32002R2342[1]
A Bizottság 2342/2002/EK, Euratom rendelete (2002. december 23.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
A BIZOTTSÁG 2342/2002/EK, EURATOM RENDELETE
(2002. december 23.)
az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 183. cikkére,
az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Közösségek Bíróságával, a Számvevőszékkel, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Régiók Bizottságával, az ombudsmannal, valamint az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,
(1)
Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet (a továbbiakban: "a költségvetési rendelet") rendelkezései egyszerűsítésre kerültek annak érdekében, hogy a rendelet az Európai Közösségek általános költségvetésének (a továbbiakban: "a költségvetés") megállapítására, végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó alapelvekre és meghatározásokra szorítkozzék.
(2)
E végrehajtási szabályoknak ezért nemcsak azon rendelkezések tekintetében kell kiegészíteniük a költségvetési rendeletet, amelyekre a végrehajtási szabályok kifejezetten utalnak, hanem azok tekintetében is, amelyek alkalmazásához végrehajtási intézkedések előzetes meghatározása szükséges. Az egyértelműség érdekében a legutóbb az 1687/2001/EK rendelettel ( 2 ) módosított, az 1977. december 21-i költségvetési rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1993. december 9-i 3418/93/Euratom, ESZAK, EK bizottsági rendelet ( 3 ) helyébe új rendeletnek szükséges lépnie.
(3)
Az ágazati szabályok és a költségvetési rendeletben megállapított költségvetési elvek összhangjának biztosítása érdekében nyilvántartást kell készíteni a költségvetés végrehajtására vonatkozó valamennyi jogi előírásról, és rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság készítse el és nyújtsa be a nyilvántartást a költségvetési hatóságnak.
(4)
A költségvetési elvek és különösen az egységesség elve tekintetében azon követelmény, miszerint meg kell határozni az előfinanszírozásnak a költségvetésbe visszafizetendő kamatait, valójában azt jelenti, hogy meg kell határozni a Közösségek tulajdonában maradó előfinanszírozásokat. Az ilyen előfinanszírozás az intézmény tulajdonában marad, hacsak az alap jogi aktus a költségvetési rendelet 49. cikke értelmében másként nem rendelkezik, és nem beszerzési szerződés keretében, illetve az intézmény személyzetének vagy tagjainak, vagy a tagállamoknak fizették ki azt. E szabályt pontosítani kell az igazgatás típusa (közvetlen vagy közvetett központi igazgatás és megosztott igazgatás) szerint. Nem alkalmazandó a közös igazgatásra, mivel ilyen esetben a közösségi pénzeszközök összevonásra kerülnek a nemzetközi szervezet pénzeszközeivel. Amennyiben a Közösségek tulajdonában maradó előfinanszírozás kamatot hoz, úgy azt egyéb bevételként be kell fizetni a költségvetésbe.
(5)
Az évenkéntiség elvével kapcsolatban fontos tisztázni, mi értendő éves előirányzatokon és a kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszán, amely, ha december 31-ig lezárul, lehetővé teszi kötelezettségvállalási előirányzatok átvitelét, amelyeket ezen esetben a következő pénzügyi év március 31-éig kell felhasználni.
(6)
Az elszámolási egység elvét illetően meg kell határozni az euro és az egyéb valuták közötti pénzforgalom és elszámolások igazgatása során alkalmazott átváltási árfolyamokat.
(7)
A globális fedezet elvétől való eltérést illetően meg kell határozni a célhoz kötött bevételek, és különösen a tagállamok, illetve a harmadik országok egyes közösségi programokhoz való hozzájárulása költségvetési kezelésének módját, valamint a kiadások és a bevételek nettósítására vonatkozó határértékeket.
(8)
Az egyediség elvét illetően pontosan meg kell határozni az előirányzatok azon százalékos arányának számítási módját, amelyet az intézmények az általuk élvezett autonómia keretében jogosultak átcsoportosítani, és rendelkezést kell hozni a költségvetési hatóság teljes körű tájékoztatásáról a hozzá benyújtandó átcsoportosítási kérelmek részletes indokolása révén.
(9)
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét illetően meg kell határozni a programok és tevékenységek előzetes, időközi és utólagos értékelésének célkitűzéseit, végrehajtásuk minimális gyakoriságát, valamint azon információkat, amelyeknek szerepelniük kell a jogszabályi pénzügyi kimutatásokban.
(10)
A költségvetés megállapítása és bemutatása tekintetében meg kell határozni a költségvetés általános bevezetésének tartalmát, a költségvetést alátámasztó munkaanyagokat, valamint a költségvetési megjegyzéseket a költségvetési hatóság teljes körű tájékoztatása érdekében. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretében meg kell határozni, és osztályozni kell az igazgatási előirányzatokat is.
(11)
A költségvetés végrehajtását illetően először azt kell tisztázni, milyen formát öltsenek az alap jogi aktusok a Közösség területén, illetőleg az Európai Uniót létrehozó szerződés által szabályozott területeken. Meg kell határozni az előkészítő intézkedések és a kísérleti rendszerek megvalósítására alap jogi aktusok nélkül felhasználható előirányzatok maximális összegét, és fel kell sorolni a Szerződések azon rendelkezéseit, amelyek külön hatáskörrel ruházzák fel közvetlenül a Bizottságot.
(12)
Meg kell határozni továbbá a valószínűsíthetően összeférhetetlenséget okozó aktusokat, valamint az ilyen esetben követendő eljárást.
(13)
A költségvetés végrehajtásának különböző módszereivel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy amennyiben a Bizottság nem közvetlenül, saját szervezeti egységein keresztül hajtja végre a költségvetést, úgy először meg kell győződnie arról, hogy azon szervek, amelyeket a végrehajtási feladattal megbízni szándékozik, rendelkeznek-e a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményei szempontjából kielégítő és megfelelő igazgatási eljárásokkal, továbbá ellenőrző és számviteli rendszerekkel.
(14)
A közvetett központi igazgatás, azaz a Bizottság által a végrehajtó hivatalokra, közösségi jog által szabályozott szervekre, nemzeti közjogi szervekre, illetőleg közfeladatot ellátó szervekre ruházott igazgatás tekintetében szintén meg kell állapítani a hatáskör átruházásának kereteit, valamint az annak felhatalmazás, illetve megállapodás alapján történő végrehajtásával kapcsolatos rendelkezéseket. A Bizottság ellenőrzése alatt maradó végrehajtó hivatalokat az adott intézménynek a közösségi költségvetés végrehajtására felhatalmazott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjének kell tekinteni. Amennyiben nemzeti szervek végzik a költségvetés-végrehajtási feladatokat, úgy megfelelő pénzügyi garanciákat kell kínálniuk, és átlátható eljárással, megfelelő költséghatékonysági elemzést követően kell kiválasztani azokat, kellő indokolással alátámasztva az igazgatás adott szervre való átruházását. A Bizottságnak ki kell kérnie az illetékes bizottság véleményét az érintett előirányzatok teljesítésére vonatkozó alap jogi aktussal összhangban, mielőtt hatáskörrel ruházna fel nemzeti szerveket. A magánjog hatálya alá tartozó, és a Bizottság nevében előkészítő és kiegészítő feladatokat ellátó szerveket a beszerzési eljárásokkal összhangban kell kiválasztani.
(15)
A tagállamokkal megosztott igazgatás, illetve a harmadik országokkal folytatott decentralizált igazgatás tekintetében a végső elszámolási eljárás szakaszait és célkitűzéseit a megfelelő ágazati szabályozás különös rendelkezéseinek sérelme nélkül kell megállapítani.
(16)
Végezetül, a közös igazgatás tekintetében tisztázni kell, hogy az egyes adományozók által a különböző típusú kiadásokhoz teljesített hozzájárulás arányát nem szükséges meghatározni, a támogatott tevékenységeket azonban átfogó ellenőrzés alá kell vonni; meg kell határozni továbbá azon nemzetközi szervezeteket, amelyek ilyen típusú igazgatásra jogosultak.
(17)
A pénzügyi szereplők feladatait tekintve a pénzügyi igazgatás reformja és a központilag végzett előzetes ellenőrzések elhagyása növeli az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségét valamennyi bevételi és kiadási művelet során, a belső ellenőrzési rendszert is beleértve. A költségvetési hatóságot a jövőben tájékoztatni kell a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő kinevezéséről, illetőleg megbízatásának megszűnéséről. Következésképpen meg kell állapítani feladatait, felelősségi körét, valamint a betartandó eljárási elveket is. Az előzetes ellenőrzések intézményen belüli elvégzéséhez határozottan el kell különíteni a költségvetés végrehajtására irányuló műveletek kezdeményezésére és az ilyen műveletek ellenőrzésére irányuló feladatokat. Továbbá, minden intézménynek el kell fogadnia az előzetes és utólagos ellenőrzésért felelős személyzetre alkalmazandó szakmai normákat. Ezt követően rendelkezni kell azon feladatokról, amelyekről számot kell adni az intézmény részére készített éves jelentésben, amelynek többek között tartalmaznia kell az utólagos ellenőrzések eredményét; szabályozni kell továbbá a végrehajtott műveletek ellenőrzésére szolgáló bizonylatok megőrzését is. Végezetül, tekintettel az eljárás eltérő jellegére, a közbeszerzési szerződések tárgyalásos eljárás útján történő odaítélésének valamennyi formájáról az intézmény részére külön jelentést kell készíteni, amelyet közölni kell a költségvetési hatósággal is.
(18)
A felelősségi körök tisztázása érdekében világosan meg kell határozni a számvitelért felelős tisztviselő számviteli rendszerrel, pénztárkezeléssel, valamint a bankszámlák és a harmadik személyre vonatkozó iratok kezelésével kapcsolatos feladatait és felelősségét. Pontosan meg kell határozni a számvitelért felelős tisztviselő megbízatásának megszűnésével kapcsolatos szabályokat is.
(19)
Továbbá, meg kell állapítani a rendes költségvetési eljárás alól kivételt jelentő igazgatási rendszer részét képező előlegszámlák felhasználásának feltételeit, az előlegelszámoló tisztviselő, továbbá az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő előlegszámlák ellenőrzésével kapcsolatos feladataival és felelősségi körével együtt. A költségvetési hatóságot értesíteni kell a kinevezésekről, illetve a megbízatások megszűnéséről.
(20)
Feladataik és felelősségi körük meghatározását követően az egyes pénzügyi szereplők csak az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az e Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított feltételek szerint vonhatók felelősségre. Mindamellett, megfelelő eljárás útján valamennyi intézményben fel kell állítani egy szakosított, a pénzügyi szabálytalanságokat figyelő testületet az esetleges pénzügyi szabálytalanságok meghatározására. Meg kell állapítani továbbá azon eljárást, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő valamely utasítás megerősítését kérheti, és így mentesülhet minden felelősség alól.
(21)
A bevételek tekintetében, a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 4 ) hatálya alá tartozó saját források különleges esete kivételével, meg kell határozni az eljárás különböző szakaszaiban az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozó ellenőrzési és egyéb feladatokat, amelyek a következők: az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések elkészítése; majd a beszedési utalvány kiadása; terhelési értesítés küldése az adós részére a követelés megállapításáról; az esetleges késedelmi kamat kiszámítása; és végül, szükség esetén, a jogos követelésről való lemondás a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének betartását garantáló követelményeknek megfelelően. A számvitelért felelős tisztviselő bevételek beszedésével és fizetési haladék nyújtásával kapcsolatos feladatait szintén meg kell határozni.
(22)
A kiadások tekintetében meg kell határozni a pénzügyi döntések, valamint a globális kötelezettségvállalások és az egyedi kötelezettségvállalások viszonyát, továbbá a különböző szakaszok jellemzőit. A globális és az egyedi kötelezettségvállalás abban különbözik egymástól, hogy mennyire azonosítható a kedvezményezett, és mekkora az érintett összeg. Az átmeneti kötelezettségvállalások a rendszeres igazgatási kiadásokra és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalappal (EMOGA) kapcsolatos kiadásokra korlátozódnak. A nem teljesített kötelezettségvállalások mértékének korlátozására vissza kell vonni azon kötelezettségvállalásoknak megfelelő előirányzatokat, amelyek tekintetében három éve nem történt kifizetés.
(23)
Ezt követően tisztázni kell az érvényesítési, engedélyezési és kifizetési műveletek, valamint azon ellenőrzési eljárások közötti összefüggést, amelyeket az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell elvégeznie a kiadás érvényesítése és "kifizethető" jelzéssel való ellátása, valamint a kifizetés engedélyezése során, amikor az engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrzi a felelősség alóli felmentés érvényességét, amelyért immár ő tartozik kizárólagos felelősséggel. Meg kell határozni továbbá, a kifizetés ellenőrzésére szolgáló okmányokat, valamint az előfinanszírozás és az időközi kifizetések elszámolásának szabályait. Végezetül, meg kell állapítani az érvényesítési és a kifizetési műveletekre alkalmazandó határidőket, figyelembe véve a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések leküzdéséről szóló, 2000. június 29-i 2000/35/EK Európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 5 ).
(24)
A belső ellenőrzés tekintetében meg kell állapítani a belső ellenőr kinevezésének eljárását, és garantálni kell függetlenségét a kinevező intézményen belül, amelynek jelentést kell tennie tevékenységéről; a költségvetési hatóságot pedig értesíteni kell a kinevezésekről vagy a megbízatások megszűnéséről.
(25)
A beszerzés tekintetében e rendelet kiegészül a legutóbb a 2001/78/EK bizottsági irányelvvel ( 6 ) módosított, a szolgáltatásnyújtásra, áru beszerzésére, illetőleg építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 92/50/EGK ( 7 ), 93/36/EGK ( 8 ) és 93/37/EGK ( 9 ) tanácsi irányelv rendelkezéseivel. Következésképpen, először meg kell határozni a beszerzési szerződések típusait; a hirdetményekre és a közzétételre alkalmazandó intézkedéseket; azon feltételeket, amelyek esetén egy meghatározott eljárás alkalmazható, valamint a meglévő eljárások fő jellemzőit; a kiválasztási szempontokat és a szerződés odaítélésével kapcsolatosan esetleg szükséges rendelkezéseket; a versenytárgyalási dokumentációhoz való hozzáférés, valamint az ajánlattevőkkel, illetve a pályázókkal való kapcsolattartás szabályait; továbbá amennyiben a Bizottság saját számlájára ítél oda szerződést, úgy a különböző küszöbértékeket és az odaítélésre váró szerződések becsült értékére vonatkozó szabályokat.
(26)
A közbeszerzési eljárások célja az, hogy az elérhető legelőnyösebb feltételek mellett elégítse ki az érintett intézmény szükségleteit, egyenlő esélyt biztosítva a közbeszerzési szerződéshez való hozzájutáshoz, és eleget téve az átláthatóság, valamint a megkülönböztetésmentes eljárás elvének. Az átláthatóság és a pályázók közötti egyenlő bánásmód, valamint az engedélyezésre jogosult tisztviselők végső döntéssel kapcsolatos teljes felelősségének biztosítása érdekében meg kell állapítani az ajánlatok felbontására és értékelésére, valamint a részvételi kérelemre vonatkozó eljárást, a megfelelő bizottság kinevezésétől a szerződés kellően megalapozott és dokumentált odaítélésig, amely döntést végül az ajánlatkérő hozza meg. A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges pénzügyi garanciákat is meg kell határozni.
(27)
Végezetül, meg kell állapítani az ajánlatkérő közigazgatási jogi szankciók alkalmazásával kapcsolatos hatáskörét annak biztosítására, hogy a szankciók arányosak és visszatartó erejűek legyenek, és egyenlő bánásmódot biztosítsanak úgy az intézmények, mint a különböző szervezeti egységek között.
(28)
Tisztázni kell a támogatásokról szóló cím hatályát is, különösen a költségvetés végrehajtásának különböző módszerei, valamint az általános Európai érdeket szolgáló, támogatásra jogosult tevékenységek, illetve szervek típusai tekintetében. Az éves munkaprogram és az ajánlatkérés ismérveit szintén meg kell határozni, miként az ezzel kapcsolatosan felmerülő esetleges kivételeket, valamint a visszamenőleges hatály lehetőségét is, különösen a humanitárius segítségnyújtás és a válsághelyzetek kezelésének összefüggésében, amelyekre egyedi korlátozások alkalmazandók.
(29)
Úgyszintén az átláthatóság, a pályázók közötti egyenlő bánásmód, valamint az engedélyezésre jogosult tisztviselő fokozott elszámoltathatóságának követelménye tekintetében meg kell állapítani a támogatás odaítélésének eljárását, a kérelem benyújtásától egészen annak bizottsági értékeléséig, figyelembe véve az előzetesen meghatározott kiválasztási és odaítélési szempontokat, mielőtt az engedélyezésre jogosult tisztviselő meghozná kellően dokumentált, végső döntését.
(30)
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve megkívánja, hogy a Bizottság garanciákkal védje magát: a támogatási kérelmek benyújtásának szakaszában a nagyobb összegű kérelmekkel kapcsolatos pénzügyi ellenőrzés előírásával; majd az előfinanszírozás kifizetésének szakaszában előzetes pénzügyi biztosítékok követelésével; és végezetül, a végső kifizetés szakaszában pénzügyi ellenőrzés végzésével a nagyobb összegű, és így a legnagyobb kockázattal járó kérelmek esetén. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint a nonprofitelv és a társfinanszírozás elvének betartása szintén megköveteli olyan szabályok megállapítását, amelyek meghatározzák az átalányösszegű kifizetések lehetséges igénybevételét. Végezetül, a közösségi pénzeszközök hatékony és eredményes kezelése azt jelenti, hogy maguknak a kedvezményezetteknek is be kell tartaniuk az átláthatóság és a lehetséges ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvét, valamint azon elvet, hogy a szerződést az összességében legelőnyösebb ajánlatnak kell odaítélni, amennyiben az ügyletre részben alvállalkozásban kerül sor.
(31)
Végezetül, a fentiekkel összefüggő, szankciókkal kapcsolatos hatáskört össze kell hangolni a beszerzéssel kapcsolatban hatályos előírásokkal.
(32)
A könyvvezetéssel és az elszámolások végzésével kapcsolatban meg kell határozni valamennyi olyan általánosan elfogadott számviteli alapelvet, amelyre a pénzügyi kimutatások épülnek. Meg kell határozni az ügyletek elszámolásának feltételeit, továbbá az eszközök és források értékelésének, valamint a céltartalékok képzésének szabályait is.
(33)
Meg kell határozni, hogy az intézmények elszámolását a költségvetési és pénzügyi igazgatásról szóló jelentésnek kell kísérnie, emellett részletesen ismertetni kell a pénzügyi kimutatások elemeinek (mérleg, gazdasági eredménykimutatás, pénzforgalmi mérleg és melléklete), valamint a költségvetés végrehajtására vonatkozó kimutatások (költségvetési eredménykimutatás és melléklete) tartalmi és alaki követelményeit.
(34)
A számvitellel kapcsolatosan meg kell határozni, hogy az egyes intézmények számvitelért felelős tisztviselőjének olyan okiratokat kell készítenie, amelyek ismertetik az adott intézmény elszámolási rendszerét és számviteli eljárásait, és meghatározzák azon feltételeket, amelyeknek a számítógépes számviteli rendszereknek meg kell felelniük, különösen a hozzáférési eljárás biztonsága és a rendszerekben végrehajtott változtatásokat, illetve az azokra irányuló kísérleteket rögzítő eseménynapló tekintetében.
(35)
A könyvelés tekintetében meg kell határozni a könyvekre, a próbamérlegre, az e mérlegben szereplő összegek rendszeres egyeztetésére és a leltárra alkalmazandó elveket, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számlatükör alkotóelemeit. Meg kell állapítani a műveletek nyilvántartására alkalmazandó szabályokat, különösen a kettős könyvelés módszerét, a nem euroban megadott műveletek átváltási szabályait, és a könyvelési tételek ellenőrzésére szolgáló bizonylatokat. A számviteli nyilvántartások tartalmát szintén rögzíteni kell.
(36)
Végezetül, meg kell állapítani a vagyonleltárra vonatkozó szabályokat, továbbá tisztázni kell a számvitelért felelős tisztviselők és az engedélyezésre jogosult tisztviselők e területen fennálló felelősségének körét, valamint a leltári vagyontárgyak elidegenítésére alkalmazandó szabályokat.
(37)
A strukturális alapok tekintetében meg kell állapítani, hogy egy adott művelet esetén az előlegek visszafizetése nem csökkenti az alap által a megfelelő művelethez adott hozzájárulást.
(38)
Meg kell határozni azon közvetlen és közvetett tevékenységi típusokat, amelyek a kutatási ágazaton belül finanszírozásra jogosultak.
(39)
Külső fellépések esetén a végrehajtási szabályoknak, ideértve magát a költségvetési rendeletet is, az a célja, hogy rendelkezzenek azon kivételekről, amelyek tükrözik az adott ágazat egyedi működési jellemzőit, különösen a beszerzés és a támogatások odaítélése vonatkozásában.
(40)
A beszerzés tekintetében e végrehajtási szabályok átveszik a külső kapcsolatokért felelős főigazgatóságok által végrehajtott együttműködési programok keretében odaítélt szerződések igazgatási rendszerének egyszerűsítéséről szóló, 1999. november 10-i bizottsági határozat ( 10 ) rendelkezéseinek lényeges elemeit, aminek eredményeként olyan beszerzési előírások jönnek létre, amelyek a megállapított küszöbértékek és a külső fellépésekhez igazított igazgatási eljárások tekintetében eltérnek az általános szabályoktól.
(41)
A támogatásokkal kapcsolatban fel kell sorolni azon tevékenységi típusokat, amelyek esetén megengedett a költségvetési rendelet 109. cikkében említett társfinanszírozási elvtől való eltérés. Ez különösen a humanitárius segítségnyújtásra és a válsághelyzetben nyújtott támogatásra, valamint az emberi egészség és az alapvető emberi jogok védelmére irányuló intézkedésekre érvényes.
(42)
A közösségi előirányzatok hatékony és eredményes kezelésének garantálásához meg kell határozni azon előfeltételeket és szabályokat, amelyeket az előirányzatok decentralizált igazgatása vagy előlegszámlák felhasználása esetén bele kell foglalni a megállapodásokba.
(43)
A költségvetési rendelet Európai Hivatalokra vonatkozó rendelkezéseit ki kell egészíteni az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatalára vonatkozó különleges szabályokkal, továbbá olyan rendelkezésekkel, amelyek felhatalmazzák a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét, hogy feladatai egy részét átruházza e hivatalok személyzetére. Meg kell állapítani továbbá a működési eljárásokat azon bankszámlák tekintetében, amelyeknek a Bizottság nevében való megnyitására az Európai Hivatalok engedélyt kaphatnak.
(44)
Az igazgatási előirányzatokkal kapcsolatban minden intézménynek tájékoztatnia kell a költségvetési hatóságot azon tervezett, jelentős ingatlanügyletekről, amelyek az ingatlanállomány növekedését eredményezik.
(45)
Meg kell határozni azon szerveket is, amelyek költségvetési támogatásban részesülhetnek, és amelyekre keretszabályokat kell létrehozni a költségvetési rendelet 185. cikkében megállapított feltételekkel összhangban.
(46)
Az e rendeletben említett különböző küszöbértékeket és összegeket, a beszerzésre alkalmazandó küszöbértékek kivételével, rendszeresen frissíteni kell a Közösségben regisztrált infláció arányában,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
ELSŐ RÉSZ
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
ALKALMAZÁS
I KÖR
1. cikk
Tárgy
(A költségvetési rendelet 1. cikke)
E rendelet az 1605/2002/EK, Euratom rendelet (a továbbiakban: "a költségvetési rendelet") végrehajtásának szabályait határozza meg.
Az e rendeletben érintett intézmények a költségvetési rendelet szerinti intézmények.
2. cikk
A költségvetés végrehajtására vonatkozó jogi aktusok
(A költségvetési rendelet 2. és 49. cikke)
A Bizottság az előzetes költségvetési tervezetben évente aktualizálja a költségvetési rendelet 2. cikkében említett jogi aktusokra vonatkozó információt.
A törvényhozó hatóságnak benyújtott valamennyi javaslatban és javaslat-módosításban egyértelműen utalni kell a költségvetési rendelettől vagy ezen rendelet szabályaitól való eltérést tartalmazó rendelkezésekre, valamint azok indokolásában meg kell nevezni ezen eltérések különös okait.
II. CÍM
KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK
1. FEJEZET
Az egységesség és teljesség elve
3. cikk
Az előfinanszírozás hatálya
(A költségvetési rendelet 5a. cikke)
(1) A költségvetési rendelet 53. cikke értelmében vett több partnerre kiterjedő közvetlen központi igazgatás, közvetett központi igazgatás és decentralizált igazgatás esetén a költségvetési rendelet 5a. cikkében rögzített szabályt kizárólag azon szervre kell alkalmazni, amely közvetlenül a Bizottságtól részesül előfinanszírozásban.
(2) Az előfinanszírozás a költségvetési rendelet 5a. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében jelentős összegűnek minősül, ha meghaladja az 50 000 eurót.
A külső fellépések esetében azonban az előfinanszírozás jelentős összegűnek akkor minősül, ha meghaladja a 250 000 eurót. Válsághelyzetek kezelésével és humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos műveletek esetében az előfinanszírozás akkor minősül jelentős összegűnek, ha összege a költségvetési év végén meghaladja a megállapodásonkénti 750 000 eurót és 12 hónapnál hosszabb időtartamú projekteket finanszíroz.
4. cikk
Az előfinanszírozás kamathozamának beszedése
(A költségvetési rendelet 5a. cikke)
(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a határozat vagy megállapodás végrehajtását követő minden beszámolási időszak végén beszedi a költségvetési év végén megállapodásonként 750 000 eurót meghaladó előfinanszírozási kifizetések által keletkeztetett kamathozamot.
(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő évente legalább egyszer beszedheti az (1) bekezdésben említetteknél alacsonyabb előfinanszírozási kifizetések kamathozamát, figyelembe véve az igazgatási környezettel és a finanszírozott fellépések jellegével kapcsolatos kockázatokat.
(3) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedi a költségvetési rendelet 5a. cikkének (1) bekezdésében említett esedékes összegek egyenlegét meghaladó előfinanszírozási kifizetések kamathozamát.
4a. cikk
Az előfinanszírozás kamathozamának elszámolása
(A költségvetési rendelet 5a. cikke)
(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő gondoskodik arról, hogy a kedvezményezettekkel és közvetítőkkel kötött támogatási megállapodásokban vagy a támogatásról szóló határozatokban az előfinanszírozás kifizetése olyan bankszámlákra vagy alszámlákra történjen, amelyek lehetővé teszik a pénzeszközök és a kapcsolódó kamatok azonosítását. Máskülönben a kedvezményezettek és közvetítők elszámolási módszerei révén kell lehetővé tenni a Közösség által kifizetett pénzeszközök, és kamat- vagy egyéb hozamaik azonosítását.
(2) A költségvetési rendelet 5a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetési év vége előtt felméri ezen pénzeszközök kamat- vagy egyéb hozamát és ennek megfelelő céltartalékot képez. A céltartalékot lekönyvelik, majd a határozat vagy megállapodás végrehajtása után a tényleges beszedés alapján elszámolják.
Amennyiben az előfinanszírozás azonos költségvetési tételből, azonos alap jogi aktus alkalmazásában, azonos odaítélési eljárás hatálya alá eső kedvezményezettek részére kerül kifizetésre, úgy az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek jogában áll egyszerre több adós tekintetében egyetlen becslést készíteni a követelésekről.
(3) A 3., 4. és ezen cikk (1) és (2) bekezdése nem érinti az előfinanszírozásnak a pénzügyi kimutatás eszközoldalán való, a költségvetési rendelet 133. cikkében előírt számviteli szabályok szerinti könyvelését.
2. FEJEZET
Az évenkéntiség elve
5. cikk
A pénzügyi évre vonatkozó előirányzatok
(A költségvetési rendelet 8. cikkének (3) bekezdése)
Az egy adott pénzügyi évre szóló költségvetésben szereplő és azon évben felhasználandó kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok az adott pénzügyi évre engedélyezett előirányzatokat foglalják magukban. Az adott pénzügyi évre engedélyezett előirányzatok a következők:
a) a költségvetésben, annak módosításait is beleértve, előírt előirányzatok;
b) átvitt előirányzatok;
c) a költségvetési rendelet 157. és 160a. cikkével összhangban újból rendelkezésre bocsátott előirányzatok;
d) a 228. cikkel összhangban visszafizetett előlegekből keletkező előirányzatok;
e) azon előirányzatok, amelyek azt követően nyílnak meg, hogy az adott pénzügyi év, illetve az előző pénzügyi évek során elkülönített, de fel nem használt bevétel befolyt.
6. cikk
Előirányzatok átvitele
(A költségvetési rendelet 9. cikkének (2) bekezdése)
(1) A költségvetési rendelet 9. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett kötelezettségvállalási előirányzatok átvitelére csak akkor van lehetőség, ha az adott pénzügyi év december 31-e előtt az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől független okból nem kerülhetett sor a kötelezettségvállalás érvényesítésére, és az előkészítő szakaszok olyan mértékben előrehaladottak, hogy joggal feltételezhetően legkésőbb a következő év március 31-éig érvényesíthető a kötelezettségvállalás.
(2) A költségvetési rendelet 9. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett előkészítő szakaszok, amelyeknek az adott pénzügyi év december 31-e előtt le kell zárulniuk ahhoz, hogy lehetővé váljék a következő pénzügyi évre való átvitel, a következők:
a) a költségvetési rendelet 76. cikke szerinti globális kötelezettségvállalás esetén a finanszírozási döntés elfogadása vagy az egyes intézményekben az érintett szervezeti egységek döntéshozatali konzultációs folyamatának lezárása a fent említett időpontig;
b) a költségvetési rendelet 76. cikke szerinti egyedi kötelezettségvállalás esetén a szerződés, illetve a megállapodás előkészítésének előrehaladott szakasza. A szerződés, illetve a megállapodás előkészítésének előrehaladott szakasza a potenciális ajánlattevők, illetve kedvezményezettek kiválasztásának befejezését jelenti.
(3) A költségvetési rendelet 9. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban átvitt és a következő év március 31-éig fel nem használt előirányzatokat automatikusan meg kell szüntetni.
A Bizottság április 30-a előtt tájékoztatja a költségvetési hatóságot az így megszüntetett előirányzatokról.
(4) A költségvetési rendelet 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban átvitt előirányzatok a következő pénzügyi év december 31-éig használhatók fel.
(5) Az elszámolásban fel kell tüntetni az így átvitt előirányzatokat.
(6) A költségvetési rendelet 9. cikke (6) bekezdésében említett személyzeti jellegű kiadásokra vonatkozó előirányzatok az intézmények tagjai és személyzete részére járó szolgálati illetményekre és egyéb juttatásokra vonatkozó előirányzatok.
6a. cikk
Átmeneti tizenkettedek
(A költségvetési rendelet 13. cikkének (2) bekezdése)
A megelőző költségvetési év összes felosztott előirányzata és kifizetések alatt a költségvetési rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint az e rendelet 5. cikkében említett költségvetési év előirányzatai értendők, az abban a költségvetési évben végzett átcsoportosításokkal való korrekció után.
3. FEJEZET (A költségvetési rendelet 4. fejezete)
Az elszámolási egység elve
7. cikk
Az euro és egyéb valuták közötti átváltási árfolyam
(A költségvetési rendelet 16. cikke)
(1) A közösségi ágazati szabályok alkalmazásából eredő különös rendelkezések sérelme nélkül, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által az euro és egyéb valuták között végzett átváltásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett napi euro-árfolyam felhasználásával számítják ki.
Amennyiben az euro és egyéb valuták közötti átváltást a szerződő felek vagy a kedvezményezettek hajtják végre, a beszerzési szerződésekben, támogatási megállapodásokban vagy finanszírozási megállapodásokban szereplő egyedi átváltási rendelkezések alkalmazandók.
(1a) Annak érdekében, hogy a pénznemek átváltási műveletei ne gyakoroljanak jelentős hatást a közösségi társfinanszírozás szintjére, vagy káros hatást a közösségi költségvetésre, az (1) bekezdésben említett, átváltásra vonatkozó rendelkezések adott esetben előírják, hogy az euro és más pénznemek közötti átváltási árfolyamot az egy adott időszak napi átváltási árfolyamának átlaga segítségével számítsák ki.
(2) Amennyiben az Európai Unió Hivatalos Lapja nem tesz közzé napi euro-árfolyamot a kérdéses valutára vonatkozóan, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a (3) bekezdésben említett elszámolási árfolyamot veszi figyelembe.
(3) A költségvetési rendelet 132-137. cikkében előírt elszámolás alkalmazásában, és e rendelet 213. cikkére is figyelemmel, az euro és egyéb valuták közötti átváltás az euro megfelelő havi elszámolási árfolyamán történik. Az ilyen elszámolási árfolyamot a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője, bármely, általa megbízhatónak ítélt információforrásra támaszkodva, az árfolyam megállapítását megelőző hónap utolsó előtti munkanapján érvényes árfolyam alapján határozza meg.
8. cikk
Az euro és egyéb valuták közötti átváltáshoz használandó árfolyam
(A költségvetési rendelet 16. cikke)
(1) Az ágazatspecifikus szabályozás alkalmazásából eredő különös rendelkezések vagy adott beszerzési szerződések, támogatási megállapodások és finanszírozási megállapodások sérelme nélkül, amennyiben az átváltást az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő végzi, úgy az euro és egyéb valuták közötti átváltáshoz az azon napra érvényes árfolyam használandó, amikor az engedélyezésre jogosult szervezeti egység a kifizetési utalványt, illetve a beszedési utalványt kiállította.
(2) Euróban vezetett előlegszámlák esetében az euro és egyéb valuták közötti átváltáshoz használandó árfolyamot a bank által teljesített kifizetés időpontja határozza meg.
(3) A költségvetési rendelet 16. cikkében említett, nemzeti valutában vezetett előlegszámlák szabályozása érdekében az euro és egyéb valuták közötti átváltáskor az érintett előlegszámlát terhelő kiadás hónapjában érvényes árfolyamot kell használni.
(4) Az átalánykiadások vagy az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzataiból és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekből (a továbbiakban: Személyzeti Szabályzat) eredő kiadások - amelyek felső határral rendelkeznek és amelyeket eurótól eltérő pénznemben fizetnek ki - megtérítése esetében a jogosultság esedékességekor hatályban levő árfolyamot kell használni.
9. cikk
Tájékoztatás a Bizottság által a különböző valuták között végzett készpénzátutalásokról
(A költségvetési rendelet 16. cikke)
A Bizottság minden negyedévben kimutatást küld a tagállamoknak a különböző valuták közötti átutalásokról.
4. FEJEZET (A költségvetési rendelet 5. fejezete)
A globális fedezet elve
10. cikk
A célhoz kötött bevételek beállítása és megfelelő előirányzatok képzése
(A költségvetési rendelet 18. cikke)
(1) A 12. és 13. cikk sérelme nélkül, a célhoz kötött bevételek könyvelésére szolgáló költségvetési struktúra a következő:
a) az egyes intézményi részlegek bevételeinek kimutatásában a bevételek könyvelésére szolgáló költségvetési tétel;
b) a kiadáskimutatásban a költségvetési megjegyzések - beleértve az általános megjegyzéseket - jelzik, hogy mely tételekhez kell könyvelni a célhoz kötött bevételeknek megfelelő, rendelkezésre bocsátott előirányzatokat.
Az első albekezdés a) pontjában említett esetben pro memoria bejegyzést (p.m.) kell feltüntetni, a becsült bevételt pedig tájékoztató jelleggel a megjegyzések között kell közölni.
(2) A célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatok rendelkezésre bocsáthatók kötelezettségvállalási, illetve kifizetési előirányzatként is, ha a bevétel az intézményhez folyt be, a költségvetési rendelet 160. cikkének (1a) bekezdésében és 161. cikkének (2) bekezdésében előírt eset kivételével. Az ilyen előirányzatok automatikusan rendelkezésre bocsátandók, kivéve a költségvetési rendelet 156. cikkében említett előlegek visszafizetése és a strukturális alapokkal kapcsolatos pénzügyi korrekciók esetét.
11. cikk
A tagállamok hozzájárulása a kutatási programokhoz
(A költségvetési rendelet 18. cikkének (1) bekezdése)
(1) A tagállamok az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 5. cikke szerinti egyes kiegészítő kutatási programok finanszírozásához az alábbiak szerint teljesítik hozzájárulásukat:
a) a költségvetésben szereplő összeg hét tizenketted része legkésőbb a folyó pénzügyi év január 31-éig fizetendő;
b) a fennmaradó öt tizenketted rész legkésőbb a folyó pénzügyi év július 15-éig fizetendő.
(2) Amennyiben nem kerül sor a költségvetés végleges elfogadására a pénzügyi év kezdetéig, úgy az (1) bekezdésben előírt hozzájárulások az előző pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben foglalt összegen alapulnak.
(3) Valamennyi hozzájárulás és olyan kiegészítő befizetés, amellyel a tagállamok a költségvetésnek tartoznak, a Bizottság számláján, illetve számláin kerül jóváírásra a pénzösszegek lehívását követő harminc naptári napon belül.
(4) A befizetések jóváírása az 1150/2000/EK, Euratom rendeletben előírt számlán történik, az említett rendeletben megállapított feltételek szerint.
12. cikk
Az EFTA-államok egyes közösségi programokban való részvételéből eredő, célhoz kötött bevételek
(A költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének d) pontja)
(1) Az EFTA-államok egyes közösségi programokban való részvételének könyvelésére szolgáló költségvetési struktúra a következő:
a) a bevételek kimutatásában pro memoria (p.m.) bejegyzési tétel kerül beállításra, amely magában foglalja az EFTA-államok adott pénzügyi évre vonatkozó hozzájárulásainak teljes összegét. A becsült összeg a költségvetési megjegyzések között szerepel;
b) a kiadások kimutatásában:
i. az EFTA-államok részvételével folyó közösségi tevékenységekkel kapcsolatos tételekre vonatkozó megjegyzések között tájékoztató jelleggel fel kell tüntetni a részvétel becsült összegét;
ii. a költségvetés szerves részét képező melléklet meghatározza azon sorokat, amelyek az EFTA-államok részvételével folyó közösségi programokra vonatkoznak.
Az első albekezdés b) pontjának ii. alpontjában említett melléklet tükrözi a (2) bekezdésben előírt részvételnek megfelelő előirányzatok könyvelésére és a kiadások teljesítésére szolgáló költségvetési struktúrát, és szerves részét képezi annak.
(2) Az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás 82. cikke szerint az EFTA-államok éves részvételének összege alapján, amelyet az EGT Vegyes Bizottság a megállapodáshoz csatolt 32. jegyzőkönyv 1. cikkének (5) bekezdésével összhangban megerősített a Bizottság részére, a pénzügyi év elején rendelkezésre kell bocsátani a megfelelő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok teljes összegét.
(3) Amennyiben a pénzügyi év folyamán kiegészítő előirányzatok képzésére kerül sor az EFTA-államok részvételével folyó tevékenységekre vonatkozó költségvetési tételek tekintetében, és az EFTA-államok az adott évben nem tudják megfelelőképpen kiigazítani hozzájárulásukat az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 82. cikkében előírt "arányosítási tényező" szerint, úgy a Bizottság átmeneti és kivételes intézkedéssel saját készpénzkészleteiből is előfinanszírozhatja az EFTA-államok részesedését. Amennyiben ilyen kiegészítő előirányzatok képzésére kerül sor, úgy a Bizottság a lehető leghamarabb lehívja az EFTA-államoktól a megfelelő hozzájárulásokat. A Bizottság évente tájékoztatja a költségvetési hatóságot valamennyi ilyen döntéséről.
Az előfinanszírozást a lehető leghamarabb rendezni kell a következő évi költségvetésben.
(4) A költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban az EFTA-államok pénzügyi hozzájárulásai célhoz kötött bevételt képeznek. A számvitelért felelős tisztviselő megfelelő intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy külön felügyeljék az ilyen hozzájárulásokból származó bevételek és a megfelelő előirányzatok felhasználását.
A költségvetési rendelet 131. cikkének (2) bekezdésében előírt jelentésben a Bizottság külön kimutatást készít az EFTA-államok részvételének megfelelő bevételek és kiadások teljesítésének alakulásáról.
13. cikk
A túlzott költségvetési hiányt mutató tagállamokkal szembeni szankciókból eredő bevételek
(A költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja)
A 1467/97/EK tanácsi rendelet ( 11 ) 4. szakaszában említett szankciókból eredő bevételek könyvelésére szolgáló költségvetési struktúra a következő:
a) a bevételek kimutatásában pro memoria (p.m.) bejegyzést tartalmazó tétel kerül beállításra az ilyen összegek utáni kamatok nyilvántartása céljából;
b) a költségvetési rendelet 74. cikkének sérelme nélkül, az ilyen összegek elkönyvelése a bevételi kimutatásban egyúttal kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok képzését eredményezi a kiadási kimutatásban. Ezen előirányzatok a költségvetési rendelet 17. cikkével összhangban kerülnek végrehajtásra.
13a. cikk
A Közösségeknek juttatott adományok elfogadásával együtt járó költségek
(A költségvetési rendelet 19. cikkének (2) bekezdése)
Az Európai Parlament és a Tanács általi, a költségvetési rendelet 19. cikke (2) bekezdésében említett engedélyezés céljából a Bizottság megfelelő magyarázattal ellátott becslést készít a Közösségeknek juttatott adományok elfogadásával együtt járó pénzügyi költségekről, beleértve az utólagos költségeket is.
14. cikk
Kiegyenlítés a nettó összeg kifizetésével
(A költségvetési rendelet 20. cikkének (1) bekezdése)
A költségvetési rendelet 20. cikkének (1) bekezdése értelmében az alábbi levonásokra kerülhet sor a kifizetés iránti kérelmekből, a számlákból, illetve az elszámolásokból, amelyeket ezt követően a nettó összeg kifizetésével kell kiegyenlíteni:
a) a közbeszerzési szerződésekben részt vevő felekre és támogatási megállapodások kedvezményezettjeire kirótt büntetések;
b) az egyedi számlákkal és a kifizetés iránti kérelmekkel kapcsolatos engedmények, visszatérítések és egyéb levonások;
c) a költségvetési rendelet 5a. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett előfinanszírozási kamathozam.
15. cikk
A megtérítendő adók nyilvántartására szolgáló számlák
(A költségvetési rendelet 20. cikkének (2) bekezdése)
A Közösségek által a költségvetési rendelet 20. cikkének (2) bekezdése szerint fizetett adók nyilvántartása függő számlán történik, amíg az érintett államok meg nem térítik azokat.
5. FEJEZET (A költségvetési rendelet 6. fejezete)
Az egyediség elve
17. cikk
A Bizottságtól eltérő intézmények átcsoportosításai százalékos arányának kiszámítására vonatkozó szabályok
(A költségvetési rendelet 22. cikke)
(1) A költségvetési rendelet 22. cikkében említett százalékos arány kiszámítására az átcsoportosítási kérelem benyújtásának időpontjában kerül sor, utalva a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokra, beleértve a költségvetés-módosításokat is.
(2) A figyelembe veendő összeg megegyezik a korábbi átcsoportosításokkal kapcsolatos kiigazítást követően az érintett tételből végzendő átcsoportosítások összegével.
Az intézmény által autonóm módon, a költségvetési hatóság határozata nélkül végrehajtható átcsoportosítások összegét nem veszik figyelembe.
17a. cikk
A Bizottság átcsoportosításai százalékos arányának kiszámítására vonatkozó szabályok
(A költségvetési rendelet 23. cikke)
(1) A költségvetési rendelet 23. cikke (1) bekezdésében említett százalékos arány kiszámítására az átcsoportosítási kérelem benyújtásának időpontjában kerül sor, utalva a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokra, beleértve a költségvetés-módosításokat is.
(2) A figyelembe veendő összeg megegyezik a korábbi átcsoportosításokkal kapcsolatos kiigazítást követően az érintett tételből végzendő átcsoportosítások összegével.
A Bizottság által automatikusan, a költségvetési hatóság határozata nélkül végrehajtható átcsoportosítások összegét nem veszik figyelembe.
18. cikk
Igazgatási kiadások
(A költségvetési rendelet 23. cikke)
A költségvetési rendelet 23. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett kiadások valamennyi politika területénél a 27. cikkben említett tételekre vonatkoznak.
19. cikk
Az előirányzatok átcsoportosítása iránti kérelem indokolása
(A költségvetési rendelet 22. és 23. cikke)
Az átcsoportosítási javaslatokat és a költségvetési hatóság részére a költségvetési rendelet 22. és 23. cikke szerinti átcsoportosításról nyújtott valamennyi információt megfelelő és kellő részletességű bizonylatokkal kell alátámasztani, amelyek bemutatják az előirányzatok teljesítésének alakulását és az átcsoportosítási kérelmeknek a pénzügyi év végéig becsült összegét azon sorok tekintetében, amelyekre az előirányzatok átcsoportosítandók, illetve amelyekről az átcsoportosítást kérik.
20. cikk
A gyorssegélytartalékból való átcsoportosítás iránti kérelem indokolása
(A költségvetési rendelet 26. cikke)
A költségvetési rendelet 26. cikkében említett gyorssegélytartalékok felhasználását lehetővé tevő átcsoportosításokra vonatkozó javaslatokat megfelelő és kellő részletességű bizonylatokkal kell alátámasztani, amelyek tartalmazzák a következőket:
a) az átcsoportosítás célsora tekintetében az előirányzatok teljesítésére és az átcsoportosítási kérelmek pénzügyi év végéig becsült összegére vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb információk;
b) a külső fellépésekre vonatkozó valamennyi tétel tekintetében az előirányzatok teljesítése az átcsoportosítási kérelem hónapját megelőző hónap végéig, valamint az átcsoportosítási kérelmek becsült összege a pénzügyi év végéig, a kiinduló előirányzattal való összehasonlítást is beleértve;
c) az előirányzatok újrafelosztásával kapcsolatos lehetőségek elemzése.
6. FEJEZET (A költségvetési rendelet 7. fejezete)
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve
21. cikk
Értékelés
(A költségvetési rendelet 27. cikke)
(1) A költségvetés számára kiadást eredményező programokra és tevékenységekre vonatkozó minden javaslatot előzetes értékelésnek kell alávetni, amely a következőkre terjed ki:
a) a rövid, illetve hosszú távon kielégítendő igények;
b) a Közösség részvételével hozzáadott érték;
c) a megvalósítandó célkitűzések;
d) a rendelkezésre álló politikai lehetőségek, a kapcsolódó kockázatokkal együtt;
e) a várt eredmények és hatások (főként gazdasági, szociális és környezeti hatások) és a mérésükhöz szükséges mutatószámok és értékelési mechanizmusok;
f) a leginkább preferált lehetőség(ek) végrehajtásának legalkalmasabb módszere;
g) a javasolt program vagy tevékenység belső koherenciája és összefüggése más kapcsolódó eszközökkel;
h) az előirányzatok, az emberi erőforrások és az egyéb, felosztásra váró igazgatási kiadások mértéke, kellő figyelemmel a költséghatékonyság elvére;
i) a múltbeli hasonló tapasztalatok tanulsága.
(2) A javaslat meghatározza a felügyeleti, jelentési és értékelési szabályokat, megfelelően figyelembe véve a javasolt program vagy tevékenység végrehajtásában részt vevő minden irányítási szint felelősségeit.
(3) Valamennyi olyan programot, illetve tevékenységet - beleértve a kísérleti projekteket és az előkészítő intézkedéseket -, amelyek esetében a mobilizált források meghaladják az 5 000 000 eurót, időközi és/vagy utólagos értékelésnek kell alávetni a felhasznált emberi erőforrások és pénzügyi források, valamint az elért eredmények tekintetében, annak ellenőrzésére, hogy megfeleltek-e a megállapított célkitűzéseknek, az alábbiak szerint:
a) a többéves programok végrehajtásával kapcsolatban elért eredményekről rendszeres értékelés készül olyan időrendnek megfelelően, amely lehetővé teszi az értékelés megállapításainak figyelembevételét a program megújítására, módosítására vagy felfüggesztésére vonatkozó döntések során;
b) az évente finanszírozott tevékenységek eredményeit legalább hatévenként kell értékelni.
Az első albekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó az e tevékenységek keretében végrehajtott olyan projektekre, illetve intézkedésekre, amelyek tekintetében az intézkedést végrehajtó szervek által küldött záró beszámoló révén eleget lehet tenni e követelménynek.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett értékeléseknek arányosaknak kell lenniük a mobilizált erőforrásokkal és az érintett program vagy tevékenység hatásával.
22. cikk
Pénzügyi kimutatás
(A költségvetési rendelet 28. cikke)
(1) -----
A pénzügyi kimutatás tartalmazza azon pénzügyi és gazdasági adatokat, amelyek alapján a jogalkotó hatóság felmérheti a közösségi intézkedés szükségességét. Megfelelő információt nyújt továbbá az egyéb pénzügyi eszközökkel fennálló koherenciáról és az esetleges szinergiáról.
Több évet felölelő műveletek esetén a pénzügyi kimutatás az előirányzatokkal és az álláshelyekkel kapcsolatos éves igények előrelátható ütemtervét, és azok középtávú pénzügyi hatásainak elemzését is tartalmazza.
(2) Bármely csalás vagy szabálytalanság kockázatának megelőzése érdekében, amely a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére negatív hatást gyakorolhat, a pénzügyi kimutatás tájékoztatást nyújt a csalásokkal kapcsolatosan hatályban lévő, illetve tervezett megelőző és védekező intézkedésekről.
22a. cikk
A hatékony és eredményes belső ellenőrzés
(A költségvetési rendelet 28a. cikkének (1) bekezdése)
(1) Az eredményes belső ellenőrzés a legjobb nemzetközi gyakorlatokra épül, és különösen a következőket tartalmazza:
a) a feladatok elkülönítése;
b) megfelelő kockázatkezelés és ellenőrzési stratégia, beleértve a kedvezményezett szintjén lefolytatott ellenőrzéseket;
c) az összeférhetetlenség elkerülése;
d) megfelelő ellenőrzési nyomvonalak, megbízható adatok az adatrendszerekben;
e) a teljesítmény felügyeletére és a belső ellenőrzés azonosított gyenge pontjainak és kivételeinek nyomon követésére szolgáló eljárások;
f) az ellenőrzési rendszer hatékony és eredményes működésének időszakos értékelése.
(2) A hatékony belső ellenőrzés a következő elemekre épül:
a) az ellenőrzési lánc valamennyi megfelelő résztvevőjével egyeztetett megfelelő kockázatkezelési és ellenőrzési stratégia végrehajtása;
b) az ellenőrzés eredményeinek hozzáférhetősége az ellenőrzési lánc valamennyi megfelelő érintett szereplője számára;
c) a korrekciós intézkedések időben történő alkalmazása, adott esetben beleértve a visszatartó erejű szankciókat;
d) a szakpolitikák alapjául szolgáló világos és egyértelmű jogszabályok;
e) a többszörös ellenőrzés megszüntetése;
f) az ellenőrzések költség-haszon aránya javításának alapelve.
7. FEJEZET (A költségvetési rendelet 8. fejezete)
Az átláthatóság elve
23. cikk
A költségvetés előzetes kihirdetése
(A költségvetési rendelet 29. cikke)
A költségvetés végleges, részletes számait a Bizottság kezdeményezésére a költségvetés végleges elfogadását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb négy héten belül valamennyi nyelven közzé kell tenni az intézmények internetes honlapján, amíg az Európai Unió Hivatalos Lapjában való hivatalos közzététel folyamatban van.
