A Gyulai Törvényszék P.20220/2009/31. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 114. §, 116. §, 117. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 474. §, 476. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 10. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Mucsi Erika

Békés Megyei Bíróság, Gyula

12.P.20.220/2009/31. szám.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Békés Megyei Bíróság Dr. Molnár István ügyvéd által képviselt I. r. és II. r. felpereseknek, Dr. Szécsi István ügyvéd által képviselt alperes, valamint az alperesi beavatkozó elleni kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t .

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek személyenként 5.750.000 (Ötmillió-hétszázötvenezer) forintot, és ennek az összegnek 2005. július 1. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

Kötelezi továbbá az alperest, hogy ugyanezen határidőben fizessen meg a felpereseknek egyenként 330.000 (Háromszázharmincezer) forint perköltséget.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága Illeték Főosztálya felhívására 690.000 (hatszázkilencvenezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, melyet a Szegedi Ítélőtáblához címezve 3 példányban a Békés Megyei Bíróságnál lehet benyújtani.

Az ítélet ellen irányuló fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

a./ a fellebbezés csak a perköltség összegére, vagy viselésére, az állam által előlegezett költségre vonatkozik,

b./ a fellebbezés csak a teljesítési határidővel, részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

c./ a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

d./ a felek ezt kérték.

A felek a./ c./ pont esetén is kérhetik tárgyalás tartását.

I n d o k o l á s .

A bíróság a tárgyalás adatai alapján az alábbi

t é n y á l l á s t

állapítja meg.

Az I. és II. r. felperesek korábban házastársak voltak. Házastársi életközösségük alatt együttesen elhatározták, hogy panellakásukat értékesítik, és családi házas ingatlant vásárolnak. Az I. r. felperes tájékozódott a lehetőségekről, látókörébe került a K Kft. is, és megtetszett neki a ..., ... u ... szám alatti építési telek. Abban az időszakban a telken a K Kft. egy sorházas ingatlant kívánt építeni. Többszöri egyeztetés után azonban az I. r. felperes és AA, a kft. ügyvezetője megállapodtak abban, hogy a kft. a felperesek részére az adott telken egy - későbbiek során megtervezendő - lakóházat épít fel.

A felperesek és a kft. ügyvezetője, AA 2005. április 18. napján felkeresték irodájában az alperest, tájékoztatták őt tárgyalásaik végeredményéről, az alperes pedig megbízásuknak megfelelően egy előszerződést foglalt írásba. A kft. az építési telek tulajdonjogát illetékkedvezménnyel szerezte meg, és ennek a kedvezménynek a megtartása érdekében végleges adásvételi szerződés nem készült, csupán előszerződés, melyben a K Kft. eladó eladta a tulajdonában álló ..., X helyrajzi szám alatt nyilvántartott ..., .... u. ... szám alatti 1110 négyzetméter alapterületű beépítetlen ingatlant, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 60 napon belül elkészítendő terv szerint a felperesek számára azon lakás, terasz, kert és garázs ingatlant létesít, mely felülépítmény a telekkel együtt lesz a végleges adásvételi szerződés tárgya.

A felperesek és AA nyilatkozata alapján az okirat rögzíti, hogy a létesülő ingatlan vételára előreláthatóan bruttó 25.000.000 forint lesz, és a végleges adásvételi szerződést legkésőbb 2006. május hó 31. napjáig kötik meg. Az előszerződés szerint a vevők az előszerződés napján 6.000.000 forint készpénz foglalót adtak át az eladónak, és további 4.000.000 forint megfizetésére az építési terv elkészülését követő 8 napon belül, legkésőbb 2005. június hó 15. napjáig vállaltak kötelezettséget. Az alperes által szerkesztett okirat rögzíti azt is, hogy a fennmaradó 15.000.000 forint készpénz és pénzintézeti hitel a használatbavételi engedély megszerzését követő 30 napon belül, legkésőbb 2006. június 30. napjáig kerül kifizetésre az eladó részére.

Az előszerződés 3. pontja szerint "az eladó tudomással bír arról, hogy a végleges adásvételi szerződés megkötéséig saját tulajdonával nem rendelkezhet szabadon, azt el nem adhatja másnak, mint a vevőknek". A szerződés 5. pontja szerint az előszerződés, valamint a végleges adásvételi szerződés megszövegezésével és megkötésével járó ügyvédi feladatok ellátásával a szerződő felek ügyvédet, azaz az alperest bízták meg.

Az előszerződés megkötése időpontjában az építési telket 10.000.000 forint erejéig keretbiztosítéki jelzálogjog terhelte. Az alperes nem tisztázta a felperesekkel azt, hogy ismerik-e a keretbiztosítéki jelzálogjog fogalmát, illetve ennek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett terhelésnek a jogkövetkezményeit. A felperesek tudata nem fogta át azt, hogy az előszerződés aláírásával nem szereznek tulajdonjogot az építési telek ingatlanon, és azt sem, hogy az előszerződés az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre nem kerül. Azt a 3. pontban megfogalmazott kikötést, mely szerint az eladó a végleges adásvételi szerződés megkötéséig saját tulajdonával nem rendelkezhet szabadon, azt elegendő garanciának találták arra, hogy nem állhat elő olyan jogi helyzet, melyben az adásvétel meghiúsul, és az általuk kifizetett foglaló elvész. A szerződő felekben és az okiratkészítő ügyvédben sem merült fel az, hogy a végleges szerződés meghiúsul, az eladó pedig a vevők által kifizetett foglalót nem fogja visszafizetni.

Az előszerződést követően az I. r. felperes az eladóval rendszeres kapcsolatot tartott fenn. A tervezés során a szokásosnál több észrevétele volt, és több felvilágosítást igényelt, ezért már a tervezés sem haladt az eladó által remélt ütemezésben. Az eladó azonban bízott abban, hogy a késedelmet az építkezés során sikerül még behozniuk. Az elkövetkező időszakban azonban a kft. pénzügyi helyzete kedvezőtlenül alakult, a pénzek nem folytak be az eredetileg tervezett összegben, és az időjárás sem kedvezett az építkezésnek. A felperesek a létesítendő ingatlan építési költségeihez összesen 10.000.000 forint készpénzt adtak át a kft. ügyvezetőjének. Az előszerződésben meghatározott végső időpontig, 2006. május 31. napjáig azonban az épület nem készült el, ezért a szerződő felek között további egyeztetésekre került sor.

Az előszerződés megkötését követően az eladó K Kft. 2005. december 15. napján az .... Takarékszövetkezet hitelezőtől további kölcsönt vett fel, illetve keretbiztosítéki jelzálogszerződést kötött a ... belterület ... u. ... szám alatti ingatlanra. Ezzel a per tárgyát képező építési telek 25.000.000 forint erejéig lett beterhelve.

A szerződő felek megkísérelték azt, hogy a felülépítémény készültségi fokának megfelelő vételáron elkészüljön a végleges adásvételi szerződés, ezért két alkalommal is felkeresték egyeztetés céljából az alperest, aki 2006. június 20. napján és 2006. június 23. napján is rögzítette az egyeztetések eredményét. A szerződő felek azonban a vételárban megegyezni nem tudtak, az I. r. felperes ugyanis a készültségi fokhoz képest sokallta az eladó által megszabott vételárat, az eladó viszont úgy érezte, hogy a felperesek a reálisnál alacsonyabb vételáron akarják az ingatlan tulajdonjogát megszerezni.