27/2011. (XII. 30.) ORFK utasítás

a multikulturális környezetben végrehajtott rendőri intézkedésekről

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdése alapján a multikulturális környezetben végrehajtott rendőri intézkedésekről szóló szabályozás megteremtése, valamint a hivatásos állomány felkészültségének elősegítése, a multikulturális környezetben élők megismerése és megértése, a bűnmegelőzés erősítése, valamint a kölcsönös segítségnyújtás érdekében kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Jelen utasítás (a továbbiakban: utasítás) hatálya kiterjed:[1]

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) központi szervére;

b) a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra, a Nemzeti Nyomozó Irodára, a Készenléti Rendőrségre, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központra;[2]

c) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre.

II. FEJEZET

MEGELŐZŐ-ÉRTÉKELŐ TEVÉKENYSÉGEK

A kisebbségi összekötő szerepe a megelőző-értékelő tevékenységben

2. A multikulturális környezetben élők megismerésére, a bűnmegelőzési, valamint a hatékony együttműködési, illetve a kölcsönös segítségnyújtási tevékenység teljesítésére a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok vezetői a rendőrség és a roma kisebbségi önkormányzatok közötti együttműködésről, kapcsolattartásról szóló ORFK utasításban (a továbbiakban: ORFK utasítás) kisebbségi összekötő szerepkörre kijelölt személyt, illetve munkacsoportot (a továbbiakban: kisebbségi összekötő) bízzák meg.[3]

3. A kisebbségi összekötők az utasítás 2. pontjában megfogalmazott célkitűzések megvalósulása, a folyamatos kapcsolattartás érdekében felveszik a kapcsolatot:

a) a többségitől eltérő kulturális jegyekkel, magatartási-viselkedési mintákkal, értékrenddel jellemezhető, etnikai, vallási vagy egyéb csoportok, közösségek (a továbbiakban: eltérő kultúrájú közösség) vezetőivel, vagy az adott eltérő kultúrájú közösség képviseletére alkalmas személlyel,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (1) bekezdésének a), b), c), h), i) és j) pontjában meghatározott szervezetek vezetőivel,

c) az idegenrendészeti vagy menekültügyi eljárás alatt álló harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló létesítmények (befogadó állomás, közösségi szállás, rendőrség őrzött szállása, kijelölt gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény) vezetőivel,

d) az érintett kisebbség felzárkóztatásával foglalkozó társadalmi szervezetek, alapítványok, oktatási intézmények, valamint azon települések oktatási intézményeinek vezetőivel, ahol az érintett kisebbség aránya a rendelkezésre álló adatok alapján meghatározónak tekinthető.

4. Az utasítás 3. pont a) alpontjában szereplő személyek elérhetőségeiből (név, cím, telefonszám, e-mail) készült adatbázist a kisebbségi összekötő felterjeszti az ORFK utasításban szabályozott területi kisebbségi összekötő részére. Az adatok kezelésére az irányadó adatvédelmi szabályok maradéktalan betartása mellett kerül sor.

5. Azon rendőr-főkapitányságok vezetői, melyek illetékességi területén harmadik országok állampolgárai elhelyezésére szolgáló létesítmények találhatóak (befogadó állomás, közösségi szállás, vagy őrzött szállás), az intézmények területén esetlegesen a jövőben bekövetkező rendkívüli események megelőzése, megszakítása érdekében (az őrzött szállások tekintetében figyelemmel azok Előzetes Intézkedési Tervére) a létesítmények területén foganatosítandó rendőri intézkedések, valamint az értesítés végrehajtásának különös kérdésköreit 2012. március 31-ig intézkedésben szabályozzák.

6. A harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló létesítményekben tartózkodó személyeket jellemző, a rendőrségi feladatellátás, az őrzésbiztonság, az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapuló egységes rendőrségi gyakorlat szempontjából releváns, a többségitől eltérő kulturális jegyek, sajátos vallási és egyéb szokások, magatartási sajátosságok megfelelő összegzése, ismertetése céljából az utasítás 5. pontjának hatálya alá tartozó rendőr-főkapitányságok - az ezen létesítményekben szolgálatot teljesítő - személyi állománya részére visszatérő jelleggel, de évente legalább egy alkalommal szemináriumot kell szervezni. A szeminárium időszakos tervezésének és szervezésének gyakoriságát, valamint felelősének kijelölését az intézkedés tartalmazza.

7. A szemináriumok háttéranyagaként a kisebbségi összekötő az utasítás 6. pontjában megjelölt tárgykörökről szóló dokumentum állít össze. E feladat ellátáshoz igénybe veszi az érintett rendőri szerv őrszolgálati szakterületének, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság érintett munkatársainak, illetve migránsokkal foglalkozó civil szervezetek segítségét.[4]

8. A Nemzeti Nyomozó Iroda, a Készenléti Rendőrség, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, valamint a határrendészeti kirendeltségek állománya részére az összegyűjtött információkat, tapasztalatokat évente legalább egy alkalommal az érintett állomány állomáshelye szerint illetékes rendőr-főkapitányság kisebbségi összekötője ismerteti.