III. CÍM
A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE
1. FEJEZET
A költségvetés megállapítása
24. cikk
Az előzetes költségvetési tervezet általános bevezetése
(A költségvetési rendelet 33. cikke)
A Bizottság elkészíti az előzetes költségvetési tervezet általános bevezetését.
Az előzetes költségvetési tervezet minden egyes szakaszát az érintett intézmény által készített bevezető előzi meg.
Az általános bevezető a következőket tartalmazza:
a) a teljes költségvetésre vonatkozó pénzügyi táblázatok;
b) a Bizottságra vonatkozó szakaszban szereplő címek tekintetében:
i. az igényelt előirányzatokra vonatkozó jogosultságot megalapozó politikák ismertetése, kellő figyelemmel a költségvetési rendelet 27. cikkében és 33. cikke (2) bekezdésének d) pontjában megállapított elvekre és követelményekre;
ii. az előirányzatokban az egyik pénzügyi évről a másikra bekövetkező változások indokolása.
25. cikk
Az előzetes költségvetési tervezetet alátámasztó munkaanyagok
(A költségvetési rendelet 30. és 33. cikke)
Az előzetes költségvetési tervezet alátámasztására a következő munkaanyagok szolgálnak:
a) az intézmények személyzete tekintetében:
i. az állandó és az ideiglenes személyzetre vonatkozó személyzeti politika ismertetése;
ii. valamennyi személyzeti kategória tekintetében a költségvetésből fizetett álláshelyeket, és az előzetes költségvetési tervezet beterjesztési évének kezdetén ilyen állást ténylegesen betöltő személyeket bemutató szervezeti ábra, amely feltünteti besorolási osztályuk és a megfelelő közigazgatási egység szerinti felosztásukat;
iii. amennyiben a személyi állományt illetően kerül sor módosítási javaslatra, úgy a módosítást megalapozó okok ismertetése;
iv. az álláshelyek felsorolása politikai területek szerint;
b) a hitelfelvételi és hitelnyújtási politika részletes ismertetése;
c) a költségvetési rendelet 32. cikkében említett szerveknek nyújtott támogatások tekintetében az érintett szervek magyarázó megjegyzéseivel bevezetett bevételi és kiadási előirányzatok, illetve az Európai Iskolák esetén a bevételek és a kiadások magyarázó megjegyzésekkel bevezetett kimutatása.
26. cikk
Költségvetési módosítás előzetes tervezete
(A költségvetési rendelet 37. cikkének (1) bekezdése)
A költségvetési módosítás előzetes tervezetéhez indokolást, továbbá az előző és az aktuális pénzügyi év költségvetésénekvégrehajtásáról a költségvetés-módosítási tervezet elkészítésekor rendelkezésre álló információkat kell fűzni.
2. FEJEZET
A költségvetés szerkezete és bemutatása
27. cikk
Igazgatási előirányzatok
(A költségvetési rendelet 41. cikke)
Amennyiben egy költségvetési szakaszon belül a kiadások kimutatására cél szerinti besorolásra épülő nómenklatúra alapján kerül sor, úgy az igazgatási előirányzatokat címenként különböző tételekbe kell osztani az alábbi besorolás szerint:
a) a létszámtervben jóváhagyott személyzeti kiadások: az előirányzatok összege és az annak megfelelő álláshelyek száma;
b) külső személyzetre vonatkozó kiadások (a kiegészítő személyzetet és a kölcsönzött munkaerőt is beleértve) és egyéb igazgatási kiadások (a reprezentációs kiadásokat és az ülésezésekkel kapcsolatos kiadásokat is beleértve);
c) az ingatlanokkal kapcsolatos és egyéb vonatkozó kiadások, beleértve a takarítást, a karbantartást, a különböző bérleti díjakat, a távközlési szolgáltatásokat, valamint a víz, a gáz és az elektromos ellátás díját is;
d) támogatási kiadások.
A Bizottság valamennyi cím tekintetében azonos típusú igazgatási kiadásait szintén kiadási típus szerint osztályozott, külön kimutatásban kell összegezni.
28. cikk
Tényleges kiadások a legutolsó olyan pénzügyi évben, amely tekintetében az elszámolásokat már lezárták
(A költségvetési rendelet 46. cikke (1) bekezdésének c) pontja)
A költségvetés megállapításának alkalmazásában a tényleges kiadások a legutolsó olyan pénzügyi évben, amely tekintetében az elszámolásokat már lezárták, az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:
a) kötelezettségvállalások esetén: a pénzügyi évben elszámolt kötelezettségvállalások, az adott pénzügyi évre az 5. cikkben meghatározott előirányzatokkal szemben;
b) kifizetések esetén: a pénzügyi év során teljesített kifizetések, vagyis olyan kifizetések, amelyekre vonatkozóan kifizetési megbízást küldtek a banknak, az előbb említett cikkben meghatározott előirányzatokkal szemben.
29. cikk
Költségvetési megjegyzések
(A költségvetési rendelet 46. cikke (1) bekezdésének g) pontja)
A költségvetési megjegyzések a következőket tartalmazzák:
a) az alap jogi aktusra való utalás, amennyiben van ilyen aktus;
b) valamennyi alkalmas magyarázat az előirányzatok jellegére és céljára vonatkozóan.
30. cikk
Létszámterv
(A költségvetési rendelet 46. cikke (1) bekezdése (3) pontjának a) alpontja)
Az Ellátási Ügynökség személyzetét külön kell feltüntetni a Bizottság létszámtervében.
IV. CÍM
A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA
1. FEJEZET
Általános rendelkezések
32. cikk
A kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre fordítható legnagyobb összeg
(A költségvetési rendelet 49. cikk (6) bekezdésének a) és b) pontja
(1) A költségvetési rendelet 49. cikk (6) bekezdésének a) pontjában említett kísérleti projektek előirányzatainak teljes összege egyetlen költségvetési évben sem haladhatja meg a 40 millió eurót.
(2) A költségvetési rendelet 49. cikk (6) bekezdésének b) pontjában említett új előkészítő intézkedések előirányzatainak teljes összege egyetlen költségvetési évben sem haladhatja meg a 50 millió eurót, és az előkészítő intézkedésekre ténylegesen lekötött előirányzatok teljes összege nem lépheti túl a 100 millió eurót.
32a. cikk
(Előkészítő intézkedések a Közös Kül- és Biztonságpolitika terén)
(A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének c) pontja)
Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alá tartozó európai uniós válságkezelési műveletek terén hozott előkészítő intézkedések Tanács által elfogadott finanszírozása magában foglalja azokat a többletköltségeket, amelyek a helyszínen többek között az uniós intézmények személyzetének részvételével végrehajtott misszióból vagy csapatbevetésből erednek, beleértve a nagy kockázatra nyújtott biztosítást, az utazási és szállásköltségeket, illetve a napidíjakat.
33. cikk
A Bizottság Szerződések által biztosított különleges hatáskörei
(A költségvetési rendelet 49. cikk (6) bekezdésének d) pontja)
(1) Az EK-Szerződés azon cikkei, amelyek közvetlen módon különleges hatáskörrel ruházzák fel a Bizottságot, a következők:
a) 138. cikk (szociális párbeszéd);
b) 140. cikk (tanulmányok, vélemények és konzultációk szociális kérdésekről);
c) 143. és 145. cikk (külön jelentések társadalmi kérdésekről);
d) 152. cikk (2) bekezdése (kezdeményezések az egészségvédelmi kérdések összehangolásának elősegítésére);
e) 155. cikk (2) bekezdése (kezdeményezések a transzeurópai hálózatok összehangolásának elősegítésére);
f) 157. cikk (2) bekezdése (kezdeményezések az iparra vonatkozó kérdések összehangolásának elősegítésére);
g) 159. cikk második bekezdése (a gazdasági és társadalmi kohézió elérése terén megvalósított előrehaladásról szóló jelentés);
h) 165. cikk (2) bekezdése (kezdeményezések a kutatás és technológiai fejlesztés összehangolásának elősegítésére);
i) 173. cikk (jelentés a kutatásról és a technológiai fejlesztésről);
j) 180. cikk (2) bekezdés (kezdeményezések a fejlesztési együttműködésre irányuló politikák összehangolásának elősegítésére).
(2) Az Euratom-Szerződés azon cikkei, amelyek közvetlen módon különleges hatáskörrel ruházzák fel a Bizottságot, a következők:
a) 70. cikk (pénzügyi részvétel a költségvetési kereteken belül a tagállamok területén folytatott érckutatási programokban);
b) 77. cikk et seq. (biztonság ellenőrzése).
(3) Az előzetes költségvetési tervezet bemutatásában az (1) és (2) bekezdésben megállapított jegyzékek további adatokkal is kiegészíthetők, a kérdéses cikkek és az érintett összegek megjelölésével.
34. cikk
Az összeférhetetlenség fogalmának meghatározása
(A költségvetési rendelet 52. cikkének (2) bekezdése)
(1) A költségvetési rendelet 52. cikkének (2) bekezdése értelmében többek között az alábbiak jelenthetnek összeférhetetlenséget:
a) indokolatlan közvetlen vagy közvetett előnyök nyújtása saját részre, illetve harmadik személynek;
b) olyan jogok, illetve előnyök nyújtásának visszautasítása, amelyre a kedvezményezett jogosult;
c) megengedhetetlen, illetve visszaélésszerű intézkedések végrehajtása, vagy szükséges intézkedések végrehajtásának elmulasztása.
(2) A költségvetési rendelet 52. cikkének (1) bekezdésében említett illetékes hatóság a személyzet érintett tagjának hivatali elöljárója. A hivatali elöljáró írásban erősíti meg, hogy fennáll-e az összeférhetetlenség. Amennyiben összeférhetetlenség áll fenn, úgy a hivatali elöljáró személyesen hozza meg a megfelelő döntést.
(3) Összeférhetetlenség gyanúja áll fenn, ha a jelentkező, pályázó vagy ajánlattevő a Közösségek személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozó uniós alkalmazott, kivéve, ha az eljárásban való részvételét a felettese előzőleg jóváhagyta.
2. FEJEZET
A végrehajtás módszerei
1. szakasz
Általános rendelkezések
35. cikk
A Bizottság által végrehajtandó ellenőrzések
(A költségvetési rendelet 53d. cikke, 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 56. cikke)
(1) A költségvetési rendelet 56. cikkében említett szervekre vagy személyekre ruházott, végrehajtással kapcsolatos feladatokról szóló határozatokban gondoskodnak a végrehajtott műveletek átláthatóságát biztosító megfelelő intézkedésekről.
Amennyiben jelentős változások következnek be a szervek vagy személyek által alkalmazott eljárásokban vagy rendszerekben, úgy a Bizottság az 56. cikkben megállapított feltételek folyamatos betartásának biztosítása érdekében szükség szerint felülvizsgálja az ilyen intézkedéseket.
(2) Az érintett szervek vagy személyek meghatározott határidőn belül a Bizottság rendelkezésére bocsátják az összes, általa kért információt, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az eljárásaikban vagy rendszereikben bekövetkező jelentős változásokról.
A Bizottság az (1) bekezdésben említett határozatokban vagy a fenti szervekkel vagy személyekkel kötött megállapodásban rögzíti az erre vonatkozó kötelezettségeket.
(3) A Bizottság, a nemzetközileg elfogadott normák kellő figyelembevételével, a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett szervek és 166. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett kedvezményezettek közbeszerzési eljárásait sajátjával egyenértékűnek tekintheti.
(4) Amennyiben a Bizottság közös igazgatás keretében hajtja végre a költségvetést, úgy a nemzetközi szervezetekkel kötött ellenőrzési megállapodások rendelkezései alkalmazandók.
(5) A költségvetési rendelet 56. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett független külső ellenőrzést legalább egy, a Bizottság által végrehajtási feladatokkal megbízott testülettől független ellenőrzési szolgálatnak kell elvégeznie a nemzetközileg elfogadott számviteli szabványokkal összhangban.
35a. cikk
A bevált gyakorlatot ösztönző intézkedések
(A költségvetési rendelet 53b. cikke)
A Bizottság összeállítja az egyes ágazat-specifikus rendeletek értelmében az igazgatási, tanúsítási és ellenőrzési tevékenységekért felelős szervek listáját. Annak érdekében, hogy a strukturális alapok és az Európai Halászati Alap végrehajtása során ösztönözzék a bevált gyakorlatot, a Bizottság az igazgatási és ellenőrzési tevékenységekért felelős személyek számára tájékoztatási céllal rendelkezésre bocsát egy módszertani útmutatót, amely saját ellenőrzési stratégiáját és megközelítését tartalmazza, ellenőrző listákkal és a bevált gyakorlat példáival együtt.
2. szakasz
Különös rendelkezések
36. cikk
Közvetlen központi igazgatás
(A költségvetési rendelet 53a. cikke)
Amennyiben a Bizottság a költségvetést központilag, közvetlenül saját szervezeti egységei útján hajtja végre, úgy a költségvetési rendelet 58-68. cikke szerinti pénzügyi szereplők az e rendeletben megállapított feltételeknek megfelelően látják el a végrehajtási feladatokat.
37. cikk
A végrehajtó hivatalokra ruházott hatáskör gyakorlása
(A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 55. cikkének (2) bekezdése)
(1) A végrehajtó hivatalokat hatáskörrel felruházó határozatok felhatalmazzák az említett hivatalokat, mint felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőket arra, hogy teljesítsék az előirányzatokat azon közösségi programmal kapcsolatban, amelynek igazgatására megbízást kaptak.
(3) A Bizottság felhatalmazó jogi aktusa a 39. cikk (2) bekezdésében felsorolt rendelkezéseket tartalmazza. Ezt hivatalosan az igazgató fogadja el írásban, a végrehajtó hivatal nevében.
38. cikk
A nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervek vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervek hatáskör-átruházásra való alkalmassága és a hatáskör-átruházás feltételei
(A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja)
(1) A Bizottság a hatósági jogkör gyakorlására is kiterjedő feladatokat ruházhat át az alábbi szervekre:
a) nemzetközi közszektorbeli szervek;
b) nemzeti közszektorbeli szervek vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervek, amelyek egy tagállam, az egyik EGT állam, vagy az Európai Unióhoz való csatlakozás iránti kérelmet benyújtott országok egyike vagy adott esetben bármely más ország jogszabályainak hatálya alá tartoznak.
(2) A Bizottság biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett szervek megfelelő, lehetőleg hatóság által kibocsátott pénzügyi biztosítékokat nyújtsanak, különösen a Bizottságot megillető összegek teljes körű beszedése tekintetében.
(3) Amennyiben a Bizottság hatósági jogkör gyakorlását is magában foglaló feladatot, és különösen költségvetés-végrehajtási feladatokat szándékozik a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett szervre bízni, úgy elemzi, hogy mindez megfelel-e a gazdaságosság, az eredményesség és a hatékonyság elvének.
39. cikk
A nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervek vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervek kijelölése
(A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja)
(1) A nemzeti közszektorbeli szervek vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervek azon tagállam vagy ország jogának hatálya alá tartoznak, amelyben létrehozták azokat.
(2) Az (1) bekezdésben említett szerveket, intézményeket vagy nemzetközi közszektorbeli szerveket tárgyilagos szempontok alapján, átlátható módon, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell kiválasztani, hogy megfeleljenek a Bizottság által meghatározott végrehajtási követelményeknek. A kiválasztás során nem érvényesülhet megkülönböztetés a különböző érintett tagállamok, illetve országok között.
(3) Olyan hálózati igazgatás esetén, amely legalább egy szerv kijelölését igényli érintett tagállamonként, illetve országonként, a szervet az érintett tagállam vagy ország jelöli ki az alap jogi aktus rendelkezéseivel összhangban.
Minden más esetben a Bizottság jelöli ki az ilyen szerveket, egyetértésben az érintett tagállamokkal, illetve országokkal.
(4) Amennyiben a Bizottság a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjában hivatkozott szerveket bíz meg végrehajtási feladatokkal, évente tájékoztatnia kell a törvényhozó hatóságot az érintett ügyekről és szervekről, valamint megfelelő módon igazolnia kell e szervek igénybevételét.
39a. cikk
Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében egyedi fellépések irányításával megbízott személyek
(A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének d) pontja)
A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett egyedi fellépések irányításával megbízott személyek megfelelő struktúrákat és eljárásokat alakítanak ki annak érdekében, hogy felelősséget tudjanak vállalni a rájuk bízott pénzeszközökért. E személyek az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 1. és 5. cikke értelmében a Bizottság közös kül- és biztonságpolitikai szaktanácsadóinak minősülnek.
40. cikk
A beszerzésre vonatkozó szabályok betartása
(A költségvetési rendelet 57. cikke)
Amennyiben a Bizottság a költségvetési rendelet 57. cikkének (2) bekezdése szerinti, a magánjog hatálya alá tartozó szervre bíz feladatokat, úgy a költségvetési rendelet első része V. címének rendelkezéseivel összhangban szerződést köt azzal.
41. cikk
A közvetett központi igazgatásra vonatkozó részletes rendelkezések
(A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének b), c) és d) pontja)
(1) Amennyiben a Bizottság a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének b), c) és d) pontjában hivatkozott szervekre és személyekre bíz végrehajtási feladatokat, úgy megállapodást köt azokkal, amelyben meghatározzák a pénzeszközök kezelésére és ellenőrzésére, valamint a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmére szolgáló részletes rendelkezéseket.
(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
a) az átruházott feladatok meghatározása;
b) a feladatok elvégzésére vonatkozó feltételek és részletes rendelkezések, beleértve a felelősségi körök elhatárolására és az elvégzendő ellenőrzések megszervezésére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket;
c) a feladatok elvégzéséről a Bizottság részére történő jelentéstételre vonatkozó szabályok;
d) azon feltételek, amelyek esetén a feladatok végzése megszűnik;
e) a Bizottság által végzett ellenőrzésre vonatkozó részletes rendelkezések;
f) az elkülönített bankszámlák használatára vonatkozó feltételek, a kamatbevétel kedvezményezettje és felhasználása;
g) a közösségi cselekvésnek a szerv egyéb tevékenységeivel szembeni azonosíthatóságát garantáló rendelkezések;
h) kötelezettségvállalás minden olyan lépéstől való tartózkodásra, amely a költségvetési rendelet 52. cikkének (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenség kialakulását eredményezheti.
(3) Az (1) bekezdésben említett szervek vagy személyek nem viselik a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők státusát.
42. cikk
Végső elszámolási eljárás decentralizált vagy megosztott igazgatás esetén
(A költségvetési rendelet 53b. és 53c. cikk)
(1) A költségvetési rendelet 53b. és 53c. cikk említett végső elszámolási eljárás célja annak biztosítása, hogy megosztott igazgatás esetén a tagállamok közösségi költségvetésre terhelhető kiadásai, illetőleg decentralizált igazgatás esetén a harmadik országok közösségi költségvetésre terhelhető kiadásai szabályszerűek legyenek, és megfeleljenek az alkalmazandó közösségi szabályoknak.
(2) Az ágazati szabályok különös rendelkezéseinek sérelme nélkül a végső elszámolási eljárás az alábbi szakaszokból áll:
a) a tagállam, illetve a harmadik ország a kiadásért felelős szervezettől funkcionálisan független, a szükséges szakmai kompetenciával rendelkező szervezeti egység vagy szerv által igazolt elszámolás formájában bevallást készít az éves kiadásokról;
b) a Bizottság irat- és, adott esetben, helyszíni ellenőrzést végez, korlátozások és megszorítások nélkül, az elszámolások és az azok alapjául szolgáló ügyletek tartalmára vonatkozóan, beleértve a kedvezményezettek ellenőrzését is;
c) a Bizottság kontradiktórius eljárás keretében és az érintett tagállamok, illetve harmadik országok értesítését követően megállapítja az általa elismerten a költségvetésre terhelhető kiadásokat;
d) a bevallott kiadások és az elismerten a költségvetésre terhelhető kiadások közötti különbségből eredő pénzügyi korrekció kiszámítása;
e) az elismert kiadások és a tagállamok, illetve harmadik országok részére már kifizetett összegek közötti különbségből eredő egyenleg beszedése, illetve visszafizetése. A beszedés a 83. cikkben meghatározottak szerinti jóváírás útján történik.
(3) A decentralizált igazgatás keretében az (1) és (2) bekezdésben ismertetett végső elszámolási eljárás alkalmazandó a decentralizáció megállapodás szerinti mértékének megfelelően.
42a. cikk
Az ellenőrzések és nyilatkozatok összefoglalója
(A költségvetési rendelet 53b. cikkének (3) bekezdése)
(1) Az összefoglalót a tagállam által az érintett kiadások területére kijelölt megfelelő hatóság vagy szerv biztosítja, az ágazat-specifikus szabályokkal összhangban.
(2) Az ellenőrzésekre vonatkozó résznek:
a) tartalmaznia kell a tanúsítást végző szervezetek által kiállított tanúsítványokat a mezőgazdaság tekintetében és az ellenőrző szervek által rendelkezésre bocsátott ellenőri véleményeket a strukturális és más, hasonló intézkedések tekintetében;
b) a mezőgazdasági kiadásokkal és a strukturális, továbbá más hasonló intézkedésekkel kapcsolatos ellenőrzési tevékenység évét követő év február 15-éig rendelkezésre kell állnia.
(3) A nyilatkozatokra vonatkozó résznek:
a) tartalmaznia kell a kifizető ügynökségek által kiállított megbízhatósági nyilatkozatokat a mezőgazdaság tekintetében és a tanúsítást végző hatóságok által kiállított tanúsítványokat a strukturális és más, hasonló intézkedések tekintetében;
b) a mezőgazdasági kiadások és a strukturális, továbbá más hasonló intézkedések esetében a következő költségvetési év február 15-éig rendelkezésre kell állnia.
43. cikk
Közös igazgatás
(A költségvetési rendelet 53d., 108a. és 165. cikke)
(1) A Bizottság biztosítja, hogy megfelelő rendszer álljon rendelkezésre az intézkedések teljes körű ellenőrzésére és vizsgálatára.
(2) A költségvetési rendelet 53d. cikkében említett nemzetközi szervezetek a következők:
a) kormányközi megállapodásokkal létrehozott nemzetközi közjogi szervezetek és az ilyen szervezetek által létrehozott szakosított intézmények;
b) a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (VKNB);
c) a Nemzeti Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége.
A költségvetési rendelet 53d. cikke alkalmazásában az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap nemzetközi szervezetnek minősül.
(3) Amennyiben a költségvetést a költségvetési rendelet 53d. és 165. cikkével összhangban nemzetközi szervezetekkel való közös igazgatással hajtják végre, a szervezetek és a finanszírozandó fellépések objektív és átlátható módon kerülnek kiválasztásra.
(4) E rendelet 35. cikkének sérelme nélkül, a költségvetési rendelet 53d. cikkében említett nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodások különösen a következőket tartalmazzák:
a) a közös igazgatás keretében megvalósítandó fellépés, projekt vagy program leírása;
b) végrehajtásuk feltételei és részletes rendje, különösen a közbeszerzési szerződések és a támogatások odaítélésének elvei;
c) a Bizottságnak a végrehajtással kapcsolatban benyújtandó jelentésekre vonatkozó szabályok;
d) a végrehajtási feladatokkal megbízott szervezeteket kötelező rendelkezések, amelyek alapján ki kell zárniuk a közbeszerzési vagy támogatás-odaítélési eljárásból a költségvetési rendelet 93. cikke (1) bekezdésének a), b) és e) pontjában, valamint 94. cikke a) és b) pontjában említett helyzetben lévő pályázókat illetve ajánlattevőket;
e) a közösségi hozzájárulásra vonatkozó fizetési feltételek és a kifizetés igazolásához előírt kísérő dokumentumok;
f) a végrehajtás megszűnésének feltételei;
g) a Bizottság által végzett ellenőrzésre vonatkozó részletes rendelkezések;
h) a Számvevőszéknek feladatai ellátásához szükséges, adott esetben helyszíni információ-hozzáférési jogot biztosító, a nemzetközi szervezetekkel kötött ellenőrzési megállapodásokkal összhangban lévő rendelkezések;
i) az esetleges kamathozam felhasználására vonatkozó rendelkezések;
j) a közösségi fellépésnek, projektnek vagy programnak a szervezet egyéb tevékenységeivel szembeni azonosíthatóságát garantáló rendelkezések;
k) a költségvetésből származó forrásokból részesülő kedvezményezettek közzétételére vonatkozó rendelkezések, amelyek előírják a nemzetközi szervezetek számára ezen információknak e rendelet 169. cikkével összhangban történő közzétételét.
(5) A projekt vagy program közös kidolgozásúnak minősül, amennyiben a Bizottság és a nemzetközi közszektorbeli szerv közösen értékeli megvalósíthatóságát és határozza meg végrehajtási rendelkezéseit.
(6) A közös igazgatású projektek megvalósítása során a nemzetközi szervezeteknek legalább az alábbi követelményeknek meg kell felelniük:
a) a közbeszerzési és támogatás-odaítélési eljárásoknak meg kell felelniük az átláthatóság, az arányosság, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség, az összeférhetetlenség tilalma és a nemzetközileg elfogadott standardok tiszteletben tartása elvének;
b) a támogatások nem lehetnek halmozottak, és visszamenőlegesen nem nyújthatók;
c) a támogatásoknak társfinanszírozással kell történniük, hacsak a 253. cikk másképp nem rendelkezik;
d) a támogatások célja vagy hatása nem lehet nyereség termelése a kedvezményezett számára.
E követelményeket a nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokban kifejezetten rögzíteni kell.
43a. cikk
Információ a személyes adatok ellenőrzési célú továbbításáról
(A költségvetési rendelet 48. cikke)
A közvetlen központi igazgatás keretében tett valamennyi, támogatáshoz vagy közbeszerzéshez kapcsolódó felhívásban a lehetséges kedvezményezetteket, pályázókat és ajánlattevőket a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 12 ) összhangban tájékoztatni kell, hogy a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme céljából személyes adataikat továbbíthatják belső ellenőrzési szolgálatokhoz, az Európai Számvevőszékhez, a pénzügyi szabálytalanságokat figyelő testülethez, vagy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (a továbbiakban: OLAF).
3. FEJEZET
Pénzügyi szereplők
1. szakasz
A pénzügyi szereplők jogai és kötelezettségei
44. cikk
A pénzügyi szereplők jogai és kötelezettségei
(A költségvetési rendelet 58. cikke)
Valamennyi intézmény ellátja a pénzügyi szereplőket a feladatuk végrehajtásához szükséges forrásokkal, valamint alapszabállyal, amely részletesen ismerteti feladataikat, jogaikat és kötelezettségeiket.
2. szakasz
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő
45. cikk
Segítségnyújtás a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők számára
(A költségvetési rendelet 59. cikke)
(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt feladatai elvégzésében a Személyzeti Szabályzat hatálya alá tartozó személyek (a továbbiakban: "személyzet") is segíthetik, akiket az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozó olyan műveletek elvégzésével bíznak meg, amelyek a költségvetés végrehajtásához, valamint a pénzügyi és igazgatási tájékoztatás elkészítéséhez szükségesek. Az összeférhetetlenség kialakulásának megelőzésére, a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőt segítő személyzet a költségvetési rendelet 52. cikkében említett kötelezettségek hatálya alá tartozik.
(2) Valamennyi intézmény tájékoztatja a költségvetési hatóságot, ha egy felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő megbízatása megkezdődik, megváltozik vagy megszűnik.
46. cikk
A felhatalmazást szabályozó belső rendelkezések
(A költségvetési rendelet 59. cikke)
A költségvetési rendelettel és e rendelettel összhangban valamennyi intézmény belső szabályaiban megállapítja az előirányzatok kezelésére vonatkozó azon intézkedéseket, amelyeket a költségvetés vonatkozó szakaszának megfelelő végrehajtásához szükségesnek tart.
47. cikk
Az egyes műveletek megindításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok elkülönítése
(A költségvetési rendelet 60. cikkének (4) bekezdése)
(1) Egy művelet megindításának fogalma minden olyan műveletet magában foglal, amelyet rendes körülmények között a 45. cikkben említett személyzet végez, és amely annak előkészítésére szolgál, hogy az illetékes, felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadja a költségvetést végrehajtó intézkedéseket.
(2) Egy művelet előzetes vizsgálatának fogalma minden olyan előzetes ellenőrzést magában foglal, amelyet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő foganatosít a működési és pénzügyi szempontok ellenőrzésére.
(3) Minden műveletet legalább előzetes ellenőrzésnek alá kell vetni. Ezen ellenőrzés célja különösen a következők megállapítása:
a) a kiadások és a bevételek szabályszerűsége, és a hatályos rendelkezéseknek, különösen a költségvetés és az egyéb vonatkozó szabályok, valamint a Szerződések vagy rendeletek végrehajtása során elfogadott jogi aktusok rendelkezéseinek és, adott esetben, a szerződéses feltételeknek való megfelelősége;
b) a költségvetési rendelet II. címének 7. fejezetében említett hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének alkalmazása.
Az előzetes ellenőrzés céljából a fizetésekkel, nyugdíjakkal és a kiküldetési és egészségügyi költségtérítésekkel kapcsolatos rendszeres kiadások egymáshoz hasonló külön műveleteinek sorozatát az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egyetlen műveletnek tekintheti.
A második albekezdésben említett esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő - kockázatértékelésének függvényében - megfelelő utólagos ellenőrzést hajt végre a (4) bekezdéssel összhangban.
(4) Az utólagos irat- és, adott esetben, helyszíni vizsgálatok azt ellenőrzik, hogy a költségvetésből finanszírozott műveletek végrehajtása szabályszerű volt-e, és különösen, hogy betartották-e a (3) bekezdésben említett követelményeket. E vizsgálatok kockázatelemzési módszer alapján, szúrópróbaszerűen is elvégezhetők.
(5) A személyzet (2) és (4) bekezdésben említett ellenőrzések végrehajtásával megbízott tagja nem lehet azonos a személyzet azon tagjával, aki az (1) bekezdésben említett megindítási feladatokat végzi, továbbá nem lehet annak beosztottja.
48. cikk
Igazgatási és belső ellenőrzési eljárások
(A költségvetési rendelet 60. cikkének (4) bekezdése)
Az igazgatási és belső ellenőrzési rendszerek és eljárások céljai a következők:
a) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban az intézményi politikák, programok és intézkedések célkitűzéseinek megvalósítása;
b) a közösségi jogi előírások és az intézmény által felállított alapvető ellenőrzési normák betartása;
c) az intézmény eszközeinek és az adatoknak a megóvása;
d) a szabálytalanságok, hibák és csalások megelőzése és feltárása;
e) az igazgatási kockázatok azonosítása, megelőzése és hatékony kezelése;
f) megbízható pénzügyi és igazgatási információk biztosítása;
g) a költségvetés végrehajtására vonatkozó, illetve azt követően keletkező, valamint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos intézkedések ellenőrzésére alkalmas bizonylatok megőrzése;
h) az intézmény javára megkövetelt előzetes biztosítékokkal kapcsolatos bizonylatok megőrzése és az e biztosítékok megfelelő nyomon követésére szolgáló ütemterv kidolgozása.
49. cikk
A bizonylatok megőrzése az engedélyezésre jogosult tisztviselő által
(A költségvetési rendelet 60. cikkének (4) bekezdése)
Az eredeti bizonylatok megőrzésével kapcsolatos igazgatási rendszerek és eljárások a következőkről rendelkeznek:
a) az ilyen bizonylatok számozása;
b) az ilyen bizonylatok keltezése;
c) az ilyen bizonylatok pontos helyének nyilvántartása; e nyilvántartás számítógépes is lehet;
d) az ilyen bizonylatok legalább öt évig való megőrzése azon időponttól számítva, amikor az Európai Parlament mentesítést ad azon költségvetési évre, amelyre az egyes bizonylatok vonatkoznak.
A véglegesen még le nem zárt műveletekre vonatkozó bizonylatokat az első albekezdés d) pontjában előírtnál hosszabb ideig, azaz a műveletek lezárását követő év végéig kell megőrizni.
Ahol lehet, törölni kell a bizonylatokban szereplő személyes adatokat, amennyiben azokra nincs szükség a mentesítési eljáráshoz, illetve ellenőrzési vagy vizsgálati célokra. A forgalmi adatok megőrzése tekintetében a 45/2001/EK rendelet 37. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit minden esetben be kell tartani.
50. cikk
A szakmai normák szabályzata
(A költségvetési rendelet 60. cikkének (5) bekezdése)
(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által a pénzügyi műveletek ellenőrzésére kijelölt személyzet kiválasztására tudásuk, ismereteik, valamint oklevelekkel, illetve megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított képesítésük alapján, vagy megfelelő képzési programot követően kerül sor.
(2) Valamennyi intézmény összeállítja szakmai normáinak szabályzatát, amely belső ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekben meghatározza a következőket:
a) az (1) bekezdésben említett személyzettől elvárt technikai és pénzügyi alkalmassági szint;
b) e személyzet folyamatos képzésben való részvételi kötelezettsége;
c) e személyzet megbízatása, szerepe és feladatai;
d) magatartási szabályok, különös tekintettel azon etikai és feddhetetlenségi normákra, amelyeket e személyzetnek be kell tartani, valamint az általuk élvezett jogok.
(3) Valamennyi intézmény olyan struktúrákat rendszeresít, amelyek lehetővé teszik az ellenőrzési normákra vonatkozó megfelelő információk, valamint az e célból rendelkezésre álló módszerek és technikák eljuttatását az engedélyezésre jogosult szervezeti egységekhez, továbbá azok rendszeres frissítését.
51. cikk
A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő intézkedési mulasztása
(A költségvetési rendelet 60. cikkének (6) bekezdése)
A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő intézkedési mulasztása a költségvetési rendelet 60. cikkének (6) bekezdése szerint azt jelenti, hogy az adott ügy körülményei alapján elvárható, ésszerű időn, de legkésőbb egy hónapon belül elmulasztja válaszadási kötelezettségét.
52. cikk
Utólagos ellenőrzés és éves tevékenységi jelentés
(A költségvetési rendelet 60. cikkének (7) bekezdése)
Az utólagos ellenőrzések eredményei, egyéb kérdések mellett, a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő által az intézményének benyújtott éves tevékenységi jelentésben kerülnek közlésre.
53. cikk
Pénzügyi és igazgatási információk átadása a számvitelért felelős tisztviselőnek
(A költségvetési rendelet 60. cikke)
A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő átadja a számvitelért felelős tisztviselőnek, az utóbbi által elfogadott szabályokkal összhangban, a számvitelért felelős tisztviselő feladatainak elvégzéséhez szükséges pénzügyi és igazgatási információkat.
54. cikk
A tárgyalásos eljárásokról szóló jelentés
(A költségvetési rendelet 60. cikke)
A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő minden pénzügyi évre vonatkozóan nyilvántartást vezet a 126. cikk (1) bekezdésének a)-g) pontjában, a 127. cikk (1) bekezdésének a)-d) pontjában, a 242., 244. és 246. cikkben említett tárgyalásos eljárások szerint kötött szerződésekről. Amennyiben a tárgyalásos eljárások aránya a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő által odaítélt szerződések számához képest számottevően meghaladja az előző évekét, vagy ha az arány kifejezetten magasabb, mint az intézmény esetén nyilvántartott átlag, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentést nyújt be az intézménynek, amelyben meghatározza azon intézkedéseket, amelyeket e trend megfordítása érdekében hozott. Valamennyi intézmény jelentést nyújt be a tárgyalásos eljárásokról a költségvetési hatóságnak. A Bizottság esetében e jelentést a költségvetési rendelet 60. cikkének (7) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés összefoglalójához kell csatolni.
3. szakasz
A számvitelért felelős tisztviselő
55. cikk
A számvitelért felelős tisztviselő kinevezése
(A költségvetési rendelet 61. cikke)
Minden intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozó tisztviselők közül.
Az intézmény a számvitelért felelős tisztviselőt oklevéllel, illetve annak megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított alkalmassága alapján köteles kiválasztani.
56. cikk
A számvitelért felelős tisztviselő megbízatásának megszűnése
(A költségvetési rendelet 61. cikke)
(1) A számvitelért felelős tisztviselő megbízatásának megszűnése esetén haladéktalanul próbamérleg készül.
(2) A próbamérleget és az azt kísérő átvételi jelentést megbízatása lejártakor a számvitelért felelős tisztviselő, vagy ha ez nem lehetséges, szervezeti egységének egyik tisztviselője juttatja el az új, számvitelért felelős tisztviselőnek.
Az új, számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb az átadástól számított egy hónapon belül köteles aláírásával elfogadni a próbamérleget vagy közölheti fenntartásait.
Az átvételi jelentés tartalmazza a próbamérleg eredményét és az esetleges fenntartásokat.
(3) Minden intézmény tájékoztatja a költségvetési hatóságot számvitelért felelős tisztviselőjének kinevezéséről, illetve megbízatásának megszűnéséről.
57. cikk
Vélemény a számviteli és nyilvántartási rendszerről
(A költségvetési rendelet 61. cikke)
Amennyiben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által létrehozott pénzügyi igazgatási rendszerek adatokat szolgáltatnak az intézmény elszámolásáról, vagy az említett elszámolások adatainak megalapozására szolgálnak, úgy a számvitelért felelős tisztviselő hozzájárulása szükséges az ilyen rendszerek bevezetéséhez vagy módosításához.
A számvitelért felelős tisztviselővel akkor is konzultálni kell, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nyilvántartási, valamint az eszközök és források értékelését végző rendszereket vezet be, illetve módosít.
58. cikk
A pénzállomány kezelése
(A költségvetési rendelet 61. cikke)
(1) A számvitelért felelős tisztviselő biztosítja, hogy megfelelő mennyiségű pénzeszköz álljon intézménye rendelkezésére, amely fedezi a költségvetés végrehajtásából származó készpénzigényt.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a számvitelért felelős tisztviselő készpénz-gazdálkodási rendszereket hoz létre, amelyek lehetővé teszik számára pénzforgalmi előrejelzések készítését.
(3) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője osztja fel az 1150/2000/EK, Euratom rendelettel összhangban rendelkezésre álló pénzeszközöket.
59. cikk
A bankszámlák kezelése
(A költségvetési rendelet 61. cikke)
(1) A pénzállomány kezelésével kapcsolatos igények kielégítésére a számvitelért felelős tisztviselő számlákat nyithat, illetve nyittathat az intézmény nevében pénzügyi intézményeknél vagy nemzeti központi bankoknál. Kellően indokolt esetben eurótól eltérő valutában is nyithat számlát.
(2) A számvitelért felelős tisztviselő a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, a hatékonyság és a versenyeztetés elvével összhangban tárgyal a pénzügyi intézményekkel a számlavezetés feltételeiről.
(3) A számvitelért felelős tisztviselő legalább ötévenként megismétli a versenyeztetést azon pénzügyi intézmények között, amelyeknél számlákat nyitott.
(4) A számvitelért felelős tisztviselő biztosítja, hogy a pénzügyi intézményeknél nyitott számlák szigorúan megfeleljenek a számlavezetési feltételeknek.
(5) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felelős a többi intézmény számvitelért felelős tisztviselőjével folytatott konzultációt követően a különböző intézmények által nyitott számlákra vonatkozó számlavezetési feltételek összehangolásáért.
60. cikk
Aláírási jog
(A költségvetési rendelet 61. cikke)
A számlák nyitását, vezetését és felhasználását szabályozó feltételek a belső ellenőrzés követelményeitől függően rendelkeznek arról, hogy a csekkeket, bankátutalási megbízásokat vagy egyéb banki műveleteket a személyzet egy vagy több, kellően felhatalmazott tagja írja alá.
E célból minden intézmény számvitelért felelős tisztviselője bejelenti személyzete felhatalmazott tagjainak nevét és aláírásmintáját valamennyi olyan pénzügyi intézménynek, amelynél az érintett intézmény számlát nyitott.
61. cikk
A számlaegyenlegek kezelése
(A költségvetési rendelet 61. cikke)
(1) A számvitelért felelős tisztviselő biztosítja, hogy az 59. cikkben előírt bankszámlaegyenleg ne térjen el jelentősen az 58. cikk (2) bekezdésében említett pénzforgalmi előrejelzéstől, és különösen, hogy:
a) az ilyen számlák egyike se mutasson passzívumot;
b) az eurótól eltérő valutában vezetett számlák egyenlegét rendszeres időközönként átváltsák euróra.
(2) A számvitelért felelős tisztviselő nem tarthat egyenleget olyan külföldi valutában vezetett számlákon, amelyek jelentős veszteséget okozhatnak az intézménynek az árfolyam-ingadozások következtében.
62. cikk
Átutalások és átváltási műveletek
(A költségvetési rendelet 61. cikke)
A 69. cikk sérelme nélkül a számvitelért felelős tisztviselő átutalásokat hajt végre az intézmény nevében a pénzügyi intézményeknél nyitott bankszámlák között, és valutaátváltási műveleteket is végez.
63. cikk
Fizetési módok
(A költségvetési rendelet 61. cikke)
A fizetések bankátutalással vagy csekkel történnek.
64. cikk
Jogi személyekre vonatkozó szabályok
(A költségvetési rendelet 61. cikke)
(1) A számvitelért felelős tisztviselő csak akkor végezheti a kifizetéseket bankátutalással, ha a kedvezményezett bankszámlaadatait és a személyazonosságát alátámasztó információt vagy módosításaikat az intézmény előzetesen bevitte egy közös adatállományba.
A kedvezményezett személyazonossági- és bankszámla-adatállományába történő bármely adatbevitel, illetve az adatok módosítása megfelelő bizonylaton alapul, amelynek formáját a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője határozza meg.
(2) A bankátutalással végzett kifizetések tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő csak akkor vállalhat kötelezettséget harmadik személy felé saját intézménye nevében, ha a harmadik személy benyújtotta azon okmányokat, amelyek az adatállományban történő rögzítéshez szükségesek.
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrzi, hogy a kedvezményezett által közölt személyazonossági és bankszámlaadatok érvényesek maradnak a kedvezményezettel kötött finanszírozási megállapodás, szerződés vagy támogatási megállapodás időtartama alatt.
Az előcsatlakozási támogatással kapcsolatban egyedi kötelezettségvállalások köthetők az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok hatóságaival anélkül, hogy azok adatait előzetesen felvennék a harmadik személyek adatai közé. Ilyen esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő tőle telhetően mindent megtesz annak biztosítására, hogy az adatok bevitele a lehető leggyorsabban megtörténjék. A megállapodások rendelkeznek arról, hogy az első kifizetés feltétele legyen a Bizottság tájékoztatása a kedvezményezett bankszámlaadatairól.
65. cikk
A bizonylatok megőrzése a számvitelért felelős tisztviselő által
(A költségvetési rendelet 61. cikke)
Az elszámolási rendszer és a költségvetési rendelet 121. cikke szerinti elszámolások elkészítésére vonatkozó bizonylatokat legalább öt évig meg kell őrizni azon időponttól számítva, amikor az Európai Parlament mentesítést ad azon költségvetési évre vonatkozóan, amelyre az egyes bizonylatok vonatkoznak.
A véglegesen le nem zárt műveletekre vonatkozó bizonylatokat azonban hosszabb ideig, azaz a műveletek lezárását követő év végéig kell megőrizni.
Minden intézmény maga dönt arról, hogy melyik szervezeti egysége őrizze a bizonylatokat.
4. szakasz
Az előlegelszámoló tisztviselő
66. cikk
Az előlegszámlák felhasználásának feltételei
(A költségvetési rendelet 63. cikke)
(1) Amennyiben fizikailag lehetetlen, vagy különösen a kifizetendő összeg csekély voltára tekintettel gazdaságtalan költségvetési eljárás keretében végrehajtani a kifizetési műveleteket, úgy előlegszámlák nyithatók a kiadások fedezésére.
(2) Az előlegelszámoló tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő utasításaiban meghatározott részletes keretszabály alapján átmenetileg érvényesítheti és kifizetheti a kiadásokat. Ezek az utasítások közelebbről meghatározzák azokat a szabályokat és feltételeket, amelyek alapján az ideiglenes jóváhagyást és kifizetést végre kell hajtani, és adott esetben a 94. cikk (1) bekezdésének e) pontja értelmében a jogi kötelezettségvállalások aláírásának feltételeit.
(3) Az előlegszámlák létrehozásáról és az előlegelszámoló tisztviselő kinevezéséről az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kellően megalapozott javaslatát követően a számvitelért felelős tisztviselő dönt. A döntés meghatározza az előlegelszámoló tisztviselő, illetve az engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelő felelősségi körét és kötelezettségeit.
Az előlegszámlák működési feltételeinek módosításáról az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kellően megalapozott javaslatát követően szintén a számvitelért felelős tisztviselő dönt.
67. cikk
Az előlegszámlák létrehozása és az arról történő kifizetés feltételei
(A költségvetési rendelet 63. cikke)
(1) Az előlegszámlák létrehozására és az előlegelszámoló tisztviselő kinevezésére, illetőleg az előlegszámlák vezetési feltételeinek módosítására vonatkozó döntés meghatározza különösen a következőket:
a) a legnagyobb összeg, amely induláskor előlegként nyújtható, és az előleg célja;
b) hogy bankszámlát vagy postai elszámolási számlát kell-e nyitni az intézmény nevében;
c) valamennyi olyan kiadási tétel jellege és maximális összege, amelyet az előlegelszámoló tisztviselő harmadik személy részére kifizethet, illetve harmadik személytől beszedhet;
d) a bizonylatok kiállításának gyakorisága és eljárása, valamint az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek elszámolás céljából történő átadásukra vonatkozó rendelkezések;
e) a költségelőleg-számla újrafeltöltésének szükségessége esetén követendő eljárás;
f) hogy a költségelőlegből fedezett ügyleteket az engedélyezésre jogosult tisztviselő legkésőbb a következő hónap végéig rendezi úgy, hogy az elszámolási egyenleg és a banki egyenleg egyeztethető legyen;
g) a számvitelért felelős tisztviselő által az előlegelszámoló tisztviselőnek adott felhatalmazás érvényességi ideje;
h) a kinevezett előlegelszámoló tisztviselő személye.
(2) Az előlegszámlák létrehozásáról szóló javaslatokban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:
a) elsőbbséget kapjon az olyan költségvetési eljárások alkalmazása, ahol hozzáférés biztosítható a központi számítógépes számviteli rendszerhez;
b) az előlegszámlákat csak indokolt esetben alkalmazzák.
Amennyiben költségvetési eljárás keretében a kifizetési műveleteket fizikailag lehetetlen vagy gazdaságtalan végrehajtani, úgy az előlegelszámoló tisztviselő által kifizethető maximális összeg nem haladhatja meg a 60 000 eurót kiadási tételenként.
(3) Az előlegelszámoló tisztviselő az alábbiak alapján és a következő határok között jogosult harmadik személy részére kifizetést végezni:
a) az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által aláírt előzetes költségvetési és jogi kötelezettségvállalások;
b) a költségelőleg-számla pozitív maradványegyenlege készpénzben vagy bankszámlán.
(4) Kifizetés az előlegszámlákról történhet bankátutalással - beleértve a költségvetési rendelet 80. cikkében említett közvetlen követelés-elszámolási rendszert - csekkel vagy egyéb fizetési módon, a számvitelért felelős tisztviselő utasításaival összhangban.
(5) A kifizetések teljesítését az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által hivatalosan aláírt, végső érvényesítési döntésnek és/vagy kifizetési utalványnak kell kísérnie.
68. cikk
Az előlegelszámoló tisztviselő kiválasztása
(A költségvetési rendelet 63. cikke)
Az előlegelszámoló tisztviselőket a tisztviselők vagy, amennyiben szükséges és kellően indokolt, a személyzet egyéb tagjai közül kell kiválasztani. Az előlegelszámoló tisztviselő tudása, ismeretei és oklevéllel vagy megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított képesítése alapján, illetve megfelelő képzési programot követően kerül kiválasztásra.
69. cikk
Az előlegszámlák feltöltése
(A költségvetési rendelet 63. cikke)
(1) A számvitelért felelős tisztviselő végzi az előlegszámlák feltöltését és azok pénzügyi felügyeletét a bankszámlák megnyitása, az aláírásra történő felhatalmazás, valamint a helyszíni és a központi számviteli ellenőrzés tekintetében. A számvitelért felelős tisztviselő tölti fel a költségelőleg-számlákat. Az előlegeket az e célra nyitott bankszámlára kell befizetni.
Az előlegszámlák közvetlen módon, a következőkből származó, egyéb helyi bevételekből is feltölthetők:
a) felszerelési tárgyak értékesítése;
b) kiadványok;
c) egyéb visszafizetések;
d) kamatok.
A költségelőleg rendezésére a kiadások vagy az egyéb, illetve a célhoz kötött bevételek vonatkozásában a 67. cikkben említett költségelőleg-számlát létrehozó döntéssel és a költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban kerül sor. A kérdéses összegeket az engedélyezésre jogosult tisztviselő az érintett előlegszámlák későbbi újrafeltöltésekor vonja le.
(2) Az átváltási veszteség elkerülésére az előlegelszámoló tisztviselő átutalásokat végezhet olyan bankszámlák között, amelyek ugyanazon költségelőlegre vonatkoznak.
70. cikk
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő által végzett ellenőrzés
(A költségvetési rendelet 63. cikke)
(1) Az előlegelszámoló tisztviselő a számvitelért felelős tisztviselő által megadott szabályokkal és utasításokkal összhangban nyilvántartja a készpénzben vagy bankszámlán rendelkezésére álló pénzeszközöket, valamint a kifizetett és a beszedett összegeket. Az ilyen számlák kimutatásainak mindenkor hozzáférhetőnek kell lenniük az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára, és az előlegelszámoló tisztviselő legalább havonta jegyzéket készít az ügyletekről, amelyet a következő hónapban a megfelelő bizonylatokkal együtt elküld a költségelőlegekkel kapcsolatos műveletek rendezéséért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselőnek.
(2) A számvitelért felelős tisztviselő, illetve szervezeti egysége vagy az engedélyezésre jogosult szervezeti egység személyzetének kifejezetten e célra felhatalmazott tagja elvégzi azon - általános szabályként a helyszínen, előzetes figyelmeztetés nélkül végrehajtandó - ellenőrzéseket, amelyek célja az előlegelszámoló tisztviselő számára elkülönített pénzeszközök meglétének és a könyvelés szabályszerűségének megvizsgálása, valamint annak megállapítása, hogy a kitűzött határidőn belül lezajlottak-e a költségelőlegekkel kapcsolatos műveletek. A számvitelért felelős tisztviselő közli az ilyen ellenőrzések megállapításait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel.
71. cikk
Beszerzési eljárás
(A költségvetési rendelet 63. cikke)
A 129. cikk (4) bekezdésében megállapított határokon belül az előlegszámlákról teljesített kifizetések jelenthetik egyszerűen a költségek számla ellenében történő kifizetését is anélkül, hogy sor került volna egy ajánlat előzetes elfogadására.
4. FEJEZET
A pénzügyi szereplők felelőssége
1. szakasz
Általános szabályok
72. cikk
A csalási ügyekben illetékes szervek
(A költségvetési rendelet 60. cikkének (6) bekezdése és 65. cikkének (2) bekezdése)
A költségvetési rendelet 60. cikkének (6) bekezdésében és 65. cikkének (2) bekezdésében említett hatóságok és szervek a személyzeti szabályzat, valamint a közösségi intézmények csalás, korrupció és a Közösségek érdekeit sértő, egyéb jogellenes tevékenységek megelőzésével kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeit érintő határozatai által kijelölt szerveket jelentenek.
