A Kúria Kfv.35312/2014/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 32. §, 35. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 165. §, 166. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

A határozat elvi tartalma:

Nem hiteles az a számla, amelyen feltüntetett számlakibocsátó a számlát befogadóval nem állt gazdasági kapcsolatban.

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27019/2013/17., *Kúria Kfv.35312/2014/6.*, 3066/2016. (IV. 11.) AB végzés

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.V.35.312/2014/6.szám

A Kúria a dr. Hegyeshalmi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hegyeshalmi Zoltán ügyvéd/ által felperesnek dr. Balla Orsolya jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. január 09. napján kelt 12.K.27.019/2013/17. számú ítélete ellen a felperes által 24. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.019/2013/17. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 472.900 /azaz négyszázhetvenkettőezer-kilencszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adóigazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél 2006. december 01-től 2007. december 31-ig terjedő időszakra általános forgalmi adó /áfa/ adónemben folytatott bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a 2012. augusztus 15. napján kelt határozatával a felperest 4.729.000 Ft adókülönbözet, 2.363.000 Ft adóbírság és 2.262.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2012. november 30. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a vizsgálat időszakában hatályos, az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény /a továbbiakban: Áfa tv./ 32.§ /1/ bekezdése, 35.§ /1/ bekezdése, 43.§ /5/ bekezdése, 44.§ /5/ bekezdése, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény /a továbbiakban: Sztv./ 165.§ /1/-/2/ bekezdései, 166.§ /1/-/2/ bekezdései alapján hozta meg.

Indokolása szerint felperes adóbevallásában levonható adóként szerepeltette a D.K. Kft. /a továbbiakban: számlakibocsátó/ nevében alvállalkozói díjról, összesen: 23.646.350 Ft + 4.729.270 Ft áfa összegről kiállított számlák adótartalmát.

Az adóhatóság a lefolytatott bizonyítási eljárás és bizonyítékok /a munkát a felperestől megrendelő: B. Zrt. ügyvezetőjének, a felperes volt képviselőjének: K. E.-nek, a számlakibocsátó volt képviselőinek: H. A.-nak és Sz. É.-nak, továbbá felszámolójának a nyilatkozatai, a számlakibocsátóval kötött keretszerződés, felmérési naplók, a Céginfo adatai, a Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Munkaügyi Felügyelőségének, a Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának, illetve az Egészségbiztosítási Pénztár Szakigazgatási Szervének a számlakibocsátóra, valamint a számlakibocsátó ügyvezetője által megjelölt alvállalkozóikra: a C. Kft.-re és a M. Kft.-re adott válasziratai, könyvelési dokumentumok, az adóhatóság nyilvántartásának a számlakibocsátóra és annak alvállalkozóira: a C. Kft.-re és a M. Kft.-re meglévő adatai, a még megjelölt B. Kft. nem volt beazonosítható/ alapján azt állapította meg, hogy adózó és a számlakibocsátó között nem valósult meg a számlákon feltüntetett gazdasági esemény, a felperes a számlakibocsátóval kapcsolatosan körültekintő eljárást nem igazolt. Az elsőfokú adóhatóság jogszerűen járt el tehát akkor, amikor a számlakibocsátó számláira vonatkozóan elutasította adózó adólevonási jogát, hiteltelen bizonylatokra ugyanis jogot alapítani nem lehet.

A felperes közigazgatási pert kezdeményezett az adóhatározatok bíróság általi felülvizsgálata iránt, kérve azok hatályon kívül helyezését, illetve megváltoztatását. Állította, hogy a valóságban megtörtént gazdasági események alapján jogszerűen gyakorolta adólevonási jogát.