A körzeti megbízottak szerepe a megelőző-értékelő tevékenységben

9.[5]

10.[6]

11.[7]

Egyéb szolgálati ágak, szolgálatok, szakszolgálatok szerepe a megelőző-értékelő tevékenységben

12. Az adott eltérő kultúrájú közösségben elfogadott, de a többségi társadalom normái szempontjából deviánsnak tekinthető esemény bekövetkezése esetén a kisebbségi összekötők a bűnügyi szolgálati ág munkatársainak, valamint az összekötő személyek segítségével tárják fel az adott eltérő kultúrájú közösséghez tartozó, a többségi társadalmat jellemző normákkal, mintákkal, szokásokkal össze nem egyeztethető viselkedési formákat.

13. A többségitől eltérő szokások, hagyományok, viselkedési jellemzők feltérképezésére irányuló adatgyűjtés végrehajtását követően, az általános tapasztalatokat a kisebbségi összekötő összesíti és az állomány számára hozzáférhetővé teszi annak érdekében, hogy az esetleges illegális migráció okán az adott területen megjelenő, addig ismeretlen népcsoporthoz tartozó személyek felismerését elősegítse.

14. Az oktatási intézményekben előforduló, kulturális különbözőségekből fakadó konfliktusok feltérképezése és a további jogsértő cselekmények megelőzése érdekében az "Iskola rendőre" programban részt vevő rendőr - indokolt esetben -felveszi a kapcsolatot a településen működő oktatási intézmények vezetőivel.

15. A rendőrkapitányságok bűnmegelőzési előadói - szükség esetén - kezdeményezik az oktatási intézmények tanulói körében tanóra keretében a többségitől eltérő, már megismert viselkedési formákkal kapcsolatos előadások megtartását, melynek keretében rávilágítanak a társadalmi együttélés alapvető, a kulturális különbözőségekből fakadó konfliktusok megelőzését célzó szabályaira, valamint tanácsaikkal hozzájárulnak a diákok tudatformálásához. Az e témában tartandó előadások megtartásába civil szervezetek is bevonhatók.

16. A bűnügyi helyszíneken a szemlebizottság vezetője - szükség esetén - az összekötő személy szaktanácsadói közreműködését kéri, aki élettapasztalatával, valamint az adott eltérő kultúrájú közösséget jellemző kulturális, illetve magatartásbeli sajátosságokkal kapcsolatos ismereteivel segítheti a felderítést.

17. A nyugodt és kiegyensúlyozott közösségi viszonyok megteremtésének és fenntartásának elősegítése érdekében a Kistérségi Egyeztető Fórumok keretein belül szükséges feltárni az egyes eltérő kultúrájú közösségek tagjai által és sérelmére elkövetett bűncselekmények hátterében álló, a jogsértések megelőzése szempontjából releváns okokat és körülményeket.

18. A Kistérségi Egyeztető Fórumok alkalmával a rendőri szervek vezetői - indokolt esetben - javaslatot tesznek a konfliktusokkal érintett, illetve a veszélyeztetettnek tekinthető eltérő kultúrájú közösségek vezetőinek e fórumokra történő meghívására.

III. FEJEZET

ELEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

19. Az eltérő kultúrájú közösséget érintő és rendőri intézkedést igénylő események kezelését, illetve a rendőri feladat végrehajtását követően a rendőrségi tevékenységek utólagos belső értékelését az illetékes rendőr-főkapitányság végzi el.

20. Amennyiben a rendőri feladatok végrehajtásában megerősítő erőként a Készenléti Rendőrség vagy a Nemzeti Nyomozó Iroda egységei is részt vettek, a helyzet értékelésébe és elemzésébe ezen rendőri szerveket is be kell vonni.

21. Az elemzésről és értékelésről - az esemény bekövetkezését követően 30 napon belül - az illetékes rendőr-főkapitányság tanulmányt készít, melyben a szerzett tapasztalatok összegzésén túl megteszi a tárgykör kapcsán esetlegesen felmerülő javaslatait is.

22. A tanulmányt a rendészeti főigazgató részére fel kell terjeszteni, és a rendőri intézkedésben részt vevő egyéb rendőri szervek részére tanulmányozás céljából rendelkezésre kell bocsátani.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.

24. Az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) Rendészeti Főigazgatósága az utasítás hatályba lépését követő 15 napon belül módszertani útmutatót dolgoz ki a multikulturális környezetben végrehajtott rendőri intézkedések végrehajtásához.

25.[8]

26. A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ igazgatója gondoskodik a módszertani útmutatónak a rendvédelmi technikumok tantervébe történő beépítéséről.[9]

Dr. Hatala József r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány