A Kúria Bfv.1828/2017/8. számú precedensképes határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 226. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) IX. cikk (1) bek.] Bírók: Csák Zsolt, Domonyai Alexa, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Megvalósítják a rágalmazás vétségét azok a terheltek, akik a bírósághoz címzett beadványukban az ügyükben eljárt bíró tevékenységéről azt állítják, hogy "dr. Horváth Helga ítéletei, amelyből szinte sugárzik a korrupció, vagy a dr. Fata Anikónak tett baráti szívesség".

***********

KÚRIA

Bfv.I.1828/2017/8. szám

A Kúria Budapesten, a 2018. év március hó 19. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A rágalmazás vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű és a II. rendű terheltek által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fonyódi Járásbíróság 9.B.9/2017/14/I. számú ítéletét és a Kaposvári Törvényszék 1.Bf.211/2017/4/II. számú végzését hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Fonyódi Járásbíróság a 2017. március 27-én meghozott - és a Kaposvári Törvényszék 1.Bf.211/2017/4/II. számú végzésével 2017. szeptember 18-án jogerőre emelkedett -9.B.9/2017/14/I. számú ítéletével I. rendű és II. rendű terhelteket bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett rágalmazás vétségében [Btk. 226. § (1) bekezdés], ezért őket egy-egy évre próbára bocsátotta, és kötelezte őket a bűnügyi költség megfizetésére.

A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. rendű és a II. rendű terheltek nyújtottak be a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt.

Álláspontjuk szerint az első- és másodfokú bíróságok indokolása nem helytálló, mivel a tényállásban szereplő mondat nem tényállítás, hanem vélemény a sértett ítéleteiről, ami semmilyen személyes, gyalázkodó, pejoratív tartalommal nem bírt. A sértettnek, mint közhatalmi feladatot ellátó személynek egyébként is tűrnie kell az ilyen jellegű véleménynyilvánítást az Alkotmánybíróság és a Kúria vonatkozó határozatai alapján. Hivatkoztak az 1/2015. a 7/2014., a 13/2014. és a 30/1992. számú AB határozatokra, és a Kúria 11/2017. számú büntető elvi határozatára.

A Legfőbb Ügyészség nyilatkozata szerint a terheltek által állított tény valósága esetén büntetőeljárás alapjául szolgálhatott volna a sértettel szemben, ezért becsület csorbítására alkalmas volt. A valóságtartalmát illetően maga az I. rendű terhelt nyilatkozott úgy a vallomásában, hogy csak feltételezés az, amit a levélben a sértett vonatkozásában írtak. Ilyen körülmények között az állított tények valóságtartalmának bizonyítása fel sem merül. Az állított, becsület csorbítására alkalmas tények pedig mások tudomására jutottak. Mindezek alapján az eljárt bíróságok a fenti tényállás alapján helytállóan vontak következtetést arra, hogy a rágalmazás vétsége bűncselekmény megvalósult. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn (BF.1716/2017/1.).

A terheltek az ügyészi nyilatkozatra tett észrevételükben változatlanul azt fejtették ki, hogy az általuk írtak nem tényállítások, hanem véleményként értékelendőek, továbbá utaltak arra is, hogy a közszereplők és a közhatalom gyakorlói tevékenységének kritizálása az egyik legalapvetőbb szabadságjog, és a közszereplőkkel szembeni kritika kiemelt védelmet élvez, ezért bűncselekmény hiányában történő felmentésüket kérték.

.-.-.

A Kúria a megtámadott a határozatokat - a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 423. § (4) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül.

Emellett a Be. 423. § (5) bekezdése szerint eljárva a 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt esetleges más eljárási szabálysértésekre is tekintettel volt, azonban ilyen, a 373. § (1) bekezdésének I. b) és c) pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértést nem észlelt.

A Be. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az I. rendű terhelt és házastársa, a II. rendű terhelt a ... Járásbíróságon indult végrehajtási eljárásokat érintően a bírósági titkár részére címzett, 2016. augusztus 15. napján kelt, mindkettőjük által aláírt és a ... Járásbíróság részére megküldött beadványukban a járásbíróság .... számú, 2014. május 26. napján kelt, a sértett által kiadmányozott ítéletével összefüggésben a sértettet érintően azt állították, hogy "sértett ítéletei, amelyből szinte sugárzik a korrupció, vagy a V.1.-nek tett baráti szívesség".

A beadvány tartalmát a ... Járásbíróságra 2016. augusztus 17. napján érkezett küldemény iktatását végző bírósági tisztviselő, a bírósági titkár, valamint a 2.bíró, a járásbíróság elnöke elolvasták, majd azt a sértett 2016. augusztus 22. napján megismerte. A sértett 2016. augusztus 23. napján a sérelmére elkövetett rágalmazás vétsége miatt a joghatályos magánindítványát előterjesztette I. rendű és II. rendű terheltekkel szemben.

A Fonyódi Járásbíróság ítéletének indokolásában helyesen fejtette ki, hogy a Magyar Köztársaság Alaptörvényének IX. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, melynek korlátja a (4) bekezdésben került meghatározásra, mely szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. Az állandó bírói joggyakorlat - figyelemmel a 36/1994. (VI. 24.) AB határozatban foglaltakra is - a közhatalom gyakorlásában résztvevő személyekkel szemben magasabb tűrési kötelezettséget fogalmaz meg az ő vonatkozásukban megnyilvánuló véleménynyilvánítás és kritika esetén.

A bíróság megállapítása is helytálló, mely szerint az I. rendű és a II. rendű terheltek által megfogalmazottak nem minősülnek sem kritikának, sem véleménynyilvánításnak, azok tényre - mégpedig a sértett korrupciójára - közvetlenül utaló kifejezéseknek minősülnek. Bár a terheltek által írt kifejezések formálisan vagylagosan kerültek meghatározásra, azonban mindkét tényre vonatkozó kifejezés a sértett korrupciójára utal, továbbá ezen kifejezések nem feltételes módban kerültek megfogalmazásra.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!