően nyújtja be. A Tanácsnak a módosító indítványt az Európai Parlamenthez legalább 15 nappal az említett első olvasat előtt kell eljuttatnia.

35. cikk

(1) A Tanács az EK-Szerződés 272. cikkének (3) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 177. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban létrehozza a költségvetési tervezetet.

(2) A Tanács legkésőbb a költségvetés végrehajtását megelőző év október 5-éig az Európai Parlament elé terjeszti a költségvetési tervezetet. A Tanács e költségvetési tervezethez egy indokolást csatol, amely meghatározza az előzetes költségvetési tervezettől való eltérésének okait.

36. cikk

(1) Az Európai Parlament elnöke az EK-Szerződés 272. cikkének (7) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 177. cikkének (7) bekezdésében előírt eljárással összhangban a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánítja.

(2) Miután a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánították, minden tagállam a következő pénzügyi év január 1-jétől vagy a költségvetés végleges elfogadottnak nyilvánítása időpontjától - ha az január 1-je után történt - köteles a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló határozatot végrehajtó tanácsi rendeletben meghatározott esedékes befizetéseket teljesíteni a Közösség felé.

37. cikk

(1) Ha elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények merülnek fel, a Bizottság előzetes költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő.

A Bizottságtól eltérő intézményeknek az előző bekezdésben említettekkel megegyező körülmények esetén a költségvetés módosítása iránti kérelmeit a Bizottsághoz kell megküldeni.

Az előzetes költségvetésmódosítás-tervezet benyújtása előtt a Bizottság és a többi intézmény - figyelembe véve az előirányzatok várhatóan nem teljes mértékű végrehajtását is - megvizsgálja a vonatkozó előirányzatok újraelosztásának hatályát.

(2) A Bizottság - kivételes körülményektől eltekintve - minden előzetes költségvetés-módosítási tervezetet legkésőbb minden év szeptember 1-jéig benyújt a Tanácsnak. A költségvetés módosítása iránti kérelmekhez csatolhatja más intézmények véleményét.

(3) A költségvetési hatóság ezeket sürgősségüknek megfelelően tárgyalja.

38. cikk

(1) Ha a Tanács előzetes költségvetés-módosítási tervezetet kap, úgy a 35. és a 37. cikkel összhangban költségvetés-módosítási tervezetet dolgoz ki.

(2) Az ütemezéstől eltekintve, a költségvetés-módosításokra a 35. és a 36. cikket kell alkalmazni. A költségvetés-módosításokat azon költségvetésre való hivatkozásokkal kell alátámasztani, amelynek a tervezett összegeit módosítják.

39. cikk

A Bizottság és a költségvetési hatóság megegyezhet abban, hogy előrehoz bizonyos, a tervezett összegek továbbítására, valamint az előzetes tervezet és a költségvetési tervezetek elfogadására és továbbítására vonatkozó időpontokat. E megállapodás azonban nem vezethet az e szövegek mérlegelésére az EK-Szerződés 272. cikke és az Euratom-Szerződés 177. cikke szerint fenntartott időszakok lerövidítéséhez vagy meghosszabbításához.

2. FEJEZET

A költségvetés szerkezete és bemutatása

40. cikk

A költségvetés a következő elemekből áll:

a) általános bevételi és kiadási kimutatás;

b) az egyes intézmények bevételi és kiadási kimutatásaira tagolódó különálló szakaszok.

41. cikk

(1) A költségvetési hatóság a Bizottság bevételeit és a többi intézmények bevételeit és kiadásait címek, fejezetek, tételcsoportok és tételek alá sorolja be típusuk vagy rendeltetésük szerint.

(2) A bizottsági szakaszra vonatkozó kiadási kimutatás alapjául szolgáló, cél szerint osztályozott nómenklatúrát a költségvetési hatóság hagyja jóvá.

Egy cím egy politikai területnek, és egy fejezet rendszerint egy tevékenységnek felel meg.

Minden cím tartalmazhat működési előirányzatokat és igazgatási előirányzatokat.

Az egy címhez tartozó igazgatási előirányzatokat egyetlen fejezetben kell csoportosítani.

42. cikk

A költségvetés nem tartalmazhat negatív bevételeket.

A Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozat szerint befizetett saját források nettó összegek, és azokat a költségvetésben a bevételi összefoglaló kimutatásban ilyenként kell feltüntetni.

43. cikk

(1) A költségvetés minden szakasza tartalmazhat egy "előzetes előirányzatok" címet. Az előirányzatokat e címen a következő két körülmény esetén kell megjeleníteni:

a) ha a költségvetés megállapításakor nincs az érintett fellépést megalapozó jogi aktus;

b) ha komolyan megkérdőjelezhető az előirányzatok megfelelősége vagy az érintett költségvetési tételekben szereplő előirányzatok a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással megegyező feltételek szerinti végrehajtásának lehetősége.

Az előirányzatokat e címen csak a 23. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosításokat követően lehet felhasználni azokban az esetekben, amelyekben az alap-jogiaktust a Szerződés 251. cikkének megfelelően kell elfogadni, egyéb esetekben pedig a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően.

(2) Komoly végrehajtási nehézségek esetén a Bizottság javasolhatja a pénzügyi év folyamán, hogy az előirányzatokat az "előzetes előirányzatok" cím alá csoportosítsák át. A költségvetési hatóság ezen átcsoportosításokról a 24. cikkben előírtak szerint hoz határozatot.

44. cikk

A költségvetés bizottsági szakasza legfeljebb 200 millió euró értékben tartalmazhat "negatív tartalékot". E tartalék, amelyet külön címben kell megjeleníteni, mind kötelezettségvállalási előirányzatokat, mind kifizetési előirányzatokat tartalmazhat.

E tartalékot a pénzügyi év vége előtt kell igénybe venni átcsoportosítás útján, a 23. és 25. cikk megállapított eljárással összhangban.

45. cikk

(1) A költségvetés bizottsági szakaszának a harmadik országok számára sürgősségi segélyre képzett tartalékot kell tartalmaznia.

(2) Az (1) bekezdésben említett tartalékot a pénzügyi év vége előtt kell igénybe venni átcsoportosítás útján, a 24. és 26. cikkben megállapított eljárással összhangban.

46. cikk

(1) A költségvetésben az alábbiak szerepelnek:

1. Az általános bevételi és kiadási kimutatásban:

a) a Közösségek adott pénzügyi évre vonatkozó becsült bevételei;

b) a becsült bevételek az előző pénzügyi évre és az n - 2 évi bevételek;

c) az adott pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

d) az előző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

e) az n - 2 évben kötelezettséggel vállalt kiadások és a kifizetett kiadások;

g) megfelelő megjegyzések minden alfejezet tekintetében, a 41. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

2. Az egyes intézményekre vonatkozó szakaszban a bevételt és kiadást az 1. ponttal azonos struktúrában kell kimutatni.

3. A személyzet tekintetében:

a) a költségvetés minden szakaszára vonatkozóan létszámterv, amely megállapítja minden besorolási fokozatban és szolgálatban az álláshelyek számát besorolási osztályok szerint, valamint az állandó és ideiglenes álláshelyek számára költségvetési előirányzatok keretein belül;

b) közvetlen fellépésre vonatkozó kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokból fizetett személyzetre vonatkozó létszámterv, és a közvetett fellépésre vonatkozó, ugyanazon előirányzatokból fizetett személyzetre vonatkozó létszámterv; a létszámterveket besorolási fokozatonként és osztályonként kell felosztani, és különbséget kell tenniük azon állandó és ideiglenes álláshelyek között, amelyeket a költségvetési előirányzatokon belül jóváhagytak;

c) a tudományos és műszaki személyzet tekintetében, a besorolás besorolási osztályokon alapulhat, az egyes költségvetésekben megállapított feltételekkel összhangban; a létszámtervnek meg kell határoznia a magasan képzett műszaki vagy tudományos személyzet létszámát, akik különleges előnyöket élveznek a személyzeti szabályzatban meghatározott rendelkezések szerint;

d) létszámterv, amely az álláshelyek számát besorolási fokozat és osztály alapján szabja meg minden olyan, a 185. cikkben említett szervre vonatkozóan, amely a költségvetést terhelő támogatást kap. A létszámtervek a pénzügyi évre jóváhagyott álláshelyek száma mellett feltüntetik az előző évre jóváhagyott számot is.

4. A hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletek tekintetében:

a) a bevételek általános kimutatásában azon költségvetési tételek, amelyek az érintett műveletekre vonatkoznak, és azon kedvezményezettektől kapott visszafizetéseket kívánják feltüntetni, akik kezdetben nem teljesítettek, ami a teljesítési biztosíték igénybevételéhez vezetett. E sorokat pro memoria (p.m.) bejegyzéssel és megfelelő megjegyzésekkel kell ellátni;

b) a bizottsági szakaszban:

i. a Közösségek teljesítési biztosítékait tartalmazó költségvetési tételek a szóban forgó műveletek tekintetében. E sorokat pro memoria (p.m.) jegyzéssel kell ellátni mindaddig, amíg nem merül fel a tényleges költség, amelyet végleges forrásokkal kell fedezni;

ii. a jogalapot megteremtő jogi aktusra és a kitűzött műveletek mennyiségére hivatkozó megjegyzések, az időtartam és a Közösségek által nyújtott pénzügyi garancia e műveletek tekintetében;

c) a bizottsági szakaszhoz csatolt dokumentumokban, tájékoztató jelleggel:

i. a folyamatban lévő tőkeműveletek és adósságkezelés;

ii. az adott pénzügyi évre vonatkozó tőkeműveletek és adósságkezelés.

5. Azon bevételek és kiadások költségvetési sorai, amelyek a külső fellépésekre képzett garanciaalap felhasználásához szükségesek.

6 a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) kiadásainak teljes összegét egyetlen, KKBP elnevezésű, külön költségvetési tételeket tartalmazó költségvetési alcímben kell szerepeltetni. E cikkek a KKBP kiadásait fedezik, és legalább az egyes nagyobb kiküldetésekre vonatkozóan külön költségvetési sorokat tartalmaznak.

(2) Az (1) bekezdésben említett dokumentumokon túl a költségvetési hatóság más vonatkozó dokumentumokat is csatolhat a költségvetéshez.

47. cikk

(1) A 46. cikk (1) bekezdésének 3. pontjában leírt létszámterv minden intézményre vagy szervre vonatkozóan abszolút határt szab; a megállapított határon felül nem történhet kinevezés.

Az AD 16, AD 15 és AD 14 besorolási fokozat kivételével azonban, minden intézmény vagy szerv módosíthatja a létszámterveket a jóváhagyott álláshelyek 10 %-áig, figyelembe véve az alábbi két feltételt:

a) a módosítások a teljes pénzügyi évre vonatkozó személyzeti előirányzatok mértékét nem befolyásolják;

b) az egyes létszámtervek által jóváhagyott álláshelyek teljes számára vonatkozó határ túllépésére nem kerül sor.

A második albekezdésben említett módosítások végrehajtása előtt három héttel az intézmények tájékoztatják szándékaikról a költségvetési hatóságot. A költségvetési hatóságok bármelyike által ezen időszakon belül felvetett, kellően megalapozott okok esetén az intézmények tartózkodnak a módosítások végrehajtásától, és a szokásos eljárást kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve, a kinevező hatóság által a személyzeti szabályzattal összhangban engedélyezett részmunkaidős foglalkozás hatásait más kinevezésekkel ellensúlyozni lehet.

IV. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

48. cikk

(1) A Bizottság a költségvetés bevételeit és kiadásait e rendelettel összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre.

(2) A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, hogy az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használják fel.

49. cikk

(1) A költségvetésben szereplő előirányzatok bármely közösségi vagy európai uniós fellépésre akkor használhatóak fel, ha azt az alap-jogiaktus elfogadása előzi meg.

Az alap-jogiaktus olyan jogi aktus, amely jogalapot biztosít az intézkedésekhez és a költségvetésbe beállított megfelelő kiadások végrehajtásához.

(2) Az EK-Szerződés és az Euratom-Szerződés alkalmazásában az alap-jogiaktus a jogalkotó hatóság által elfogadott jogi aktus, amely formáját tekintve lehet rendelet, irányelv, az EK-Szerződés 249. cikke értelmében vett határozat vagy sui generis határozat.

(3) Az EUSz. V. (a közös kül- és biztonságpolitikára - KKBP-re vonatkozó) címének alkalmazásában az alap-jogiaktus formáját tekintve az EUSz. 13. cikkének (2) és (3) bekezdésében, 14. cikkében, 18. cikkének (5) bekezdésében, 23. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 24. cikkében meghatározott formák valamelyike lehet.

(4) Az EUSz. VI. (a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó) címének alkalmazásában az alap-jogiaktus az EUSz. 34. cikkének (2) bekezdésében említett formák egyikét veheti fel.

(5) E cikk értelmében az ajánlások és vélemények, valamint az állásfoglalások, következtetések, nyilatkozatok és egyéb, jogi hatás nélküli aktusok nem minősülnek alap-jogiaktusnak.

(6) Az (1)-(4) bekezdéstől eltérve, az alábbiak alap-jogiaktus nélkül is végrehajthatók, amennyiben az ezekkel finanszírozandó intézkedések a Közösségek vagy az Európai Unió hatáskörébe tartoznak:

a) kísérleti jellegű, valamely intézkedés végrehajthatóságát és hasznosságát vizsgáló kísérleti projektek előirányzatai. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok nem több, mint két egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben;

b) az EK-Szerződés, az Euratom-Szerződés, valamint az EUSz. VI. címének alkalmazása terén a jövőben elfogadandó intézkedésekre vonatkozó javaslatok előkészítését célzó előkészítő intézkedések előirányzatai. Az előkészítő intézkedéseknek következetes megközelítést kell követniük, és különböző formákat ölthetnek. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok nem több, mint három egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben. A jogalkotási eljárást a harmadik pénzügyi év vége előtt le kell zárni. A jogalkotási eljárás során a kötelezettségvállalási előirányzatoknak meg kell felelniük az előkészítő intézkedéseknek a tervezett tevékenységekkel, a követendő célokkal és a kedvezményezett személyekkel kapcsolatos sajátosságainak. Következésképpen az előkészítő intézkedésekre elkülönített összeg nem felelhet meg a végső intézkedés finanszírozására elkülönített összegnek.

Az előzetes költségvetési tervezet előterjesztésekor a Bizottság jelentést nyújt be a költségvetési hatóságnak az a) és b) pontban említett intézkedésekről, amely jelentés tartalmazza az eredmények értékelését és a tervezett nyomon követési intézkedéseket is;

c) az EUSz. V. (KKBP-re vonatkozó) címének terén hozott előkészítő intézkedések előirányzatai. Ezen intézkedéseket rövid időre kell korlátozni, céljuk pedig a KKBP célkitűzéseinek megvalósítására irányuló európai uniós intézkedések, valamint a szükséges jogi eszközök elfogadása feltételeinek megteremtése;

Az európai uniós válságkezelési műveletek alkalmazásában az előkészítő intézkedések célja többek között az operatív követelmények értékelése, az első erőforrások gyors rendelkezésre bocsátásának biztosítása vagy a műveletek megkezdéséhez szükséges helyi feltételek megteremtése.

Az előkészítő intézkedéseket - a Bizottsággal teljes mértékben együttműködve - a Tanács fogadja el. Ebből a célból a munkájában a Tanács főtitkára/a KKBP főképviselője által segített elnökség a lehető leghamarabb tájékoztatja a Bizottságot a Tanács előkészítő intézkedés meghozatalára irányuló szándékáról, valamint - különösen - az ehhez szükséges becsült forrásokról. A Bizottság - e rendelet rendelkezéseinek megfelelően - meghoz minden szükséges intézkedést a források gyors rendelkezésre bocsátásának biztosítása érdekében;

d) a Bizottság által - az EK-Szerződés és az Euratom-Szerződés értelmében rá ruházott, a b) pontban említett jogalkotási kezdeményezési jogtól eltérő intézményi szintű előjogaiból eredő feladatok, valamint az e Szerződések által közvetlenül rá ruházott és a végrehajtási szabályokban felsorolt különös hatáskörök alapján - végrehajtott egyszeri, vagy akár határozatlan időtartamú intézkedések előirányzatai;

e) az egyes intézmények működtetésére vonatkozó előirányzatok, azok igazgatási autonómiája alapján.

50. cikk

A Bizottság átruházza a többi intézményre a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának végrehajtásához szükséges hatásköröket. A Bizottsággal azonban részletes intézkedésekről lehet megállapodni annak érdekében, hogy elősegítsék az uniós küldöttségek igazgatási előirányzatainak végrehajtását. Ezeknek az intézkedéseknek semmiben nem szabad eltérniük a költségvetési rendelet rendelkezéseitől és végrehajtási szabályaitól.

Az intézmények e hatásköröket e rendelettel összhangban és az engedélyezett előirányzatok korlátain belül gyakorolják.

51. cikk

A Bizottság és a többi intézmények mindegyike, saját szervezeti egységein belül, átruházhatja a költségvetés végrehajtási hatásköreit az e rendelettel és belső szabályaik által megállapított feltételekkel összhangban és a felhatalmazó jogi aktusban megállapított határokon belül. Az így felhatalmazottak kizárólag a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörök határain belül járhatnak el.

A Bizottság azonban a saját szakaszának működési előirányzatait érintő költségvetési végrehajtási hatásköreit átruházhatja az uniós küldöttségvezetőkre. Erről egyidejűleg értesíti a főképviselőt is. Amennyiben az uniós küldöttségvezetők a Bizottság átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőjeként járnak el, a költségvetés végrehajtására vonatkozó bizottsági szabályokat alkalmazzák, valamint ugyanazok a feladatok, kötelezettségek és elszámoltathatóság vonatkozik rájuk, mint a Bizottság összes többi, átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőjére.

A Bizottság e felhatalmazást a saját szabályaival összhangban visszavonhatja.

A második bekezdés alkalmazásában a főképviselő meghozza az uniós küldöttségek és a bizottsági szervezeti egységek közötti együttműködéséhez szükséges intézkedéseket.

