29/2016. (XI. 10.) ORFK utasítás

a külföldiek légi úton történő kitoloncolásának végrehajtásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv légi úton történő kitoloncolással kapcsolatos tevékenységének egységes szabályozására kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre (a továbbiakban: Rendőrség) terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. Az utasítás alkalmazásában:

a) beavatkozó csoport: kísérőkből létrehozott olyan csoport, akik nem vesznek részt a külföldiek közvetlen kísérésében, elsődleges feladatuk a légi úton történő kitoloncolás során bekövetkezett rendkívüli események kezelése;

b) kísérés parancsnoka: a légi úton történő kitoloncolások során a kísérők tevékenységét irányító felelős egyszemélyi vezető;

c) kísérő: a kitoloncolást foganatosító rendőr;

d) közös visszatérési művelet: az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: Frontex) által koordinált légi úton történő kitoloncolás, amelyet valamelyik tagállam szervezésében, egy vagy több tagállam csatlakozásával a tagállamok közösen hajtanak végre;

e) külföldi: az a nem magyar állampolgár vagy hontalan, akinek

ea) a kiutasítását az elrendelő hatóság kitoloncolással rendelte végrehajtani,

eb) kiutaztatása visszafogadási egyezmény alapján történik, vagy

ec) kiutaztatása dublini eljárás keretében történő átadással zárul;

f) útmegszakítás: az induló és a célállomás között kijelölt repülőtér, ahol egy vagy több tagállam csatlakozik a közös visszatérési művelethez.

II. FEJEZET

A VÉGREHAJTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. A légi úton történő kitoloncolás történhet:

a) menetrend szerinti polgári légi járattal;

b) ebből a célból bérelt charterjárattal;

c) közös visszatérési művelet keretében biztosított légi járattal.

4. A charterjárattal, illetve közös visszatérési művelet keretében Magyarország szervezésével vagy budapesti útmegszakítással végrehajtott légi úton történő kitoloncolások végrehajtására - annak rendelkezésre állása esetén, a célszerűség és a hatékonyság figyelembevételével - a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér erre igénybe vehető területét kell alkalmazni.

5. A légi úton történő kitoloncolások foganatosítása a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (a továbbiakban: RRI) Rendészeti Igazgatóság Idegenrendészeti Osztály Légitolonc Alosztály (a továbbiakban: RRI Légitolonc Alosztály) feladata, szükség esetén megerősítve elsősorban az RRI, egyéb esetben más rendőri szerv állományával.

6. Az RRI-n kísérői tartalékállományt kell kialakítani a kieső kísérő azonnali pótolhatóságának biztosítása érdekében. A tartalékállomány tagjainak is rendelkezniük kell az utazáshoz szükséges úti okmánnyal.

7. A légi úton történő kitoloncolás megszervezése során

a) a légi úton történő kitoloncolást befolyásoló valamennyi információt folyamatosan gyűjteni, elemezni és értékelni kell;

b) a kitoloncolás végrehajtási időpontjának kiválasztását megelőzően tájékozódni kell a fogadó ország hatóságainak munkavégzését befolyásoló körülményekről (így különösen nemzeti ünnepek, munkaszüneti napok);

c) meg kell határozni a szükséges kísérői létszámot, ki kell jelölni a kitoloncolást végrehajtó személyeket, különös figyelemmel a kockázatelemzési szempontokra, illetve a kitoloncolás szempontjából releváns egyéb információkra;

d) intézkedni kell a kísérők járandóságainak - napidíj, szállás és dologi költség - biztosítására;

e) elő kell készíteni, illetve be kell szerezni a légi úton történő kitoloncoláshoz szükséges iratokat;

f) intézkedni kell a külföldi repülésre való alkalmasságának megállapítását célzó egészségügyi vizsgálatára;

g) elő kell készíteni a külföldi poggyászát, értékeit;

h) élelmiszert és ivóvizet kell biztosítani a külföldi részére;

i) meg kell szervezni és végre kell hajtani a külföldinek a légi úton történő kitoloncolás megkezdésének helyszínére történő szállítását.

3. A külföldi idegenrendészeti ügyében eljáró hatóság feladatai a kitoloncolás megszervezésekor

8. A Rendőrség idegenrendészeti hatóságai saját ügyfeleik tekintetében:

a) kezdeményezik a szükséges hazatérési okmányok beszerzését;

b) amennyiben szükséges, megváltoztatják a külföldi őrizetének helyét;

c) a kockázatelemzés szempontjából releváns adatokat az RRI Légitolonc Alosztály rendelkezésére bocsátják;

d) a kitoloncolásról szóló határozatot vagy végzést az RRI Légitolonc Alosztály rendelkezésére bocsátják;

e) előkészítik és kihirdetik az őrizetet megszüntető végzéseket, költséghatározatokat;

f) vizsgálják, hogy a kiutasított külföldi rendelkezik-e a kiutasítás, illetve a kiutazás költségeinek fedezetére lefoglalható pénzösszeggel, és ha az a kiutasítás elrendelésekor nem történt meg, azt haladéktalanul lefoglalják;

g) intézkednek a kiutazás költségének fedezeteként lefoglalt pénzösszeg forintra történő átváltására és a hatáskörrel rendelkező hatóság számára történő megfizetésére;

h) tájékoztatják a külföldit a kitoloncolás módjáról és annak menetéről.

