A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20900/2010/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 1999. évi LXIX. törvény (Szabs. tv.) 76. §] Bírók: Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás, Puskás Péter

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.21572/2008/7., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21337/2009/9., *Kúria Pfv.20900/2010/4.*

***********

Pfv.IV.20.900/2010/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Magyar Attila István ügyvéd által képviselt I.r., II.r., III.r. és IV.r. felpereseknek a dr. Romhányi Gábor jogtanácsos által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.21.572/2008. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.337/2009/9. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 10. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését - a perköltség és az illeték viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül együttesen fizessenek meg az alperesnek összesen 185.000 (Száznyolcvanötezer) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt első, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetékekből a III. és IV.r. felperesek személyenként 76.500 (Hetvenhatezerötszáz) forintot kötelesek az államnak külön felhívásra megfizetni. A fennmaradó eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint 2007. február 3-án a Budapest V. kerület Kossuth téren a felperesek részvételével is mintegy 70 fős tömeg gyűlt össze, melynek résztvevői a Kormány tevékenységével kapcsolatos elégedetlenségüket kívánták kifejezni. A demonstráció előzetes bejelentésére nem került sor. Az alperes munkatársai a - járdán és a közlekedést akadályozva az úttesten - gyülekező személyeket a terület elhagyására szólították fel, majd sorfalat alkotva igyekeztek kiszorítani a résztvevőket a térről. A felperesek a rendőri felszólításnak nem tettek eleget, a rendőrsorfallal szemben azonban aktív ellenállást nem tanúsítottak. Az intézkedő rendőrök a felpereseket a tömegből kiemelték, szabálysértés alapos gyanúja miatt előállították és kihallgatták, majd még aznap - 8 órán belül - őket szabadon engedték. A felperesekkel szemben indult szabálysértési eljárásokat az eljárt bíróságok határozataival megszüntették, megállapítva, hogy a felperesek cselekményei nem merítették ki a rendzavarás szabálysértését.

A felperesek keresetükben kérték megállapítani: az alperes a velük szemben foganatosított személyes szabadságot korlátozó intézkedéseivel megsértette a személyes szabadsághoz fűződő személyiségi jogukat. Kérték továbbá az alperes személyenként 500.000 forint nem vagyoni káruk, és annak kamatai megtérítésére kötelezését. A IV.r. alperes ezen felül 5.000 forint vagyoni kártérítési igényt is érvényesített. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította: az alperes azzal, hogy 2007. február 3-án, a felperesekkel szemben megalapozatlanul alkalmazott a felperesek személyes szabadságát korlátozó intézkedéseket, megsértette a felperesek személyes szabadság védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek személyenként 350.000 forintot és annak 2007. február 3. napjától járó törvényes kamatát, valamint a felpereseknek egyetemlegesen 80.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A III. és a IV.r. felpereseket, az állam javára, személyenként 9.000 forint illeték megfizetésére kötelezte, míg a fennmaradó 102.000 forint illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az alperes illetékmentessége és az I-II.r. felperesek költségmentessége folytán az állam viseli.

Az alperes fellebbezése és a felperesek csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek "20.000 forint + áfa" fellebbezési költséget. Kötelezte a III. és IV.r. felpereseket, hogy személyenként 4.500 forint csatlakozó fellebbezési illetéket fizessenek meg felhívásra az államnak. Rendelkezése szerint a fennmaradó 93.000 forint fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetéket az állam viseli.

A jogerős ítélet indokolása szerint a szabálysértési eljárásokban az eljárt bíróságok nem állapították meg a felperesek terhére a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. (Szabs.tv.) 142. § (1) bekezdése alapján a rendzavarás szabálysértésének elkövetését, és ellenkező álláspont kialakítására a perben sem merült fel adat. Miután a felperesek magatartásukkal nem adtak alapot a személyes szabadság korlátozására, az alperes által alkalmazott előállítás nem volt a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. (Rtv.) és az Szabs.tv. rendelkezéseinek megfelelően szükséges és arányos intézkedés. Így az ilyen intézkedésen alapuló szabadság korlátozása jogellenes. Ezért az alperes azzal, hogy a felpereseket a jogszabályi feltételek fennállásának hiányában szabálysértési eljárás alá vonta és előállította, megsértette a felperesek személyes szabadság védelméhez fűződő személyiségi jogát.