52. cikk

(1) A költségvetés végrehajtásában, kezelésében, auditjában vagy ellenőrzésében érintett valamennyi pénzügyi szereplő és egyéb személy számára tilos bármely olyan fellépés, amelynek révén saját érdekei ütköznek a Közösség érdekeivel. Amennyiben ilyen helyzet állna elő, a szóban forgó személynek tartózkodnia kell az ilyen fellépéstől, és az üggyel az illetékes hatósághoz kell fordulnia.

(2) Összeférhetetlenség áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett pénzügyi szereplő vagy egyéb személy funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása családi vagy érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más, a kedvezményezettel közös érdek miatt veszélybe kerül.

2. FEJEZET

A végrehajtás módszerei

53. cikk

A Bizottság a költségvetést az 53a-53d. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, az alábbi módok valamelyikén hajtja végre:

a) centralizált alapon;

b) megosztott vagy decentralizált igazgatással;

c) nemzetközi szervezetekkel való közös igazgatással.

53a. cikk

Amennyiben a Bizottság centralizált alapon hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat vagy közvetlenül, szervezeti egységei, illetve uniós küldöttségek által az 51. cikk második bekezdésével összhangban, vagy közvetetten, az 54-57. cikk rendelkezéseivel összhangban teljesíti.

53b. cikk

(1) Amennyiben a Bizottság megosztott igazgatással hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat a tagállamokra ruházza át. A módszer különösen a második rész I. és II. címében említett fellépések esetében alkalmazandó.

(2) A tagállamok - a vonatkozó ágazati szabályozások kiegészítő rendelkezéseinek sérelme nélkül, valamint a megosztott igazgatásban annak biztosítása érdekében, hogy a pénzösszegeket az alkalmazandó szabályokkal és elvekkel összhangban használják fel - meghoznak valamennyi, a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges jogalkotási, szabályozási, igazgatási vagy egyéb intézkedést. E célból különösen a következőket teszik:

a) megbizonyosodnak arról, hogy a költségvetésből finanszírozott fellépések végrehajtására valóban és a megfelelő módon sor kerül;

b) megelőzik, illetve kezelik a szabálytalanságokat és a csalást;

c) visszaszerzik a szabálytalanságok vagy hibák eredményeképpen tévesen kifizetett, helytelenül felhasznált vagy elveszett pénzeszközöket;

d) biztosítják - a vonatkozó ágazati szabályozások révén és a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban - a költségvetési forrásokból részesülő kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét.

Ebből a célból a tagállamok - a 28a. cikkben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően - ellenőrzéseket tartanak, valamint hatékony és eredményes belső ellenőrzési rendszert működtetnek. Szükség esetén és adott esetben bírósági eljárásokat kezdeményeznek.

(3) A tagállamok a megfelelő nemzeti szinten elkészítik a rendelkezésre álló auditok és nyilatkozatok éves összefoglalóját.

(4) Annak biztosítása érdekében, hogy a források felhasználása a vonatkozó szabályokkal összhangban történjen, a Bizottság számlaelszámolási eljárásokat vagy pénzügyi korrekciós mechanizmusokat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik számára, hogy vállalja a végső felelősséget a költségvetés végrehajtásáért.

53c. cikk

(1) Amennyiben a Bizottság decentralizált igazgatással hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat harmadik országokra ruházza át a második rész IV. címének és az 56. cikknek megfelelően, az 54. cikk (2) bekezdésében említett szerveknek történő, fennmaradó feladatok átruházásának a sérelme nélkül.

(2) Annak biztosítása érdekében, hogy a források felhasználása a vonatkozó szabályokkal összhangban történjen, a Bizottság számlaelszámolási eljárásokat vagy pénzügyi korrekciós mechanizmusokat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik számára, hogy vállalja a végső felelősséget a költségvetés végrehajtásáért.

(3) A végrehajtási feladatokkal megbízott harmadik országok biztosítják - a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban - a költségvetési forrásokból részesülő kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét.

53d. cikk

(1) Amennyiben a Bizottság közös igazgatással hajtja végre a költségvetést, úgy - a végrehajtási szabályoknak megfelelően - egyes végrehajtási feladatokat nemzetközi szervezetekre ruház át a következő esetekben:

a) amikor a Bizottságot és a nemzetközi szervezetet olyan hosszú távú keretegyezmény kötelezi, amely együttműködésük tekintetében igazgatási és pénzügyi szabályokat állapít meg;

b) amikor a Bizottság és a nemzetközi szervezet közös projektet vagy programot dolgoz ki;

c) amikor több adományozó pénzösszegét összevonják, és ezek tekintetében nem határoznak meg konkrét jogcímeket vagy kiadási kategóriákat, azaz többadományozós fellépések esetén.

E szervezetek elszámolási, audit, belső ellenőrzési és beszerzési eljárásaikban olyan szabványokat alkalmaznak, amelyek nemzetközileg elfogadott szabványoknak megfelelő garanciát kínálnak.

(2) A nemzetközi szervezetekkel megkötött, a finanszírozás odaítélésére vonatkozó egyéni megállapodások részletes rendelkezéseket tartalmaz az ilyen nemzetközi szervezetekre átruházott feladatok végrehajtásáról.

(3) A végrehajtási feladatokkal megbízott nemzetközi szervezetek biztosítják - a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban - a költségvetési forrásokból részesülő kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét.

54. cikk

(1) A Bizottság nem ruházhatja át harmadik felekre a Szerződések szerint őt megillető végrehajtási hatásköröket, amennyiben azok nagymértékű, politikai döntéssel járó mérlegelést igényelnek. Az átruházott végrehajtási feladatokat világosan meg kell határozni és teljesítésüket teljes mértékben felügyelni kell.

A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok átruházásának eleget kell tennie a - hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő - hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, valamint biztosítania kell a megkülönböztetés-mentesség elvének való megfelelést és a közösségi fellépés láthatóságát. Az ily módon átruházott végrehajtási feladatok nem idézhetnek elő összeférhetetlenséget.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kereteken belül, amennyiben a Bizottság az 53a. vagy az 53c. cikk szerint közvetetten, centralizált vagy decentralizált alapon hajtja végre a költségvetést, közhatalmi és különösen költségvetés-végrehajtási feladatokat bízhat a következő szervekre:

a) az 55. cikkben említett, a közösségi jog hatálya alá tartozó hivatalok, a továbbiakban: végrehajtó hivatalok;

b) a Közösségek által létrehozott, a 185. cikkben említett szervek és egyéb szakosított közösségi szervek - például az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Beruházási Alap -, amennyiben ezek a feladatok összeegyeztethetők az egyes szervek alap-jogiaktusában meghatározott feladataival;

c) nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervek vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervek, amelyek megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak, és megfelelnek a végrehajtási szabályokban megállapított feltételeknek;

d) az EUSz. V. címének értelmében konkrét intézkedések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban a 49. cikk értelmében meghatározott személyek.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett szervek végrehajtási feladatokat teljesítenek, rendszeres ellenőrzést kell végezniük annak vizsgálatára, hogy a közösségi költségvetésből finanszírozandó fellépéseket helyesen hajtották-e végre.

Az ilyen szervek vagy személyek a szabálytalanságok és csalás megelőzése érdekében megfelelő intézkedéseket hoznak, és szükség esetén bírósági eljárást kezdeményeznek a tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére.

55. cikk

(1) A végrehajtó hivatalok a közösségi jog szerinti, bizottsági határozat által létrehozott jogi személyek, amelyekre - a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletnek megfelelően - hatásköröket lehet átruházni közösségi programok vagy projektek egészének vagy egy részének a Bizottság nevében és felelőssége mellett való végrehajtása érdekében ( 11 ).

(2) A megfelelő működési előirányzatok végrehajtását a hivatal igazgatójának a feladata.

56. cikk

(1) Amennyiben a Bizottság közvetett, centralizált igazgatással hajtja végre a költségvetést, először megbizonyosodik a következők meglétéről és megfelelő működéséről a végrehajtással megbízott szerveken belül:

a) olyan átlátható beszerzési és támogatás-odaítélési eljárások, amelyek megkülönböztetéstől mentesek, kizárnak mindenféle összeférhetetlenséget, és amelyek összhangban állnak az V., illetve a VI. cím megfelelő rendelkezéseivel;

b) a műveletek igazgatására szolgáló hatékony és eredményes belső ellenőrzési rendszer, amely magában foglalja az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő vagy egyéb, azonos szerepkörök feladatainak tényleges különválasztását;

c) olyan elszámolási rendszer, amely lehetővé teszi a közösségi pénzeszközök helyes felhasználásának ellenőrzését és a pénzeszközök felhasználásának a közösségi elszámolásokban való tükröződését;

d) független külső ellenőrzés;

e) információkhoz való nyilvános hozzáférés, a közösségi szabályozásban meghatározott szinten;

f) a költségvetési forrásokból részesülő kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzététele a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban.

A Bizottság - a nemzetközileg elismert standardok kellő figyelembevételével - sajátjával egyenértékűként ismerheti el az (1) és (2) bekezdésben említett szervek audit, számviteli és beszerzési eljárásait.

(2) Decentralizált igazgatás esetén - az e) pontban megállapított kritériumok kivételével - az (1) bekezdésben megállapított kritériumok alkalmazandók teljes mértékben vagy részben a decentralizációnak a Bizottság és az érintett harmadik ország, továbbá nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervek közötti megállapodás szerinti mértékétől függően.

Az (1) bekezdés a) pontja és a 169a. cikk sérelme nélkül, a Bizottság határozhat úgy, hogy

- a pénzeszközök összevonása esetén, és

- az alap-jogiaktusban meghatározott feltételek mellett

a kedvezményezett partner ország vagy az adományozók közötti megállapodás szerinti beszerzési vagy odaítélési eljárásait alkalmazza.

Az erre vonatkozó döntés meghozatala előtt a Bizottság először eseti alapon meggyőződik arról, hogy az említett eljárások megfelelnek az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés-mentesség elvének, nem okoznak összeférhetetlenséget, a nemzetközileg elismert standardokkal azonos biztosítékokat nyújtanak, és biztosítják a - hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő - hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatos rendelkezések betartását.

Az érintett harmadik ország, nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szerv a következő kötelezettségek teljesítését vállalja:

a) e bekezdés első albekezdésére is figyelemmel megfelel az (1) bekezdésben megállapított kritériumoknak;

b) biztosítja, hogy az (1) bekezdés d) pontjában említett ellenőrzést egy független külső ellenőrzést végző nemzeti intézmény gyakorolja;

c) rendszeres ellenőrzések végzésével biztosítja, hogy a költségvetésből finanszírozandó fellépéseket helyesen hajtották-e végre;

d) megfelelő intézkedéseket hoz a szabálytalanságok és csalás megelőzése érdekében, és szükség esetén bírósági eljárásokat kezdeményez a tévesen kifizetett pénzeszközök visszaszerzésére.

(3) A Bizottság biztosítja az átruházott feladatok végrehajtásának felügyeletét, értékelését és ellenőrzését. Amennyiben saját ellenőrzési rendszereit használva végez ellenőrzéseket, figyelembe veszi az ellenőrző rendszerek egyenértékűségét.

57. cikk

(1) A Bizottság nem bízhatja a költségvetésből származó pénzeszközök felhasználására vonatkozó - a kifizetést és a beszedést is magukban foglaló - intézkedéseket a magánjog hatálya alá tartozó külső szervekre vagy testületekre, kivéve az 54. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett eseteket vagy olyan egyedi esetekben, amelyekben az érintett kifizetéseket a Bizottság által meghatározott kedvezményezettek részére kell teljesíteni, a Bizottság által meghatározott feltételek és összegek szerint, és amelyek nem igénylik a kifizetéseket végző szervek vagy szervezetek általi mérlegelést.

(2) Azon feladatok, amelyek szerződéssel a közfeladatot teljesítőkön kívüli külső, a magánjog hatálya alá tartozó személyekre vagy szervekre bízhatók, műszaki szakértői feladatok és adminisztratív, előkészítői és kiegészítő feladatok lehetnek, amelyek sem hatósági, sem mérlegelési jogkör gyakorlását nem foglalják magukban.

3. FEJEZET

Pénzügyi szereplők

1. szakasz

A feladatok elkülönítésének elve

58. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatai elkülönülnek és egymással kölcsönösen összeegyeztethetetlenek.

2. szakasz

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

59. cikk

(1) Az intézmény gyakorolja az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait.

(1a) E cím alkalmazásában a "személyzet" fogalma a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyekre vonatkozik.

(2) Minden intézmény belső igazgatási szabályaiban megállapítja a megfelelő szintű személyzetet, amelyre az eljárási szabályzatában lévő feltételekkel összhangban átruházza az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait, megállapítja továbbá az átruházott hatáskörök hatályát és a megbízott személyek számára a rájuk ruházott hatáskörök továbbadásának a lehetőségét.

(3) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatásköreit kizárólag a személyzetre lehet átruházni vagy továbbadni.

(4) A felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők kizárólag a felhatalmazó, illetve a felhatalmazást átruházó jogi aktus által szabott határokon belül járhatnak el. A felelős, felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőt feladata elvégzésében a személyzet egy vagy több megbízott tagja segítheti, az ő felelőssége alatt, a költségvetés végrehajtásához és az elszámolások bemutatásához szükséges egyes műveletek végrehajtásában.

(5) Amennyiben az 51. cikk második bekezdésének megfelelően az uniós küldöttségvezetők átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, úgy a Bizottság mint az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők feladatainak és felelősségi körének meghatározásáért, gyakorlásáért, ellenőrzéséért és értékeléséért felelős intézmény hatáskörébe tartoznak. A Bizottság erről egyidejűleg értesíti a főképviselőt is.

60. cikk

(1) Minden intézményben az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a bevételek és a kiadások végrehajtásáért a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, és annak biztosításáért, hogy a jogszerűség és a szabályosság követelményei teljesüljenek.

(2) A kiadások végrehajtásához a felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési kötelezettségeket és jogi kötelezettségeket vállal, érvényesíti a kiadásokat és engedélyezi a kifizetéseket, valamint vállalja az előirányzatok végrehajtására vonatkozó előzetes intézkedéseket.

(3) A bevételek végrehajtása magában foglalja az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések elkészítését, a beszedendő jogosultságok megállapítását és beszedési utalványok kiadását. Szükség esetén a megállapított követelésről való lemondást is tartalmazza.

(4) A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő az egyes intézmények által elfogadott minimumszabványokkal összhangban, és kellő tekintettel az igazgatási környezettel és a finanszírozott fellépések természetével kapcsolatos kockázatokra, működésbe hozza a szervezeti felépítést és a saját feladatainak teljesítéséhez igazított belső igazgatási és ellenőrzési eljárásokat, beleértve - adott esetben - az utólagos ellenőrzéseket. Mielőtt egy műveletet engedélyeznek, a működési és pénzügyi szempontokat a személyzet más, a művelet kezdeményezőjével nem azonos tagjainak is ellenőrizniük kell. Egy művelet kezdeményezése és előzetes vagy utólagos ellenőrzése két különálló feladat.

(5) Minden, a pénzügyi műveletek lebonyolításának ellenőrzésért felelős személynek rendelkeznie kell a szükséges szakmai ismeretekkel. Figyelembe kell venniük a szakmai szabványok egyedi kódexét, amelyet az egyes intézmények állapítanak meg.

(6) A személyzet bármely, a tranzakciók pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő tagja, aki úgy véli, hogy egy határozat, amelynek alkalmazását vagy az ahhoz való beleegyezését felettese kérte tőle, szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, illetve az általa betartandó szakmai szabályokkal, írásban tájékoztatja a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és ha utóbbi nem jár el, a 66. cikk (4) bekezdésében említett testületet. Bármely jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a Közösség érdekeit, tájékoztatja az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket.

(7) A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő intézménye felé feladatai teljesítéséről - pénzügyi és gazdálkodási információkat is tartalmazó - éves tevékenységi jelentés formájában számol be, amely jelentésben megerősíti, hogy az abban szereplő információk igaz és tisztességes álláspontot képviselnek, kivéve, ha a bevételek és a kiadások meghatározott területeihez kapcsolódó fenntartások másként rendelkeznek.

Ezen jelentésben be kell számolni a műveleteknek a kitűzött célokhoz viszonyított eredményéről, az e műveletekhez kapcsolódó kockázatokról, a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságáról és eredményességéről. A belső ellenőr tudomásul veszi az éves jelentést és minden egyéb meghatározott információt. A Bizottság legkésőbb minden év június 15-ig megküldi a költségvetési hatóságnak az előző év éves jelentéseit összefoglalóját. A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők éves tevékenységi jelentését szintén a költségvetési hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

60a. cikk

(1) Amennyiben az uniós küldöttségvezetők az 51. cikk második bekezdésének megfelelően átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, a források megfelelő felhasználása vonatkozásában szorosan együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák különösen a pénzügyi műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét, a források igazgatása során a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartását, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét.

Ennek érdekében meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy a költségvetés végrehajtásának vonatkozásában megelőzzenek minden, a Bizottság rájuk átruházott felelősségét esetlegesen veszélyeztető helyzetet, valamint minden olyan prioritásellentétet, amely hatással lehet a rájuk átruházott pénzgazdálkodási feladatok végrehajtására.

Amennyiben a második albekezdésben említett jellegű helyzet vagy konfliktus alakul ki, az uniós küldöttségvezetők erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottság és az EKSZ illetékes főigazgatóit. Az említett főigazgatók megteszik a megfelelő lépéseket a helyzet orvoslására.

(2) Amennyiben uniós küldöttségvezetők a 60. cikk (6) bekezdésében említett helyzetbe kerülnek, a 66. cikk (4) bekezdése szerint létrehozott, a pénzügyi szabálytalanságokat figyelő testülethez fordulnak az üggyel. Bármely, az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén tájékoztatják az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket.