4. Az őrzött szállások feladatai

9. A külföldit az őrzött szállások állománya szállítja a légi úton történő kitoloncolás megkezdésének helyszínére.

10. Az útba indító őrzött szállás kísérő őri állománya felel a külföldi szállításáért, az értéktárgyainak és csomagjainak tételes és hiánytalan átadás-átvételéért.

11. Az őrzött szállásokon a kitoloncolás megszervezésekor

a) a letétként kezelt értékeket nagyméretű átlátszó borítékban kell elhelyezni, a borítékokon jól láthatóan fel kell tüntetni a külföldi nevét, fényképét, és egyben rá kell tűzni az értékjegyzőkönyv két példányát;

b) egyeztetni kell a szállítási feladatokat a kitoloncolás időpontjainak figyelembevételével;

c) az eljáró idegenrendészeti hatósággal és az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztály Idegenrendészeti Osztállyal (a továbbiakban: ORFK IO) közösen intézkedni kell a külföldi érvényes úti okmányai összegyűjtésére, fénymásolására.

12. A letéti tárgyként kezelt szúró-vágó, valamint támadásra vagy önsértésre alkalmas egyéb eszközöket a külföldi poggyászában kell elhelyezni, és intézkedni kell annak érdekében, hogy a poggyászhoz a külföldi a kitoloncolás során ne férjen hozzá.

13. A külföldi csomagjainak összeállítása során úgy kell eljárni, hogy a csomagok feladott poggyászként legyenek továbbítva, és a repülőgépre kézben felvihető kézipoggyász csak a repülés időtartama alatt feltétlenül szükséges tárgyakat tartalmazza. Ettől eltérni a kitoloncolás módjára tekintettel lehetséges, különösen közös visszatérési művelet vagy charterjárat igénybevétele esetén.

14. Az útba indító őrzött szállás vezetője intézkedik a külföldi csomagjának és ruházatának fokozott figyelemmel történő átvizsgálására.

15. Az őrzött szállás vezetője a kitoloncolás végrehajtását érintő napi beadványokról és előterjesztett menedékkérelmekről - az eljáró idegenrendészeti és az illetékes menekültügyi hatóságon túl - haladéktalanul tájékoztatja az ORFK lO-t, amely haladéktalanul értesíti az RRI Légitolonc Alosztályát.

16. A három főt meghaladó külföldi egyidejű kitoloncolása esetén az őrzött szálláson az indulást megelőző 10 órában folyamatos tiszti jelenlétet kell biztosítani, és az útba indítás előtti - a szállításra és az RRI Légitolonc Alosztály részére történő átadásra vonatkozó - eligazítást az őrzött szállás vezetője vagy helyettese hajtja végre.

17. Az őrizetből történő szabadítás és a kitoloncolás végrehajtásának kihirdetése során minden külföldit tolmács útján részletesen és az általa érthető módon tájékoztatni kell a kitoloncolás végrehajtásának menetéről, a letéti tárgyak visszaadásának idejéről és helyéről.

18. Az őrzött szállásokról induló szállítás parancsnokának a rendkívüli események bekövetkezése esetén a gyors reagálás biztosítása érdekében rendelkeznie kell a szállítás útvonalán elhelyezkedő vármegyei rendőr-főkapitányságokkal híradó-összeköttetést biztosító eszközzel.[1]

19. Légi úton csak olyan személyt lehet kitoloncolni, aki a repülést megelőzően ebből a célból elvégzett orvosi vizsgálaton esett át, és a vizsgálatról kiállított igazolás alapján repülésre alkalmas egészségügyi állapotban van. Abban az esetben, ha a külföldi egészségügyi állapota indokolja, és ezt az orvosi vizsgálatáról kiállított igazolás alátámasztja, csak egészségügyi felügyelet és kíséret mellett történhet a kísérése a repülőút teljes időtartama alatt.

20. Az őrzött szálláson kell intézkedni a külföldi soron kívüli orvosi vizsgálatának elvégzésére. Az orvosi igazolást minden esetben a Frontex által kiadott formanyomtatványon, angol nyelven kell elkészíteni, és a másolatát soron kívül meg kell küldeni - a kitoloncolás módjától függően - az ORFK IO részére vagy a légi úton történő kitoloncolást foganatosító rendőri szervnek. Az orvosi igazolás eredeti példányát az őrzött szállásról induló szállítás parancsnoka átadja a kísérés parancsnokának.

21. A nem őrzött szálláson fogvatartott külföldi szállítását alapesetben az őrzésbiztonságért felelős, egyéb esetben az eljáró hatóság által felkért rendőri szerv hajtja végre.