2. szakasz
A felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőre alkalmazandó szabályok
73. cikk
Az utasítások megerősítése
(A költségvetési rendelet 66. cikkének (2) bekezdése)
(1) A felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő, aki olyan kötelező utasítást kap, amelyet szabálytalannak vagy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel ellentétesnek ítél, különösen, mivel az utasítás nem hajtható végre a számára elkülönített források felhasználásával, írásban tájékoztatja erről a felhatalmazást vagy továbbadott felhatalmazást adó hatóságot. Amennyiben az utasítást írásban is megerősítik, és a megerősítés időben érkezik, továbbá kellően világos, azaz kifejezetten utal azon pontokra, amelyeket a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő vitat, úgy ő a továbbiakban nem tehető felelőssé; végrehajtja az utasítást, kivéve, ha az egyértelműen illegális vagy biztonsági normákba ütközik.
(2) Az (1) bekezdés azon esetre is alkalmazandó, amikor az engedélyezésre jogosult tisztviselő kötelező utasítás végrehajtása során szerez tudomást arról, hogy az eset körülményei szabálytalan helyzetet eredményezhetnek.
(3) A költségvetési rendelet 66. cikkének (2) bekezdésében leírt körülmények között megerősített utasításról az illetékes, felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő feljegyzést készít, és megemlíti azt az éves tevékenységi jelentésben.
74. cikk
Pénzügyi szabálytalanságok
(A költségvetési rendelet 60. cikkének (6) bekezdése és 66. cikkének (4) bekezdése)
Az OLAF hatáskörének sérelme nélkül a 43a. cikkben említett testület (a továbbiakban: a testület) illetékes a költségvetési rendelet valamely rendelkezésének, vagy valamely pénzügyi igazgatással kapcsolatos rendelkezésnek a megszegése, valamint a személyzet egy tagjának tevékenységéből vagy mulasztásából adódó műveletek ellenőrzése tekintetében.
75. cikk
Pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testület
(A költségvetési rendelet 60. cikkének (6) bekezdése és 66. cikkének (4) bekezdése)
(1) Az ezen rendelet 74. cikkében említett pénzügyi szabálytalanságok eseteit a költségvetési rendelet 66. cikke (4) bekezdésének második albekezdése szerinti, kinevezésre jogosult hatóság terjeszti a testület elé véleményezés céljából.
A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő a testület elé utalhatja az ügyet, ha úgy véli, hogy pénzügyi szabálytalanság történt. A testület véleményében értékeli, hogy felmerültek-e a 74. cikk szerinti szabálytalanságok, ha igen, mennyire súlyosak és milyen következményekkel járhatnak. Amennyiben a testület elemzése szerint az eset az OLAF hatáskörébe tartozik, úgy haladéktalanul visszaküldi az aktát a kinevezésre jogosult hatóságnak, és azonnal értesíti az OLAF-ot.
Amennyiben a testületnek közvetlenül a személyzet egyik tagja terjeszti elő az ügyet a költségvetési rendelet 60. cikkének (6) bekezdésével összhangban, úgy a testület továbbítja az aktát a kinevezésre jogosult hatóságnak, és erről értesíti a személyzet érintett tagját. A kinevezésre jogosult hatóság felkérheti a testületet az eset véleményezésére.
(2) Az intézmény - vagy közösen létrehozott testület esetében a részt vevő intézmények - belső szervezetüktől függően maguk határozzák meg a testület működésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a testület összetételét, amelybe be kell vonni egy megfelelő képesítéssel és tapasztalattal rendelkező külső résztvevőt is.
5. FEJEZET
Bevételi műveletek
1. szakasz
Saját források
76. cikk
A saját forrásokra vonatkozó szabályok
(A költségvetési rendelet 69. cikke)
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ütemtervet készít, amely jelzi, hogy az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló határozatban megállapított saját források mikor állnak a Bizottság rendelkezésére.
A saját források az első bekezdésben említett határozat szerint elfogadott szabályokkal összhangban kerülnek megállapításra és beszedésre.
2. szakasz
Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések
77. cikk
Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések
(A költségvetési rendelet 70. cikke)
(1) Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések meghatározzák a bevétel típusát és azon költségvetési tételt, amelyhez elkönyvelik, továbbá lehetőség szerint az adós adatait és a becsült összeget is.
Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések elkészítésekor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő különösen azt ellenőrzi, hogy:
a) a megfelelő költségvetési tételhez könyvelik-e a bevételt;
b) az előirányzat szabályszerű-e, és megfelel-e az alkalmazandó rendelkezéseknek, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének.
(2) A költségvetési rendelet 160. cikkének (1a) bekezdésére és 161. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel a követelésekre vonatkozó becslések elkészítése nem jelenti kötelezettségvállalási előirányzat rendelkezésre bocsátását. A költségvetési rendelet 18. cikkében említett esetekben az előirányzatok csak azt követően válnak hozzáférhetővé, hogy a Közösségek ténylegesen beszedték az esedékes összegeket.
3. szakasz
Az esedékessé váló követelések megállapítása
78. cikk
Eljárás
(A költségvetési rendelet 71. cikke)
(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a követelések megállapítása révén elismeri a Közösségek jogát az adóssal szemben, és megállapítja azon jogcímet, amely alapján az adós tartozásának kiegyenlítése követelhető.
(2) A beszedési utalvány azon műveletet jelenti, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt a megállapított összeg beszedésére.
(3) A terhelési értesítés tájékoztatja az adóst arról, hogy:
a) a Közösségek megállapították az esedékessé váló követelést;
b) ha az adósságot a megadott határidő előtt megfizetik, nincs késedelmi kamat;
c) amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének a b) pontban említett határidőre, úgy a 86. cikkben említett mértékű kamatot kell fizetnie az alkalmazandó különös rendelkezések sérelme nélkül;
d) amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének a b) pontban említett határidőre, úgy az intézmény vagy beszámítás vagy az előzetesen nyújtott biztosíték érvényesítése útján végzi el a behajtást;
e) a számvitelért felelős tisztviselő a b) pontban említett határidő előtt is - miután tájékoztatta az adóst a beszámítás útján történő behajtás indokáról és időpontjáról - végrehajthatja a behajtást beszámítás útján, amennyiben ez a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges és alapos oka van feltételezni, hogy a Bizottság számára járó összeg elveszn;
f) amennyiben, valamennyi említett lépést követően, nem történt meg a teljes összeg beszedése, úgy az intézmény a költségvetési rendelet 72. cikkének (2) bekezdésével összhangban vagy jogi eljárással biztosított határozat útján hajtja végre a beszedést.
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő elküldi a terhelési értesítést az adósnak, és egy példányt eljuttat a számvitelért felelős tisztviselőnek.
79. cikk
Az esedékessé váló követelések megállapítása
(A költségvetési rendelet 71. cikke)
A követelések megállapításához az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:
a) a követelés nem vitatott és nem függ semmilyen feltételtől;
b) a követelés pénzbeli, azaz pontosan meghatározott pénzösszegben kifejezett;
c) a követelés esedékes, azaz nem érvényes rá fizetési határidő;
d) az adós adatai helyesek;
e) a beszedésre váró összeget a megfelelő költségvetési tételhez könyvelték;
f) a bizonylatok szabályszerűek; és
g) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét betartják, különösen a 87. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett követelmények tekintetében.
80. cikk
A esedékessé váló követelések megállapítására szolgáló bizonylatok
(A költségvetési rendelet 71. cikke)
(1) A követelés megállapítása a Közösségek jogosultságát bizonyító bizonylatokon alapul.
(2) A követelés megállapítása előtt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő személyesen ellenőrzi a bizonylatokat, vagy saját hatáskörében meggyőződik arról, hogy ellenőrzésük megtörtént.
(3) A bizonylatokat az engedélyezésre jogosult tisztviselő a 48. és 49. cikkel összhangban őrzi meg.
4. szakasz
A behajtás engedélyezése
81. cikk
A beszedési utalvány elkészítése
(A költségvetési rendelet 72. cikke)
(1) A beszedési utalvány meghatározza a következőket:
a) a pénzügyi év, amelyre a bevételt elkönyvelik;
b) hivatkozás azon jogi aktusra vagy kötelezettségvállalásra, amely a tartozás forrása és feljogosít a beszedésre;
c) a megfelelő költségvetési cikk és az esetlegesen alkalmazandó egyéb alfejezet, beleértve, adott esetben, a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásokra tett utalásokat is;
d) a beszedésre váró összeg, euróban;
e) az adós neve és címe;
f) a 78. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett dátum;
g) a beszedés lehetséges módszere, beleértve különösen a beszámítás, vagy az előzetesen nyújtott biztosítékok érvényesítése útján történő beszedést.
(2) A beszedési utalványt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő keltezéssel és aláírással látja el, majd megküldi a számvitelért felelős tisztviselőnek.
(3) Minden intézmény számvitelért felelős tisztviselője jegyzéket készít a behajtandó esedékes követelésekről. A Közösséget megillető összegeket a jegyzékben a beszedési utalvány kibocsátásának időpontja szerint csoportosítja. A jegyzéket eljuttatja a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.
A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője konszolidált jegyzéket készít, amelyben az esedékes összegek intézmények és a beszedési utalvány kibocsátásának napja szerinti bontásban szerepelnek. A jegyzéket csatolják a Bizottság költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéséhez.
(4) A Bizottság összeállítja a költségvetési rendelet 73. cikke értelmében vett azon követelések - az adósok nevét és a kötelezettség összegét tartalmazó - jegyzékét, amelyek esetében az adóst jogerős bírósági határozat kötelezi fizetésre, és amelyek esetében kihirdetésüket követő egy éven belül nem történt jelentősebb kifizetés. E jegyzéket a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével közzé kell tenni.
5. szakasz
Behajtás
82. cikk
A beszedés alaki követelményei
(A költségvetési rendelet 73. cikke)
(1) A követelés beszedését a számvitelért felelős tisztviselő elkönyveli az elszámolásban, és tájékoztatja arról az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt.
(2) Átvételi elismervényt kell adni a számvitelért felelős tisztviselő vagy az előlegelszámoló tisztviselő részére teljesített valamennyi készpénzfizetésről.
83. cikk
Beszedés beszámítás útján
(A költségvetési rendelet 73. cikke)
(1) Amennyiben az adós olyan nem vitatott, határozott összegű, esedékes követeléssel rendelkezik a Közösségekkel szemben, amely egy kifizetési utalványban megállapított összeghez kapcsolódik, a számvitelért felelős tisztviselő a 78. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidő lejártát követően beszámítás útján szedi be a megállapított esedékessé váló követelés összegét.
Kivételes körülmények között azonban a számvitelért felelős tisztviselő, ha a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges és alapos okkal feltételezi, hogy a Bizottság számára járó összeg elveszne, a 78. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidő előtt hajtja végre a behajtást beszámítás útján.
(2) Az (1) bekezdéssel összhangban lévő bármilyen beszedés végrehajtása előtt a számvitelért felelős tisztviselő konzultál az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel, és tájékoztatja az érintett adósokat.
Amennyiben az adós valamely nemzeti hatóság vagy annak adminisztratív egysége, a számvitelért felelős tisztviselőnek legalább tíz munkanappal azelőtt értesíteni kell az érintett tagállamot, hogy a beszámítás útján történő beszedés eszközével kívánna élni. A számvitelért felelős tisztviselő azonban az adott tagállammal vagy adminisztratív egységgel egyetértésben e határidő lejártáig elindíthatja a beszámítás útján történő beszedést.
(3) Az (1) bekezdésben említett beszámítás joghatása megegyezik a fizetésével és mentesíti a Közösségeket az adósság összege, illetve az esetlegesen esedékes kamatok alól.
84. cikk
Beszedési eljárás önkéntes fizetés hiányában
(A költségvetési rendelet 72. és 73. cikke)
(1) Amennyiben a terhelési értesítésben szereplő és a 78. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőig nem történik meg a teljes összeg beszedése, úgy a számvitelért felelős tisztviselő a 83. cikk sérelme nélkül értesíti az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és haladéktalanul megindítja a beszedést bármely jogi eljárás alkalmazásával, megfelelő esetben az előzetesen nyújtott biztosítékok érvényesítését is beleértve.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett beszedési módszer nem alkalmazható, és az adós a számvitelért felelős tisztviselő hivatalos felszólítására sem fizette meg az összeget, úgy a számvitelért felelős tisztviselő, a 83. cikk sérelme nélkül, a költségvetési rendelet 72. cikkének (2) bekezdésével összhangban vagy jogi eljárással biztosított beszedési határozat útján hajtja végre a beszedést.
85. cikk
Fizetési póthatáridő
(A költségvetési rendelet 73. cikke)
A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel együttműködésben, az adós kellően indokolt, írásbeli kérésére meghosszabbíthatja a fizetési határidőt az alábbi két feltétel teljesülése esetén:
a) az adós vállalja, hogy a 86. cikkben meghatározott mértékű kamatot fizet az engedélyezett fizetési haladék teljes időtartamára, amely a 78. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőtől kezdődik;
b) a Közösség jogainak védelme érdekében az adós olyan pénzügyi biztosítékot nyújt, amely fedezi a tartozás hátralékos összegét mind a tőke, mind pedig a kamatok vonatkozásában, és amelyet az intézmény számvitelért felelős tisztviselője elfogad.
Az első bekezdés b) pontjában említett biztosítékot helyettesítheti az intézmény számvitelért felelős tisztviselője által jóváhagyott, harmadik személy által nyújtott kézfizető kezesség is.
85a. cikk
Pénzbírságok, időszakos és egyéb bírságok beszedése
(A költségvetési rendelet 73. és 74. cikke)
(1) Amennyiben közösségi bíróság elé kerül egy EK-Szerződés vagy Euratom-Szerződés szerinti pénzbírságot, kényszerítő bírságot vagy egyéb bírságot kiszabó közösségi határozattal kapcsolatos ügy, és amíg valamennyi jogorvoslati lehetőség ki nem merül, a számvitelért felelős tisztviselő ideiglenesen beszedi az adóstól az érintett összeget vagy pénzügyi biztosíték nyújtására kötelezi. Az előírt garanciának függetlennek kell lennie a pénzbírság, kényszerítő bírság vagy egyéb bírság megfizetési kötelezettségétől, és első lehívásra végrehajthatónak kell lennie. E biztosíték az alapkövetelésre és a 86. cikk (5) bekezdésében meghatározott esedékes kamatra nyújt fedezetet.
(2) Miután valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerült, az ideiglenesen beszedett összegeket és a kapott kamatokat be kell vezetni a költségvetésbe vagy vissza kell fizetni az adósnak. Ha pénzügyi garanciáról van szó, azt le kell hívni vagy fel kell szabadítani.
85b. cikk
Az elévülési időre vonatkozó szabályok
(A költségvetési rendelet 73a. cikke)
(1) A Közösségek harmadik felekkel szembeni jogosultságainak elévülési ideje az adóssal a 78. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti terhelési értesítésben közölt határidő lejártát követő napon kezdődik.
A harmadik felek Közösségekkel szembeni jogosultságainak elévülési ideje azon a napon kezdődik, amikor a megfelelő jogi kötelezettségvállalás értelmében a harmadik fél jogosultságának kifizetése esedékes.
(2) A harmadik felekkel szembeni közösségi jogosultságok elévülési idejét egy intézmény, vagy az intézmény kérésére cselekvő tagállam minden olyan cselekménye megszakítja, amelyről a harmadik felet értesítik és az adósság beszedésére irányul.
A harmadik felek Közösségekkel szembeni jogosultságainak elévülési idejét minden olyan, az adósság beszedésére irányuló cselekmény megszakítja, amelyről a hitelező vagy hitelező meghatalmazottja értesíti a Közösségeket.
(3) A (2) bekezdésben említett megszakítást követő napon új, ötéves elévülési időszak kezdődik.
(4) Az (1) bekezdésben említett követeléssel kapcsolatos minden jogi lépés, beleértve a magukat később nem illetékesnek nyilvánító bíróságok előtti lépéseket is, megszakítja az elévülési időt. Az új ötéves elévülési időszak addig nem kezdődik meg, amíg nincs jogerős ítélet vagy ugyanazon felek ugyanazon esetben nem jutnak peren kívüli egyezségre.
(5) Amennyiben a számvitelért felelős tisztviselő a 85. cikkel összhangban fizetési haladékot ad az adósnak, úgy ez az elévülési idő megszakításának minősül. A meghosszabbított fizetési határidő lejártát követő napon új, ötéves elévülési idő kezdődik.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben megállapított elévülési idő lejárta után a jogosultságokat nem szedik be.
86. cikk
Késedelmi kamat
(A költségvetési rendelet 71. cikkének (4) bekezdése)
(1) Az ágazatspecifikus szabályozások alkalmazásából fakadó különös rendelkezések sérelme nélkül minden olyan követelés után, amelyet nem fizettek meg a 78. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőig, e cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban kamatot kell fizetni.
(2) A 78. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőig meg nem fizetett követelés utáni kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által a tőke-refinanszírozási ügyletek esetén alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatában közzétett és az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes árfolyamból kell kiindulni, amelyhez hozzáadandó:
a) 7 százalékpont, ha a kötelezettség alapja az V. címben meghatározott, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés;
b) minden egyéb esetben 3,5 százalékpont.
(3) A kamatot a terhelési értesítésben megadott, a 78. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőt követő naptári naptól azon napig kell számítani, amelyen a tartozás teljes összegének megfizetésére sor kerül.
(4) Minden részfizetés először a (2) és (3) bekezdéssel összhangban meghatározott kamatot fedezi.
(5) Pénzbírságok esetén, amennyiben az adós olyan pénzügyi biztosítékot nyújt, amelyet a számvitelért felelős tisztviselő elfogad ideiglenes fizetés helyett, úgy a 78. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőtől alkalmazandó kamatláb az ezen cikk (2) bekezdésében említett kamatlábnak felel meg, amelyet mindössze másfél százalékponttal kell növelni.
87. cikk
Lemondás a megállapított követelések beszedéséről
(A költségvetési rendelet 73. cikke)
(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csak a következő esetekben mondhat le a megállapított követelések teljes vagy részleges beszedéséről:
a) ha a beszedés előrelátható költségei meghaladnák a beszedett összeget, és a lemondás nem árt a Közösségek tekintélyének;
b) ha az összeg a követelés fennállásának időtartama, illetve az adós fizetésképtelensége következtében nem szedhető be;
c) ha a beszedés nem egyeztethető össze az arányosság elvével.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az intézményben létrehozott, előre meghatározott eljárásokkal összhangban, az alábbi, minden körülmények között alkalmazandó szempontok szerint jár el:
a) a követelés megállapítására okot adó szabálytalanság súlyosságára vonatkozó tényállás jellege (csalás, visszaesés, szándék, gondosság kötelezettségének megsértése, jóhiszeműség, nyilvánvaló tévedés);
b) azon hatás, amelyet a beszedésről való lemondás gyakorolna a Közösségek működésére és pénzügyi érdekeire (az érintett összeg, a precedensteremtés kockázata, a szabályok kötelező erejének aláásása).
Az eset körülményeitől függően az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az alábbi, kiegészítő szempontokat is figyelembe veheti:
a) a beszedésről való lemondás által okozott versenytorzulás;
b) a gazdasági és társadalmi károk, amelyeket a tartozás teljes beszedése okozna.
(3) A költségvetési rendelet 73. cikkének (2) bekezdésében említett lemondó határozatot meg kell indokolni, és utalni kell abban a beszedés biztosítása érdekében meghozott intézkedésekre, valamint azon jogi és ténybeli körülményekre, amelyeken a lemondás alapul. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 81. cikkel összhangban lemond a beszedésről.
(4) Egy megállapított követelés beszedéséről való lemondás jogát az intézmény nem ruházhatja át, amennyiben a lemondás által érintett összeg:
a) legalább 1 000 000 euro; vagy
b) legalább 100 000 euro, amennyiben ezen összeg a megállapított követelés legalább 25 %-ának felel meg.
Az első albekezdésben meghatározott küszöbértékek alatt valamennyi intézmény maga határozza meg belső szabályzatában a megállapított követelések beszedéséről való lemondás jogának átruházására vonatkozó feltételeket és eljárást.
(5) Minden intézmény évente jelentést küld a költségvetési hatóságnak az (1)-(4) bekezdésben említett, legalább 100 000 eurónak megfelelő összegek beszedéséről való lemondásokról. A Bizottság esetében e jelentést a költségvetési rendelet 60. cikkének (7) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés összefoglalójához kell csatolni.
88. cikk
Megállapított követelés megszüntetése
(A költségvetési rendelet 73. cikke)
(1) Jogi tévedés esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 80. és 81. cikkel összhangban megszünteti a megállapított követelést; a megszüntetést megfelelően indokolni kell.
(2) Minden intézmény maga határozza meg belső szabályzatában a megállapított követelés megszüntetési jogának átruházására vonatkozó feltételeket és eljárást.
89. cikk
Megállapított követelés technikai és számviteli kiigazítása
(A költségvetési rendelet 73. cikke)
(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a megállapított követelést felfelé vagy lefelé kiigazítja, amennyiben ténybeli tévedés megállapítása szükségessé teszi az összeg módosítását, feltéve hogy a korrekció nem jár együtt a Közösségek megállapított jogosultságáról való lemondással. A kiigazítást a 80. és 81. cikkel összhangban kell elvégezni, és megfelelően meg kell indokolni.
(2) Minden intézmény maga határozza meg belső szabályzatában a megállapított követelés technikai és számviteli kiigazítása jogának átruházására vonatkozó feltételeket és eljárást.
6. FEJEZET
Kiadási műveletek
90. cikk
Finanszírozási döntés
(A költségvetési rendelet 75. cikke)
(1) A finanszírozási döntés meghatározza a költségvetésből fedezett kiadásokkal járó tevékenység lényeges elemeit.
(2) Támogatások esetében a költségvetési rendelet 110. cikkében említett munkaprogramot elfogadó határozatot a költségvetési rendelet 75. cikke szerinti finanszírozási döntésnek kell tekinteni, feltéve ha megfelelően részletezett keretrendszerrel rendelkezik.
A beszerzések tekintetében, amennyiben a megfelelő előirányzatok végrehajtásáról megfelelően részletezett keretrendszerrel rendelkező éves munkaprogram gondoskodik, e munkaprogramot is az érintett beszerzési szerződések finanszírozási döntésének kell tekinteni.
(3) A megfelelően részletezett keretrendszer érdekében a Bizottság által elfogadott munkaprogramnak a következőket kell meghatároznia:
a) Támogatások esetében:
i. utalás az alapjogszabályra és a költségvetési tételre;
ii. az év prioritásai, a megvalósítandó célkitűzések és a pénzügyi évre engedélyezett előirányzatokkal várhatóan elért eredmények;
iii. a javaslatok kiválasztására használandó lényeges kiválasztási és odaítélési szempontok;
iv. a társfinanszírozás maximálisan lehetséges aránya; ha több arányt terveznek, az egyes arányok esetében követendő szempontok;
v. a javaslattételi felhívások ütemterve és irányadó összege.
b) Beszerzések esetében:
i. az évben a beszerzésekre fenntartott globális költségvetési keret;
ii. a tervezett szerződések irányszáma és típusa és - ha lehetséges - általános tárgya;
iii. a beszerzési eljárások indításának tervezett időtartama.
Ha az éves munkaprogram egy vagy több intézkedés esetében nem rendelkezik ezzel a részletezett keretrendszerrel, akkor ennek megfelelően módosítani kell vagy pedig egyedi finanszírozási döntést kell elfogadni, amely tartalmazza az érintett intézkedésekre vonatkozó, az első albekezdés a) és b) pontjában meghatározott információkat.
(4) A már elfogadott finanszírozási döntés lényeges változtatásához az eredeti döntés elfogadásával azonos eljárást kell követni.
1. szakasz
Kiadásokra vállalt kötelezettség
91. cikk
Globális és előzetes kötelezettségvállalások
(A költségvetési rendelet 76. cikkének (2) bekezdése)
(1) A globális kötelezettségvállalás végrehajtására vagy olyan finanszírozási megállapodás útján kerül sor, amely maga rendelkezik egy vagy több, azt követő jogi kötelezettségvállalásról, vagy pedig egy vagy több jogi kötelezettségvállalás útján kerül sor a végrehajtásra.
A pénzügyi segítségnyújtás és költségvetési támogatás területén kötött finanszírozási megállapodások jogi kötelezettségvállalást testesítenek meg, és olyan kifizetésekhez vezethetnek, amelyekhez nem szükséges további jogi kötelezettségvállalás.
(2) Az előzetes költségvetési kötelezettségvállalás végrehajtása egy vagy több, későbbi kifizetés iránti jogosultságot teremtő jogi kötelezettségvállalás útján, illetve, személyzeti kiadásokkal kapcsolatosan vagy olyan kommunikációs tevékenység esetén, amelynek során az intézmények a Közösség eseményeiről számolnak be, közvetlen kifizetéssel történik.
92. cikk
A globális kötelezettségvállalás elfogadása
(A költségvetési rendelet 76. cikke)
(1) Globális kötelezettségvállalásra finanszírozási döntés alapján kerül sor.
A globális kötelezettségvállalást legkésőbb a kedvezményezettek kiválasztására vonatkozó döntés meghozatala előtt, és - amennyiben az érintett előirányzatok végrehajtása a 166. cikk szerinti munkaprogram elfogadását foglalja magában - legkorábban azt követően kell megtenni, hogy a programot elfogadták.
(2) Az (1) bekezdés második albekezdése nem alkalmazandó olyan esetben, amikor a globális kötelezettségvállalás végrehajtására finanszírozási megállapodás útján kerül sor.
94. cikk
Az aláírás egységessége
(A költségvetési rendelet 76. cikke)
(1) Azon szabálytól, amely szerint ugyanazon személynek kell aláírni a költségvetési kötelezettségvállalást és az annak megfelelő jogi kötelezettségvállalást, csak az alábbi esetekben lehet eltérni:
a) amennyiben a kötelezettségvállalás előzetes;
b) amennyiben a globális kötelezettségvállalás harmadik országgal kötött finanszírozási megállapodásra vonatkozik;
c) amennyiben az intézmény döntése jogi kötelezettségvállalásnak minősül;
d) amennyiben a globális kötelezettségvállalás végrehajtására több olyan jogi kötelezettségvállalás útján kerül sor, amelyekért különböző, engedélyezésre jogosult tisztviselők felelősek;
e) amennyiben a külső fellépések finanszírozására rendelkezésre álló előlegszámlákkal kapcsolatos jogi kötelezettségvállalásokat a 254. cikkben említett helyi szervhez tartozó személyzet tagjainak kell aláírniuk az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő utasítására, aki azonban teljes mértékben felel a mögöttes ügyletért;
f) amennyiben az intézmény a költségvetési rendelet 174a. cikkének (1) bekezdése értelmében egy intézményközi európai hivatal igazgatóját engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskörrel ruházta fel.
(2) Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, aki a költségvetési kötelezettségvállalást aláírta, akadályoztatva van, és a jogi kötelezettségvállalás megkötésére nyitva álló határidővel össze nem egyeztethető ideig akadályoztatva marad, úgy a jogi kötelezettségvállalást az egyes intézmények által elfogadott helyettesítési szabályok értelmében kijelölt személy köti meg, feltéve hogy az említett személy a költségvetési rendelet 59. cikkének (2) bekezdése értelmében engedélyezésre jogosult tisztviselői státusszal rendelkezik.
95. cikk
Az egyedi jogi kötelezettségvállalások nyilvántartása
(A költségvetési rendelet 77. cikke)
Amennyiben a globális költségvetési kötelezettségvállalást több egyedi jogi kötelezettségvállalás követi, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő rögzíti a központi elszámolásban ezen egymást követő, egyedi jogi kötelezettségvállalások összegét. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrzi, hogy a teljes összeg nem lépi-e túl a megfelelő globális kötelezettségvállalás összegét.
Az elszámolás során jelezni kell azon globális kötelezettségvállalás referenciaadatait, amelyekre az egyedi kötelezettségvállalásokat elkönyvelik.
Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő rögzíti az összegeket az elszámolásban, mielőtt aláírná a megfelelő, egyedi jogi kötelezettségvállalásokat.
96. cikk
Előzetes kötelezettségvállalásokkal fedezett igazgatási kiadások
(A költségvetési rendelet 76. cikke)
A rendszeres igazgatási kiadások közé tartozó tételek, amelyek előzetes kötelezettségvállalásokat eredményezhetnek, a következők:
a) személyzeti kiadások, akár vonatkozik rájuk a személyzeti szabályzat, akár nem, egyéb emberi erőforrással és nyugdíjjal kapcsolatos kiadások, valamint a szakértők díjazásával kapcsolatos kiadások;
b) az intézmény tagjaival kapcsolatos kiadások;
c) képzési kiadások;
d) versenyvizsgákkal, személyzeti felvétellel és alkalmazással kapcsolatos kiadások;
e) szolgálati utakkal kapcsolatos kiadások;
f) reprezentációs kiadások;
g) tanácskozásokkal kapcsolatos kiadások;
h) szabadfoglalkozású tolmácsok és/vagy fordítók;
i) tisztviselőcsere;
j) ingó és ingatlan vagyontárgyak után rendszeresen fizetendő bérleti díjak;
k) különböző biztosítások;
l) takarítás és karbantartás;
m) szociális jóléti kiadások;
n) távközlési szolgáltatások használata;
o) pénzügyi díjak;
p) jogi kiadások;
q) kártérítés, beleértve a kamatot is;
r) munkaberendezések;
s) víz, gáz és elektromos áram;
t) időszakos kiadványok nyomtatott vagy elektronikus formában.
2. szakasz
A kiadások érvényesítése
97. cikk
A kiadások érvényesítése és "kifizethető" jelzéssel való ellátása
(A költségvetési rendelet 79. cikke)
(1) A kiadások érvényesítése a 104. cikk szerinti bizonylatokon alapul, amelyek tanúsítják a kötelezettségek jogosságát a tényleges szolgáltatásnyújtás, a tényleges árubeszerzés, illetve az építési beruházás tényleges megvalósulásának igazolása, vagy a kifizetést megalapozó egyéb okmányok alapján.
(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő személyesen ellenőrzi a bizonylatokat, vagy saját hatáskörében meggyőződik arról, hogy az ellenőrzés megtörtént, mielőtt döntést hozna a kiadás érvényesítéséről.
(3) Az érvényesítési döntés azáltal jut kifejezésre, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, vagy egy, az ügyben illetékes és az engedélyezésre jogosult tisztviselő által hivatalosan felhatalmazott tisztviselő vagy alkalmazott a "kifizethető" jelzéssel látja el az utalványt. A felhatalmazásról szóló döntést tájékoztatásul meg kell őrizni.
98. cikk
A beszerzési szerződések kifizetésének jóváhagyása
(A költségvetési rendelet 79. cikke)
Beszerzési szerződés alapján teljesített kifizetés esetén a "kifizethető" jelzés igazolja, hogy:
a) az intézmény megkapta, és hivatalosan iktatta a szerződő fél által kiállított számlát;
b) egy szakmailag illetékes és az engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tisztviselő vagy alkalmazott magát a számlát, vagy a beérkezett számlát kísérő belső bizonylatot "a tényeknek megfelelő" jelzéssel látta el és aláírta;
c) az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, illetve az ő felelősségére, egy általa felhatalmazott személy valamennyi szempontból ellenőrizte a számlát, különösen a kifizetendő összeg megállapítása és a kifizetés mentesítő hatásának igazolásacéljából.
Az első bekezdés b) pontjában említett "a tényeknek megfelelő" jelzés igazolja, hogy a szerződésben előírt szolgáltatások nyújtása, illetve a szerződésben előírt áruk beszerzése, illetve a szerződésben előírt építési beruházás rendben megvalósult. Árubeszerzés vagy építési beruházás esetén a szakmailag illetékes tisztviselő vagy egyéb alkalmazott előzetes átvételi elismervényt, majd a szerződésben megállapított garancia lejártát követően végleges átvételi elismervényt állít ki. Az említett elismervények egyenértékűek "a tényeknek megfelelő" jelzéssel.
99. cikk
A támogatások kifizetésének jóváhagyása
(A költségvetési rendelet 79. cikke)
A támogatásoknak megfelelő kifizetések esetén a "kifizethető" jelzés igazolja, hogy:
a) az intézmény megkapta, és hivatalosan iktatta a kedvezményezett kifizetés iránti kérelmét;
b) egy szakmailag illetékes és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által hivatalosan felhatalmazott tisztviselő vagy alkalmazott magát a kifizetés iránti kérelmet, vagy a beérkezett kifizetés iránti kérelmet kísérő belső bizonylatot "a tényeknek megfelelő" jelzéssel látta el; ezzel igazolja, hogy a kedvezményezett által végrehajtott tevékenység vagy munkaprogram minden tekintetben megfelel a támogatásról szóló megállapodásnak;
c) az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, illetve az ő felelősségére, egy általa felhatalmazott személy valamennyi szempontból ellenőrizte a kifizetés iránti kérelmet, különösen a kifizetendő összeg megállapítása és a kifizetés mentesítő hatásának igazolása céljából.
100. cikk
A személyzeti kiadások kifizetésének jóváhagyása
(A költségvetési rendelet 79. cikke)
A személyzeti kiadásoknak megfelelő kifizetések esetén a "kifizethető" jelzés igazolja az alábbi bizonylatok meglétét:
a) a havi illetmény tekintetében:
i. a személyzet teljes jegyzéke, amely illetményük valamennyi elemét tartalmazza;
ii. az egyes esetekben hozott döntéseket tartalmazó űrlap (személyi adatlap), amely valamennyi változás esetén jelzi az illetmény elemeiben bekövetkező változásokat;
iii. alkalmazás vagy kinevezés esetén az alkalmazásról, illetve a kinevezésről szóló döntés hiteles másolata, amelyet az első illetmény kifizetésének érvényesítéséhez kell csatolni;
b) egyéb illetmények, például óradíjban vagy napidíjban részesülő személyzet tekintetében: a személyzet engedélyezésre jogosult tagjának aláírásával igazolt kimutatás a teljesített napokról, illetve órákról;
c) túlóra tekintetében: a személyzet engedélyezésre jogosult tagjának aláírásával igazolt kimutatás a teljesített túlórákról;
d) a szolgálati utakkal kapcsolatos kiadások tekintetében:
i. az illetékes hatóság által aláírt kiküldetési megbízás;
ii. a szolgálati úttal kapcsolatos kiadások kimutatása, amelyet a személyzet szolgálati útra küldött tagja és a megfelelő hatáskörrel felruházott hivatali felettese ír alá, és amely tartalmazza különösen a kiküldetés helyét, az indulás és a kiküldetés helyére való megérkezés napját és időpontját, az utazási költségeket, az ellátási költségeket és az egyéb, megfelelő bizonylatok alapján jóváhagyott kiadásokat;
e) egyéb személyzeti kiadások tekintetében: a kiadás alapjául szolgáló döntésre hivatkozó bizonylatok, amelyek tartalmazzák a számítás valamennyi elemét.
101. cikk
A "kifizethető" jelzéssel való ellátás lehetséges formái
(A költségvetési rendelet 79. cikke)
Számítógépes rendszeren kívül a "kifizethető" jelzés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet szakmailag illetékes és a 97. cikkel összhangban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által hivatalosan felhatalmazott tagja aláírásával ellátott bélyegzőlenyomat útján jön létre. Számítógépes rendszer esetén a "kifizethető" jelzés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet szakmailag illetékes és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által hivatalosan felhatalmazott tagja általi biztonságos elektronikus érvényesítés útján jön létre.
3. szakasz
A kifizetések engedélyezése
102. cikk
A kifizetések ellenőrzése az engedélyezésre jogosult tisztviselő által
(A költségvetési rendelet 80. cikke)
A kifizetési utalvány elkészítésekor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:
a) a kifizetési utalványt megfelelő módon bocsássák ki, ami azt jelenti, hogy előzőleg megfelelő érvényesítési döntés született "kifizethető" jelzés formájában, továbbá, a kedvezményezett adatai helyesek, és az összeg esedékes;
b) a kifizetési utalvány megfelel azon költségvetési kötelezettségvállalásnak, amellyel szemben elkönyvelték;
c) a kiadást a megfelelő költségvetési tételre terhelték;
d) az előirányzatok rendelkezésre állnak.
103. cikk
A kifizetési utalvány kötelező adatai és továbbítása a számvitelért felelős tisztviselőnek
(A költségvetési rendelet 80. cikke)
(1) A kifizetési utalvány meghatározza a következőket:
a) a pénzügyi év, amelyre a kiadást elkönyvelik;
b) a megfelelő költségvetési cikk és az esetlegesen alkalmazandó egyéb alfejezet;
c) hivatkozás a kifizetési jogosultságot keletkeztető jogi kötelezettségvállalásra;
d) hivatkozás azon költségvetési kötelezettségvállalásra, amellyel szemben a kifizetést elkönyvelik;
e) a fizetendő összeg, euróban;
f) a kedvezményezett neve, címe és bankszámlaadatai;
g) a kiadás tárgya;
h) a fizetés módja;
i) a könyvelési tételek rögzítése a nyilvántartásban a 222. cikkel összhangban.
(2) A beszedési utalványt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő keltezéssel és aláírással látja el, majd megküldi a számvitelért felelős tisztviselőnek.
4. szakasz
A kiadások kifizetése
104. cikk
Bizonylatok
(A költségvetési rendelet 81. cikke)
(1) Az előfinanszírozás - beleértve a több kifizetésből álló előfinanszírozást - a szerződés, a határozat, a megállapodás, illetve az alap jogi aktus, vagy olyan bizonylatok alapján kerül kifizetésre, amelyek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy a finanszírozott tevékenységek megfelelnek-e a kérdéses szerződésben, határozatban, illetve megállapodásban foglalt feltételeknek. Amennyiben az előfinanszírozás kifizetésének időpontját ezek az eszközök rögzítik, az esedékes összeg kifizetéséhez nincs szükség külön kérelemre.
Az időközi kifizetések és a záró kifizetések olyan bizonylatokon alapulnak, amelyek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy a finanszírozott tevékenységet az alap jogi aktussal, a kedvezményezetnek kedvező határozattal, vagy a kedvezményezettel kötött szerződésben, illetve megállapodásban foglalt feltételekkel összhangban végezték.
(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, valamint az alap jogi aktussal és a kedvezményezettel kötött szerződésekkel és megállapodásokkal összhangban megállapítja az (1) bekezdésben említett bizonylatok ismérveit. Az (1) bekezdés alkalmazásában a technikai és a pénzügyi végrehajtásról szóló, időközi és zárójelentések szintén bizonylatnak minősülnek.
(3) A bizonylatokat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 48. és 49. cikkel összhangban őrzi meg.
105. cikk
Az előfinanszírozás és az időközi kifizetések könyvelése
(A költségvetési rendelet 81. cikke)
(1) Az előfinanszírozás célja, hogy induló forrással lássa el a kedvezményezettet. Ez több részkifizetésre osztható.
(2) A megismételhető időközi kifizetés célja, hogy a kiadásokról készített kimutatás alapján megtérítse a kedvezményezett költségeit, amennyiben a finanszírozott tevékenység bizonyos megvalósulási szintet elér. Az alap jogi aktus rendelkezéseinek sérelme nélkül, az időközi kifizetés részben vagy egészben kimerítheti az előfinanszírozás összegét.
(3) A kiadások lezárására záró kifizetés, amely nem megismételhető, és amelynek során valamennyi korábbi kifizetés elszámolásra kerül, vagy beszedési utalvány formájában kerül sor.
5. szakasz
A kiadási műveletek határidői
106. cikk
Fizetési határidők és késedelmi kamat
(A költségvetési rendelet 83. cikke)
(1) Az esedékes összegek negyvenöt naptári napon belül fizetendők azon naptól számítva, amikor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által felhatalmazott szervezeti egység iktatta a kifizetés iránti, elfogadható kérelmet; a fizetés időpontja azon nap, amikor az intézmény számláját megterhelik.
A kifizetés iránti kérelem nem fogadható el, ha legalább egy lényeges követelménynek nem felel meg.
Amennyiben a kifizetés iránti kérelem nem elfogadható, az engedélyezésre jogosult tisztviselő a kifizetési kérelem beérkezésének eredeti időpontjától számított 30 naptári napon belül tájékoztatja a nyertes ajánlattevőt, illetve a kedvezményezettet. E tájékoztatás tartalmazza valamennyi hiányosság leírását.
(2) Hacsak a szerződés másként nem rendelkezik, szolgáltatásnyújtásra vagy áru beszerzésére irányuló szerződés esetén az (1) bekezdésben említett fizetési határidő harminc naptári nap.
(3) Olyan szerződés, támogatási megállapodás vagy határozat esetén, amely értelmében a kifizetés valamely jelentés vagy igazolás jóváhagyásának függvénye, az (1) és (2) bekezdésben említett fizetési határidő nem kezdődik meg addig, amíg a kérdéses jelentést vagy igazolást jóvá nem hagyták. A kedvezményezettet erről haladéktalanul tájékoztatják.
A jóváhagyásra biztosított idő nem lépheti túl:
a) a 20 naptári napot közvetlen árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetén;
b) a 45 naptári napot egyéb szerződés és támogatási megállapodás vagy határozat esetén;
c) a 60 naptári napot olyan technikai szolgáltatásokra kiterjedő szerződés, támogatási megállapodás vagy határozat esetén, amelyek értékelése különösen összetett feladat.
A nyertes ajánlattevőt, illetve a kedvezményezettet minden esetben előre tájékoztatni kell annak lehetőségéről, hogy a kifizetés a jelentés jóváhagyása miatt késedelmet szenvedhet.
Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő hivatalos irat útján tájékoztatja a kedvezményezettet a jelentés vagy igazolás jóváhagyására biztosított időszak bármely felfüggesztéséről.
Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő dönthet úgy, hogy a jelentés vagy igazolás jóváhagyására és a kifizetésre ugyanazt a határidőt alkalmazza. Ez a határidő nem haladhatja meg a jelentés vagy igazolás jóváhagyására, valamint a kifizetésre szabott maximális összesített időtartamot.
(4) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az (1) bekezdésben említett időszak során a hitelezők értesítésével bármikor felfüggesztheti a fizetési határidőt azzal, hogy a kifizetés iránti kérelem nem teljesíthető vagy azért, mert az összeg nem esedékes, vagy azért, mert nem nyújtották be a megfelelő bizonylatokat. Ha olyan információ jut az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő tudomására, amely kétségessé teszi a kifizetés iránti kérelemben szereplő kiadás támogathatóságát, úgy az engedélyezésre jogosult tisztviselő további ellenőrzés céljából - a helyszíni ellenőrzést is beleértve - felfüggesztheti a fizetési határidőt, hogy a kifizetést megelőzően meggyőződjön a kiadás támogathatóságáról. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a lehető leghamarabb tájékoztatja erről az érintett ajánlattevőt vagy kedvezményezettet, és megadja a felfüggesztés indokát.
A fizetési határidőből még hátralévő időszak azon naptól kezdődik újra, amikor először iktatják a kifizetés iránti helyes kérelmet.
(5) Az (1), (2) és (3) bekezdésben megállapított határidők lejáratát követően a hitelező az alábbi rendelkezéseknek megfelelően kamatra jogosult:
a) a kamatláb a 86. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett kamatláb;
b) a kamatot a fizetési határidő lejáratát követő naptári naptól a kifizetés napjáig tartó időszakra kell fizetni.
Kivételként amennyiben az első albekezdés rendelkezéseivel összhangban számított kamat nem haladja meg a 200 eurót, azt a hitelezőnek csak kérésre, a késedelmes kifizetés kézhezvételétől számított két hónapon belül megküldött kérelem esetén kell megfizetni.
Az első és második albekezdés nem alkalmazandó a tagállamokra.
(6) Minden intézmény jelentést nyújt be a költségvetési hatóságnak a határidők betartásáról és az (1)-(5) bekezdésekben megállapított határidők felfüggesztéséről. A Bizottság jelentését a költségvetési rendelet 60. cikkének (7) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésekhez csatolják.
7. FEJEZET
IT-rendszerek
107. cikk
Az informatikai rendszerek leírása
(A költségvetési rendelet 84. cikke)
Amennyiben a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos műveletek feldolgozására számítógépes rendszereket és alrendszereket alkalmaznak, úgy azok teljes és naprakész leírására van szükség.
Valamennyi leírás meghatározza az összes adatmező tartalmát, és ismerteti, hogy a rendszer miként kezeli az egyes műveleteket. Részletesen bemutatja, miként biztosítja a rendszer az egyes műveletek teljes körű rögzítését az eseménynaplóban.
108. cikk
Időszakos mentés
(A költségvetési rendelet 84. cikke)
A számítógépes rendszerek és alrendszerek adatait időszakosan menteni kell és biztos helyen kell őrizni.
8. FEJEZET
Belső ellenőr
109. cikk
A belső ellenőr kinevezése
(A költségvetési rendelet 85. cikke)
(1) Minden intézmény működésének különleges jellemzői és szükségletei figyelembevételével hozott rendelkezéseivel összhangban nevezi ki belső ellenőrét. Az intézmény tájékoztatja a költségvetési hatóságot a belső ellenőr kinevezéséről.
(2) Minden intézmény működésének különleges jellemzőivel és szükségleteivel összhangban határozza meg a belső ellenőr hatáskörét, és részletesen megállapítja a belső ellenőr feladatainak gyakorlására vonatkozó célkitűzéseket és eljárásokat, megfelelő figyelemmel a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi normákra is.
(3) Az intézmény saját hatáskörében eljárva olyan tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat nevezhet ki belső ellenőrnek, aki a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozik, különleges szakértelemmel rendelkezik, és a tagállamok egyikének állampolgára.
(4) Ha két vagy több intézmény ugyanazon belső ellenőrt nevezi ki, úgy meg kell hozni a szükséges rendelkezéseket annak érdekében, hogy a 114. cikkben megállapított módon felelősségre vonható legyen tevékenységéért.
(5) Az intézmény tájékoztatja a költségvetési hatóságot, ha a belső ellenőr megbízatása megszűnik.
110. cikk
Működési források
(A költségvetési rendelet 86. cikke)
Az intézmény a belső ellenőr rendelkezésére bocsátja az ellenőrzési feladatai megfelelő ellátáshoz szükséges forrásokat, valamint a feladatait, jogait és kötelezettségeit részletesen ismertető szabályzatot.
111. cikk
Munkaprogram
(A költségvetési rendelet 86. cikke)
(1) A belső ellenőr elfogadja munkaprogramját, és benyújtja azt az intézménynek.
(2) Az intézmény felkérheti a belső ellenőrt olyan ellenőrzés elvégzésére is, amely nem szerepel az (1) bekezdésben említett munkaprogramban.
112. cikk
A belső ellenőr által készített jelentések
(A költségvetési rendelet 86. cikke)
(1) A belső ellenőr benyújtja az intézménynek a költségvetési rendelet 86. cikkének (3) bekezdésében előírt éves belső ellenőrzési jelentést, amely tartalmazza az elvégzett belső ellenőrzések számát és típusát, a legfontosabb ajánlásokat és az ajánlások alapján hozott intézkedéseket.
Ezen éves jelentés említést tesz minden olyan rendszerbeli problémáról is, amelyet a költségvetési rendelet 66. cikkének (4) bekezdése szerint létrehozott szakosított testület tárt fel.
(2) Minden intézmény megvizsgálja, hogy a belső ellenőre által készített jelentésben foglalt ajánlások alkalmasak-e arra, hogy a leginkább bevált gyakorlatok tekintetében a többi intézménnyel folytatott csereprogram részét képezzék.
(3) A belső ellenőr jelentésének összeállítása során különösen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelvének való általános megfelelésre összpontosít, és biztosítja, hogy ezen alapelv alkalmazásának folyamatos javítása és szélesítése érdekében meghozzák a megfelelő intézkedéseket.
113. cikk
Függetlenség
(A költségvetési rendelet 87. cikke)
A belső ellenőr teljes függetlenséget élvez ellenőrzései során. Nem kaphat semmilyen utasítást, és nem korlátozható semmilyen módon azon feladatai teljesítésében, amelyeket kinevezése alapján a költségvetési rendelet szerint ráruháztak.
114. cikk
A belső ellenőr felelőssége
(A költségvetési rendelet 87. cikke)
E cikkel összhangban eljárva kizárólag az intézmény vonhatja felelősségre tevékenységéért a belső ellenőrt, mint a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat.
Az intézmény csak indokolt döntés alapján kezdhet vizsgálatot. E döntésről tájékoztatni kell az érdekelt felet. Az intézmény megbízhat a közvetlen felelősségébe tartozó vizsgálat vezetésével egy vagy több olyan tisztviselőt, aki a személyzet érintett tagjával azonos vagy annál magasabb besorolási osztályba tartozik. A vizsgálat során az érdekelt felet is meg kell hallgatni.
A vizsgálati jelentést meg kell küldeni az érdekelt félnek, akit az intézmény ezt követően meghallgat a jelentésben foglalt üggyel kapcsolatban.
A jelentés és a meghallgatás alapján az intézmény megfelelő indokkal alátámasztott döntést fogad el az eljárás lezárásáról, vagy a Személyzeti Szabályzat 22. és 86. cikkével, valamint IX. mellékletével összhangban. A fegyelmi intézkedésről vagy pénzbüntetésről szóló döntésről értesíteni kell az érdekelt felet, és tájékoztatásul meg kell küldeni a többi intézménynek és a Számvevőszéknek is.
Az érdekelt fél a személyzeti szabályzatban előírtaknak megfelelően keresetet nyújthat be az ilyen döntésekkel kapcsolatban az Európai Közösségek Bíróságánál.
115. cikk
Kereset az Európai Közösségek Bírósága előtt
(A költségvetési rendelet 87. cikke)
A személyzeti szabályzatban előírt jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül a belső ellenőr közvetlenül az Európai Közösségek Bíróságához fordulhat a belső ellenőrként folytatott tevékenységét érintő jogi aktusokkal kapcsolatosan. Az ilyen keresetet a kérdéses jogi aktusról szóló értesítés napjától számított három hónapon belül kell benyújtani.
Az ilyen kereseteket a az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 91. cikkének (5) bekezdésében előírt módon kell kivizsgálni és megítélni.
V. CÍM
KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ODAÍTÉLÉSE
1. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. szakasz
Hatály és az odaítélés alapelvei
116. cikk
Fogalommeghatározások és hatály
(A költségvetési rendelet 88. cikke)
(1) Az ingatlanszerződés körébe földterület, meglévő épület és egyéb ingatlan vétele, hosszú lejáratú és egyéb bérlete, haszonélvezete, lízingje és bérlet útján történő vétele tartozik, vételi opcióval vagy anélkül.
(2) Az áru beszerzésére irányuló szerződés körébe termék vétele, lízingje, bérlete vagy bérlet útján történő vétele tartozik, vételi opcióval vagy anélkül. Az a szerződés, amelynek tárgya termékek szállítása, és amely - mellékesen - beállítási és üzembehelyezési műveletekre is kiterjed, "árubeszerzésre irányuló szerződésnek" tekintendő.
(3) Az építési beruházásra irányuló szerződés körébe az olyan beruházás megvalósítása, illetve megtervezése és megvalósítása tartozik, amely a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 13 ) I. mellékletében szereplő tevékenységekkel kapcsolatos, de szintén ide tartozik az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő beruházás bármely eszközzel történő megvalósítása. Az "építési beruházás" magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan együttes eredményét jelenti, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére.
(4) A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés körébe olyan szellemi és nem szellemi szolgáltatások tartoznak, amelyek nem tartoznak az áru beszerzésére irányuló szerződés, az építési beruházásra irányuló szerződés és az ingatlanszerződés körébe. E szolgáltatásokat a 2004/18/EK irányelv II. és IIB. melléklete sorolja fel.