(3) Az 51. cikk második bekezdésének megfelelően átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők jelentést tesznek felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőjüknek, hogy ez utóbbi belefoglalhassa jelentésüket a 60. cikk (7) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésébe. A küldöttségvezetők jelentései információkat tartalmaznak a küldöttségükön belül létrehozott belső igazgatási és kontrollrendszerek hatékonyságáról és eredményességéről, valamint a rájuk átruházott műveletek igazgatásáról, valamint kiterjednek a 66. cikk (3a) bekezdése szerinti megbízhatósági nyilatkozatra. E jelentéseket a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő éves tevékenységi jelentéséhez kell csatolni, és a költségvetési hatóság rendelkezésére kell bocsátani, adott esetben figyelembe véve bizalmas jellegüket.

Az uniós küldöttségvezetők teljes mértékben együttműködnek a mentesítési eljárásban részt vevő intézményekkel, és adott esetben rendelkezésükre bocsátanak minden további szükséges információt. Ezzel összefüggésben felkérhetők az érintett testületek ülésein való részvételre és a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselőnek való segítségnyújtásra.

(4) Az 51. cikk második bekezdésének megfelelően átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők a Bizottság felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőjének saját kérésére, illetve a mentesítéssel összefüggésben az Európai Parlament bármely kérésére válaszolnak.

(5) A Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkével összhangban biztosítja, hogy a hatáskörök átruházása ne sértse a mentesítési eljárást.

3. szakasz

A számvitelért felelős tisztviselő

61. cikk

(1) Minden intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt, aki az egyes intézményekben felel a következőkért:

a) a kifizetések megfelelő teljesítése, a bevételek beszedése és a megállapított követelések behajtása;

b) a beszámolók elkészítése és bemutatása a VII. címmel összhangban;

c) a könyvvezetés a VII. címmel összhangban;

d) a számviteli szabályok és módszerek megállapítása és a számlatükör elkészítése, a VII. címmel összhangban;

e) a számviteli rendszerek megállapítása és érvényesítése, és adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információk szolgáltatására vagy igazolására megállapított rendszerek érvényesítése; a számvitelért felelős tisztviselő jogosult a hitelesítési kritériumok betartásának ellenőrzésére;

f) pénztárkezelés.

Az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjének feladatai kizárólag a költségvetés EKSZ által végrehajtott, EKSZ-re vonatkozó szakaszát érintik. A költségvetés teljes bizottsági szakaszáért - ideértve az uniós küldöttségvezetőknek továbbadott előirányzatokhoz kapcsolódó számviteli műveleteket is - továbbra is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjeként is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője jár el, a 186a. cikkre figyelemmel.

(2) A számvitelért felelős tisztviselő jogosult tisztviselőktől - akik garantálják azok megbízhatóságát - az engedélyezéshez megkapja az elszámolások elkészítéséhez szükséges minden olyan információt, amely a Közösségek vagyonáról és a költségvetés végrehajtásáról hiteles képet ad.

(2a) Mielőtt az intézmény elfogadja a beszámolót, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy meggyőződött arról, hogy az valós és tisztességes képet ad az intézmény pénzügyi helyzetéről.

E célból a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy a beszámoló az ő felelőssége mellett - az e rendeletben az intézménye beszámolójára vonatkozóan foglaltaknak megfelelően - megállapított számviteli szabályokkal, módszerekkel és számviteli rendszerekkel összhangban készült, és hogy a beszámolóban valamennyi bevétel és kiadás szerepel.

A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő minden olyan információt továbbít, amelyre a számvitelért felelős tisztviselőnek feladatai elvégzéséhez szüksége van.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is teljes mértékben felel az általa kezelt pénzeszközök megfelelő felhasználásáért, valamint az ellenőrzése alatt álló kiadások jogszerűségéért és szabályszerűségéért.

(2b) A számvitelért felelős tisztviselő jogosult ellenőrizni a kapott információt, valamint további, a beszámoló záradékkal való ellátása céljából szükségesnek ítélt ellenőrzéseket végezni.

A számvitelért felelős tisztviselő szükség esetén fenntartásokkal él, amelyekben pontosan megmagyarázza azok jellegét és hatályát.

(2c) A többi intézmény és hivatal számvitelért felelős tisztviselői záradékkal látják el éves beszámolójukat, és elküldik azt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

(3) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában kizárólag a számvitelért felelős tisztviselő jogosult készpénz és készpénz jellegű tételek kezelésére. Megóvásukért ő felel.

62. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő feladatainak teljesítésekor bizonyos feladatokat beosztottjaira ruházhat át.

A felhatalmazó jogi aktus megállapítja a felhatalmazottakra bízott feladatokat.

4. szakasz

Előlegelszámoló tisztviselő

63. cikk

(1) A végrehajtási szabályokban meghatározottak szerint, a saját forrásokon kívüli bevételek beszedésére és kis összegek kifizetésére előlegszámlákat lehet létrehozni.

A válságkezelési segélyek és a humanitárius segítségnyújtási műveletek terén azonban - a 110. cikk értelmében - korlátlan összegig alkalmazhatók előlegszámlák a költségvetési hatóság által a szóban forgó költségvetési sor tekintetében a folyó pénzügyi évre meghatározott előirányzatok mértékének tiszteletben tartása mellett.

(2) Az előlegszámlákat az intézmény számvitelért felelős tisztviselője bocsátja rendelkezésre, és ezeket az intézmény számvitelért felelős tisztviselője által kijelölt előlegelszámoló tisztviselő felelősségi körébe kell rendelni.

4. FEJEZET

A pénzügyi szereplők felelőssége

1. szakasz

Általános szabályok

64. cikk

(1) Az esetleges fegyelmi eljárások sérelme nélkül, a felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőktől az őket kinevező hatóság bármikor, ideiglenesen vagy véglegesen visszavonhatja a felhatalmazást vagy az átruházott felhatalmazást.

(2) Az esetleges fegyelmi eljárások sérelme nélkül, a számvitelért felelős tisztviselőt az őt kinevező hatóság ideiglenesen vagy véglegesen bármikor felmentheti feladatai ellátása alól.

(3) Az esetleges fegyelmi eljárások sérelme nélkül, az előlegelszámoló tisztviselőt az őt kinevező hatóság ideiglenesen vagy véglegesen bármikor felmentheti feladatai ellátása alól.

65. cikk

(1) E fejezet rendelkezései nem érintik a 64. cikkben említett pénzügyi szereplőknek az alkalmazandó nemzeti jog, a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről, valamint a Közösségek tisztviselőit és a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.

(2) Minden engedélyezésre jogosult tisztviselő, számvitelért felelős tisztviselő és előlegelszámoló tisztviselő fegyelmi eljárásra és kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint, a 66., 67. és 68. cikk sérelme nélkül. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a Közösség érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabá lyok által kijelölt hatóságok és szervek elé kell terjeszteni.

2. szakasz

A felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőre alkalmazandó szabályok

66. cikk

(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint.

(1a) A kártérítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha:

a) az engedélyezésre jogosult tisztviselő - szándékosan vagy súlyos gondatlanságból - behajtandó követelések megállapításáról dönt vagy beszedési utalványokat bocsát ki, kiadásokra kötelezettséget vállal vagy kifizetési utalványt ír alá anélkül, hogy e rendeletnek és a végrehajtási szabályoknak megfelelne;

b) az engedélyezésre jogosult tisztviselő - szándékosan vagy súlyos gondatlanságból - elmulasztja egy esedékessé váló követelést megállapító dokumentum kiállítását, elmulasztja beszedési utalvány kiállítását vagy azt későn állítja ki, vagy későn állít ki kifizetési utalványt, amelynek következtében az adott intézménynek polgári jogi felelőssége keletkezik harmadik felekkel szemben.

(2) Amennyiben a felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy a felelősségi körébe tartozó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, úgy írásban tájékoztatja a felhatalmazó hatóságot. Ha a felhatalmazó hatóság ezt követően azt az írásos, indokolással ellátott utasítást adja a felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, hogy hajtsa végre a szóban forgó határozatot, úgy az engedélyezésre jogosult tisztviselő nem vonható felelősségre.

(3) Feladatoknak a szolgálatán belüli továbbadása esetén a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős marad a fennálló belső igazgatási és ellenőrzési rendszerek hatékonyságáért és eredményességéért, valamint a továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.

(3a) Az uniós küldöttségvezetők számára történő átruházás esetén a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a létrehozandó belső igazgatási és kontrollrendszerek meghatározásáért, valamint e rendszerek hatékonyságáért és eredményességéért. A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő utasításainak megfelelően az uniós küldöttségvezetők felelnek e rendszerek megfelelő kialakításáért és működtetéséért, valamint a felelősségük alá tartozó források és az uniós küldöttségen végrehajtott műveletek igazgatásáért. A végrehajtási szabályok 50. cikkével összhangban hivatalba lépésük előtt specifikus képzéseken kell részt venniük az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladataival és kötelezettségeivel, valamint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban.

Az uniós küldöttségvezetők az e bekezdés első albekezdése szerinti feladatokról a 60a. cikk (3) bekezdésének megfelelően tesznek jelentést.

Az uniós küldöttségvezetők minden évben megbízhatósági nyilatkozatot nyújtanak be a küldöttségen kialakított belső igazgatási és kontrollrendszerekről, valamint a rájuk átruházott műveletek igazgatásáról, és azok eredményéről a Bizottság felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselője számára annak érdekében, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíthesse a 60. cikk (7) bekezdésében előírt saját megbízhatósági nyilatkozatát.

(4) Minden intézménynek létre kell hoznia egy, a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testületet, vagy részt kell vennie több intézmény által létrehozott közös testület munkájában. Ezen testületek függetlenül működnek, és megállapítják, hogy pénzügyi szabálytalanság történt-e, valamint meghatározzák annak esetleges következményeit.

E testület véleménye alapján az intézmény dönti el, hogy kezdeményezzen-e eljárást a fegyelmi vagy az anyagi felelősség megállapítására. Ha a testület rendszerbeli problémákat észlel, úgy ajánlásokat tartalmazó jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, feltéve hogy utóbbi nem az érintett személy, valamint a belső ellenőrnek.

(5) Amennyiben az uniós küldöttségvezetők az 51. cikk második bekezdésének megfelelően átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, az e bekezdésben említett esetek vonatkozásában a Bizottság által az e cikk (4) bekezdése szerint létrehozott, a pénzügyi szabálytalanságokat figyelő testület rendelkezik hatáskörrel.

Ha a testület rendszerbeli problémákat észlel, úgy ajánlásokat tartalmazó jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek, a főképviselőnek, valamint a Bizottság felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőjének, feltéve hogy utóbbi nem az érintett személy, továbbá a belső ellenőrnek.

A testület véleménye alapján a Bizottság felkérheti a főképviselőt, hogy kinevező hatóságként eljárva kezdeményezzen eljárást a fegyelmi vagy anyagi felelősség megállapítására az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők ellen, amennyiben a szabálytalanságok a rájuk átruházott bizottsági hatásköröket érintik. Ilyen esetben a főképviselő a személyzeti szabályzattal összhangban, a Bizottság ajánlásának megfelelően megteszi a szükséges lépéseket a fegyelmi eljárásra és/vagy a kártérítés megfizettetésére vonatkozó határozatok végrehajtása érdekében.

A tagállamok teljes mértékben támogatják az Uniót az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke e) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak által a személyzeti szabályzat 22. cikke értelmében okozott károk esetén történő felelősségre vonásban.

3. szakasz

A számvitelért felelős tisztviselőre és az előlegelszámoló tisztviselőre alkalmazandó szabályok

67. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő fegyelmi eljárásra és kártérítés megfizetésére kötelezhető, a személyzeti szabályzatban lévő eljárásokkal összhangban és az ott megállapítottak szerint. Különösen felelőssé tehető a kötelezettségszegés következő formáiért:

a) a rábízott készpénz, vagyontárgyak és dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b) bankszámlák vagy postai elszámolási számlák jogosulatlan módosítása;

c) olyan összegek beszedése vagy kifizetése, amelyek nincsenek összhangban a megfelelő beszedési és kifizetési utalványokkal;

d) esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

68. cikk

Az előlegelszámoló tisztviselő fegyelmi eljárásra és kártérítés megfizetésére kötelezhető, a személyzeti szabályzatban lévő eljárásokkal összhangban és az ott megállapítottak szerint. Különösen felelőssé tehető a kötelezettségszegés következő formáiért:

a) a rábízott készpénz, vagyontárgyak és dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b) az általa teljesített kifizetéseket nem tudja megfelelő bizonylatokkal igazolni;

c) nem jogosult személyeknek kifizetések teljesítése;

d) esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

5. FEJEZET

Bevételi műveletek

1. szakasz

A saját források rendelkezésre bocsátása

69. cikk

A saját források által képzett bevételre vonatkozó becslés, a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatban említettek szerint, euróban szerepel a költségvetésben. A határozat végrehajtásáról szóló tanácsi rendelettel összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

2. szakasz

Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések

70. cikk

(1) Minden olyan intézkedés vagy helyzet tekintetében, amelyek előidézhetnek vagy módosíthatnak egy, a Közösségeknek járó követelést, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő először elkészíti az esedékessé váló követelésre vonatkozó becslést.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az esedékessé váló követelésre vonatkozó becslést nem kell elkészíteni azt megelőzően, hogy a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatban meghatározott saját források összegeit, amelyeket a tagállamok rögzített időszakonként fizetnek. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ezen összegek tekintetében beszedési utalványt állít ki.

3. szakasz

Az esedékessé váló követelések megállapítása

71. cikk

(1) Egy esedékessé váló követelés megállapítása olyan eljárás, amellyel a felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a) igazolja, hogy az adós tartozása fennáll;

b) meghatározza vagy ellenőrzi a tartozás tényét és összegét;

c) ellenőrzi azon feltételeket, amelyek mellett a tartozás esedékes.

(2) A Bizottság számára rendelkezésre bocsátott saját forrásokat, és bármely nem vitatott, meghatározott összegű és esedékes követelést a számvitelért felelős tisztviselőnek szóló beszedési utalvány állapít meg, amelyet az adósnak megküldött terhelési értesítés követ - mindkét okmányt az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő készíti el.

(3) A jogalap nélkül kifizetett összegeket vissza kell szerezni.

(4) A Közösségeket megillető késedelmi kamat feltételeit a végrehajtási szabályokban kell megállapítani.

4. szakasz

A behajtás engedélyezése

72. cikk

(1) A behajtás engedélyezése olyan eljárás, amellyel az illetékes, felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési utalvány kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy szedje be azon esedékessé váló követelést, amelyet megállapított.

(2) Az intézmény hivatalosan megállapíthatja államoktól eltérő személyekre vonatkozó követelések esedékességét egy határozat által, amely az EK-Szerződés 256. cikke értelmében érvényesíthető.

5. szakasz

Behajtás

73. cikk

(1) A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult illetékes tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési utalványok szerint jár el. Kellő körültekintéssel kell eljárnia annak biztosítására, hogy a Közösségek megkapják bevételeiket, és gondoskodnia kell a Közösségek jogainak védelméről.

A számvitelért felelős tisztviselő úgy szedi be az összegeket, hogy ellentételezi azon egyenértékű követelésekkel, amelyek a Közösségek oldalán az olyan adósokkal szemben állnak fenn, akiknek szintén vannak a Közösségekkel szemben nem vitatott, meghatározott összegű és esedékes követelései.

(2) Amennyiben a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult, illetékes tisztviselő egy megállapított követelés behajtásáról való teljes vagy részleges lemondást tervezi, biztosítja, hogy a lemondás szabályos és megfelel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvének a végrehajtási szabályokban megállapított eljárásokkal és kritériumokkal összhangban. A lemondó határozatot meg kell indokolni. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kizárólag a végrehajtási szabályokban megállapítottak szerint ruházhatja át a döntést.

Az engedélyezésre jogosult, illetékes tisztviselő ezenkívül - a végrehajtási szabályokban meghatározott feltételekkel összhangban - a megállapított követeléseket törölheti vagy kiigazíthatja.

73a. cikk

A konkrét rendeletek rendelkezéseinek, valamint a Közösségek saját forrásainak rendszerére vonatkozó tanácsi határozat sérelme nélkül, a Közösségeknek harmadik országokkal szembeni, valamint harmadik feleknek a Közösségekkel szembeni jogosultságai ötéves elévülési időszak hatálya alá tartoznak.

Az elévülési időszak számításának dátumát és ezen időszak megszakításának feltételeit a végrehajtási szabályokban állapítják meg.

74. cikk

A pénzbírságok, kényszerítő bírságok és egyéb bírságok útján befolyt bevételeket és minden felhalmozódott kamatot addig nem kell költségvetési bevételként véglegesen elszámolni, amíg az azokat kivető határozatokat a Bíróság semmissé nyilváníthatja.

Az első bekezdést nem kell alkalmazni a végső elszámolásról vagy a pénzügyi korrekciókról szóló határozatokra.

6. FEJEZET

Kiadási műveletek

75. cikk

(1) Minden kiadás a következő négy eljárás valamelyike során történik: lekötés, érvényesítés, engedélyezés és kifizetés.

(2) Azon előirányzatok esetét kivéve, amelyeket a 49. cikk (6) bekezdésének e) pontjában összhangban jogalapot megteremtő jogi aktus hiányában is teljesíteni lehet, az intézmény vagy az intézmény által ráruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által elfogadott finanszírozási határozatnak meg kell előznie a kiadásokra vállalt kötelezettséget.

1. szakasz

Kiadásokra vállalt kötelezettség

76. cikk

(1) A költségvetési kötelezettségvállalás az a művelet, amely fenntartja a jogi kötelezettségvállalások teljesítéséből adódó, elkövetkező kifizetések fedezetéhez szükséges előirányzatot.

A jogi kötelezettségvállalás az az eljárás, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő vállal vagy megállapít egy kötelezettséget, amely költséget eredményez.

A költségvetési kötelezettségvállalást és a jogi kötelezettségvállalást ugyanazon engedélyezésre jogosult tisztviselő hagyja jóvá, kivéve megfelelően indokolt esetekben, a végrehajtási szabályokban előírtak szerint.

(2) A költségvetési kötelezettségvállalás egyedi, ha a kedvezményezett és a kiadás összege ismert.