5. Kockázatelemzés és kockázatértékelés

22. A légi úton történő kitoloncolásban részt vevő kísérők számát előzetes kockázatelemzés alapján kell meghatározni olyan módon, hogy annak garantálnia kell a szakszerű, törvényes és biztonságos végrehajtást. Ennek érdekében az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság részéről, a külföldi korábbi és jelenlegi fogva tartási vagy őrzési helyének vezetőitől, valamint az érintett légitársaságtól be kell szerezni azokat az információkat, amelyek az utazás megszervezése során a kockázatelemzést segítik.[2]

23. A kockázatelemzés során különösen figyelembe kell venni:

a) a külföldi

aa) állampolgárságát,

ab) nemét,

ac) életkorát,

ad) kommunikációs készségét, vallási felekezetét,

ae) előéletét, esetleges korábbi elítéléseit,

af) korábbi magatartását,

ag) jelenlegi viselkedését, az aktuális hangulatát negatívan befolyásoló ismert körülményeket; esetleges sérülését, betegségét, gyógyszerszedését,

ah) pszichés, mentális és fizikai állapotát,

ai) a hatóság döntéseinek kihirdetésekor tapasztalt magatartását, az esetleges jogorvoslati kérelmeket, aj) utaztatáshoz való hozzáállását, magyarországi családi, üzleti és egyéb figyelembe veendő kötődését;

b) az őrizetben eltöltött időtartamot;

c) a kitoloncolási eljárás várható időtartamát, a tranzitrepülőtereket és országokat;

d) egyéb olyan információkat, amelyek a kitoloncolás sikeres végrehajtására hatással vannak.

24. A kísérők létszámának meghatározását körültekintő és alapos kockázatelemzésnek kell megelőzni. A külföldiről kialakított összkép alapján a légi úton történő kitoloncolás minősítése lehet:

a) alap kockázatú;

b) közepes kockázatú;

c) magas kockázatú.

25. A cél- és tranzitországokat a kitoloncolás végrehajtása és a külföldi szempontjából is értékelni kell, valamint figyelembe kell venni a cél- és tranzitországok geopolitikai helyzetét, a kitoloncolás ténylegesen várható időtartamát, különös tekintettel a célországig történő eljutás várható időtartamára és az egyidejűleg kitoloncolandó külföldiek számára.

26. Közepes kockázatúnak kell minősíteni annak a külföldinek a kitoloncolását, akinek a magatartása átlagos, azonban a rendelkezésre álló információk alapján számítani lehet arra, hogy a kitoloncolás valamilyen okból meghiúsulhat, így különösen személyes és családi körülmények, hátramaradó családtag, egészségügyi állapot, hazatérés során jelentkező nehézség miatt.

27. Az alap és közepes kockázatú minősítés esetén a külföldi légi úton történő kitoloncolását két kísérő rendőr igénybevételével kell végrehajtani. A közepes kockázatú minősítés esetén az ennél nagyobb létszámú kísérő igénybevételét a kísérési tervben indokolni kell.

28. Magas kockázati minősítés esetén legalább három kísérő rendőr igénybevételével kell végrehajtani a külföldi légi úton történő kitoloncolását, az ennél nagyobb létszámú kísérő igénybevételét a kísérési tervben indokolni kell.

29. A tervezés során figyelemmel kell lenni minden olyan váratlanul bekövetkező eseményre, ami a kitoloncolás eredményes végrehajtását meghiúsíthatja. Erre tekintettel rendelkezésre kell állnia a kockázatelemzés alapján szükségesnek ítélt és előre elkészített tartalék tervnek is, amit a meghiúsult végrehajtásból adódó, előre látható feladatok végrehajtására és kezelésére kell felhasználni.

30. Ha a tervezés során olyan újabb, korábban nem értékelt információ merül fel, ami módosíthatja a kísérők létszámát, a tervezési fázisban befolyásolhatja a korábbi létszámadatokat, akkor az új információkkal kiegészített kockázatelemzési folyamatot meg kell ismételni.

6. A légi úton történő kitoloncolásban részt vevők eligazítása

31. A kitoloncolás végrehajtását megelőzően a kísérés parancsnoka eligazítást tart a résztvevő állomány részére, amely során ismerteti

a) a kitoloncolás végrehajtási időpontjait (külföldiek érkezése vagy átvételének ideje, helye, a légi járat indulása, célállamba történő érkezése, várható visszaérkezési ideje);

b) a külföldiek létszámát, összetételét (nemek aránya, családok, gyermekek, házastársak);

c) a kockázati minősítést;

d) a különleges bánásmódot igénylő személyek adatait;

e) a rendőri intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának szabályait;

f) a légi úton történő kitoloncolás menetét, főbb feladatait, a végrehajtás parancsnoki elgondolását;

g) a külföldiek fogadásával járó egyéb feladatokat;

h) a várakozási körletbe szállítás módját, a kísérés rendjét, egyéb feladatait;

i) - amennyiben szükséges - az elkülönítés rendjét a repülőút során;

j) az elkülönítés rendjét a repülőből való kiszállás során;

k) az összeköttetés szabályait.

32. Az eligazítás megkezdésekor ellenőrizni kell a végrehajtó állomány szolgálatellátásra való alkalmasságát, létszámát, öltözetét, az előírt felszerelések meglétét. A kísérők eligazítása során a biztonsági rendszabályok betartására való felhívás mellett kiemelten hangsúlyozni kell a művelet során alkalmazandó leghumánusabb és az emberi jogokat és méltóságot legteljesebb mértékben tiszteletben tartó rendőri magatartás tanúsításával kapcsolatos követelményeket, valamint az intézkedés biztonságos és határozott végrehajtásának fontosságát. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy valamennyi olyan magatartás tiltott, amely a külföldit sértheti, provokálhatja.