(5) Az áru beszerzését és szolgáltatásnyújtást egyaránt magában foglaló szerződés szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek minősül, amennyiben az érintett szolgáltatások értéke meghaladja a szerződésben foglalt termékek értékét.
Az olyan szerződés, amelynek tárgyát egyszerre képezik a szerződés fő tárgyához képest kiegészítő szolgáltatások és építési beruházások, szolgáltatási szerződésnek minősül.
Az olyan szerződést, amelynek tárgyát egyszerre képezik a 2004/18/EK irányelv IIA. és IIB. mellékletéhez tartozó szolgáltatások, a IIA. melléklethez tartozónak kell tekinteni, ha az ebben a mellékletben szereplő szolgáltatások értéke meghaladja a IIB. mellékletben szereplő szolgáltatások értékét.
(5a) A különböző típusú szerződések minősítése a referenciabesoroláson alapul, amelyet a 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) szerinti közös közbeszerzési szószedet alkot.
A CPV nómenklatúra, valamint a 2004/18/EK irányelv I. mellékletében szereplő NACE besorolás közötti, illetve az említett irányelv II. mellékletében szereplő CPV nómenklatúra és a CPC nómenklatúra (ideiglenes változat) közötti eltérések esetében a NACE besorolást, illetve a CPC nómenklatúrát kell alkalmazni.
(6) "Vállalkozó", "szállító" és "szolgáltató" valamennyi olyan természetes vagy jogi személy, jogalany, vagy e személyek és/vagy szervek csoportosulása, amely az adott piacon építési beruházást és árubeszerzést hajt végre, illetve szolgáltatást nyújt. A "gazdasági szereplő" fogalom magában foglalja a vállalkozó, a szállító és a szolgáltató fogalmát is. Az a gazdasági szereplő, amely ajánlatot nyújtott be, az "ajánlattevő". A meghívásos eljárásban, versenypályázatban vagy tárgyalásos eljárásban való részvétel engedélyezése iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő megnevezése "pályázó".
Gazdasági szereplők csoportjai is tehetnek ajánlatot, illetve pályázhatnak. E csoportok számára az ajánlatkérők nem írhatják elő, hogy meghatározott társasági formát hozzanak létre az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés benyújtása érdekében, azonban a kiválasztott csoporttól, miután a szerződést elnyerte, ez megkövetelhető annyiban, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.
(7) Ajánlatkérőnek tekintendők a közösségi intézmények szervezeti egységei, kivéve, amikor egymás közt kötnek szolgáltatások nyújtására, termékek szállítására vagy építési beruházások megvalósítására vonatkozó adminisztratív megállapodásokat.
117. cikk
Szerződések - keretszerződések és egyedi szerződések
(A költségvetési rendelet 88. cikke)
(1) Amennyiben több gazdasági szereplővel kötnek keretszerződést, akkor legalább három gazdasági szereplővel kell azt megkötni, feltéve, hogy van elegendő számú, a kiválasztási szempontoknak eleget tevő gazdasági szereplő, illetve az odaítélés szempontjainak megfelelő, elfogadható ajánlat.
A több gazdasági szereplővel kötött keretszerződés különálló, ám azonos feltételekkel aláírt szerződések formáját öltheti.
A keretszerződés időtartama nem haladhatja meg a 4 évet, kivéve az elsősorban a keretszerződés tárgya által indokolt kivételes eseteket.
A gyors áralakulásnak és technológiai fejlődésnek kitett ágazatokban az újabb kiírás nélküli keretszerződéseknek tartalmazniuk kell a félidős felülvizsgálat vagy egy benchmarking rendszer alkalmazásának kötelezettségét. A félidős felülvizsgálatot követően, amennyiben az eredetileg megszabott feltételek már nem követik az áralakulást vagy a technológiai fejlődést, az ajánlatkérő nem használhatja a szóban forgó keretszerződést, ehelyett meg kell tennie az annak felbontását célzó megfelelő intézkedéseket.
(2) A keretszerződések alapján kötött egyedi szerződéseket a keretszerződésben meghatározott feltételek szerint kötik meg, kizárólag a keretszerződésben eredetileg részes ajánlatkérők és gazdasági szereplők között.
Az egyedi szerződések megkötése során a felek nem kezdeményezhetnek lényegi változtatásokat az említett keretszerződésben foglalt feltételekhez képest, különösen nem a (3) bekezdésben említett esetben.
(3) Amikor a keretszerződést egy gazdasági szereplővel kötik, az egyedi szerződéseket a keretszerződésben foglalt feltételek által szabott határok között ítélik oda.
Az említett egyedi szerződések megkötésének tekintetében az ajánlatkérők írásos formában konzultálhatnak a keretszerződésben részes féllel, arra kérve ez utóbbit, hogy szükség esetén egészítse ki az ajánlatát.
(4) A több gazdasági szereplővel kötött keretszerződések alapján kötött egyedi szerződések odaítélése az alábbi feltételek szerint történik:
a) a keretszerződésben meghatározott feltételek alkalmazásával, újabb versenyeztetés nélkül;
b) amennyiben a keretszerződés nem rendelkezik minden feltételről, a felek ugyanolyan feltételek mellett történő újabb versenyeztetése után, szükség esetén a feltételek pontosításával, és adott esetben, a keretszerződés dokumentációjában meghatározott egyéb feltételek mellett.
Az első albekezdés b) pontjában előírt feltételek szerint megkötendő minden egyes egyedi szerződés esetében az ajánlatkérők írásos formában konzultálnak a szerződés tárgyának megvalósítására kapacitással rendelkező gazdasági szereplőkkel, megfelelő határidőt meghatározva számukra ajánlataik benyújtására. Az ajánlatokat írásban nyújtják be. Az ajánlatkérők annak az ajánlattevőnek ítélik oda az egyedi szerződést, amelyik a keretszerződés dokumentációjában meghatározott odaítélési kritériumok alapján a legkedvezőbb ajánlatot nyújtotta be.
(5) Csak a keretszerződések alapján megkötött egyedi szerződéseket előzi meg költségvetési kötelezettségvállalás.
2. szakasz
Közzététel
118. cikk
A 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések esetében alkalmazandó közzétételi intézkedések a IIB mellékletben található szerződések kivételével
(A költségvetési rendelet 90. cikke)
(1) A 157. és a 158. cikkben említett küszöbértékkel azonos vagy azt meghaladó értékű szerződések esetében előzetes tájékoztató hirdetményt, ajánlati felhívást vagy egyszerűsített ajánlati felhívást és a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt kell közzétenni.
(2) Az előzetes tájékoztató hirdetmény az a hirdetmény, amellyel az ajánlatkérők tájékoztató jelleggel közzéteszik a szerződések és a keretszerződések előzetesen megállapított teljes összegét szolgáltatási kategóriánként vagy termékcsoportonként, és meghatározzák a költségvetési évben előirányzott építési beruházások alapvető jellemzőit, kivéve a tárgyalásos eljárásban, ajánlati felhívás előzetes közzététele nélkül megkötendő szerződéseket. Az előzetes tájékoztató hirdetmény csak abban az esetben kötelező, ha a szerződés becsült teljes összege eléri vagy meghaladja a 157. cikkben meghatározott küszöbértéket, és ha az ajánlatkérő a 140. cikk (4) bekezdésében előírtak szerint élni kíván az ajánlatok beérkezésére vonatkozó rövidített határidők alkalmazásának lehetőségével.
Az előzetes tájékoztató hirdetményt az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala (EKHKH) vagy maguk az ajánlatkérők teszik közzé a 2004/18/EK irányelv VIII. melléklete 2. pontjának b) alpontjában említett "felhasználói oldalukona".
Az előzetes tájékoztató hirdetményt árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén amint lehetséges, de legkésőbb a költségvetési év március 31-éig, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén pedig a szerződésben foglalt program jóváhagyását követően a lehető leghamarabb meg kell küldeni az EKHKH-nak vagy közzé kell tenni a felhasználói oldalon.
Azon ajánlatkérők, melyek felhasználói oldalukon közzéteszik az előzetes tájékoztató hirdetményt, a 2004/18/EK irányelv VIII. mellékletének 3. pontja szerint elektronikus úton bejelentik az EKHKH-nak, hogy felhasználói oldalukon előzetes tájékoztató hirdetményt tettek közzé.
(3) Az ajánlati felhívás lehetővé teszi az ajánlatkérők számára a szerződéskötési vagy keretszerződés-kötési eljárás elindítására, illetve a 125a. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer létrehozására vonatkozó szándékuk közzétételét. A 126. cikkben említett, tárgyalásos eljárás után megkötött szerződések sérelme nélkül az alábbi szerződések esetében kötelező ajánlati felhívás közzététele: olyan szerződés esetén, amelynek becsült értéke eléri, illetve meghaladja a 158. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában megállapított küszöbértéket; a 2004/18/EK irányelv IIA. melléklet 8. kategóriájába sorolt kutatási és fejlesztési szerződések, amelynek becsült értéke eléri, illetve meghaladja a 158. cikk (1) bekezdésének b) pontjában a kutatási és fejlesztési szerződésekre megállapított küszöbértéket. Nem kötelező azonban az ajánlati felhívás a keretszerződés alapján kötött egyedi szerződések esetében.
Amennyiben az ajánlatkérők dinamikus beszerzési rendszer alapján kívánnak egyedi szerződést kötni, ezt a szándékukat egyszerűsített ajánlati felhívással teszik közzé.
Nyílt eljárás során az ajánlati felhívás meghatározza az ajánlatbontó bizottság az ajánlattevők számára is nyitott ülésének napját, időpontját és adott esetben helyét.
Az ajánlatkérők meghatározzák, hogy engedélyezik-e vagy sem változatok benyújtását, valamint az általuk megkövetelt minimális kapacitásszintet, amennyiben élnek a 135. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében előírt lehetőséggel. Az ajánlatkérők feltüntetik, hogy a 135. cikkben említett kiválasztási szempontok közül melyeket kívánják alkalmazni, a szándékaik szerint meghívandó pályázók minimális - és adott esetben maximális - számát, valamint az említett szám csökkentéséhez alkalmazandó objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat a 123. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban.
Amennyiben a versenytárgyalási felhíváshoz kapcsolódó dokumentáció elektronikus úton szabadon, teljeskörűen és közvetlenül hozzáférhető, különösen a 125a. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszerek esetében, az ajánlati felhívásban szerepelnie kell annak az internetcímnek, amelyen az említett dokumentáció elérhető.
Azon ajánlatkérő, aki versenypályázatot kíván szervezni, megfelelő hirdetményben teszi közzé szándékát.
Az ajánlatkérő adott esetben az ajánlati felhívásban pontosítja azt is, hogy a közbeszerzési eljárás intézményközi közbeszerzési eljárás. Ebben az esetben a hirdetményben meg kell jelölni a közbeszerzési eljárásban részt vevő, a költségvetési rendelet 185. cikkében említett intézményeket, végrehajtó ügynökségeket vagy szerveket, a közbeszerzési eljárásért felelős intézményt, valamint ezen intézmények, végrehajtó ügynökségek vagy szervek szerződéseinek összesített volumenét.
(4) A szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény a szerződéskötési, a keretszerződés-kötési vagy a dinamikus beszerzési rendszer alapján kötött szerződési eljárás eredményét teszi közzé. Olyan közbeszerzési szerződés esetén, amelynek értéke eléri, illetve meghaladja a 158. cikkben megállapított küszöbértéket, kötelező a szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény közzététele. Nem kötelező azonban az ajánlati felhívás a keretszerződések alapján kötött egyedi szerződések esetében.
Az odaítélésről szóló hirdetményt a szerződés vagy keretszerződés aláírásának napja után legkésőbb 48 naptári napon belül kell megküldeni a Kiadóhivatalnak. Azonban a dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződésekre vonatkozó hirdetményeket negyedéves alapon csoportosítani lehet. Ilyen esetben azokat legkésőbb az adott negyedévet követő 48 napon belül kell megküldeni a Kiadóhivatalnak.
A versenypályázatot kiíró ajánlatkérők az EKHKH-nak megküldik a pályázat végeredményével kapcsolatos hirdetményt.
Az odaítélésről szóló hirdetményt a 158. cikkben megállapított küszöbértékkel egyenlő vagy azt meghaladó értékű, és tárgyalásos eljárással, hirdetmény előzetes közzététele nélkül odaítélt szerződés vagy keretszerződés esetében is úgy kell megküldeni a Kiadóhivatalnak, hogy a szerződés aláírását megelőzően elegendő idő maradjon a közzétételre, a 158a. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban.
A költségvetési éven belüli keretszerződésen alapuló egyedi szerződések értékére és nyertes ajánlattevőire vonatkozó információt az adott költségvetési év végét követően legkésőbb március 31-ig közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján, amennyiben valamely egyedi szerződés megkötésének eredményeként, vagy az egyedi szerződések összértékével túllépik a 158. cikkben említett küszöbértékeket.
(5) A hirdetményeket a Bizottság által a 2004/18/EK irányelv végrehajtásához elfogadott minta formanyomtatványoknak megfelelően kell megszövegezni.
119. cikk
A II B. mellékletben található, illetve a nem a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések esetében alkalmazandó közzétételi intézkedések
(A költségvetési rendelet 90. cikke)
(1) A 158. cikkben előírt küszöbértéknél alacsonyabb összegű szerződéseket és a 2004/18/EK irányelv IIB. mellékletében említett, szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzési szerződéseket olyan módon kell meghirdetni, amely biztosítja a versenyt és a pártatlanságot a beszerzési eljárás során. A hirdetmény a következőket foglalja magába:
a) amennyiben nem került sor a 118. cikk (3) bekezdésében említett ajánlati felhívás közzétételére, úgy az azonos tárgyú, és a 128. cikk (1) bekezdésében foglaltaknál nagyobb értékű szerződésekben való részvétel szándékának kifejezésére való felhívás;
b) az ajánlattevők jegyzékének évenkénti közzététele, meghatározva az odaítélt szerződés tárgyát és értékét, a 25 000 eurót ----- illetve meghaladó értékű szerződések esetén.
(2) Az ingatlanszerződések és a 126. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett, titkosnak nyilvánított szerződések esetében az ajánlattevők jegyzékének közzétételére évente kerül sor, jelezve az odaítélt szerződések tárgyát és értékét. Az említett jegyzéket meg kell küldeni a költségvetési hatóságnak. A Bizottság esetében a jegyzéket a költségvetési rendelet 60. cikkének (7) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentések összefoglalójához kell csatolni.
(3) A 128. cikk (1) bekezdésében említett értéket ----- meghaladó összegű szerződésekre vonatkozó információt meg kell küldeni az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatalához; az ajánlattevők éves jegyzékét a pénzügyi év végét követően legkésőbb március 31-ig kell megküldeni.
Az egyéb szerződésekkel kapcsolatos előzetes hirdetmények, és az ajánlattevők jegyzékének éves közzétételére az intézmények internetes honlapján kerül sor; az utólagos hirdetményeket pedig legkésőbb a következő pénzügyi év március 31-éig kell közzétenni. A közzétételre az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában is sor kerülhet.
120. cikk
A hirdetmények közzététele
(A költségvetési rendelet 90. cikke)
(1) Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala feladásukat követően legkésőbb húsz naptári napon belül közzéteszi a 118. és 119. cikkben említett hirdetményeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.
Az első albekezdésben említett időszak a 142. cikkben említett gyorsított eljárás esetén öt naptári napra rövidül.
(2) Az ajánlatkérőnek igazolnia kell a feladás időpontját.
121. cikk
Egyéb formában közzétett hirdetmények
(A költségvetési rendelet 90. cikke)
A 118., 119. és 120. cikkben előírt hirdetményi formák mellett a szerződés más módon, azaz elektronikus formában is meghirdethető. Az ilyen hirdetményben utalni kell a 120. cikkben előírtak szerint az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett, egyedül hiteles hirdetményre, ha közzétettek ilyet, amelynek közzétételét nem előzheti meg.
Az ilyen hirdetmény nem eredményezhet megkülönböztetést a pályázók és az ajánlattevők között, és nem tartalmazhat olyan adatot, amely nem szerepelt az ajánlati felhívásban, ha közzétettek ilyen felhívást.
3. szakasz
Közbeszerzési eljárások
122. cikk
A közbeszerzési eljárások típusai
(A költségvetési rendelet 91. cikke)
(1) A szerződés odaítélésére versenytárgyalási felhívás útján, nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén ajánlati felhívás közzétételét követően, illetve, tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén ajánlati felhívás előzetes közzététele nélkül, adott esetben, versenypályázat alapján kerül sor.
(2) A versenytárgyalási felhívás akkor minősül nyíltnak, ha valamennyi érdeklődő gazdasági szereplő ajánlatot tehet. Ez érvényes a 125a. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszerek esetében is.
A versenytárgyalási felhívás akkor minősül meghívásosnak, ha valamennyi gazdasági szereplő pályázhat az abban való részvételre, de csak azok nyújthatnak be ajánlatot vagy megoldást a 125b. cikkben említett versenypárbeszéd eljárás keretében, akik eleget tesznek a 135. cikkben említett kiválasztási szempontoknak, és akiket az ajánlatkérő írásban, ezzel egyidejűleg meghív.
A kiválasztási szakasz vagy valamennyi egyedi szerződés esetén megismételhető - a versenypárbeszéd eljárás keretében is -, vagy magában foglalhatja a potenciális pályázókat tartalmazó jegyzék összeállítását a 128. cikkben említett meghívásos eljárás keretében.
(3) A tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő azon tetszés szerint kiválasztott jelöltekkel folytat konzultációt, akik eleget tesznek a 135. cikkben megállapított kiválasztási szempontoknak, és közülük egy vagy több ajánlattevővel tárgyalja meg a szerződés feltételeit.
A tárgyalásos eljárás során, amennyiben sor kerül a 127. cikkben említett ajánlati felhívás közzétételére, az ajánlatkérő írásban, egyidejűleg hívja meg a kiválasztott pályázókat a tárgyalásra.
(4) A versenypályázat olyan eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérőnek, főként az építészet és a mélyépítés, valamint az adatfeldolgozás területén, hogy az értékelő bizottság javaslata alapján pályázati tervhez vagy projekthez jusson, pályadíj odaítélésével, vagy anélkül.
123. cikk
A pályázók száma a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás során
(A költségvetési rendelet 91. cikke)
(1) Meghívásos eljárás során, beleértve a 128. cikkben említett eljárást, az ajánlattételre felkért pályázók száma nem lehet kevesebb ötnél, feltéve hogy elegendő olyan pályázó van, aki megfelel a kiválasztási szempontoknak.
Az ajánlatkérő rendelkezhet arról, hogy a szerződés tárgyától függően, valamint tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontok figyelembevételével a pályázók száma ne haladja meg a húszat. Ilyen esetben a pályázók számát és a szempontokat az ajánlati felhívás vagy a 118. és 119. cikkben említett, részvételi szándék kifejezésére való felhívás tartalmazza.
Az ajánlattételre felkért pályázók számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a tényleges versenyt.
(2) Tárgyalásos eljárás során és versenypárbeszéd utáni meghívásos eljárásban a tárgyalásra meghívott vagy ajánlattételre felkért pályázók száma nem lehet kevesebb háromnál, feltéve hogy elegendő olyan pályázó van, aki megfelel a kiválasztási szempontoknak.
A tényleges verseny biztosítása érdekében elegendő számú pályázónak kell lehetővé tenni ajánlat benyújtását.
Az első és a második albekezdés rendelkezései a következő esetekben nem alkalmazandók:
a) a 129. cikk (3) bekezdésében említett nagyon alacsony összegű szerződések;
b) a 2004/18/EK irányelv IIB. mellékletében meghatározottak szerinti jogi szolgáltatásokra vonatkozó szerződések;
c) a 126. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett titkosnak nyilvánított szerződések.
(3) Amennyiben a kiválasztási szempontoknak és a minimális szinteknek eleget tevő pályázók száma nem éri el az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott minimális számot, az ajánlatkérő folytathatja az eljárást a megkövetelt kapacitással rendelkező pályázó vagy pályázók meghívásával. Azonban nem vonhat be az eljárásba olyan más gazdasági szereplőket, amelyek nem kérelmezték az eljárásban való részvételüket, vagy olyan pályázókat, amelyek nem rendelkeznek a megkövetelt kapacitással.
124. cikk
A tárgyalásos eljárásra vonatkozó rendelkezések
(A költségvetési rendelet 91. cikke)
Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel megtárgyalja az általuk benyújtott ajánlatokat, hogy a 118. cikkben említett ajánlati felhívásban, a dokumentációban vagy egyéb kiegészítő okmányokban megállapított követelményekhez igazítsák azokat, és megtalálják az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
A tárgyalás során az ajánlatkérő egyenlő bánásmódban részesíti valamennyi ajánlattevőt.
Amennyiben az ajánlatkérők az ajánlati felhívás közzétételét követően tárgyalásos eljárás alkalmazásával köthetnek szerződést, a 127. cikknek megfelelően, előírhatják az eljárás egymást követő több fázisban történő lebonyolítását annak érdekében, hogy az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban meghatározott odaítélési kritériumok alkalmazásával csökkentsék az ajánlatok számát. Az ajánlati felhívás vagy dokumentáció tartalmazza e lehetőség alkalmazását.
125. cikk
Versenypályázat
(A költségvetési rendelet 91. cikke)
(1) A versenypályázat megszervezésének szabályait közlik a részvétel iránt érdeklődőkkel.
A részvételre felkért pályázók számának elegendőnek kell lennie ahhoz, biztosítsa a tényleges versenyt.
(2) Az értékelő bizottság tagjait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nevezi ki. A bizottság kizárólag természetes személyekből áll, akik függetlenek a versenyben részt vevő pályázóktól. Amennyiben meghatározott szakmai képzettség szükséges a versenyben való részvételhez, úgy az értékelő bizottság tagjai legalább egyharmadának ilyen, vagy azzal egyenértékű képesítéssel kell rendelkeznie.
Az értékelő bizottság autonóm véleményt alkot. Véleményét a hozzá a pályázók által névtelenül benyújtott projektek alapján, és kizárólag a versenykiírásban meghatározott szempontok figyelembevételével alkotja meg.
(3) Az értékelő bizottságnak a projektek érdemi pontjain alapuló javaslatait és megfigyeléseit a bizottság tagjai által aláírt jelentésben kell rögzíteni.
A pályázók névtelenek maradnak, amíg az értékelő bizottság nem közölte véleményét.
Az értékelő bizottság felkérheti a pályázókat arra, hogy a projekt részleteinek tisztázása érdekében válaszoljanak a jegyzőkönyvben rögzített kérdésekre. Az ebből keletkező párbeszédről mindenre kiterjedő jegyzőkönyv készül.
(4) Az ajánlatkérő ezt követően hoz döntést, amelynek során ismerteti a kiválasztott pályázó nevét és címét, valamint a döntés indokolását, utalva a versenykiírásban közzétett szempontokra, különösen akkor, ha döntése eltér az értékelő bizottság véleményében foglalt javaslattól.
125a. cikk
Dinamikus beszerzési rendszer
(A költségvetési rendelet 91. cikke)
(1) A 2004/18/EK irányelv 1. cikke (6) bekezdésében és 33. cikkében leírt dinamikus beszerzési rendszer egy teljesen elektronikus beszerzési eljárás a gyakori beszerzések számára, amely az eljárás teljes tartama alatt nyitott minden olyan gazdasági szereplő előtt, aki megfelel a kiválasztási szempontoknak és benyújtott egy, a dokumentációnak, illetve az esetleges kiegészítő dokumentumoknak megfelelő tájékoztató ajánlatot. A tájékoztató ajánlatok bármikor módosíthatók azzal a feltétellel, hogy a módosítás után is megfelelnek a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
(2) A dinamikus beszerzési rendszer felállításának alkalmazásában az ajánlatkérők közzétesznek egy olyan ajánlati felhívást, amely meghatározza, hogy dinamikus beszerzési rendszerről van szó, és hivatkozást tartalmaz arra az internetcímre, amelyen szabadon, közvetlenül és teljeskörűen elérhető a dokumentáció, illetve minden egyéb kapcsolódó dokumentum a hirdetmény közzétételétől kezdve egészen a rendszer lejártáig.
A dokumentációban az ajánlatkérők többek között meghatározzák a rendszer tárgyát képező tervezett árubeszerzés jellegét, valamint a beszerzési rendszerrel kapcsolatos minden szükséges információt, az alkalmazott elektronikus eszközöket, továbbá a csatlakozás feltételeit és műszaki előírásait.
(3) Az ajánlatkérők a dinamikus beszerzési rendszer teljes tartama alatt megadják a lehetőséget minden gazdasági szereplőnek arra, hogy tájékoztató ajánlatot nyújtsanak be annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek mellett felvegyék őket a rendszerbe. Az ajánlatkérők a tájékoztató ajánlat benyújtásától számított maximum tizenöt napos határidőn belül befejezik az értékelést. Ugyanakkor meghosszabbíthatják az értékelési periódust, ha időközben nem következik be versenyeztetés.
Az ajánlatkérő a lehető legrövidebb határidőn belül tájékoztatja az ajánlattevőt ajánlatának a dinamikus beszerzési rendszerben történő elfogadásáról vagy annak elutasításáról.
(4) Minden egyedi szerződés versenyeztetés tárgyát képezi. A versenyeztetés megkezdése előtt az ajánlatkérők egy egyszerűsített ajánlati felhívást tesznek közzé, amelyben felkérik az összes érdeklődő gazdasági szereplőt egy tájékoztató ajánlat benyújtására az egyszerűsített hirdetmény elküldésének napjától számított nem kevesebb, mint tizenöt napos határidőn belül. Az ajánlatkérők csak az említett határidőn belül benyújtott összes tájékoztató ajánlat értékelése után kezdik meg a versenyeztetést.
Az ajánlatkérők ezután felkérik a rendszerbe felvett összes ajánlattevőt arra, hogy ésszerű határidőn belül ajánlatot nyújtsanak be. Az ajánlatkérők annak az ajánlattevőnek ítélik oda a szerződést, amelyik a dinamikus beszerzési rendszer felállításával kapcsolatos ajánlati felhívásban meghatározott odaítélési kritériumok alapján a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be. Ezeket a kritériumokat adott esetben meg lehet határozni az ajánlattételi felhívásban.
(5) A dinamikus beszerzési rendszer időtartama nem haladhatja meg a négy évet, eltekintve a megfelelően indokolt kivételes esetektől.
Az ajánlatkérők nem alkalmazhatják ezt a rendszert a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító módon.
Semmilyen díj nem számítható fel az érdeklődő gazdasági szereplőknek vagy a rendszerben részt vevőknek.
125b. cikk
Versenypárbeszéd
(A költségvetési rendelet 91. cikke)
(1) Különösen összetett szerződés esetében, ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a nyílt eljárás, vagy a meghívásos eljárást jelenleg szabályozó feltételek közvetlen alkalmazása nem teszi lehetővé, hogy a szerződést a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlatnak ítéljék oda, igénybe vehető a 2004/18/EK irányelv 29. cikkében említett versenypárbeszéd.
Egy szerződés akkor tekinthető különösen összetettnek, ha az ajánlatkérő objektív módon nincs abban a helyzetben, hogy meghatározza a szükségleteinek vagy célkitűzéseinek megfelelő műszaki megoldásokat, illetve egy projekt jogi vagy pénzügyi feltételeit.
(2) Az ajánlatkérők közzétesznek egy szükségleteiket és elvárásaikat tartalmazó ajánlati felhívást, amelyeket az említett hirdetményben és/vagy egy ismertetőben meg is határoznak.
(3) Az ajánlatkérők a 135. cikkben szereplő kiválasztási szempontoknak eleget tevő pályázókkal párbeszédet kezdenek, amelynek segítségével meg lehet határozni a szükségleteiknek legjobban megfelelő megoldásokat.
A párbeszéd során az ajánlatkérők az ajánlattevők számára egyenlő elbánást biztosítanak, valamint biztosítják a párbeszédben részt vevő pályázó által javasolt megoldások vagy egyéb információk bizalmas kezelését, kivéve ha a pályázó belegyezik az említett adatok nyilvánosságra hozatalába.
Az ajánlatkérők előírhatják az eljárás egymást követő több fázisban történő lebonyolítását annak érdekében, hogy a párbeszéd fázisára csökkenjen az ajánlati felhívásban vagy ismertetőben meghatározott odaítélési kritériumok alkalmazásával megvitatandó megoldások száma, amennyiben ez a lehetőség szerepel az ajánlati felhívásban vagy az ismertetőben.
(4) A résztvevőknek a párbeszéd lezárásáról történő tájékoztatását követően az ajánlatkérők felhívják a pályázókat, hogy a párbeszéd során benyújtott és meghatározott megoldások alapján nyújtsák be végső ajánlatukat. Ezek az ajánlatok tartalmazzák a projekt megvalósításához megkövetelt és szükséges összes elemet.
Az ajánlatkérő kérésére az említett ajánlatokat lehet tisztázni, pontosítani és tökéletesíteni, de csak anélkül, hogy ez az ajánlat vagy az ajánlati felhívás alapvető elemeit módosítaná, mert ezek megváltozása nagy valószínűséggel torzítaná a versenyt vagy megkülönböztetést eredményezne.
Az ajánlatkérő kérésére a gazdasági szempontból legkedvezőbbnek nyilvánított ajánlatot benyújtó ajánlattevő felkérhető ajánlata részleteinek tisztázására vagy az ebben szereplő kötelezettségvállalásainak megerősítésére, azzal a feltétellel, hogy ez nem járhat az ajánlat vagy az ajánlati felhívás alapvető fontosságú elemeinek módosításával, a verseny torzításával vagy megkülönböztető hatással.
(5) Az ajánlatkérő előírhat árakat vagy befizetéseket a párbeszéd résztvevőinek.
125c. cikk
Tagállammal közös közbeszerzési eljárás
(A költségvetési rendelet 91. cikke)
Egy intézmény és egy vagy több tagállam ajánlatkérőjének közös közbeszerzési eljárása esetén az intézményre vonatkozó eljárási rendelkezések alkalmazandók.
Amennyiben a szerződés teljes becsült értékéből a tagállam ajánlatkérőjének felelőssége alá tartozó, vagy általa kezelt rész eléri vagy meghaladja az 50 %-ot, vagy más, megfelelően indokolt esetekben az intézmény dönthet úgy, hogy a tagállam ajánlatkérőjére vonatkozó eljárási szabályok alkalmazandók, feltéve, ha azok az intézményre vonatkozó szabályokkal egyenértékűeknek tekinthetők.
A közös közbeszerzési eljárásban érintett intézmény és tagállami ajánlattevő különösen a részvételi kérelem és az ajánlatok értékelésének, a szerződés odaítélésének gyakorlati szabályairól, valamint a szerződésre alkalmazandó jogról és a vitás ügyekben illetékes bíróságról állapodik meg.
126. cikk
A tárgyalásos eljárás alkalmazása ajánlati felhívás előzetes közzététele nélkül
(A költségvetési rendelet 91. cikke)
(1) Az ajánlatkérő alkalmazhat tárgyalásos eljárást ajánlati felhívás előzetes közzététele nélkül is, bármekkora legyen is a szerződés becsült összege, az alábbi esetekben:
a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárásban közzétett felhívásra a bevezető szakaszt követően nem érkezik ajánlat, megfelelő ajánlat vagy semmilyen jelentkezés, feltéve hogy a 130. cikkben említett versenytárgyalási felhíváshoz kapcsolódó dokumentációban meghatározott, eredeti szerződéses feltételek alapvetően nem változnak;
b) amennyiben technikai vagy művészi, illetőleg kizárólagos jogok oltalmával kapcsolatos okokból a szerződés csak meghatározott gazdasági szereplőnek ítélhető oda;
c) amennyiben feltétlenül szükséges, és az egyéb eljárásokra a 140., 141. és 142. cikkben megállapított határidők az ajánlatkérőtől független, előre nem látható esemény által előidézett, rendkívüli sürgősségre való tekintettel nem tarthatók be;
d) ha a versenypályázatot szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés megkötése követi, és az alkalmazandó szabályok szerint a sikeres pályázónak, illetve a sikeres pályázók egyikének kell odaítélni azt; az utóbbi esetben valamennyi sikeres pályázót meg kell hívni, hogy vegyen részt a tárgyalásban;
e) olyan kiegészítő szolgáltatás, illetve építési beruházás esetén, amely sem az eredeti projektben, sem az elsőként megkötött szerződésben nem szerepel, de amely előre nem látható körülmények miatt szükségessé vált az alapszolgáltatás, illetve alapberuházás teljesítéséhez, a (2) bekezdésben előírt feltételekre is figyelemmel;
f) olyan szolgáltatás vagy építési beruházás esetén, amely ahhoz hasonló szolgáltatás vagy építési beruházás megismétlését jelenti, mint amellyel ugyanazon ajánlatkérő azt a nyertes gazdasági szereplőt egy korábbi szerződésben megbízta, feltéve hogy e szolgáltatások vagy építési beruházások megfelelnek az alapprojektnek, és hogy e projektet nyílt vagy meghívásos eljárás útján ítélték oda, a (3) bekezdésben előírt feltételekre is figyelemmel;
g) áru beszerzésére irányuló szerződés esetén:
i. olyan pótbeszerzésnél, amely a szokásos gyakorlat szerint beszerzett eszközök és berendezések részleges pótlására, vagy meglévő eszközök és berendezések bővítésére irányul, amennyiben a szállító személyében bekövetkező változás olyan berendezés beszerzésére kényszerítené az ajánlatkérőt, amely eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és amely inkompatibilitást vagy aránytalan műszaki problémákat idézne elő a működésben és a karbantartásban; az ilyen szerződések tartama nem haladhatja meg a három évet;
ii. amennyiben kizárólag kutatási, kísérleti, vizsgálati vagy fejlesztési célból kerül sor a termékek előállítására, ide nem értve a piacképesség vizsgálatára, valamint a kutatási és fejlesztési költségek megtérülésére irányuló nagyüzemi termelést;
iii. árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében;
iv. akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető szállítótól, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás vagyonfelügyelőjétől vagy felszámolójától - csődeljárás, felszámolási eljárás vagy csődegyezség keretében, vagy a nemzeti jog szerinti más, hasonló eljárás keretében - különösen előnyös feltételek mellett történő árubeszerzés esetében;
h) ingatlanszerződések esetén a helyi piac előzetes felmérését követően;
i) a 2004/18/EK irányelv IIB. mellékletében meghatározottak szerinti jogi szolgáltatásokra vonatkozó szerződések; e szerződéseket azonban megfelelő módon közzé kell tenni;
j) az intézmény vagy az intézmény által ráruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által titkosnak nyilvánított szerződések, illetve azok a szerződések, amelyek végrehajtását a hatályban lévő közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően különleges biztonsági intézkedésekkel kell kísérni, valamint ha a Közösségek vagy az Unió alapvető érdekeinek védelme ezt megköveteli.
Az ajánlatkérő alkalmazhat tárgyalásos eljárást ajánlati felhívás előzetes közzététele nélkül is, legfeljebb 60 000 euro értékű szerződések esetében.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett kiegészítő szolgáltatások és építési beruházások esetén az ajánlatkérő alkalmazhat tárgyalásos eljárást ajánlati felhívás előzetes közzététele nélkül is, azon feltétellel, hogy azon ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, akivel az eredeti szerződést kötötte:
a) amennyiben a kiegészítő szerződés technikailag vagy gazdaságilag nem választható el az alapszerződéstől anélkül, hogy jelentős hátrányt okozna az ajánlatkérőnek; vagy
b) amennyiben az eredeti szerződés teljesítésétől elválasztható szolgáltatások, illetve építési beruházási munkálatok elengedhetetlenül szükségesek a teljesítéshez.
A kiegészítő szerződések összértéke nem haladhatja meg az eredeti szerződés összegének 50 %-át.
(3) Az (1) bekezdés első albekezdés f) pontjában említett esetekben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetőségét már az első szerződésre vonatkozó versenytárgyalási felhívásban jelezni kell, és a kiegészítő szerződések teljes becsült költségét figyelembe kell venni a 158. cikkben említett küszöbérték kiszámításakor. Ezen eljárás csak az eredeti szerződés megkötését követő három évig alkalmazható.
127. cikk
A tárgyalásos eljárás alkalmazása ajánlati felhívás előzetes közzétételét követően
(A költségvetési rendelet 91. cikke)
Az ajánlatkérő alkalmazhat tárgyalásos eljárást ajánlati felhívás előzetes közzététele után, bármekkora legyen is a szerződés becsült összege, az alábbi esetekben:
a) szabálytalan vagy különösen a kiválasztási vagy odaítélési szempontok alapján elfogadhatatlannak ítélt ajánlatok nyílt, meghívásos eljárás vagy versenypárbeszéd keretében közzétett ajánlati felhívásra történő benyújtása esetén, feltéve hogy a 130. cikkben említett versenytárgyalási dokumentációban meghatározott, eredeti szerződéses feltételek nem változnak lényegesen, a (2) bekezdés alkalmazásának sérelme nélkül;
b) olyan kivételes esetben, amikor a szolgáltatás vagy az építési beruházás jellege, vagy az azzal kapcsolatos kockázat nem teszi lehetővé az ajánlattevő számára, hogy átfogó előzetes árkalkulációt készítsen;
c) amennyiben a szolgáltatás jellegére tekintettel, különösen pénzügyi szolgáltatások és szellemi szolgáltatások esetén, a szerződés előírásai nem határozhatók meg olyan pontossággal, amely lehetővé teszi, hogy a szerződést a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásával, a nyílt vagy a meghívásos eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban ítéljék oda;
d) olyan építési beruházásra irányuló szerződés esetén, ahol a beruházásra kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból, és nem nyereségtermelés érdekében vagy a kutatási és fejlesztési költségek megtérülése céljából kerül sor;
e) a 2004/18/EK irányelv IIB. mellékletében említett szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében ezen rendelet 126. cikke (1) bekezdése első albekezdésének i) és j) pontjára és második albekezdésére is figyelemmel;
f) kutatási és fejlesztési szolgáltatás esetén - kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során -, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg;
g) műsorszórók általi műsorszórásra tervezett műsorok megvásárlásáról, fejlesztéséről, gyártásáról és közös gyártásáról szóló szolgáltatási szerződések és műsorszórási időre vonatkozó szerződések.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő eltekinthet ajánlati felhívás közzétételétől, ha a tárgyalásos eljárásba bevonja valamennyi olyan ajánlattevőt, aki megfelel a kiválasztási szempontoknak, és a megelőző eljárás során a beszerzési eljárás alaki követelményeinek megfelelő ajánlatot nyújtott be.
128. cikk
A részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló meghívásos eljárás
(A költségvetési rendelet 91. cikke)
(1) A részvételi szándék kifejezésére való felhívás azon pályázók előzetes kiválasztására szolgáló eszköz, akiket a 126. és 127. cikk szerinti 60 000 euro feletti összegű szerződésre vonatkozó meghívásos eljárás során ajánlattételre hívnak fel a jövőben.
(2) A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően összeállított jegyzék három évig érvényes azon naptól számítva, amikor a 119. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hirdetményt megküldik az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatalának.
Valamennyi érdeklődő az utolsó három hónap kivételével a jegyzék érvényességi ideje alatt bármikor benyújthatja jelentkezését.
(3) Amennyiben egyedi szerződés odaítélésére kerül sor, úgy az ajánlatkérő kifejezetten az adott szerződésre vonatkozó, tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontok alapján ajánlattételre szólítja fel a jegyzéken szereplő valamennyi pályázót, vagy közülük néhányat.
129. cikk
Alacsony összegű szerződések
(A költségvetési rendelet 91. cikke)
(1) A legalább öt pályázó bevonásával folyó tárgyalásos eljárás a legfeljebb 60 000 euro összegű szerződések esetén alkalmazható.
Ha a pályázókkal való konzultációt követően az ajánlatkérő csupán egyetlen olyan ajánlatot kap, amely igazgatásilag és technikailag érvényes, a szerződést odaítélheti, feltéve hogy teljesülnek az odaítélés szempontjai.
(2) A legfeljebb 25 000 euro összegű szerződések esetén az (1) bekezdésben említett eljárás alkalmazható, legalább három pályázó bevonásával.
(3) Az 5 000 eurónál nem nagyobb összegű szerződés egyetlen ajánlat alapján is odaítélhető.
(4) Az 500 eurónál nem nagyobb összegű kiadási tételek kifizetése megvalósulhat egyszerűen számla ellenében, nincs szükség odaítélési eljárásra.
130. cikk
A versenytárgyalási felhíváshoz kapcsolódó dokumentáció
(A költségvetési rendelet 92. cikke)
(1) A versenytárgyalási felhíváshoz kapcsolódó dokumentációba tartoznak legalább a következők:
a) ajánlattételi vagy tárgyalási felhívás, illetve a párbeszédben való részvételre vonatkozó felhívás a 125b. cikkben említett eljárás keretében;
b) a hozzá csatolt dokumentáció vagy a 125b. cikkben említett versenypárbeszéd esetében egy, az ajánlatkérő szükségleteit és elvárásait tartalmazó ismertető vagy annak az internetcímnek a feltüntetése, amelyen a dokumentáció megtekinthető;
c) mintaszerződés.
A versenytárgyalási felhíváshoz kapcsolódó dokumentáció utalást tartalmaz a 118-121. cikk szerinti hirdetési intézkedésekre.
Az ajánlattételi vagy tárgyalási felhívás, illetve a párbeszédben való részvételre vonatkozó felhívás legalább a következőket tartalmazza:
a) az ajánlatok benyújtására és előírt tagolására vonatkozó szabályok meghatározása, beleértve a benyújtás zárónapját és -időpontját, a szabványos válasznyomtatvány használatára vonatkozó esetleges követelményeket, a csatolandó dokumentációt - ha ezek nincsenek pontosítva az ajánlati felhívásban -, beleértve a 135. cikkben említett pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitás igazolását és azt a címet, amelyre el kell juttatni azokat;
b) annak közlése, hogy az ajánlat benyújtása egyúttal az (1) bekezdésben említett azon dokumentáció elfogadását is jelenti, amelyre a felhívás vonatkozik, és hogy a benyújtott ajánlat a szerződés teljesítése során kötelező a szerződést elnyert ajánlattevőre;
c) azon időszak meghatározása, amely során a benyújtott ajánlat érvényes és semmilyen tekintetben nem módosítható;
d) az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti mindennemű kapcsolat tilalma az eljárás idejére, kivéve a 148. cikkben megállapított feltételek szerinti esetet, továbbá, helyszíni látogatás előírása esetén a látogatással kapcsolatos pontos feltételek meghatározása;
e) versenypárbeszéd esetében a konzultációs szakaszra vonatkozóan meghatározott határidő és a cím.
(3) A dokumentációra vonatkozó minimális követelmények:
a) a szerződésre alkalmazandó kizárási és kiválasztási szempontok meghatározása, a meghívásos eljárás és a 127. cikkben említett közzétételt követő tárgyalásos eljárás kivételével; ilyen esetben e szempontok kizárólag az ajánlati felhívásban vagy a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban szerepelnek;
b) a szerződés odaítélésére vonatkozó kritériumok és relatív súlyozásuk, vagy adott esetben az említett kritériumok csökkenő fontossági sorrendben való feltüntetése, amennyiben ezek a kritériumok nem szerepelnek az ajánlati felhívásban;
c) a 131. cikkben említett műszaki előírások ismertetése;
d) azon minimális követelmények rögzítése, amelyeknek a különböző változatoknak eleget kell tenniük a 138. cikk (2) bekezdésében említett eljárás során, amikor a szerződést az összességében legelőnyösebb ajánlatnak ítélik, amennyiben az ajánlatkérő kikötötte az ajánlati felhívásban, hogy ilyen változatok engedélyezettek;
e) annak közlése, hogy a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv, vagy, adott esetben, a diplomáciai és konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alkalmazandó;
f) adatok arra vonatkozóan, hogy a 159. cikk szerinti feltételek mellett hogyan bizonyítható a szerződésekre való jogosultság;
g) a 125a. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszerekben, a tervezett árubeszerzés jellege, valamint a beszerzési rendszerrel kapcsolatos minden információ, az alkalmazott elektronikus eszközök és a csatlakozás feltételei és műszaki előírásai.
(4) A mintaszerződésre vonatkozó különös követelmények:
a) a szerződés kikötéseinek nem teljesítése esetén alkalmazandó büntetések meghatározása;
b) azon adatok meghatározása, amelyeket a számláknak vagy a megfelelő bizonylatoknak a 98. cikkel összhangban tartalmazniuk kell;
c) annak közlése, hogy amennyiben az intézmények az ajánlatkérők, a szerződésre irányadó jog a közösségi jog, kiegészítve - amennyiben szükséges - a szerződésben meghatározott nemzeti joggal;
d) a jogviták tárgyalásában illetékes bíróság meghatározása.
(5) Az ajánlatkérő információt kérhet az ajánlattevőktől a szerződés azon részével kapcsolatban, amelyet az ajánlattevő alvállalkozásba szándékozik adni harmadik személynek, továbbá az alvállalkozó személyéről. A 134. cikkben említett információkon túl az ajánlatkérő bármely információt bekérhet a pályázótól vagy ajánlattevőtől a tervezett alvállalkozó 135., 136. és 137. cikkben említett pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitásairól, különösen abban az esetben, ha az alvállalkozó a szerződésben jelentős részt vállal.
131. cikk
Műszaki előírások
(A költségvetési rendelet 92. cikke)
(1) A műszaki előírásoknak egyenlő esélyt kell biztosítaniuk a pályázók és az ajánlattevők számára a szerződés elnyeréséhez, és nem képezhetnek indokolatlan akadályt a versenyeztetésben.
A műszaki előírások meghatározzák, hogy az általa megállapított célra tekintettel az ajánlatkérő milyen jellemzőket vár el egy terméktől, szolgáltatástól, anyagtól vagy építési beruházástól.
(2) Az (1) bekezdésben említett jellemzők közé tartoznak az alábbiak:
a) minőségi szintek;
b) környezeti teljesítmény;
c) mindig, amikor lehetséges, a megközelíthetőség kritériumai a fogyatékkal élő személyek szempontjából, vagy minden felhasználó szempontjainak eleget tevő megvalósítás;
d) a megfelelőségértékelés szintjei és eljárásai;
e) a használatra való alkalmasság;
f) a biztonság, illetve olyan paraméterek, mint áru beszerzése esetén az árumegnevezés és a használati utasítás, és, valamennyi szerződés esetén, a terminológia, a szimbólumok, a vizsgálatok és a vizsgálati módszerek, a csomagolás, a jelölés és címkézés, valamint a gyártási eljárások és módszerek;
g) építési beruházásra irányuló beszerzési szerződés esetén a minőségbiztosításra vonatkozó eljárások, a tervezésre és az árkalkulációra vonatkozó szabályok, a beruházás vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételek, az építési módszerek és technikák, továbbá a befejezett munkákra, valamint az azokhoz felhasznált anyagokra és alkatrészekre vonatkozóan az ajánlatkérő által előírt valamennyi egyéb, általános vagy különös szabályozás hatálya alá eső műszaki feltétel.
(3) A műszaki előírások meghatározása az alábbiak szerint történik:
a) hivatkozás európai szabványokra, európai műszaki jóváhagyásokra, közös műszaki előírásokra, ha van ilyen, vagy nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervek által kiadott egyéb műszaki referenciaanyagra, illetve, ilyen anyagok hiányában, az azokkal egyenértékű nemzeti előírásokra. Valamennyi hivatkozást a "vagy azzal egyenértékű" kifejezésnek kell követnie; vagy
b) teljesítmény-előírás vagy funkcionális követelmények tekintetében, amelyek magukban foglalhatnak környezetvédelmi jellemzőket és amelyeknek kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy az ajánlattevők meghatározhassák a szerződés célját, és az ajánlatkérő odaítélhesse a szerződést;
c) a két módszer kombinációja.
(4) Amennyiben az ajánlatkérő él a (3) bekezdés a) pontjában említett előírásokra való hivatkozás lehetőségével, úgy nem utasíthat el egyetlen ajánlatot sem azon indokkal, hogy nem felel meg az előírásoknak, ha az ajánlattevő, illetve a pályázó megfelelő eszközökkel, az ajánlatkérő számára kielégítő módon bizonyítja, hogy az ajánlat egyenértékű módon teljesíti a követelményeket.
Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés.
(5) Amennyiben az ajánlatkérő él azzal a (3) bekezdés b) pontjában kínált lehetőséggel, hogy meghatározott teljesítményt vagy funkcionális követelményeket írjon elő, úgy nem utasíthat el olyan ajánlatot, amely megfelel európai szabvány, európai műszaki jóváhagyás, közös műszaki előírások, nemzetközi szabvány vagy egy európai szabványügyi szerv által kiadott műszaki referenciaanyag átvételén alapuló nemzeti szabványnak, amennyiben az említett előírások a szükséges teljesítményre vagy funkcionális követelményekre vonatkoznak.
Az ajánlattevőnek az ajánlatában - az ajánlatkérő számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel - bizonyítania kell, hogy az ajánlata megfelel az ajánlatkérő teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeinek. Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés.
(5a) Amennyiben az ajánlatkérők környezetvédelmi jellemzőket állapítanak meg a teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, használhatják az európai, nemzetközi vagy nemzeti ökocímkék vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes előírásokat, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:
a) az alkalmazott előírások megfelelőek a szerződés tárgyát képező árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;
b) a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg;
c) az ökocímkét olyan eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél - kormányzati szerv, fogyasztó, gyártó, forgalmazó és környezetvédelmi szervezet - részt vehet;
d) az ökocímkék valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők.
Az ajánlatkérők jelezhetik, hogy az ökocímkével ellátott termékek vagy szolgáltatások esetében vélelmezik az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megállapított műszaki előírásoknak való megfelelést. Az ajánlatkérők elfogadnak minden egyéb megfelelő bizonyítékot, amely lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés.
(5b) A (4), (5) és az (5a) bekezdés alkalmazásában elismert szerv egy, az alkalmazandó európai szabványoknak megfelelő vizsgáló vagy kalibráló laboratórium, vagy ellenőrző és tanúsító szerv.
(6) A szerződés tárgya által kellően indokolt, rendkívüli eset kivételével az ilyen dokumentáció nem hivatkozhat olyan konkrét márkára, forrásra, különleges előállítási eljárásra, védjegyre, szabadalomra, típusra, eredetmegjelölésre vagy gyártási folyamatra, amely egyes termékek vagy gazdasági szereplők előnyben részesítését vagy a versenyből való kizárását eredményezné.
Amennyiben a szerződés tárgya nem írható le kellő részletességgel és egyértelmű módon, úgy a hivatkozást a "vagy azzal egyenértékű" kifejezésnek kell követnie.
132. cikk
Ármódosítás
(A költségvetési rendelet 92. cikke)
(1) A versenytárgyalási felhíváshoz kapcsolódó dokumentációnak egyértelműen közölnie kell, hogy fix árajánlatot kell-e tenni, amelyet az ajánlattevő később nem módosíthat.
(2) Ha nem ez a helyzet, a versenytárgyalási felhíváshoz kapcsolódó dokumentáció megállapítja azon feltételeket és/vagy módozatokat, amelyeknek megfelelően az ár módosítható a szerződés tartama alatt. Ilyen esetben az ajánlatkérő különösen az alábbiakat veszi figyelembe:
a) a beszerzési eljárás tárgya és az adott gazdasági helyzet;
b) a feladatok, valamint a szerződés típusa és tartama;
c) pénzügyi érdekei.
133. cikk
Kizárásra okot adó jogellenes tevékenységek
(A költségvetési rendelet 93. és 114. cikke)
A költségvetési rendelet 93. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett esetek a következők:
a) az 1995. július 26-i tanácsi jogi aktusban ( 15 ) kidolgozott, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikkében említett csalási esetek;
b) az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktusban ( 16 ) kidolgozott, az Európai Közösségek tisztviselőit, illetve az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény 3. cikkében említett korrupciós esetek;
c) a 98/733/IB tanácsi együttes fellépés ( 17 ) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, bűnszervezetben való részvétel;
d) a 91/308/EGK tanácsi irányelv ( 18 ) 1. cikkében meghatározott pénzmosás esetei.
133a. cikk
Kizárási kritériumok alkalmazása és a kizárás időtartama
(A költségvetési rendelet 93., 94., 95. és 96. cikke)
(1) A kizárás időtartamának meghatározása és az arányosság elvének való megfelelés biztosítása érdekében az illetékes hatóság különösen figyelembe veszi a tények súlyosságát - beleértve azok hatását a Közösségek pénzügyi érdekeire és a róla kialakult képre -, továbbá az eltelt időt, a jogsértés időtartamát és ismétlődő voltát, a szándékosságot vagy a gondatlanság mértékét, valamint az érintett intézmény által a helyzet orvoslására tett intézkedéseket.
A kizárás időtartamának meghatározása során az illetékes hatóság lehetőséget biztosít a pályázónak vagy ajánlattevőnek, hogy kifejtse álláspontját.
Amennyiben a kizárás időtartamát a költségvetési rendelet 95. cikke (2) bekezdésében említett hatóságok és szervek határozzák meg, a Bizottság ezt az időtartamot alkalmazza, azonban nem lépi túl a költségvetési rendelet 93. cikke (3) bekezdésében rögzített maximális időtartamot.
(2) A költségvetési rendelet 93. cikkének (3) bekezdésében említett időszak legfeljebb öt év, és az alábbi adatokból kerül kiszámításra:
a) a költségvetési rendelet 93. cikke (1) bekezdésének b) és e) pontjaiban említett jogerős ítélet napjától, vagy;
b) a költségvetési rendelet 93. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett esetekben a jogsértés napjától, illetve ismétlődő jogsértések esetében a jogsértés megszűnésének napjától.
A kizárás időtartamát tíz évre lehet meghosszabbítani az a) és b) pontokban említett időponttól számított öt éven belüli ismételt jogsértés esetén, az (1) bekezdésre is figyelemmel.
(3) A pályázókat és az ajánlattevőket kizárják a közbeszerzési és támogatási eljárásból, amíg a költségvetési rendelet 93. cikk (1) bekezdése a) és d) pontjában említett helyzetek valamelyikében vannak.
134. cikk
Bizonyíték
(A költségvetési rendelet 93. és 94. cikke)
(1) A pályázók és ajánlattevők hűen aláírt és keltezett becsületbeli nyilatkozatot nyújtanak be, amely szerint nincsenek a költségvetési rendelet 93. vagy 94. cikkében említett helyzetek egyikében.
Meghívásos eljárás, versenypályázat vagy ajánlati felhívás közzétételét követő tárgyalásos eljárás esetében azonban, amennyiben az ajánlatkérő korlátozza a tárgyalásra vagy ajánlattételre meghívott pályázók számát, az összes pályázónak be kell nyújtania a (3) bekezdésben meghatározott igazolásokat.
A kockázatértékeléstől függően az ajánlatkérő eltekinthet az első albekezdésben említett nyilatkozat előírásától a legfeljebb 5 000 euro értékű szerződések esetében. Azonban a 241. cikk (1) bekezdésében, a 243. cikk (1) bekezdésében és a 245. cikk (1) bekezdésében említett szerződések esetében, az ajánlatkérő eltekinthet ezen nyilatkozat előírásától a legfeljebb 10 000 euro értékű szerződések esetében.
(2) A szerződést elnyerő ajánlattevő az ajánlatkérő által meghatározott határidőn belül, a szerződés aláírását megelőzően a (3) bekezdésnek megfelelően bizonyítékot szolgáltat az (1) bekezdésben meghatározott igazolás hitelességéről, az alábbi esetben:
a) az intézmények által saját számlára odaítélt, a 158. cikkben említett küszöbértékkel egyenlő vagy nagyobb értékű szerződések;
b) a külső fellépések területén odaítélt szerződések esetében a 241. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 243. cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 245. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott küszöbértékkel egyenlő vagy nagyobb értékű szerződések.
Az (a) és (b) pontban hivatkozott küszöbértékeknél kisebb értékű szerződések esetében az ajánlatkérő előírhatja a szerződést elnyerő ajánlattevő számára a (3) bekezdésben meghatározott bizonyíték szolgáltatását, amennyiben kétsége van afelől, hogy az utóbbi a kizárásra okot adó helyzetek valamelyikében van-e.
(3) Annak kielégítő igazolásaként, hogy a szerződést elnyerő ajánlattevő esetében nem áll fenn a költségvetési rendelet 93. cikke (1) bekezdésének a), b) vagy e) pontjában említett helyzet, az ajánlatkérő friss hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy ennek hiányában, egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság által a származási országban frissen kiállított, azzal egyenértékű okmányt fogad el, amely tanúsítja az említett követelmények teljesülését. Annak kielégítő igazolásaként, hogy az ajánlattevő esetében nem áll fenn a költségvetési rendelet 93. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett helyzet, az ajánlatkérő az érintett állam illetékes hatósága által frissen kibocsátott igazolást fogad el.
Amennyiben az érintett országban nem állítanak ki az első albekezdésben említett dokumentumot vagy igazolást, illetve a költségvetési rendelet 93. cikkében felsorolt többi kizárási ok esetében az igazolás helyettesíthető az érdekelt fél által a származási országban egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság, jegyző vagy illetékes szakmai testület előtt eskü alatt tett nyilatkozattal, vagy ennek hiányában ünnepélyes nyilatkozattal.
(4) Az ajánlattevő székhely szerinti országának nemzeti jogától függően az (1) és (3) bekezdésben említett dokumentumok jogi és/vagy természetes személyekre vonatkoznak, beleértve - amennyiben az ajánlatkérő szükségesnek ítéli - a vállalatvezetőket és minden olyan személyt, aki a pályázóval vagy ajánlattevővel kapcsolatban képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési joggal rendelkezik.
(5) Amennyiben az ajánlatkérő bizonytalan afelől, hogy a pályázó vagy az ajánlattevő valóban valamely kizárásra okot adó helyzetben van, saját maga is fordulhat a (3) bekezdésében említett illetékes hatóságokhoz annak érdekében, hogy beszerezze az adott helyzettel kapcsolatos, általa szükségesnek vélt információkat.
(6) Az ajánlatkérő felmentheti a pályázót vagy ajánlattevőt a (3) bekezdésben említett dokumentum benyújtásának kötelezettsége alól, ha egy másik beszerzési eljárásban már benyújtottak számára ilyen bizonyítékot, és amennyiben a dokumentumot egy évnél nem régebben bocsátották ki és még mindig érvényben van.
Ilyen esetben a pályázó vagy ajánlattevő becsületbeli nyilatkozatot tesz, hogy a bizonyítékul szolgáló dokumentumot egy korábbi beszerzésben már benyújtották, és megerősíti, hogy a körülményekben nem történt változás.
(7) Amennyiben az ajánlatkérő kéri, a pályázó vagy ajánlattevő eskü alatt tett nyilatkozatot nyújt be a tervezett alvállalkozótól, amely bizonyítja, hogy az nincs a költségvetési rendelet 93. és 94. cikkében említett helyzetek egyikében sem.
E nyilatkozattal szemben felmerült kétség esetén az ajánlatkérő kéri a (3) és (4) bekezdésben említett bizonyítékokat. Adott esetben az (5) bekezdést kell alkalmazni.
134a. cikk
Központi adatbázis
(A költségvetési rendelet 95. cikke)
(1) A költségvetési rendelet 95. cikkének (1) bekezdésében említett intézmények, végrehajtó ügynökségek és szervek a Bizottság által kidolgozott formátumban információt szolgáltatnak a Bizottságnak a költségvetési rendelet 93. és 94. cikkében, 96. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, valamint 96. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett helyzetek valamelyikében lévő gazdasági szereplőkről, a kizárás okáról, valamint a kizárás időtartamáról.
Ugyancsak információval szolgálnak a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szereplő feletti képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező személyekről, akik a költségvetési rendelet 93., 94. cikkében, 96 cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 96 cikke (2) bekezdése a) pontjában említett helyzetek valamelyikében vannak.
A költségvetési rendelet 95. cikkének (2) bekezdésében említett hatóságok és szervek a Bizottság által kidolgozott formátumban a következőket juttatják el a Bizottsághoz:
a) információ a következő személyekről, amelyek a költségvetési rendelet 93. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett helyzetek valamelyikében vannak, amennyiben magatartásuk káros volt a Közösségek pénzügyi érdekeire:
i. gazdasági szereplők;
ii. jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szereplő feletti képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező személyek;
b) az ítélet típusa;
c) adott esetben a közbeszerzési eljárásból való kizárás időtartama.
(2) Az (1) bekezdésben említett intézmények, hatóságok és szervek kijelölik az adatbázisban szereplő információk Bizottságnak történő közléséért, valamint Bizottságtól való fogadásáért felelős személyeket.
A költségvetési rendelet 95. cikkének (1) bekezdésében említett intézmények, hatóságok és szervek esetében a kinevezett személy a lehető leghamarabb eljuttatja az információt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, és adott esetben kéri az adat adatbázisba történő felvételét, módosítását vagy eltávolítását.
A költségvetési rendelet 95. cikkének (2) bekezdésében említett hatóságok és szervek esetében a kinevezett személy a vonatkozó ítélet kibocsátásától számított három hónapon belül eljuttatja a szükséges információt a Bizottság érintett programért vagy intézkedésért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselőjének.
A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője viszi be, módosítja, illetve távolítja el az adatokat az adatbázisból. Biztonságos kapcsolat segítségével havonta a kijelölt személyek rendelkezésére bocsátja az adatbázisban szereplő validált adatokat.
(3) Az (1) bekezdésben említett intézmények, hatóságok és szervek igazolják a Bizottság előtt, hogy az információt a 45/2001/EK rendelet, valamint a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 19 ) személyes adatok védelmére vonatkozó szabályaival összhangban állapították meg és továbbították.
Különösen előzetesen tájékoztatják valamennyi, az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplőt és személyt arról, hogy adataik az adatbázisba kerülhetnek és azokat a Bizottság a (2) bekezdésben említett kijelölt személyekhez továbbíthatja. Az intézmények, hatóságok és szervek adott esetben, helyesbítést, törlést vagy az adat bármely módosítását követően aktualizálják a továbbított információt.
Az adatbázisban szereplő minden félnek joga van a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjéhez benyújtott kérelem révén tájékoztatást kapni a rá vonatkozó adatokról.
(4) A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a Bizottságnak az adatbázis hatékony, a 95/46/EK irányelvvel összhangban történő kezeléséhez.
A harmadik országok hatóságaival és a költségvetési rendelet 95. cikkének (2) bekezdésében említett valamennyi szervvel kötött megállapodásokban rögzíteni kell az e rendelkezéseknek és a személyes adatok védelmére vonatkozó alapelvnek való megfelelést biztosító megállapodásokat.
134b. cikk
Közigazgatási és pénzügyi szankciók
(A költségvetési rendelet 96. és 114. cikke)
(1) A szerződésben megállapított szankciók alkalmazásának sérelme nélkül azon pályázókat, ajánlattevőket és szerződő feleket, akik hamis nyilatkozatot tettek, súlyos hibát vagy szabálytalanságot követtek el, csaltak vagy súlyosan megszegték szerződéses kötelezettségeiket, ki lehet zárni a Közösség költségvetéséből finanszírozott valamennyi szerződésből és támogatásból, attól, a szerződő féllel folytatott kontradiktórius eljárással megerősített időponttól számított legfeljebb öt évre, amikor a jogsértést megállapították.
Ezen időszak az első albekezdésben említett időpontot követő öt éven belüli ismételt jogsértés esetén tíz évre hosszabbítható.
(2) Azon pályázókra vagy ajánlattevőkre, akik hamis nyilatkozatot tettek, súlyos hibát vagy szabálytalanságot követtek el, vagy csaltak, pénzbírságot is ki lehet róni, amelynek mértéke az odaítélt szerződés teljes becsült értékének 2-10 %-a.
Azon szerződő felekre, akik súlyosan megszegték szerződéses kötelezettségeiket, a szóban forgó szerződés teljes értékének 2-10 %-át kitevő pénzbírságot lehet kiróni.
Ez az arány az (1) bekezdés első albekezdésében említett időpontot követő öt éven belüli ismételt jogsértés esetén 4-20 %-ra növelhető.
(3) Az intézmény a közigazgatási és pénzügyi szankciókat különösen a 133a. cikk (1) bekezdésében említett elemekre tekintettel határozza meg.
135. cikk
Kiválasztási szempontok
(A költségvetési rendelet 97. cikkének (1) bekezdése)
(1) Az ajánlatkérőnek egyértelmű és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat kell összeállítania.
(2) A kiválasztási szempontokat valamennyi beszerzési eljárásban alkalmazni kell a pályázó vagy ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitásának értékelésére.
Az ajánlatkérő megállapíthat a kapacitásra vonatkozóan olyan alsó határértékeket, amelyek alatt nem kerülhet sor pályázó kiválasztására.
(3) Bármelyik ajánlattevő, illetve pályázó felszólítható arra, hogy a cégjegyzékbe vagy a megfelelő szakmai nyilvántartásba történt bejegyzésével, illetőleg eskü alatt tett nyilatkozatával vagy egyéb igazoló okirattal, meghatározott szervezetbeli tagságával, kifejezett felhatalmazással, vagy a HÉA-nyilvántartásba való bejegyzésével bizonyítsa, hogy a hatályos nemzeti jogszabályok értelmében jogosult a szerződés végrehajtására.
(4) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban, illetve a versenytárgyalási felhívásban meghatározza az ajánlattevők, illetve a pályázók helyzetének és jogképességének ellenőrzésére kiválasztott referenciákat.
(5) A pályázók, illetve az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitásának és a (2) bekezdés értelmében megkövetelt minimális kapacitásszinteknek a bizonyítására az ajánlatkérő által megkövetelt információk nem terjedhetnek túl a szerződés tárgyán, figyelembe véve egyúttal a gazdasági szereplők jogos érdekeit, különösen a cég műszaki és üzleti titkainak védelmét illetően.
(6) Az ajánlatkérő, az általa elvégzett kockázatértékeléstől függően, dönthet úgy, hogy eltekint a pályázó vagy ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitásának bizonyítékától az alábbi szerződések esetében:
a) az intézmények által saját számlára odaítélt, legfeljebb 60 000 euro értékű szerződések;
b) fellépések területén odaítélt, a 241. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 243. cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 245. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett küszöbérték alatti szerződések.
Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy eltekint a pályázó vagy ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitásának bizonyítékától, úgy előfinanszírozás csak megegyező összegű pénzügyi biztosíték mellett adható.
136. cikk
Gazdasági és pénzügyi kapacitás
(A költségvetési rendelet 97. cikkének (1) bekezdése)
A gazdasági és pénzügyi kapacitás különösen az alábbi dokumentumok legalább egyikével igazolható:
a) megfelelő banki nyilatkozatok, vagy szakmai felelősségbiztosítás kötésének igazolása;
b) mérlegek vagy azok kivonatai legalább az utolsó két olyan évre vonatkozóan, amelyekre a számlákat lezárták, amennyiben azon ország társasági joga, ahol a gazdasági szereplő letelepedett, előírja a mérleg közzétételét;
c) a teljes árbevétel és a szerződés szerinti építési beruházásból, áruszállításból, illetve szolgáltatásból eredő árbevétel kimutatása legfeljebb az utolsó három pénzügyi év tekintetében.
(2) Amennyiben az ajánlatkérő által indokoltnak tekintett, kivételes ok következtében az ajánlattevő, illetve a pályázó nem tudja biztosítani az ajánlatkérő által előírt referenciákat, úgy gazdasági és pénzügyi kapacitását bármilyen más, az ajánlatkérő számára kielégítő módon is igazolhatja.
(3) Megfelelő esetben, egyes szerződésekkel kapcsolatban a gazdasági szereplő más személyek kapacitására is támaszkodhat, tekintet nélkül hozzájuk fűződő kapcsolata jogi természetére. Ezen esetben bizonyítania kell az ajánlatkérő előtt, hogy rendelkezésére állnak azon források, amelyek a szerződés teljesítéséhez szükségesek, például úgy, hogy bemutatja az említett személyek kötelezettségvállalását a források rendelkezésre bocsátásáról.
Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplőknek a 116. cikk (6) bekezdésében említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.
137. cikk
Műszaki és szakmai kapacitás
(A költségvetési rendelet 97. cikkének (1) bekezdése)
(1) A gazdasági szereplők műszaki és szakmai kapacitásának értékelése és ellenőrzése a (2) és (3) bekezdéssel összhangban történik. A helyszíni telepítést vagy üzembe helyezést igénylő árubeszerzésre, valamint a szolgáltatásnyújtásra és/vagy az építési beruházásra irányuló beszerzési eljárásokban az ilyen kapacitást különösen a know-how, a hatékonyság, a tapasztalat és a megbízhatóság tekintetében kell értékelni.
A gazdasági szereplők műszaki és szakmai kapacitása az árubeszerzés, a szolgáltatásnyújtás, illetve az építési beruházás jellegétől, mennyiségétől vagy nagyságrendjétől, továbbá céljától függően az alábbi dokumentumok legalább egyikével igazolható:
a) a szolgáltató, illetve a vállalkozó és/vagy a cég vezető munkatársai, és különösen a szolgáltatásnyújtásért, illetve az építési beruházásért felelős személy vagy személyek iskolai végzettsége és szakmai képzettsége;
b) jegyzék az alábbiakról:
i. az elmúlt három évben teljesített kiemelkedő szolgáltatások és áruszállítások, beleértve azok összegét, idejét, valamint azt, hogy köz- vagy magánszektorbeli szereplő volt-e megrendelő;
ii. az elmúlt öt évben végrehajtott építési beruházások, beleértve azok összegét, idejét és helyét. A legfontosabb építési beruházások jegyzékéhez csatolni kell a szabályszerű teljesítésről szóló igazolást, amelyből kiderül, hogy szakmailag megfelelő módon és hiánytalanul hajtották-e végre a beruházást;
c) azon műszaki berendezések, szerszámok és felszerelések leírása, amelyeket a cég a szolgáltatásnyújtás, illetve az építési beruházás során igénybe vesz;
d) az áru és a szolgáltatások minőségének biztosítására alkalmazott műszaki felszerelések és intézkedések, valamint a vállalkozás vizsgálati és kutatási létesítményeinek leírása;
e) az érintett, és különösen a minőség-ellenőrzésért felelős technikusok vagy műszaki testületek feltüntetése, függetlenül attól, hogy közvetlenül a céghez tartoznak-e;
f) az áruszállítás tekintetében: minták, leírások és/vagy hiteles fotók és/vagy olyan tanúsítványok, amelyeket hivatalos minőség-ellenőrző intézmények vagy elismert testületek bocsátottak ki, és amelyek igazolják, hogy a termékek megfelelnek a hatályos előírásoknak vagy szabványoknak;
g) éves kimutatás a szolgáltató, illetve a vállalkozó által alkalmazott teljes munkaerő és vezető személyzet átlagos létszámáról az utolsó három évben;
h) tájékoztatás arról, hogy a szolgáltató a szerződés mely hányadát szándékozik alvállalkozásba adni;
i) az építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében - és kizárólag a megfelelő esetekben - azon környezetgazdálkodási intézkedések feltüntetése, amelyeket a gazdasági szereplő alkalmazhat a szerződés megvalósítása során.
Amennyiben az első albekezdés b) pontjának i) alpontjában említett szolgáltatásnyújtásra vagy áruszállításra kerül sor az ajánlatkérő részére, úgy a teljesítés bizonyítása az illetékes hatóság által kiállított vagy ellenjegyzett igazolással történik.
(3) Amennyiben a szerződésben foglalt szolgáltatások vagy termékek összetettek, vagy, kivételes esetben, különleges célt szolgálnak, úgy a műszaki és a szakmai kapacitás bizonyítása olyan ellenőrzés útján is lehetséges, amelyet az ajánlatkérő vagy az ő nevében azon ország illetékes hivatalos szerve hajt végre, külön megállapodás alapján, ahol a szolgáltató, illetve a szállító letelepedett. Ezen ellenőrzések a szállító műszaki és termelési kapacitását, valamint, amennyiben szükséges, vizsgálati és kutatási létesítményeit és minőségbiztosítási intézkedéseit érintik.
(3a) Ha az ajánlatkérő a gazdasági szereplő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor a tanúsítással kapcsolatos európai szabványsorozatnak megfelelő szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia.
(3b) Ha az ajánlatkérő a gazdasági szereplő bizonyos környezetgazdálkodási szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor a 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 20 ) előírt közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS) vagy az európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló és a közösségi jogszabályoknak vagy a tanúsítás tekintetében az európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelő környezetgazdálkodási szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérők elismerik a többi tagállamban székhellyel rendelkező szervek által kibocsátott egyenértékű tanúsítványokat. Az ajánlatkérők elfogadják a gazdasági szereplőktől az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is.
(4) Megfelelő esetben, egyes szerződésekkel kapcsolatban a gazdasági szereplő más személyek kapacitására is támaszkodhat, tekintet nélkül hozzájuk fűződő kapcsolata jogi természetére. Ezen esetben bizonyítania kell az ajánlatkérő előtt, hogy rendelkezésére állnak azon források, amelyek a szerződés teljesítéséhez szükségesek, például úgy, hogy bemutatja az említett személyek kötelezettségvállalását a források rendelkezésre bocsátásáról.
Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplőknek a 116. cikk (6) bekezdésében említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.
138. cikk
A szerződés odaítélésére vonatkozó rendelkezések és szempontok
(A költségvetési rendelet 97. cikkének (2) bekezdése)
(1) A költségvetési rendelet 94. cikkének sérelme nélkül a szerződés odaítélésére az alábbi két módszer egyike alapján kerül sor:
a) a szerződés odaítélése a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján, amely esetén a szerződést azon szabályszerű ajánlat nyeri el, amely eleget tesz a megállapított feltételeknek, és a legalacsonyabb árat kínálja;
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerinti eljárás.
(2) Az összességében legelőnyösebb ajánlat az, amely esetén a legelőnyösebb az ár és a cserébe kínált minőség aránya, figyelembe véve a szerződés tárgya által indokolt szempontokat, azaz az árajánlatot, a műszaki értékeket, az esztétikai és funkcionális jellemzőket, a környezeti jellemzőket, az üzemeltetési költségeket, a nyereségességet, a teljesítési, illetve a szállítási határidőket, az értékesítést követő vevőszolgálatot és a technikai segítségnyújtást.
(3) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben meghatározza a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat kiválasztására szolgáló egyes szempontok relatív súlyozását. Ezeket a súlyozásokat - megfelelő maximális terjedelem megadása mellett - egy skálán lehet kifejezni.
Az árkritériumnak a többi kritériumhoz képest történő relatív súlyozása nem vezethet az ajánlattevő kiválasztásában az árkritérium semlegesítéséhez, az intézmény által bizonyos, az értékelő szakértők által nyújtott szolgáltatások díjazásának tekintetében megállapított költségskála sérelme nélkül.
Amennyiben, kivételes esetben, a súlyozás technikailag nem lehetséges, különösen a szerződés tárgyára való tekintettel, úgy az ajánlatkérő egyszerűen fontosságuk szerint csökkenő sorrendbe állítja az alkalmazandó szempontokat.
138a. cikk
Elektronikus árverés alkalmazása
(A költségvetési rendelet 97. cikkének (2) bekezdése)
(1) A nyílt, a meghívásos és a 127. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését a 2004/18/EK irányelv 54. cikkében leírt elektronikus árverés előzze meg, amennyiben a szerződési feltételek pontosan meghatározhatók.
Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árverés megtartható az ezen rendelet 117. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti keretszerződés felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is, valamint a 125a. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó pályázat kiírása esetén is.
Az elektronikus árverés vagy kizárólag az árakon alapul, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján ítélik oda, és/vagy az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett ajánlati összetevők értékén, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.
(2) Az elektronikus árverés megtartása mellett döntő ajánlatkérő szervnek e tényt fel kell tüntetnie az ajánlati felhívásban.
Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció többek között a következőket foglalja magában:
a) azon összetevők, amelyek értéke elektronikus árverés tárgyát képezi, feltéve hogy ezek az összetevők számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;
b) a benyújtható értékek esetleges felső határa, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó leírásból következik;
c) az elektronikus árverés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;
d) az elektronikus árverés menetére vonatkozó lényeges információk;
e) az ajánlattevők árverésen való részvételének feltételei és különösen a licitáláshoz adott esetben megkövetelt minimális eltérések;
f) a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályozásokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatos lényeges információk.
(3) Az ajánlatkérő, mielőtt elektronikus árverést tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési szemponttal/szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését.
Minden elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell kérni arra, hogy nyújtson be új árakat és/vagy új értékeket. A felhívásnak tartalmaznia kell minden szükséges információt az alkalmazott elektronikus berendezéshez történő egyéni csatlakozással kapcsolatban, és meg kell jelölnie az elektronikus árverés kezdetének napját és időpontját. Az elektronikus árverés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árverés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg.
(4) Amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében a 138. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében előírt súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelés eredményét csatolni kell.
A felhívásnak azt az elektronikus árverés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak az ajánlati felhívásban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő súlyozását; e célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékkel kell kifejezni.
Amennyiben a változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell előírni.
(5) Az ajánlatkérőnek az elektronikus árverés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul legalább annyi információval kell ellátnia, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő egyéb benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó információt is közölhet, feltéve hogy ennek lehetősége szerepel az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezenkívül bármikor közzéteheti az árverés adott szakaszában részt vevők számát. Azonban az elektronikus árverés egyik szakaszában sem fedheti fel az ajánlattevők kilétét.
(6) Az ajánlatkérő az elektronikus árverést a következő szabályozások közül egy vagy több megléte esetén zárja le:
a) az árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti az előre megállapított napot és időpontot;
b) lezárja abban az esetben, ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek. Ilyenkor az ajánlatkérő az elektronikus árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árverés lezárásáig;
c) lezárja, ha az elektronikus árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban megállapított árverési szakaszok befejeződtek.
Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy döntött, hogy az elektronikus árverést a c) ponttal összhangban - esetleg azt a b) pontban megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva - zárja le, az árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetni minden egyes árverési szakasz ütemtervét.
(7) Az elektronikus árverés lezárása után az ajánlatkérő szerv a szerződést a 138. cikkel összhangban, az elektronikus árverés eredményei alapján ítéli oda.
Az ajánlatkérő nem élhet vissza az elektronikus árverés alkalmazásával és azt nem használhatja úgy, hogy ezáltal a versenyt akadályozza, korlátozza vagy torzítsa, vagy a szerződésnek a közzétett ajánlati felhívásban meghirdetett és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott tárgyát megváltoztassa.
139. cikk
Kirívóan alacsony árajánlat
(A költségvetési rendelet 97. cikkének (2) bekezdése)
(1) Amennyiben egy adott szerződéssel kapcsolatban az árajánlat kirívóan alacsonynak tűnik, úgy az ajánlatkérő az ajánlat kizárólag ilyen okból történő elutasítását megelőzően írásban bekéri az ajánlat általa lényegesnek tartott elemeire vonatkozó részletes adatokat, és a felek megfelelő meghallgatását követően ellenőrzi azokat, figyelembe véve a kapott magyarázatokat. Az említett pontosítások különösen érinthetik a szolgáltatás végrehajtásának helye szerint hatályban lévő munkavédelmi és munkakörülményekre vonatkozó rendelkezések tiszteletben tartását.
Az ajánlatkérő különösen az alábbiakra vonatkozó magyarázatokat veszi figyelembe:
a) a gyártási folyamat, a szolgáltatásnyújtás, illetve az építési módszerek gazdaságossága;
b) a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő rendelkezésére álló kivételesen kedvező feltételek;
c) az ajánlat eredetisége.
(2) Amennyiben az ajánlatkérő azt állapítja meg, hogy a kirívóan alacsony árajánlat állami támogatás eredménye, úgy csak akkor utasíthatja el az ajánlatot kizárólag ezen okból, ha az ajánlattevő nem tudja bizonyítani az ajánlatkérő által meghatározott ésszerű időn belül, hogy a kérdéses támogatást véglegesen, az állami támogatásra vonatkozó közösségi szabályokban meghatározott eljárásokkal és határozatokkal összhangban kapta.
140. cikk
Az ajánlatok beérkezésére és a részvételi kérelemre vonatkozó határidő
(A költségvetési rendelet 98. cikkének (1) bekezdése)
(1) Az ajánlatok és a részvételi kérelem beérkezésére vonatkozóan az ajánlatkérő által naptári napokban megadott határidőnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy ésszerű és az érdeklődő felek számára is megfelelő időtartamot biztosítson az ajánlatok előkészítésére és benyújtására, figyelembe véve különösen a szerződés összetettségét, vagy a helyszín megtekintésének, illetve a dokumentációhoz csatolt okmányokba való helyszíni betekintés szükségességét.
(2) A 158. cikkben megállapított küszöbértéket elérő vagy azt meghaladó értékű szerződés esetén a nyílt eljárás során az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlati felhívás feladásának napjától számított legalább ötvenkét nap.
(3) Meghívásos eljárásban a 125b. cikkben említett versenypályázat alkalmazásának esetén, és ajánlati felhívás közzétételével zajló tárgyalásos eljárásban, ha a szerződés meghaladja a 158. cikkben megállapított küszöbértéket, a részvételi kérelmek beérkezésének határideje az ajánlati felhívás feladásának napjától számított legalább 37 nap.
A 158. cikkben megállapított küszöbértéket elérő vagy azt meghaladó értékű szerződés esetén a meghívásos eljárás során az ajánlatok beérkezésének határideje a versenytárgyalási felhívás feladásának napjától számított legalább negyven nap.
Ugyanakkor a 128. cikkben említett meghívásos eljárás során a részvételi szándék kifejezésére való felhívás közzététele után az ajánlatok beérkezésének határideje a versenytárgyalási felhívás feladásának napjától számított legalább huszonegy nap.
(4) Azokban az esetekben, amelyekben a 118. cikk (2) bekezdésével összhangban az ajánlatkérő előzetes tájékoztató hirdetményt küldött el közzétételre vagy tett közzé felhasználói oldalán ő maga, az ajánlatok beérkezésének minimális határideje általánosságban harminchat napban állapítható meg és semmilyen esetben nem lehet kevesebb az ajánlati felhívás vagy a versenytárgyalási felhívás elküldésének időpontjától számított huszonkét napnál.
Az első albekezdésben említett határidő csökkentése csak abban az esetben lehetséges, ha az előzetes tájékoztató hirdetmény megfelel az alábbi feltételeknek:
a) tartalmazza az ajánlati felhívás alapján megkövetelt összes információt, feltéve ha ezek az információk elérhetőek a hirdetmény közzétételének időpontjában;
b) az előzetes tájékoztató hirdetményt az ajánlati felhívás feladásának időpontját legalább ötvenkét nappal és legfeljebb tizenkét hónappal megelőzően küldték el közzétételre.
(5) Az ajánlatok beérkezésének határideje öt nappal csökkenthető, az ajánlati felhívás vagy a részvételi szándék kifejezésére való felhívás közzétételétől számítva, ha a versenytárgyalási felhíváshoz kapcsolódó teljes dokumentáció elektronikus úton szabadon és közvetlenül hozzáférhető.
141. cikk
A versenytárgyalási dokumentáció beszerzésére rendelkezésre álló idő
(A költségvetési rendelet 98. cikkének (1) bekezdése)
(1) Feltéve, hogy az ajánlatok benyújtására megállapított határidő lejárta előtt kellő időben érkezik a kérés, a dokumentációt vagy az ismertetőket a 125b. cikkben említett eljárásban és a kiegészítő dokumentumokat a kérés kézhezvételétől számított hat naptári napon belül meg kell küldeni minden olyan gazdasági szereplőnek, aki dokumentációt kért vagy párbeszédben való részvételi szándékáról, illetve ajánlattételi szándékáról nyilatkozott, a (4) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel. Az ajánlatkérőnek nem kell válaszolniuk az ajánlatok határidejének lejárta előtt kevesebb, mint öt munkanappal benyújtott továbbítási kérelmekre.
(2) Feltéve, hogy a kérés az ajánlatok benyújtására megállapított határidő lejárta előtt kellő időben érkezik, a dokumentációhoz, az ismertetőhöz vagy a kiegészítő dokumentációhoz kapcsolódó kiegészítő információt legkésőbb az ajánlatok benyújtási határideje előtt hat nappal, vagy, ha az információkérés az ajánlatok benyújtási határideje előtt kevesebb, mint nyolc nappal érkezett, a kérés kézhezvétele után a lehető legrövidebb késedelemmel meg kell küldeni egyidejűleg minden olyan gazdasági szereplőnek, aki dokumentációt kért vagy párbeszédben való részvételi szándékáról, illetve ajánlattételi szándékáról nyilatkozott. Az ajánlatkérőknek nem kell válaszolniuk az ajánlatok határidejének lejárta előtt kevesebb, mint öt munkanappal benyújtott továbbítási kérelmekre, de lehetőség szerint válaszolhatnak azokra.
(3) Amennyiben a dokumentáció és a kiegészítő okmányok, illetve információ bármely okból nem bocsátható rendelkezésre az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha az ajánlatok csak a helyszín megtekintése vagy az okmányokba való helyszíni betekintés után állíthatók össze, úgy az ajánlatok beérkezésének 140. cikkben említett határideje meghosszabbításra kerül, hogy a gazdasági szereplők, a 240. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, megismerhessék az ajánlat elkészítéséhez nélkülözhetetlen információkat. E meghosszabbítást megfelelő módon ki kell hirdetni, összhangban a 118-121. cikkben leírt rendelkezésekkel.
(4) Nyílt eljárásban, ideértve a 125a. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszereket, az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha minden versenytárgyalási dokumentáció és kiegészítő dokumentum szabadon, teljeskörűen és közvetlenül hozzáférhető elektronikus formában. A 118. cikk (3) bekezdésében említett ajánlati felhívás ebben az esetben annak az internetoldalnak az elérhetőségét tartalmazza, amelyen megtekinthetők az említett dokumentumok.
142. cikk
Sürgősségi határidők
(A költségvetési rendelet 98. cikkének (1) bekezdése)
(1) Ajánlati felhívás közzétételével történő meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén, amennyiben kellően indokolt sürgősségre való tekintettel lehetetlen a 140. cikk (3) bekezdésében említett határidők betartása, úgy az ajánlatkérő az alábbi, naptári napokban kifejezett határidőket szabhatja:
a) a részvételi kérelmek beérkezésének tekintetében a határidő nem lehet kevesebb az ajánlati felhívás feladásától számított tizenöt napnál, vagy tíz napnál, amennyiben a hirdetményt az EKHKH-nak elektronikus úton küldték meg;
b) az ajánlatok beérkezésének határideje, amely nem lehet kevesebb a versenytárgyalási felhívás elküldésének napjától számított tíz napnál.
(2) A meghívásos eljárás, valamint a gyorsított versenytárgyalási eljárás esetén a dokumentációhoz kapcsolódó kiegészítő információt valamennyi pályázónak vagy ajánlattevőnek legkésőbb az ajánlatok benyújtási határideje előtt hat nappal küldik meg, feltéve hogy a kérés kellő időben érkezik.
143. cikk
Értesítések
(A költségvetési rendelet 98. cikkének (1) bekezdése)
(1) Az ajánlatokra és a részvételi kérelmek benyújtására vonatkozó szabályokat az ajánlatkérő határozza meg, aki kiválaszthat egy kizárólagos kommunikációs módot. Az ajánlatok és a részvételi kérelmek levélben vagy elektronikus formában nyújthatók be. Ezenkívül a részvételi kérelmek telefaxon is továbbíthatók.
A kiválasztott kommunikációs módok megkülönböztetéstől mentesek és nem lehet hatásuk a gazdasági szereplők odaítélési eljáráshoz való hozzáférésének korlátozása.
A kiválasztott kommunikációs módok garantálják, hogy
a) minden egyes ajánlat tartalmazza az adott ajánlat értékeléséhez szükséges összes információt;
b) az adatok sértetlensége megmaradjon;
c) az ajánlatok bizalmas kezelése megmaradjon és hogy az ajánlatkérő csak akkor ismerhesse meg az ajánlatok tartalmát, amikor az ajánlatok benyújtására megszabott határidő már letelt.
Szükség esetén, a bíróság előtt érvényes bizonyítás céljából, az ajánlatkérő előírhatja, hogy a telefaxon továbbított részvételi kérelmekről levélben, illetve elektronikus úton, a lehető legrövidebb időn belül, de minden körülmények között a 140. és a 251. cikkben előírt határidő letelte előtt visszaigazolást küldjenek.
Az ajánlatkérő megkövetelheti, hogy az elektronikus úton benyújtott ajánlatokat az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 21 ) meghatározottak szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírással lássák el.
(1a) Amennyiben az ajánlatkérő engedélyezi az ajánlatok és a részvételi kérelmek elektronikus úton történő továbbítását, az alkalmazott eszközök, valamint azok műszaki jellemzői megkülönböztetéstől mentesek, a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhetőek és az általában használt információtechnológiai eszközökkel kompatibilisek. Az ajánlatok és a részvételi kérelmek benyújtásához szükséges előírásokkal kapcsolatos információkat, ideértve a kódolást is, az ajánlattevők vagy kérelmezők rendelkezésére bocsátják.
Ezenkívül az ajánlatok és a részvételi kérelmek átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük a 2004/18/EK irányelv X. mellékletében foglalt elvárásoknak.
(2) Az ajánlatok levélben történő továbbítása esetében az ajánlattevő választása alapján ez a következő módokon valósulhat meg:
a) postai úton vagy futárszolgálattal, amely esetekben a versenytárgyalási dokumentációban rögzíteni kell, hogy az ajánlat benyújtásának napja, a postai bélyegzővel igazolt feladás napja vagy a kézbesítési igazolás a hiteles;
b) az intézmény helyiségeiben történő kézbesítéssel, amelyet az ajánlattevő személyesen, vagy megbízottja útján végezhet; e célból a versenytárgyalási dokumentáció meghatározza a 130. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett információk mellett azon szervezeti egységet, ahová - megfelelően aláírt és keltezett átvételi elismervény ellenében - be kell nyújtani az ajánlatot.
(3) A titoktartás, továbbá az ajánlatok levélben történő elküldéséből eredő problémák elkerülése érdekében a versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell az alábbi rendelkezést:
"Az ajánlatokat lezárt borítékban kell benyújtani, amely maga is egy újabb, lezárt borítékban található. A belső borítékra a címzett szervezeti egység neve mellett a versenytárgyalási felhívásban feltüntetett módon rá kell írni: »Versenytárgyalási felhívás - a postaszolgálat nem bonthatja fel«. Öntapadós borítékok használata esetén ragasztószalaggal le kell zárni azokat, és a feladónak úgy kell aláírnia, hogy aláírása érintse a ragasztószalagot és a borítékot is."
144. cikk
Ajánlati biztosítékok
(A költségvetési rendelet 98. cikkének (2) bekezdése)
Az ajánlatkérő a 150. cikkel összhangban letétbe helyezett ajánlati biztosítékot kérhet, amely a szerződés összértéke 1-2 %-ának felel meg.
Az ajánlati biztosíték feloldására a szerződés odaítélését követően kerül sor. Amennyiben a megjelölt határidőig nem érkezik be ajánlat, vagy az ajánlatot később visszavonják, a biztosíték összege elvész.
145. cikk
Az ajánlatok, illetve a részvételi kérelmek felbontása
(A költségvetési rendelet 98. cikkének (3) bekezdése)
(1) A 143. cikk rendelkezéseinek megfelelő valamennyi részvételi kérelem és ajánlat felbontásra kerül.
(2) Amennyiben a szerződés értéke meghaladja a 129. cikk (1) bekezdésében megállapított küszöbértéket, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő bizottságot nevez ki az ajánlatok felbontására.
Az ajánlatbontó bizottság legalább három olyan személyből áll, akik az érintett intézmény szervezeti egységei közül legalább kettőt képviselnek közöttük fennálló hierarchikus viszony nélkül, és akik közül legalább egy nem függ az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőtől. Az érdekellentétek elkerülése érdekében e személyekre a költségvetési rendelet 52. cikkében megállapított kötelezettségek vonatkoznak.
A 254. cikkben említett, vagy egy tagállamban elszigetelten működő képviseletekre és helyi szervekre különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó azon követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony.
Az intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárások esetében az ajánlatbontó bizottságot a közbeszerzési eljárásért felelős intézmény illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője nevezi ki. Az ajánlatbontó bizottság összeállítása a lehetséges mértékig tükrözi a közbeszerzési eljárás intézményközi jellegét.
(3) Az ajánlatok levélben történő elküldésének esetében az ajánlatbontó bizottság egy vagy több tagja kézjegyével látja el azokat a dokumentumokat, amelyek az egyes ajánlatok feladásának napját és időpontját tanúsítják.
Kézjegyükkel látják el továbbá:
a) valamennyi ajánlat minden egyes oldalát; vagy
b) valamennyi ajánlat borítóoldalát és azon oldalakat, amelyek pénzügyi adatokat tartalmaznak, aminek során a (2) bekezdés harmadik albekezdésében említett esetek kivételével az eredeti ajánlat integritását az engedélyezésre jogosult szervezeti egységtől független szervezeti egység által alkalmazott bármilyen megfelelő módon garantálják.
Amennyiben a szerződést a 138. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján ítélik oda, úgy a követelményeknek megfelelő ajánlatokban szereplő árakat közzé kell tenni.
A beérkezett ajánlatok felbontásáról a bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet kell készíteni, amely meghatározza azon ajánlatokat, amelyek megfelelnek a követelményeknek, és azokat is, amelyek nem, és hivatkozással az ajánlatok benyújtására vonatkozóan a 143. cikkben említett eljárásokra, közli azon okokat, amelyek következtében a nem megfelelő ajánlatok elutasításra kerültek.
146. cikk
Az ajánlatokat és a részvételi kérelmeket értékelő bizottság
(A költségvetési rendelet 98. cikkének (4) bekezdése)
(1) Minden megfelelőnek nyilvánított részvételi kérelmet és ajánlatot egy értékelő bizottság értékel és rangsorol mindkét szakaszban az előzetesen bejelentett kizárási és kiválasztási, valamint odaítélési kritériumok alapján.
A bizottságot az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jelöli ki, hogy szakvéleményt adjon a 129. cikk (1) bekezdésében említett küszöbértéket meghaladó szerződésekkel kapcsolatban.
Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azonban dönthet úgy, hogy az értékelő bizottságnak az ajánlatokat csak az odaítélési szempontok alapján kell értékelnie és rangsorolnia, míg a kizárási és kiválasztási szempontok értékelése az összeférhetetlenség elkerülését garantáló egyéb megfelelő módon történik.
(2) Az ajánlatbontó bizottság legalább három olyan személyből áll, akik az érintett intézmény szervezeti egységei közül legalább kettőt képviselnek közöttük fennálló hierarchikus viszony nélkül, és akik közül legalább egy nem függ az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőtől. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében e személyekre a költségvetési rendelet 52. cikkében megállapított kötelezettségek vonatkoznak.
A 254. cikkben említett, vagy egy tagállamban elszigetelten működő képviseletekre és helyi szervekre különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó azon követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony.
Az értékelő bizottság állhat ugyanazon személyekből is, mint az ajánlatbontó bizottság.
Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése alapján külső szakértők is segíthetik a bizottságot. Az ajánlatkérő gondoskodik arról, hogy e szakértők tiszteletben tartják a költségvetési rendelet 52. cikkében említett kötelezettségeket.
Az intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárások esetében az értékelő bizottságot a közbeszerzési eljárásért felelős intézmény illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője nevezi ki. Az értékelő bizottság összeállítása a lehetséges mértékig tükrözi a közbeszerzési eljárás intézményközi jellegét.
(3) Az ajánlati felhíváshoz mellékelt okmányokban meghatározott valamennyi lényeges követelménynek, vagy az azokban megállapított egyedi követelményeknek nem megfelelő részvételi kérelmek és ajánlatok kizárásra kerülnek.
Az értékelő bizottság vagy az ajánlatkérő azonban felkérheti a pályázókat, illetve az ajánlattevőket, hogy az általa meghatározott határidőn belül nyújtsanak be kiegészítő anyagot, vagy tisztázzák a kizárási és kiválasztási szempontokra vonatkozóan benyújtott dokumentumokban foglaltakat.
Azoknak a pályázóknak illetve ajánlattevőknek az ajánlatai tekintendők elfogadhatónak, akik a pályázatból nincsenek kizárva és megfelelnek a kiválasztási kritériumoknak.
(4) Az e rendelet 139. cikkében említett, kirívóan alacsony árajánlat esetén az értékelő bizottság bekér az árajánlat összeállításával kapcsolatos valamennyi lényeges információt.
147. cikk
Az értékelés eredménye
(A költségvetési rendelet 99. cikke)
(1) A követelményeknek megfelelő részvételi kérelmek és ajánlatok értékeléséről és rangsorolásáról keltezéssel ellátott, írásos jegyzőkönyv készül.
Az írásos jegyzőkönyvet az értékelő bizottság minden tagja aláírja.
Az értékelő bizottság nem volt illetékes az ajánlatoknak a kizárási és kiválasztási szempontok alapján történő értékelésében és rangsorolásában, akkor az írásos jegyzőkönyvet azok a személyek is aláírják, akiket az engedélyezésre jogosult tisztviselő erre felhatalmazott. Az írásos jegyzőkönyvet jövőbeni hivatkozás céljára meg kell őrizni.
(2) Az írásos jegyzőkönyv legalább az alábbiakat tartalmazza:
a) az ajánlatkérő neve és címe, valamint a szerződés, a keretszerződés, illetve a dinamikus beszerzési rendszer tárgya és értéke;
b) az elutasított pályázók, illetve ajánlattevők neve, és az elutasítás oka;
c) az értékelésben részt vevő pályázók, illetve ajánlattevők neve, és kiválasztásuk oka;
d) a kirívóan alacsony árajánlatok elutasításának oka;
e) a javasolt pályázók, illetve ajánlattevők neve és a kiválasztásuk okai, továbbá, amennyiben ismert, a szerződés vagy a keretszerződés azon hányada, amelyet az ajánlattevő harmadik személynek alvállalkozásba szándékozik adni.
(3) Az ajánlatkérő ezt követően hozza meg döntését, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:
a) az ajánlatkérő neve és címe, valamint a szerződés, a keretszerződés, illetve a dinamikus beszerzési rendszer tárgya és értéke;
b) az elutasított pályázók, illetve ajánlattevők neve, és az elutasítás oka;
c) az értékelésben részt vevő pályázók, illetve ajánlattevők neve, és kiválasztásuk oka;
d) a kirívóan alacsony árajánlatok elutasításának oka;
e) a kiválasztott pályázók, illetve ajánlattevők neve és kiválasztásuk okai, utalva a kiválasztás és a szerződés odaítélésének előzetesen bejelentett szempontjaira, továbbá, amennyiben ismert, a szerződésnek vagy a keretszerződésnek azon hányada, amelyet az ajánlattevő harmadik személynek alvállalkozásba szándékozik adni;
f) tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd esetén a 125b., 126., 127., 242., 244., 246. és 247. cikkben említett körülmények, amelyek az eljárás alkalmazását indokolják;
g) adott esetben az ajánlatkérő azon döntésének indokolása, hogy nem ítéli oda a szerződést.
Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetén az első albekezdésben említett döntést a közbeszerzési eljárásban illetékes ajánlatkérő hozza meg.
148. cikk
Kapcsolattartás az ajánlatkérő és az ajánlattevő között
(A költségvetési rendelet 99. cikke)
(1) Az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kapcsolattartásra, kivételként, a szerződés odaítélésének eljárása során a (2) és (3) bekezdésben előírt feltételek szerint kerülhet sor.
(2) Az ajánlatok benyújtásának határideje előtt a 141. cikkben említett kiegészítő okmányok és információ tekintetében az ajánlatkérő:
a) az ajánlattevő kérésére kiegészítő információt ad kizárólag a szerződés természetének tisztázására; az ilyen információt ugyanazon a napon a többi olyan ajánlattevőnek is rendelkezésére bocsátja, aki kikérte a dokumentációt;
b) amennyiben hibát, pontatlanságot, kihagyást vagy egyéb elírást talál az ajánlati felhívás, a versenytárgyalási felhívás vagy a dokumentáció szövegében, úgy saját kezdeményezésére, az eredeti ajánlati felhívás esetében alkalmazottal azonos módon, ugyanazon a napon tájékoztatja arról az érintett személyeket.
(3) Amennyiben az ajánlatok felbontását követően szükségessé válik egyes ajánlatok tisztázása, vagy nyilvánvaló elírást kell kijavítani az ajánlatban, úgy az ajánlatkérő kapcsolatba léphet az ajánlattevővel, de e kapcsolatfelvétel nem eredményezheti az ajánlatban foglalt feltételek bárminemű módosítását.
(4) Valamennyi kapcsolatfelvételről feljegyzés készül.
(5) A 2004/18/EK irányelv IIB. melléklete szerinti jogi szolgáltatásokra vonatkozó szerződések esetében az ajánlatkérő felveheti az ajánlattevőkkel a kiválasztási és/vagy odaítélési kritériumoknak való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges kapcsolatot.
149. cikk
A pályázóknak és ajánlattevőknek nyújtott információ
(A költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdése, 101. és 105. cikke)
(1) Az ajánlatkérő a lehető legrövidebb határidőn belül tájékoztatja a pályázókat és az ajánlattevőket a szerződés, a keretszerződés vagy egy dinamikus beszerzési rendszerbe való felvétel odaítéléséről, beleértve az indoklást, amelynek alapján úgy döntöttek, hogy nem kötnek szerződést vagy keretszerződést, illetve nem hoznak létre dinamikus beszerzési rendszert, amellyel kapcsolatban versenyeztetés történt, valamint amelynek alapján úgy döntöttek, hogy újrakezdik az eljárást.
(2) Az ajánlatkérő az írásos kérelem kézhezvételét követő legfeljebb tizenöt naptári napon belül rendelkezésre bocsátja a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdésében előírt információt.
(3) A közösségi intézmények által saját számlájukra odaítélt szerződések esetében, amelyek értéke a 158. cikkben megállapított küszöbökkel egyenlő vagy azok felett van, és nincsenek kizárva a 2004/08/EK irányelv hatálya alól, az ajánlatkérő valamennyi sikertelen ajánlattevőt vagy pályázót egy időben és egyesével, postai úton, faxon vagy e-mailben tájékoztat arról, hogy pályázatukat vagy ajánlatukat elutasították a következő szakaszok valamelyikében:
a) a két különálló szakaszban szervezett közbeszerzési eljárások esetében röviddel azután, hogy döntöttek a kizárási és válogatási feltételek alapján és az odaítélésről szóló határozat előtt;
b) az odaítélésről és az ajánlatok elutasításáról szóló határozatok esetében a lehető leghamarabb, de legkésőbb az odaítélésről szóló döntést követő héten.
Az ajánlatkérő valamennyi esetben feltünteti az ajánlat vagy pályázat elutasításának okait és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.