A költségvetési kötelezettségvállalás globális, ha az egyedi kötelezettségvállalás meghatározásához szükséges tényezők közül legalább egy még nem ismert.

A költségvetési kötelezettségvállalás ideiglenes, ha a 150. cikkben említett kiadás fedezetéül vagy rendszeres igazgatási kiadásokra szolgál, illetve ha vagy az összeg, vagy a végső kedvezményezettek nem ismertek véglegesen.

(3) Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre vállalt költségvetési kötelezettségeket kizárólag akkor lehet több évre vonatkozó éves részletekre lebontani, ha a jogalapot megteremtő jogi aktus így rendelkezik, és azok igazgatási kiadásokra vonatkoznak. Ha a költségvetési kötelezettségvállalást ily módon éves részletekre osztják fel, úgy a jogi kötelezettségvállalásnak ki kell kötnie ezt, kivéve a személyzeti kiadások esetében.

77. cikk

(1) Bármely olyan intézkedés tekintetében, amely költségvetést terhelő kiadásokat idézhet elő, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek először költségvetési kötelezettséget kell vállalnia, mielőtt jogi kötelezettségbe lép harmadik felekkel.

(2) A második rész IV. címének különös rendelkezéseire is figyelemmel, a globális költségvetési kötelezettségvállalások fedezik az n + 1 év december 31-éig megkötött megfelelő egyedi jogi kötelezettségvállalások összes költségét.

A 76. cikk (3) bekezdésére és a 179. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, az egyedi vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó egyedi jogi kötelezettségvállalásokat n év december 31-éig kell megkötni.

Az első és második albekezdésben említett időszakok végén e költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja.

A globális kötelezettségvállalást követően jóváhagyott minden egyedi jogi kötelezettségvállalás összegét, aláírás előtt, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetési számlákra felvezeti, és a globális kötelezettségvállalásokra elkönyveli.

(3) Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre kötött jogi kötelezettségvállalásoknak és a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásoknak, a személyzeti kiadások kivételével, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően megszabott végleges végrehajtási határidővel kell rendelkezniük.

E kötelezettségvállalások bármely részét, amelyet a határidő után hat hónappal nem teljesítettek, a 11. cikkel összhangban vissza kell vonni.

A költségvetési kötelezettségvállalás azon összegét, amely megfelel egy jogi kötelezettségvállalásnak, amelyre - a 81. cikk értelmében - nem történt kifizetés a jogi kötelezettségvállalás aláírását követő három éves időszakban, vissza kell vonni.

78. cikk

(1) Egy költségvetési kötelezettségvállalás jóváhagyásakor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a) a kiadást a költségvetés vonatkozó tételére terhelik;

b) az előirányzatok rendelkezésre állnak;

c) a kiadás megfelel a Szerződések, a költségvetés, e rendelet, a végrehajtási szabályok és minden olyan aktus rendelkezéseinek, amelyet a Szerződésekkel és a rendeletekkel összhangban fogadtak el;

d) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve teljesül.

(2) Egy jogi kötelezettségvállalás elkönyvelésekor az engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a) a kötelezettségvállalást fedezi a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás;

b) a kiadás rendszeres, és megfelel a Szerződések, a költségvetés, e rendelet, a végrehajtási szabályok és minden olyan aktus rendelkezéseinek, amelyet a Szerződésekkel és a rendeletekkel összhangban fogadtak el;

c) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét tiszteletben tartják.

2. szakasz

A kiadások érvényesítése

79. cikk

A kiadások érvényesítése az az eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a) ellenőrzi a hitelező jogosultságának meglétét;

b) meghatározza vagy ellenőrzi az igény valódiságát és összegét;

c) ellenőrzi a követelés esedékességét.

3. szakasz

A kiadások engedélyezése

80. cikk

A kiadások engedélyezése az az eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, miután igazolta, hogy az előirányzatok rendelkezésre állnak, egy kifizetési utalvány kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy fizesse ki az általa érvényesített kiadások összegét.

Amennyiben az igénybevett szolgáltatások - beleértve a bérleti szolgáltatásokat is - vagy az áruszállítások kifizetése időszakos fizetéssel történik, az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelést követően elrendelheti közvetlen követelés-elszámolási rendszer alkalmazását.

4. szakasz

A kiadások kifizetése

81. cikk

(1) A kifizetés annak igazolásától függ, hogy a vonatkozó fellépés a jogalapot megteremtő jogi aktus, illetve a szerződés rendelkezéseivel összhangban van, és a következő műveletek közül egyre vagy többre vonatkozik:

a) a teljes esedékes összeg kifizetése;

b) az esedékes összeg kifizetése az alábbi módok valamelyikével:

i. előfinanszírozás, amelyet több kifizetésre lehet bontani;

ii. egy vagy több időközi kifizetés;

iii. az esedékes összegek fennmaradó részének kifizetése.

(2) Az elszámolásokban különbséget kell tenni a fizetés (1) bekezdésben említett különböző típusai között azok teljesítésekor.

82. cikk

A kiadásokat a számvitelért felelős tisztviselő teljesíti a rendelkezésre álló pénzeszközök keretein belül.

5. szakasz

A kiadási műveletek határidői

83. cikk

A kiadások érvényesítését, engedélyezését és kifizetését a végrehajtási szabályokban megállapított határidőkön belül kell végrehajtani, amely meghatározza ezenkívül azon körülményeket, amelyek esetén a késedelmesen kifizetett hitelezők késedelmi kamatra jogosultak, amelyet azon tételre kell elszámolni, amelyből a megfelelő kiadást elsősorban kifizették.

7. FEJEZET

IT-rendszerek

84. cikk

Ha a bevételi és kiadási műveletek kezelése számítógépes rendszerekkel történik, úgy a dokumentumokat számítógépes vagy elektronikus eljárással is alá lehet írni.

8. FEJEZET

Belső ellenőr

85. cikk

Minden intézmény létrehoz egy belső ellenőrzési funkciót, amelyet a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően kell ellátni. Az intézmény által kinevezett belső ellenőr felel az előbbinek a költségvetés-végrehajtási rendszerek és eljárások megfelelő működésének ellenőrzéséért. A belső ellenőr nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem számvitelért felelős tisztviselő.

Az EKSZ belső ellenőrzésének alkalmazásában az 51. cikk második bekezdésének megfelelően átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők a rájuk átruházott pénzgazdálkodás vonatkozásában a Bizottság belső ellenőrének ellenőrzési hatásköre alá tartoznak.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ belső ellenőreként is a Bizottság belső ellenőre jár el, a 186a. cikkben foglalt rendelkezésekre figyelemmel.

86. cikk

(1) A belső ellenőr az igazgatási és ellenőrzési rendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad intézményének a kockázatkezeléssel kapcsolatban.

Felelős különösen:

a) a belső igazgatási rendszer alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a szervezeti egységeknek a politikák, programok és fellépések végrehajtásában mutatott teljesítménye felméréséért, az azokhoz kapcsolódó kockázat figyelembevételével;

b) a minden egyes költségvetés-végrehajtási műveletre alkalmazandó belső ellenőrzési és audit rendszerek hatékonyságának és eredményességének értékeléséért.

(2) A belső ellenőr feladatai az intézmény minden tevékenységére és szervezeti egységére vonatkoznak. A feladatai ellátásához szükséges információkhoz teljes és korlátlan hozzáférést élvez, ha szükséges, a helyszínen, beleértve a tagállamokat és a harmadik országokat is.

(3) A belső ellenőr megállapításairól és ajánlásairól jelentést tesz az intézménynek. Az intézmény biztosítja, hogy az ellenőrzésekből származó ajánlásokra reagál. A belső ellenőr benyújt továbbá az intézménynek egy éves ellenőrzési jelentést, feltüntetve a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, a tett ajánlásokat és az ajánlások alapján tett lépéseket.

(4) Az intézmény minden évben jelentést továbbít a mentesítésért felelős hatósághoz, amelyben összefoglalja a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, a tett ajánlásokat és az ajánlások alapján tett lépéseket.

87. cikk

A belső ellenőrre alkalmazandó különleges szabályokat az intézmények állapítják meg oly módon, hogy azok feladatai teljesítésében teljes függetlenséget garantálnak számára, és pontosan leírják a felelősségi körét.

Ha a belső ellenőr a személyzet tagja, úgy a személyzeti szabályzatban megállapítottak és a végrehajtási szabályokban meghatározottak szerint vállal felelősséget.

V. CÍM

KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ODAÍTÉLÉSE

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. szakasz

Hatály és az odaítélés alapelvei

88. cikk

(1) A közbeszerzési szerződések egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő között, a 104. és a 167. cikk értelmében, írásban, számlára kötött szerződések, amelyeket részben vagy egészben a költségvetésből történő ár kifizetése ellenében ingó vagy ingatlan javak szerzése, építési beruházások elvégzése vagy szolgáltatások nyújtása céljából kötnek.

E szerződések magukban foglalják a következőket:

a) épület megvásárlására vagy bérletére irányuló szerződések;

b) áru beszerzésére irányuló szerződések;

c) építési beruházásra irányuló szerződések;

d) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések.

(2) A keretszerződés egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött szerződés, amelynek célja egy adott időszak alatt odaítélendő szerződések feltételeinek meghatározása, különös tekintettel az árra és - adott esetben - a tervezett mennyiségre. A keretszerződésre e cím közbeszerzési eljárásra vonatkozó rendelkezései - a közzétételre vonatkozókat is beleértve - érvényesek.

(3) E cím - a 93-96. cikk sérelme nélkül - nem vonatkozik a támogatásokra.

89. cikk

(1) Minden, a költségvetés által egészében vagy részben finanszírozott közbeszerzési szerződés megfelel az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő elbánás és a megkülönböztetésmentesség elvének.

(2) Minden beszerzési szerződést a lehető legszélesebb körben kell pályáztatni, kivéve a 91. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett tárgyalásos eljárás alkalmazásakor.

Az ajánlatkérők nem alkalmazhatják a keretszerződéseket nem megfelelően vagy oly módon, amelynek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.

2. szakasz

Közzététel

90. cikk

(1) A 105. vagy a 167. cikkben meghatározott értékhatárt túllépő valamennyi szerződést ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Az ajánlati felhívásokat előzetesen ki kell hirdetni, kivéve e rendelet 91. cikkének (2) bekezdésében említett, és a végrehajtási szabályokban pontosított eseteket, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) IIB. mellékletében említett szolgáltatási szerződéseket.

A szerződés odaítélése után egyes információk közzétételétől el lehet tekinteni, amennyiben az akadályozná a jog alkalmazását, közérdeket sértene, illetve sértené a köz- vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit, vagy torzítaná a tisztességes versenyt közöttük.

(2) Azon szerződések meghirdetése, melyek értéke a 105. cikkben és a 167. cikkben, valamint a 2004/18/EK irányelv IIB. mellékletében említett szolgáltatási szerződésekben meghatározott küszöbérték alatt van, a végrehajtási szabályokban megállapított megfelelő eszközök révén történik.

3. szakasz

Közbeszerzési eljárások

91. cikk

(1) A beszerzési eljárások a következő formák egyikét ölthetik:

a) nyílt eljárás;

b) meghívásos eljárás;

c) versenytárgyalások;

d) tárgyalásos eljárás;

e) versenypárbeszéd.

Az érintett ajánlatkérők - amennyiben a közbeszerzési szerződésben vagy a keretszerződésben két vagy több intézmény, végrehajtó hivatal vagy a 185. cikkben említett szerv érdekelt, és amennyiben hatékonyságnövelés valósítható meg - a beszerzési eljárás intézményközi alapon történő lebonyolítására törekszenek.

Amennyiben egy adott intézmény és valamely tagállam ajánlatkérőjének közös fellépéséhez közbeszerzési szerződésre vagy keretszerződésre van szükség, úgy az intézmény és ezen ajánlatkérő a végrehajtási szabályokban foglaltaknak megfelelően közösen is lebonyolíthatják a beszerzési eljárást.

(2) A 105. cikkben vagy a 167. cikkben előírt értékhatárt meghaladó szerződések esetében a tárgyalásos eljárás használata csak a végrehajtási szabályokban előírt esetekben engedélyezhető.

(3) Azon értékhatárt, amely alatt az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, vagy - a 88. cikk (1) bekezdésének első albekezdésétől eltérve - egyszerűen számla ellenében fizethet, a végrehajtási szabályokban kell meghatározni.

(4) A végrehajtási szabályok meghatározzák az (1) bekezdésben említett beszerzési eljárást, amely a 2004/18/EK irányelv IIB. mellékletében szereplő szolgáltatási szerződésekre, valamint azon titkosnak minősített szerződésekre alkalmazandó, amelyek teljesítése különleges biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé, vagy amikor a Közösségek vagy az Európai Unió létfontosságú érdekeinek védelme úgy kívánja.

92. cikk

Az ajánlati felhíváshoz kapcsolódó dokumentációban meg kell adni a szerződés tárgyának teljes, világos és pontos leírását, valamint a szerződésre vonatkozó kizárási, kiválasztási és odaítélési feltételeket.

93. cikk

(1) A pályázókat vagy ajánlattevőket a beszerzési eljárásban való részvételből ki kell zárni, amennyiben:

a) csődeljárás, felszámolási eljárás vagy bírósági felügyelet alatti, hitelezőkkel való egyezségkötésre irányuló eljárás alatt állnak, vagy gazdasági tevékenységüket felfüggesztették, vagy a tagállamok jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezései szerinti hasonló eljárás következtében bármely ezekhez hasonló helyzetben vannak;

b) jogerősen olyan jogalapon elítélték őket, amely a szakmai hitelüket megkérdőjelezi;

c) súlyos szakmai kötelességszegést követtek el, amit az ajánlatkérő bármely eszközzel bizonyíthat;

d) nem teljesítették a társadalombiztosítási hozzájárulási vagy adófizetési kötelezettségüket azon ország jogi rendelkezéseivel összhangban, ahol székhellyel rendelkeznek, vagy az ajánlatkérő országában, illetve abban az országban, ahol a szerződést teljesíteni kell;

e) csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel vagy bármely más, a Közösségek pénzügyi érdekét sértő jogellenes tevékenység miatt jogerős ítélet született velük szemben;

f) jelenleg a 96. cikk (1) bekezdésében említett közigazgatási szankció hatálya alá tartoznak.

Az első albekezdés a)-d) pontja nem vonatkozik áruk különösen kedvező feltételek mellett, az üzleti tevékenységét véglegesen felszámoló szállítótól, vagy vagyonfelügyelőtől, felszámolótól vagy végelszámolótól, csődegyezség, vagy ahhoz hasonló, a nemzeti jogban rögzített eljárás keretében történő beszerzésére.

(2) A pályázóknak és ajánlattevőknek tanúsítaniuk kell, hogy nincsenek az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek egyikében sem. Az ajánlatkérő azonban - a végrehajtási szabályokban meghatározottak szerint - nagyon kis értékű szerződések esetében eltekinthet ezen tanúsítvány megkövetelésétől.

Az (1) bekezdés megfelelő alkalmazása érdekében a pályázó vagy ajánlattevő az ajánlatkérő kérésére köteles:

a) amennyiben a pályázó vagy ajánlattevő jogi személy, tájékoztatást adni a jogi személy tulajdoni helyzetéről, illetve irányításáról, ellenőrzéséről és képviseletének hatásköréről;

b) ha alvállalkozó bevonását tervezik, tanúsítani, hogy az alvállalkozó nincs az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek egyikében sem.

(3) A végrehajtási szabályok meghatározzák azt a maximális időszakot, amely során az (1) bekezdésben említett helyzetek a pályázóknak vagy ajánlattevőknek a beszerzési eljárásból történő kizárásához vezetnek. A maximális időszak nem haladhatja meg a tíz évet.

94. cikk

A szerződések nem ítélhetők oda olyan pályázóknak vagy ajánlattevőknek, akik az erre a szerződésre vonatkozó beszerzési eljárás során:

a) összeférhetetlennek minősülnek;

b) az ajánlatkérő által - a beszerzési eljárásban való részvétel feltételeként megkövetelt - információt megtévesztő módon szolgáltatta vagy nem szolgáltatta;

c) a beszerzési eljárásból való kizárás 93. cikk (1) bekezdésében említett helyzetei egyikében vannak.

95. cikk

(1) A Bizottság a személyes adatok feldolgozására vonatkozó közösségi szabályoknak megfelelően központi adatbázist hoz létre és működtet. Az adatbázis a 93. és a 94. cikkben, valamint a 96. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésének a) pontjában említett helyzetek egyikében lévő pályázók és ajánlattevők részletes adatait tartalmazza. Az adatbázist az intézmények, a végrehajtó hivatalok és a 185. cikkben említett szervek közösen használják.

(2) A tagállamok és harmadik országok hatóságai, valamint az 53. és 54. cikkel összhangban a költségvetés végrehajtásában részt vevő, az (1) bekezdésben említettektől különböző szervek információt szolgáltatnak az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára azokról a pályázókról és ajánlattevőkről, akikre a 93. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott helyzetek egyike fennáll, amennyiben a gazdasági szereplő magatartása sértette a Közösség pénzügyi érdekeit. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrzi ezt az információt és felkéri a számvitelért felelős tisztviselőt az információ adatbázisban való rögzítésére.

Az e bekezdés első francia bekezdésében említett hatóságok és szervek hozzáférnek az adatbázisban tárolt információhoz, és azt adott esetben és a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó szerződések odaítéléséért viselt felelősségük szerint figyelembe vehetik.

(3) A végrehajtási szabályokban meg kell határozni a kizárási feltételek arányos alkalmazását biztosító átlátható és koherens kritériumokat. A Bizottság meghatározza az adatbázisok működésére vonatkozó szabványosított eljárásokat és műszaki előírásokat.

96. cikk

(1) Az ajánlatkérő közigazgatási vagy pénzügyi szankciókat szabhat ki:

a) pályázókra vagy ajánlattevőkre, a (94) cikk b) pontjában említett esetekben;

b) azon ajánlattevőkre, akikről megállapították, hogy a költségvetés által finanszírozott szerződés szerinti kötelezettségeiket súlyosan megsértették.

