Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

EH 2004.1020 Cselekvőképtelen személy által kötött szerződés semmisségének megállapítása iránti kereset megindítására jogosultak köre [Ptk. 21. § (1) bek., 234. § (1) bek.].

A felperes keresetében előadta, hogy édesanyja, özv. L. I.-né a lakását lakott állapotban 1998. január 12-én 3 450 000 Ft-ért elidegenítette, majd a vételárból néhány nap múlva bejárónőinek, az I. és II. r. alperesnek együttesen 3 000 000 Ft-ot adott ajándékba lakásvásárlás céljára. Az alperesek megvásárolták a Budapest XI. kerület T. u. 36/a. szám alatti lakásingatlant. A felperes édesanyja 1998. január 21-én öngyilkosságot követett el.

A felperes keresetében elsődlegesen az édesanyja és az I-II. r. alperesek között szóban létrejött ajándékozási szerződés semmisségének a megállapítását, az alpereseknek a 3 000 000 Ft visszafizetésére kötelezését, másodlagosan kötelesrész kiadása címén 1 500 000 Ft megfizetésére kötelezését kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperesi jogelőd és az alperesek között létrejött szóbeli ajándékozási szerződés semmis. Az alpereseket egyetemlegesen kötelezte 3 000 000 Ft és kamatai megfizetésére.

A bizonyítékok értékelésével arra következtetett, hogy a felperes édesanyjának a szerződéskötéskor az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzott. Ezért a Ptk. 17. §-a és 18. § (1) bekezdése alapján az ajándékozást tartalmazó jognyilatkozata semmis.

Az alperesek fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és a felperes elsődleges kereseti kérelmét elutasította. Az egyetemleges marasztalást mellőzve egyenként 750 000 Ft és kamatai megfizetésére kötelezte az alpereseket. Ezt meghaladóan a másodlagos kereseti kérelmet is elutasította. Megállapította, hogy a Ptk. 234. § (1) bekezdésének rendelkezése alól kivételt megállapító Ptk. 21. § (1) bekezdése szerint adott esetben a szerződés semmisségére csak a cselekvőképtelen szerződést kötő fél érdekében lehetett volna hivatkozni. A keresetet azonban a felperes nem a néhai jogutódjaként, hanem saját nevében terjesztette elő annak érdekében, hogy az elajándékozott összeget maga örökölje. Ezért az elsődleges kereseti kérelme nem volt teljesíthető. A másodfokú bíróság e jogi álláspontja alapján nem vizsgálta a semmisségi ok tényleges fennállását, illetve ennek megállapítása körében az alperesek fellebbezésében előterjesztett bizonyítási indítványok teljesíthetőségét.

Mivel a felperes igazolta, hogy az örökhagyónak egyetlen törvényes örököse, a Ptk. 664. § (1) bekezdése, 669. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötelezte az alpereseket a kötelesrész kiadására.

A jogerős ítélet elsődleges keresetét elutasító rendelkezése ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet, a másodlagos kereseti kérelemnek helytadó rendelkezése ellen az I. r. alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.

A felperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a cselekvőképtelen személyt az ellenérdekű szerződő féllel szemben privilegizáló Ptk. 21. § (1) bekezdését tévesen alkalmazta. E jogszabályértelmezés figyelmen kívül hagyta a polgári jog jogutódlásra vonatkozó rendelkezéseit, amelyek nem zárják ki, hogy a semmisség megállapítása érdekében a jogutód is fellépjen. A másodfokú bíróság nem vette figyelembe döntése során a Ptk. 20. § (1) bekezdésében a perbeli ajándékozási szerződésre megállapított, önállóan nevesített semmisségi okot sem.

Az I. r. alperes az elsődleges keresetet elutasító rendelkezés hatályában fenntartását, a másodlagos kereseti kérelem tekintetében az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását indítványozta.