33. Az eligazításon be kell mutatni a végrehajtó állománynak a kitoloncolásban részt vevőket Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság képviselője, tolmács, egészségügyi biztosítást végző személy, valamint a művelet törvényességét felügyelő ügyész), ismertetni kell az elérhetőségüket, a feladataikat, az igénybevételük rendjét.[3]

34. Az eligazításon szúrópróbaszerű ellenőrző kérdésekkel fel kell mérni az állomány konkrét feladatismeretének szintjét.

7. A kísérésben részt vevő állomány feladatai

35. A kísérés parancsnoka felelős:

a) a külföldi és a kísérők ellátásának előírások szerinti biztosításáért, a szükséges előzetes egyeztetések végrehajtásáért;

b) a felkészülés szakaszában a külföldire vonatkozó, a kísérés sikeres végrehajtását befolyásoló információk beszerzéséért, pontosításáért;

c) a külföldivel kapcsolatban a fokozott ruházatátvizsgálás, az utasbiztonsági ellenőrzés végrehajtásáért;

d) a humánus és emberséges bánásmód betartásáért;

e) a kitoloncolás során a kényszerítő eszközök szükség szerinti alkalmazásának elrendeléséért;

f) a repülőtérre történő kiszállítást követően a külföldi tájékoztatásáért az utasbiztonsági ellenőrzés tényéről, menetéről, az ott végrehajtandó tevékenységről;

g) a rendkívüli események megelőzéséért, felszámolásáért, az ehhez kapcsolódó jelentési kötelezettségek végrehajtásáért;

h) az együttműködés rendjének megszervezéséért;

i) a rábízott anyagi technikai eszközök megfelelő használatáért, megőrzéséért.

36. A kísérők feladatai:

a) a kísérés parancsnokának utasításai szerinti feladatok végrehajtása;

b) a rábízott külföldi kísérése és őrzése.

37. A kísérők öltözete olyan zárt polgári öltözet, amely kulturált, kényelmes, és a kényszerítő intézkedések foganatosítását, illetve kényszerítő eszköz alkalmazását a kísérő nemétől függetlenül a legcsekélyebb mértékben sem akadályozza. A kísérők a légi úton történő kitoloncolás során csak a legszükségesebb tárgyakat tarthatják maguknál. A repülőgép fedélzetére nem lehet felvinni repülésbiztonsági szempontból tiltott dolgot.

38. A munkafolyamatot úgy kell kialakítani, hogy a kitoloncolási eljárás bármely szakaszában a külföldi valamennyi csomagja vele együtt mozogjon az őrzött szállástól a célállomásig.

39. A légi járat felszállását követően a repülőgép kapitányának jelzésére a kísérők kikapcsolhatják biztonsági öveiket, a külföldit azonban - amennyiben a külföldi mozgatása nem elengedhetetlen - bekötve kell tartani. Az utazás tartama alatt a külföldi csak olyan italt kaphat, amelyet a kísérés parancsnoka engedélyez. Étkezéshez a külföldi csak műanyag evőeszközt használhat.

8. A külföldön bekövetkező rendkívüli események kezelése

40. A kitoloncolás során külföldi állam területén bekövetkezett rendkívüli esemény - így különösen szökés, támadás, önkárosítás, kísérő sérülése, külső személy sérülése, anyagi kár okozása, halál, kényszerleszállás, járattörlés - során

a) a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a kísérő erők önerejéből azonnali intézkedést kell foganatosítani annak megszüntetésére, felszámolására;

b) ha a rendkívüli esemény azonnal megoldható, akkor annak végeztével a kialakult helyzet körülményeiről és a tett intézkedésekről a kísérés parancsnoka azonnal szóbeli jelentést tesz a közvetlen vezetője részére;

c) amennyiben önerőből a kialakult helyzetet nem lehet kezelni vagy megoldani, segítséget kell kérni a külföldi hatóságoktól, esetlegesen a helyszínen tartózkodó civilektől, így különösen a repülőgép személyzetétől, orvostól, repülőtéri személyzettől;

d) a rendkívüli esemény jellegéből adódóan - amennyiben szükségszerű és lehetséges - segítségkérés céljából fel kell venni a kapcsolatot az illetékes magyar külképviselettel.

41. A kísérés parancsnoka a rendkívüli esemény bekövetkezésének körülményeiről, a kialakult helyzet kezeléséről, a tett intézkedésekről, az esetlegesen közreműködő szervek tevékenységéről a hazaérkezést követő munkanapon írásos jelentést tesz. A jelentéshez mellékelni kell a rendkívüli esemény és az intézkedés során keletkezett vagy rendelkezésre bocsátott dokumentumokat, így különösen az orvosi jelentéseket, a légitársaság igazolását, a külföldi hatóságok jelentéseit.