Az ajánlatkérőnek azonban először minden esetben lehetőséget kell adnia az érintett személynek arra, hogy észrevételeit ismertesse.

(2) Az (1) bekezdésben említett szankcióknak arányban kell állniuk a szerződés fontosságával és a kötelességszegés súlyosságával, továbbá a következőkből állhatnak:

a) az érintett pályázó vagy ajánlattevő kizárása legfeljebb tízéves időtartamra a költségvetés által finanszírozott szerződésekből és támogatásokból; és / vagy

b) a legfeljebb a szóban forgó szerződés értékéig terjedő pénzügyi szankció megfizetése a pályázó vagy az ajánlattevő által.

97. cikk

(1) A szerződések odaítélése a pályázat tartalmára alkalmazandó odaítélési feltételek alapján történik, a 93. és a 94. cikk, valamint a 96. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján ki nem zárt gazdasági szereplők képességeinek - az ajánlattételi felhíváshoz kapcsolódó dokumentációban található kiválasztási feltételekkel összhangban történő - ellenőrzését követően.

(2) A szerződéseket a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kell odaítélni.

98. cikk

(1) Az ajánlattételre vonatkozó intézkedéseknek biztosítaniuk kell a tényleges versenyt, valamint azt, hogy a pályázatok tartalma azok egyidejűleg történő kibontásáig titkos maradjon.

(2) Az ajánlatkérő a végrehajtási szabályokban foglaltaknak megfelelően - amennyiben az célszerű és arányos - biztosíték előzetes nyújtását írhatja elő az ajánlattevőknek, ezzel biztosítva, hogy nem vonják vissza ajánlatukat.

(3) A 91. cikk (3) bekezdésében említett kis összegű szerződések kivételével, a pályázatokat és az ajánlatokat egy e célra kinevezett felbontóbizottság bontja fel. A bizottság által a megállapított feltételeket nem kielégítőnek nyilvánított ajánlatokat vagy pályázatokat el kell utasítani.

(4) A felbontó bizottság által a megállapított feltételeket kielégítőnek nyilvánított valamennyi részvételi kérelmet vagy ajánlatot értékelni kell az ajánlati felhívással kapcsolatos dokumentációban megállapított kritériumok alapján, annak érdekében, hogy a bizottság a szerződés odaítélésére vagy elektronikus árverés tartására vonatkozó javaslatot tegyen az ajánlatkérőnek.

99. cikk

A közbeszerzési eljárás időtartama alatt minden, az ajánlatkérő és a pályázók vagy ajánlattevők közötti kapcsolatfelvételnek ki kell elégítenie az átláthatóságot és az egyenlő elbánást biztosító feltételeket. Ez nem vezethet a szerződés feltételeinek vagy az eredeti pályázat feltételeinek módosításához.

100. cikk

(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az ajánlati felhívással kapcsolatos dokumentációban és a szerződések odaítélésére vonatkozó szabályokban előzetesen megállapított kiválasztási és döntési kritériumokkal összhangban eldönti, hogy kinek ítélik oda a szerződést.

(2) Az ajánlatkérő tájékoztatja a határozat indokairól azon pályázókat vagy ajánlattevőket, akiknek az ajánlatát vagy pályázatát elutasították, és a sikeres pályázat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, valamint a szerződést elnyerő ajánlattevő nevéről azon ajánlattevőket, akiknek a pályázata elfogadható, és akik ezt írásban kérik.

Egyes részleteket azonban nem szükséges közölni, amennyiben e közlés akadályozná a jog alkalmazását, közérdeket sértene, illetve sértené köz- vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit, vagy torzítaná a vállalkozások közötti tisztességes versenyt.

101. cikk

Az ajánlatkérő a szerződés aláírása előtt elállhat a beszerzéstől vagy törölheti az odaítélési eljárást anélkül, hogy a pályázók vagy ajánlattevők bármifajta ellentételezésre jogot formálhatnának.

A határozatot indokolni kell, és a pályázók vagy ajánlattevők tudomására kell hozni.

4. szakasz

Biztosítékok és ellenőrzés

102. cikk

(1) Az ajánlatkérő a végrehajtási szabályokban meghatározott esetekben előzetes biztosítéknyújtásra kötelezi az ajánlattevőket.

(2) Amennyiben az célszerű és arányos, az ajánlatkérő előzetes biztosítéknyújtásra kötelezheti az ajánlattevőket annak érdekében, hogy:

a) biztosítsa a szerződés teljes körű teljesítését;

b) korlátozza az előfinanszírozás kifizetésével járó pénzügyi kockázatokat.

103. cikk

Amennyiben a közbeszerzési eljárás során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az intézmények felfüggesztik az eljárást, és meghozhatják az általuk szükségesnek ítélt bármilyen intézkedést, beleértve az eljárás törlését is.

Amennyiben a szerződés odaítélését követően a közbeszerzési eljárásról vagy a szerződés teljesítéséről bebizonyosodik, hogy annak során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az intézmények - az eljárás szakaszának függvényében - eltekinthetnek a szerződés megkötésétől, felfüggeszthetik a szerződés teljesítését vagy - adott esetben - felbonthatják a szerződést.

Amennyiben az ilyen hiba, szabálytalanság vagy csalás az ajánlattevőnek tulajdonítható, úgy az intézmények a fentieken kívül - a hibák, szabálytalanságok vagy csalás súlyosságának arányában - elutasíthatják a kifizetést, visszakövetelhetik a már kifizetett összegeket vagy felmondhatják az ajánlattevővel kötött valamennyi szerződést.

2. FEJEZET

A Közösség intézményei által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre alkalmazandó rendelkezések

104. cikk

A saját számlára kötött szerződések esetében a Közösség intézményeit kell ajánlatkérőnek tekinteni. Az 59. cikkel összhangban átruházzák az ajánlatkérői feladat gyakorlásához szükséges hatáskört.

105. cikk

(1) A 2004/18/EK irányelv - e rendelet második részének IV. címére is figyelemmel - megállapítja azt az értékhatárt, amely meghatározza:

a) a 90. cikkben említett közzétételre vonatkozó intézkedéseket;

b) a 91. cikk (1) bekezdésében említett eljárások kiválasztását;

c) a megfelelő határidőket.

(2) A végrehajtási szabályokban rögzített kivételekre és feltételekre is figyelemmel az ajánlatkérő a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések esetében a sikeres ajánlattevővel csak a várakozási idő lejárta után írhatja alá a szerződést vagy keretszerződést.

106. cikk

A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel nyitva áll minden, a Szerződések hatálya alá tartozó természetes és jogi személy számára, és minden olyan harmadik országból származó természetes és jogi személy számára, amely ország az Európai Közösségekkel a közbeszerzésre vonatkozó külön megállapodással rendelkezik, az abban a megállapodásban megállapított feltételek mellett.

107. cikk

Amennyiben a Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött, a kormányzati beszerzésekről szóló többoldalú megállapodás alkalmazandó, úgy a szerződések nyitva állnak azon államok állampolgárai számára is, amelyek megerősítették az említett megállapodást, az e megállapodásban megállapított feltételek mellett.

VI. CÍM

TÁMOGATÁSOK

1. FEJEZET

A támogatások fajtái és hatályuk

108. cikk

(1) A támogatások a költségvetésből nem visszterhesen juttatott közvetlen pénzügyi hozzájárulások, a következők finanszírozására:

a) vagy az Európai Unió valamely politikájának részét képző célkitűzés elérésének segítésére szánt tevékenység;

b) vagy egy általános európai érdeket szolgáló vagy az Európai Unió valamely politikájának részét képző célkitűzés érdekében tevékenykedő szervezet működése.

A támogatásokat írásos megállapodásba vagy bizottsági határozatba kell foglalni, amelyről a sikeres pályázót értesíteni kell.

(2) E cím értelmében nem képeznek támogatást a következők:

a) az intézmény tagjaihoz és személyzetéhez kapcsolódó kiadások, valamint az Európai Iskoláknak nyújtott hozzájárulások;

b) hitelek, a Közösség kockázattal járó eszközei, vagy az ilyen eszközökhöz való közösségi pénzügyi hozzájárulás, a 88. cikkben említett közbeszerzési szerződések, valamint a makro-segítségnyújtásként és költségvetési támogatásként fizetett segélyek;

c) részvénybefektetések a magánbefektetői elv alapján, részvénybefektetéshez hasonló finanszírozás, valamint részvénytulajdonok vagy tőkerészesedések nemzetközi pénzügyi intézményekben, mint például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD) vagy olyan szakosított közösségi szervekben, mint az Európai Beruházási Alap (EBA);

d) a Közösségek által olyan szerveknek fizetett tagdíjak, amelyekben a Közösségek tagsággal rendelkeznek;

e) azon kiadások, amelyeket az 53-53d. cikk értelmében megosztott, decentralizált vagy közös igazgatás részeként teljesítettek;

f) azon szervek részére teljesített kifizetések, amelyekre az 54. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtási feladatokat ruháztak át, valamint a jogalkotási hatóság által a vonatkozó alap-jogiaktus alapján létrehozott szerveknek teljesített kifizetések;

g) a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet ( 13 ) 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett halászati termékek piacával kapcsolatos kiadások;

h) az intézmények által meghívott vagy megbízott személyek utazási és tartózkodási költségeinek visszafizetése, vagy adott esetben a nekik fizetett valamennyi költségtérítés.

(3) Az alábbiak támogatásokká minősülnek, és azokra - adott esetben - e cím az irányadó:

a) egyes hitelekre nyújtott kamattámogatásból származó nyereség;

b) a (2) bekezdés c) pontjában említettektől eltérő részvénybefektetések vagy részesedések.

(4) Minden intézmény támogathatja a tájékoztatási tevékenységeket, amennyiben kellően indokolt esetben a közbeszerzési eljárások alkalmazása nem megfelelő.

108a. cikk

(1) A támogatások a következő formákat ölthetik:

a) a ténylegesen felmerülő, elszámolható költségek meghatározott arányának visszatérítése;

b) átalányösszeg;

c) átalány-finanszírozás;

d) az a), b) és c) pontban említettek kombinációja.

(2) A támogatások nem léphetik túl az összesített, abszolút értékben kifejezett felső határt.

2 .FEJEZET

Alapelvek

109. cikk

(1) A támogatásokra az átláthatóság és az egyenlő elbánás elve vonatkozik.

Nem lehetnek halmozottak, nem ítélhetők oda visszamenőlegesen és társfinanszírozást kell tartalmazniuk.

A végrehajtási szabályok szerint támogatható összes költség együttes összege semmilyen okból nem léphető túl.

(2) A támogatások célja vagy hatása nem lehet nyereség termelése a kedvezményezett számára.

(3) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a következőkre:

a) természetes személyeknek fizetett tanulmányi, kutatási vagy képzési ösztöndíjak;

b) vetélkedőket követően odaítélt díjak;

c) olyan fellépések, amelyek célkitűzése a külső fellépések keretében valamely kedvezményezett pénzügyi kapacitásának megerősítése vagy bevétel képzése.

(4) Ha egy európai szintű politikai párt a pénzügyi év végén, amelyre működési támogatásban részesült, bevételi többletet ér el, a (2) bekezdésben foglalt nonprofit szabálytól eltérően a bevételi többlet egy része az adott éves összes bevétel 25 %-áig átvihető a következő évre azzal a feltétellel, hogy e következő év első negyedének vége előtt felhasználásra kerül.

A nem haszonszerzési szabály ellenőrzése alkalmazásában a saját forrásokat, különösen az európai szintű politikai párt éves működése során felhalmozódott adományokat és tagsági díjakat, amelyek meghaladják a kedvezményezettet terhelő támogatható költség 15 %-át, nem kell figyelembe venni.

Az előző bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók abban az esetben, ha az európai szintű politikai párt pénzügyi tartalékai meghaladják ez utóbbi átlagos éves bevételének 100 %-át.

110. cikk

(1) A támogatások az év elején közzéteendő éves munkaprogram tárgyát képezik.

Ezen éves munkaprogramot ajánlatkérések közzététele útján kell megvalósítani, kivéve a megfelelően indokolt, kivételesen sürgős eseteket, vagy azon eseteket, amikor a kedvezményezett vagy a fellépés jellemzői nem hagynak más választási lehetőséget egy adott fellépésre, vagy amikor a kedvezményezett az alap-jogiaktusban a támogatás jogosultjaként szerepel.

Az első albekezdés nem vonatkozik a válságkezelési segélyre és a humanitárius segítségnyújtási műveletekre.

(2) A pénzügyi év során odaítélt minden támogatást évente közzé kell tenni, a bizalmasság és biztonság követelményeinek kellő figyelembevételével.

111. cikk

Valamely tevékenységre bármely kedvezményezett számára a költségvetésből csak egy támogatás ítélhető oda, kivéve, ha az alap-jogiaktus ettől eltérően rendelkezik.

Egy kedvezményezettnek a költségvetésből pénzügyi évenként csak egy működési támogatás ítélhető oda.

A pályázó haladéktalanul tájékoztatja az engedélyezésre jogosult tisztviselőt az azonos fellépéshez vagy azonos munkaprogramhoz kapcsolódó többszöri ajánlatról és többszöri támogatásról.

A költségvetésből semmilyen körülmények között nem finanszírozható kétszer ugyanaz a költség.

112. cikk

(1) Már megkezdett tevékenységre csak abban az esetben ítélhető oda támogatás, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy szükség van a tevékenységnek a támogatás odaítélése előtti megkezdésére.

Ilyen esetekben a támogatható költségek nem merülhetnek fel a támogatás iránti pályázat benyújtásának dátuma előtt, kivéve az alap-jogiaktusban meghatározott, kellően megindokolt kivételes esetekben vagy a válságkezelési segély és a humanitárius segítségnyújtási műveletek megfelelő végrehajtásához szükséges kiadások esetében a végrehajtási szabályokban megállapítottak szerint.

Már befejezett tevékenységekre nem nyújtható támogatás visszamenőlegesen.

(2) A működési támogatás megítélésére a kedvezményezett költségvetési évének kezdetétől számított hat hónapon belül sor kerül. A támogatható költségek nem merülhetnek fel a támogatás iránti pályázat benyújtását vagy a kedvezményezett költségvetési évének kezdetét megelőzően.

113. cikk

(1) A második rész IV. címére is figyelemmel, a támogatás nem finanszírozhatja a tevékenység teljes költségét.

A támogatás nem finanszírozhatja a kedvezményezett szerv teljes működési költségét.

(2) A működési támogatások megújításakor azokat fokozatosan csökkenteni kell, kivéve, ha az alap-jogiaktus az általános európai érdeket szolgáló szervek tekintetében ezt másként határozza meg. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 108a. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett valamely formában nyújtott támogatásokra.

3. FEJEZET

Az odaítélési eljárás

114. cikk

(1) A támogatás iránti pályázatokat írásban kell benyújtani.

(2) A támogatás iránti pályázatok akkor fogadhatók el, ha az alábbiak valamelyike nyújtja be azokat:

a) jogi személyek; a támogatás iránti pályázatok abban az esetben is elfogadhatók, ha a nemzeti jogszabályok alapján jogi személyiséggel nem rendelkező szervek nyújtják be, feltéve, hogy képviselőik jogképességgel rendelkeznek, hogy az ő nevükben jogi kötelezettséget vállaljanak, és pénzügyi felelősséget vállalnak.

b) természetes személyek, amennyiben a fellépés vagy a pályázó célkitűzésének természete vagy jellemzői ezt szükségessé teszik.

(3) Nem nyújtható támogatás azon pályázóknak, akik a döntési eljárás idején a 93. cikk (1) bekezdésében, a 94. cikkben és a 96. cikk (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt helyzetek egyikében vannak.

A pályázóknak bizonyítaniuk kell, hogy nincsenek az első albekezdésben említett helyzetek egyikében sem. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő azonban a végrehajtási szabályokban megállapított nagyon kis értékű támogatások esetében eltekinthet e bizonyítástól.

(4) A 96. cikkben előírtak szerint az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal sújthatja a pályázókat.

Hasonló szankciókkal sújthatók azok a kedvezményezettek is, akik a pályázat benyújtásakor vagy a támogatás végrehajtása során hamis nyilatkozatot tettek az engedélyezésre jogosult tisztviselő által igényelt információk tekintetében vagy nem szolgáltattak információt.

115. cikk

(1) A kiválasztási kritériumoknak olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék a pályázónak a javasolt tevékenység vagy munkaprogram teljesítésére való képessége értékelését.

(2) Az ajánlatkérésben előre közzétett odaítélési kritériumoknak olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék a benyújtott ajánlatok minőségének értékelését a meghatározott célkitűzések és prioritások fényében.

116. cikk

(1) Az ajánlatokat az előre közzétett kiválasztási és döntési kritériumok alapján értékelik annak meghatározása érdekében, hogy melyik ajánlatot finanszírozzák.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ezután az (1) bekezdésben előírt értékelés alapján elkészíti a kedvezményezettek és a jóváhagyott összegek jegyzékét.

(3) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő írásban tájékoztatja a pályázókat a pályázatukra vonatkozó döntésről. Amennyiben az igényelt támogatást nem ítélték oda, úgy az intézmény közli a pályázat elutasításának indokát, hivatkozva különösen a már közzétett kiválasztási és döntési kritériumokra.

4. FEJEZET

Kifizetés és ellenőrzés

117. cikk

A kifizetés ütemezését a kapcsolódó pénzügyi kockázat, a tevékenység időtartama és előmenetele vagy a kedvezményezett által kifizetett költségek határozzák meg.

118. cikk

(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő - amennyiben indokoltnak és arányosnak tartja - előzetes biztosítéknyújtást követelhet a kedvezményezettől, az előfinanszírozással kapcsolatos pénzügyi kockázatok korlátozása érdekében.

(2) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a végrehajtási szabályokban meghatározott esetekben előzetes biztosítéknyújtást követel a kedvezményezettől.

119. cikk

(1) A támogatás összege nem válik véglegessé mindaddig, amíg az intézmény jóvá nem hagyta a zárójelentést és -számlákat, az intézmény által ezt követően végzett ellenőrzés sérelme nélkül.

