3271/2022. (VI. 3.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 4/2021. (II. 15.) önkormányzati rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. A személyesen eljáró indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján, melyben Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 4/2021. (II. 15.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: R.) alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.

[2] 1.1. A 2021. július 1. napján hatályba lépett R. szabályozza a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közszolgáltatás igénybevételének rendjét Szentendre város közigazgatási területén.

[3] Az R. hatálya Szentendre város közigazgatási területén belül azon ingatlanok tulajdonosaira terjed ki, akiknek az ingatlanán keletkező háztartási szennyvíz elvezetése szennyvízcsatorna bekötés útján nem megoldott. Az R. hatálya kiterjed továbbá a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatást ellátó vállalkozásokra is. Az R. 4. § (2) bekezdése kijelölte azt a közszolgáltatót, amely Szentendre város közigazgatási területén 2021. július 1. napja és 2025. július 1. napja között a közszolgáltatást ellátja. Az R. 6. § (1) bekezdése értelmében az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás igénybevételéért közszolgáltatási díj fizetésére köteles (mely díj mértékét az R. 1. számú melléklete határozza meg), azzal, hogy amennyiben az ingatlantulajdonos nem veszi igénybe a közszolgáltatást, akkor az ingatlantulajdonos az R. 6. § (4) bekezdése értelmében közszolgáltatási átalánydíj fizetésére köteles, melynek első esedékessége 2022. július 1. napja. A közszolgáltatási átalánydíj mértéke az R. 1. számú melléklete alapján 70 m3 átlagos szennyvíz mennyiségre számított közszolgáltatási díjnak felel meg. Az R. 10. § (6) bekezdése alapján az ingatlantulajdonos és a közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás ténye hozza létre, külön írásbeli szerződéskötés nélkül, a jogviszony kezdő napja az a nap, amelyen a közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, vagy felhívás útján tájékoztatta.

[4] 1.2. Az indítványozó tulajdoni lappal igazolt tulajdonosa egy, Szentendre város területén elhelyezkedő ingatlannak, mely tényre figyelemmel terjesztette elő Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszát, melyben az R. alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az alkotmányjogi panasz szerint a támadott szabályozás ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, az M) cikk (1) és (2) bekezdéseivel, a T) cikk (3) bekezdésével, az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével, és az Alaptörvény 32. cikk (2) és (3) bekezdéseivel, az alábbiak szerint.

[5] Az indítványozó szerint az Alaptörvény M) cikkére visszavezethető szerződési szabadság önálló alkotmányos jog, amely ugyan nem minősül alapjognak, de alaptörvényi védelem alatt áll. A szerződési szabadság korlátozására csak kivételesen és indokolt esetben kerülhet sor, a jogalkotónak azonban nincs korlátlan szabadsága a magánjogi jogviszonyokba való beavatkozásra. Jelen esetben az indítványozó szerint a szabályozás legitim célja (a nem csatornázott ingatlanok esetében a szennyvízszállítási és - kezelési szolgáltatás igénybevétele) egyértelműen igazolható. Azáltal azonban, hogy az R. előírja, hogy az önkormányzat által kijelölt szolgáltatón kívül más szolgáltatót nem lehet igénybevenni, továbbá előírja a szolgáltatás igénybevételének díját is, indokolatlanul korlátozza a szerződéses partner megválasztásának szabadságát és a szerződéses tartalmat, melyre vonatkozóan az R. semmilyen indokolást nem tartalmaz. Az indítványozó e körben arra is utal, hogy a jogbiztonság követelményével is ellentétes az a körülmény, hogy a szolgáltatás árazása végső soron kizárólag az önkormányzat döntésétől függ. Az indítványozó e körben azt is kifogásolja, hogy bár a közszolgáltatás biztosítása közbeszerzési eljárás alapján kerül meghatározásra, valójában nincs annak akadálya, hogy a piaci szereplők a szabadpiacon elérhető ár többszöröséért nyújtsák a közszolgáltatást. Az indítványozó megítélése szerint az is megfelelő megoldás lehetne, ha a lakosság számára lehetőség lenne más piaci szereplő szolgáltatásának igénybevételére, amennyiben ennek tényét az érintett igazolhatja az önkormányzat felé.

[6] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.

[7] 2.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az R. (annak 14. §-a szerint) 2021. július 1. napján lépett hatályba, az indítványozó pedig alkotmányjogi panaszát ezen időponthoz képest határidőben, 2021. december 6. napján terjesztette elő.

[8] 2.2. Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz alapján az indítványozó érintettségének személyesnek, közvetlennek és aktuálisnak kell lennie (lásd például: 3110/2013. (VI. 4.) AB határozat, Indokolás [27]). Tekintettel arra, hogy az indítványozó tulajdoni lappal igazolta tulajdonjogát egy olyan ingatlan vonatkozásában, amelyre az R. hatálya kiterjed, ezért az Alkotmánybíróság az indítványozó személyes, közvetlen és aktuális érintettségét elfogadta. Az indítványozó számára az R. közvetlenül hatályosuló rendelkezéseivel szemben jogorvoslati lehetőség nem állt rendelkezésre.