9. A légi úton történő kitoloncolás végrehajtása tapasztalatainak gyűjtése, elemzése, értékelése

42. A légi úton történt kitoloncolás végrehajtását követően a kísérés parancsnokának írásbeli jelentéstételi kötelezettsége magába foglalja a legfontosabb történeti tények rögzítését, amelynek keretében:

a) ki kell térni a végrehajtásban részt vevők tevékenységének értékelésére;

b) be kell mutatni a kitoloncolási eljárást elősegítő vagy hátráltató tényezőket;

c) javaslatot kell tenni a tapasztalatok felhasználására a további kitoloncolások tervezése, szervezése és végrehajtása során.

III. FEJEZET

MENETREND SZERINTI POLGÁRI LÉGI JÁRATTAL TÖRTÉNŐ KITOLONCOLÁS

43. Amennyiben a légi úton történő kitoloncolás célországába nincs tervezett közös visszatérési művelet, és csak kisszámú - legfeljebb 1-3 fő - külföldi kitoloncolása szükséges, a kitoloncolást menetrend szerinti polgári légi járattal kell megszervezni.

44. A kitoloncolást elsősorban közvetlen légi járattal kell megszervezni. Ha közvetlen légi járat nem áll rendelkezésre, olyan tranzitútvonalat kell kijelölni, ami nem növeli a kockázati minősítés szintjét.

10. A kísérési terv

45. Az RRI Légitolonc Alosztály vezetője valamennyi kíséréshez kísérési tervet készít, amit az RRI rendészeti igazgatóhelyettese hagy jóvá.

46. A kísérési terv az alábbiakat tartalmazza:

a) a végrehajtás elgondolását;

b) a kitoloncolásról rendelkezésre álló adatokat;

c) a kitoloncolás okát, célországát, útvonalát, időpontját, az igénybe vett járműveket, a légi járat menetrendjét;

d) a kitoloncolás végrehajtásának időszámvetését;

e) az eligazítás helyét, időpontját, az eligazítást tartó személy nevét;

f) a külföldi adatait;

g) a biztonsági kockázat értékelését, minősítését, a szükséges kísérői létszámot és ennek indoklását;

h) a parancsnoki és a kísérő állomány adatait, járandóságát, kötelmeit, feladatait;

i) a kitoloncolásban részt vevő Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság képviselő, egészségügyi személyzet, tolmács, ügyész adatait;[4]

j) a ruházat- és csomagátvizsgálás, valamint az előzetes biztonsági ellenőrzések rendjét;

k) a külföldivel szembeni eljárási rendet a repülőgép fedélzetén;

l) a kényszerítő eszközök alkalmazásának szabályait;

m) a külföldivel történő kommunikáció rendjét;

n) a tranzit- és a célállamban működő magyar külképviseletek, helyi hatóságok elérhetőségeit;

o) a feladat végrehajtásában részt vevők feladatait;

p) a jogsértés esetén követendő magatartási szabályokat;

q) a speciális biztonsági rendszabályokat;

r) a rendkívüli események bekövetkezése során követendő eljárási rendet;

s) a kapcsolattartás és a jelentési kötelezettségek rendjét.

11. A menetrend szerinti polgári légi járattal történő kitoloncolás végrehajtására vonatkozó speciális szabályok

47. Az eljáró hatóság - az ORFK lO-nak a kitoloncolás időpontjáról szóló tájékoztatása alapján - intézkedik:

a) a külföldi őrizetből történő szabadítására;

b) a kitoloncolás végrehajtásának legalább harminchat órával a végrehajtás előtti kihirdetésére;

c) az ORFK lO-val egyeztetve a kijelölt rendőri szervvel a külföldinek - a kitoloncolás megkezdése előtt legalább huszonnégy órával - az RRI őrzött szállására szállíttatására.

48. A külföldinek a repülőtérre történő szállítására kényszerszállító gépjárművet, ennek hiányában speciálisan kialakított szolgálati szállítójárművet kell igénybe venni.

49. A külföldi repülőtérre történő szállítása során a szolgálati gépjárműbe történő beszálláskor a kísérés parancsnoka dönt a kísérők elhelyezkedéséről. A kísérőket úgy kell elhelyezni, hogy a külföldi mozgását minden oldalról megfelelő módon kontrollálni tudják, és az esetleges támadási vagy szökési kísérletet meg tudják akadályozni.

50. A kiszállításban igénybe vett szolgálati gépjármű állománya köteles a légi járat indulásáig a helyszínen várakozni, és csak akkor hagyhatja el a repülőtér területét, ha erre a kísérés parancsnokától utasítást kapott, vagy meggyőződött a légi járat sikeres elindulásáról.

51. A gépjárműbe történő beültetés előtt a külföldivel - a kísérők kétoldalú biztosítása mellett - el kell helyeztetni a csomagját a gépjármű csomagtartójában. A személy beültetése során a kísérőknek két oldalról kell biztosítani a biztonságos beszállást, ezt követően gondoskodni kell a külföldi biztonsági övének bekötéséről, valamint arról, hogy a gépjármű ajtaját a külföldi ne tudja belülről kinyitni.

52. A kísérők a külföldi gépjárműbe történő beültetését követően felváltva helyezik el a csomagjaikat a jármű csomagtartójában.

53. A külföldi poggyászának és ruházatának repülésbiztonsági ellenőrzését más utasokéval megegyező módon kell végrehajtatni. A repülőtérre történő kiszállítást követően a külföldit tájékoztatni kell az utasbiztonsági ellenőrzés tényéről és menetéről.