(2) Amennyiben a kedvezményezett nem tesz eleget kötelezettségeinek, úgy a támogatást a végrehajtási szabályokban előírt esetekben felfüggesztik, csökkentik vagy megszüntetik, miután a kedvezményezett lehetőséget kapott észrevételei megtételére.

5. FEJEZET

Végrehajtás

120. cikk

(1) Amennyiben a fellépés végrehajtása beszerzési szerződések kedvezményezett általi odaítélését követeli meg, úgy a végrehajtási szabályokban megállapított vonatkozó eljárásokat kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a fellépés végrehajtása harmadik félnek nyújtandó pénzügyi támogatást tesz szükségessé, a közösségi támogatás kedvezményezettje a következő feltételek teljesülése esetén adhat pénzügyi támogatást:

a) a pénzügyi támogatás nem a fellépés elsődleges célja;

b) a támogatás megadásának feltételeit a támogatásról szóló határozat vagy a kedvezményezett és a Bizottság közötti támogatási megállapodás mérlegelési jogkör nélkül, szigorúan meghatározza;

c) kis összegekről van szó.

A c) pont alkalmazásában a kedvezményezett által harmadik félnek fizethető pénzügyi támogatás maximális összegét a végrehajtási szabályok határozzák meg.

(3) Minden támogatásról szóló határozat vagy támogatási megállapodás kifejezetten a Bizottságot és a Számvevőszéket jelöli meg a dokumentumok és helyszínek tekintetében a közösségi forrásokból részesülő minden kivitelező és alvállalkozó feletti ellenőrzési hatáskör gyakorlására.

VII. CÍM

BESZÁMOLÓ BEMUTATÁSA ÉS KÖNYVVEZETÉS

1. FEJEZET

A beszámolók bemutatása

121. cikk

A Közösségek beszámolói a következőket tartalmazzák:

a) az intézményeknek a 126. cikk szerint meghatározott pénzügyi kimutatásai, a 185. cikkben említett szervek pénzügyi kimutatásai, valamint egyéb szervek pénzügyi kimutatásai, amelyek beszámolóit a Közösség számviteli szabályaival összhangban kell konszolidálni;

b) az összevont pénzügyi kimutatás, amely összesített formában mutatja az a) pontban említett intézmények és szervek pénzügyi kimutatásaiban szereplő pénzügyi információkat;

c) az intézmények költségvetéseinek és a 185. cikkben említett szervek költségvetéseinek végrehajtásáról szóló jelentések;

d) a költségvetés végrehajtásáról szóló összevont jelentések, amelyek a c) pontban említett jelentésekben szereplő információkat mutatják be.

A 121. cikkben

(1) említett intézmények és szervek beszámolóihoz csatolni kell a pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodási jelentést.

(2) Az (1) bekezdésben említett beszámoló információval szolgál többek között az előirányzatok végrehajtási arányáról, és összefoglaló adatokat tartalmaz az előirányzatok különböző költségvetési jogcímek közötti átcsoportosításáról.

123. cikk

A beszámolónak szabályszerűnek, pontosnak és átfogónak kell lennie, és megbízható és valós képet kell mutatnia:

a) a pénzügyi kimutatások tekintetében az eszközökről és forrásokról, a költségekről és bevételekről, az eszközökként és forrásokként fel nem tüntetett jogosultságokról és kötelezettségekről és a pénzforgalomról;

b) a költségvetési végrehajtására vonatkozó jelentések tekintetében a bevételi és kiadási műveletekről.

124. cikk

A pénzügyi kimutatásokat az általánosan elfogadott számviteli alapelvekkel összhangban kell elkészíteni, nevezetesen:

a) folyamatosság;

b) óvatosság;

c) számviteli módszerek stabilitása;

d) összehasonlíthatóság;

e) részletesség;

f) bruttó elszámolás;

g) valódiság;

h) eredményelszámolás.

125. cikk

(1) Az eredményelszámolás elvével összhangban a pénzügyi kimutatások az adott évi kiadásokat és bevételeket mutatják, a kifizetés vagy beszedés idejétől függetlenül.

(2) Az eszközök és források értékét a 133. cikkben előírt értékelési szabályokkal összhangban kell meghatározni.

126. cikk

(1) A pénzügyi kimutatások millió euróban készülnek, és a következőkből állnak:

a) a mérleg és a gazdasági eredménykimutatás, amelyek az eszközöket és a forrásokat és a pénzügyi helyzetet, valamint az előző év december 31-i gazdasági eredményt mutatják; ezeket a meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolójáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvek által megállapított struktúrával összhangban kell bemutatni, de a Közösségek tevékenységeinek sajátos természetére is tekintettel;

b) az év folyamán beszedett és kifizetett összegeket, valamint a végleges pénzügyi helyzetet feltüntető pénzforgalmi jelentés;

c) a tőkeváltozásokat feltüntető kimutatás, amely részletesen bemutatja a tőkeszámlák egyes tételeinek az év folyamán bekövetkezett növekedését vagy csökkenését.

(2) A pénzügyi kimutatások melléklete kiegészíti és magyarázattal látja el az (1) bekezdésben említett kimutatásokban feltüntetett információkat, és tartalmazza a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben ezen információk relevánsak a Közösségek tevékenységeihez.

127. cikk

A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések millió euróban készülnek. A következőkből állnak:

a) az eredményelszámolás, amely felsorolja az adott évi összes költségvetési bevételi és kiadási műveletet; a költségvetéssel azonos szerkezetben készül;

b) az eredményelszámolás melléklete, amely kiegészíti és magyarázattal látja el az e beszámolóban megadott információkat.

128. cikk

A 121. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői legkésőbb a következő év március 1-jéig megküldik a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolókat, a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentéssel együtt.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője összevonja az előzetes beszámolókat a Bizottság előzetes beszámolójával, és legkésőbb a következő év március 31-éig a költségvetési gazdálkodásról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentés kíséretében megküldi a Számvevőszéknek a Bizottság előzetes beszámolóját az előzetes összevont beszámolóval együtt.

A 121. cikkben említett valamennyi intézmény és szerv számvitelért felelős tisztviselője a második bekezdésben meghatározott időpontig szintén elküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

129. cikk

(1) A Számvevőszék legkésőbb június 15-ig megteszi a 121. cikkben említett intézmények és szervek előzetes beszámolóira vonatkozó észrevételeit.

(2) Az intézmények - a Bizottság kivételével - és a 121. cikkben említett valamennyi szerv a 61. cikkel összhangban elkészíti a végleges beszámolót, és legkésőbb a következő év július 1-jéig megküldi azt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek a végleges összevont beszámolók elkészítése érdekében.

(2a) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a (2) bekezdés értelmében a többi intézmény által benyújtott információ alapján elkészíti a végleges összevont beszámolókat. A végleges összevont beszámolókhoz a számvitelért felelős tisztviselő által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben a tisztviselő kijelenti, hogy a beszámoló a VII. címmel, illetve a pénzügyi kimutatások mellékletében található számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

(3) A végleges összevont beszámolók és a saját végleges beszámolója jóváhagyása után a Bizottság a következő pénzügyi év július 31-e előtt megküldi azokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(4) A végleges összevont elszámolásokat a Számvevőszék által az EK-Szerződés 248. cikkével és az Euratom-Szerződés 160c. cikkével összhangban adott igazoló nyilatkozattal együtt a következő pénzügyi év november 15-éig ki kell hirdetni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

2. FEJEZET

A költségvetés végrehajtására vonatkozó információk

130. cikk

A 126. és 127. cikkben előírt kimutatásokon felül a Bizottság évente kétszer beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési garanciákról és a vonatkozó kockázatokról.

Ezen információt egyúttal a Számvevőszéknek is megküldi.

131. cikk

(1) A 126. és 127. cikkben előírt kimutatásokon felül Bizottság számvitelért felelős tisztviselője havonta megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetés végrehajtására vonatkozó - legalább fejezet szinten összesített - számadatokat, minden előirányzatnál mind a bevételekre, mind a kiadásokra vonatkozóan.

E számadatok részletekkel szolgálnak az áthozott előirányzatok felhasználásáról is.

A számadatokat minden hónap végét követő 10 munkanapon belül kell megküldeni.

(2) Évente háromszor, a május 31-ét, augusztus 31-ét és december 31-ét követő 30 munkanapon belül, Bizottság számvitelért felelős tisztviselője beszámolót küld a költségvetés végrehajtásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely magában foglalja mind a bevételeket, mind a kiadásokat, fejezetenként, tételcsoportonként és tételenként.

E beszámoló részletekkel szolgál az előző pénzügyi évekről áthozott előirányzatok felhasználásáról is.

(3) A számadatokat és a költségvetés végrehajtására vonatkozó beszámolót egyúttal a Számvevőszéknek is meg kell küldeni.

3. FEJEZET

Könyvvezetés

1. szakasz

Közös rendelkezések

132. cikk

(1) Az intézmények számviteli rendszere a költségvetési és pénzügyi információk olyan formában történő szervezését szolgáló rendszer, amely lehetővé teszi a számadatok bevitelét, iktatását és nyilvántartását.

(2) A számlák tartalmazzák az általános számlákat és a költségvetési számlákat. E számlákat euróban kell vezetni, naptári éves alapon.

(3) Az általános számlákon és a költségvetési számlákon szereplő számadatokat a költségvetési év zárásakor kell jóváhagyni annak érdekében, hogy az 1. fejezetben említett beszámolót el lehessen készíteni.

(4) A (2) és a (3) bekezdés ellenére a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő vezethet analitikus nyilvántartást.

133. cikk

(1) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a 121. cikkben említett többi intézmény és szerv engedélyezésre jogosult tisztviselőivel való konzultációt követően elfogadja a számviteli szabályokat és módszereket, valamint az intézmények, a második rész V. címében említett hivatalok és a 121. cikkben említett szervek által alkalmazandó harmonizált számlatükröt.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályok és módszerek elfogadásakor a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét a közszektor számára nemzetközileg elfogadott számviteli előírások vezérelik, de eltérhet ezektől, amennyiben ezt a Közösségek tevékenységeinek sajátos természete indokolja.

2. szakasz

Általános számlák

134. cikk

Az általános számlák kronológiai sorrendben, a kettős könyvvitel módszerével tartanak nyilván minden olyan eseményt és műveletet, amelyek kihatással vannak a 121. cikkben említett intézmények és szervek gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint eszközeire és forrásaira.

135. cikk

(1) A számlákon történő mozgások és az egyenlegek a könyvekben jelennek meg.

(2) Minden könyvelési tétel - a számlák kiigazítását is beleértve - bizonylatokon alapul, amelyekre hivatkozás történik.

(3) A számviteli rendszernek olyannak kell lennie, hogy minden könyvelési tételnek nyoma maradjon.

136. cikk

A költségvetési év zárása után és a végső beszámoló bemutatásának időpontjáig a számvitelért felelős tisztviselő bármely olyan, az adott évre vonatkozó kifizetéseket vagy beszedéseket nem érintő kiigazítást elvégezhet, amely szükséges az elszámolások szabályszerűségéhez, hitelességéhez és ténylegességéhez.

3. szakasz

Költségvetési számlák

137. cikk

(1) A költségvetési számlák részletesen nyilvántartják a költségvetés végrehajtását.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása céljából a költségvetési számlák rögzítenek minden, az első rész IV. címében előírt költségvetési bevételi és kiadási műveletet.

4. FEJEZET

Vagyonleltár

138. cikk

(1) A 121. cikkben említett minden intézmény és szerv leltárt vezet, amely bemutatja a Közösségek minden tárgyi eszközének, immateriális javának és befektetett pénzügyi eszközének mennyiségét és értékét, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elkészített mintával összhangban.

A 121. cikkben említett minden intézmény és szerv ellenőrzi, hogy a leltárban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.

(2) Az ingó vagyon értékesítését megfelelő módon ki kell hirdetni.

VIII. CÍM

KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

1. FEJEZET

Külső ellenőrzés

139. cikk

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a lehető leghamarabb értesíti a Számvevőszéket a 9., 13., 18., 22., 23., 26. és 36. cikk szerint elfogadott határozatokról és szabályokról.

(2) Az intézmények tájékoztatják a Számvevőszéket és a költségvetési hatóság két ágát a pénzügyi kérdésekben általuk elfogadott belső szabályokról.

(3) A Számvevőszéket tájékoztatni kell az engedélyezésre jogosult tisztviselők, belső ellenőrök, számvitelért felelős tisztviselők és előlegelszámoló tisztviselők kinevezéséről, valamint az 51., 61., 62., 63. és 85. cikk szerinti felhatalmazási döntésekről.

140. cikk

(1) A Számvevőszék által folytatott vizsgálat arra vonatkozóan, hogy az összes bevétel beérkezése és az összes kiadás kifizetése jogszerű és megfelelő módon történt-e, figyelembe veszi a Szerződések, a költségvetés, e rendelet, a végrehajtási szabályok és minden más, a Szerződések szerint elfogadott jogi aktus rendelkezéseit.

(2) Feladatai ellátása során a Számvevőszék a 142. cikkben előírt módon jogosult utánanézni a szervezeti egységek vagy szervek a Közösségek által finanszírozott vagy társfinanszírozott műveletei pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos minden dokumentumnak és információnak. Jogosult bármely bevételi vagy kiadási műveletért felelős tisztviselőnek kérdéseket feltenni, és az előbb említett szervezeti egységekre vagy szervekre alkalmazható ellenőrzési eljárások bármelyikét használni. A tagállamokban folytatott ellenőrzést a nemzeti ellenőrzési intézményekkel, vagy - amennyiben ezek nem rendelkeznek a szükséges hatáskörrel - az illetékes nemzeti szervezeti egységgel egyetértésben kell véghezvinni. A Számvevőszék és a tagállamok nemzeti ellenőrzési szervei függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében működnek együtt.

A Szerződések vagy a Szerződések szerint elfogadott jogi aktusok által ráruházott feladatai teljesítéséhez szükséges minden információ megszerzése érdekében a Számvevőszék saját kérésére jelen lehet a költségvetés végrehajtásának keretében bármely közösségi intézmény által vagy nevében folytatott ellenőrzési műveletnél.

A Számvevőszék kérésére minden intézmény meghatalmazza a közösségi vagyont kezelő pénzügyi intézményeket, hogy lehetővé tegyék a Számvevőszék számára annak ellenőrzését, hogy a külső adatok megfelelnek az elszámolásoknak.

(3) Feladatai ellátása érdekében a Számvevőszék értesíti az e rendelet hatálya alá tartozó intézményeket és hatóságokat személyzetének azok ellenőrzésére felhatalmazott tagjai neveiről.

141. cikk

A Számvevőszék biztosítja, hogy minden letétbe helyezett és likvid értékpapírt, továbbá minden bankbetétet és készpénzt a letéteményes által aláírt bizonylat alapján vagy a készpénz- és értékpapír-állományról szóló hivatalos igazolások segítségével ellenőriznek. Az ilyen ellenőrzéseket a Számvevőszék saját maga is elvégezheti.

142. cikk

(1) A Bizottság, a többi intézmény, a Közösség nevében bevételeket vagy kiadásokat kezelő szervek és a költségvetésből nyújtott kifizetések végső kedvezményezettjei megadnak a Számvevőszéknek minden lehetőséget és biztosítanak minden információt, amelyet az feladata elvégzéséhez szükségesnek tart. A Számvevőszék rendelkezésére bocsátanak minden, a Közösség költségvetéséből finanszírozott szerződések odaítélésével és teljesítésével kapcsolatos dokumentumot és minden készpénz- vagy anyagszámlát, minden számviteli bejegyzést vagy bizonylatot, valamint az ezekre vonatkozó adminisztratív dokumentumokat, minden bevételre és kiadásra vonatkozó dokumentumot, minden leltárt, minden szervezeti ábrát a szervezeti egységekről, amelyet a Számvevőszék szükségesnek ítél a költségvetési és pénzügyi eredménykimutatás nyilvántartásokon alapuló vagy a helyszínen végzett ellenőrzéséhez, és - ugyanezen célból - minden, mágneses adathordozón létrehozott vagy tárolt dokumentumot és adatot.

Az érintett nemzeti közigazgatás többi szolgálata és belső ellenőrzési szervei minden eszközt megadnak a Számvevőszéknek, amit az feladata ellátásához szükségesnek tart.

Az első albekezdést a Közösség költségvetéséből kifizetésben részesülő természetes vagy jogi személyekre is alkalmazni kell.

(2) Azon tisztviselők, akiknek működését a Számvevőszék ellenőrzi:

a) bemutatják készpénzbizonylataikat és bármilyen más, készpénzre, értékpapírra és bármilyen típusú anyagra vonatkozó bizonylataikat és a vonatkozó alátámasztó dokumentumokat a rájuk bízott források intézésének tekintetében, valamint bármely könyvet, nyilvántartást és a velük kapcsolatos más dokumentumot;

b) bemutatják a 140. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzés teljes végrehajtásához szükséges levelezést és bármely más dokumentumot.

Az első albekezdés b) pontja szerinti információt csak a Számvevőszék kérheti.

(3) A Számvevőszék jogosult a Közösségek bevételeire és kiadásaira vonatkozó, az intézmények szervezeti egységei és különösen az ilyen bevételekre és kiadásokra vonatkozó döntésekért felelős szervezeti egységek, a Közösségek nevében bevételeket és kiadásokat kezelő szervek és a költségvetésből támogatást kapó természetes vagy jogi személyek által birtokolt dokumentumok ellenőrzésére.

(4) Az annak megállapítására vonatkozó feladat, hogy a bevételek beérkezése és a kiadások kifizetése jogszerű és megfelelő módon történt-e, illetve a pénzgazdálkodás hatékony és eredményes volt-e, kiterjed a támogatásként kapott közösségi pénzeszközök intézményeken kívüli szervek általi felhasználására is.

(5) Az intézményen kívüli kedvezményezetteknek kifizetett közösségi finanszírozás a kedvezményezettekkel - vagy azok beleegyezése hiányában a kivitelezőkkel vagy alvállalkozókkal - a Számvevőszék által lefolytatandó, a finanszírozás felhasználására vonatkozó ellenőrzésről kötött írásos megállapodás függvénye.