[9] 2.3. Az Abtv. 26. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az Abtv. 26. § (1) és (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz benyújtásának feltétele, hogy az indítványozó valamely Alaptörvényben biztosított jogának sérelmét állítsa. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az alkotmányjogi panaszok elbírálása szempontjából nem tartalmaz Alaptörvényben biztosított jogot az Alaptörvény T) cikk (3) bekezdése, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (2) és (3) bekezdése, ezért ezen alaptörvényi rendelkezésekre alkotmányjogi panasz nem alapítható (a T) cikk (3) bekezdésére például: 3102/2022. (III. 10.) AB végzés, Indokolás [15]; az Alaptörvény 32. cikk (2) és (3) bekezdésére például: 3465/2021. (XI. 3.) AB végzés, Indokolás [15]). Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint továbbá a jogállamiság és jogbiztonság elvei önmagukban ugyancsak nem tekinthetőek Alaptörvényben biztosított jognak, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmére ezért csak kivételesen, a visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás tilalmával, illetőleg a kellő felkészülési idő követelményével összefüggésben alapítható alkotmányjogi panasz (lásd például: 3045/2022. (I. 31.) AB végzés, Indokolás [12]). Az indítványozó jelen esetben az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmére nem a visszaható hatály tilalmával, illetőleg a kellő felkészülési idő követelményével összefüggésben hivatkozott. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz ezen elemeiben nem teljesíti az Abtv. 26. § (1) bekezdés a) pontja törvényi követelményét.

[10] 2.4. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelő alkotmányjogi panaszt - egyéb feltételek megléte mellett - abban az esetben fogadja be, amennyiben az határozott kérelmet tartalmaz. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontja értelmében a kérelem akkor határozott, ha megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, az e) pont értelmében pedig a kérelemnek egyértelmű indoklást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alkotmányjogi panasz nem tartalmaz alkotmányjogilag értékelhető indokolást arra vonatkozóan, hogy az R. miért ellentétes az Alaptörvény M) cikk (1) bekezdésével, ekként a panasz ebben az elemében nem teljesíti a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerinti követelményét.

[11] 2.5. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a szerződési szabadság elve részben az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésére, részben az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésére figyelemmel alkotmányjogi panasz keretében felhívható (legutóbb ezzel egyezően: 3129/2022. (IV. 1.) AB határozat, Indokolás [23]). Az alkotmányossági vizsgálat tesztje azonban nem az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti szükségesség és arányosság tesztje, hanem (figyelemmel a közérdekre is) az észszerűségi teszt (33/2015. (XII. 3.) AB határozat, Indokolás [26]).[1]

[12] 2.6. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz (megelőző bírósági eljárás hiányában) az Abtv. 29. §-a alapján alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés felvetése esetén fogadható be. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az alkotmányjogi panasz a szerződési szabadság elve állított sérelmével összefüggésben a befogadhatóság Abtv. 29. §-a szerinti követelményének az alábbiak szerint nem felel meg.

[13] A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás helyi önkormányzati szintű szabályozásának követelménye a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vízgazdálkodási tv.) IX/A. fejezetének rendelkezéseiből ered. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól szóló 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdése pedig azt is kifejezetten rögzíti, hogy "[a]z ingatlanon történő vízfelhasználás esetén az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy egyéb jogcímen használója (a továbbiakban: ingatlantulajdonos) évente legalább egy alkalommal köteles a közszolgáltatás igénybe vételére, kivéve ha jogszabály eltérően rendelkezik." Ennek megfelelően a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás kötelező igénybevétele (azaz a szerződési szabadság elvének állított sérelme) alapvetően nem az R., hanem a 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet, és végső soron a Vízgazdálkodási tv. rendelkezésein alapul, mely rendelkezéseket az indítványozó alkotmányjogi panaszában nem támadott.

[14] Az Alkotmánybíróság megjegyzi: az R. kifejezetten lehetőséget biztosít a közszolgáltatás igénybevétele alóli mentesülésre is, ha "az ingatlanon a tulajdonos által az ivóvíz szolgáltatás igénybevételéről szóló számlával igazoltan nincs vízfogyasztás" [R. 10. § (10) bekezdés], vagy ha a halmozott éves vízfogyasztás tárgyév július 1. és következő év június 30. napja közötti időtartamban az ingatlantulajdonos által az ivóvíz szolgáltatás igénybevételéről szóló számlával igazoltan nem éri el az 5 m3-t, legfeljebb öt évig egybeszámítottan [R. 10. § (11) bekezdés].

[15] Figyelemmel részben a Vízgazdálkodási tv. és a 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet szabályozására, továbbá figyelemmel az R. 10. § (10) és (11) bekezdéseiben szereplő kivételszabályokra, az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz a szerződési szabadság elvének állított sérelmével összefüggésben alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem fogalmaz meg, ekként nem felel meg az Abtv. 29. §-a követelményének.

[16] 3. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapulvételével az alkotmányjogi panaszt - az Ügyrend 5. §-a alapján eljárva -az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében foglaltakra is, visszautasította.

Budapest, 2022. május 17.

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Salamon László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó Marcel s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/4670/2021.