54. A kísérés parancsnokának a repülőgépre történő beszállás előtt fel kell vennie a kapcsolatot a repülőgép kapitányával, a másodpilótával vagy a vezető légi utaskísérővel a kísérés biztonsági részleteinek - így különösen a be- és kiszállás módja, ültetés, a gépen alkalmazható kényszerítő eszközök, az alkalmazásuk módja, menet közbeni utasításadás rendje - egyeztetése céljából.

55. A repülőgépre lehetőleg mindig elsőként, az utazóközönség beszállításának megkezdése előtt kell beszállni. A kísérés parancsnoka határozza meg az ülési sorrendet olyan módon, hogy a kísérők képesek legyenek a külföldit megakadályozni esetleges támadó, illetve önkárosító magatartásában.

56. Lehetővé kell tenni, hogy az ülésekhez való megérkezést követően a külföldi elhelyezze a kézipoggyászát a tárolórekeszekben.

57. A külföldi biztonsági övét a kísérők kapcsolják be. Ameddig a repülőgép folyosóján történő közlekedés akadályozása nélkül lehetséges, a kísérőknek - a gyorsabb reagálás érdekében - a repülőgép indulásáig állva kell várakozniuk.

58. Ha a repülőgépen még az elindulást megelőzően a külföldi agresszív magatartást tanúsít, nem együttműködő, vagy egyéb aktív vagy passzív ellenállása és viselkedése miatt az utazást veszélyeztetné, a repülőutat nem lehet megkezdeni, és a repülőgépet el kell hagyni.

59. Ha a repülőutat nem lehetett megkezdeni, a kísérők a külföldit visszaszállítják az RRI őrzött szállására, egyúttal a kísérés parancsnoka szóban jelenti az eseményt az RRI Légitolonc Alosztály vezetőjének. A RRI Légitolonc Alosztály vezetője az RRI ügyeleti szolgálatán keresztül intézkedik munkaidőben az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság és az ORFK IO, munkaidőn kívül az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság ügyelete és az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Ügyeleti Főosztály Ügyeleti Osztály értesítésére a repülőút megszakításáról.[5]

60. A leszállást követően lehetővé kell tenni, hogy a külföldi magához vegye kézipoggyászát, majd ellenőrizni kell, hogy a külföldi vagy a kísérők valamennyi csomagjukat magukhoz vették-e.

61. A repülőgépből történő kiszállás során a kísérők a külföldi közrefogásával biztosítják a repülőgép elhagyását.

62. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság képviselője jelenlétének hiányában a külföldit a kísérés parancsnoka adja át a célország hatósága képviselőjének.[6]

63. Ha a célországba történő megérkezésekor a célország hatóságának képviselője megtagadja a személy átvételét, a kísérés parancsnoka mobiltelefonon jelenti az eseményt az RRI ügyeleti szolgálatának, valamint az RRI Légitolonc Alosztály vezetőjének, és a további intézkedésig megszervezi a külföldi biztonságos őrzését.

64. Ha az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság képviselője nem tartózkodik a helyszínen, az RRI Légitolonc Alosztály vezetője értesíti a külföldi átvételének megtagadásáról az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot.[7]

IV. FEJEZET

A CHARTERJÁRATTAL TÖRTÉNŐ KITOLONCOLÁS SZABÁLYAI

65. A charterjárat tervezésekor az egyéni kockázatelemzésen túl el kell végezni az egész műveletre vonatkozó kockázatelemzést is, különösen az állampolgársági, nemenkénti összetétel, célország helyzete, műveleti időtartam hossza figyelembevételével.

66. A teljes kísérői kontingens - kísérők és beavatkozók - létszámát a kockázatelemzés eredménye alapján kell megállapítani. A kísérői létszámot az általános szempontok szerint lefolytatott értékelést követően egyedileg kell megállapítani, figyelemmel arra, hogy a kísérői létszám nem lehet kevesebb a külföldiek létszámánál.

67. A charterjárat ülőhelyei a kockázatelemzés eredményének figyelembevételével tölthetők fel külföldivel.

12. Beavatkozó csoport

68. A közvetlenül a külföldiek mellé rendelt kísérői létszámon felül beavatkozó csoportot kell biztosítani, amelynek létszáma függ a charterjárat típusától, vészkijáratainak és ülőhelyeinek számától, a külföldiek számától, nem és kor szerinti összetételétől és állampolgárságától, valamint a tervezett utazás időtartamától.

69. A beavatkozó csoport feladatai:

a) folyamatosan ellenőrzik a külföldiek létszámát a repülőtérre történő kiszállítás során, az utasbiztonsági ellenőrzés után történő átvételnél, a repülőgépbe történő beszállításnál, valamint a repülőgép fedélzetén, közvetlenül annak indulása előtt;

b) elvégzik a repülőgép biztonsági ellenőrzését és átvételét a repülőút megkezdése előtt;

c) a beszállítás megkezdésekor végrehajtják a külföldiek repülőgépre történő felszállításának és leültetésének koordinálását, irányítását;

d) utazás közben ellátják a külföldiek repülőgépen lévő mellékhelyiségekbe történő kísérését, felügyeletét;

e) rendkívüli esemény bekövetkezésekor segítséget nyújtanak a közvetlenül a külföldiek mellé rendelt kísérőknek;

f) a megérkezést követően ismét végrehajtják a repülőgép biztonsági ellenőrzését.