(6) A Bizottság a Számvevőszék számára - annak kérésére - megadja a hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó információkat.

(7) Az integrált számítógépes rendszerek használata nem eredményezheti a Számvevőszék bizonylatokhoz való hozzáférésének csökkenését.

143. cikk

(1) A Számvevőszék éves jelentését e cikk (2)-(6) bekezdésének rendelkezései szabályozzák.

(2) A Számvevőszék legkésőbb június 30-ig megküldi a Bizottság és az érintett intézmények számára azon észrevételeit, amelyeket - véleménye szerint - fel kell tüntetni az éves jelentésben. Ezen észrevételeknek titkosaknak kell maradniuk. Legkésőbb október 15-ig minden intézmény megküldi válaszát a Számvevőszéknek. Az intézmények válaszait - a Bizottságét kivéve - egyúttal a Bizottságnak is meg kell küldeni.

(3) Az éves jelentés tartalmazza a pénzgazdálkodás hatékonyságának és eredményességének értékelését.

(4) Az éves jelentés minden intézményről tartalmaz egy szakaszt. A Számvevőszék ezt kiegészítheti bármilyen összefoglaló jelentéssel vagy általános észrevétellel, amelyet helyénvalónak tart.

A Számvevőszék megtesz minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy minden intézmény válaszát az észrevételeire közvetlenül azon észrevételt követően tegyék közzé, amelyre az vonatkozik.

(5) A Számvevőszék legkésőbb november 15-ig megküldi éves jelentését az intézmények válaszaival együtt a mentesítés megadásáért felelős hatóságok és a többi intézmény számára, és gondoskodik ezek kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(6) Amint a Számvevőszék megküldte az éves jelentést, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamokat a jelentésnek az alkalmazandó szabályok szerint a felelősségük alá tartozó pénzeszközök kezelésére vonatkozó részleteiről.

A tagállamok az ilyen információ kézhezvételét követően 60 napon belül válaszolnak a Bizottságnak. Az utóbbi február 28-e előtt összefoglalót küld a Számvevőszék, a Tanács és az Európai Parlament számára.

144. cikk

(1) A Számvevőszék tájékoztatja az érintett intézményeket minden észrevételről, amelyet - véleménye szerint - egy külön jelentésben kell feltüntetni. Ezen észrevételeknek titkosaknak kell maradniuk.

Az érintett intézmény két és fél hónapon belül tájékoztatja a Számvevőszéket bármely, a szóban forgó észrevételekhez hozzáfűzni kívánt megjegyzéséről.

A Számvevőszék a következő hónapban elfogadja a szóban forgó külön jelentés végleges változatát.

A külön jelentéseket az érintett intézmények válaszaival együtt haladéktalanul meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyek mindegyike - szükség esetén a Bizottsággal egyetértésben - határoz a válaszfellépésről.

Amennyiben a Számvevőszék úgy határoz, hogy az ilyen külön jelentések bármelyikét közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, úgy ezekhez csatolni kell az érintett intézmények válaszait.

(2) Az EK-Szerződés 248. cikkének (4) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 160c. cikkének (4) bekezdésében említett azon véleményeket, amelyek nem vonatkoznak a jogalkotói konzultációs eljárás alá tartozó javaslatokra vagy tervezetekre, a Számvevőszék közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Számvevőszék a közzétételre vonatkozó döntését a véleményt kérő vagy a vélemény által érintett intézménnyel történt konzultációt követően hozza meg. A közzétett véleményekhez csatolni kell az érintett intézmény bármilyen megjegyzését.

2. FEJEZET

Mentesítés

145. cikk

(1) Az Európai Parlament a Tanács javaslata alapján minősített többséggel eljárva az n + 2. év május 15-a előtt mentesíti a Bizottságot az n. évi költségvetés végrehajtása alól.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben előírt időpont nem tartható, úgy az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztatja a Bizottságot a halasztás okairól.

(3) Amennyiben az Európai Parlament elhalasztja a mentesítő döntés meghozatalát, úgy a Bizottság minden erőfeszítést megtesz a határozat útjában álló akadályok elmozdítását vagy elmozdításának elősegítését szolgáló intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében.

146. cikk

(1) A mentesítő határozat kiterjed a Közösségek bevételeinek és kiadásainak számláira, az ebből következő egyenlegre és a Közösségeknek a mérlegben feltüntetett eszközeire és forrásaira.

(2) A mentesítés megadásának céljából az Európai Parlament - a Tanács után - megvizsgálja az EK-Szerződés 275. cikkében és az Euratom-Szerződés 179a. cikkében említett számlákat és pénzügyi kimutatásokat. Megvizsgálja továbbá a Számvevőszék által elkészített éves jelentést, az ellenőrzés alatt álló intézmények válaszaival együtt, a Számvevőszék bármely fontos külön jelentését az adott pénzügyi évre, valamint a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, illetve az alapjául szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatát.

(3) A Bizottság az Európai Parlament számára, annak kérésére, benyújt minden, a mentesítési eljárás adott pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges információt, az EK-Szerződés 276. cikkével összhangban.

147. cikk

(1) Az EK-Szerződés 276. cikkével és az Euratom-Szerződés 180b. cikkével összhangban, a Bizottság és a többi intézmény megteszi a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek és a Tanács által elfogadott, a mentesítésre vonatkozó javaslathoz kapcsolódó megjegyzések követésére.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az intézmények beszámolnak az ezen észrevételek és megjegyzések figyelembevételével hozott intézkedésekről, és különösen azon utasításokról, amelyeket a költségvetés végrehajtásáért felelős szervezeti egységeiknek adtak. A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, tájékoztatva azt az ezen észrevételek követésére tett intézkedéseikről, annak érdekében, hogy a Bizottság figyelembe vehesse ezeket saját beszámolója elkészítésekor. Az intézmények beszámolóját szintén el kell küldeni a Számvevőszéknek.

147a. cikk

Az EKSZ teljes egészében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkében, valamint az e rendelet 145-147. cikkében előírt eljárások hatálya alá tartozik. Az EKSZ teljes mértékben együttműködik a mentesítési eljárásban részt vevő intézményekkel, és adott esetben rendelkezésükre bocsát minden további szükséges információt, többek között az érintett testületek ülésein való részvétel révén.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI GARANCIAALAP

148. cikk

(1) E rendelet első és harmadik részét - amennyiben e cím másként nem rendelkezik - alkalmazni kell az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra (EMGA) vonatkozó szabályokban említett hatóságok és szervek által teljesített kiadásokra, valamint a bevételekre.

(2) A közvetlenül a Bizottság által irányított műveleteket az első és harmadik részben megállapított szabályoknak megfelelően kell végrehajtani.

149. cikk

(1) Az EMGA minden pénzügyi évre nem differenciált előirányzatokat tartalmaz, az 1290/2005/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedésekre vonatkozó kiadások kivételével, amelyeket differenciált előirányzatokkal fedeznek.

(2) Az áthozott, de a pénzügyi év végéig fel nem használt kifizetési előirányzatokat törölni kell.

(3) Az 1290/2005/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett fellépésekhez kapcsolódó, le nem kötött előirányzatok csak a következő pénzügyi évre vihetők át.

Az átvitel nem haladhatja meg - az első albekezdésben említett eredeti előirányzatok 2 %-át kitevő értékhatáron belül - a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet ( 14 ) 11. cikkében említett közvetlen kifizetések kiigazításának összegét, valamint a legutóbbi pénzügyi év során alkalmazott átvitelt.

Az átvitt előirányzatok kizárólag az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett fellépéseket fedező költségvetési sorokba kerülhetnek vissza.

Az ilyen átvitel kizárólag azon végső kedvezményezettek számára eredményezhet további kifizetéseket, akiket a legutóbbi pénzügyi évben a közvetlen kifizetéseknek az 1782/2003/EK rendelet 11. cikkével összhangban végzett kiigazítása érintett.

A Bizottság legkésőbb azon év február 15-éig meghozza az átvitelről szóló határozatot, amely évre az összegeket átviszik, és erről tájékoztatja a költségvetési hatóságot.

150. cikk

(1) A Bizottság megtéríti a tagállamok kiadásait.

(2) Az e kifizetések összegét megállapító bizottsági határozatok globális előzetes kötelezettségvállalásokat képeznek, amelyek nem haladhatják meg az EMGA-ban szereplő összes előirányzatot.

(3) November 15-től az EMGA rendszeres igazgatási kiadásai előre leköthetők a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatok ellenében. Az ilyen kötelezettségvállalások azonban nem léphetik túl a folyó pénzügyi évre vonatkozó összes előirányzat háromnegyedét. Csak olyan kiadásokra alkalmazhatók, amelyekre valamely meglévő alap-jogiaktus alapelvet állapított meg.

151. cikk

(1) Az EMGA-ra vonatkozó szabályokban említett hatóságok és szervek által teljesített kiadások a tagállamok által elküldött igazolások kézhezvételét követő két hónapon belül alcím, jogcímcsoport és jogcím szerinti kötelezettségvállalás tárgyát képezik. Ilyen kötelezettségvállalás e két hónapos határidő után is megtehető, amikor a kérdéses költségvetési sorokat érintő előirányzat-átcsoportosítási eljárásra van szükség. Azon eseteket kivéve, amikor a tagállam még nem teljesítette a kifizetést, illetve amikor a jogosultság kétséges, az összegeket ugyanazon két hónapos határidőn belül kifizetésként kell elszámolni.

E költségvetési kötelezettségvállalást le kell vonni a 150. cikkben említett globális előzetes kötelezettségvállalásból.

(2) Azon globális előzetes kötelezettségvállalásokat, amelyeket egy pénzügyi évre vállaltak, és amelyek nem idéztek elő a költségvetés nómenklatúra egy adott sorára a következő pénzügyi év február 1-jéig kötelezettségvállalást, az eredeti pénzügyi év tekintetében törölni kell.

(3) Az (1) és a (2) bekezdést a végső elszámolásra is figyelemmel kell alkalmazni.

152. cikk

A költségvetési számvitelben a kiadásokat a Bizottság által a tagállamoknak legkésőbb az adott év december 31-éig teljesített visszafizetések alapján kell a pénzügyi év számláira lekönyvelni, feltéve hogy a számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő pénzügyi év január 31-éig megkapta a kifizetési utalványt.

153. cikk

(1) Amennyiben a Bizottság a 23. cikk (1) bekezdése alapján előirányzatokat csoportosíthat át, úgy legkésőbb a következő pénzügyi év január 31-éig meghozza határozatát, és erről a 23. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a költségvetési hatóságot.

(2) Az (1) bekezdésben említettektől eltérő esetekben a Bizottság legkésőbb a következő pénzügyi év január 10-éig átcsoportosításról szóló javaslatot terjeszt a költségvetési hatóság elé.

A költségvetési hatóság az ilyen átcsoportosításokra vonatkozó döntését a 24. cikkben előírt eljárással összhangban, de háromhetes határidőn belül hozza meg.

154. cikk

(1) Az e cím szerinti célhoz kötött bevételeket a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban eredet szerint kell hozzárendelni.

(2) Az 1290/2005/EK tanácsi rendelet 30. cikkében említett, végső elszámolásról szóló határozatok eredményét egyetlen jogcímcsoportba kell elkönyvelni.

II. CÍM

STRUKTURÁLIS ALAPOK, KOHÉZIÓS ALAP, EURÓPAI HALÁSZATI ALAP ÉS EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP

155. cikk

(1) E rendelet első és harmadik részét - amennyiben e cím másként nem rendelkezik - alkalmazni kell az az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) ( 15 ), Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA) ( 16 ), az Európai Szociális Alapra (ESZA) ( 17 ), a Kohéziós Alapra (KA) ( 18 ) és az Európai Halászati Alapra (EHA) ( 19 ) (a továbbiakban: alapok) vonatkozó rendeletekben említett hatóságok és szervek által teljesített kiadásokra, valamint bevételeikre.

(2) A közvetlenül a Bizottság által irányított műveleteket az e rendelet első és harmadik részében megállapított szabályokkal összhangban kell végrehajtani.

156. cikk

(1) Az alapokból származó pénzügyi hozzájárulások kifizetéseit a Bizottság a 155. cikkben említett szabályozással összhangban teljesíti.

(2) A Bizottság által eszközölt időközi kifizetések határidejét a 155. cikkben említett szabályozással összhangban kell megállapítani.

(3) A tagállami visszafizetések kezelését és ezek hatását az alapokból történő hozzájárulások összegére a 155. cikkben említett rendelkezések szabályozzák.

157. cikk

A 155. cikkben említett szabályozásban előírt feltételek között a Bizottság automatikusan visszavonja a lekötött előirányzatokat.

A visszavont előirányzatokat egyértelműen kizárólag a Bizottságnak tulajdonítható hiba esetén újra rendelkezésre lehet bocsátani.

E célból a Bizottság megvizsgálja az előző pénzügyi év során visszavont kötelezettségvállalásokat, és - a szükségletek alapján - legkésőbb a folyó év február 15-éig határoz a szóban forgó előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásának szükségességéről.

158. cikk

Az e címben említett működési kiadások esetében a Bizottság - az EMVA kivételével - átcsoportosíthat előirányzatokat az egyik címből a másikba, feltéve, hogy az érintett előirányzatok a 155. cikkben említett alapokra irányadó rendeletek értelmében ugyanazon célkitűzésre vonatkoznak, vagy technikai segítségnyújtási kiadások.

159. cikk

A projektek kiválasztásával és kezelésével és az ellenőrzéssel kapcsolatos szempontokat a 155. cikkben említett rendelkezések szabályozzák.

III. CÍM

KUTATÁS

160. cikk

(1) A kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokra az első és a harmadik részt kell alkalmazni, kivéve, ha e cím másként írja elő.

Ezen előirányzatokat vagy a költségvetés közvetlen vagy közvetett fellépéssel megvalósuló kutatási politikához kapcsolódó címeinek egyikén, vagy egy másik címen a kutatási tevékenységekhez kapcsolódó fejezetben kell megjeleníteni.

Ezeket a végrehajtási szabályokban felsorolt tevékenységek végrehajtásához kell felhasználni.

(1a) Az olyan bevételekre vonatkozó előirányzatokat, amelyeket az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló, az EK-Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv által létrehozott Szén- és Acélipari Kutatási Alap képzett, a 18. cikk értelmében célhoz kötött bevételként kell kezelni. Az e bevételből származó kötelezettségvállalási előirányzatok akkor állnak rendelkezésre, amikor a várható összegek becslése megtörtént, a kifizetési előirányzatok pedig akkor, amikor a bevétel befolyt.

(2) Tekintettel az e címben említett működési kiadásokra, a Bizottság átcsoportosíthat egyik címről a másikra, feltéve hogy az előirányzatokat ugyanazon célra használják fel.

(3) A kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokból fizetett szakértőket a Tanács által az egyes kutatási keretprogramok elfogadásakor megállapított eljárásokkal összhangban kell alkalmazni.

160a. cikk

(1) Azok a kötelezettségvállalási előirányzatok, amelyek az általuk finanszírozandó, kutatáshoz kapcsolódó projektek végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradása miatt visszavont kötelezettségvállalás összegét fedezik, kivételes és kellően megindokolt esetben újból rendelkezésre bocsáthatók, amennyiben az eredetileg tervezett program végrehajtása alapvető fontosságú, hacsak a folyó pénzügyi év költségvetése nem tartalmaz forrásokat e célra.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Bizottság minden pénzügyi év kezdetén megvizsgálja az előző pénzügyi év során visszavont kötelezettségvállalásokat, és az igények figyelembevételével értékeli az érintett előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásának szükségességét.

Ezen értékelés alapján a Bizottság minden pénzügyi év február 15-ig megfelelő javaslatokat terjeszthet a költségvetési hatóság elé, valamennyi költségvetési jogcím esetében indokolva az előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátását.

(3) A költségvetési hatóság hat héten belül dönt a Bizottság javaslatairól. Ha e határidőn belül nem születik határozat, úgy a javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni.

Az n. évben újra rendelkezésre bocsátható kötelezettségvállalási előirányzatok összege egyetlen esetben sem haladhatja meg az n - 1. évben az azonos költségvetési sorban visszavont teljes összeg 25 %-át.

(4) Az újból rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási előirányzatok nem vihetők át.

Az újból rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó jogi kötelezettségvállalásokat az n. év december 31-éig kell megkötni.

Az n. év végén ezen újból rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási előirányzatok fel nem használt egyenlegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő véglegesen visszavonja.

161. cikk

(1) A Közös Kutatóközpont (KKK) a 160. cikk (1) bekezdésében említett címeken és fejezeteken felül megjelenített előirányzatokra elszámolt finanszírozásban részesülhet, az egészében vagy részben az általános költségvetésből finanszírozott közösségi tevékenységekben való versenytárgyalásos vagy tárgyalásos alapú részvétele tekintetében.

(2) Az olyan tevékenységekre vonatkozó előirányzatokat, amelyekben a KKK versenytárgyalásos alapon vesz részt, célhoz kötött bevételként kell kezelni a 18. cikk értelmében. Az e bevétel által megteremtett kötelezettségvállalási előirányzatok igénybe vehetőek, amint az esedékessé váló követelésre vonatkozó becslés rendelkezésre áll.

Ezen előirányzatok felhasználását a megfelelő fellépés valamennyi kategóriájához tartozó költségvetési eredménykimutatásban az analitikus számlákon kell feltüntetni; ez elkülönül a harmadik (köz- vagy magán-) fél általi finanszírozásból származó bevételektől, illetve a Bizottság által harmadik fél számára végzett egyéb szolgáltatásokból származó bevételektől.

(3) Az első rész V. címében szereplő beszerzési szabályok nem vonatkoznak a KKK harmadik fél nevében végzett tevékenységeire.

(4) A 23. cikktől eltérve a Bizottság a "Közvetlen kutatási fellépés" elnevezésű politikai területre vonatkozó költségvetési címen belül átcsoportosíthat a fejezetek között, legfeljebb az abban a sorban szereplő előirányzatok 15 %-áig, amelyből az átcsoportosítás történik.

