A Kúria Bfv.174/2017/7. számú precedensképes határozata garázdaság vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 137. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 78. §, 459. §] Bírók: Feleky István, Krecsik Eldoróda, Molnár Gábor Miklós

A határozat elvi tartalma:

A kényszergyógykezelés 2013. július 1. napjától - szemben a korábbi büntető törvénnyel - nem rendelhető el garázdaság elkövetése miatt. Ugyanis a személy elleni erőszakos bűncselekmények körét meghatározó értelmező rendelkezés immár általános érvényű, nem kizárólagosan az erőszakos többszörös visszaesőhöz rendelt, s így vonatkozik a kényszergyógykezelés alkalmazhatóságára is. A kényszergyógykezelést érintően a "büntetendő cselekmény" kitétel nem egyéb, mint annak a kifejezésre juttatása, hogy a cselekmény ugyan büntetendő, de elkövetője nem.

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Járásbíróság B.282/2015/11., Pécsi Törvényszék Bf.321/2015/6., *Kúria Bfv.174/2017/7.* (BH 2017.7.211)

***********

Kúria

ítélet

Az ügy száma: Bfv.II.174/2017/7.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Krecsik Eldoróda bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2017. március 22.

Az ügy tárgya: garázdaság vétsége

Terhelt(ek): vádlott neve

Elsőfok: Pécsi Járásbíróság 23.B.282/2015/11. ítélet, 2015. szeptember 17. tárgyalás

Másodfok: Pécsi Törvényszék 2.Bf.321/2015/6. végzés, 2016. március 17. nyilvános ülés

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: Baranya Megyei Főügyészség

Az indítvány iránya: terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a garázdaság vétsége miatt vádlott neve ellen folyamatban volt büntetőügyben a Baranya Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pécsi Járásbíróság 23.B.282/2015/11. számú ítéletét és a Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.321/2015/6. számú végzését annyiban változtatja meg, hogy vádlott neve terhelt kényszergyógykezelésének elrendelését mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatokat hatályában fenntartja.

A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

[1] I. A Pécsi Járásbíróság a 2015. szeptember 17. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 23.B.282/2015/11. számú ítéletével vádlott neve terheltet az ellene 3 rendbeli garázdaság vétsége [2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 339. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette és elrendelte kényszergyógykezelését. Rendelkezett egyúttal arról hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

[2] A védő fellebbezése alapján másodfokon eljárt Pécsi Törvényszék a 2016. március 17. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 2.Bf.321/2015/6. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét - az előzetes fogvatartás idejének pontosítása mellett - helybenhagyta.

[3] Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által csekély mértékben kiegészített tényállás szerint a beszámítási képességét kizáró kóros elmeállapotú terhelt mindennemű előzmény és közelebbi ok nélkül tettlegesen bántalmazta a sértetteket: 2014. május 25-én egy buszmegállóban (1. pont), majd félóra elteltével ugyanott (2. pont), 2014. június 18-án pedig egy téren (3. pont), illetőleg az egyik sértettet megöléssel fenyegette (3. pont). A sértettek magánindítványt nem terjesztettek elő.

[4] Az elsőfokú bíróság az ítéletének jogi indokolásában szó szerint idézte a Btk. 17. § (1) bekezdésének és a 78. § (1) bekezdésének törvényszövegét. Ezt meghaladóan az általa alkalmazott kényszergyógykezelést semmivel nem indokolta.

[5] A védő fellebbezése szerint a garázdaság nem szerepel a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában, ahol a törvény felsorolja a személy elleni erőszakos bűncselekményeket, ezért e törvényi feltétel hiányában a kényszergyógykezelés nem alkalmazható.

[6] A másodfokú bíróság helytállónak találta az elsőfokú bíróságnak azt a döntését, hogy elrendelte a terhelt kényszergyógykezelését és igen részletesen megindokolta, miért állnak fenn az intézkedés alkalmazásának a feltételei.