70. A beavatkozó csoport tagjait úgy kell elhelyezni a repülőgépen, hogy elsősorban a vészkijáratok melletti ülőhelyeken foglaljanak helyet, párosával, egyenletesen elosztva a repülőgép fedélzetének biztonsági zónáit is figyelembe véve.

71. A rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes a charterjárattal kapcsolatos - a résztvevő szerveknek szóló -feladatszabást ad ki. A feladatszabás tartalmazza:

a) a légi úton történő kitoloncolás időpontját, helyszínét;

b) a külföldiek, a kísérők és egyéb közreműködő személyek számát;

c) a légi járat indulási és érkezési időpontját;

d) a kísérés parancsnokának nevét, rendfokozatát, beosztását, elérhetőségét;

e) a kitoloncolási művelet koordinálására kijelölt személy nevét, rendfokozatát, beosztását, elérhetőségét;

f) a végrehajtásban érintett állomány vezetői részére megtartott, területbejárással egybekötött eligazítás időpontját, helyszínét;

g) a kísérő állomány öltözetét, egyéni és speciális felszereléseit, járandóságainak biztosítását a biztosításra intézkedni kötelezettek megnevezésével;

h) a kísérő állomány beérkezésének időpontját;

i) az utasbiztonsági ellenőrzés menetét, helyszíneit;

j) az utaslista (toloncolt személyek és kísérők) véglegesítésének időpontját, az ORFK IO részére történő megküldésének határidejét.

72. Az ORFK IO a feladatszabás alapján:

a) összeállítja és véglegesíti a külföldiek névjegyzékét, melynek elején mindig a családok, házaspárok, nők és a különleges bánásmódot igénylő személyek szerepelnek, illetve intézkedik tartalék utasok kijelölésére is;

b) a kitoloncolási művelet koordinálási feladataira az ORFK IO állományából egy főt kell kijelölni (a továbbiakban: ORFK IO koordinátor);

c) visszafogadási egyezmény alkalmazásával végrehajtott kitoloncolási művelet esetén beszerzi a szükséges hazatérési okmányokat (a tartalék utasok részére is);

d) biztosítja az információcserét és folyamatos kapcsolattartást az illetékes külképviseletekkel és hatóságokkal.

73. A charterjárattal történő kitoloncolásra az RRI Légitolonc Alosztály vezetője által készített kísérési tervet az RRI igazgatója hagyja jóvá. A kísérési terv a 46. pontban foglaltakon túl tartalmazza:

a) a kísérés parancsnokának és helyettesének kijelölését az RRI állományából;

b) előzetes egyeztetés alapján az együttműködés rendjét a kitoloncolásban érintett szervekkel, a közösen végrehajtandó feladatokat;

c) a kitoloncolásban részt vevő szervek kapcsolattartóinak nevét, elérhetőségét;

d) a feladatok végrehajtásának időpontjait;

e) a külföldiek, a kísérők és a beavatkozó csoport létszámát, összetételét;

f) az ültetési rendet.

74. A külföldiek névjegyzékét az utazás előtt legalább 48 órával véglegesíteni kell, azon változtatni csak indokolt esetben - így különösen betegség, repülésre alkalmatlan állapot fennállásakor - lehet. A külföldiek névjegyzékében tervezett valamennyi változtatásról azonnal értesíteni kell az ORFK IO koordinátorát, aki egyeztet az illetékes idegenrendészeti hatósággal és őrzött szállással a megüresedett hely feltöltésére, a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

75. A feladott csomagok azonosíthatóságának biztosítása érdekében az őrzött szállás vezetője intézkedik a csomagok felcímkézésére, lehetőség szerint a repülőtéri földi kiszolgáló társaság által biztosított speciális csomagcímke használatával. A csomagcímkék beszerzése érdekében az őrzött szállás vezetője a kitoloncolási eljárást megelőzően legalább egy héttel felveszi a kapcsolatot az RRI Idegenrendészeti Osztályának vezetőjével.

76. Az őrzött szállásokról az RRI őrzött szállására történő utazás idejére az őrzött szállás vezetője - a speciális biztonsági szempontok figyelembevételével - a külföldieket személyenként palackozott ivóvízzel és műanyag pohárral, valamint olyan előrecsomagolt élelmiszerrel látja el, amelynek elfogyasztása nem igényel segédeszközt.

77. A charterjárattal történő kitoloncolás esetén a Rendőrség állományába tartozó kísérők a célállomásra történő megérkezésig folyamatosan viselik a 08. mintájú jól láthatósági átvetőt.

78. A charterjárattal történő kitoloncolást megelőzően a kísérés parancsnoka - akadályoztatása esetén az RRI Idegenrendészeti Osztály vezetője - a műveletben érintett hatóságok és szervezetek képviselőinek részvételével helyszínbejárást tart, ahol előzetesen ismerteti a művelet teljes folyamatát és az egyes hatóságok, szervezetek feladatait.

