BH 2017.7.211 A kényszergyógykezelés elrendelését nem alapozhatja meg garázdaság bűncselekményének az elkövetése, még akkor sem, ha az személy elleni erőszakos magatartással történik, mivel a Btk.-nak a személy elleni erőszakos bűncselekményeket taxatíven meghatározó rendelkezése a törvény egészére irányadó, és ebben a garázdaság nem szerepel [Btk. 78. §, 339. § (1) bek., 459. § (1) bek. 26. pont].

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Járásbíróság B.282/2015/11., Pécsi Törvényszék Bf.321/2015/6., Kúria Bfv.174/2017/7. (*BH 2017.7.211*)

***********

[1] A járásbíróság a 2015. szeptember 17. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet az ellene 3 rendbeli garázdaság vétsége [Btk. 339. § (1) bek.] miatt emelt vád alól felmentette és elrendelte kényszergyógykezelését. Rendelkezett egyúttal arról, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

[2] A védő fellebbezése alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2016. március 17. napján tartott nyilvános ülésen meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét - az előzetes fogvatartás idejének pontosítása mellett - helybenhagyta.

[3] Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által csekély mértékben kiegészített tényállás szerint a beszámítási képességét kizáró kóros elmeállapotú terhelt mindennemű előzmény és közelebbi ok nélkül tettlegesen bántalmazta a sértetteket: 2014. május 25-én egy buszmegállóban, majd félóra elteltével ugyanott, 2014. június 18-án pedig egy téren, illetőleg az egyik sértettet megöléssel fenyegette. A sértettek magánindítványt nem terjesztettek elő.

[4] Az elsőfokú bíróság az ítéletének jogi indokolásában szó szerint idézte a Btk. 17. § (1) bekezdésének és a 78. § (1) bekezdésének törvényszövegét. Ezt meghaladóan az általa alkalmazott kényszergyógykezelést semmivel nem indokolta.

[5] A védő fellebbezése szerint a garázdaság nem szerepel a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában, ahol a törvény felsorolja a személy elleni erőszakos bűncselekményeket, ezért e törvényi feltétel hiányában a kényszergyógykezelés nem alkalmazható.

[6] A másodfokú bíróság helytállónak találta az elsőfokú bíróságnak azt a döntését, hogy elrendelte a terhelt kényszergyógykezelését és igen részletesen megindokolta, miért állnak fenn az intézkedés alkalmazásának a feltételei.

[7] Egyetértett a védővel abban, hogy a Btk. hivatkozott értelmező rendelkezése kimerítően felsorolja a személy elleni erőszakos bűncselekményeket. A Btk. 78. § (1) bekezdése azonban álláspontja szerint nem személy elleni erőszakos bűncselekmény, hanem személy elleni erőszakos büntetendő cselekmény elkövetését szabja az intézkedés alkalmazásának feltételéül, és a két kategória nem fedi egymást. A bűncselekménynek ugyanis nélkülözhetetlen fogalmi eleme a bűnösség, a jelen eljárásban azonban a terhelt beszámítási képességének hiányában bűncselekmény nem valósult meg, így cselekménye csupán büntetendő cselekményként értékelhető.

[8] A Complex jogtár indokolását idézve, abból arra a következtetésre jutott, hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmények taxatív felsorolása a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában kizárólag az erőszakos többszörös visszaesői minőség megállapíthatósága szempontjából nyújt iránymutatást.

[9] Erre enged következtetni a BH 2015.117. szám alatt közzétett határozat is, amelyben az eljáró bíróság a garázdaság vétségét elkövető vádlottal szemben kizárólag azért nem rendelte el az egyéb törvényi feltételek megléte ellenére a kényszergyógykezelést, mert a garázdaság bűntettét nem személy, hanem dolog elleni erőszakkal követte el. Bár az említett jogeset elbírálásánál az 1978. évi IV. törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni, a személy elleni erőszakos bűncselekmény felsorolására és a kényszerintézkedés elrendelésére vonatkozó szabályok nem változtak a jelenlegi Btk.-ban a korábbi szabályozáshoz képest, ekként pedig a korábbi Btk. miniszteri indokolásában és az alkalmazását elősegítő kommentárban írtak a hatályos szabályozás kapcsán is irányadók.

[10] A garázdaság bűncselekményét elkövető személy esetében az erőszak irányultsága határozza meg a kényszergyógykezelés alkalmazhatóságának a lehetőségét. Ha az erőszak dolog ellen irányul, akkor álláspontja szerint is kizárt lett volna a kényszergyógykezelés alkalmazása, ám a terhelt erőszakos jellegű magatartása személy ellen irányult, ezért nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az intézkedést alkalmazta.

[11] A kényszergyógykezelés feltételeit a Btk. ugyanolyan szövegezéssel határozza meg, mint a korábbi Btk. A hatályos Btk. 78. §-ához fűzött miniszteri indokolás is csupán arra utal, hogy a feltételek megegyeznek a korábbi Btk. rendelkezéseivel. Márpedig a korábbi Btk. miniszteri indokolása a garázdaságot is felsorolja a kényszerintézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmények között, amennyiben az személy elleni erőszakkal kerül elkövetésre.

[12] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a kényszergyógykezelés elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

[13] A felülvizsgálati indítvány szerint a Btk. 78. § (1) bekezdésében a "büntetendő cselekmény" a bűncselekmény szinonimája, és azt fejezi ki, hogy hiányzik az elkövető bűnössége. A Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontja taxatív módon határozza meg a személy elleni erőszakos bűncselekmények körét, de ebből a garázdaság valamennyi alakzata hiányzik. Ezért a kényszergyógykezelés elrendeléséhez nincs meg a személy elleni erőszakos büntetendő cselekmény elkövetésének törvényi feltétele [Btk. 78. § (1) bek.]. Erre figyelemmel a járásbíróság ítéletének a megváltoztatását és ennek keretében a kényszergyógykezelés intézkedés elrendelésének a mellőzését indítványozta.

[14] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt - helytálló indokai alapján - fenntartotta.

[15] A terhelt és védője a felülvizsgálati indítványra nem tett észrevételt.

[16] A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány és a Legfőbb Ügyészség indítványa - az alábbiak szerint - alapos.

[17] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés b) pont 2. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a büntetőjog - a bűncselekmény törvénysértő minősítésén túl eső - más szabályának megsértése miatt törvénysértő intézkedést alkalmaztak.

[18] A Btk. 78. § (1) bekezdése alapján a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.

[19] A törvény e rendelkezése négy konjunktív (egyidejűleg érvényesítendő) feltételhez köti az intézkedés elrendelését, és ezért bármelyik feltétel hiányában elesik a kényszergyógykezelés alkalmazhatósága.

[20] A felülvizsgálat során irányadó tényállás alapján a terhelt cselekményei - nem vitatottan - 3 rendbeli garázdaság vétségének minősülnek. A garázdaság valamennyi esetben személy elleni erőszak kifejtésével valósult meg.