Egyetértett a másodfokú bíróság jogi álláspontjával, amely szerint adott esetben a szerződés semmisségére csak élő személy érdekében lehetett hivatkozni. Előadta, hogy a felperesi jogelőd néhány napon belül egy adásvételi szerződést és a perbeli ajándékozási szerződést kötötte meg. A lakásingatlan eladásáról írásban megkötött adásvételi szerződés tekintetében a felperes nem vitatta az örökhagyó cselekvőképességét. Ebből következően a perbeli jogügyletben sem vitatható a cselekvőképessége és az ajándékozási szerződés érvényes létrejötte.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

A Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint a semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A Ptk. 21. § (1) bekezdése a fogyatékos cselekvőképességre, mint semmisségi okra hivatkozás tekintetében az általános szabály alól annyiban kivételt állapít meg, hogy a semmisségi okra csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.

Az ily módon szabályozott relatív semmisség azt jelenti, hogy az ellenérdekű szerződéskötő fél a másik szerződő fél cselekvőképességének fogyatékosságára mint semmisségi okra nem hivatkozhat. Nem lehet a fél cselekvőképtelenségére hivatkozni abban az esetben sem, ha a szerződés a cselekvőképtelen személy érdekeinek megfelelt. Adott esetben a szerződés semmisége körében a Ptk. 18. § (3) bekezdésében írott rendelkezés is alkalmazandó. Eszerint a gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen nagykorú személy jognyilatkozatát cselekvőképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna.

A szerződés semmisségét a Ptk. 200. §-ának rendelkezései szerint a szerződéskötéskor fennálló körülmények alapján kell megítélni. A semmisségre hivatkozás joga a szerződést kötő felet és más jogosítottakat a Ptk. 234. § (1) bekezdése szerint a szerződés megkötésétől (jognyilatkozat megtételétől) kezdődően megilleti.

A felperes perképességéhez (Pp. 48. és 49. §) kétség nem fér. Ezért a felperes jogszerűen lépett fel a alperesekkel szemben a jogelődje által kötött szerződés semmisségének a megállapítása érdekében. A másodfokú bíróság álláspontja annyiban helytálló, hogy a felperes a saját, kötelesrész iránti másodlagos kereseti kérelmét valóban örökösi jogállása alapján, saját nevében és saját érdekében terjesztette elő. A szerződés semmissége iránti keresetet azonban - az örökösi minőségétől függetlenül - a Ptk. 234. § (1) bekezdése, 21. § (1) bekezdése alapján előterjeszthette. A Ptk. 21. § (1) bekezdése ugyanis a Ptk. 234. § (1) bekezdésének a semmisségre hivatkozásra jogosultak alanyi körét meghatározó szabálya alól ebben a tekintetben kivételt nem állapít meg. A jogszabály kiterjesztő értelmezését jelenti továbbá annak feltételezése, hogy a keresetet csak élő személy érdekében lehet előterjeszteni. A relatív semmisség megállapítása csak annak vizsgálatát igényli, hogy a szerződés megkötésekor fennálló semmisségi ok folytán a fogyatékos cselekvőképességű fél az érdekeit sértő szerződést kötött-e.

A másodfokú bíróság jogszabályi rendelkezés hiányában szűkítette tehát a fogyatékos cselekvőképességű fél jognyilatkozatának semmissége megállapítására jogosult alanyok körét. Nem vette figyelembe, hogy a felperes kettős jogállásban, egyrészt mint a cselekvőképtelen személy érdekében igényérvényesítésre jogosult, másrészt mint jogszerű örökös kérte a perbeli ajándékozási szerződés semmiségének a megállapítását.

Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot a téves jogi álláspontja folytán érdemben el nem bírált fellebbezés elbírálása érdekében új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Az I. r. alperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmét a Pp. 274. § (2) bekezdése, 244. § (1) bekezdése alapján a másodlagos kereseti kérelemnek helyt adó jogerős rendelkezés ellen terjesztette elő. Kérelmében azonban semmilyen indokot nem jelölt meg arra vonatkozóan, hogy a jogerős ítélet megváltoztatását milyen okból kéri [Pp. 272. § (2) bekezdés]. A Legfelsőbb Bíróság a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet érdemi felülvizsgálatra alkalmatlannak találta, ezért elutasította. (Legf. Bír. Pfv. VIII. 20.954/2002. sz.)