IV. CÍM

KÜLSŐ FELLÉPÉSEK

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

162. cikk

(1) A költségvetésből finanszírozott külső fellépésekre az első és a harmadik részt kell alkalmazni, kivéve, ha e cím másként írja elő.

(2) Az (1) bekezdésben említett fellépésekre képzett előirányzatokat a Bizottság a következőképpen használja fel:

a) vagy autonóm alapon nyújtott támogatás keretén belül;

b) vagy egy vagy több kedvezményezett harmadik országgal kötött megállapodások alapján;

c) vagy az 53. cikkben említett nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodások alapján.

2. FEJEZET

Fellépések végrehajtása

163. cikk

Az e címben említett fellépések a Bizottság által centralizált alapon az 53a. cikk szerint, megosztott igazgatással, decentralizált alapon a kedvezményezett harmadik ország vagy országok által, vagy nemzetközi szervezetekkel közösen hajthatók végre, az 53-57. cikk vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. A külső fellépésekre vonatkozó előirányzatokat egy közös célkitűzés elérése érdekében más forrásokból származó pénzeszközökkel lehet kombinálni.

165. cikk

A fellépések kedvezményezett harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek általi végrehajtása az 51. cikk második bekezdésével összhangban a Bizottság és az uniós küldöttségek részletes vizsgálatának tárgya. Az ilyen részletes vizsgálat vagy előzetes jóváhagyás alapján, vagy visszamenőlegesen, vagy kombinált eljárás útján történik.

166. cikk

(1) A végrehajtandó intézkedések érdekében a következő megállapodásokat kell megkötni:

a) egy finanszírozási megállapodás a Közösség nevében eljáró Bizottság és a kedvezményezett harmadik ország vagy országok vagy az általuk kijelölt szervek (a továbbiakban: a kedvezményezettek) között;

b) egy szerződés vagy támogatási megállapodás a Bizottság és a fellépések véghezviteléért felelős nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervek vagy a Bizottság és a fellépések véghezviteléért felelős természetes vagy jogi személyek között.

A külső támogatás nyújtásának feltételeit az e bekezdés a) és b) pontjában előírt finanszírozási megállapodásat, szerződéseket vagy támogatásokat kezelő jogi eszköz fekteti le.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett kedvezményezett harmadik országokkal való finanszírozási megállapodásokat legkésőbb az n + 1. év december 31-éig kell megkötni, ahol az n. év az az év, amelyben a költségvetési kötelezettségvállalást megtették.

Az ilyen finanszírozási megállapodásokat végrehajtó egyedi szerződéseket, támogatásról szóló határozatokat és megállapodásokat legkésőbb a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontja után három évvel meg kell kötni vagy el kell fogadni.

Az ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó egyedi szerződéseket és megállapodásokat később is meg lehet kötni.

(3) A (2) bekezdés rendelkezései a következő esetekben nem vonatkoznak a többéves programokra:

- az előcsatlakozási támogatási eszköz létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet ( 20 ) határokon átnyúló együttműködésre, regionális fejlesztésre, humán erőforrás-fejlesztésre és vidékfejlesztésre vonatkozó komponensei;

- az európai szomszédsági és partnerségi eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 2006. október 24-i 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 21 ) határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó komponense.

Ezekben az esetekben a következő szabályok alkalmazandók:

a) Ezen többéves programok költségvetési kötelezettségvállalásainak bármekkora részét automatikusan vissza kell vonni, amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalás évét követő harmadik év december 31-ig:

i. nem használták fel előfinanszírozásra; vagy

ii. nem használták fel köztes kifizetésre; vagy

iii. arra vonatkozóan nem mutattak be az 1085/2006/EK rendelet ... cikkében vagy az 1638/2006/EK ... cikkében rögzített feltételeknek megfelelő kiadási nyilatkozatot.

b) A 2017. december 31-én nyitott költségvetési kötelezettségvállalások azon része, amelyre vonatkozóan 2018. december 31-ig nem készítenek kiadási nyilatkozatot, automatikusan visszavonásra kerül.

3. FEJEZET

Szerződések odaítélése

167. cikk

(1) Az 56. cikk rendelkezései és az első rész V. címe 1. fejezetének a beszerzés általános rendelkezéseivel kapcsolatos rendelkezései alkalmazandók az e címben foglalt szerződésekre, figyelemmel az értékhatárokra és a külső szerződések odaítélésére a végrehajtási szabályokban megállapított intézkedésekre vonatkozó különös rendelkezésekre is. E fejezet alkalmazásában az ajánlatkérő:

a) a Bizottság egy vagy több kedvezményezett nevében és érdekében;

b) a kedvezményezett vagy kedvezményezettek;

c) egy nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szerv, vagy természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy külső fellépés végrehajtása céljából támogatás kedvezményezettje.

(2) A beszerzési eljárásokat a 166. cikkben említett finanszírozási megállapodásokban, támogatásról szóló határozatban, vagy támogatási megállapodásban kell megállapítani.

168. cikk

(1) A beszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel nyitva áll minden, a Szerződések hatálya alá tartozó személy számára, és - az érintett együttműködési ágazatot szabályozó jogalapot megteremtő jogi aktusok különös rendelkezéseivel összhangban - minden olyan természetes és jogi személy számára, akik a kedvezményezett harmadik ország vagy bármely más olyan harmadik ország állampolgárai, amelyeket ezen aktusok kifejezetten említenek.

(2) Kellően indokolt kivételes esetekben az együttműködést szabályozó jogalapot megteremtő jogi aktusokban megállapított különös feltételek alapján megengedhető, hogy az (1) bekezdésben említetteken kívül más harmadik országok állampolgárai is pályázhassanak a szerződésekre.

(3) Amennyiben az áruk vagy szolgáltatások piacának megnyitására vonatkozó olyan megállapodást kell alkalmazni, amelynek a Közösség szerződő fele, úgy a költségvetés által finanszírozott beszerzések szerződései szintén nyitva állnak az (1) és a (2) bekezdésben említetteken kívül más harmadik országok állampolgárai számára, az e megállapodásban megállapított feltételekkel.

4. FEJEZET

Támogatások

169. cikk

Egy fellépést csak akkor lehet teljes egészében a költségvetésből finanszírozni, ha ez annak végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesnek bizonyul.

169a. cikk

A decentralizált igazgatásban, a kedvezményezett harmadik országok által alkalmazandó támogatási eljárásokat a 166. cikkben említett finanszírozási megállapodásokban kell megállapítani. Ezeknek az eljárásoknak az első rész VI. címében megállapított szabályokon kell alapulniuk.

5. FEJEZET

Elszámolások ellenőrzése

170. cikk

Minden finanszírozási megállapodásnak, támogatási megállapodásnak vagy támogatásról szóló határozatnak kifejezetten a Bizottságot és a Számvevőszéket kell megjelölnie minden - a közösségi pénzeszközből részesülő - kivitelező és alvállalkozó feletti, a dokumentumok alapján és a helyszínen történő ellenőrzési hatáskör gyakorlására.

V. CÍM

EURÓPAI HIVATALOK

171. cikk

(1) E cím alkalmazásában "európai hivatalok": meghatározott horizontális feladatok teljesítésére, egy vagy több intézmény által létrehozott igazgatási szervezetek.

(2) E címet az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) működésére is alkalmazni kell, a 174. és 174a. cikk, valamint a 175. cikk (2) bekezdése kivételével.

(3) Az európai hivatalok működésére az első és a harmadik részt kell alkalmazni, kivéve, ha e cím másként írja elő.

172. cikk

(1) Az egyes európai hivatalokra vonatkozó előirányzatokat, amelyek teljes összege a költségvetés bizottsági szakaszán belül egy meghatározott költségvetési tételben jelenik meg, részletesen annak a szakasznak a melléklete határozza meg.

A melléklet bevételi és kiadási kimutatás formáját ölti, a költségvetés szakaszaival azonos módon tovább bontva.

Az e mellékletben megjelenített előirányzatok valamennyi európai hivatal minden pénzügyi igényét fedezik feladatainak az intézmények nevében történő teljesítéséhez.

(2) Az egyes európai hivatalok létszámtervét a Bizottság létszámtervéhez kell csatolni.

(3) Minden európai hivatal igazgatója az (1) bekezdésben előírt mellékleten belül meghozza az átcsoportosításokra vonatkozó döntéseket. A Bizottság az ilyen átcsoportosításokról tájékoztatja a költségvetési hatóságot.

(4) Az egyes európai hivatalok elszámolásai a Közösségek 121. cikkben említett elszámolásainak szerves részét képezik.

173. cikk

Az egyes európai hivatalok számára a mellékletben megjelenített előirányzatok tekintetében a Bizottság az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört a szóban forgó európai hivatal igazgatójára ruházza át, az 59. cikkel összhangban.

174. cikk

(1) Minden intézményközi európai hivatal analitikus nyilvántartásokat készít a kiadásairól, lehetővé téve az egyes intézményeknek nyújtott szolgáltatásai részarányának meghatározását. Az érintett európai hivatal igazgatója - az igazgatási bizottság jóváhagyása után - elfogadja a számviteli rendszer alapjául szolgáló kritériumokat.

(2) Azon meghatározott költségvetési tételre vonatkozó megjegyzések, amelyen az egyes intézményközi európai hivatalok teljes előirányzatait megjelenítik, a hivatal által az egyes intézményeknek nyújtott szolgáltatások költségének becsült értékét mutatják be. Ez az (1) bekezdésben előírt analitikus nyilvántartásokon alapul.

(3) Az egyes intézményközi európai hivatalok értesítik az érintett intézményeket az analitikus nyilvántartás eredményéről.

174a. cikk

(1) Minden intézmény átruházhat engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört egy intézményközi európai hivatal igazgatójára a saját szakaszában megjelenő előirányzatoknak igazgatása céljából, illetve meghatározza a hatáskör átruházásának korlátait és feltételeit.

(2) A Bizottság belső ellenőre az első rész IV. címének 8. fejezetében megállapított valamennyi felelősséget gyakorolja.

175. cikk

Amennyiben egy európai hivatal megbízása harmadik félnek történő visszterhes szolgáltatások nyújtására is kiterjed, úgy az igazgatási bizottság jóváhagyása után annak igazgatója megállapítja az arra vonatkozó különös rendelkezéseket, hogy e szolgáltatásokat hogyan teljesítsék, és a vonatkozó számlákat hogyan vezessék.

VI. CÍM

IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK

177. cikk

Az igazgatási előirányzatokra az első és a harmadik részt kell alkalmazni, kivéve, ha e cím másként írja elő.

178. cikk

(1) Minden év november 15-étől a rendszeres igazgatási kiadásokat előre le lehet kötni a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatokra. E kötelezettségvállalások azonban nem haladhatják meg a költségvetési hatóság által meghatározott, a szóban forgó költségvetési sor folyó pénzügyi évi előirányzatainak egynegyedét. Ezek nem vonatkozhatnak olyan új típusú kiadásokra, amelyeket az előző megfelelően elfogadott költségvetésben elvben még nem hagytak jóvá.

(2) A jogi vagy szerződéses rendelkezések szerint előre fizetendő kiadások - például bérleti díjak - december 1-jétől a következő pénzügyi év előirányzatainak terhére kifizethetők. Ebben az esetben, az (1) bekezdésben említett korlát nem alkalmazandó.

179. cikk

(1) Az igazgatási előirányzatok nem differenciált előirányzatok.

(2) A pénzügyi évet - akár a helyi gyakorlattal összhangban, akár a berendezések beszerzésével kapcsolatban - meghaladó időszakra kiterjedő szerződésekből eredő működési kiadásokat azon pénzügyi év költségvetésében kell elszámolni, amelyben azokat teljesítik.

(3) Az intézmények a lehető leghamarabb tájékoztatják a költségvetési hatóság két ágát bármely olyan építési projektről, amelynek valószínűleg jelentős pénzügyi kihatása lesz a költségvetésre.

Amennyiben a költségvetési hatóság valamelyik ága véleményt kíván nyilvánítani, az építési projekttel kapcsolatos értesítés kézhezvételét követő két héten belül értesíti az érintett intézményt véleménynyilvánítási szándékáról. Válasz hiányában az érintett intézmény, a közösségi képviselet tekintetében az EK-Szerződés 282. cikkére és az Euratom-Szerződés 185. cikkére is figyelemmel, saját igazgatási autonómiáján belül folytathatja a tervezett műveletet.

A véleményt az értesítéstől számított két héten belül továbbítani kell az érintett intézménynek.

VII. CÍM

SZAKÉRTŐK

179a. cikk

A végrehajtási szabályok meghatározzák a fix összeg alapján fizetett, az intézmények munkáját különösen a következőkben segítő szakértők speciális kiválasztási eljárását: az ajánlatok és támogatási kérelmek vagy közbeszerzési pályázatok értékelése, valamint a költségvetésből finanszírozott projektek nyomon követéséhez és értékeléséhez történő technikai segítségnyújtás.

HARMADIK RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

181. cikk

(1) A 155. cikk (1) bekezdésében említett azon alapok tekintetében, amelyek alap-jogiaktusát e rendelet hatályba lépésének időpontját megelőzően hatályon kívül helyezték, a 157. cikk (1) bekezdése alapján visszavont előirányzatokat újra rendelkezésre lehet bocsátani egy nyilvánvalóan kizárólag a Bizottságnak tulajdonítható hiba esetén, vagy egy olyan vis maior esetében, amely az ezen alapok által támogatott műveletek végrehajtására komoly következményekkel bír.

(2) A 95. cikkben hivatkozott központi adatbázist 2009. január 1-jéig kell létrehozni.

(3) A 2000-2006-os programozási időszakra szóló strukturális alapokat és Kohéziós Alapot irányító rendeletekben említett működési kiadásokat érintő azon előirányzatok átcsoportosítását illetően, amelyekkel kapcsolatban a fennálló közösségi kötelezettségvállalások pénzügyi befejezése érdekében a támogatás lezárásáig még végre kell hajtani a közösségi kifizetéseket, a Bizottság elvégezheti a címek közötti átcsoportosítást, feltéve hogy a szóban forgó előirányzatok:

- ugyanazt a célkitűzést szolgálják, vagy

- közösségi kezdeményezésekhez vagy technikai segítségnyújtáshoz és innovációs intézkedésekhez kapcsolódnak, és ugyanilyen jellegű intézkedésekre csoportosítják át őket.

(4) A 30. cikk (3) bekezdése vonatkozik a 2008. évi költségvetés terhére elszámolt kifizetések tekintetében első ízben a 148. cikk (1) bekezdésében említett alapra.

II. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

182. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács felhatalmazással bír a hatáskörükbe tartozó költségvetési ügyekkel kapcsolatos információk vagy felvilágosítás megszerzésére.

183. cikk

A Bizottság szabályokat fogad el e rendelet végrehajtására.

184. cikk

Háromévente, illetve szükség esetén bármikor e rendeletet felülvizsgálatnak kell alávetni, az EK-Szerződés 279. cikkében és az Euratom-Szerződés 183. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően, egyeztető eljárás lefolytatása után, ha az Európai Parlament úgy kívánja.

185. cikk

(1) A Bizottság költségvetési keretrendeletet fogad el a Közösség által létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező szervekre, amelyek tényleges hozzájárulásokat kapnak a költségvetés terhére. E szervek pénzügyi szabályai nem térhetnek el a keretrendelettől, kivéve, amennyiben különös működési szükségleteik ezt megkívánják, valamint a Bizottság előzetes hozzájárulásával.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelősség alól a Tanács ajánlására az Európai Parlament ad mentesítést.

(3) A Bizottság belső ellenőre ugyanolyan hatáskört gyakorol az (1) bekezdésben említett szervek felett, mint a Bizottság szervezeti egységei tekintetében.

186. cikk

Az 1977. december 21-i költségvetési rendelet hatályát veszti.

A hatályát vesztett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

186a. cikk

A 61. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdését, valamint a 85. cikk harmadik bekezdését 2013-ben felülvizsgálják, az EKSZ, illetve az uniós küldöttségek különleges jellegének, továbbá adott esetben az EKSZ megfelelő pénzügyi igazgatási képességének kellő figyelembevételével.

187. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2003. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

A 186. cikkben említett

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) HL C 96. E, 2001.3.27., 1. o. és HL C 103. E, 2002.4.30., 292. o.

( 2 ) HL C 153. E, 2002.6.27., 236. o.

( 3 ) HL C 162., 2001.6.5., 1. o. és HL C 92., 2002.4.17., 1. o.

( 4 ) HL C 260., 2001.9.17., 42. o.

( 5 ) HL L 356., 1977.12.31., 1. o. A legutóbb a 762/2001/EK, ESZAK, Euratom rendelettel (HL L 111., 2001.4.20., 1. o.) módosított rendelet.

( 6 ) HL L 198., 2001.7.21., 1. o.

( 7 ) HL L 161., 1999.6.26., 1. o.

( 8 ) HL L 281., 1995.11.23., 31. o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

( 9 ) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

( 10 ) HL L 201., 2010.8.3., 30. o.

( 11 ) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

( 12 ) HL L 134., 2004.4.30., 114. o. A legutóbb a 2083/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 333., 2005.12.20., 28. o.) módosított irányelv.

( 13 ) HL L 209., 2005.8.11., 1. o. A 320/2006/EK rendelettel (HL L 58., 2006.2.28., 42. o.) módosított rendelet.

( 14 ) HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb az 1405/2006/EK rendelettel (HL L 265., 2006.9.26., 1. o.) módosított rendelet.

( 15 ) 1290/2005/EK rendelet.

( 16 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1080/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 210., 2006.7.31., 1. o.).

( 17 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1081/2006/EK rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 210., 2006.7.31., 12. o.).

( 18 ) A Tanács 2006. július 11-i 1084/2006/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 210., 2006.7.31., 79. o.).

( 19 ) A Tanács 2006. július 27-i 1198/2006/EK rendelete az Európai Halászati Alapról (HL L 223., 2006.8.15., 1. o.).

( 20 ) HL L 210., 2006.7.31., 82. o.

( 21 ) HL L 310., 2006.11.9., 1. o.