79. Több őrzött szállásról történő szállítás esetében a repülőtérre történő beérkezést úgy kell meghatározni, hogy a szállítójárművek beérkezése között legyen elegendő idő a külföldiek kiszállítására és az utasbiztonsági ellenőrzés végrehajtására. Az őrzött szállások szállítójárművei csak a légi járat felszállását követően vagy a kísérés parancsnokának engedélye alapján indulhatnak vissza szolgálati helyükre.

80. A szállítójárművekből történő kiszállítás gördülékeny végrehajtása érdekében azt az utaslista szerinti sorrendben kell végezni, a külföldiek csomagjait és letétként kezelt értékeit tartalmazó borítékokat még az őrzött szállásról történő indulás előtt ennek megfelelően kell sorba rakni.

81. A külföldieket kis csoportokban kell bekísérni a terminálba, megfelelő létszámú kísérővel, a biztosítás szabályainak figyelembevételével.

82. A kísérők a szállítójárművek beérkezésétől a biztonsági ellenőrzés alatt a várakozási körletbe érkezésig nem dohányozhatnak, és ezt a külföldieknek sem lehet megengedni. Ezt követően a dohányzást a kísérés parancsnoka a kijelölt helyen engedélyezheti, és megszervezi annak ütemezett, biztonságos végrehajtását, az őrzésbiztonsági feladatok maradéktalan teljesítése érdekében meghatározza a kísérők dohányzásának rendjét.

83. A charterjárattal végrehajtott kitoloncolásnál - a műveleti terület nagy kiterjedésére tekintettel - a kialakított csoportok vezetői a feladatok végrehajtásáról, illetve minden lényeges tényről, körülményről folyamatosan tájékoztatják a kísérés parancsnokát.

84. A kísérés parancsnoka határozza meg a beszállás rendjét, a beszállást zárt utaslépcső használatával kell végrehajtani.

85. A kísérés parancsnoka határozza meg, hogy a repülőgép fedélzetén a külföldiek milyen okból és milyen ütemben hagyhatják el ülőhelyüket, amely során figyelemmel kell lenni arra, hogy egyszerre csak egy külföldi hagyhatja el ülőhelyét, akit két kísérőnek kell kísérnie. Ha a külföldinek csak egy kísérője van, a második kísérőt a beavatkozó csoport tagjai közül kell kijelölni.

V. FEJEZET

KÖZÖS VISSZATÉRÉSI MŰVELETEK VÉGREHAJTÁSA

13. Közös szabályok

86. A kísérői létszámot az általános szempontok szerint lefolytatott értékelést követően egyedileg kell megállapítani figyelemmel arra, hogy a kísérői létszám nem lehet kevesebb a külföldiek létszámánál.

87. A közös visszatérési művelet során a Rendőrség állományába tartozó kísérők a célállomásra történő megérkezésig folyamatosan viselik a Frontex által rendszeresített mellényt, annak rendelkezésre bocsátásáig a 08. mintájú jól láthatósági átvetőt.

14. A magyar szervezésben végrehajtott közös visszatérési művelet speciális szabályai

88. Szervező tagállamként a kísérés parancsnoka mellett ki kell jelölni művelet parancsnokot is.

89. A művelet parancsnoka:

a) felelős a csatlakozni kívánó nemzeti kontingensek érkezésének, fogadásának végrehajtásáért, a kontingenseknek a járatra történő beszállításának végrehajtásáért;

b) koordinálja az érkező, csatlakozó kontingensek repülőgépei földi kiszolgálóinak közös tevékenységét;

c) a művelet során a résztvevő tagállamok megérkezését követően a műveletben érintett nemzeti kísérés parancsnokoknak ismerteti a legfontosabb tudnivalókat és rendszabályokat;

d) biztosítja a csatlakozó kontingensek kísérői és az általuk kísért külföldiek részére az indulási időpontig a kulturált és biztonságos pihenési lehetőséget, szükség esetén az élelem és ivóvíz nyújtásával;

e) intézkedik az egészségügyi biztosítás megszervezésére, szükség esetén az egyes tagállamok orvosi csoportjai közötti átadás-átvételi folyamat biztosítására;

f) a közös művelet eredményes végrehajtását követően értékeli a művelet egészét, belefoglalva a résztvevő tagállamok tevékenységével kapcsolatos tapasztalatait is.

15. A más tagállam által szervezett közös visszatérési művelet speciális szabályai

90. A más tagállam által szervezett légi úton történő kitoloncoláshoz a Rendőrség csatlakozhat:

a) menetrendszerinti polgári légi járattal;

b) szárazföldi úton történő kiutazással;

c) saját vagy más tagállam által szervezett charterjárattal;

d) budapesti útmegszakítás során.

91. A közös visszatérési művelet végrehajtására előzetesen egyeztetett időpontok és menetrendi adatok szerint kerülhet sor. Művelet parancsnokot és beavatkozó csoportot nem kell kijelölni.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

92. Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.

93.[8]

94. A rendőri szervek vezetői intézkednek az érintett állománynak az utasításban foglaltak dokumentált módon történő oktatására, első alkalommal az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül, majd ezt követően évente legalább egy alkalommal.

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány