BH 1994.4.210 A fellebbezés határideje akkor is a határozat kihirdetésétől számított tizenöt nap, ha a határozatot már a kihirdetéssel közöltnek kell tekinteni, de a bíróság határozata szerint az ellen a kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt lehet fellebbezéssel élni. Ilyen esetben azonban a határozat kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt előterjesztett fellebbezés és igazolási kérelem alapot ad a fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására [Pp. 109. § (1) és (4) bek., 219. § (3) bek., 234. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével a per tárgyalását a felek között a Fővárosi Bíróságon folyamatban levő "teljes körű vagyonmegosztás per" jogerős befejezéséig felfüggesztette a Pp. 152. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással, azzal az indokkal, hogy "a vagyonmegosztás anyaga nélkül, annak lezárásáig a tényállás elkülönülten nem tisztázható, a bizonyítékok hiányosak. A jogviszony is tisztázatlan, a rendelkezésre álló iratanyagból nem dönthető el, hogy tagi kiválásról vagy pedig a szövetkezeti törvény hatálya alá tartozó szövetkezeti kiválásról van szó, és így egyáltalán mi a kereset jogalapja". A végzés ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, melyben igazolási kérelmet is előterjesztett. Fellebbezésében az elsőfokú bíróságnak az eljárás folytatására utasítását kérte. Álláspontja szerint a per jelenlegi szakaszában, amikor a bizonyítási eljárás nagy része lezajlott, a szakértői vélemény is elkészült, nem indokolt a per tárgyalásának felfüggesztése. A szakvélemény kiegészítése útján a még vitás kérdések eldönthetőek. Indokolatlan a felfüggesztés azért is, mert a jelen per elbírálása nem függ olyan előzetes kérdés eldöntésétől, amelynek tárgyában más polgári per lenne folyamatban. A jelen per tárgyát azok a követelések képezik, amelyek a kiválás során a taggyűlési határozat alapján keletkezett megállapodásból erednek. A felfüggesztés alapjául szolgáló perben viszont azokat az igényeit érvényesíti a felperes, melyekre vonatkozóan nem tudtak megállapodni. A két per tehát egymással nincs összefüggésben.

Igazolási kérelmében hivatkozott arra, hogy jogi képviselője 1992. december 30-tól 1993. január 18-ig beteg volt, a fellebbezés határidőben történő benyújtását ez a körülmény akadályozta. A fekvőbetegségére vonatkozóan orvosi igazolást csatolt.

Fellebbezését utóbb még azzal egészítette ki, hogy a felfüggesztést elrendelő végzésben az elsőfokú bíróság a fellebbezési határidőt a végzés kézhezvételétől számítottan jelölte meg, ezért a fellebbezés elfogadását ennek alapján is kérte, mert a kézhezvételtől számított 15 napos határidőben terjesztette elő fellebbezését.

Az alperes a fellebbezésre észrevételeket nem terjesztett elő.

A fellebbezés és az igazolási kérelem megalapozott. Az 1992. december 21-i tárgyaláson mindkét peres fél jogi képviselője jelen volt, ezért a tárgyaláson hozott határozatot a Pp. 219. §-ának (3) bekezdése alapján már a kihirdetéssel közöltnek kellett tekinteni. A Pp. 234. §-ának (1) bekezdése értelmében a fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap. A felperes a fellebbezését 1993. január 18-án adta ajánlott küldeményként postára, ezért a törvény szerinti fellebbezési határidőn túl feladott fellebbezése elkésett.