A sikertelen ajánlattevők vagy pályázók elutasításáról történő értesítéssel egyidejűleg, értesítik a nyertes ajánlattevőt az odaítélési döntésről, annak pontosításával, hogy az értesítés tárgyát képező döntés nem jelent kötelezettségvállalást az érintett ajánlatkérő részéről.
A sikertelen ajánlattevők vagy pályázók írásbeli, levél, fax vagy elektronikus üzenet formájában továbbított kérésre további tájékoztatást kaphatnak az elutasítás okairól, valamint valamennyi elfogadható ajánlatott benyújtott ajánlattevő tájékoztatást kaphat a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és előnyeiről, valamint a nyertes ajánlattevő nevéről, a költségvetési rendelet 100. cikke (2) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül. Az ajánlatkérők a kérelem kézhezvételétől számított maximum tizenöt naptári napos határidőn belül válaszolnak.
149a. cikk
A szerződés aláírása
(A költségvetési rendelet 100. és 105. cikke)
A szerződés aláírása előtt a szerződés végrehajtása nem kezdődhet meg.
4. szakasz
Biztosítékok és ellenőrzés
150. cikk
Előzetes biztosíték
(A költségvetési rendelet 102. cikke)
(1) Amennyiben a szállítónak, a vállalkozónak, illetve a szolgáltatónak előzetes biztosítékot kell letétbe helyeznie, úgy a letétbe helyezett összegnek és a letéti időszaknak meg kell felelnie a biztosíték érvényesítésére vonatkozó követelményeknek.
(2) A biztosítékot bank vagy arra felhatalmazott pénzügyi intézmény nyújthatja. A biztosíték helyettesíthető harmadik személy által nyújtott készfizető kezességgel is.
A biztosíték összegét euróban kell megadni.
A biztosíték célja az, hogy a bank vagy a pénzügyi intézmény, illetve az érintett harmadik személy visszavonhatatlan készfizető kezességet nyújtson, és az ajánlattevő kötelezettségeiért első felszólításra felelőssé tehető legyen.
151. cikk
Teljesítési biztosíték
(A költségvetési rendelet 102. cikke)
(1) A 250. cikkre is figyelemmel, az engedélyezésre jogosult tisztviselő az áru beszerzésére és a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében szokásos kereskedelmi feltételekkel, illetve az építési beruházásra irányuló szerződésekre vonatkozó különleges feltételekkel összhangban kérheti teljesítési biztosíték nyújtását.
A 345 000 eurót meghaladó összegű építési beruházásra irányuló szerződés esetén kötelező ilyen biztosíték nyújtása.
(2) A biztosíték összege, amely a szerződés teljes értékének 10 %-át teszi ki, levonható a mindenkori kifizetésekből.
A teljesítési biztosíték helyettesíthető a záró kifizetésből visszatartott összeggel is, amely biztosítékul szolgál a szolgáltatás, az áruszállítás, illetve az építési beruházás végleges átvételéig.
(3) A biztosíték felszabadítására a szerződés feltételeivel összhangban kerül sor, kivéve ha a szerződést nem, illetve nem megfelelően teljesítették, vagy a teljesítés késedelmes. Ilyen esetben a biztosíték egy részét vissza kell tartani az elszenvedett kár arányában.
152. cikk
Előfinanszírozási garancia
(A költségvetési rendelet 102. cikke)
A 150 000 eurót meghaladó összegű, illetve a 135. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett előfinanszírozási kifizetések esetében biztosítékra van szükség.
Amennyiben azonban a szerződő fél köztestület, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, kockázatértékelésének függvényében, felmentheti a kötelezettség alól.
A biztosíték felszabadítására akkor kerül sor, amikor az előfinanszírozás összegét levonják a szerződő fél javára a szerződéses feltételekkel összhangban teljesített időközi vagy záró kifizetésekből.
153. cikk
A szerződés felfüggesztése hiba vagy szabálytalanság esetén
(A költségvetési rendelet 103. cikke)
(1) A költségvetési rendelet 103. cikke értelmében a szerződés felfüggesztésre kerül annak ellenőrzésére, hogy a feltételezett jelentős hibák, szabálytalanságok vagy csalások valóban megtörténtek-e. Ha nem nyernek megerősítést, a szerződés teljesítése a lehető leghamarabb folytatódik.
(2) Jelentős hibának vagy szabálytalanságnak egy szerződés vagy jogi előírás rendelkezéseinek olyan cselekedetből vagy mulasztásból eredő megsértése minősül, amely veszteséget okoz, vagy okozhat a Közösség költségvetésének.
2. FEJEZET
A közösségi intézmények által saját számlájuk terhére odaítélt szerződésekre alkalmazandó különös rendelkezések
154. cikk
A küszöbértékek elérésének meghatározása
(A költségvetési rendelet 104. és 105. cikke)
Az egyes intézményeken belül a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő feladata annak felmérése, hogy elérték-e a költségvetési rendelet 105. cikkében megállapított küszöbértékeket.
155. cikk
Külön szerződések és többtételes szerződések
(A költségvetési rendelet 91. és 105. cikke)
(1) Egy szerződés becsült értéke nem határozható meg olyan módon, amely alkalmas az e rendeletben megállapított követelmények megkerülésére, és nem is osztható részekre ilyen céllal.
Amennyiben helyénvaló, technikailag kivitelezhető és költséghatékony, a 158. cikkben meghatározott küszöbökkel egyenlő, vagy azoknál magasabb értékű szerződéseket egy időben, külön tételek formájában kell odaítélni.
(2) Amennyiben az árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra vagy építési beruházásra irányuló beszerzési szerződés több tételre oszlik, amely tételek mindegyike önálló szerződés tárgyát képezi, úgy a szerződés valamennyi tételének értékét figyelembe kell venni az alkalmazandó küszöbérték értékelésekor.
Amennyiben a tételek összértéke eléri vagy meghaladja a 158. cikkben megállapított küszöbértéket, úgy a költségvetési rendelet 90. cikke (1) bekezdésének, valamint 91. cikke (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók minden egyes tételre, azok kivételével, amelyek becsült értéke szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló szerződés esetén kevesebb, mint 80 000 euró, illetve építési beruházásra irányuló szerződés esetén kevesebb, mint 1 000 000 euró, feltéve hogy e tételek összértéke nem haladja meg a szóban forgó szerződésben foglalt valamennyi tétel összértékének 20 %-át.
(3) Amennyiben a tervezett, egynemű árubeszerzés külön tételekre bontott, párhuzamos szerződések kötését eredményezheti, úgy valamennyi ilyen tétel becsült összértékét kell alapul venni az alkalmazandó küszöbérték meghatározásához.
(4) Amennyiben a szerződést külön tételek formájában ítélik oda, a pályázatokat tételenként külön értékelik. Amennyiben ugyanannak az ajánlattevőnek több tételt ítélnek oda, elegendő egyetlen, e tételeket magában foglaló szerződést aláírni.
156. cikk
Egyes szerződések becsült értékének meghatározására vonatkozó rendelkezések
(A költségvetési rendelet 105. cikke)
(1) Egy szerződés becsült értékének kiszámításához az ajánlatkérő az ajánlattevőnek fizetendő teljes díjazást veszi figyelembe.
Amennyiben a szerződés opciókat vagy lehetséges megújítást tartalmaz, úgy a számítás alapja a jóváhagyott maximális összeg, beleértve az opciós jogokat és a megújítást is.
A becslést az ajánlati felhívás elküldésének időpontjában kell elvégezni, vagy amennyiben ilyen hirdetményt nem kívánnak közzé tenni, abban az időpontban, amikor az ajánlatkérő elindítja az odaítélési eljárást.
(1a) A keretszerződések és a dinamikus beszerzési rendszerek esetében a keretszerződés vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartama alatt tervezett összes szerződés maximális értékét kell figyelembe venni.
(2) Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetén figyelembe kell venni a következőket:
a) biztosítási szolgáltatás esetében a fizetendő biztosítási díj és egyéb díjazások;
b) banki vagy pénzügyi szolgáltatás esetén a díjak, jutalékok, kamatok és egyéb díjazások;
c) tervezési szerződések esetén a fizetendő tiszteletdíjak, jutalékok, valamint a díjazás egyéb módjai.
(3) Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetén, amely nem határozza meg a teljes árat, illetve lízing-, bérleti szerződés vagy bérlet útján történő vétel esetén a következő értéket kell alapul venni a becsült érték kiszámításához:
a) határozott időre szóló szerződés esetén:
i. amennyiben a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama nem haladja meg a negyvennyolc hónapot, illetve az áru beszerzésére irányuló szerződés időtartama nem haladja meg a tizenkét hónapot, a szerződésnek a teljes futamidőre számított összértéke;
ii. amennyiben az áru beszerzésére irányuló szerződés időtartama meghaladja a tizenkét hónapot, úgy a szerződés összértéke, a becsült maradványértéket is beleértve;
b) határozatlan időre szóló szerződés, illetve a negyvennyolc hónapot meghaladó időre szóló, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetén a szerződés havi értéke, szorozva negyvennyolccal.
(4) Rendszeresen odaítélt vagy adott időn belül meghosszabbítandó, szolgáltatásnyújtásra vagy áru beszerzésére irányuló szerződés esetén a szerződés értékének kiszámítása a következőképpen történik:
a) az ugyanazon kategóriába tartozó szolgáltatásokra, illetve termékekre az előző pénzügyi évben vagy tizenkét hónapban odaítélt, hasonló szerződések tényleges összköltsége, amennyiben lehetséges, az eredeti szerződés megkötését követő tizenkét hónapban várhatóan bekövetkező, mennyiségi vagy értékbeli változások szerint korrigálva; vagy
b) az első szolgáltatásnyújtást, illetve az első szállítást követő tizenkét hónapban vagy, amennyiben meghaladja a tizenkét hónapot, a szerződés időtartama alatt egymást követő szerződések becsült összköltsége.
(5) Építési beruházásra irányuló beszerzési szerződés esetén nemcsak a beruházás értékét kell figyelembe venni, hanem a beruházás végrehajtásához szükséges, és a vállalkozó részére az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott árukészletek becsült összértékét is.
157. cikk
Az előzetes tájékoztató hirdetményre vonatkozó küszöbérték
(A költségvetési rendelet 105. cikke)
Az előzetes tájékoztató hirdetmény közzétételére vonatkozó, a 118. cikkben említett küszöbértékek a következők:
a) 750 000 euró a 2004/18/EK irányelv IIA. mellékletében felsorolt, áru beszerzésére, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzési szerződéseknél;
b) 5 278 000 euro építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseknél.
158. cikk
A 2004/18/EK irányelv eljárásainak alkalmazásához megállapított küszöbértékek
(A költségvetési rendelet 105. cikke)
(1) A költségvetési rendelet 105. cikkében hivatkozott határértékek a következők:
a) 137 000 euro a 2004/18/EK irányelv IIA. mellékletében felsorolt, árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, kivéve a melléklet 8. kategóriájába sorolt kutatási és fejlesztési szerződéseket;
b) 211 000 euro a 2004/18/EK irányelv IIB. mellékletében felsorolt, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint a 2004/18/EK irányelv IIA. mellékletében a 8. kategóriába sorolt kutatási és fejlesztési szerződéseket esetében;
c) 5 278 000 euro építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseknél.
(2) A költségvetési rendelet 105. cikkében említett határidők a 104., 141. és 142. cikkben foglalt határidőknek felelnek meg.
158a. cikk
A szerződés aláírását megelőző várakozási időszak
(A költségvetési rendelet 105. cikke)
(1) Az ajánlatkérő a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződést vagy a keretszerződést a sikeres ajánlattevővel csak a következő időpontoktól számított 14 naptári nap elteltével írhatja alá.
Ezt az időszakot az alábbi időpontok egyikétől kell számítani:
a) az odaítélési határozatok és az elutasító határozatok egyidejű feladását követő nap;
b) amennyiben a szerződést vagy keretszerződést tárgyalásos eljárással, hirdetmény előzetes közzététele nélkül ítélték oda, a 118. cikkben említett, a szerződés odaítéléséről szóló hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő nap.
Amennyiben szükséges, az ajánlatkérő további vizsgálat céljából felfüggesztheti a szerződés aláírását, ha ezt a sikertelen vagy sérelmet szenvedő ajánlattevők vagy pályázók kérelmei vagy megjegyzései, vagy bármely hozzá eljutott vonatkozó információ indokolja. A kérelmeket, megjegyzéseket vagy az információt az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül kell megkapni. Felfüggesztés esetén valamennyi pályázót vagy ajánlattevőt a felfüggesztési határozatot követő három munkanapon belül értesíteni kell.
A (2) bekezdésben előírt esetek kivételével az (1) bekezdésben megállapított határidő lejárta előtt aláírt bármely szerződést semmisnek kell tekinteni.
Amennyiben a szerződés vagy keretszerződés nem ítélhető oda az eredetileg nyertes ajánlattevőnek, az ajánlatkérő odaítélheti azt a következő legjobb ajánlattevőnek.
(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében megállapított határidő a következő esetekben nem alkalmazandó:
a) nyílt eljárások, amennyiben csak egyetlen pályázatot nyújtottak be;
b) meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban hirdetmény előzetes közzététele után, amennyiben az ajánlattevő, akinek a szerződést odaítélték, volt az egyetlen, aki eleget tett a kizárási és válogatási kritériumoknak, feltéve ha a többi pályázót vagy ajánlattevőt a 149. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban röviddel a vonatkozó döntések kizárási és válogatási kritériumok alapján történő meghozatalát követően tájékoztatták a kizárás vagy az elutasítás okairól;
c) keretszerződésen alapuló egyedi szerződések, és az e keretszerződésben megállapított feltételek alkalmazásával anélkül, hogy újabb kiírásra kerülne sor;
d) a 126. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett rendkívüli sürgősség.
159. cikk
A szerződésekre való jogosultság bizonyítása
(A költségvetési rendelet 106. és 107. cikke)
A dokumentációban meg kell követelni az ajánlattevőktől, hogy közöljék, melyik államban található székhelyük vagy lakóhelyük, és mutassák be arra nézve a nemzeti joguk alapján bizonyító erejűként általánosan elismert okmányokat.
VI. CÍM
TÁMOGATÁSOK
1. FEJEZET
Hatály
160. cikk
Hatály
(A költségvetési rendelet 108. cikke)
(1) A támogatások odaítélésének eljárása, valamint a Bizottság által a költségvetési rendelet 54. cikkében említett szervekkel igazgatási kiadásaik társfinanszírozásáról és azon működési előirányzatok rendelkezésre bocsátásáról kötött megállapodások, amelyek kezelésére felhatalmazással rendelkeznek, továbbá a rendelet 166. cikkében említett kedvezményezettekkel kötött megállapodások nem tartoznak e cím rendelkezéseinek hatálya alá.
160a. cikk
Tagdíjak
(A költségvetési rendelet 108. cikke)
A költségvetési rendelet 108. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett tagdíjak a Közösséget a tagja között tudó szerveknek fizetett összegek, amelyek megfelelnek a költségvetési határozatoknak és az érintett szerv által megállapított fizetési feltételeknek.
160b. cikk
Részesedések
(A költségvetési rendelet 108. cikke)
A költségvetési rendelet 108. cikkének (2) és (3) bekezdése alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:
a)
"tőkerészesedés" : befektetéssel szerzett tulajdonosi pozíció egy szervezetben vagy vállalkozásban, ahol a befektetés hozama a szervezet vagy vállalkozás nyereségességétől függ;
b)
"részvénytulajdon" : részvényekben megtestesülő tőkerészesedés egy szervezetben vagy vállalkozásban;
c)
"tőkebefektetés" : befektető általi tőkejuttatás egy cég számára a cég részleges tulajdonlása ellenében, ahol a befektető bizonyos irányítási jogkört is szerez a cégben, és részesülhet a jövőbeli nyereségből;
d)
"kvázi-sajáttőkefinanszírozás" : saját tőkét és idegen tőkét is bevonó finanszírozási forma, ahol a saját tőke bevonásával a befektető a vállalkozás sikere esetén magas hozamot ér el, illetve az idegen tőke bevonása felárral járul hozzá a befektető hozamához;
e)
"kockázatos eszköz" : pénzügyi eszköz, amely egy meghatározott kockázat teljes körű vagy részleges fedezetét garantálja, esetleg megállapodás szerinti díjazás ellenében.
160c. cikk
Különös szabályok
(A költségvetési rendelet 108. cikkének (3) bekezdése)
(1) Amennyiben a költségvetési rendelet 108. cikke (3) bekezdésében említett támogatásokat a Bizottság közvetlen központi igazgatás szerint ítéli oda, úgy ezek e cím rendelkezéseinek a hatálya alá tartoznak, leszámítva az alábbi rendelkezéseket:
a) az ezen rendelet 165. cikkében említett nonprofit szabály;
b) az ezen rendelet 172. cikkében említett társfinanszírozási követelmény;
c) azon intézkedések esetében, amelyek célja a kedvezményezett pénzügyi helyzetének megerősítése vagy jövedelemtermelés, a kérelmezőnek az ezen rendelet 173. cikke (4) bekezdésében említett pénzügyi életképességére vonatkozó értékelés;
d) az ezen rendelet 182. cikkében említett előzetes biztosítékra vonatkozó követelmény.
Az első albekezdés nem sérti az érintett támogatások számviteli elszámolását, amelyet a számvitelért felelős tisztviselő a nemzetközi számviteli standardokkal összhangban állapít meg.
(2) Minden pénzügyi hozzájárulással járó esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő gondoskodik arról, hogy megfelelő megállapodás szülessen a hozzájárulás kedvezményezettjével a fizetési módok és az ellenőrzés tekintetében.
160d. cikk
Pályadíjak
(A költségvetési rendelet 109. cikke (3) bekezdésének d) pontja)
A költségvetési rendelet 109. cikke (3) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a pályadíjak a versenyben induló munkákért megítélt jutalmak.
Ezeket bírálóbizottság ítéli oda, amely szabadon dönt a pályadíjak odaítéléséről vagy visszatartásáról, a munkák minőségének a versenyszabályok alapján történő értékelésétől függően.
A pályadíj összege nem áll összefüggésben a nyertesnél felmerült költségekkel.
A versenyszabályok megállapítják az odaítélési feltételeket és szempontokat, valamint a pályadíj összegét.
160e. cikk
Támogatási megállapodás és határozat
(A költségvetési rendelet 108. cikkének (1) bekezdése)
(1) Az éves munkaprogram minden egyes közösségi program vagy fellépés esetében meghatározza, hogy a támogatásokat határozat vagy írásos megállapodás szabályozza.
(2) Az alkalmazandó eszköz meghatározásához a következő szempontokat kell figyelembe venni:
a) a kedvezményezettekkel szembeni egyenlő bánásmód, illetve - különösen az állampolgárság vagy a földrajzi elhelyezkedés alapján történő - megkülönböztetés tilalma;
b) az eszköz koherenciája az ugyanazon közösségi program vagy fellépés keretében alkalmazott más eszközökkel;
c) a finanszírozott fellépések vagy munkaprogramok tartalmának összetettsége és egységesítése.
(3) Több engedélyezésre jogosult tisztviselő által irányított programok esetén az alkalmazandó eszközt ezen engedélyezésre jogosult tisztviselők konzultációja útján határozzák meg.
160f. cikk
Az intézmények tagjaihoz kapcsolódó kiadások
(A költségvetési rendelet 108. cikke (2) bekezdésének a) pontja)
A költségvetési rendelet 108. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, az intézmények tagjaihoz kapcsolódó kiadások magukban foglalják az Európai Parlament jelenlegi és korábbi tagjainak egyesületeinek nyújtott hozzájárulásokat is. E hozzájárulásokat az Európai Parlament belső igazgatási szabályaival összhangban hajtják végre.
161. cikk
Támogatásra jogosult tevékenységek
(A költségvetési rendelet 108. cikke)
Világosan meg kell határozni, hogy milyen tevékenységek jogosultak támogatásra a költségvetési rendelet 108. cikke értelmében.
Tilos bármely tevékenység felosztása az e rendeletben megállapított pénzügyi szabályok megkerülése céljából.
162. cikk
Általános európai érdeket szolgáló célt képviselő szervek
(A költségvetési rendelet 108. cikke)
Az általános európai érdeket szolgáló célt képviselő szervek a következők:
a) az oktatás, képzés, tájékoztatás, innováció, valamint az európai politikák tanulmányozásának és kutatásának területén működő, vagy a polgárság és az emberi jogok előmozdításához hozzájáruló tevékenységet folytató európai szerv, vagy európai szabványügyi testület;
b) a tagállamokban, illetve a tagjelölt országokban működő nonprofit szerveket képviselő és a Szerződések célkitűzéseivel összhangban lévő elveket és politikákat támogató európai hálózatok.
163. cikk
Partnerségek
(A költségvetési rendelet 108. cikke)
(1) Egyes támogatások keretpartnerség részét képezhetik.
(2) Keretpartnerség a Bizottság és a támogatások kedvezményezettjei között jöhet létre, hosszú távú együttműködésként. Megállapodás vagy határozat formáját öltheti.
A partnerségi keretmegállapodás vagy -határozat meghatározza a közös célkitűzéseket, az - egyszeri vagy jóváhagyott éves munkaprogram részét képező - tervezett fellépések jellegét, az egyedi támogatások e cím elveivel és eljárási szabályaival összhangban lévő odaítélési eljárását, továbbá valamennyi fél egyedi megállapodásokon vagy határozatokon alapuló általános jogait és kötelezettségeit.
A partnerség időtartama nem haladhatja meg a 4 évet, kivéve az elsősorban a partnerségi keretmegállapodás tárgya által indokolt kivételes eseteket.
Az engedélyezésre jogosult tisztviselők a partnerségi keretmegállapodásokat vagy -határozatokat nem alkalmazhatják jogosulatlanul, illetve akkor, ha azok célja vagy hatása ellentétes az átláthatóság vagy a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód elvével.
(3) A partnerségi keretmegállapodásokat vagy -határozatokat az odaítélési eljárás alkalmazásában támogatásként kell kezelni. Azokra a 167. cikkben említett előzetes közzétételi kötelezettség vonatkozik.
(4) A partnerségi keretmegállapodásokon vagy -határozatokon alapuló egyedi támogatásokat az e megállapodásokban vagy határozatokban rögzített eljárásokkal összhangban, e címnek megfelelően kell odaítélni.
Azokat a 169. cikknek megfelelően utólag kell közzétenni.
164. cikk
A támogatási megállapodások tartalma
(A költségvetési rendelet 108. cikke)
(1) A támogatási megállapodás legalább az alábbiakat határozza meg:
a) a megállapodás tárgya;
b) a kedvezményezett;
c) a megállapodás időtartama, nevezetesen:
i. a megállapodás hatálybalépésének és a megszűnésének időpontja;
ii. a támogatott tevékenység vagy pénzügyi év kezdőnapja és időtartama;
d) az intézkedés teljes becsült költsége és a közösségi hozzájárulás, abszolút értékben meghatározott általános felső határként, adott esetben az alábbiakra való utalással:
i. az intézkedés vagy a jóváhagyott munkaprogram költségeihez nyújtott támogatás maximális mértéke, a költségvetési rendelet 108a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben;
ii. a költségvetési rendelet 108a. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett átalányösszeg és/vagy átalánydíjas finanszírozás;
iii. ezen pont i. és ii. pontjában meghatározott elemek a költségvetési rendelet 108a. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett esetekben;
e) intézkedés vagy működési támogatás esetén, az adott pénzügyi évre vonatkozóan az engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott munkaprogram részletes leírása;
f) az ilyen típusú megállapodásokra alkalmazandó általános feltételek, úgymint a kedvezményezett nyilatkozata arról, hogy elfogadja a Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék által végzett ellenőrzéseket, valamint a 169. cikkben említett, az utólagos közzétételre vonatkozó szabályokat, összhangban a 45/2001/EK rendelettel; ezek az általános feltételek legalább az alábbiakat tartalmazzák:
i. annak kinyilvánítása, hogy a támogatási megállapodásra irányadó jog a közösségi jog, kiegészítve - amennyiben szükséges - a támogatási megállapodásban meghatározott nemzeti joggal;
ii. a jogviták tárgyalásában illetékes bíróság meghatározása;
g) a becsült teljes költségvetés;
h) amennyiben az intézkedés végrehajtása beszerzést is magában foglal, a 184. cikkben említett elvek, vagy azon beszerzési szabályok, amelyeket a kedvezményezettnek be kell tartania;
i) a kedvezményezett felelőssége, legalább a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint a tevékenységi és pénzügyi jelentések benyújtása tekintetében; amikor csak lehetséges, köztes célokat határoznak meg, amelyekhez a jelentések benyújtását kötik;
j) az említett jelentések jóváhagyására és a Bizottság részéről történő kifizetésre vonatkozó rendelkezések és határidők;
k) adott esetben az intézkedés vagy a jóváhagyott munkaprogram támogatható költségeire, vagy a költségvetési rendelet 108a. cikkének (1) bekezdésében említett átalányösszegekre vagy átalánydíjas finanszírozásra vonatkozó adatok;
l) az Európai Közösségek költségvetéséből nyújtott támogatások nyilvános közzétételét szabályozó rendelkezések, kivéve, ha az engedélyezésre jogosult tisztviselő megindokolt határozata alapján a közzététel nem lehetséges vagy nem helyénvaló.
(1a) A támogatási megállapodás a 183. cikkel összhangban megállapíthatja a felfüggesztéssel kapcsolatos rendelkezéseket és határidőket is.
(2) A 163. cikkben említett esetekben a partnerségi kerethatározat vagy a partnerségi keretmegállapodás meghatározza az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában, c) pontjának i. alpontjában, d) pontjának i. alpontjában, valamint f) és h)-k) pontjában említett információkat.
Az egyedi határozat vagy megállapodás tartalmazza az e cikk (1) bekezdése a)-e), g) és k), valamint - amennyiben szükséges - i. pontjában említett információkat.
(3) A támogatási megállapodás csak írásban, kiegészítő megállapodás útján módosítható. A kiegészítő megállapodásnak nem lehet olyan célja vagy hatása, hogy az eredeti megállapodást akként módosítsa, amely megkérdőjelezné a támogatás odaítélésére vonatkozó döntést, vagy ellentétes lenne a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód elvével.
(4) Az (1)-(3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a támogatási megállapodásokra.
Az (1) bekezdésben említett információk egy része a támogatási megállapodás helyett szerepeltethető az ajánlattételi felhívásban vagy bármely kapcsolódó dokumentumban.
2. FEJEZET
Az odaítélés alapelvei
165. cikk
A nonprofitelv
(A költségvetési rendelet 109. cikkének (2) bekezdése)
(1) Ezen cím alkalmazásában a nyereség meghatározása a következő:
a) fellépéshez nyújtott támogatás esetében a nyereség a kedvezményezettnél felmerülő költségeket meghaladó többletbevétel az utolsó kifizetés iránti kérelem benyújtásának időpontjában;
b) működési támogatás esetében a nyereség a kedvezményezett működési költségvetésének egyenlegében mutatkozó többlet.
(2) Az átalányösszegeket vagy átalánydíjakat a 181. cikkel összhangban a kapcsolódó költségek vagy költségtípusok alapján, statisztikai adatok felhasználásával és hasonló objektív módon kell meghatározni annak érdekében, hogy eleve kizárják a nyereség lehetőségét. A Bizottság ugyanezen az alapon kétévente rendszeresen újraértékeli és adott esetben módosítja ezeket az összegeket.
Ebben az esetben és valamennyi támogatásnál az összegek meghatározásakor ellenőrzik, hogy nem kívánnak-e nyereséget elérni.
Ha a támogatás alapjául szolgáló esemény utólagos ellenőrzése során kiderül, hogy az esemény nem történt meg, és a kedvezményezett jogosulatlanul jutott az átalányösszeghez vagy az átalánydíjas finanszírozáshoz, a Bizottságnak jogában áll az átalányösszeget vagy átalánydíjas finanszírozást behajtani, továbbá a kedvezményezett átalányösszegre vagy átalánydíjas finanszírozásra vonatkozó hamis nyilatkozata esetén az átalányösszeg vagy átalánydíjas finanszírozás 50 %-át kitevő pénzbírságot kiszabni.
Ezek az ellenőrzések azoknak a tényleges költségekre vonatkozó vizsgálatoknak és igazolásoknak a sérelme nélkül történnek, amelyeket a támogatások, vagy a támogatható költségek meghatározott részének megtérítésével kapcsolatos támogatások kifizetése esetében írnak elő.
(3) Az általános európai érdeket szolgáló célt képviselő szerveknek nyújtott működési támogatás esetében a Bizottság jogosult beszedni az éves profitnak az érintett szervek működési költségvetéséhez adott bizottsági hozzájárulással arányos részét, ha e szerveket olyan hatóságok is támogatják, amelyek maguk is kötelesek beszedni az éves profit hozzájárulásuknak megfelelő arányát. A beszedendő összeg kiszámításának céljából a működési költségvetéshez történő természetbeni hozzájárulások arányát nem veszik figyelembe.
165a. cikk
Társfinanszírozási elv
(A költségvetési rendelet 109. cikke)
(1) Társfinanszírozás esetén egy fellépés költségének, vagy egy szerv működési költségeinek egy részét a támogatás kedvezményezettje, vagy más, nem közösségi hozzájárulások fedezik.
(2) A költségvetési rendelet 108a. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában vagy azok kombinációjában említett támogatások esetében a társfinanszírozást csak a támogatási pályázat értékelésének szakaszában kell értékelni.
166. cikk
Éves program
(A költségvetési rendelet 110. cikkének (1) bekezdése)
(1) Valamennyi illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves támogatási munkaprogramot kell készítenie. E munkaprogramot az érintett intézmény elfogadja és támogatásokról szóló internetes honlapján a lehető leghamarabb közzéteszi, amennyiben szükséges, még a költségvetés végrehajtását megelőző évben, de legkésőbb az adott végrehajtási év március 31-ig.
A munkaprogram meghatározza az alap jogi aktust, a célkitűzéseket, valamint a javaslattételi felhívások ütemtervét az irányadó összeg és a várt eredmények feltüntetésével.
(2) A munkaprogramban a pénzügyi év során végrehajtott minden jelentős módosítást el kell fogadni, és a módosításról kiegészítő közleményt kell nyilvánosságra hozni az (1) bekezdésben említett szabályok alkalmazásával.
167. cikk
A javaslattételi felhívások tartalma
(A költségvetési rendelet 110. cikkének (1) bekezdése)
(1) A javaslattételi felhívások a következőket határozzák meg:
a) a kitűzött célok;
b) a költségvetési rendelet 114. és 115. cikkében említett támogathatósági, kizárási, válogatási és odaítélési kritériumok, továbbá a vonatkozó kísérő dokumentumok;
c) a közösségi finanszírozásra vonatkozó rendelkezések;
d) a javaslatok benyújtására vonatkozó rendelkezések és végső határidők, valamint az intézkedések megkezdésének lehetséges időpontja és az odaítélési eljárás lezárásának tervezett napja.
(2) A lehetséges kedvezményezettek minél szélesebb körű tájékoztatása érdekében az ajánlattételi felhívást az európai intézmények honlapján és lehetőség szerint bármely más alkalmas úton - beleértve az Európai Unió Hivatalos Lapját - közzéteszik. A közzétételre már a költségvetés végrehajtását megelőző évben sor kerülhet. Az ajánlattételi felhívás tartalmának bármely módosítását ugyanezen feltételekkel szintén közzéteszik.
168. cikk
Kivételek a javaslattételi felhívás alól
(A költségvetési rendelet 110. cikkének (1) bekezdése)
(1) A támogatás csak az alábbi esetekben ítélhető oda javaslattételi felhívás nélkül:
a) az 1257/96/EK tanácsi rendelet ( 22 ) értelmében humanitárius segítségnyújtás céljára vagy a (2) bekezdés értelmében válsághelyzetekben nyújtott segély céljára;
b) egyéb rendkívüli és kellően indokolt szükséghelyzetben;
c) jogilag vagy ténylegesen monopóliummal rendelkező szerveknek, az odaítélésről hozott döntésben foglalt kellő indokok alapján;
d) az alap jogi aktusban meghatározott szerveknek, a költségvetési rendelet 49. cikke értelmében, mint támogatás kedvezményezettjeinek;
e) kutatás és technológiafejlesztés esetében a költségvetési rendelet 110. cikkében említett éves munkaprogramban meghatározott szerveknek, amennyiben az alap jogi aktus kifejezetten így rendelkezik, és avval a feltétellel, hogy a projekt nem tartozik javaslattételi felhívás hatálya alá;
f) azon egyedi jellegű fellépéseknél, amelyek egy bizonyos típusú szerv közreműködését igénylik, annak technikai alkalmassága, nagyfokú szakosodása vagy igazgatási hatásköre miatt, azzal a feltétellel, hogy az érintett fellépés nem tartozik ajánlattételi felhívás hatálya alá.
Az első albekezdés f) pontjában említett eseteket az odaítélési határozatban kellően megindokolják.
(2) Válsághelyzet alatt harmadik ország esetén olyan helyzet értendő, amely veszélyezteti a közrendet, az egyének biztonságát, fegyveres konfliktussal vagy az ország destabilizálásával fenyeget, és amely súlyosan sértheti:
a) az Európai Unió közös értékeinek, alapvető érdekeinek, függetlenségének és integritásának védelmét;
b) az Európai Unió biztonságát, a békefenntartást és a nemzetközi biztonságot, a nemzetközi együttműködés elősegítését és a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmének fejlődését, illetve erősítését az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkével és a 381/2001/EK tanácsi rendelet ( 23 ) 3. cikkével összhangban.
169. cikk
Utólagos közzététel
(A költségvetési rendelet 110. cikkének (2) bekezdése)
(1) A pénzügyi év folyamán odaítélt támogatásokat, a természetes személyek részére kifizetett ösztöndíjak kivételével, az érintett közösségi intézmények internetes honlapjának e célra létrehozott és könnyen hozzáférhető pontján, egységes minta szerint kell közzétenni az odaítélés költségvetési évét követő első félévben.
Azokban az esetekben, amikor az igazgatást a költségvetési rendelet 54. cikkében említett szervekhez delegálják, legalább hivatkozni kell azon internetes oldal címére, ahol az információ megtalálható, ha nem a közösségi intézmények internetes honlapjának e célra létrehozott pontján teszik közzé.
Az információ az egységes minta szerint bármely más megfelelő módon is közzétehető, beleértve az Európai Unió Hivatalos Lapját.
(2) A kedvezményezett beleegyezésével és a 164. cikk (1) bekezdésének f) pontjával összhangban az alábbiak közzétételére kerül sor:
a) a kedvezményezettek neve és címe;
b) a támogatás tárgya;
c) az odaítélt összeg és, kivéve a költségvetési rendelet 108a. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett átalányösszegek vagy átalánydíjas finanszírozás esetét, az intézkedés vagy jóváhagyott munkaprogram költségtámogatásának mértéke.
Az első bekezdésben megállapított kötelezettség alól felmentés adható, amennyiben az adatok közzététele veszélyeztetheti a kedvezményezettek biztonságát, vagy sértheti üzleti érdekeiket.
(3) A (2) bekezdés szerinti közzétételt követően a Bizottság a költségvetési hatóság kérésére jelentést tesz annak a következőkről:
a) a pályázók száma az elmúlt évben;
b) az egyes ajánlattételi felhívások sikeres pályázatainak száma és százalékos aránya;
c) az eljárás átlagos időtartama az ajánlattételi felhívás lezárásától a támogatás odaítéléséig;
d) azon támogatások száma és összege, amelyek esetében az előző évben a kedvezményezettek biztonsága, vagy üzleti érdekeik védelme érdekében eltekintettek az utólagos közzétételi kötelezettségtől.
169a. cikk
A pályázók tájékoztatása
(A költségvetési rendelet 110. cikke)
A Bizottság a következő módon tájékoztatja és látja el tanácsokkal a pályázókat:
a) megállapítja a hasonló támogatások pályázati űrlapjára vonatkozó előírásokat és nyomon követi azok méretét és olvashatóságát;
b) tájékoztatást nyújt a lehetséges pályázók számára elsősorban szemináriumok és kézikönyvek biztosításával;
c) a 64. cikkben említett, jogi személyek nyilvántartó rendszerében állandó adatokat tárol a kedvezményezettekről.
170. cikk
Közös finanszírozás
(A költségvetési rendelet 111. cikke)
Valamely intézkedés külön költségvetési tételekből történő közös finanszírozását több engedélyezésre jogosult tisztviselő is végezheti.
171. cikk
A humanitárius segítségnyújtás és a válsághelyzetek kezelésének visszamenőleges hatálya
(A költségvetési rendelet 112. cikke)
A 168. cikk (2) bekezdése szerinti humanitárius segítségnyújtás és a válsághelyzetek kezelésével kapcsolatos műveletek hatékony végrehajtása érdekében a kedvezményezettnél a pályázat benyújtását megelőzően keletkezett kiadások kizárólag az alábbi esetekben jogosultak közösségi finanszírozásra:
a) amennyiben a kiadás a pályázó által az azon intézkedéssel összefüggésben felhasznált készletek létrehozásával kapcsolatos, amelyre a támogatást folyósítják;
b) megfelelően indokolt, kivételes esetben, amennyiben a finanszírozási döntés és a támogatási megállapodás kifejezetten rendelkezik arról, úgy határozva meg a jogosultság beállásának napját, hogy az megelőzi a pályázat benyújtásának napját.
172. cikk
Külső társfinanszírozás
(A költségvetési rendelet 113. cikke)
(1) A kedvezményezett igazolja a saját forrásainak felhasználásával, vagy harmadik személytől származó pénzügyi átutalás útján, vagy természetben biztosított társfinanszírozást, kivéve a 181. cikk (1) bekezdésében említett átalányösszegek és a termékegységre vetített költségskála esetét.
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadhat természetben történő társfinanszírozást is, amennyiben ez szóba jöhet vagy szükséges lehet.
a) a ténylegesen felmerült és számviteli bizonylatokkal kellően alátámasztott költségeket;
b) vagy a kérdéses piacon általánosan elfogadott költségeket.
A 116. cikk (1) bekezdésében említett ingatlant magában foglaló hozzájárulás nem számít bele a társfinanszírozás összegébe.
(3) Legfeljebb 25 000 euro összértékű támogatások esetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő, kockázatértékelésének függvényében, felmentést adhat az (1) bekezdésben említett társfinanszírozási bizonyítási kötelezettség alól.
Amennyiben ugyanaz a kedvezményezett az adott pénzügyi évben egyszerre több támogatásban is részesül, a 25 000 eurós küszöb a támogatások összességére alkalmazandó.
(4) Amennyiben a közösségi hozzájárulás egy pénzügyi intézmény bizonyos igazgatási költségeit fedezi - beleértve adott esetben egy oszthatatlan egységet alkotó projekt vagy program igazgatásához kapcsolódó teljesítményarányos ösztönzőt megtestesítő, változó díjazást -, úgy a társfinanszírozási elv tiszteletben tartottnak tekintendő.
172a. cikk
Támogatható költségek
(A költségvetési rendelet 113. cikke)
(1) Támogatható költségek a támogatás kedvezményezettjének azon ténylegesen felmerült költségei, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:
a) az intézkedés vagy a munkaprogram időtartama alatt merültek fel, a végleges jelentésekhez és a könyvvizsgálói igazolásokhoz kapcsolódó költségek kivételével;
b) szerepelnek a fellépés vagy munkaprogram becsült átfogó költségvetésében;
c) szükségesek a támogatás tárgyát képező fellépés vagy munkaprogram végrehajtásához;
d) azonosíthatók és ellenőrizhetők, azaz szerepelnek a kedvezményezett számviteli nyilvántartásában, és a kedvezményezett székhelye szerinti ország alkalmazandó számviteli standardjaival, valamint a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatával összhangban határozták meg őket;
e) megfelelnek az alkalmazandó adóügyi és szociális jogszabályoknak;
f) ésszerűek, indokoltak és eleget tesznek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményeinek, különösen a gazdaságosság és hatékonyság tekintetében.
(2) Az (1) bekezdés és az alap jogi aktus sérelme nélkül az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a következő költségeket tekintheti támogathatónak:
a) a támogatás kedvezményezettje által a költségvetési rendelet 118. cikke szerint nyújtandó bankgaranciához vagy azzal egyenértékű biztosítékhoz kapcsolódó költségek;
b) a finanszírozási kérelem vagy a kifizetési kérelem nyomán az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által előírt külső ellenőrzés költségei;
c) befizetett hozzáadottérték-adó, amelyet az alkalmazandó nemzeti jogszabályok értelmében a kedvezményezett nem igényelhet vissza;
d) értékcsökkenési költségek, feltéve, hogy a kedvezményezettnél ténylegesen felmerültek;
e) igazgatási kiadások, személyi és dologi költségek, beleértve a nemzeti közigazgatások személyzetének bérköltségeit oly mértékben, amennyiben azon tevékenységgel kapcsolatosak, amelyeket a vonatkozó hatóság nem végezne el, ha az érintett projektre nem vállaltak volna kötelezettséget.
172b. cikk
A működési támogatások fokozatos csökkentésének alapelve
(A költségvetési rendelet 113. cikkének (2) bekezdése)
A működési támogatások csökkentésekor azokat arányosan és méltányos mértékben kell csökkenteni.
172c. cikk
Finanszírozási kérelmek
(A költségvetési rendelet 114. cikke)
(1) A támogatási kérelmek benyújtására vonatkozó rendelkezéseket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell meghatároznia, aki kiválaszthatja a benyújtás módját. A támogatási kérelmeket levélben vagy elektronikus úton lehet benyújtani.
A kiválasztott kommunikációs csatorna nem lehet megkülönböztető jellegű, és nem korlátozhatja a pályázók odaítélési eljárásban való részvételét.
A kiválasztott kommunikációs csatornának biztosítania kell a következő feltételek teljesülését:
a) minden pályázatnak tartalmaznia kell az értékeléséhez szükséges valamennyi információt;
b) gondoskodnak az adatintegritás megőrzéséről;
c) az ajánlatokat bizalmasan kezelik.
A c) pont alkalmazásában az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csak azután vizsgálja meg a pályázatok tartalmát, miután a pályázatok benyújtására kijelölt határidő lejárt.
Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kérheti, hogy az elektronikus úton történő benyújtást az 1999/93/EK irányelv értelmében vett, fokozott biztonságú elektronikus aláírással lássák el.
(2) Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő engedélyezi a pályázatok elektronikus úton történő benyújtását, az alkalmazott eszközöknek és azok technikai jellemzőinek megkülönböztetéstől menteseknek, általánosan hozzáférhetőeknek és az általánosan használt információs és kommunikációs technológiai termékekkel kompatibiliseknek kell lenniük. A kérelmek benyújtásához szükséges előírásokról szóló tájékoztatást, beleértve a kódolást, hozzáférhetővé kell tenni a pályázók számára.
Ezenfelül a jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközöknek garantálniuk kell a biztonságot és a bizalmas kezelést.
(3) Amennyiben a benyújtás levél formájában történik, a pályázók a következő módok egyikén nyújthatják be jelentkezésüket:
a) postai úton vagy futárszolgálattal, mely esetben az ajánlattételi felhívásban fel kell tüntetni, hogy igazolásul a küldemény feladásának dátuma, a postai bélyegző vagy a feladóvevényen szereplő időpont szolgál;
b) a pályázó vagy megbízottja személyesen benyújthatja a jelentkezést az intézmény székhelyén, amely esetben az ajánlattételi felhívásban fel kell tüntetni, hogy melyik szervezeti egységnél adhatók le a jelentkezések aláírt és dátummal ellátott átvételi elismervény ellenében.
3. FEJEZET
Az odaítélési eljárás
173. cikk
Finanszírozási kérelem
(A költségvetési rendelet 114. cikke)
(1) A kérelmeket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által kiosztott, a 169a. cikk a) pontja szerint megállapított közös standardokkal összhangban kialakított nyomtatvány kitöltésével, és az alap jogi aktusban, valamint a javaslattételi felhívásban megállapított szempontokkal összhangban kell elkészíteni.
(2) A 176. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel, a kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező jogállását és a javasolt intézkedés vagy munkaprogram végrehajtásához szükséges pénzügyi és működési kapacitásait.
E célból a pályázónak becsületbeli nyilatkozatot, 25 000 eurót meghaladó támogatási kérelmek esetében pedig egyéb olyan bizonylatokat kell benyújtania, amelyet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő saját kockázatelemzése alapján előír. E dokumentumok igénylését az ajánlattételi felhívásban fel kell tüntetni.
A bizonylatok alatt mindenekelőtt az eredménykimutatás és az utolsó lezárt pénzügyi év mérlege értendő.
(3) A kérelemhez csatolt, az intézkedésre vonatkozó költségvetésben vagy működési költségvetésben a bevételeknek és a kiadásoknak - a valutaárfolyamok változásának figyelembe vétele mellett - egyensúlyban kell lenniük, továbbá fel kell tüntetni, hogy melyek a közösségi költségvetésből finanszírozható költségek.
Amennyiben a kérelem 500 000 eurót meghaladó összegű, intézkedésre vonatkozó támogatásra vagy 100 000 eurót meghaladó működési támogatásra vonatkozik, úgy a kérelmet hiteles külső könyvvizsgáló által készített könyvvizsgálói jelentésnek kell kísérnie. E jelentés igazolja az utolsó lezárt pénzügyi évre vonatkozó elszámolásokat.
Az első albekezdés rendelkezéseit csak a kedvezményezett által az adott pénzügyi évben az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek benyújtott első kérelemre kell alkalmazni.
A Bizottság és számos kedvezményezett közötti jogviszonyt teremtő megállapodás esetén a küszöbértékeket valamennyi kedvezményezettre alkalmazni kell.
Személyegyesítő társaságok esetében - a 163. cikkel összhangban - az első albekezdésben hivatkozott, az utolsó két lezárt pénzügyi évre vonatkozó könyvvizsgálatot a keretmegállapodás aláírása előtt kell végrehajtani.
Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az általa végzett kockázatértékelésétől függően felmentheti az első albekezdésben hivatkozott könyvvizsgálati kötelezettség alól a közép- és felsőoktatási intézményeket és azon kedvezményezetteket, akik több kedvezményezettel kötött megállapodás esetén egyetemleges felelősséget vállaltak.
Az első albekezdés nem vonatkozik a közszektorbeli szervekre és a 43. cikk (2) bekezdésében említett nemzetközi szervezetekre.
(5) A kérelmező jelzi valamennyi egyéb olyan finanszírozás forrását és összegét, amelyet ugyanazon intézkedésre, vagy egyéb intézkedésre, vagy szokásos tevékenységeire kapott vagy kérelmezett ugyanazon pénzügyi évben.
174. cikk
Bizonyíték a kizárás hiányáról
(A költségvetési rendelet 114. cikke)
A pályázók eskü alatt nyilatkozatot tesznek arról, hogy nincsenek a költségvetési rendelet 93. cikke (1) bekezdésében és 94. cikkében említett helyzetek egyikében sem. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az általa végzett kockázatelemzéstől függően kérheti a 134. cikkben említett igazolás bemutatását. A pályázók kötelesek benyújtani ezen igazolást, hacsak nem áll fenn az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által is elismert fizikai lehetetlenség.
174a. cikk
Jogi személyiséggel nem rendelkező pályázók
(A költségvetési rendelet 114. cikke)
Amennyiben egy jogi személyiséggel nem rendelkező pályázó nyújt be támogatási pályázatot, a költségvetési rendelet 114. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban e pályázó képviselői bizonyítják, hogy módjukban áll a pályázó nevében törvényi kötelezettségeket vállalni, és a jogi személyek által nyújtottakkal egyenértékű pénzügyi garanciát kell felajánlaniuk.
175. cikk
Pénzügyi és közigazgatási szankciók
(A költségvetési rendelet 114. cikke)
Azon kérelmezők, akikről kiderül, hogy hamis nyilatkozatot tettek, súlyos hibát vagy szabálytalanságot követtek el vagy csaltak, a kérdéses támogatás összegével arányos pénzbírsággal vagy közigazgatási szankcióval sújthatók, a 134b. cikkben megállapított feltételekkel összhangban.
E pénzbírságokkal és közigazgatási szankciókkal azon kedvezményezettek is büntethetők, akikről kiderül, hogy súlyosan megszegték szerződéses kötelezettségeiket.
175a. cikk
Támogathatósági szempontok
(A költségvetési rendelet 114. cikke)
(1) A támogathatósági szempontokat a javaslattételi felhívásban kell közzétenni.
(2) A támogathatósági szempontok határozzák meg a javaslattételi felhívásban való részvétel feltételeit. E szempontokat az intézkedés célkitűzéseinek kellő figyelembe vételével állapítják meg, és megfelelnek az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvének.
175b. cikk
Nagyon kis összegű támogatások
(A költségvetési rendelet 114. cikkének (3) bekezdése)
A nagyon kis összegű támogatásoknak azon támogatásokat kell tekinteni, amelyek nem haladják meg az 5 000 eurót.
176. cikk
Kiválasztási szempontok
(A költségvetési rendelet 115. cikkének (1) bekezdése)
(1) A kiválasztási szempontokat a javaslattételi felhívásban közzé kell tenni, és azoknak lehetővé kell tenniük a kérelmező pénzügyi és működési kapacitásának felmérését a javasolt intézkedés vagy munkaprogram végrehajtása tekintetében.
(2) A kérelmezőnek stabil és kielégítő forrásokkal kell rendelkeznie működésének fenntartásához azon időszak során, amikor a támogatott intézkedés végrehajtására sor kerül, vagy abban az évben, amelyre a támogatást nyújtják, továbbá ahhoz, hogy maga is részt vegyen a finanszírozásában. A kérelmezőnek szakmailag alkalmasnak és képzettnek kell lennie a javasolt intézkedés vagy munkaprogram végrehajtására, hacsak az alap jogi aktus kifejezetten másként nem rendelkezik.
(3) A pénzügyi és működési kapacitásokat különösen a 173. cikkben említett valamely bizonylat elemzése alapján kell igazolni, amelyek szükségességét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az ajánlattételi felhívásban jeleznie kell.
Amennyiben az ajánlattételi felhívásban nem kértek kísérő dokumentumokat, és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kétségei vannak a pályázók pénzügyi vagy működési kapacitásaival kapcsolatban, felkérheti azokat a megfelelő dokumentumok bemutatására.
(4) A pénzügyi kapacitás ellenőrzésének szabályai a (3) bekezdéssel összhangban nem alkalmazandók az ösztöndíjban részesülő természetes személyekre, sem a közszektorbeli szervekre, sem pedig a 43. cikk (2) bekezdésében említett nemzetközi szervezetekre.
A 163. cikkben említett partnerségek esetén az ellenőrzést a keretmegállapodás megkötése előtt kell végrehajtani.
177. cikk
A támogatás odaítélésének szempontjai
(A költségvetési rendelet 115. cikkének (2) bekezdése)
(1) Az odaítélési szempontokat a javaslattételi felhívásban kell közzétenni.
(2) Az odaítélési szempontoknak lehetővé kell tenniük a támogatás odaítélését olyan intézkedésekre, amelyek maximalizálják azon közösségi program általános hatékonyságát, amelyet végrehajtanak, vagy olyan szerveknek, amelyek munkaprogramját hasonló céllal állították össze. A szempontokat olyan módon kell meghatározni, hogy biztosítsák a közösségi pénzeszközök megfelelő kezelését.
E szempontokat olyan módon kell alkalmazni, amely lehetővé teszi azon tervezett intézkedések vagy munkaprogramok kiválasztását, amelyek tekintetében a Bizottság biztos lehet abban, hogy megfelelnek az általa kitűzött céloknak és prioritásoknak, és garantálják a közösségi finanszírozás átláthatóságát.
