A Debreceni Törvényszék Gf.41033/2016/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §]

... Törvényszék

5.Gf.41.033/2016/5.

A ... Törvényszék a Dr. Karvázy Domonkos ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Bereczki István ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a ... Járásbíróság .... számú ítélete ellen a felperes által ... sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi felperest, hogy fizessen meg az államnak az adóhatóság külön felhívására 440 000 (négyszáznegyvenezer) Ft le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság az ítéletében a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felszámolás alatt álló felperes és az alperes között a 2015. július 22-i és 2015. július 25-i e-mail váltás eredményeként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:73.§-a alapján adásvételi előszerződés jött létre, melyben az alperes vállalta, hogy későbbi időpontban meghatározott vételárért megvásárolja a felperes egyszemélyes tulajdonát képező I. Kft. üzletrészét, valamint a felperesnek a kft.-vel szemben fennálló követelését. A végleges szerződés megkötését arra az időpontra tették a felek, amikor a felperes felszámolója az üzletrész és a követelés értékesítése érdekében pályázatot ír ki. A pályázat kiírására sor került, azonban az alperes az alakilag érvényes előszerződés ellenére pályázatot nem nyújtott be. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a perbeli előszerződés a Cstv. 49.§ (1) bekezdésébe ütközik, amely rendelkezés kimondja, hogy a felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul vagy a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit vagy a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb mint 100 000 Ft. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a perbeli előszerződés jogszabályba ütközik, ezért a Ptk. 6:95.§-a szerint tilos szerződés, így semmis. A semmis szerződés pedig a Ptk. 6:88.§ (1) bekezdése szerint a megkötés időpontjától érvénytelen. A semmisséget a bíróság hivatalból észleli, annak megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az előszerződés formai feltételeinek megfelelő megállapodás jogszabályba ütközik, ezért semmis, azzal összefüggésben a felperesnek kártérítési igénye nem merülhet fel. Megjegyezte az elsőfokú bíróság, hogy érvényes szerződés esetén sem lenne megállapítható az alperes kártérítési felelőssége, mivel a pályázaton értékesíteni kívánt vagyon továbbra is a felperes tulajdonában maradt, ezért a vagyonában nem következett be értékcsökkenés, tehát a felperest nem érte kár.

Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes kötelezését kérte a Ptk. 6:137.§ és 6:143.§ (3) bekezdése alapján szerződésszegéssel okozott 5 500 000 Ft kár és ennek 2015. október 26. napjától a Ptk. szerint járó késedelmi kamatának a megfizetésére. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete iratellenes és megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a felek között e-mailváltás tekinthető-e előszerződésnek és ha igen, az érvényes-e. Előadta azonban a felperes, hogy a keresetében nem hivatkozott arra, hogy közte és az alperes között előszerződés jött létre. A felperes álláspontja szerint érvényes szerződés jött létre a felek között, amelyben az alperes azt vállalta, hogy amennyiben a felperes az I. Kft. üzletrészére pályázatot ír ki, azon az alperes részt vesz és legalább 5 500 000 Ft-os ajánlatot fog tenni. Az alperes nem cáfolta a felperes azon kereseti tényelőadását, hogy az I. Kft. teljes vagyona, ami számítástechnikai eszközökből áll, az alperes birtokában van, azok jelentős részét az alperes üzemeltette és üzemelteti. Az I. Kft.-nek az alperes korábban tulajdonosa volt. Az ügyvezetője pedig a mai napig az alperes munkavállalója. A felszámolási eljárás során kézenfekvő megoldásnak mutatkozott, hogy a felperes felszámolója a felszámolási eljárást megelőzően alperes által használatba vett és az alperes számítástechnikai rendszereibe beépített eszközöket nem szerelteti le, nem kezdeményez a használatuk ellenértékével kapcsolatos peres eljárást, hanem eladja a céget. Megállapodott az alperessel abban, hogy a további jogvita elkerülése érdekében az üzletrészre pályázatot ír ki, míg az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy azon a keresetben érvényesített pénzösszeggel egyező ajánlatot tesz. A felperes további kötelezettséget nem vállalt, az alperes pedig arra vállalt kötelezettséget, hogy meghatározott pénzösszeggel pályázni fog, ezzel szemben a felperes nem vállalta, hogy az alperessel az üzletrészre adásvételi szerződést is fog kötni. Abban az esetben, ha az alperes egyetlen pályázóként indult volna a pályázaton, akkor a felszámoló az ő pályázatát hirdette volna ki nyertesnek, azonban ha magasabb összegű pályázat érkezett volna, úgy a felszámoló a magasabb összegű ajánlatot fogadta volna el. A felperes tehát nem vállalt kötelezettséget arra, hogy az alperessel szerződést fog kötni. A felperes szerint érthetetlen az ítéletnek a Ptk. 6:73.§-ára történő hivatkozása egyrészt, mert a felperes nem vállalt kötelezettséget szerződés megkötésére, másrészt a felperes nem terjesztett elő keresetet szerződés létrehozása iránt. Hangsúlyozta, hogy a felperes felszámolója a rá vonatkozó jogszabályi előírások maradéktalan betartásával végezte a felszámolói tevékenységét arra törekedve, hogy eljárása során a felszámolási vagyon a lehető legmagasabb vételáron kerüljön értékesítésre. A felek között létrejött és az alperes által be nem tartott szerződés nem ütközik semmiféle jogszabályi rendelkezésbe. Iratellenes az ítélet azon megállapítása, hogy a felperes a szerződésszegéssel őt ért kárt nem jelölte meg, a felperes ugyanis a 2016. április 4-i beadványában utalt arra, hogy az alperes szerződésszegése miatt nem tudta részére az üzletrészt értékesíteni, ami miatt a szerződésben vállalt ajánlati árnak megfelelő összegű kára keletkezett, különös tekintettel arra, hogy az I. Kft. időközben felszámolás alá került, emiatt pedig az üzletrésze értéktelenné vált. Arra az esetre, ha a törvényszék álláspontja szerint a felek közötti megállapodás tartalma a csatolt iratokból egészében nem tárható fel, indítványozta a szerződéskötésben résztvevő személyek, a felszámoló részéről eljárt F.L. jogi igazgató és az alperes részéről eljárt ügyvezető meghallgatását, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését a bizonyítás lefolytatása érdekében.

Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte azzal, hogy a másodfokú eljárásban a felperessel szemben perköltség igényt nem érvényesít. Kifejtette, hogy a felperes által előadott történeti tényállás alapján egyértelmű, hogy a felperes és az alperes között szerződés nem jött létre. A pályázat kiírását megelőzően a felek felvették a kapcsolatot, volt közöttük levélváltás, de az alperes a kiírt pályázatra ajánlatot nem tett. A csődtörvény az adós vagyonának értékesítésével kapcsolatban különös szabályokat állapít meg, így az előzetes levélváltáshoz jogi következmények nem fűződnek. A Szegedi Ítélőtábla Fpkhf.I.30.549/2006. számú határozatára, illetve a BDT2006.1311. számú eseti döntésre hivatkozva kifejtette, hogy az adós vagyonának értékesítésére kiírt pályázati felhívás esetén a pályázat elfogadása önmagában a szerződést nem hozza létre. A felek esetében tehát nincsen olyan szerződés, amelynek megszegése megalapozná a felperes kártérítési igényét. A csődtörvény speciális szabályaira figyelemmel pedig az előszerződés értelmezhetetlen, mert a pályázó nem köteles szerződést kötni. Az alperes részéről tehát nincs olyan felróható magatartás, ami megalapozná a felperesi kártérítési igényt. Megjegyezte, hogy a ... Törvényszék a ... számú végzésével jogerősen elrendelte az I. Kft. felszámolását, a felszámolás kezdő időpontja 2016. június 6. napja.