(3) Az odaítélési szempontokat olyan módon kell meghatározni, amely lehetővé teszi a későbbi értékelést.
178. cikk
A kérelem értékelése és a támogatás odaítélése
(A költségvetési rendelet 116. cikke)
(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő bizottságot nevez ki az ajánlatok értékelésére, hacsak a Bizottság valamely különös ágazati program keretében másként nem határoz. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő e bizottságot az ajánlatok benyújtására a 167. cikk d) pontjában előírt végső határidő előtt is kinevezheti.
A bizottság legalább három személyből áll, akik a Bizottság legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységét képviselik. Az érdekellentétek elkerülése érdekében e személyekre a költségvetési rendelet 52. cikkében megállapított kötelezettségek vonatkoznak.
A 254. cikkben említett képviseletekre és helyi szervekre, valamint a 160. cikk (1) bekezdésében említett, átruházott hatáskörrel rendelkező szervekre, különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó az a követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony.
Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése alapján külső szakértők is segíthetik a bizottságot.
(1a) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő adott esetben különböző eljárási szakaszokra osztja a folyamatot. A folyamatot irányító szabályokat az ajánlattételi felhívásban teszik közzé.
Amennyiben az ajánlattételi felhívás kétszakaszos benyújtási eljárást ír elő, csak azon ajánlattevőktől kell bekérni a második szakaszra ajánlatuk teljessé tett változatát, akiknek ajánlata eleget tett az első szakasz értékelési kritériumainak.
Amennyiben az ajánlattételi felhívás kétszakaszos értékelési eljárást ír elő, csak a - korlátozott szempontrendszeren alapuló - első szakaszon túljutó ajánlatokat kell további értékelésre bocsátani.
Az eljárás bármely szakaszában elutasított pályázókat a költségvetési rendelet 116. cikkének (3) bekezdésével összhangban értesíteni kell.
Az eljárás valamennyi szakasza egyértelműen elkülönül a többi szakasztól.
Ugyanazon dokumentumokat és információkat ugyanazon eljárás alatt csak egyszer lehet bekérni.
(2) Az értékelő bizottság vagy adott esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felkérheti a pályázót további információk rendelkezésre bocsátására, vagy a pályázattal kapcsolatban benyújtott kísérő dokumentumok tisztázására, különösen nyilvánvaló tárgyi tévedések esetén.
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelő módon nyilvántartja a pályázókkal az eljárás során történő kapcsolattartást.
(3) A bizottság munkájának befejezését követően az értékelő bizottság tagjai a megvizsgált javaslatokról jegyzőkönyvet készítenek és írnak alá, amely tartalmazza azok minőségének értékelését, és meghatározza azon javaslatokat, amelyek támogatásban részesülhetnek. Amennyiben szükséges, a jegyzőkönyv rangsorolja is a megvizsgált javaslatokat.
A jegyzőkönyvet tájékoztatásul meg kell őrizni.
(4) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ezt követően hozza meg döntését, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:
a) a döntés tárgya és teljes összege;
b) a kedvezményezettek neve, az intézkedések megnevezése, az elfogadott összegek és a választás okai, beleértve azt is, ha nem egyezik meg az értékelő bizottság véleményével;
c) az elutasított kérelmezők neve és az elutasítás oka.
(5) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók az alap jogi aktusban meghatározott, támogatásban részesülő kedvezményezettekre.
179. cikk
A kérelmezők tájékoztatása
(A költségvetési rendelet 116. cikke)
A lehető leghamarabb, de mindenképpen tizenöt naptári napon belül azt követően, hogy a kedvezményezetteknek megküldték a támogatás odaítéléséről szóló döntést, arról valamennyi kérelmező tájékoztatást kap.
4. FEJEZET
Kifizetés és ellenőrzés
180. cikk
A kifizetés iránti kérelmet alátámasztó bizonylatok
(A költségvetési rendelet 117. cikke)
(1) Az előfinanszírozás minden egyes támogatás esetében több részletben is folyósítható.
A következő előfinanszírozási kifizetés akkor folyósítható teljes összegben, ha bármely korábbi előfinanszírozás teljes összegének legalább 70 %-át felhasználták.
Amennyiben a korábbi előfinanszírozás felhasználása 70 %-nál kevesebb, a következő előfinanszírozási kifizetés összegét csökkenteni kell a korábbi előfinanszírozási kifizetés fel nem használt összegeivel.
Minden új kifizetés iránti kérelem alátámasztására kimutatást kell készíteni a kedvezményezett kiadásairól.
(1a) A kedvezményezett becsületbeli nyilatkozatával tanúsítja, hogy a kifizetés iránti kérelmeiben található információk teljesek, megbízhatóak és a valóságnak megfelelőek a 104. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül. Tanúsítja továbbá, hogy a felmerült költségek - a támogatási megállapodás rendelkezéseivel összhangban - támogathatónak tekinthetők, és hogy a kifizetéseket megfelelő, ellenőrizhető bizonylatokkal támasztják alá.
(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján minden kifizetés ellenében kérheti a pénzügyi kimutatásokra és az alapul szolgáló számlákra vonatkozó igazolást, amelyet hiteles könyvvizsgálótól, közszektorbeli szervek esetében egy illetékes és független köztisztviselőtől kell beszerezni. Intézkedésre vonatkozó támogatások és működési támogatások esetében az igazolást csatolni kell a fizetési kérelemhez. Az igazolásnak - az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott módszertannal összhangban - tanúsítania kell, hogy a kedvezményezett által a fizetési kérelem alapjául szolgáló pénzügyi kimutatásokban kimutatott költségek valósak, pontosan nyilvántartottak és a támogatási megállapodással összhangban jogosultak.
Az átalányösszegek és az átalánydíjas finanszírozás esetét kivéve kötelező a pénzügyi kimutatásokra és az alapul szolgáló számlákra vonatkozó igazolás, az időközi kifizetések esetében évenként, valamint a záró kifizetések esetében az alábbiak szerint:
a) a 750 000 eurós vagy azt meghaladó összegű támogatások esetén, ha a kifizetési kérelmek összértéke legalább 325 000 euro;
b) a 100 000 euró értékű vagy azt meghaladó működési támogatások esetében.
Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján eltekinthet a pénzügyi kimutatásokra és az alapul szolgáló számlákra vonatkozó igazolástól, az alábbi esetben:
a) közszektorbeli szervek és a 43. cikkben említett nemzetközi szervezetek;
b) humanitárius segítségnyújtási és válsághelyzet kezeléséhez nyújtott támogatások kedvezményezettjei, a záró kifizetés kivételével;
c) az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felmentheti a záró kifizetés esetében végzendő külső ellenőrzés kötelezettsége alól a humanitárius segítségnyújtáshoz nyújtott támogatások azon kedvezményezettjeit, amelyek a 163. cikkben említett partnerségi keretmegállapodást kötöttek, feltéve ha az e kifizetések tekintetében azonos garanciákat nyújtó ellenőrzési rendszer működik;
d) olyan, több támogatásban részesülő kedvezményezettek esetében, akik független bizonylattal nyújtottak egyenértékű garanciát a kérelmeik előkészítése során alkalmazott ellenőrzési rendszerekkel és módszerekkel kapcsolatban.
A Bizottság és számos kedvezményezett közötti jogviszonyt teremtő megállapodás esetén a második albekezdés a) és b) pontjában említett küszöbértékeket valamennyi kedvezményezettre alkalmazni kell.
180a. cikk
Támogatási formák
(A költségvetési rendelet 108a. cikke)
(1) A költségvetési rendelet 108a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett formájú közösségi támogatásokat a támogatható költségek alapján számítják ki, amelyek a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült, a javaslathoz csatolt és a támogatási határozatban vagy megállapodásban bennfoglalt előzetes költségvetés részét képező költségek.
(2) A költségvetési rendelet 108a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett átalányösszegek általánosságban az intézkedés végrehajtásához vagy a kedvezményezett éves működéséhez szükséges egyes költségeket fedezik, a megállapodás feltételeivel összhangban és becslés alapján.
(3) A költségvetési rendelet 108a. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett átalánydíjas finanszírozás olyan egyedi típusú kiadásokat fedez, amelyeket egyértelműen előre meghatároznak egy előre rögzített százalékos kulcs, vagy standard egységköltségek alkalmazásával.
181. cikk
Átalányösszegek és átalánydíjas finanszírozás
(A költségvetési rendelet 108a. cikke)
(1) Bizottsági határozattal az alábbi esetek engedélyezhetők:
a) egy vagy több 25 000 eurós, vagy kisebb egységértékű átalányösszeg, támogatható költségek egy vagy több kategóriájának fedezésére;
b) átalánydíjas finanszírozás, különösen a személyzeti szabályzathoz csatolt skála, vagy a kiküldetési költségek Bizottság által évente jóváhagyott szállás- és napidíjai alapján.
E határozat támogatásonként vagy támogatástípusonként meghatározza az ilyen finanszírozásra jóváhagyott maximális összeget.
(2) Adott esetben az odaítélés feltételeit és a maximális összegeket megállapító alap jogi aktusban kell engedélyezni a 25 000 euro egységértéket meghaladó átalányösszegeket.
Ezeket az összegeket a Bizottság kétévente, statisztikai adatok alapján és hasonló objektív módon a 165. cikk (2) bekezdése értelmében kiigazítja.
(3) A támogatási határozat vagy megállapodás - az intézkedés teljes, közvetlen támogatható költségének 7 %-áig - engedélyezheti a kedvezményezett közvetett költségeinek átalánydíjas formájú finanszírozását, kivéve ha a kedvezményezett a közösségi költségvetésből finanszírozott működési támogatásban részesül. A 7 %-os felső határ a Bizottság indokolt döntése alapján túlléphető.
(4) A támogatási határozat vagy megállapodás minden szükséges rendelkezést tartalmaz annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen az átalányösszegek vagy átalánydíjas finanszírozás odaítélési feltételeinek betartását.
182. cikk
Előzetes biztosíték
(A költségvetési rendelet 118. cikke)
(1) Az előfinanszírozás kifizetésével kapcsolatos pénzügyi kockázatok csökkentése érdekében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő - kockázatelemzés alapján - megkövetelheti a kedvezményezettől egy maximálisan az előfinanszírozás összegével megegyező összegű előzetes biztosíték letétbe helyezését, vagy a kifizetést részletfizetésekre bonthatja szét.
A legfeljebb 10 000 euro értékű támogatások esetében azonban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megelégedhet azzal, hogy csak kellően indokolt esetben írja elő a kedvezményezett számára előzetes biztosíték letétbe helyezését.
Ilyen biztosítékot kockázatelemzés alapján az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a támogatási megállapodásban rögzített finanszírozási módszer függvényében is kérhet.
Biztosíték megkövetelése esetén azt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek értékelnie kell és jóvá kell hagynia.
(2) Amennyiben az előfinanszírozás a támogatás teljes összegének 80 %-át meghaladja és több, mint 60 000 euro, biztosítékot kell előírni.
A külső fellépésekben érdekelt nem kormányzati szervezetek esetén kötelező ilyen biztosíték nyújtása az 1 000 000 eurót, illetve a támogatás összértékének 90 %-át meghaladó előfinanszírozás esetén.
A biztosíték érvényességi idejének lehetővé kell tennie a biztosíték érvényesítését.
(3) A garanciát a tagállamok egyikében működő, jóváhagyott bank vagy pénzügyi intézmény nyújtja. Amennyiben a kedvezményezett harmadik országban rendelkezik székhellyel, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadhatja, hogy egy ebben a harmadik országban székhellyel rendelkező bank vagy pénzügyi intézmény nyújtsa a garanciát, ha úgy ítéli meg, hogy ez utóbbi valamelyik tagállamban székhellyel rendelkező bank vagy pénzügyi intézmény által nyújtott garanciával egyenértékű biztosítékot nyújt és azzal megegyező jellemzőket mutat.
A kedvezményezett kérésére a garanciát helyettesítheti harmadik személy által nyújtott készfizető kezesség vagy, ugyanazon támogatási megállapodásban részt vevő kedvezményezettek esetén az intézkedés kedvezményezettjei által nyújtott visszavonhatatlan és feltétlen készfizető kezesség az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jóváhagyását követően.
A biztosíték összegét euróban kell megadni.
A biztosíték célja az, hogy a bank vagy a pénzügyi intézmény, illetve az érintett harmadik személy vagy az egyéb kedvezményezettek visszavonhatatlan készfizető kezességet nyújtsanak, és a támogatásban részesülő kedvezményezett kötelezettségeiért első felszólításra felelőssé tehetőek legyenek.
(4) A biztosíték felszabadítására az előfinanszírozásnak a kedvezményezett javára teljesített időközi kifizetések, illetve záró kifizetés útján történő fokozatos kimerítésével párhuzamosan, a támogatási megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban kerül sor.
Az (1) bekezdés második albekezdésében említett esetekben csak a záró kifizetés során szabadítható fel.
(5) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felmentést adhat a (2) bekezdésben megállapított kötelezettségek alól a közszektorbeli szervek, valamint a 43. cikkben említett nemzetközi szervezetek tekintetében.
Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő emellett azon kedvezményezetteket is felmentheti e kötelezettség alól, akik a 163. cikk értelmében partnerségi keretmegállapodást kötöttek.
183. cikk
A támogatások felfüggesztése és csökkentése
(A költségvetési rendelet 119. cikke)
Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az alábbi esetekben felfüggeszti a kifizetéseket:
a) amennyiben a megállapodásban foglalt intézkedést vagy munkaprogramot egyáltalán nem, nem megfelelően, nem hiánytalanul, vagy késedelmesen hajtották végre;
b) amennyiben olyan összegek kifizetésére került sor, amelyek meghaladják a megállapodásban előírt pénzügyi felső határt;
c) amennyiben a támogatási megállapodásnak megfelelően kifizetett összegek meghaladják a kedvezményezettet az intézkedéssel kapcsolatban terhelő valós költségeket, vagy amennyiben a működési költségvetés egyenlege utólag többletet mutat.
Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az eljárás előrehaladottságának függvényében, azt követően, hogy megadta a lehetőséget a kedvezményezett(ek)nek észrevételeik megtételére, lecsökkenti a támogatást vagy felkéri a kedvezményezett(ek)et a támogatás megfelelő visszafizetésére.
5. FEJEZET
Végrehajtás
184. cikk
Végrehajtási szerződések
(A költségvetési rendelet 120. cikke)
(1) A 2004/18/EK irányelv alkalmazásának sérelme nélkül, amennyiben a támogatott intézkedés végrehajtásához közbeszerzési szerződés odaítélése szükséges, úgy a támogatás kedvezményezettjei az összességében legelőnyösebb ajánlat, vagyis azon ajánlat alapján ítélik oda a szerződést - kellő gondot fordítva az összeférhetetlenség elkerülésére -, amelynél legelőnyösebb az ár és a cserébe kínált minőség aránya.
(2) Amennyiben a támogatott intézkedés végrehajtásához 60 000 eurót meghaladó értékű közbeszerzési szerződés odaítélése szükséges, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a kedvezményezetteket az (1) bekezdésben említetteken kívül további egyedi szabályok betartására kötelezheti.
Ezek az egyedi szabályok a költségvetési rendeletben szereplő szabályokra épülnek, amelyek kellően figyelembe veszik az érintett szerződések értékét, a közösségi hozzájárulásnak az intézkedés teljes költségéhez viszonyított nagyságát és a kockázatot. Az említett egyedi szabályokat bele kell foglalni a támogatási határozatba vagy megállapodásba.
184a. cikk
Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás
(A költségvetési rendelet 120. cikkének (2) bekezdése)
(1) Feltéve, hogy az elérendő célkitűzések vagy eredménynek a költségvetési rendelet 120. cikke (2) bekezdésének b) pontjában kellő részletességgel szerepelnek, a mérlegelési jogkör kimerítettnek tekinthető, ha a támogatási határozat vagy megállapodás a következőket ugyancsak meghatározza:
a) a harmadik fél számára fizethető pénzügyi támogatás minimális és maximális összege és a pontos összeg meghatározásának szempontjai;
b) a pénzügyi támogatásra jogosult különböző típusú tevékenységek, meghatározott lista alapján.
2. A költségvetési rendelet 120. cikk (2) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a kedvezményezett által harmadik fél számára fizethető pénzügyi támogatás maximális összege 100 000 euro, harmadik felenként legfeljebb 10 000 euro.
VII. CÍM
BESZÁMOLÓ BEMUTATÁSA ÉS KÖNYVVEZETÉS
1. FEJEZET
Beszámoló bemutatása
185. cikk
Éves jelentés a költségvetés teljesítéséről és a pénzügyi gazdálkodásról
(A költségvetési rendelet 122. cikke)
A költségvetés teljesítéséről és a pénzügyi gazdálkodásról szóló éves jelentésben pontos ismertetést kell adni:
a) az éves célkitűzések megvalósításáról, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban;
b) a pénzügyi helyzetről és azon eseményekről, amelyek az év során jelentős hatással voltak az egyes tevékenységekre.
A költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentés elkülönül a költségvetési rendelet 121. cikkében említett, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéstől.
186. cikk
A számviteli elvek alóli kivétel
(A költségvetési rendelet 124. cikke)
Amennyiben, egyedi esetben, a számvitelért felelős tisztviselő úgy véli, hogy kivételt kell tenni a 187-194. cikkben meghatározott számviteli elvek valamelyikében foglaltak alól, úgy a kivételt kellően meg kell indokolni, és jelentést kell tenni arról a 203. cikkben említett pénzügyi kimutatások mellékletében.
187. cikk
A folyamatosság elve
(A költségvetési rendelet 124. cikke)
(1) A pénzügyi kimutatások elkészítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a folyamatosság elve azt jelenti, hogy a költségvetési rendelet 121. cikkében említett intézményeket és szerveket határozatlan időre létrehozott szervezeteknek kell tekinteni.
(2) Amennyiben objektív jelek azt mutatják, hogy a költségvetési rendelet 121. cikkében említett intézmény vagy szerv tevékenysége megszűnik, úgy a számvitelért felelős tisztviselő a mellékletben közli ezen információt, megjelölve az okokat. A számvitelért felelős tisztviselő a hatályos számviteli szabályokat alkalmazza az érintett intézmény vagy szerv felszámolási értékének meghatározására.
188. cikk
Az óvatosság elve
(A költségvetési rendelet 124. cikke)
Az óvatosság elve azt jelenti, hogy az eszközök és a bevételek nem túlértékeltek, illetve a követelések és a kiadások nem alulértékeltek. Az óvatosság elve ugyanakkor tiltja a rejtett tartalékok és az indokolatlan céltartalékok létrehozását is.
189. cikk
A számviteli módszerek stabilitásának elve
(A költségvetési rendelet 124. cikke)
(1) A számviteli módszerek stabilitásának elve azt jelenti, hogy a pénzügyi kimutatások alkotóelemeinek szerkezete, a számviteli módszerek és az értékelési előírások nem változtathatók meg egyik évről a másikra.
(2) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője csak rendkívüli körülmények között, különösen az alábbi esetekben térhet el a számviteli módszerek stabilitásának elvétől:
a) amennyiben jelentős változás áll be az érintett egység működésének jellegét illetően;
b) amennyiben a változás javítja a számviteli műveletek megfelelőségét.
190. cikk
Az összehasonlíthatóság elve
(A költségvetési rendelet 124. cikke)
(1) Az összehasonlíthatóság elve azt jelenti, hogy a pénzügyi kimutatások valamennyi tételére vonatkozóan meg kell adni az előző évre vonatkozó megfelelő tétel összegét is.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint a pénzügyi kimutatás egyik elemének kimutatása vagy besorolása megváltozik, úgy az előző évre vonatkozó megfelelő tételek összegét és besorolását az összehasonlíthatóság követelménye szerint korrigálni kell.
Ha nem lehetséges az érintett tételek újbóli besorolása, meg kell indokolni azt a 203. cikkben említett mellékletben.
191. cikk
A részletesség elve
(A költségvetési rendelet 124. cikke)
(1) A részletesség elve azt jelenti, hogy minden olyan műveletet, amely a kért információ szempontjából lényegesnek minősül, figyelembe kell venni a pénzügyi kimutatás során. A részletességet az ügylet jellege, illetve összege határozza meg.
(2) Az ügyletek összevonhatók, amennyiben:
a) azonos jellegűek, akár nagy összeg esetén is;
b) az összeg elhanyagolható;
c) az összevonás áttekinthetőbbé teszi a pénzügyi kimutatást.
192. cikk
Bruttó elszámolás elve
(A költségvetési rendelet 124. cikke)
A bruttó elszámolás elve azt jelenti, hogy a követelések és a tartozások nem számíthatók be egymásba, és ugyanez a szabály érvényes a kiadásokra és a bevételekre is, kivéve ha a kiadások és a bevételek ugyanazon vagy hasonló ügyletből, illetőleg fedezeti ügyletből származnak, feltéve hogy az egyes kiadások és bevételek nem jelentős összegűek.
193. cikk
A valódiság elve
(A költségvetési rendelet 124. cikke)
A valódiság elve azt jelenti, hogy a számviteli eseményeket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell szerepeltetni a pénzügyi kimutatásokban.
194. cikk
Az eredményelszámolás elve
(A költségvetési rendelet 125. cikke)
(1) Az eredményelszámolás elve azt jelenti, hogy az egyes ügyleteket és eseményeket bekövetkezésük időpontjában kell könyvelni, és nem akkor, amikor az összegek tényleges kifizetésére, illetve beszedésére sor kerül. A bevételeket és kiadásokat azon pénzügyi évre kell könyvelni, amelyre vonatkoznak.
(2) A költségvetési rendelet 133. cikkében előírt számviteli módszerek meghatározzák az egyes ügyletek könyvviteli bejegyzését megalapozó tényállást.
199. cikk
Gazdasági eredménykimutatás
(A költségvetési rendelet 126. cikke)
A gazdasági eredménykimutatás a tárgyévi, jellegük szerint osztályozott bevételeket és kiadásokat foglalja magában.
201. cikk
Pénzforgalmi mérleg
(A költségvetési rendelet 126. cikke)
A pénzforgalmi mérleg a pénzeszközök mozgását mutatja.
A pénzeszközök a következőkből állnak:
a) készpénzállomány;
b) látra szóló bankszámlák és betétek; valamint
c) egyéb, szabadon felhasználható eszközök, amelyek gyorsan átválthatók készpénzre, és amelyek értéke stabil.
203. cikk
A pénzügyi kimutatások melléklete
(A költségvetési rendelet 126. cikke)
A költségvetési rendelet 126. cikkében említett melléklet a pénzügyi kimutatások szerves részét képezi. A melléklet legalább az alábbi információkat tartalmazza:
a) számviteli elvek, szabályok és módszerek;
b) magyarázó megjegyzések, olyan kiegészítő információkkal, amelyeket a pénzügyi kimutatások törzsanyaga nem tartalmaz, és amelyek szükségesek a pontos kép kialakításához;
c) mérlegen kívüli kötelezettségvállalások, amelyek olyan jogosultságokat és kötelezettségeket mutatnak, amelyeket a mérleg nem tartalmaz, és amelyek jelentős hatással lehetnek az eszközökre és forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az érintett egység eredményére.
204. cikk
Magyarázó megjegyzések
(A költségvetési rendelet 126. cikke)
A magyarázó megjegyzések utalásokat tartalmaznak a pénzügyi kimutatások megfelelő tételeire, és sorrendjük megegyezik a pénzügyi kimutatások megfelelő tételeinek előírt tagolási sorrendjével.
205. cikk
Költségvetési eredménykimutatás
(A költségvetési rendelet 127. cikke)
(1) A költségvetési eredménykimutatás az alábbiakat tartalmazza:
a) a bevételekre vonatkozó információ, amely a következőket foglalja magában:
i. a költségvetésben szerepelő bevételi előirányzatok változásai;
ii. a bevételek kimutatása;
iii. a megállapított jogosultságok;
b) valamennyi rendelkezésre álló kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat változásaira vonatkozó információ;
c) valamennyi rendelkezésre álló kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat felhasználására vonatkozó információ;
d) a fennálló, az előző évről áthozott és a tárgyév során keletkezett kötelezettségvállalásokra vonatkozó információ.
(2) A bevételi információkkal kapcsolatban csatolni kell azon kimutatást is, amely tagállamonkénti bontásban mutatja a pénzügyi év végén behajtandó olyan saját források összegét, amelyre beszedési utalványt adtak ki.
206. cikk
A költségvetési eredménykimutatás melléklete
(A költségvetési rendelet 127. cikke)
A költségvetési rendelet 127. cikkében említett költségvetési eredménykimutatás melléklete legalább az alábbi információkat tartalmazza:
a) információ a költségvetési elvekről, az előirányzatok típusáról és a költségvetés struktúrájáról;
b) információ a fennálló kötelezettségvállalásokról;
c) a költségvetési eredmény megfelelő értelmezéséhez szükséges információ.
2. FEJEZET (A költségvetési rendelet 3. fejezete)
Könyvvezetés
1. szakasz
Az elszámolás rendje
207. cikk
Az elszámolás rendje
(A költségvetési rendelet 132. cikke)
(1) A költségvetési rendelet 121. cikkében említett valamennyi intézmény és szerv számvitelért felelős tisztviselője elkészíti, és folyamatosan frissíti azon okmányokat, amelyek ismertetik az intézmény elszámolásának rendjét és a számviteli eljárásokat.
(2) A pénzügyi kimutatások elkészítése során a lehető legkevesebb elszámoláson kívüli információt kell alkalmazni.
(3) A költségvetési bevételeket és kiadásokat a 208. cikkben említett számítógépes rendszerben kell nyilvántartani a művelet gazdasági tartalmától függően folyó bevételként vagy kiadásként, illetve tőkeként.
208. cikk
Számítógépes rendszerek
(A költségvetési rendelet 132. cikke)
(1) Az elszámolást integrált számítógépes rendszer segítségével kell végezni.
(2) Amennyiben az elszámolás számítógépes rendszerek és alrendszerek használatával történik, úgy a rendszerekről és alrendszerekről részletes leírást kell adni.
A leírás meghatározza valamennyi adatmező tartalmát, valamint azt, hogy miként kezeli a rendszer az egyes műveleteket. Közli továbbá azt is, miként garantálja a rendszer teljes körű eseménynapló vezetését valamennyi műveletre, valamint a számítógépes rendszerekben és alrendszerekben végzett valamennyi beavatkozásra úgy, hogy bármikor azonosítható legyen a beavatkozás jellege és a beavatkozást végző személy.
A számítógépes számviteli rendszerek és alrendszerek leírásában jelezni kell minden kapcsolatot az említett rendszerek és a központi számviteli rendszer között, különösen az adatátvitelt és az egyenlegek egyeztetését illetően.
(3) A számítógépes rendszerekhez és alrendszerekhez történő hozzáférést a jogosult felhasználók listáján szereplő személyekre kell korlátozni, amely listát valamennyi intézménynek el kell készítenie, és folyamatosan frissítenie kell.
2. szakasz
Könyvek
209. cikk
Könyvek
(A költségvetési rendelet 135. cikke)
(1) A költségvetési rendelet 121. cikkében említett valamennyi intézmény és szerv könyvviteli naplót, főkönyvet és leltárt vezet.
(2) A számviteli könyvek a számvitelért felelős tisztviselő által meghatározott olyan elektronikus okmányok, amelyek teljes garanciát nyújtanak a bennük foglalt adatok bizonyító erejére nézve.
(3) A naplóbejegyzéseket át kell vezetni a 212. cikkben említett számlatükör szerint tagolt főkönyvbe.
(4) A napló és a főkönyv a követelményeknek megfelelő számú külön naplóra és könyvre bontható.
(5) A külön naplókban és könyvekben rögzített tételek havonta legalább egyszer átvezetésre kerülnek a központi naplóba és főkönyvbe.
210. cikk
Próbamérleg
(A költségvetési rendelet 135. cikke)
A költségvetési rendelet 121. cikkében említett valamennyi intézmény és szerv próbamérleget állít össze, amely az általános elszámolás körébe tartozó valamennyi számlára kiterjed, beleértve az adott évben rendezett számlákat is, és minden esetben tartalmazza a következőket:
a) számlaszám;
b) leírás;
c) az összes követelés;
d) az összes tartozás;
e) az egyenleg.
211. cikk
Számlaegyeztetés
(A költségvetési rendelet 135. cikke)
(1) A főkönyvi adatok felvétele, nyilvántartása és tagolása olyan módon történik, amely kellően alátámasztja a próbamérlegben foglalt számlák tartalmát.
(2) A befektetett eszközök leltározására a 220-227. cikk rendelkezései alkalmazandók.
3. szakasz
Számlatükör
4. szakasz
Nyilvántartás
213. cikk
Könyvviteli bejegyzések
(A költségvetési rendelet 135. cikke)
(1) A bejegyzések kettős könyveléssel történnek, ahol a számlákban rögzített valamennyi mozgást vagy változást külön bejegyzés testesít meg, egyensúlyi helyzetet teremtve a tartozik és a követel oldal között a bejegyzés által érintett különböző számlákban.
(2) Az eurótól eltérő valutában megadott ügylet esetén ki kell számítani az ügylet ellenértékét euróban, és be kell jegyezni azt az elszámolásba.
Olyan devizaügyletek esetében, ahol lehetőség nyílik a felértékelésre, legalább az elszámolások zárása alkalmával el kell végezni a felértékelést.
Az ilyen felértékelés a 8. cikkel összhangban megállapított árfolyamon történik.
Az n. év december 31-i mérlegének elkészítésénél az euro és egyéb valuták közötti átváltási árfolyam az adott év utolsó munkanapján érvényes árfolyam.
(3) A költségvetési rendelet 133. cikke szerint elfogadott számviteli szabályok az eredményelszámolás elvű számvitel alkalmazásában közelebbről meghatározzák a szükséges átváltási és újraértékelési szabályokat.
214. cikk
Számviteli nyilvántartás
(A költségvetési rendelet 135. cikke)
Valamennyi számviteli nyilvántartásban meg kell határozni az egyes adattételek eredetét, tartalmát és könyvelési referenciaszámát, valamint a megfelelő bizonylatok referenciaadatait.
215. cikk
Bizonylatok
(A költségvetési rendelet 135. cikke)
(1) Valamennyi bejegyzés keltezett és számozott bizonylaton alapul, amelyet nyomtatott formában vagy olyan adathordozón kell előállítani, amely garantálja a bizonylat megbízhatóságát és tartalmának megőrzését a 49. cikkben megállapított időszak során.
(2) Az azonos típusú, azonos helyen és azonos napon végzett műveletek egyetlen bizonylatban is összefoglalhatók.
216. cikk
Naplóbejegyzés
(A költségvetési rendelet 135. cikke)
A számviteli műveleteket az alábbi, egymást nem kizáró módszerek egyikével kell bejegyezni a naplóba:
a) naponta és műveletenként;
b) a különböző műveletek havonta összesített értékének formájában, feltéve hogy az egyes műveletek napi ellenőrzéséhez szükséges valamennyi okmány megőrzésre kerül.
217. cikk
A bejegyzések érvényesítése
(A költségvetési rendelet 135. cikke)
(1) A naplóbejegyzések és a leltárkönyvi bejegyzések véglegesítése megfelelő érvényesítési eljárással történik, amely megtilt minden változtatást és törlést az egyes bejegyzéseket illetően.
(2) A bejegyzések időrendjének befagyasztására és sérthetetlenségének garantálására kidolgozott zárási eljárást legkésőbb a pénzügyi kimutatás elkészítése előtt végre kell hajtani.
5. szakasz
Egyeztetés és ellenőrzés
218. cikk
Számlaegyeztetés
(A költségvetési rendelet 135. cikke)
(1) A próbamérlegben foglalt számlák egyenlegét időszakonként, de legalább az éves zárás alkalmával egyeztetni kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő által az eszközök és források kezelésére és a számviteli rendszerbe történő napi bejegyzésre használt rendszerekből származó adatokkal.
(2) A számvitelért felelős tisztviselő időszakonként, de legalább az elszámolások zárásakor ellenőrzi, hogy a 209. cikkben említett leltárkönyvben szereplő adatok megfelelnek-e a tényleges helyzetnek, különösen az alábbiak tekintetében:
a) bankbetétek, az érintett pénzintézetek által kiállított számlakivonatokkal egyeztetve;
b) pénztárkészlet, a pénztárkönyvben szereplő adatokkal egyeztetve.
Az állóeszközök számláinak felülvizsgálatára a 224. cikkel összhangban kerül sor.
(3) Az intézményközi kapcsolatok számláinak egyeztetése és rendezése havonta történik.
(4) A függő számlák felülvizsgálatát évente végzi a számvitelért felelős tisztviselő, azok mielőbbi rendezése céljából.
6. szakasz
Költségvetési számlák
219. cikk
A költségvetési számlák tartalma és vezetése
(A költségvetési rendelet 137. cikke)
(1) Az egyes költségvetési számlák valamennyi költségvetési alfejezet tekintetében a következőket tartalmazzák:
a) kiadások esetén:
i. a nyitó költségvetésben engedélyezett előirányzatok, a költségvetés-módosításba bejegyzett előirányzatok, az átvitt előirányzatok, a célhoz kötött bevételek beszedését követően rendelkezésre álló előirányzatok, az előirányzatok áthelyezése és az így rendelkezésre álló előirányzatok teljes összege;
ii. a pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségek és kifizetések;
b) bevételek esetén:
i. a nyitó költségvetésben szereplő előirányzatok, a költségvetés-módosításban szereplő előirányzatok, a célhoz kötött bevételek és az így meghatározott előirányzatok teljes összege;
ii. a megállapított jogosultságok és a kérdéses pénzügyi év tekintetében beszedett összegek;
c) előző pénzügyi évekből átvitt, kifizetésre váró kötelezettségvállalások és a beszedésre váró bevételek.
Az első albekezdés a) pontjában említett kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok bejegyzése és kimutatása külön történik.
Az EMGA-ban vonatkozó előzetes globális kötelezettségvállalásokat és a megfelelő kifizetéseket szintén rögzíteni kell a költségvetési számlákban.
E kötelezettségvállalások az EMGA-ban foglalt előirányzatok teljes összegével állnak szemben.
(2) A költségvetési számlákban külön kell feltüntetni:
a) az átvitt előirányzatok felhasználását és a tárgyévre vonatkozó előirányzatokat;
b) a fennálló kötelezettségvállalások elszámolását.
A bevételi oldalon külön kell kimutatni az előző pénzügyi évekből átvitt, beszedésre váró összegeket.
(3) A költségvetési számlák megfelelő szervezésével költségelszámolási rendszer is kialakítható.
(4) A költségvetési számlák vezetése számítógépes rendszer alkalmazásával könyv formájában vagy adatlapon történik.
3. FEJEZET (A költségvetési rendelet 4. fejezete)
Vagyonleltár
220. cikk
Vagyonleltár
(A költségvetési rendelet 138. cikke)
A vagyonleltár rendszerét az engedélyezésre jogosult tisztviselő alakítja ki a számvitelért felelős tisztviselő technikai segítségével. A leltárrendszernek biztosítania kell valamennyi olyan információ rendelkezésre bocsátását, amely a könyvvezetéshez és az eszközök megőrzéséhez szükséges.
221. cikk
A leltári vagyon megőrzése
(A költségvetési rendelet 138. cikke)
Valamennyi intézménynek meg kell határoznia a mérlegben szereplő vagyonának megőrzéséhez szükséges rendelkezéseket, továbbá azt, hogy mely közigazgatási szervezeti egység legyen felelős a leltári rendszer működtetéséért.
222. cikk
Leltárba vétel
(A költségvetési rendelet 138. cikke)
Valamennyi olyan beszerzési tételt, amelynek amortizációs ideje meghaladja az egy évet, és nem minősül fogyasztási cikknek, beszerzési ára vagy előállítási költsége pedig meghaladja a költségvetési rendelet 133. cikkében szereplő számviteli szabályok szerint előírt értéket, leltárba kell venni, és rögzíteni kell az állóeszközszámlában.
223. cikk
Az egyes tételekre vonatkozó leltárnyilvántartás tartalma
(A költségvetési rendelet 138. cikke)
A leltárnyilvántartás tartalmazza valamennyi tétel megfelelő leírását, meghatározva azok helyét, beszerzési napját és termékegységre vetített költségét.
224. cikk
Leltárellenőrzés
(A költségvetési rendelet 138. cikke)
A leltárellenőrzést az egyes intézmények olyan módon hajtják végre, hogy megbizonyosodjanak valamennyi leltári tétel fizikai létezéséről, valamint arról, hogy megfelelnek a leltári bejegyzésnek. A leltárellenőrzésre az éves ellenőrző program keretében kerül sor, a befektetett tárgyi eszközök és az immateriális javak kivételével, amelyeket legalább háromévente ellenőrizni kell.
225. cikk
Vagyontárgyak továbbértékesítése
(A költségvetési rendelet 138. cikke)
A költségvetési rendelet 121. cikkében említett intézmények és szervek tagjai, tisztviselői és egyéb alkalmazottai, valamint személyzetének egyéb tagjai nem vásárolhatnak meg az említett intézmények, illetve szervek által továbbértékesített tételeket, a közbeszerzés útján továbbértékesített tételek kivételével.
226. cikk
A befektetett eszközök értékesítésének eljárása
(A költségvetési rendelet 138. cikke)
(1) A befektetett eszközök értékesítését a helyileg szokásos, megfelelő módon meg kell hirdetni, amennyiben az egységnyi beszerzési érték legalább 8 100 euro. Az utolsó hirdetmény közzététele és az értékesítési szerződés megkötése között legalább tizennégy naptári napnak kell eltelnie.
Az ilyen értékesítéseket meg kell hirdetni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában is, amennyiben az egységnyi beszerzési érték legalább 391 100 euro. Megfelelő hirdetés feladható a tagállamok sajtókiadványaiban is. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való meghirdetés és az értékesítési szerződés megkötése között legalább egy hónapnak kell eltelnie.
(2) Az intézmények eltekinthetnek az értékesítés meghirdetésétől, amennyiben a hirdetési költség meghaladja a műveletből származó, várható bevételt.
(3) Az intézményeknek mindenkor törekedniük kell arra, hogy a legjobb árat kapják befektetett eszközeikért.
227. cikk
A befektetett eszközök elidegenítésének eljárása
(A költségvetési rendelet 138. cikke)
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kimutatást vagy jegyzőkönyvet készít, ha egy leltárba vett vagyontárgy eladásra, ingyenes átadásra, leselejtezésre vagy bérbeadásra kerül, illetve elvesztése, ellopása vagy bármely egyéb ok következtében hiányzik.
A kimutatás vagy jegyzőkönyv jelzi, hogy a Közösségek tisztviselője, illetve egyéb alkalmazottja vagy más személy költségén pótolni kell-e a tételt.
Ingatlanok vagy a nagyobb berendezések ingyenes átadását szerződésbe kell foglalni, és az esetről tájékoztatást kell adni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az előzetes költségvetés-tervezet benyújtásakor megküldött éves jelentésben.
MÁSODIK RÉSZ
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
I. CÍM (A KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET II. RÉSZÉNEK II. CÍME)
STRUKTURÁLIS ALAPOK, KOHÉZIÓS ALAP, EURÓPAI HALÁSZATI ALAP, EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP
228. cikk
Előlegek visszafizetése
(A költségvetési rendelet 157. cikke)
A strukturális alapokról, a Kohéziós Alapról, az Európai Halászati Alapról és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapról szóló rendeletekkel összhangban az egy adott művelet tekintetében kifizetett előlegek teljes vagy részleges visszafizetése nem csökkenti az Alapból az érintett művelet tekintetében teljesített hozzájárulást.
A visszafizetett összegek a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban célhoz kötött bevételt képeznek.
II. CÍM (A KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET III. CÍME)
KUTATÁS
229. cikk
A műveletek típusai
(A költségvetési rendelet 160. cikke)
(1) A kutatási és technológiafejlesztési előirányzatok rendeltetése közvetlen tevékenységek, az EK-Szerződés 166. cikkében említett kutatási keretprogramhoz kapcsolódó közvetett tevékenységek, valamint az EK-Szerződés 165. cikkében említett tevékenységek a Közös Kutatóközpont (KKK) programjaiban és versenyorientált tevékenységeiben való részvétel útján történő végrehajtása.
(2) A közvetlen tevékenységeket a KKK kutatóintézetei végzik, és elvben teljes mértékben a költségvetésből finanszírozzák azokat. A közvetlen intézkedések körébe az alábbiak tartoznak:
a) kutatási programok;
b) kísérleti kutatási tevékenységek;
c) intézményi jellegű tudományos és technikai kiszolgáló tevékenységek.
(3) A közvetett tevékenységek harmadik személlyel kötendő szerződésen alapuló programokból állnak. A KKK ugyanolyan alapon vehet részt e tevékenységekben, mint a harmadik személyek.
(4) A nemzeti kutatási politikák és a közösségi kutatási politika összeegyeztethetőségének biztosítására a Bizottság az EK-Szerződés 165. cikkével összhangban kezdeményezéseket hajthat végre, és kizárólag igazgatási kiadásokat terhelhet a költségvetésre.
(5) Az EK-Szerződés 166. cikkének (3) bekezdésében említett egyedi programok mellett a Közösség elfogadhat:
a) kiegészítő programokat, amelyekben csak egyes tagállamok vesznek részt, az EK-Szerződés 168. cikkével összhangban;
b) több tagállam által közösen vállalt programokat, beleértve az ilyen programok végrehajtására kialakított struktúrákban való részvételt, az EK-Szerződés 169. cikkével összhangban;
c) együttműködést harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel az EK-Szerződés 170. cikkével összhangban;
d) közös vállalkozást az EK-Szerződés 171. cikkével összhangban.
(6) A KKK által folytatott versenyjellegű tevékenységek a következők:
a) tudományos és technikai kiszolgáló tevékenységek a kutatási és technológiafejlesztési keretprogramokon belül, elvben teljes költségvetési finanszírozással;
b) harmadik személy részére nyújtott szolgáltatások.
(7) A költségvetési rendelet 160. cikkének (1a) bekezdésében említett követelésekre vonatkozó becsléseket nyilvántartásba vétel céljából meg kell küldeni a számvitelért felelős tisztviselőnek.
230. cikk
A KKK-ra vonatkozó szabályok
(A költségvetési rendelet 161. cikke)
(1) A költségvetési rendelet 161. cikkének (2) bekezdésében említett, az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becsléseket nyilvántartásba vétel céljából meg kell küldeni a számvitelért felelős tisztviselőnek.
(2) Amennyiben a KKK által harmadik személy részére végzett tevékenységek beszerzést foglalnak magukban, úgy a beszerzési eljárásnak meg kell felelnie az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének.
III. CÍM (A KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET IV. CÍME)
KÜLSŐ FELLÉPÉSEK
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
231. cikk
Finanszírozható intézkedések
(A költségvetési rendelet 162. cikke)
A költségvetési rendelet második része IV. címének 1. fejezetében említett intézkedésekre vonatkozó előirányzatok finanszírozhatnak különösen beszerzési szerződéseket, támogatásokat, beleértve a kamattámogatásokat, egyedi hiteleket, hitelgaranciát, pénzügyi segítségnyújtást, költségvetési támogatást, valamint a költségvetési támogatás egyéb, egyedi formáit.
2. FEJEZET
Az intézkedések végrehajtása
232. cikk
Finanszírozási megállapodás központi igazgatás mellett
(A költségvetési rendelet 166. cikke)
(1) Mielőtt finanszírozási megállapodást kötnek olyan intézkedésre, amely decentralizált igazgatás körébe tartozik, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő irat- és helyszíni ellenőrzésekkel biztosítja, hogy a kedvezményezett harmadik ország által a közösségi pénzeszközök kezelésére felállított igazgatási és ellenőrzési rendszer teljes mértékben megfelel a költségvetési rendelet 56. cikkének.
(2) A decentralizált igazgatás keretében kötött valamennyi finanszírozási megállapodás kifejezetten, a megállapodás szerinti decentralizálás fokától függően részleges vagy teljes körű hatállyal megállapít olyan rendelkezéseket, amelyek:
a) biztosítják a költségvetési rendelet 56. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított szempontok betartását;
b) kimondják, hogy amennyiben a költségvetési rendelet 56. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított minimális szempontok nem teljesülnek, úgy a Bizottság felfüggesztheti vagy megszüntetheti a megállapodás végrehajtását;
c) meghatározzák a végső elszámolásra vonatkozóan a költségvetési rendelet 53c. cikkében előírt kontradiktórius eljárást, amely a harmadik ország kötelezettségeinek megállapítására alkalmazható;
d) létrehozzák a költségvetési rendelet 53c. cikkében említett és az ezen rendelet 42. cikkében meghatározott pénzügyi korrekciós mechanizmusokat, különösen a beszámítás útján történő beszedést illetően, amennyiben az intézkedés teljes mértékben decentralizált;
e) megalkotják a költségvetésből származó forrásokban részesülő kedvezményezettek közzétételére vonatkozó rendelkezéseket.
(3) A (2) bekezdés e) pontjában említett rendelkezések előírják a harmadik országoknak a 169. cikk (2) bekezdésében említett információ egységes minta szerinti közzétételét internetes oldaluk e célra létrehozott és könnyen hozzáférhető pontján. Amennyiben az interneten való közzététel nem lehetséges, az információt bármely más megfelelő módon kell közzétenni, beleértve a nemzeti közlönyt is.
A közzétételre a források harmadik országhoz történő hozzárendelésének költségvetési évét követő első félévben kerül sor.
A harmadik ország megadja a Bizottságnak a közzététel internetes címét, és e címre a 169. cikk (1) bekezdésében említett közösségi intézmények internetes oldalának e célra létrehozott pontján hivatkozni kell. Amennyiben az információt más módon teszik közzé, a harmadik ország megadja a Bizottságnak az igénybe vett közzétételi mód valamennyi részletét.
233. cikk
Különleges hitelek
(A költségvetési rendelet 166. cikke)
Különleges hitellel finanszírozott befektetési projekt esetén a Közösség nevében eljáró Bizottság és a hitelfelvevő hitelszerződést köt.
233a. cikk
A többéves programok éves részletekre bontható kötelezettségvállalásainak automatikus megszüntetése
(A költségvetési rendelet 166. cikkének (3) bekezdése)
(1) A kötelezettségvállalás - a költségvetési rendelet 166. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt - automatikus megszüntetésének kiszámításakor a következőket kell figyelmen kívül hagyni:
a) a költségvetési kötelezettségvállalásoknak azt a részét, amelyről kiadást igazoló nyilatkozatot állítottak ki, de amelynek visszatérítését a Bizottság az n+3. év december 31-én megszakította vagy felfüggesztette;
b) a költségvetési kötelezettségvállalásoknak azt a részét, amelyet a program végrehajtását súlyosan érintő vis maior fennállása miatt nem lehetett kifizetni vagy amelyről nem lehetett kiadást igazoló nyilatkozatot kiállítani.
Az első albekezdés b) pontja szerinti vis maior tényét bejelentő nemzeti hatóságoknak bizonyítaniuk kell annak a program egészére vagy részére gyakorolt közvetlen következményeit.
(2) A Bizottság kellő időben tájékoztatja a kedvezményezett országokat és az érintett hatóságokat, ha fennáll a kötelezettségvállalás automatikus megszüntetésének kockázata. Tájékoztatja azokat a birtokában lévő információ által jelzett érintett összegről. A kedvezményezett országoknak a tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül jóvá kell hagyniuk a kérdéses összeget, vagy be kell nyújtaniuk észrevételeiket. A Bizottság a kötelezettségvállalás automatikus megszüntetését a költségvetési rendelet 166. cikke (3) bekezdésének a), illetve b) pontjában megállapított határidő lejárta után legfeljebb 9 hónappal végzi el.
(3) A kötelezettségvállalás automatikus megszüntetése esetén az érintett programhoz történő közösségi pénzügyi hozzájárulását az adott évre az automatikusan megszüntetett kötelezettségvállalás összegével csökkenteni kell. A kedvezményezett országnak felülvizsgált finanszírozási tervet kell benyújtania, amely a támogatás csökkentését felosztja a prioritások és adott esetben az intézkedések között. Amennyiben ezt nem teszi meg, a Bizottság arányosan csökkenti az egyes prioritások és adott esetben intézkedések számára juttatott összegeket.
234. cikk
Bankszámlák
(A költségvetési rendelet 166. cikke)
(1) A kedvezményezett állam valutájában történő fizetések lebonyolítására a Bizottság nevében vagy - közös megegyezéssel - a kedvezményezett nevében, euróban vezetett számlákat kell nyitni a kedvezményezett állam vagy az egyik tagállam pénzügyi intézményénél. A számlák megnevezésének lehetővé kell tennie a kérdéses pénzeszközök azonosítását.
(2) Az (1) bekezdésben említett számlákat a tényleges készpénzigények függvényében kell feltölteni. Az átutalások euróban folynak, amelyet szükség esetén, a 7. és 8. cikkel összhangban át kell váltani a kedvezményezett állam valutájára a fizetés esedékességekor.
3. FEJEZET
Szerződések odaítélése
235. cikk
Épületek bérlése
(A költségvetési rendelet 167. cikke)
Az egyetlen olyan ingatlanszerződés, amely külső fellépésekre vonatkozó működési előirányzatból finanszírozható, a bérleti szerződés aláírásakor már meglévő, illetve elkészült épületek bérletére vonatkozó szerződés. Az ilyen szerződéseket a 119. cikkben meghatározottak szerint kell közzétenni.
236. cikk
Fogalommeghatározások
(A költségvetési rendelet 167. cikke)
(1) A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések körébe tanulmányi és technikai segítségnyújtási szerződések tartoznak.
A tanulmányi szerződés olyan, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, amelyet a szolgáltató köt az ajánlatkérővel, és amely a projektek meghatározásával és előkészítésével kapcsolatos tanulmányokat, megvalósíthatósági tanulmányokat, gazdaságossági és piaci tanulmányokat, műszaki tanulmányokat és ellenőrzéseket foglal magában.
A technikai segítségnyújtási szerződésekben a szolgáltatót tanácsadói szerepre, projekt irányítására vagy felügyeletére, vagy a szerződésben meghatározott szakértő biztosítására kérik fel.
(2) Amennyiben egy harmadik ország megfelelően képzett igazgatási személyzettel rendelkezik a közszektorban működő szervezeti egységeinél, illetve testületeinél, úgy a szerződés végrehajtható közvetlenül e szervezeti egységek vagy testületek ellenőrzése mellett.
237. cikk
A küszöbértékekre vonatkozó különös rendelkezések és a külső szerződések odaítélésére vonatkozó rendelkezések
(A költségvetési rendelet 167. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja)
(1) A 118-121. cikk a fogalommeghatározás kivételével, a 122. cikk (3) és (4) bekezdése, a 123., 126-129. cikk, a 131. cikk (3)-(6) bekezdése, a 139. cikk (2) bekezdése, a 140-146. cikk, a 148., 151., 152. cikk és a 158a. cikk nem alkalmazandó a költségvetési rendelet 167. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett ajánlatkérők által vagy azok nevében kötött közbeszerzési szerződésekre.
Az e fejezetben foglalt beszerzési rendelkezések végrehajtásáról a Bizottság dönt.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett eljárásokat nem tartják be, úgy a kérdéses művelettel kapcsolatos kiadások nem jogosultak közösségi finanszírozásra.
(4) E fejezet nem alkalmazandó a költségvetési rendelet 167. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett ajánlatkérőre, amennyiben a 35. cikkben említett ellenőrzések végrehajtását követően a Bizottság felhatalmazza arra, hogy decentralizált igazgatás mellett saját beszerzési eljárásait alkalmazza.
238. cikk
Beszerzés a költségvetési rendelet 167. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett ajánlatkérő által
(A költségvetési rendelet 167. cikke (1) bekezdésének c) pontja)
(1) E fejezet rendelkezései nem alkalmazandók a költségvetési rendelet 167. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett ajánlatkérő által végzett beszerzésre.
(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazandók az 1257/96/EK rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekre.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben alkalmazandó különleges beszerzési eljárásokról a Bizottság a 184. cikkben említett elvekkel összhangban dönt.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben említett eljárásokat nem tartják be, úgy a kérdéses művelettel kapcsolatos kiadások nem jogosultak közösségi finanszírozásra.
239. cikk
Közzététel és megkülönböztetésmentesség
(A költségvetési rendelet 167. és 168. cikke)
A Bizottság meghozza azon végrehajtási intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a lehető legszélesebb körű részvételt biztosítsa, egyenlő feltételek mellett, a Közösség által finanszírozott szerződések odaítéléséért folytatott versenyben. E célból különös figyelmet kell fordítani:
a) az előzetes tájékoztató hirdetmény, az ajánlati felhívás és az odaítélésről szóló hirdetmény ésszerű időn belüli, megfelelő közzétételének biztosítására;
b) a megkülönböztető gyakorlat vagy olyan műszaki előírások kiküszöbölésére, amelyek gátolhatják a költségvetési rendelet 168. cikkében említett valamennyi természetes és jogi személy egyenlő feltételek melletti széles körű részvételét.
240. cikk
Közzététel
(A költségvetési rendelet 167. cikke)
(1) A nemzetközi versenytárgyalási felhívásokra vonatkozó előzetes tájékoztató hirdetményt áru beszerzésére és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetén a lehető leghamarabb, építési beruházásra irányuló szerződés esetén pedig a szerződéses projekt jóváhagyását követően a lehető leghamarabb meg kell küldeni az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatalának.
(2) E fejezet alkalmazásában az ajánlati felhívás közzétételére az alábbiak szerint kerül sor:
a) nemzetközi versenytárgyalási felhívás esetén legalább az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában és az interneten;
b) helyi ajánlati felhívás esetén legalább a kedvezményezett állam hivatalos közlönyében, vagy ezzel egyenértékű kiadványban.
Amennyiben az ajánlati felhívást helyi szinten is közzéteszik, annak azonosnak kell lennie az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában és az interneten közzétett változattal, és a közzétételnek egyidejűnek kell lennie. A Bizottság felelős az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában és az interneten történő közzétételért. A felhívást helyi szinten a kedvezményezett teheti közzé.
(3) A szerződés odaítélésről szóló tájékoztatásra a szerződés aláírását követően kerül sor, kivéve, ha a szerződést titkosnak minősítették, vagy ha a szerződések teljesítése különleges biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé, vagy amikor az Európai Unió vagy a kedvezményezett ország létfontosságú érdekeinek védelme úgy kívánja, illetve akkor, ha a szerződés odaítélésről szóló tájékoztatás nem helyénvaló.
241. cikk
A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésének küszöbértékei és eljárásai
(A költségvetési rendelet 167. cikke)
(1) A költségvetési rendelet 167. cikkében említett küszöbértékek és eljárások a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetén az alábbiak:
a) legalább 200 000 euro összegű szerződéseknél: nemzetközi versenytárgyalási felhívás meghívásos eljárással a 122. cikk (2) bekezdésének és a 240. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében;
b) 200 000 eurónál kisebb értékű szerződések esetén: a (3) bekezdés szerinti tárgyalásos eljárás, feltéve hogy egy már hatályos keretszerződés alkalmazása lehetetlen, vagy sikertelennek bizonyult.
A legfeljebb 10 000 euro összegű szerződések egyetlen ajánlat alapján is odaítélhetők.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett nemzetközi meghívásos eljárásban az ajánlati felhívás közli azon pályázók számát, akiket ajánlattételre felhívnak. Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetén az ajánlattevők száma négy és nyolc közé esik. A tényleges verseny biztosítása érdekében elegendő számú pályázónak kell lehetővé tenni, hogy ajánlatot nyújtson be.
A kiválasztott pályázók jegyzékét a Bizottság internetes honlapján közzé kell tenni.
Ha a kiválasztási szempontoknak vagy a kapacitásra vonatkozó alsó határértékeknek megfelelő pályázók száma nem éri el a minimális értéket, az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy csak az ajánlattétel kiválasztási szempontjainak megfelelő pályázókat kéri fel ajánlattételre.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett eljárás szerint az ajánlatkérő legalább három, általa kiválasztott ajánlattevőről állít össze jegyzéket. Az eljárás korlátozott versenyeztetést foglal magában hirdetmény közzététele nélkül, megnevezése pedig a 124. cikk hatálya alá nem tartozó tárgyalásos eljárás.
Az ajánlatokat a szükséges technikai és közigazgatási ismeretekkel rendelkező értékelő bizottság bontja fel és értékeli. Az értékelő bizottság tagjainak alá kell írniuk egy pártatlansági nyilatkozatot.
Ha az ajánlattevőkkel folytatott konzultációt követően az ajánlatkérő csak egyetlen, közigazgatási és technikai szempontból érvényes ajánlatot kap, a szerződés odaítélhető, amennyiben a szerződés odaítélésére vonatkozó szempontok teljesülnek.
(4) Az ajánlatokat csomagban vagy külső borítékban kell megküldeni, amely két különálló, lezárt borítékot tartalmaz, az egyik borítékon "A. boríték - Műszaki ajánlat" és a másikon pedig "B. boríték - Pénzügyi ajánlat" felirattal. A külső borítékon a következők szerepelnek:
a) az ajánlatok benyújtására a dokumentációban megadott cím;
b) hivatkozás az ajánlat alapjául szolgáló versenytárgyalási felhívásra;
c) adott esetben a szerződéses tételek száma, amelyre az ajánlatot benyújtják;
d) a "Nem nyitható fel a hivatalos ajánlatbontás előtt" felirat a dokumentáció nyelvén.
Amennyiben a dokumentáció meghallgatásokat irányzott elő, úgy az értékelő bizottság meghallgathatja a műszakilag elfogadható ajánlatokban javasolt szakértői csoport vezető tagjait, miután a bizottság írásba foglalta előzetes következtetéseit, de még nem döntött véglegesen a műszaki ajánlatok értékeléséről. Ilyen esetben az értékelő bizottság hallgatja meg a szakértőket, amennyiben szakértői csoportot alkotnak, lehetőség szerint együttesen, és a meghallgatásokra olyan szoros időközönként kerül sor, amely lehetővé teszi az összehasonlítást. A meghallgatásokat az értékelő bizottság által korábban eldöntött szabvány modellnek megfelelően hajtják végre, és a meghallgatásra behívott valamennyi szakértőre vagy szakértői csoportra egységesen alkalmazzák azt. A meghallgatás napját és időpontját legalább tíz naptári nappal a megbeszélés előtt közölni kell az ajánlattevőkkel. Vis maior esetén, amely megakadályozza az ajánlattevőt, hogy részt vegyen a meghallgatáson, új napot és időpontot kell vele közölni.
(5) A szerződés odaítélésére vonatkozó szempontok arra szolgálnak, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kerüljön kiválasztásra.
Az összességében legelőnyösebb ajánlatot a műszaki minőség és az ár közötti 80/20 súlyozási arány alkalmazásával kell kiválasztani. Ennek során:
a) a műszaki ajánlatra adott pontokat meg kell szorozni 0,8-del;
b) az árajánlatra adott pontokat pedig 0,2-del.
242. cikk
A tárgyalásos eljárás alkalmazása szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetén
(A költségvetési rendelet 167. cikke)
(1) Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetén egyetlen résztvevővel folytatott tárgyalásos eljárás alkalmazható az alábbi esetekben:
a) amennyiben az ajánlatkérő által előre nem látható és neki nem betudható esetek miatt beálló rendkívüli sürgősség okán nem tarthatók be a költségvetési rendelet 91. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában előírt eljárások határidői;
b) amennyiben a megfelelő szolgáltatásokat közszektorbeli szervek vagy nonprofit intézmények vagy szervezetek végzik, és intézményi jellegű vagy az embereknek szociális téren segítséget nyújtó tevékenységről van szó;
c) a már folyamatban lévő szolgáltatások bővítése esetén, a (2) bekezdésben megállapított feltételekre is figyelemmel;
d) amennyiben az ajánlati eljárás sikertelen volt, azaz minőségileg és/vagy pénzügyileg értékelhető ajánlatot nem nyújtottak be; ezen esetben az ajánlati eljárás megszüntetését követően az ajánlatkérő a versenytárgyalás résztvevői közül általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyalhat, feltéve hogy az eredeti szerződéses feltételeket nem változtatják meg lényegesen;
e) amennyiben az érintett szerződés versenypályázatot követ, és az alkalmazandó szabályok szerint a sikeres pályázónak vagy a sikeres pályázók egyikének kell odaítélni, amely esetben minden sikeres pályázót meg kell hívni, hogy vegyen részt a tárgyalásokon;
f) amennyiben műszaki okok miatt vagy a kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződést csak egy bizonyos szolgáltatónak lehet odaítélni;
g) amennyiben egy keretszerződés sikertelen alkalmazását követően egy tárgyalásos eljárásra tett kísérlet is sikertelennek bizonyult. Ilyen esetben a tárgyalásos eljárás megszüntetését követően az ajánlatkérő a versenytárgyalás résztvevői közül általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyalhat, feltéve hogy az eredeti szerződési feltételek nem változnak lényegesen;
h) a titkosnak minősített szerződések esetén, azon szerződések esetén, amelyek teljesítése különleges biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé, illetve amikor az Európai Unió vagy a kedvezményezett ország létfontosságú érdekeinek védelme úgy kívánja.
Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a 168. cikk (2) bekezdésében említett válsághelyzetekben végrehajtott műveletek kimerítik a rendkívüli sürgősség esetét. A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő adott esetben más érintett, felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselővel egyeztetve megállapítja, hogy rendkívüli sürgősség helyzete áll fenn, és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére tekintettel rendszeresen felülvizsgálja döntését.
Amennyiben nem a Bizottság az ajánlatkérő, a tárgyalásos eljárás alkalmazása az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő előzetes jóváhagyásától függ.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett, folyamatban lévő szolgáltatások bővítésének a következők minősülnek:
a) a főszerződés alá nem tartozó kiegészítő szolgáltatások, amelyek előre nem látható körülmények miatt szükségessé váltak a szerződés teljesítéséhez, feltéve hogy a kiegészítő szolgáltatást műszakilag és gazdaságilag nem lehet elválasztani a főszerződéstől anélkül, hogy komoly hátrányt okozna az ajánlatkérőnek, és a kiegészítő szolgáltatások összevont összege nem haladja meg a főszerződés értékének 50 %-át;
b) egy első szerződés szerint szolgáltatást nyújtó vállalkozóra bízott hasonló szolgáltatások megismétlését jelentő kiegészítő szolgáltatások, feltéve hogy:
i. az első szolgáltatás nyújtására ajánlati felhívást tettek közzé, és a projekttel kapcsolatos új szolgáltatásokra vonatkozó tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetőségét, valamint a becsült költséget világosan feltüntette az első szolgáltatásra közzétett ajánlati felhívás;
ii. a szerződés egyszeri kiterjesztése a korábbi szerződés értékét és tartamát meg nem haladó értékre és tartamra lehetséges.
243. cikk
Az áru beszerzésére irányuló szerződés odaítélésére vonatkozó küszöbértékek és eljárások
(A költségvetési rendelet 167. cikke)
(1) A költségvetési rendelet 167. cikkében említett küszöbértékek és eljárások az áru beszerzésére irányuló szerződés esetén az alábbiak:
a) legalább 150 000 euro összegű szerződéseknél: nemzetközi versenytárgyalási felhívás nyílt eljárásra a 122. cikk (2) bekezdésének és a 240. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében;
b) legalább 60 000 euro összegű, de 150 000 eurót meg nem haladó összegű szerződéseknél: helyi nyílt versenytárgyalási felhívás a 122. cikk (2) bekezdésének és a 240. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében;.
c) a 60 000 eurónál kisebb értékű szerződések esetében: a (2) bekezdés értelmében vett versenytárgyalásos eljárás.
A legfeljebb 10 000 euro összegű szerződések egyetlen ajánlat alapján is odaítélhetők.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett eljárás szerint az ajánlatkérő legalább három, általa kiválasztott szolgáltatóról állít össze jegyzéket. Az eljárás korlátozott versenyeztetést foglal magában hirdetmény közzététele nélkül, megnevezése pedig a 124. cikk hatálya alá nem tartozó tárgyalásos eljárás.
Az ajánlatokat a szükséges technikai és közigazgatási ismeretekkel rendelkező értékelő bizottság bontja fel és értékeli. Az értékelő bizottság tagjainak alá kell írniuk egy pártatlansági nyilatkozatot.
Ha a szolgáltatókkal folytatott konzultációt követően az ajánlatkérő csak egyetlen, közigazgatási és technikai szempontból érvényes ajánlatot kap, a szerződés odaítélhető, amennyiben a szerződés odaítélésére vonatkozó szempontok teljesülnek.
(3) Minden műszaki és pénzügyi ajánlatot lezárt borítékba kell helyezni, amelyet csomagban vagy egy külső borítékban kell megküldeni. A belső borítékon a következők szerepelnek:
a) az ajánlatok benyújtására a dokumentációban megadott cím;
b) hivatkozás az ajánlat alapjául szolgáló versenytárgyalási felhívásra;
c) adott esetben a szerződéses tételek száma, amelyre az ajánlatot benyújtják;
d) a "Nem nyitható fel a hivatalos ajánlatbontás előtt" felirat a dokumentáció nyelvén.
Az ajánlati dokumentációban megjelölt napon és időpontban az értékelő bizottság nyilvánosan bontja fel az ajánlatokat. A nyilvános ajánlatbontáskor nyilvánosságra kell hozni az ajánlattevők nevét, az ajánlott árat, a szükséges ajánlati biztosítékok nyújtását és minden olyan egyéb formalitást, amelyet az ajánlatkérő megfelelőnek tart.
(4) Áru beszerzésére irányuló olyan szerződések esetén, amelyek vevőszolgálatra nem terjednek ki, az egyetlen odaítélési szempont az ár.
Amennyiben a vevőszolgálatra vagy képzésre vonatkozó javaslatok különösen fontosak, úgy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kell kiválasztani, kellő figyelemmel a kínált szolgáltatás műszaki minőségére és az ajánlott árra.
244. cikk
A tárgyalásos eljárás alkalmazása áru beszerzésére irányuló szerződés esetén
(A költségvetési rendelet 167. cikke)
(1) Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetén egyetlen résztvevővel folytatott tárgyalásos eljárás alkalmazható az alábbi esetekben:
a) amennyiben az ajánlatkérő által előre nem látható és neki nem betudható esetek miatt beálló rendkívüli sürgősség okán nem tarthatók be a költségvetési rendelet 91. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában előírt eljárások határidői;
b) amennyiben az áru jellege vagy különös jellemzője ezt indokolják, például, ha a szerződés teljesítését kizárólag szabadalmak, illetve szabadalmak alkalmazására vonatkozó licenciák tulajdonosainak tartják fenn;
c) olyan, az eredeti szállító által teljesített pótbeszerzésnél, amely a szokásos gyakorlat szerint beszerzett eszközök és berendezések részleges pótlására, vagy meglévő eszközök és berendezések bővítésére irányul, amennyiben a szállító személyében bekövetkező változás olyan berendezés beszerzésére kényszerítené az ajánlatkérőt, amely eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és amely inkompatibilitást vagy aránytalan műszaki problémákat idézne elő a működésben és a karbantartásban;
d) amennyiben az ajánlati eljárás sikertelen volt, azaz nem nyújtottak be minőségileg és/vagy pénzügyileg értékelhető ajánlatot. Ilyen esetben az ajánlati eljárás megszüntetését követően az ajánlatkérő a versenytárgyalás résztvevői közül általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyalhat, feltéve hogy az eredeti szerződési feltételek nem változnak lényegesen;
e) amennyiben a versenytárgyalásos eljárás két kísérlet után sikertelen volt, azaz közigazgatásilag vagy technikailag, illetve minőségileg és/vagy pénzügyileg értékelhető ajánlatot nem nyújtottak be. Ilyen esetben a versenytárgyalásos eljárás megszüntetését követően az ajánlatkérő a versenytárgyalás résztvevői közül általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyalhat, feltéve hogy az eredeti szerződéses feltételeket nem változtatják meg lényegesen;
f) a titkosnak minősített szerződések esetén, azon szerződések esetén, amelyek teljesítése különleges biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé, illetve amikor az Európai Unió vagy a kedvezményezett ország létfontosságú érdekeinek védelme úgy kívánja;
g) árutőzsdén jegyzett és vásárolt árukkal kapcsolatos szerződések esetén;
h) az áruk különösen kedvező feltételek mellett, az üzleti tevékenységét véglegesen felszámoló szállítótól, vagy vagyonfelügyelőtől, felszámolótól vagy végelszámolótól, csődegyezség, vagy ahhoz hasonló, a nemzeti jogban rögzített eljárás keretében történő beszerzés esetén.
Amennyiben nem a Bizottság az ajánlatkérő, a tárgyalásos eljárás alkalmazása az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő előzetes jóváhagyásától függ.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a 168. cikk (2) bekezdésében említett válsághelyzetben végrehajtott műveletek kimerítik a rendkívüli sürgősség esetét. A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő adott esetben más érintett, felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselővel egyeztetve megállapítja, hogy rendkívüli sürgősség helyzete áll fenn, és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére tekintettel rendszeresen felülvizsgálja döntését.
245. cikk
Az építési beruházásra irányuló szerződés odaítélésére vonatkozó küszöbértékek és eljárások
(A költségvetési rendelet 167. cikke)
(1) A költségvetési rendelet 167. cikkében említett küszöbértékek és eljárások az építési beruházásra irányuló szerződés esetén az alábbiak:
a) legalább 5 000 000 euro összegű szerződéseknél:
i. elvben nemzetközi versenytárgyalási felhívás nyílt eljárásra a 122. cikk (2) bekezdésének és a 240. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében;
ii. kivételes esetben bizonyos beruházások jellemzőinek figyelembevételével, és amennyiben nem a Bizottság az ajánlatkérő, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő előzetes jóváhagyásával, nemzetközi versenytárgyalási felhívás meghívásos eljárásra a 122. cikk (2) bekezdése és a 240. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében;
b) legalább 300 000 euro összegű, de 5 000 000 eurót meg nem haladó összegű szerződéseknél: helyi nyílt versenytárgyalási felhívás a 122. cikk (2) bekezdésének és a 240. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében;
c) 300 000 eurónál kisebb összegű szerződéseknél: tárgyalásos eljárás a (2) bekezdés értelmében.
A legfeljebb 10 000 euro összegű szerződések egyetlen ajánlat alapján is odaítélhetők.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett eljárás szerint az ajánlatkérő legalább három, általa kiválasztott szállítóról állít össze jegyzéket. Az eljárás korlátozott versenyeztetést foglal magában hirdetmény közzététele nélkül, megnevezése pedig a 124. cikk hatálya alá nem tartozó tárgyalásos eljárás.
Az ajánlatokat a szükséges technikai és közigazgatási ismeretekkel rendelkező értékelő bizottság bontja fel és értékeli. Az értékelő bizottság tagjainak alá kell írniuk egy pártatlansági nyilatkozatot.
Ha a szállítókkal folytatott konzultációt követően az ajánlatkérő csak egyetlen, közigazgatási és technikai szempontból érvényes ajánlatot kap, a szerződés odaítélhető, amennyiben a szerződés odaítélésére vonatkozó szempontok teljesülnek.
(3) A kiválasztási szempontok egyike, hogy az ajánlattevő alkalmas legyen arra, hogy hasonló szerződéseket hajtson végre, különös tekintettel az előző években végrehajtott beruházásokra. Az ilyen módon történő kiválasztás esetén, mivel az el nem fogadható ajánlatokat már kiszűrték, az egyetlen odaítélési szempont az ár.
(4) Minden műszaki és pénzügyi ajánlatot lezárt borítékba kell helyezni, amelyet csomagban vagy egy külső borítékban kell megküldeni. A belső borítékon a következők szerepelnek:
a) az ajánlatok benyújtására a dokumentációban megadott cím;
b) hivatkozás az ajánlat alapjául szolgáló versenytárgyalási felhívásra;
c) adott esetben a szerződéses tételek száma, amelyre az ajánlatot benyújtják;
d) a "Nem nyitható fel a hivatalos ajánlatbontás előtt" felirat a dokumentáció nyelvén.
Az ajánlati dokumentációban megjelölt napon és időpontban az értékelő bizottság nyilvánosan bontja fel az ajánlatokat. A nyilvános ajánlatbontáskor nyilvánosságra kell hozni az ajánlattevők nevét, az ajánlott árat, a szükséges ajánlati biztosíték nyújtását és minden olyan egyéb formalitást, amelyet az ajánlatkérő megfelelőnek tart.
246. cikk
A tárgyalásos eljárás alkalmazása építési beruházásra irányuló szerződés esetén
(A költségvetési rendelet 167. cikke)
Építési beruházásra irányuló szerződés esetén egyetlen résztvevővel folytatott tárgyalásos eljárás alkalmazható az alábbi esetekben:
a) amennyiben az ajánlatkérő által előre nem látható és neki nem betudható esetek miatt beálló rendkívüli sürgősség okán nem tarthatók be a költségvetési rendelet 91. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában előírt eljárások határidői;
b) olyan kiegészítő munkák esetén, amelyek nem szerepelnek az eredetileg megkötött szerződésben, de amelyek előre nem látható körülmények miatt szükségessé váltak a szerződésben leírt munkák teljesítéséhez, a (2) bekezdésben megállapított feltételek szerint;
c) amennyiben az ajánlati eljárás sikertelen volt, azaz nem nyújtottak be minőségileg és/vagy pénzügyileg értékelhető ajánlatot. Ilyen esetben az ajánlati eljárás megszüntetését követően az ajánlatkérő a versenytárgyalás résztvevői közül általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyalhat, feltéve hogy az eredeti szerződési feltételek nem változnak lényegesen;
d) amennyiben a versenytárgyalásos eljárás két kísérlet után sikertelen volt, azaz közigazgatásilag vagy technikailag, illetve minőségileg és/vagy pénzügyileg értékelhető ajánlatot nem nyújtottak be. Ilyen esetben a versenytárgyalásos eljárás megszüntetését követően az ajánlatkérő a versenytárgyalás résztvevői közül általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyalhat, feltéve hogy az eredeti szerződéses feltételeket nem változtatják meg lényegesen;
e) a titkosnak minősített szerződések esetén, azon szerződések esetén, amelyek teljesítése különleges biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé, illetve amikor az Európai Unió vagy a kedvezményezett ország létfontosságú érdekeinek védelme úgy kívánja.
Amennyiben nem a Bizottság az ajánlatkérő, a tárgyalásos eljárás alkalmazása az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő előzetes jóváhagyásától függ.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett kiegészítő építési beruházásokat a már folyamatban lévő beruházást végző vállalkozónak kell odaítélni:
a) amennyiben a kiegészítő beruházás műszakilag vagy gazdaságilag nem különíthető el a főszerződéstől anélkül, hogy komoly hátrányt okozna az ajánlatkérőnek; vagy
b) amennyiben az ilyen beruházás, noha az eredeti szerződés teljesítésétől elkülöníthető, elengedhetetlenül szükséges a teljesítéshez;
c) amennyiben a kiegészítő beruházásra odaítélt szerződések összértéke nem haladja meg a főszerződés összegének 50 %-át.
247. cikk
A tárgyalásos eljárás alkalmazása ingatlanszerződés esetén
(A költségvetési rendelet 167. cikke)
A 235. cikkben említett ingatlanszerződéseket a Bizottság előzetes hozzájárulásával, amennyiben nem a Bizottság az ajánlatkérő, tárgyalásos eljárásban lehet odaítélni, a helyi piac felmérése után.
248. cikk
A beszerzési eljárás kiválasztása vegyes szerződések esetén
(A költségvetési rendelet 167. cikke)
A szolgáltatásnyújtást és áru beszerzését vagy építési beruházást egyaránt magában foglaló szerződés esetén az ajánlatkérő, a Bizottság hozzájárulásával, amennyiben nem a Bizottság az ajánlatkérő, határozza meg az alkalmazandó küszöbértékeket és eljárásokat, a relatív érték és a szerződés különböző alkotórészeinek működési jelentősége alapján meghatározott elsődleges szempontok függvényében.
249. cikk
Versenytárgyalási dokumentáció
(A költségvetési rendelet 167. cikke)
(1) A 130. cikkben említett versenytárgyalási dokumentációt a bevált nemzetközi gyakorlat alapján és a közzétételre, valamint az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kapcsolattartásra vonatkozó e fejezet rendelkezéseivel összhangban kell összeállítani.
(2) Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetén a versenytárgyalási dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) utasítások az ajánlattevőknek, beleértve a következőket:
i. a szerződés típusa;
ii. az odaítélési szempontok és azok súlyozása;
iii. meghallgatások lehetősége és azok ütemezése;
iv. megengedett-e különböző változatok benyújtása;
v. az alvállalkozás engedélyezett aránya;
vi. a szerződéshez rendelkezésre álló maximális költségvetés;
vii. az ajánlattétel pénzneme;
b) a kiválasztott pályázók felsorolása (megemlítve a szövetkezés tilalmát);
c) a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés általános feltételei;
d) az általános feltételeket kiterjesztő vagy kiegészítő, illetve azoktól eltérő különös feltételek;
e) megbízási feltételek, amelyek jelzik a projekt ütemezését és azon időpontokat, amikor a tervek szerint a főszakértőknek rendelkezésre kell állniuk;
f) árjegyzék (az ajánlattevőnek kell kitölteni);
g) ajánlati nyomtatvány;
h) szerződési nyomtatvány;
i) banki (vagy hasonló) garanciára vonatkozó nyomtatvány az előfinanszírozás kifizetéséhez.
(3) Áru beszerzésére irányuló szerződések esetén a versenytárgyalási dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) utasítások az ajánlattevőknek, beleértve a következőket:
i. kiválasztási és odaítélési szempontok;
ii. megengedett-e különböző változatok benyújtása;
iii. az ajánlattétel pénzneme;
b) az áru beszerzésére irányuló szerződés általános feltételei;
c) az általános feltételeket kiterjesztő vagy kiegészítő, illetve azoktól eltérő különös feltételek;
d) technikai melléklet, amely tartalmaz minden tervet, műszaki előírást, valamint a szerződés teljesítésének tervezett ütemezését;
e) árjegyzék (az ajánlattevőnek kell kitölteni);
f) ajánlati nyomtatvány;
g) szerződési nyomtatvány;
h) bank (vagy hasonló) garanciára vonatkozó nyomtatvány:
i. az ajánlathoz;
ii. előfinanszírozások kifizetéséhez;
iii. a kifogástalan teljesítéshez.
(4) Építési beruházásra irányuló szerződések esetén a versenytárgyalási dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) utasítások az ajánlattevőknek, beleértve a következőket:
i. kiválasztási és odaítélési szempontok;
ii. megengedett-e különböző változatok benyújtása; valamint
iii. az ajánlattétel pénzneme;
b) az építési beruházásra irányuló szerződés általános feltételei;
c) az általános feltételeket kiterjesztő vagy kiegészítő, illetve azoktól eltérő különös feltételek;
d) technikai mellékletek, amelyek tartalmaznak minden tervet, műszaki előírást, valamint a szerződés teljesítésének tervezett ütemezését;
e) árjegyzék (az ajánlattevő tölti ki) és az árak részletezése;
f) ajánlati nyomtatvány;
g) szerződési nyomtatvány;
h) bank (vagy hasonló) garanciára vonatkozó nyomtatvány:
i. az ajánlathoz;
ii. az előlegfizetésekhez;
iii. a kifogástalan teljesítéshez.
(5) Ellentmondás esetén a (2) bekezdés d) pontjában, a (3) bekezdés c) pontjában és a (4) bekezdés c) pontjában említett különös feltételek hatálytalanítják az általános feltételeket.
250. cikk
Biztosítékok
(A költségvetési rendelet 102. és 167. cikke)
(1) A 150. cikktől eltérve az előzetes biztosítékokat euróban vagy azon szerződés valutájában kell megadni, amelyre vonatkoznak.
(2) Az ajánlatkérő e fejezet értelmében ajánlattételi biztosítékot kérhet, amely az áru beszerzésére és az építési beruházásra irányuló szerződések esetén a szerződés teljes értékének 1-2 %-át teszi ki; a biztosíték megfelel a 150. cikk rendelkezéseinek. A biztosítékot a szerződés odaítélésekor fel kell szabadítani. A biztosítékot vissza kell tartani, amennyiben egy másik ajánlat határidőre való beérkezése után a benyújtott ajánlat visszavonásra kerül.
(3) A 150 000 eurót meghaladó előfinanszírozás odaítélése biztosítékhoz kötött. Amennyiben azonban a szerződő fél közjogi jogalany, az engedélyezésre jogosult tisztviselő, kockázatértékelésének függvényében, felmentheti a kötelezettség alól.
A biztosíték felszabadítására akkor kerül sor, amikor az előfinanszírozás összegét levonják a szerződő fél javára a szerződéses feltételekkel összhangban teljesített időközi vagy záró kifizetésekből.
(4) Az ajánlatkérő teljesítési biztosítékot kérhet a versenytárgyalási dokumentációban meghatározott összegre, amely legfeljebb a szerződés összértékének 5 és 10 %-a között lehet. A biztosítékot olyan objektív kritériumok alapján kell meghatározni, mint például a szerződés típusa és értéke.
Az alábbi küszöbértékek túllépése estén azonban teljesítési biztosítékot kell kérni:
i. 345 000 euro építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseknél;
ii. 150 000 euro építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseknél.
E biztosíték legalább a beszerzett áru, illetve a végrehajtott építési beruházás végleges átvételéig marad érvényes. A szerződés nem megfelelő teljesítése esetén a teljes biztosíték visszatartásra kerül.
251. cikk
Eljárási határidők
(A költségvetési rendelet 167. cikke)
(1) Az ajánlatoknak legkésőbb az ajánlati felhívásban megadott időpontban be kell érkezniük az ajánlattevő címére. Az ajánlatok és a részvételi kérelmek benyújtására az ajánlatkérő által meghatározott határidőnek kellően hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy valamennyi érdeklődő számára elegendő időt biztosítson az ajánlat előkészítésére és benyújtására.
Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetén a versenytárgyalási felhívás feladásának és az ajánlatok benyújtásának végső időpontja között ötven napnak kell eltelnie. Sürgős esetben azonban, a Bizottság előzetes engedélyével, más határidő is engedélyezhető.
(2) Az ajánlattevők legfeljebb huszonegy nappal az ajánlatok benyújtásának végső időpontja előtt írásban kérdéseket tehetnek fel. Az ajánlatkérő legkésőbb az ajánlatok beadási határideje előtt tizenegy nappal megválaszolja a kérdéseket.
(3) Nemzetközi meghívásos eljárás esetén az ajánlatok benyújtási határideje legalább harminc nap az ajánlati felhívás közzétételétől számítva. Az ajánlatkérő levél elküldésének napjától az ajánlatok benyújtásának végső határidejéig legalább ötven napnak kell eltelnie. Egyes rendkívüli esetekben azonban, a Bizottság előzetes engedélyével, más határidő is engedélyezhető.
(4) Nemzetközi nyílt eljárás során az ajánlatok benyújtásának határideje az ajánlati felhívás elküldésének napjától számítva legalább:
a) 90 nap építési beruházásra irányuló szerződés; és
b) 60 nap áru beszerzésére irányuló szerződés esetén.
Egyes rendkívüli esetekben azonban, a Bizottság előzetes engedélyével, más határidő is engedélyezhető.
(5) Helyi nyílt eljárás során az ajánlatok benyújtásának határideje az ajánlati felhívás közzétételének napjától számítva legalább:
a) 60 nap építési beruházásra irányuló szerződés; és
b) 30 nap áru beszerzésére irányuló szerződés esetén.
Egyes rendkívüli esetekben azonban, a Bizottság előzetes engedélyével, más határidő is engedélyezhető.
(6) A 241. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 243. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 245. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett tárgyalásos eljárásban a pályázóknak legalább harminc nap áll rendelkezésükre az ajánlati felhívást tartalmazó levél feladásának időpontjától arra, hogy ajánlatukat benyújtsák.
(7) Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetén az ajánlatok érvényességi ideje kilencven naptári nap az ajánlatok benyújtásának határidejétől számítva. Kivételes esetekben, az érvényesség lejárta előtt az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőt, hogy hosszabbítsa meg az érvényességi időszakot meghatározott számú nappal, amely azonban nem haladhatja meg a negyven naptári napot. Az ajánlattevő, akinek az ajánlatát kiválasztották, az ajánlat érvényességét a szerződés odaítéléséről szóló értesítéstől számított további hatvan naptári napig fenntartja.
(8) Áru beszerzésére irányuló szerződés esetén az ajánlatok érvényességi ideje kilencven naptári nap az ajánlatok benyújtásának határidejétől számítva. Kivételes esetekben, az érvényesség lejárta előtt az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőt, hogy hosszabbítsa meg az érvényességi időszakot meghatározott számú nappal, amely azonban nem haladhatja meg a negyven naptári napot. Az ajánlattevő, akinek az ajánlatát kiválasztották, az ajánlat érvényességét a szerződés odaítéléséről szóló értesítéstől számított további hatvan naptári napig fenntartja.
(9) Építési beruházásra irányuló szerződés esetén az ajánlatok érvényességi ideje kilencven naptári nap az ajánlatok benyújtásának határidejétől számítva. Kivételes esetekben, az érvényesség lejárta előtt az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőt, hogy hosszabbítsa meg az érvényességi időszakot meghatározott számú nappal, amely azonban nem haladhatja meg a negyven naptári napot. Az ajánlattevő, akinek az ajánlatát kiválasztották, az ajánlat érvényességét a szerződés odaítéléséről szóló értesítéstől számított további hatvan naptári napig fenntartja.
(10) Az (1)-(9) bekezdésben meghatározott határidőket naptári napban kell megadni.
252. cikk
Értékelő bizottság
(A költségvetési rendelet 167. cikke)
(1) A követelményeknek megfelelő valamennyi részvételi kérelmet és ajánlatot megfelelő bizottság értékel és rangsorol az előzetesen közzétett kizárási, kiválasztási és odaítélési szempontok alapján. A bizottság páratlan számú, de legalább három személyből áll, akik rendelkeznek az ajánlatok értékeléséhez szükséges technikai és közigazgatási ismeretekkel.
(2) Amennyiben nem a Bizottság az ajánlatkérő, úgy rendszeresen tájékoztatni kell. Továbbá, minden esetben meg kell hívni megfigyelőként az ajánlatok bontására és értékelésére, és minden ajánlatból kapnia kell egy másolatot. Az ajánlatkérő elküldi a Bizottságnak az ajánlatok értékelésének eredményét és a szerződés odaítélésére vonatkozó javaslatot, kérve a Bizottság hozzájárulását. A hozzájárulás kézhezvételét követően az ajánlatkérő aláírja a szerződéseket, és elküldi azokat a Bizottságnak.
(3) Kizárásra kerülnek azon ajánlatok, amelyek nem tartalmazzák a dokumentációban előírt valamennyi lényeges tételt, vagy amelyek nem felelnek meg a megállapított különös követelményeknek.
Az értékelő bizottság vagy az ajánlatkérő azonban felkérheti a pályázókat, illetve az ajánlattevőket, hogy - az előbbiek által meghatározott határidőn belül, és az egyenlő bánásmód elvére tekintettel - nyújtsanak be kiegészítő anyagot, vagy tisztázzák a kizárási és kiválasztási szempontokra vonatkozóan benyújtott okmányokban foglaltakat.
(4) A 139. cikkben említett, kirívóan alacsony árajánlatok esetén a bizottság bekéri az ajánlat összeállítására vonatkozó, szükséges magyarázatokat.
4. FEJEZET
Támogatások
253. cikk
Teljes finanszírozás
(A költségvetési rendelet 169. cikke)
(1) A költségvetési rendelet 109. cikkében említett, a támogatásokkal kapcsolatos társfinanszírozási követelménytől eltérve valamely intézkedés teljes finanszírozása az alábbi esetekben engedélyezhető, kivéve, ha az alap jogi aktus tiltja azt:
a) humanitárius segítségnyújtás, beleértve a menekülteknek, illetve a lakóhelyük elhagyására kényszerült személyeknek, valamint a rehabilitáció és az aknamentesítés céljából nyújtott segítséget;
b) a 168. cikk szerinti válsághelyzetekben nyújtott segítség;
c) az emberek egészségének és alapvető jogainak védelmére vonatkozó intézkedések;
d) harmadik országokkal kötött finanszírozási megállapodásból eredő intézkedések vagy a 43. cikk értelmében nemzetközi szervezetekkel közösen végrehajtott intézkedések;
e) ha a Közösség érdekében áll egy fellépés egyedüli finanszírozójának lenni, és különösen a közösségi fellépés jól láthatósága biztosításának érdekében.
(2) A társfinanszírozási megállapodástól az (1) bekezdésben előírtak szerinti eltérés esetén meg kell indokolni az eltérést a kérdéses intézkedéssel kapcsolatos támogatás odaítélésére vonatkozó döntésben.
Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek ki kell tudnia mutatni, hogy a teljes finanszírozás alapvetően fontos a kérdéses intézkedés végrehajtásához.
Azonban az (1) bekezdés e) pontjában szereplő esetben a Bizottság finanszírozási határozatában indoklást kell adni.
5. FEJEZET
Előlegszámlák és leltár
254. cikk
Előlegszámlák létrehozása
(A költségvetési rendelet 63. cikke)
Meghatározott típusú kiadások kifizetésére a költségvetési rendelet 63. cikkével összhangban egy vagy több előlegszámla létesíthető a Közösségen kívül valamennyi helyi szervnél. Ilyen helyi szervnek minősül például a Közösség harmadik országbeli küldöttsége, képviselete vagy kirendeltsége.
Az előlegszámlák létrehozásáról szóló döntésnek tartalmaznia kell a számla működésére vonatkozó feltételeket a 67. cikkel összhangban, valamint az egyes helyi szervek egyedi igényei alapján.
255. cikk
A számlakezelésre felhatalmazott személyek
(A költségvetési rendelet 62. cikke)
Minden intézmény megállapítja azon feltételeket, amelyek szerint az általa kijelölt és a 254. cikkben említett helyi szerveknél számlakezelésre felhatalmazott személyzet jogosult a helyi pénzügyi intézményekkel közölni a nevét és aláírási címpéldányát.
256. cikk
Leltár és az értékesítés közzététele
(A költségvetési rendelet 138. cikke)
(1) Küldöttségek esetén a Közösségek tulajdonában lévő ingóvagyonra vonatkozó leltárt helyileg kell vezetni. A leltárt rendszeresen meg kell küldeni a központi szervezeti egységeknek az egyes intézmények által elfogadott szabályokkal összhangban.
Az ingó vagyontárgyakat, amelyeknek az egyes küldöttségekhez történő szállítása folyamatban van, ideiglenes nyilvántartásba kell venni, mielőtt felvételre kerülnének az állandó leltárba.
(2) A küldöttségek ingóvagyonának értékesítésére vonatkozó közzététel a helyi szokások szerint történik.
IV. CÍM (A KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET V. CÍME)
EURÓPAI HIVATALOK
257. cikk
Hatály
(A költségvetési rendelet 171. cikke)
A költségvetési rendelet 171. cikkében említett hivatalok a következők:
a) az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala;
b) az Európai Csaláselleni Hivatal;
c) Az Európai Közösségek Személyzeti Felvételi Hivatala közigazgatásilag és a hozzá csatolt Európai Közigazgatási Iskola;
d) az Egyedi Jogosultságok Kezelésének és Kifizetésének Hivatala;
e) a brüsszeli Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal, valamint a luxembourgi Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal.
Egy vagy több intézmény további hivatalokat állíthat fel, feltéve hogy megfelelő költség-haszon elemzés támasztja alá az intézkedést, amely garantálja a közösségi tevékenységek átláthatóságát.
258. cikk
Az intézmények hatáskör-átruházása intézményközi európai hivatalokra
(A költségvetési rendelet 171. és 174a. cikke)
A költségvetési kötelezettségvállalás az intézmények felelőssége. Az intézmények minden további cselekvésre - különösen a jogi kötelezettségvállalásokra, a kiadások érvényesítésére, a kifizetések jóváhagyására és a bevételek végrehajtására - felhatalmazhatják az érintett intézményközi európai hivatal igazgatóját, emellett meghatározzák a hatáskör-átruházás korlátait és feltételeit.
258a. cikk
A Hivatalos Kiadványok Hivatalára vonatkozó különös szabályok
(A költségvetési rendelet 171. és 174a. cikke)
A Hivatalos Kiadványok Hivatala (Kiadóhivatal) tekintetében minden intézmény döntést hoz kiadványokkal kapcsolatos politikájáról.
A kiadványok értékesítéséből befolyt nettó jövedelmet, a költségvetési rendelet 18. cikkével összhangban, célhoz kötött bevételként újra fel kell használnia azon intézménynek, amely a kiadványok szerzője.
259. cikk
A számvitelért felelős tisztviselő egyes feladatainak átruházása
(A költségvetési rendelet 172. cikke)
A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az érintett hivatal igazgatási bizottságának javaslata alapján a hivatal személyzetének egyik tagjára ruházhatja saját feladatai közül azon, a bevételek beszedésével és kiadások kifizetésével kapcsolatos tevékenységeket, amelyeket közvetlenül a kérdéses hivatal hajt végre.
260. cikk
Pénztárkészlet - bankszámlák
(A költségvetési rendelet 172. cikke)
Az intézményközi hivatal készpénzigényeinek kielégítésére céljából a Bizottság saját nevében bankszámlákat vagy postai átutalási számlákat nyithat az igazgatási bizottság javaslata alapján.
Minden pénzügyi év végén a kérdéses hivatal és a Bizottság egyezteti és korrigálja a tárgyévi záró pénztárkészletet.
V. CÍM (A KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET VI. CÍME)
IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK
262. cikk
Hatály
(A költségvetési rendelet 177. cikke)
Az e cím hatálya alá tartozó igazgatási előirányzatokat a 27. cikk tartalmazza.
A valamennyi cím tekintetében azonos típusú, igazgatási előirányzatokra lekötött költségvetési kötelezettségvállalások, amennyiben ezek kezelése egységes, a költségvetési számviteli rendszerben egységesen is nyilvántarthatók, miután típus szerinti összefoglaló osztályozásukat a 27. cikkben foglaltaknak megfelelően végrehajtották.
A megfelelő kiadásokat az előirányzatokkal megegyező bontásban kell az egyes címek költségvetési sorain elkönyvelni.
263. cikk
Ingatlanügyletek
(A költségvetési rendelet 179. cikkének (3) bekezdése)
Mielőtt a költségvetési rendelet 179. cikkének (3) bekezdésében említett szerződéseket megkötné, minden intézmény jelentést nyújt be a költségvetési hatóságnak, amely tartalmaz valamennyi lényeges információt a tervezett műveletekre vonatkozóan, továbbá tartalmazza azok költségvetést terhelő költségét az aktuális és a későbbi pénzügyi években, indokolását a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás tekintetében, és hatását a pénzügyi tervre.
Az érintett intézmény egyidejűleg tájékoztatja a költségvetési hatóságot az ingatlanprojektek általa tervezett ütemezéséről.
264. cikk
Bérleti kauciók
(A költségvetési rendelet 177. cikke)
A Bizottság bankgarancia, vagy a Bizottság és a bérbeadó nevére szóló, zárolt bankszámlán euróban elhelyezett letét formájában biztosíthat bérleti kauciót, a kellően indokolt esetek kivételével.
Amennyiben azonban harmadik országokban végzett ügyletek esetében ilyen típusú bérleti kauciók alkalmazására nincs mód, az engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadhat más típusokat is, amennyiben az utóbbiak megfelelően biztosítják a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét.
265. cikk
Az intézmények személyzetének és egyéb tagjainak nyújtott kölcsönök
(A költségvetési rendelet 177. cikke)
Az intézmények személyzetének és egyéb tagjainak a személyzeti szabályzatban megállapított feltételekkel összhangban nyújtható előleg.
VI. CÍM (A KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET II. RÉSZÉNEK VII. CÍME)
SZAKÉRTŐK
265a. cikk
Külső szakértők
(A költségvetési rendelet 179a. cikke)
(1) A 158. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megállapított küszöbértékek alatti értékek esetében az ezen cikk (2) bekezdésében leírt eljárás alapján külső szakértőket lehet kiválasztani a különösen az ajánlatok értékelését és a technikai segítségnyújtást érintő feladatokra.
(2) A lehetséges pályázók minél szélesebb körű tájékoztatásának biztosítása érdekében és a szakértők jegyzékének összeállítása céljából szándéknyilatkozat benyújtására vonatkozó felhívást kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy az érintett intézmény honlapján.
A szándéknyilatkozat benyújtására vonatkozó felhívás nyomán összeállított jegyzék legfeljebb a többéves program időtartama alatt érvényes.
Az érdeklődők ezen időszak utolsó három hónapjának kivételével a jegyzék érvényességi ideje alatt bármikor benyújthatják jelentkezésüket.
(3) A költségvetési rendelet 93. cikkében említett, kizárásra okot adó helyzetek valamelyikében lévő külső szakértőket nem lehet feltüntetni a (2) bekezdésben említett jegyzékben.
(4) A (2) bekezdésben említett jegyzékben szereplő külső szakértőket az (1) bekezdésben említett feladat elvégzésére való képességük alapján és a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód és az összeférhetetlenség tilalmának elvével összhangban kell kiválasztani.
HARMADIK RÉSZ
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
I. CÍM
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
266. cikk
A kutatási előirányzatok átcsoportosítása
(A költségvetési rendelet 160. cikke)
A 229. cikk (2)-(5) bekezdésében említett, a kutatás területén végzett közvetlen és közvetett tevékenységek esetén a 2003-as pénzügyi évre vonatkozó előirányzatok átcsoportosítására az 1977. december 21-i költségvetési rendelet 95. cikkének első és második bekezdése alkalmazandó.
267. cikk
A garanciaszámlák felszámolása
(1) A számvitelért felelős tisztviselő, vagy az alárendelt számvitelért felelős tisztviselő nevében az általános elszámolás körében vezetett azon garanciaszámla, amelyen az 1977. december 21-i költségvetési rendelet 75. cikke szerint nyújtott külön juttatások jóváírásra kerültek, pozitív egyenlegét azt követően kell kifizetni az intézmény döntése alapján az érintett személyeknek, illetve jogutódjaiknak, hogy azok a számvitelért felelős tisztviselő véleményével összhangban - amennyiben ő személyesen nem érintett - mentesítést kaptak a 2001-es és 2002-es pénzügyi évre.
(2) Az előlegelszámoló tisztviselő nevében az általános elszámolásban vezetett azon garanciaszámla, amelyen az 1977. december 21-i költségvetési rendelet 75. cikke szerint nyújtott külön juttatások jóváírásra kerültek, pozitív egyenlegét a számvitelért felelős tisztviselő és az érintett, engedélyezésre jogosult tisztviselő egyetértésével és ellenőrzését követően kell kifizetni az érintett személyeknek, illetve jogutódjaiknak.
(3) A garanciaszámlán az Európai Központi Bank fő refinanszírozási műveleteire érvényes havi kamatlábak éves átlagának megfelelő és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett kamat kerül jóváírásra euróban, a felszámolás időpontjáig.
268. cikk
A 2003. január 1-je előtt keletkezett kötelezettségvállalások, illetve esedékessé váló követelések becsült összegének átszámítása euróra
(A költségvetési rendelet 16. cikke)
A 2003. január 1-je előtt eurótól eltérő valutában keletkezett és a költségvetési rendelet 161. cikkének (2) bekezdésében említett költségvetési kötelezettségvállalásokat és esedékessé váló követelésekre vonatkozó becsléseket legkésőbb 2003. június 1-jéig át kell váltani euróra a 7. cikkben említett, 2003. január 1-jén érvényes árfolyam szerint.
269. cikk
Az előcsatlakozási támogatás decentralizált igazgatása
(A költségvetési rendelet 53c. cikke)
A 3906/89/EGK tanácsi rendeletben ( 24 ) és az 555/2000/EK tanácsi rendeletben ( 25 ) említett előcsatlakozási támogatással kapcsolatban a 35. cikkben megállapított ellenőrzésekre vonatkozó szabályok nem érintik a szóban forgó tagjelölt országokkal már működő decentralizált igazgatást.
II. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
270. cikk
A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek
(A költségvetési rendelet 185. cikke)
Azon szervek, amelyek a közösségi költségvetésre terhelt tényleges támogatásban részesülnek, és szerepelnek a Bizottság által összeállított és az egyes pénzügyi évekre szóló előzetes költségvetési tervezethez csatolt jegyzéken, a költségvetési rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 46. cikke (1) bekezdésének (3) d) pontjában és 185. cikkében említett kötelezettségek hatálya alá tartoznak.
271. cikk
A küszöbértékek és egyéb összegek frissítése
(1) Az 54., 67., 119., 126., 128., 129., 130., 135., 151., 152., 164., 172., 173., 175b., 180., 181., 182., 226., 241., 243., 245. és 250. cikkben megállapított küszöböket és összegeket a közösségi fogyasztói árindex alakulásával összhangban háromévente aktualizálni kell.
(2) A közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatban a 157. cikk b) pontjában, valamint a 158. cikk (1) bekezdésében említett küszöbértékeket a 2004/18/EK irányelv 78. cikkének (1) bekezdésének megfelelően kétévente módosítani kell.
(3) A Bizottság, amely az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ütemterv és szempontok szerint állapítja meg az új összegeket és küszöbértékeket, értesíti a többi intézményt, és gondoskodik ezen összegek és küszöbértékek közzétételéről az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.
272. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 3418/93/Euratom, ESZAK, EK rendelet hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozások e rendeletre való hivatkozásnak minősülnek.
273. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
( 1 ) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
( 2 ) HL L 228., 2001.8.24., 8. o.
( 3 ) HL L 315., 1993.12.16., 1. o.
( 4 ) HL L 130., 2000.5.31., 1. o.
( 5 ) HL L 200., 2000.8.8., 35. o.
( 6 ) HL L 285., 2001.10.29., 1. o.
( 7 ) HL L 209., 1992.7.24., 1. o.
( 8 ) HL L 199., 1993.8.9., 1. o.
( 9 ) HL L 199., 1993.8.9., 54. o.
( 10 ) SEC(1999) 1801.
( 11 ) HL L 209., 1997.8.2., 6. o.
( 12 ) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
( 13 ) HL L 134., 2004.4.30., 114. o.
( 14 ) HL L 340., 2002.12.16., 1. o.
( 15 ) HL C 316., 1995.11.27., 48. o.
( 16 ) HL C 195., 1997.6.25., 1. o.
( 17 ) HL L 351., 1998.12.29., 1. o.
( 18 ) HL L 166., 1991.6.28., 77. o.
( 19 ) HL L 281, 1995.11.23., 3. o.
( 20 ) HL L 114., 2001.4.24., 1. o.
( 21 ) HL L 13., 2000.1.19., 12. o.
( 22 ) HL L 163., 1996.7.2., 1. o.
( 23 ) HL L 57., 2001.2.27., 5. o.
( 24 ) HL L 375., 1989.12.23., 11. o.
( 25 ) HL L 68., 2000.3.16., 3. o.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32002R2342 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32002R2342&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02002R2342-20090101 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02002R2342-20090101&locale=hu